Dacic: nem csatlakozunk a NATO-hoz

Ivica Dacic szerb külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes kijelentette, "Szerbia törekszik arra, hogy továbbra is megőrizze a katonai semlegességet, emiatt nem fog lépéseket tenni a NATO-tagság megszerzésére." A külügyminiszter szerint Szerbia törekszik a katonai semlegesség fenntartására, és a NATO-tagság számukra már nem opció, egyértelmű döntés született arról, hogy nem csatlakoznak a nyugati katonai szövetséghez.

Szerbia ugyanakkor nyitott a térségi katonai együttműködések felé, ami olyan országokkal történő államközi katonai együttműködéseket is jelent, melyek egyelőre a NATO tagjai. A külügyminiszter szerint Szerbia számára elegendő, ha a szomszédos országokkal stabil partneri viszonyt alakít ki, de a NATO-csatlakozásra a jövőben sem fognak törekedni. Szerbia eközben megfigyelői státusszal rendelkezik a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében, ami a NATO alternatívája térségünkben.

http://www.hidfo.net.ru/2015/03/23/dacic-nem-csatlakozunk-nato-hoz

Ukrajna, mint önálló állam gyakorlatilag nem létezik - Magyarország léphetne

Ritkán adatik meg a csonka Magyarország részére rövid időn belül két alkalommal is olyan történelmi lehetőség, amilyet egyszer már 1991-ben elszalasztott az akkori Antall-kormány. Orbánék úgy tűnik, ma még az orruk hegyénél tovább nem látnak, de nem is láthatnak egy, a saját anyagi érdekeit előtérbe helyező, az euroatlanti érdekeket kiszolgáló, külügyminiszternek semmiképpen nem alkalmas Szijjártó Péter által vezetett külügyminisztérium berkein belül. Viszont a régi mondás rájuk is vonatkozik, mernek kicsik lenni, és tudnak minden körülmények között megalkudni a magyar nemzet kárára.

(Így tett a minap Brüsszelben Orbán Viktor, aki aláírta az EU-val az energiaunió létrehozásáról szóló egyezményt, ami lényegében annyit jelent, hogy az EU mindenbe beleszólhat, vagyis könnyen lőttek a rezsicsökkentés politikájának, bármi mást is állítson ezzel kapcsolatban a miniszterelnök. Ezt igencsak megerősíti az a tény, hogy az energia-beszerzés területén minden alkalommal egyeztetni (értsd: jelenteni) kell majd az EU-nak.)

1991-ben Kárpátalján teljesen hivatalosan két népszavazást is tartottak Kárpátalja önrendelkezéséről. Az eredményt ismerjük, az érvényes népszavazás alapján Kárpátaljának meg kellett volna kapnia az önálló státuszt. A referendum eredményének kihirdetése után pár nappal Antallék aláírták az ukrán-magyar alapszerződést, fittyet hányva az ottaniak akaratára. Sőt, történt korábban más is, amiről kevesen tudnak. Az ukrán-magyar alapszerződést megelőzően Ukrajna felajánlotta Kárpátalját Magyarország számára, mivel olyan gazdasági és politikai mélypontra jutott, hogy ez a történelmi magyar terület abban az időben kifejezetten egy komoly tehertételt jelentett az ukránok számára. Tény, hogy az Antall József miniszterelnök vezetése alatt álló akkori kormányzat határozottan elzárkózott ennek a területnek Magyarországhoz történő visszacsatolásától. Az elzárkózásnak több oka is volt egyrészt külpolitikai, másrészt gazdasági, mellyel Antallék valószínűleg nem mertek megbirkózni. Mára i s egy hasonló helyzet alakult ki, ami ilyen rövid idő leforgása alatt igencsak ritkán adatik meg egy nemzet életében.
 

Ukrajna romokban hever, a Porosenkó vezette bábkormány nem ura saját országának. Az IMF Porosenkóék hatalomban tartásának olyan árat szabott, mely lényegében megfizethetetlen. Ukrajnáról tudni kell, hogy valós, központi irányítással nem rendelkezik. Az ország több részre darabolódott, mely részeknek a vezetését helyi kiskirályok (oligarchák) végzik, akik a saját területeiken belül lényegében élet-halál urai. Ezen vezérek között többeknek saját, önkéntesekből álló hadseregük is van, amellyel úgy terrorizálhatják a polgári lakosságot, ahogyan nekik tetszik (de ugyanúgy bármikor bevonulhatnak Kijevbe is és bármit kikényszeríthetnek a kijevi kormányzattól). Közben az ukrán bábkormány igyekszik mindent megtenni, hogy a kelet-ukrajnai területek elszakadása elleni háborújához minél több fiatalt mozgósítson, például éppen Kárpátaljáról. Arról a Kárpátaljáról, melyet Ukrajna soha nem kapott meg, annak odatartozását egyetlen hatalom sem hagyta jóvá. Kárpátalja az 1920-as trianoni g yalázat következtében került az akkor mesterségesen megalkotott Csehszlovákiához, ami nem létezik. 1938 és 1944 között ideiglenesen ismételten hazakerült, majd 1945-től a Szovjetunió tulajdonát képezte, ami ma már szintén nem létezik. Kárpátalját senki nem adta Ukrajnának. Jelen pillanatban az a világos jogi állapot, hogy Kárpátalját Ukrajnának vissza kellene adnia Magyarország részére, mert soha, semmilyen referendum, vagy politikai megállapodás sem ítélte oda az ukránoknak. Ez a nyers valóság. Az ukránok a Krím Oroszországhoz történt visszacsatolását törvénytelennek tartják, csakúgy a cionliberális EU az Egyesült Államok szoros támogatásával, miközben a krímiek döntöttek sorsukról, amit nem lehet megkérdőjelezni. Ugyanakkor Kárpátalján is döntöttek az ott élők a jövőjükről még 1991-ben. Akaratukat persze az előbb említett euroatlanti államok és az USA figyelmen kívül hagyta.

De nézzük, mi a helyzet a magyar kormány hozzáállásával. Magyarország (mely egyébként teljesen törvénytelen úton lett az EU tagja) ugyanazt a mantrát hangoztatja, amit az Európai Unió megkövetel, vagyis, hogy Magyarország érdeke Ukrajna egysége. Hát nem! Magyarországnak egyáltalán nem érdeke Ukrajna egysége, mely nem is lehet egységes, hiszen soha nem is volt az. A kelet-ukrajnai területek elszakadási törekvései is ezt bizonyítják. Magyarországnak egyértelműen csak az lehet az érdeke, hogy Kárpátalja visszakerüljön az anyaországhoz. Bármilyen hihetetlennek tűnhet egyeseknek ez a kijelentés, mégis történelmi szükségesség, ami kivitelezhető. Persze ahhoz egy, a magyar nemzet érdekeit képviselő kormányra és annak a legmesszebbmenőkig érdekérvényesítő külügyminisztériumára van szükség. A jelenlegi magyar kormány erre önmagától képtelen, ahogyan képtelen arra is, hogy már az EU-n belül is érvényesítse érdekeinket. Ne feledjük, a magyar országgyűlés volt az első, mely olvasatla nul, szolgai módon jóváhagyta azt a Lisszaboni Szerződést, mely megszüntette a nemzetállamok EU-n belüli önállóságát.

A külügyminisztérium pedig minden aljas eszközt bevet azért, hogy ez a kérdés még csak fel se merüljön, de nem csupán a csonka hon határain belül, de azon kívül is. Gondoljunk itt Hegedűs Lóránt esetére, akit 2014. július 31-i hatállyal tiltottak ki Ukrajna, így Kárpátalja területéről, de ezzel csak akkor szembesült, amikor 2014. november 21-én Szolyvára utazott volna az ottani haláltábor áldozatainak megemlékezésére, hogy hitet, bátorítást, vigaszt nyújtson az ottaniaknak. Hegedűs Lórántot ma már csak a nemzet lelkészének hívják. Szavai, gondolatai, nemzetébresztő beszédei, az igazság kimondása a legnagyobb fegyvere, mellyel szemben az euroatlantista magyar külügy mindent megtesz. Még azt is, hogy összekacsint az ukrán hatóságokkal. Minden okunk megvan, hogy ezt vélelmezzük, hiszen mint később kiderült, nem csupán a nemzet lelkészét nem engedik be jó ideig a jogosan Magyarországot megillető Kárpátaljára, de más, magyarságban, nemzetegyesítésben (nem határokon átívelő) go ndolkodó és azért teljesen békés eszközökkel élő parlamenti politikusokat sem.

