A fegyvertartás liberalizálására készülnek a V4-ek?

A Cseh Köztársaság belügyminisztere alkotmányban rögzítené a szabad fegyverviseléshez való jogot, a tömeges bevándorlás miatt előállt terrorfenyegetettség okán. A visegrádi együttműködés országaiban előtérbe kerül a fegyveres önvédelem kérdése, miközben a magyar kormány közel kétszáz lőtér építését, és a fegyveripar felújítását tervezi.

A Milan Chovanec cseh belügyminiszter által nyilvánosságra hozott alkotmánymódosító javaslat a nizzai és berlini terrortámadásokra adott válaszként kezdeményezi a fegyverviseléshez való jog kiterjesztését, hogy az emberek így képesek legyenek megvédeni magukat egy esetleges terrortámadás során. A tervezet szerint az aktív védelem csökkentené annak esélyeit, hogy a hatóságok számára ismeretlen személyek egy sok halálos áldozattal járó terrortámadást sikeresen végre tudjanak hajtani Csehországban.

A belügyminiszter által nyilvánosságra hozott javaslat szerint a cseh állampolgárok kapnák meg a fegyveres önvédelemhez való jogot – az országban élő külföldi állampolgárok nem -, ami hozzájárulna a Cseh Köztársaság belső stabilitásának és területi egységének megőrzéséhez.

A Cseh Köztársaságban hónapok óta éles társadalmi vita zajlik a fegyvertartás liberalizálásáról, illetve annak mértékéről. Miközben az Európai Unió nyugati tagállamainak vezetői a terrortámadásokra adott reakcióként további szabadságjogokat akarnak megvonni, Csehország vezetői úgy gondolják, inkább a fegyveres önvédelemhez való jog megadása tudná garantálni az emberek biztonságát.

Zeman: a terrorfenyegetés miatt könnyíteni kell a fegyvertartást

A cseh belügyminiszter bejelentése két héttel azután történt, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egy sajtótájékoztatón kijelentette; a kormány 197 lőtér építését tervezi az országban. A december 14-i bejelentés szerint a létesítményeknek nincs köze a hadsereghez, ezek civil lőterek lesznek.

2016. februárban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt mondta, hosszú távon a fegyveripar lehet a magyar gazdaság húzóágazata. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pedig nemzetbiztonsági szempontból fontosnak nevezte, hogy legyen magyar fegyvergyártás.

A Visegrádi Csoport (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) országainak összlakossága 63 millió fő körül mozog – a fegyvertartás liberalizálása esetén ez egy számottevő piacot jelent, ami hosszú távon nagy mértékben hozzájárulhat a térségi országok gazdasági növekedéséhez.

http://www.hidfo.ru/2017/01/a-fegyvertartas-liberalizalasara-keszulnek-a-v4-ek/

Grúzia reformokra készül a NATO-csatlakozás érdekében

Levan Izoria grúz védelmi miniszter azt mondta, országa készen áll reformokat végrehajtani annak érdekében, hogy még inkább kompatibilissé váljon a NATO standardjaival.

A Grúziában tervezett katonai reformok célja, hogy lehetővé tegyék a szorosabb NATO-integrációt. „Ambiciózus céljaink vannak, melyeket még idén végre fogunk hajtani. A legmagasabb lehetséges összeget fogjuk a katonai és képzési struktúra fejlesztésére fordítani. A Védelmi Minisztériumban kivitelezett reformok célja, hogy stratégiai partnerünk – az USA – támogatásával NATO-kompatibilissé váljunk.” – mondta.

A védelmi miniszter kijelentése szerint ennek jegyében Tbiliszi mellett a közös értékelő-fejlesztő központ (JTEC) fejlesztése az egyik legfontosabb prioritás.

Grúzia azóta törekszik a NATO-tagság megszerzésére, hogy 1994-ben megkezdődött hivatalos együttműködése az észak-atlanti szövetséggel és a partnerségi program részévé vált. A tagállamok államfői és kormányai 2008 áprilisában a NATO bukaresti csúcstalálkozóján határoztak arról, hogy Grúzia a jövőben NATO-taggá válhat.

http://www.hidfo.ru/2017/01/gruzia-reformokra-keszul-a-nato-csatlakozas-erdekeben/