Már Brüsszel is szabadulna a migránsoktól

A kormányfő szerint Nyugat-Európának nem váltak be a migránsok, párhuzamos társadalmakat alkotnak és terrorcselekményeket követnek el, a brüsszeli vezetők emiatt a kvótarendszer segítségével próbálnak megszabadulni tőlük.

A nyugati vezetők amiatt hozták létre a migránsok európai elosztását szolgáló kvótarendszert, mert már ők is szabadulnának a migránsoktól, de a humanitárius eszmék hangoztatása mellett ezt nem merik kijelenteni – derült ki Orbán Viktor ma elhangzott beszédéből. A kormányfő a nemzeti konzultációval kapcsolatos országjárás zárórendezvényén szólalt fel, ahol többek közt kifejtette, hogy a brüsszeli vezetők tényleg migránsfalvakat akarnak létrehozni Kelet-Európában, és amiatt erőltetik a kvótarendszert, mert korábban nem védték meg határaikat, és most ilyen módon próbálnak megszabadulni a migránsoktól.

„Nem szégyenlősek – azért támogatják a kvótát, mert már ők is taszítanák el maguktól a migránsokat”

– mondta.

A kormányfő szerint a baloldal továbbra is olyan nézeteket hangoztat, miszerint humanitárius kötelességünk befogadni a migránsokat, de eközben az EU más országai sem akarják befogadni őket. Olaszország és Görögország a kvótarendszerrel akarja elküldeni a migránsokat Európába, a nyugati tagállamok a kvótarendszerrel próbálják továbbküldeni a migránsokat Kelet-Európába, ahol viszont a kormányok és a lakosság többsége szintén nem akarja őket befogadni.

A kormányfő szerint akinek nincs szüksége a migránsokra, az ne akarja őket más európai országokra sem rákényszeríteni, hanem inkább szállítsa el őket Európa határain kívülre – “a magyar kormány viszont ehhez szívesen segítséget nyújt”.


http://www.hidfo.ru/2017/06/mar-brusszel-is-szabadulna-a-migransoktol/

Horvátország csatlakozott a schengeni információs rendszerhez

Horvátország csatlakozott a Schengeni Információs Rendszerhez, a schengeni övezethez csatlakozás folyamatának részeként – derült ki az Európai Bizottság keddi közleményéből.

Horvátország mostantól információcserét folytathat más tagállamokkal a terrorizmushoz és más súlyos bűncselekményekhez köthető személyekkel kapcsolatban, emellett eltűnt személyek, lopott gépjárművek, fegyverek, személyazonosító okmányok illegális kereskedelmével kapcsolatban folytathat adatmegosztást a Schengeni Információs Rendszerben (SIS).

A SIS egy a külső határvédelem és a schengeni országok közti rendvédelmi együttműködés céljára létrehozott rendszer, ami nem csak egy adott személlyel vagy tárggyal kapcsolatban ad információkat, de arra is instrukciókat ad, mit kell tenni az elfogása/megtalálása esetén.

A SIS jelenleg 28 EU-tagállamból 22 országban működik, melybe beletartoznak a schengeni együttműködésből kimaradt országok is, mint az Egyesült Királyság, Bulgária és Románia.

http://www.hidfo.ru/2017/06/horvatorszag-csatlakozott-a-schengeni-informacios-rendszerhez/

Meggyilkolták az ukrán katonai hírszerzés ezredesét

Kedden autóba rejtett bomba robbant Kijev központjában – az ukrán védelmi minisztérium közleménye szerint a katonai hírszerzés egy ezredese életét veszítette az incidens során.

Korábban a belügyminisztérium terrorcselekménynek nevezte az incidenst. A védelmi minisztérium közleményben megerősítette, hogy „a robbanás eredményeként a Védelmi Minisztérium fő hírszerzési hivatalának ezredese, Makszim Sapoval életét veszítette.”

A kijevi rendőrség közlése szerint egy másik személy is megsérült a robbantás során.

Az incidenst követően nyilvánosságra jutott egy videofelvétel is, melyen a robbanás látható.

http://www.hidfo.ru/2017/06/meggyilkoltak-az-ukran-katonai-hirszerzes-ezredeset/

A NATO nem biztos abban, hogy létezik orosz veszély

A NATO katonai bizottságának elnöke, Petr Pavel a Politico magazin beszámolója szerint azt mondta, a NATO nem biztos abban, hogy Oroszország fenyegetést jelent a szövetség tagjaira nézve.

A Politico beszámolója szerint Pavel hétfőn azt mondta, a NATO nem biztos abban, hogy Oroszországnak ellenséges szándékai vannak az észak-atlanti szövetség tagjaival szemben, de a NATO ennek ellenére mindent megtesz annak érdekében, hogy tagjait megvédje „bármilyen lehetséges fenyegetéstől”.

„Mi a fenyegetést két fő tényező alapján definiáljuk; a képességek megléte, és a szándék. Amikor a szándékról van szó, nem tiszta a helyzet, mert nem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy Oroszországnak agresszív szándékai vannak a NATO-val szemben.”

Pavel elmondása szerint Moszkva a nukleáris és konvencionális kapacitásait egyaránt nagy mértékben növelte, és a NATO azt kell garantálja, hogy „a Krímben látott forgatókönyv nem ismétlődik meg NATO-országban.”

A NATO és Oroszország közti viszony 2014-ben jutott mélypontra, amikor az észak-atlanti szövetség tagjai nem-konvencionális módszerekkel megbuktatták az ukrán kormányt, és helyette egy olyan csoportot juttattak hatalomra Kijevben, ami a NATO-csatlakozás útjára állította az országot.

Ukrajna NATO-csatlakozásával az észak-atlanti szövetség megkaparintotta volna a Fekete-tenger feletti teljes ellenőrzést, azáltal, hogy a Krím-félsziget egy NATO-tagállam ellenőrzése alá jutna. 2014. márciusában azonban az orosz többségi lakosság egy népszavazáson megszavazta az Ukrajnától elszakadást és az anyaországhoz csatlakozást, ezzel keresztülhúzva a NATO expanziós terveit. A nyugati országok később az ukrán válságba beavatkozással vádolták Oroszországot.

December 22-én Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter azt mondta, az utóbbi tíz év során – tehát már évekkel az ukrán válság előtt – a NATO katonai jelenléte Oroszország nyugati határai mentén háromszorosára nőtt.

http://www.hidfo.ru/2017/06/a-nato-nem-biztos-abban-hogy-letezik-orosz-veszely/