Azonban euroatlanti külügy ide vagy oda, a történelmi helyzet mindinkább fennáll, a kárpátaljai magyarság előbb-utóbb ismét markáns hangot fog adni követelésének, nyomást gyakorolván a magyar külügyminisztériumra. Nem is tehet mást. Persze Magyarországnak nem feltétlenül egy konfrontáció nyomán kell visszavennie Kárpátalját. Az ukrán gazdasági helyzet mindinkább abba a kiszolgáltatott irányba halad, amikor egyre súlyosabb anyagi tehertétel lesz számára Kárpátalja. Vagyis, vissza lehet vásárolni (ez egy történelmi helyzet). És mielőtt ezért a mondatért megkapnám a "pofonokat" és a kishitűek (de miből, és mekkora tehertétel lenne számunkra; és belerokkanna az ország stb.) sirámait, jelzem, nem rokkanna bele az ország, sőt ehhez partnerünk is lenne, mind politikai, mind gazdasági oldalról. Hogy ki? Természetesen az, akinek ez politikai érdeke. Tessék gondolkodni!

A magyar külügy - szögezzük le még egyszer - nem tesz semmit kárpátaljai magyarjainkért, sőt... Viszont a kárpátaljai magyarságnak minden jelenlegi nehézségek ellenére muszáj lesz egységesen lépnie, egységre lépnie, és demonstrálnia akaratát, mégpedig markánsan, akár a beregszászi konzulátus előtt is, ha kell minden nap és folyamatosan.

Lesz-e elég erő Bennetek magyar testvéreink? Lesz, mert az életetekről, a jövőtökről, gyermekeitek, unokáitok jövőjéről van szó. És higgyétek el, a nemzeti elkötelezettségű, anyaországi magyarság ott áll majd mellettetek, és megteszi azt, amit nemzeti küldetéséből adódóan neki is meg kell tennie, mert Kárpátaljának itthon a helye.

Szépe Áron

Kapcsolódó:
   Avram Iancunak állít szobrot az RMDSZ többségű tanács Kovászna városában
   100 milliárd dollár kártérítést követelnek szerb civilszervezetek a NATO-tól Jugoszlávia bombázásáért
   Így látja a székelyeket egy indián sámán
 

A hortobágyi gazdák nem tudják kihajtani az állataikat, mert olyanok nyerték a földeket, akik valótlan adatokkal pályáztak. (Harangozó Gábor)

A NATO vereséggel távozott a Fekete-tengerről

Kivonult a Fekete-tengerről az a NATO-flotta, melynek légvédelmi berendezéseit március 8-án orosz vadászgépek elektronikai zavaró-berendezései tették működésképtelenné. A török média képeket publikált arról, amint a hajóik átlépnek a Boszporusz szoroson. A hadgyakorlat ürügyén az orosz határ mellé küldött NATO-flotta március 3-4-én lépett be a térségbe, és többek között a Vicksburg cirkálóból, a kanadai Fredericton fregattból, a török Turutreisből állt, amihez az Eliseo és Spessart olasz illetve német tankerek csatlakoztak. A csoport a Fekete-tenger nyugati területein tartózkodott, valamint bulgáriai és romániai kikötőket is meglátogatott. A hadgyakorlat egy részén román hajók is részt vettek, többek között a Marasesti nevű fregatt, és két korvett.

A NATO tisztviselői szerint a hajók légvédelmi és tengeralattjáró elhárítási gyakorlatokat végeztek, valamint kiképzési feladatokat láttak el. Brad Williamson altengernagy többek között arról számolt be, hogy orosz hajókat fedeztek fel a térségben, később pedig a román vezérkar részéről Corneliu Paul közölte, hogy orosz repülőgépeket is láttak. Az "orosz agresszióról" szóló médiapropagandának alátámasztását célzó kijelentések talán mégse kellenek annyira megdöbbentőek legyenek, elvégre az orosz határ mellett előfordulhatnak orosz hajók, sőt repülőgépek is, főleg, ha ellenséges propagandát folytató országok flottája jelenik meg a közelben.

A Montreux egyezmény továbbra is köti a NATO országait, vagyis 21 napnál tovább nem tartózkodhatnak a térségben olyan országok hajói, melyek nem a Fekete-tenger partvonala mentén találhatók. Emellett azt is szabályozza az egyezmény, hogy 30 ezer tonnánál súlyosabb idegen flotta nem lehet jelen a tengeren, ami a NATO számára igencsak komplikálttá teszi az "erő felmutatását", ami emiatt kínosan kiszámolt 21 napokkal és korlátozott fegyverzettel van övezve. A NATO évek óta úgy játssza ki ezt a limitet, hogy egy-egy adott hajó ugyan nem tartózkodik 21 napnál tovább a Fekete-tengeren, de amikor távozik egy kisebb flotta, azonnal megy a váltás az orosz határok közelébe.

Március 8-án (napokkal az újabb NATO-flotta érkezését követően) lengyel alternatív sajtóorgánumok arról számoltak be, hogy orosz vadászgépek a NATO hajóin gyakorlatoznak és élesben tesztelik az új orosz elektronikai zavaró-berendezést, amivel a nyugati országok legkorszerűbb haditechnikáját is működésképtelenné tudják tenni. A USS Donald Cook-kal történtek megismétlődtek március 8-án, amikor a USS Vicksburg amerikai cirkáló és a Turgut Reis vált az orosz gépek célpontjává, és a hajók teljes elektronikáját (beleértve a légvédelmet is) átmenetileg működésképtelenné tette a "Hibini" nevű zavaró-berendezés.

A hajók egy sikertelen erődemonstrációt követően távoznak a Fekete-tengerről.

http://www.hidfo.net.ru/2015/03/23/nato-vereseggel-tavozott-fekete-tengerrol

Erősödő brit-román katonai együttműködés

Nagy-Britannia osztozik a Fekete-tengeri biztonsági helyzettel kapcsolatos román aggodalmakban, és erősíteni fogja katonai jelenlétét a térségben – mutatott rá Michael Fallon brit védelmi miniszter Bukarestben hétfőn, a román kollégájával, Mircea Dusával folytatott megbeszélés után.

Fallon megerősítette: a brit katonák részt vesznek a NATO romániai hadgyakorlatain, a Romániában létesítendő két NATO-vezénylési központ kialakításában, és októberben a konstancai (Constanta) kikötőbe érkeznek a brit flotta legkorszerűbb hadihajói.

“A rakétavédelmi rendszer, miként a neve is jelzi, védelmi jellegű, úgy ahogy maga a NATO is az” – jelentette ki a brit védelmi miniszter Bukarestben, azzal összefüggésben, hogy szombaton a koppenhágai orosz nagykövet megfenyegette az amerikai rakétapajzs elemeit befogadó országokat, így közvetve Romániát is.

A hétvégén a román védelmi illetve külügyminiszter is elutasította Mihail Vanyin koppenhágai orosz nagykövetnek azt a figyelmeztetését, hogy Dánia hadihajói orosz atomrakéták célpontjaivá válhatnak, ha a skandináv ország csatlakozik a NATO tervezett európai rakétavédelmi rendszeréhez, amelyet Moszkva – minden ezzel ellentétes nyugati biztosíték dacára – fenyegetésnek tekint. A rakétavédelmi rendszer első szárazföldi elemeit a tervek szerint a dél-romániai Deveselun helyezik hadrendbe a jövő év folyamán.

A két védelmi miniszter közös sajtóértekezletén Mircea Dusa beszámolt róla: a találkozón az ukrajnai válságot, a Krím félsziget orosz annektálásával kialakult helyzetet elemezték, és egyetértettek abban, hogy a NATO-erőknek egymást váltva kell jelen lenniük a Fekete-tengeren. A nyugati országok hadihajói azért nem állomásozhatnak hosszabb ideig Konstancán, mert a Boszporuszról szóló 1936-os montreaux-i egyezmény szerint a fekete-tengeri partszakasszal nem rendelkező országok hadihajói legfeljebb 21 napig maradhatnak a Fekete-tengeren.

Idén Románia 340 hadgyakorlatot rendez, ezek közül 40-ben a NATO-partnerek (köztük amerikai és brit katonák) is részt vesznek.

A brit védelmi miniszter Klaus Iohannis román államfővel és Victor Ponta miniszterelnökkel is találkozott Bukarestben. Január közepén Philip Hammond brit külügyminiszter járt hivatalos látogatáson a román fővárosban.

http://biztonsagpiac.hu/erosodik-a-brit-roman-katonai-egyuttmukodes

Tudta a külügy, mikor kell kimentenie a pénzét a Quaestortól

Az Index.hu kérdésére reagálva a külügyminisztérium kifejtette, hogy a Szijjártó Péter minisztériuma alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőháznak volt pénze a Quaestornál, de azt még épp időben, a bukás előtt kivették a brókercégtől.

A külügyminisztérium is megégetheti magát a Quaestor bukásával -írta a lap. Információjuk szerint a csalással gyanúsított cégnél a Szijjártó Péter tárcája alá tartozó több állami cég is jelentős összegeket tartott. A külügyminisztérium sajtóosztálya az Index kérdésére közölte, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium is vezet számlát a botrányos cégnél, tavaly augusztus óta. A lap először azt írta, hogy az Eximbank (Magyar Export-Import Bank) és a MEHIB (Magyar Exporthitel Biztosító) is érintett, azonban ezt –már a cikk megjelenése után– tagadta a külügy. Közölték, hogy ezeknek a cégeknek nem, csak a Magyar Nemzeti Kereskedőháznak (MNKH) volt számlája a Quaestornál. A cikkre reagálva kiemelték azt is, hogy az MNKH éppen a cégcsoport összeomlása előtt kivette a pénzét a Quaestortól, mivel „az MNKH vezetői figyelték a pénzpiaci folyamatokat, látták azt, hogy bedőlt a Buda-Cash és a Hungaria Értékpapír, ezért úgy döntöttek, hogy a továbbiakban nem tartják a brókercégnél a pénzüket.”

A minisztérium cégei az állami vagyont a külügy állítása szerint azért nem az Államkincstárnál tartották, mert a Quaestor volt az egyetlen az értékpapír-szolgáltatók közül „amelyik a Külgazdasági és Külügyminisztérium számára díjmentesen biztosította szolgáltatásait.”

A kereskedőház egyébként 2012 óta, tehát megalakulása óta veszteséges, pénzük egy részét a Quaestornál nyitott számlán helyezték el, de arról, hogy pontosan mekkora összeget kezeltek itt, nincs egyelőre információ, az Index ez ügyben még a külügy válaszára vár.
(vs)

Hogy miket meg nem kell érnie az ember fiának? Maradék-Ukrajna kapcsán!

Miközben javában dúl a Kijev-Dnyepropetrovszk (Valcman-Kolomojszkij) hiénaháború a javak megkaparintásáért, a latorzászlóalj-tulajdonos, erősen russzofób “Benya” Kolomojszkij rendesen odapörkölt a hittestvér Petya Valcman orra alá.

Nem kevesebbet tett “Benya”, mint hogy kvázi elismerte a DNR-t és az LNR-t. Dnyepropetrovsz nagyhatalmú ura azt vágta Nyalókakirály és a kijevi udvar fejéhez, hogy ha tetszik-ha nem tetszik nekik-Donbasszban létezi a két Népköztársaság! Mégpedig az ott élők bizalmából, amit népszavazás eredményeként kiáltottak ki, vezetőiket pedig az ott élők választották meg. Ezt Kijev szemmel láthatólag nem kívánja tudomásul venni, de ez ettől még tény!-morogta az utóbbi napokban megszurtyongatott oligarha-latorvezér. Majd még azt is kijelentette, hogy ha a kijevi hatalom szája-íze szerinti választást tartanának a két Népköztársaság területén, akkor lenne csak nagy zavarban Valcman és udvartartása. Merthogy-Kolomojszkij szerint is-Zaharcsenkoék és Plotnyickijék vastagon megnyernék a választásokat.

Amíg a hiénák egymással acsarkodnak Dnyepropetrovszk és Kijev között, Donbasszban már ki merik jelenteni: a fegyverszünet véget ért. Jó okuk van rá.

Ma délelőtt Gorlovka és Donyeck lakónegyedei folyamatos latortüzérségi támadás alatt állnak. Mindkét városban vannak civil halottjai a valcmanista terrornak.

Peszkiben napkeltekor csak élénkebbé vált a lövöldözés.

A (Славяносербск)Szlavjanoszerbszktől (Красный Пахар)Krasznyij Paharig húzódó frontvonalon mindkét oldal tüzérsége reggel óta folyamatosan lövi egymást.

(Новотошковск)Novotoskovszk és (Желобка)Zsjelobka szintén valcmanista tüzérségi tűz alatt állnak.https://balrad.wordpress.com/2015/03/23/ennyi-volt-minszk-2-0/

A Donbasszban súlyosra fordult helyzet kapcsán Moszkva is elérkezettnek látta az időt a megszólalásra.

Dmitrij Peszkov szerint a legutóbbi donbasszi események logikája azt diktálná, hogy a Nyugatnak Maradék-Ukrajnát szankciókkal kellene sújtania amiatt, hogy nem hajtja végre a minszki egyezségeket. Egyben azt sürgette, hogy Franciaország és Németország, amely közreműködött a fehérorosz fővárosban február 12-én aláírt végrehajtási intézkedéscsomag megszületésében, tegyen többet annak érdekében, hogy a kijevi junta teljesítse a válság rendezésében vállalt kötelezettségeit.

A Kreml szóvivője közölte, hogy az orosz vezetést “igen nagy aggodalommal tölti el” a nehézfegyverzet bevetése, a folytatódó tüzérségi támadások Donbasszban, s mindez a minszki megállapodások konkrét pontjait sérti meg.

Kijevben közben eszkalálódik a Valcman-Kolomojszkij hiénaviadal. “Benya” nem nagyon akarja átengedni a zsákmány őt illető részét egykori kompániatársainak. Martalócbandája megszállta a kijevi birtokot, és a zsákmány megvédésére készöl. Avakov belügyérhiéna ennek a pimaszságnak a láttán mélyen földühodött, és délben 24 órás ultimátumot intézett Kolomojszkijhoz és pribékjeihez. Holnap délig el kell hagyniuk a hiénaodút, vagy…

Merthogy Avakov szerint nem úgy van az, hogy mert valaki “üzletember”-az hadseregek élén flangrál Kijevben! Rendnek kell ott lenni kérem! Donbasszban kell gyilkolászni oroszokat, nem pedig Kijevben zsákmányt orozni.

Ezenközben viszont Dnyepropetrovszkban a “Jobb Szektor” bérgyilkosai kezdenek poziciókat foglalni. A Kolomojszkij által abrakolt-ennélfogva “Benya” mellett kitartó-neonáci gyülevész horda a Vezér Székesfővárosát biztosítja az egykori Gazda-Valcman-bandáival szemben. Amelyek már szintén úton vannak Dnyepropetrovszkba. Ők a Nemzeti Gárda ordasai. A két latorhorda pedig nagyon nem kedveli egymást!

Ilyen fölállás mellett igazat kell adni Kolomojszkijnak: tegnap ugyanis kijelentett: olyan hogy Ukrajna-immár nem létezik! (Igaz, ezt első felindultságában hörögte, amikor neszét vette, hogy egykori kinevezői meg kívánják fosztani őt hitbizományától!)

https://balrad.wordpress.com/2015/03/23/moszkva-kijev-dnyepropetrovszk/

Szaúd-Arábia stabil térségi hatalom marad - Oroszország szövetségeseként

A szaúdi védelmi minisztérium bejelentése szerint az ország helyreállítja kétoldalú kapcsolatait Oroszországgal, és ennek részeként egy új szövetséget hozhatnak létre a Közel-Keleten. A WorldNetDaily publikációja szerint ennek oka, hogy Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok közt egyre több érdekellentét merül fel a térségi politikában. Szaúd-Arábia ellenzi, hogy Irán és Washington egyre közelebb kerül egymáshoz, és ellenzik Washington legújabb állásfoglalásait is az iráni atomprogram kapcsán. A szaúdiak Iránt tekintik elsőszámú vetélytársnak a régióban, emiatt rossz szemmel tekintenek arra, hogy az iráni vezetés hajlik az amerikaiakkal való szövetkezésre, és emiatt Szaúd-Arábia új szövetséges után kellett nézzen, hogy térségi hatalmi szerepét megtartsa.

A publikáció emlékeztet arra, hogy korábban Egyiptom szintén Washington szövetségese volt, de mostanra katonai együttműködéseket és szabadkereskedelmi egyezményt kötött Oroszországgal. Ugyanez a külpolitikai irány figyelhető meg Szaúd-Arábia esetében is; Rijád újrakezdte a Moszkvával folytatott dialógust, és a szaúdi sajtó egyre többet beszél arról, hogy meg kell törni az amerikai monopóliumot, több alapra kell helyezni a külpolitikát, és fel kell számolni az Egyesült Államokkal fennálló függő viszonyt.

A szaúdi külpolitikai fordult kezdete óta az ISIS terrorszervezet kiterjesztette tevékenységét a szaúdi határ menti régiókra.

http://www.hidfo.net.ru/2015/03/23/szaud-arabia-stabil-tersegi-hatalom-marad-oroszorszag-szovetsegesekent

Komoly pilótahiánnyal küzd az USAF

A Szenátus fegyveres erőkkel foglakozó bizottsága előtti közelmúltbeli meghallgatásokon az érintettek úgy fogalmaztak, hogy a probléma egyrészt abban gyökerezik, hogy az aktív, illetve kiképző századok számát megnyirbáló megszorítások miatt a Légierő jelenleg nem képes kitermelni a haderőnem számára szükséges pilótaállományt. A helyzetet tovább rontja a pilótáknak a csökkent repült óraszám miatti frusztrációja, de az sem segít a helyzeten, hogy a polgári légitársaságok az USAF érdekeivel szemben dolgoznak: a Légierő vezérkari főnökének, Mark Welsh tábornoknak elmondása szerint azzal számolnak, hogy a légiközlekedési szektor az elkövetkező 10 évben 20 000 pilótát szippant fel és várhatóan egyre agresszívabban célozza majd a katonai pilótákat. Egy 2013-as becslésük szerint 2021-re akár 700 fős mínuszban is lehetnek.

A Légierő jelenleg elsősorban a harcoló alakulatok feltöltöttségét helyezi előtérbe, így az utánpótlást kinevelő kiképző, illetve teszteléseket végző alakulatokhoz kevesebb pilóta jut.

A már kiképzett pilótaállományának megtartása érdekében a haderőnemnek természetesen régebb óta van már pénzügyi ösztökélő programja: abban az esetben, ha az aktív állományú pilóta 9 évre meghosszabbítja szerződését akár 225 000 dolláros bónuszt is felmarkolhat, de 5 éves vállalásért is megjárhat 125 000 dolláros összeg. Forintosítva ezek 63 és 35 milliós bónuszok, melyek nem egy összegben, hanem éves bontásban kerülnek kifizetésre, azaz a 9 éves vállalás esetén évi 25 000 dollárnyi plusz bevétel folyik be a családi kasszába. Tavaly nyári adatok alapján 840 USAF pilóta, köztük 254 vadászpilóta számára volt elérhető ezen lehetőség. Egy évvel korábbi, 2013-as adatok alapján elég népszerű a program, hiszen 132 vadászpilóta döntött további elköteleződés mellett 82 százalékuk 9 évre szólóan. További 483 pilóta pedig újabb 5 évre kötötte magát munkaadójához.

http://htka.hu/2015/03/23/komoly-pilotahiannyal-kuzd-az-usaf/

Az USA ha háborút akar(t) egy ország ellen-csinál(t) hozzá ürügyet. Számára a háború lételem. Agymosott társadalma úgy manipulálható, ahogyan az a HÁBORÚT AKARÓ lobbinak éppen érdeke. A bizonyítékokat aztán “titkosítják”! Mire pedig a titkosítást feloldják, addigra… Ennek az USA nevű latorállamnak mi a “szövetségesei” vagyunk!

A most nyilvánosságra hozott jelentés nem támasztja alá George Bush és Donald Rumsfeld sziklaszilárdnak mondott bizonyítékait

Az amerikai kormánynak nyilvánosságra kell hoznia az iraki foglyok kínzásáról szóló fotókat. A napokban az is kiderült, mennyire gyenge lábakon álltak a háborút igazoló bizonyítékok.

Egy évtizeden keresztül küzdött a washingtoni kormány azért, hogy ne kelljen nyilvánosságra hoznia az amerikai erők által Irakban, illetve Afganisztánban őrizetben tartott foglyok megalázásáról készült fotókat. Egy szövetségi bíró, Alvin Hellerstein azonban pénteken erre kötelezte a kormányt, amelynek két hónapja van a fellebbezésre. Az egész világ felháborodott, amikor 2004-ben és 2006-ban kiszivárogtak az iraki Abu Ghraib börtönben történt esetekről készült felvételek. Korábbi kormányzati közlések néhány tucat képről szóltak, Hellerstein bíró szerint azonban több száz, sőt több ezer is készülhetett. Mint mondta, néhány általa látott fotó „úgyszólván ártatlan, más képek tartalmán viszont komolyabban el kell gondolkodni”. A képek nyilvánosságra hozatalát a kormány arra hivatkozva tagadja meg, hogy veszélyeztetné a külföldön szolgáló amerikai katonákat és kormánytisztviselőket.

Tizenhárom évvel ezelőtt egy kilencvenhárom oldalas, titkosított dokumentum hivatott igazolni Irak későbbi megtámadását. A titkosszolgálatok szerint hiányoztak belőle a konkrét információk Szaddám Huszein tömegpusztító fegyvereiről, George Bush és kormánya azonban éppen az ellenkezővel kampányolt. A kongresszus később megállapította, hogy valóban nem támasztották alá bizonyító erejű hírszerzési információk a háborút, a dokumentumnak magának eddig azonban csak néhány részlete került nyilvánosságra. Utoljára The Black Vault (Fekete Páncélterem) adatbázist működtető John Greenewald érdeklődött az iránt, hogy a dokumentum mely részeit hajlandók kivenni a titkosítás hatálya alól, s a rendelkezésére bocsátott információt a Vice hírportál jelentette meg.

A 2003. március 20-án megindított háborút igazoló dokumentum egyik jellemző részlete szerint a titkosszolgálatok arra jutottak, hogy Irak „valószínűleg felújított egy oltóanyaggyárat”, hogy biológiai fegyvereket készítsen, de nincs elegendő információjuk, ami ezt alátámasztaná.

A jelentés kitért arra is, hogy Szaddám Huszeinnek „nem volt elegendő alapanyaga” ahhoz, hogy nukleáris fegyvereket gyártsanak, s egyéb információk sem mutattak ilyen törekvésre. George Bush elnök 2002-es beszédében ezzel szemben azt állította, hogy Iraknak kémiai és biológiai fegyverei vannak, valamint bizonyított, hogy újrakezdi atomfegyver-gyártási programját.

Ugyanebben az évben mondta Donald Rumsfeld akkori védelmi miniszter, hogy kikezdhetetlen bizonyítékok vannak arra, hogy Szaddám Huszein kapcsolatban állt az al-Kaida terrorszervezettel. A dokumentum szerint azonban az erre vonatkozó információk „változó megbízhatóságú” forrásoktól származtak, s közel sem volt egyértelmű, hogy ha egyáltalán volt ilyen kapcsolat, akkor Huszein tudott volna róla.
(MH)

Ragály Tonyó nem hagyja futni a bűnösöket! Ő is velük fog futni!

A Fidesz frakcióvezetője szerint a kockázatosabb vagyonkezelésnél fokozottabb felelősséget kell viselniük a vezetőknek. A kormánypárt ennek megfelelően egy olyan törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé, mely szerint a cégek vezetői magánvagyonukkal is felelnének egy olyan ügyben, mint a mostani brókerbotrány. Emellett megakadályoznák a vagyonok kimentését is. A törvényjavaslatot házszabálytól való eltéréssel fogadhatják el, ehhez azonban ellenzéki voksok is kellenek. Rogán Antal reményét fejezte ki, hogy senki nem áll “a csaló brókerek oldalára”.

Nem engedjük a felelősöket elmenekülni és a vagyont kimenteni – jelentette ki Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője az M1 reggeli műsorában a Buda-Cash-, illetve a Questor-ügy kapcsán.

Mint mondta: az általuk kidolgozott törvényjavaslat kétféle vagyon zárolását írja majd elő, de a bíróságnak kötelezően dönteni kell arról, hogy azt elrendeli-e vagy sem. Az egyik a cégcsoportokban érintett teljes vagyon, a másik a brókerbotrányban érintett tulajdonosok és vezetők magánvagyona. Előbbi kapcsán elmondta: jelenleg vannak olyan cégek a cégcsoporton belül, ahová vagyont tettek, ezek azonban elvileg nem tartoznak az ügyfeleknek. Utóbbi kapcsán pedig azt jegyezte meg: azon tulajdonosokról van szó, akik tulajdonnal rendelkeztek onnantól, hogy a csalássorozat elkezdődött, de jelenti az igazgatótanácsi tagokat, a cégjegyzésben aláírási joggal bíró vezetőket, a felügyelőbizottsági tagokat és a könyvvizsgálókat. A könyvvizsgálók ugyanis, mivel feltételezhetően mérleghamisításról van szó, konkrét felelősséggel rendelkeznek – hangoztatta.

Eddig az volt az eljárás, hogy amikor befejeződött az eljárás, akkor lehetett ilyen intézkedéseket foganatosítani. Ezt azonban érdemes megelőzni, az eddigi tapasztalatok szerint ilyenkor ugyanis mód van arra, hogy a vagyonokat kimenekítsék – hívta fel a figyelmet.

Azokat a szerződéseket is felül kell vizsgálni, amelyek a csalássorozat kirobbanása és feltárása óta köttettek akár magyánvagyon, akár céges vagyon tekintetében. Ha nagyobb vagyontárgy nem a megfelelő értéken, vagy akár ingyen került át valamelyik családtag nevére, akkor azt a szerződést a bíróság jó eséllyel meg fogja semmisíteni, és a vagyontárgy tekintetében ugyanúgy a zár alá vételt fogja kezdeményezni – tette hozzá.

Rogán Antal kiemelte: ma délutánra befejezik a szóban forgó törvényjavaslatot és benyújtják a parlamentnek. Holnap a gazdasági bizottság tárgysorozatba veszi, a csütörtöki házbizottsági ülésen pedig az ellenzék támogatását kérik. Ezt a törvényt úgy lehet gyorsan elfogadni, ha az országgyűlés a március 30-31-i ülésén dönteni tud. Ehhez viszont házszabálytól való eltérés kell, amihez a parlamenti képviselők négyötödének a támogatása szükséges – magyarázta a Fidesz frakcióvezetője, reményét fejezve ki, nem lesz olyan ellenzéki képviselő, aki a „csaló brókerek oldalára áll”.

Hangsúlyozta: a szocialista kormányok idején, az első Kulcsár-ügy után nemhogy megszigorították volna az ellenőrzési kötelezettséget, hanem lazítottak azon.

Kétségtelenül fájhat bizonyos szocialistáknak, akik ismerik Antali Károlyt, a Buda-Cash felügyelőbizottságának elnökét, őt a Bajnai-kormány kormánybiztosi rangra emelte. Egy mostani zárolás az ő vagyonát is érintheti – fogalmazott Rogán Antal.

Kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy a benyújtani tervezett javaslatuk a folyamatban lévő ügyekre, mint eljárásjogi szabály lenne kiterjesztve. Innentől kezdve a befektetési vállalkozások piacán mindenkinek azzal kell kalkulálni, hogy egy olyan felelősség terheli a vezetőket, mely a magánvagyonukra is kiterjed. Ez azért indokolt, mert az összes eddigi botránynál látszik a vezetői felelősség vagy a csalás szándéka. Ráadásul ez egy olyan piac, ahol kevésbé védik a befektetők vagyonát. Hiszen míg a bankoknál elhelyezett összegek után az Országos Betétbiztosítási Alap az uniós irányelvek szerint 100 ezer euróig (több mint 30 millió forintig) fedezetet nyújt, addig a BEVA mindössze 20 ezer euróra (alig 6 millió forint) biztosít – érvelt a politikus.

A kockázatosabb vagyonkezelésnél fokozottabb felelősség kell legyen, ezt fogják érvényesíteni most törvényben – szögezte le.
(MTI)

Náci bunker az argentin dzsungelben?

Vélhetően második világháborús náci vezetők számára épített búvóhely nyomaira bukkantak argentin régészek a dél-amerikai ország északi részén a dzsungelben.

A Paraguayjal határos Misiones tartományban talált három romos épületben 1938 és 1941 között vert pénzérmékre és törött meisseni porcelánra, a falakon pedig náci jelképekre bukkantak – közölte az ásatásokat vezető Daniel Schavelzon. A Buenos Aires-i Egyetem kutatói úgy vélik, hogy a ma már sűrű növényzettel benőtt búvóhelyet arra az esetre építették, ha a náci vezetőknek menekülniük kellett volna a világháború alatt. Az épületeket az 1940-es évek elején emelték.

Az épületről készült videó:

A régészek hangsúlyozták, hogy az ásatáson talált érmék és a porcelán nem elegendő bizonyíték arra, hogy egyértelműen kijelenthessék, náci bunkerre bukkantak. Véleményük szerint azonban nincs más magyarázat arra, hogy miért kezdtek ilyen költséges építkezésbe egy akkoriban a világtól teljesen elzárt vidéken és olyan építőanyagok felhasználásával, amelyek nem voltak jellemzőek a régióban.

Schavelzon hónapokat töltött a búvóhely keresésével – írta a The Daily Telegraph című brit lap. A helyiek körében terjedő mendemondák szerint a létesítményt Adolf Hitler jobbkeze, Martin Bormann számára építették, a régész szerint azonban ez nem több városi legendánál. Bormann 1945 májusában öngyilkos lett.

A tudósok úgy vélik, hogy az argentin fővárostól, Buenos Airestől mintegy ezer kilométerre északra fekvő búvóhelyet sohasem használták – talán azért, mert 1945 után a szökésben lévő náci háborús bűnösöknek nem volt túl nehéz elrejtőzniük Argentínában, és városi életet élhettek, nem kellett a dzsungelben meghúzniuk magukat. A nácik argentínai tevékenységét feltáró bizottság (CEANA) szerint legkevesebb 180 háborús bűnös menekült a dél-amerikai országba, köztük Adolf Eichmann, Erich Priebke és Josef Mengele. Érkeztek horvátországi és olasz fasiszták is, és Juan Perón 1946-tól 1955-ig tartó elnöksége idején végül csaknem ötezer náci kötött ki Argentínában.

Daniel Schavelzon elmondta, a náciknak a második világháború közepén lett egy titkos tervük arra, hogy elhagyatott helyeken – sivatagokban, hegyeken vagy épp a dzsungel közepén – búvóhelyeket építsenek vezetőik számára, ha szorulna nyakuk körül a hurok. Szerinte a Misionesben talált bunkernek az is előnye volt, hogy Paraguay kevesebb mint 10 percre van onnan, így biztosított volt a menekülés lehetősége.

http://biztonsagpiac.hu/naci-bunker-az-argentin-dzsungelben

Tömeges tüntetések az amerikai páncélos haderő átvonulása ellen

A cseh hadsereg bejelentette, hogy kijelölt és védelem alá vesz olyan területeket, melyeken valószínűsíthetően tüntetések zajlanak majd az átvonuló amerikai páncélos haderő ellen. A cseh hadsereg védőkíséretet biztosít az országon áthaladó amerikai katonai járműveknek, eközben az ellenzék tömeges ellentüntetéseket szervez az amerikai csapatok bevonulása ellen. Frantisek Malenincki vezérkari főnök helyettes következetesen "provokációnak" nevezte az ellentüntetéseket, szerinte csendben hagyni kellene, hogy az amerikai haderő átvonuljon az országon.

A védelmi miniszter, Martin Sztropincky ugyanakkor óvatos kritikát fogalmazott meg, szerinte "számolni kell azzal a lehetőséggel, hogy az utak roncsolódnak az amerikai páncélosok miatt". Vyskov város kormányzója szintén ellenezte a dolgot, nyilatkozata szerint ő semmilyen hivatalos értesítést nem kapott az átvonulásról, így ő is a sajtóból értesült arról, hogy az amerikai páncélos haderő egy éjszakát tölt a városban, mielőtt továbbhaladna. Mint kiderült, a szállítási rendszer teljesen összeomlik az amerikai csapatok érkezése miatt, napokon át fennakadások lesznek a civil vasúti közlekedésben, és városok kellős közepén teljes útszakaszokat fognak lezárni a vonulás miatt.

Csehország erősen megosztott az amerikaiak háborús provokációjával kapcsolatban. Bohuslav Sobotka miniszterelnök már tavaly júniusban egyértelműen kijelentette, hogy semmi szükség a NATO kelet-európai haderő-összpontosítására, és Csehország nem járul hozzá, hogy az amerikaiak haderőt állomásoztassanak az országban. Civil csoportok szerint a NATO a térség stabilitását és békéjét veszélyezteti azzal, hogy "erőt akar felmutatni", miközben Washington csak a fasizmust terjeszti a régióban, és semmi szükség arra, hogy ennek érdekében katonai erőt vonultassanak fel.

Eva Novotna, a Ne základnám ("Mondj nemet a bázisokra") civil szervezet sajtótitkára szerint a cseh kormány részéről "hülyeséggel határos naivitás", hogy átengedik az amerikai csapatokat az országon. A civil szervezet szerint ez egy szándékos provokáció, és egy kísérlet arra, hogy megosztottá tegyék a cseh társadalmat.

A "Dragoon Ride"-nak nevezett átvonulás március 21-től április 1-ig zajlik le, ennek részeként az amerikai hadsereg bevonul Kelet-Európába, amit mindenféle külső fenyegetésre és hadgyakorlatra hivatkozva tesznek meg, de a lényegen ez mit sem változtat, vagyis, hogy az Egyesült Államok haderőt összpontosít az amerikai határtól több mint tízezer kilométerre, közvetlen az orosz határ mellett, és ennek részeként a térségi országokat egyszerű terepasztalként használja, amin az amerikai tankok átvonulhatnak. A térségi országok politikusai tabuként kezelik a kérdést, gyakorlatilag nem lehet nyilatkozatokat hallani erre vonatkozóan, - korábban elvégzett háttérelemzések miatt tisztában vannak azzal, hogy a lakosság abszolút többsége ellenzi az amerikaiak katonai jelenlétét, és az ukrajnai NATO-beavatkozást sem támogatja, hiába indokolják azt meg "orosz veszéllyel" vagy "terrorizmussal".

Hazánkat szintén terepasztalnak használják az amerikaiak, legutóbb Tatabányán sikerült fotókat készíteni a Magyarországon át szállított amerikai páncélosokról. Mivel gyakorlatilag nincs magyar honvédség, a magyar politikusok ha akarnának se tudnának nemet mondani az amerikai expanzióra, mert nincs erő nemet mondani az amerikai csapatok bevonulására. A kormány szintén hallgat ebben a témában, pedig a lakosságnak joga van tudni arról, hogy egy hazánktól sok ezer kilométerre lévő ország épp rajtunk keresztül folytat háborús provokációt, és hazánkat is felhasználja a háborús előkészületek lebonyolítására. Ilyenkor látható leginkább, hogy az úgynevezett "civil csoportok" a radikális atlantista pártok ellenőrzése alatt vannak: a Gyurcsány féle Demokratikus Koalíció nyíltan támogatja az amerikaiak expanziós törekvéseit, emiatt hazánkban semmilyen civil csoport nem fejezte ki tiltakozását a háborús készülődéssel szemben.

http://www.hidfo.net.ru/2015/03/23/tomeges-tuntetesek-az-amerikai-pancelos-hadero-atvonulasa-ellen

Amerikai páncélos haderő Magyarországon (Következményként csak annyi, ha teljesen porig rombolnák országunkat, akkor sem szólhatnának a férgek vezette politikusok armadája, mivel hazudni csak a Fenevad szolgálatában képesek!!!)

Figyelmes olvasónk készítette az alábbi fotókat, melyeken az amerikai hadsereg "Stryker" lövészpáncélosai láthatók, amint épp Magyarországon át szállítják őket. A 2015. március 14-én, Tatabányán készült fotók rávilágítanak, hogy az Egyesült Államok hazánkon keresztül szállítja a haditechnikát az orosz határ közelébe, tehát a magyar kormány vélhetően közreműködik a NATO orosz határ mentén folytatott haderő-összpontosításában, ami egyértelmű provokáció.

Az amerikai páncélosok érkezéséről tavaly nyár óta lehet tudni. Philip Breedlove, az amerikai hadsereg európai parancsnokságának vezetője 2014 második felében több alkalommal is olyan bejelentést tett, miszerint az Egyesült Államok fokozni akarja katonai jelenlétét Európában. Az amerikai haderő kelet-európai átcsoportosításairól az érintett országok vezetői Breedlove nyilatkozatainak idején még nem tudtak. Az ügyből több térségi országgal is diplomáciai botrány alakult ki, többek között Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök nyilvánosan kijelentette; semmi szükség arra, hogy a NATO katonai erejét erősítse Európában. Több hónapos késéssel azonban - többek között - Ewa Kopacz lengyel miniszterelnök a parlament alsóházában elmondott beiktatási beszédében már fokozott amerikai katonai jelenlétet kért Lengyelországban, az "orosz veszélyre" hivatkozva. Ez a haderő-összpontosítás Washington akaratából zajlik, és az ügy igen komoly aggályokat vet fel azzal kapcsolatban, hogy a térségi államok erő híján nem tudnak határozott nemet mondani az amerikai csapatösszevonásokra, tehát az amerikai haderő a szuverén országok véleményének kikérése nélkül jelenik meg a térségben.

Breedlove tavaly októberben jelentette be, hogy több mint 700 amerikai katona és 20 páncélozott harcjármű érkezik Lengyelországba - ekkor jelentette be a Bradley és Stryker egységek áthelyezését is. Ez a szám később megnövekedett, valamint annyiban változott a helyzet, hogy az amerikai haderő hivatalosan egy a lengyel-ukrán határon (is) tartott hadgyakorlatra érkezik. Az Operation Atlantic Resolve hadgyakorlat azonban "látható demonstrációja annak, hogy az USA elkötelezett NATO-szövetségesei mellett, és egy demonstrációja annak, hogy a NATO rendekezik azzal a képességgel, hogy szabadon mozgassa a haderőt a szövetség határaihoz", - vagyis Oroszországhoz és partnerországaihoz, így a hadgyakorlat egyértelmű provokációnak tekinthető.

Ugyanakkor számos közvélemény-kutatás támasztja alá, hogy a kelet-európai lakosság egyáltalán nem támogatja a NATO katonai jelenlétének fokozását, és Oroszországot sem tartja fenyegetésnek. Tény, hogy az amerikai haderő Magyarországon át szabadon mozog, mielőtt felsorakozik az orosz határon. Az Észtország, Lettország és Lengyelország határain zajló hadgyakorlat azonban provokáció, és a magyar kormány nem élvezi a lakosság támogatását abban, hogy részt vegyen az Oroszország elleni erőfitogtatásban.

http://www.hidfo.net.ru/2015/03/19/amerikai-pancelos-hadero-magyarorszagon

Fogd a pénzt és fuss!

Teherautók érkeztek Tarsoly Csaba, a Quaestor-csoport vezérének a házához, valamit bepakoltak és elmentek – írja a Blikk, A lap munkatársának nem sikerült elérnie a milliárdost. Tarsoly ellen egyébként még nem indult eljárás, vagyonát sem zárolták.

Tarsoly Csaba, a Quaestor-csoport milliárdos vezére eltűnt a villájából – írja a Blikk, a lap ezt arra érti, hogy újságírója nem találta otthon Tarsolyt, családja sem volt otthon, telefonon sem tudták elérni, viszont egy szomszéd elmondása szerint napokkal korábban teherautók érkeztek a házhoz, amelybe pakoltak, mintha költözködnének.

A Blikk elment Tarsolyék budai zöldövezetben lévő házához, ahol senkit nem találtak, és bár idősebb autók álltak az udvaron, azok állítólag csak a szomszédoké. A szomszédoktól a Blikk munkatársai úgy értesültek, hogy az értékpapírcég csődjének bejelentése után napokig biztonsági emberek vigyáztak a házra, majd az egyik éjszaka három teherautó is érkezett. Azóta a családot sem látták, és a biztonságiak is eltűntek.

Az inkább a Fideszhez közel álló Tarsoly Csaba egyébként nem gyanúsított a Quaestor-ügyben, ezt nehezményezi is az MSZP-s Gőgös Zoltán, aki a Népszavának azt mondta, támogatja, hogy a brókerbotrányban érintett cégek (a Quaestor mellett a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír) tulajdonosainak vagyonát zárolják.
(HVG)

A rendőrség még ki sem hallgatta Tarsoly Csabát

Az információt a Quaestor-tulajdonos jogi képviselője közölte az atv.hu-val. A Nemzeti Nyomozó Iroda ismeretlen tettes ellen folytat nyomozást csalás miatt. Kérdésünkre azt írták, a rendőrség minden büntetőeljárás során egyedileg jár el.

A gyanú szerint 150 milliárd forintos fedezetlen kötvénykibocsátás miatt botrányba keveredett Quaestor tulajdonosát, Tarsoly Csabát eddig csak a bankfelügyelet munkatársai hallgatták meg, tudta meg az atv.hu Papp Gábor ügyvédtől.

Miután a Blikk információira reagálva Papp ma azt nyilatkozta, hogy ügyfele otthonában dolgozik, és teljes képtelenség azt feltételezni, hogy „eltűnt” volna, megkerestük az ORFK-t, mi lehet a magyarázata, hogy Tarsoly Csabát nem vették őrizetbe, miközben a másik két brókerbotrány érintettjei közül hét személyt már rács helyeztek. Az ORFK későbbre ígért érdemi választ.

Ezután megkerestük Papp Gábort, hogy megtudjuk, milyen nyomozati cselekmények történtek Tarsollyal kapcsolatban. Papp azt mondta, ügyfelét még nem hallgatta ki sem a rendőrség, sem más nyomozóhatóság.

Mi történt két hét alatt?

Mint megírtuk, Tarsoly Csaba elnök-vezérigazgató március 9-én tájékoztatta a Magyar Nemzeti Bank illetékes vezetőjét arról, hogy a rendkívüli mértékben megnövekedett kötvényeladási igények miatt a kötvényeket kibocsátó Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett. A cég indoklása szerint “a Buda-Cash botrány olyan pánikot okozott az értékpapírpiacon, amely lehetetlenné tette a piac normális működését. A kialakult pánik során ügyfeleink olyan mennyiségű kötvényt kívántak értékesíteni, amely meghaladja a Quaestor Csoport likvid pénzügyi eszközeit”.

Az MNB másnap felügyeleti biztost rendelt ki a Quaestor Értékpapír Zrt.-hez, amelynek tevékenységét felfüggesztette. A jegybank honlapján közöltek szerint a felügyeleti biztos átvette a vállalkozás vezetésétől annak jogköreit.

Az, hogy Tarsolyt az elmúlt két hét során még csak meg sem hallgatta a rendőrség, annak fényében tűnik igazán különösnek, hogy a február végén robbant Buda-Cash, illetve a március 6-án napvilágra került Hungária Értékpapír Zrt-botrány érintettjei közül hét személyt őrizetbe vettek kihallgatásukat követően. Az indoklás szerint erre a szökés illetve elrejtőzés veszélye miatt volt szükség.

Emlékeztetőül: a Buda-Cash ügyben 60 milliárd forint körüli számok keringenek a kárértékkel kapcsolatban, míg a Hungária Értékpapír Zrt-nél egymilliárdról szólnak a hírek.

Megszólalt az ORFK

Mint írtuk, délelőtt megkerestük az ügyben az ORFK-t. Kora délután megjött a rendőrség válaszlevele, amit most kérdéseinkkel együtt közlünk.

atv.hu: Quaestor ügyben miért nem történt őrizetbe vétel? Különös tekintettel arra, hogy a három brókerbotrány közül messze itt a legnagyobb a vélelmezett kárérték, állítólag 150 milliárd forint.

Milyen szakmai elvek mentén dönt az ORFK az őrizetbe vételről?

A Questor ügyben kihallgatták Tarsoly Csabát?

Az ő esetében nem áll fenn az elrejtőzés veszélye?

Ha nem, azt miből állapították meg?

Milyen nyomozati cselekmények zajlanak a Quaestor-ügyben?

ORFK: A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást folytat csalás bűntett elkövetésének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen.

A rendőrség minden büntetőeljárás során egyedileg jár el a rendelkezésre álló adatok és a vonatkozó szabályok alapján. Az Ön által kérdezett eljárásokban is ezt tette.

A nyomozás érdekeire tekintettel a folyamatban lévő eljárásról bővebb tájékoztatást nem áll módunkban adni.
(atv)

Bal-Rad komm: A nyomozás érdekeire tekintettel a rendőrség tán’ ki sem fogja hallgatni Tarsoly urat! Még valami olyat találna mondani, ami esetleg árnyékot vethetne valamely dicsfényben feredőző maffiacsaládunkra! Oszt’ oda a demokrácia varázsa! Ennélfogva Tarsoly úrnak semmi oka a bujdokolásra. Tarsoly úr dolgozik. Éppen újjászervezi a bebukott maffiáját. Az élet-volt ez a kis malőr ugye-nem állhat meg!

Arccal a közmunka felé

Akár tetszik, akár nem, szükség van a közfoglalkoztatásra, mert e nélkül alacsonyan képzett emberek tízezrei maradnának munka nélkül – állítják a belügyi tárcánál. Az idén nyáron több mint negyedmillió embert kívánnak foglalkoztatni.

Az illusztráció Bognár Csaba munkája

Az idén a közfoglalkoztatottak száma havi átlagban 213 ezer fő lesz, és a nyáron várhatóan 260 ezer embernek adhatnak munkát – tudta meg a Népszabadság belügyi forrásból. A kormány céljai között szerepelt, hogy a tavalyinál is több ember dolgozhasson – hangsúlyozzák a tárca illetékesei –, így a korábbinál 35 ezerrel kevesebb állástalannak kell beérnie a foglalkoztatást helyettesítő támogatással, ami 23 ezer forintnál kevesebb.

A rendelkezése álló keret – ez az idén 270 milliárd forint – elosztásánál a minisztérium figyelemmel volt a jelentős területi különbségekre, tehát a hátrányos helyzetű kistérségek számra nagyobb összeget bocsátanak rendelkezésre. Így például Borsod, Hajdú, Szabolcs, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Baranya és Somogy megye több támogatásra számíthat.

A közfoglalkoztatás egyébként jóval több, mint aminek sokan látni akarják: ez állami munkahelyteremtés, ugyanakkor fontos szerepe van a terület- és vidékfejlesztésben is – állítják a tárca illetékesei. Szerintük tudomásul kell venni, hogy az ország bizonyos területein vagy ilyen módon adnak munkát az embereknek, vagy sehogy, és akkor marad a segély.

Ezért a gyakorlati szakemberek nem kizárólag azt tartják fontosnak, hogy a közmunkából mennyien kerülnek vissza az elsődleges munkaerőpiacra.

Álláspontjuk szerint sok tízezerre tehető azok száma, akiket a versenyszférában a képességeik alapján valószínűleg nem alkalmaznának. Ha pedig valakinek van a piacon értékesíthető szakképzettsége, a tapasztalatok szerint mindent megtesz annak érdekében, hogy mielőbb állást találjon. Ez a saját érdeke is, hiszen a körülbelül ötvenezer forintos nettó közfoglalkoztatotti bér a segélynek több mint kétszerese ugyan, de alacsonyabb a minimálbérnél – írja a Népszabadság.

A közfoglalkoztatás értékteremtő tevékenység – állítják a minisztériumban –, hiszen például a hosszabb időtartamú foglalkoztatás keretében a helyhatóságok nagyjából negyvenezer főt alkalmazhatnak kifejezetten a törvényben előírt kötelező vagy önként vállalt feladatok elvégzésére. Ezzel kapcsolatban többször felmerült, hogy elbocsátanak embereket, s azután az ilyen munkát állami pénzből végeztetik el.

A tárcánál másként látják, mert leépítés után ugyanarra a tevékenységre nem lehet közfoglalkoztatottat alkalmazni. Mindazonáltal nem zárják ki, hogy ez néhol előfordulhat – bár ezt a támogatásra vonatkozó hatósági szerződésekben tiltják –, viszont sokkal rosszabbnak tartanák, ha valahol források hiányában ellátatlanul maradnának önkormányzati feladatok.

A kistérségi Start mintaprogramok keretében – kizárólag a hátrányos helyzetű településeken –körülbelül nyolcvanötezer ember dolgozhat. Támogatást adnak egyebek mellett belvízrendezésre, belterületi és mezőgazdasági utak karbantartására, illegális szemétlerakók felszámolására, a megújuló energia hasznosítására és mezőgazdasági projektekre is.

Az utóbbiakat a szakértők szerint azért is érdemes bővíteni, mert ez valódi kitörési lehetőséget teremt. A közmunkások ugyanis szociális szövetkezetet hozhatnak létre – eddig körülbelül százat alapítottak meg a Start-programok alapjain –, s akkor haszonkölcsön-szerződés alapján ingyenes használatba kapják a termőföldet, az állatállományt és a termeléshez szükséges valamennyi eszközt is.

Ők a közfoglalkoztatotti státus mellett tagként munkavégzésre irányuló jogviszony mellett dolgozhatnak akár a korábbinál magasabb jövedelemért. Arra a kérdésre, hogy ezzel nem teszik-e tönkre a piaci alapon működő helyi gazdákat, forrásaink leszögezték: a mezőgazdasági termelők jelentős mértékű támogatáshoz juthatnak, ezért nem gondolják, hogy a szociális szövetkezetek indokolatlan versenyelőnyhöz jutnának – derül ki a Népszabadság cikkéből.

A közfoglalkoztatás harmadik lábát az országos mintaprogramok jelentik. Elsősorban a vízügyi igazgatóságok, vízi társulatok, az állami erdőgazdaságok, a nemzeti parkok kínálnak munkaalkalmat, de sokan dolgoznak a MÁV-nál és az állami, valamint önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott gazdálkodó szervezeteknél is. Ez összességében további hatvanötezer álláshelyet jelent.

Idén is igen jelentős számban vehetnek részt különféle, zömében uniós forrásból finanszírozott képzéseken az állástalanok. A tárca tájékoztatása szerint március végéig csaknem harmincezer fő vesz részt tanfolyamokon, míg a tervek szerint júliustól körülbelül ötvenezer főt vonnak be; ők akár államilag elismert szakképesítést is szerezhetnek. Nem kevesen vannak azonban olyan emberek is, akiknél az alapkompetenciák fejlesztésére van szükség, mert az írás, az olvasás, a szövegértés és a számolás is gondot okoz nekik. Számukra betanító képzést szerveznek, és így alkalmassá válnak egyszerűbb, élőmunka-igényes feladatok elvégzésére.
(NOL)

Így kell gyárat avatni a „keményen dolgozó kisemberek hátán”

A visegrádi országok ipara elképesztő mértékben nőtt az elmúlt több mint egy évben. Hogy a cégek vonzó célpontnak találják a régiót, annak számos oka van, mi most azonban csak a munkaerőre, azon belül is a „keményen dolgozó kisemberekre” fókuszálunk.

A visegrádi országok kedvelt beruházási helyszínei a nyugat-európai vállalatoknak. Ha nagyon leegyszerűsítjük az okokat, akkor mondhatjuk, hogy itt találnak a legközelebb megfizethető, képzett munkaerőt. Magyarország az ipari termelés szempontjából kiemelkedik a régióban, ugyanis a munkanappal kiigazított index szerint a termelés 7,1 százalékkal nőtt tavaly 2013-hoz viszonyítva, szemben a cseh 4,9, a szlovák 3,7, illetve a lengyel 3,4 százalékkal, amelyek egyébként kivétel nélkül felülmúlják az EU átlagos 1 százalékos értékét.

Magyarország előnye a földrajzi helyzete és kiterjedt úthálózata mellett a bérszínvonal, illetve az a tény, hogy játszhatunk a forint-euró árfolyammal.

Ha 2005-ben egy német cég beruházási helyszínt keresett és a döntésben komoly szerepet játszott, hogy milyen költséggel tud olcsó munkaerőt toborozni, akkor bizony Magyarország tűnhetett a legkevésbé vonzó célpontnak, hiszen a négy ország közül nálunk kellett a legmagasabb bért, valamennyi adóval és járulékkal együtt 6680 eurót kifizetni évente. Csehországban is hasonló volt a szint, Szlovákiában és Lengyelországban azonban jóval kevesebb.

Azóta nagyot fordult a világ és jelenleg Magyarországon kell a második legkevesebb fizetni bérköltség gyanánt, nálunk csak a lengyeleknél járhat jobban egy befektető. Ha viszont megnézzük a tendenciát a grafikonon, akkor elképzelhető, hogy később még jobb pozícióba kerülünk. Magyarországon a teljes bérköltség euróban számolva 25,6, Lengyelországban 46,7, Csehországban 53,7, Szlovákiában pedig 101,9 százalékkal nőtt, vagyis megduplázódott. A többiek tehát lényegében lehagytak.

A másik tényező, amely vonzóbbá tett minket, az euró és a nemzeti valuták árfolyamának alakulása. Ebben a tekintetben Szlovákia természetesen kivétel, hiszen 2009 januárja óta euróval fizetnek. Ha azonban a másik három valuta esetében összevetjük a 2005-ös és a 2014 árfolyamokat, akkor kiderül, hogy míg a korona 7,5 százalékkal többet ért tavaly, mint 9 évvel korábban, a zloty pedig mindössze 4 százalékkal ér kevesebbet, a forint árfolyama 24,5 (!) százalékkal romlott. Ráadásul az Eurostat előrejelzés szerint fizetőeszközünk tovább értéktelenedik és a tavalyi 308,7 forintos átlagárfolyam után idén 313,9 lesz a forint értéke.

Ez persze önmagában még nem lenne baj, sőt annak a segédmunkásnak a szemszögéből, akinek emiatt lesz állása, kifejezetten örvendetes.

Akkor mégis mi a probléma?

A probléma ott van, hogy az adóék, vagyis a teljes bérköltség és a nettó fizetés hányadosa 2005 óta nálunk a legmagasabb és a 2010 óta megfigyelhető gazdaságpolitika következtében még inkább „elszakadtunk a bolytól”. A bérfejlesztés lassú üteme és az alacsony jövedelműek megsarcolása vezetett oda, hogy tavaly egy, az átlagbér 67 százalékát kereső magyar dolgozó 4278 euróból gazdálkodott, míg egy lengyel esetében ez az összeg 5165, egy szlováknál 5583, egy csehnél pedig 6134 euró nettó fizetést jelentett.

Hogy a magyar „keményen dolgozó kisemberek” nem élnek ennyivel rosszabbul, mint lengyel, szlovák és cseh „kollégáik”, az csak a hazai árak alacsonyabb szintjének köszönhető. Sajnos az Eurostat még nem közölte a vásárlóerőparitáson mért nettó fizetési adatokat 2014-re vonatkozóan, így csak a 2013-as adatokat ismerjük, de az arányok ebből is látszanak. Eszerint a magyarok 7528, a szlovákok 7939, a Lengyelek 8753, a csehek pedig 9148 euróból éltek a saját hazájuk áraival korrigált összeg szerint. Százalékokra lefordítva egy szlovák 5,4, egy lengyel 16,3, egy cseh pedig 21,5 százalékkal élt jobban 2013-ban.

Amikor tehát azt látjuk, hogy a politikusok átadnak egy üzemet, akkor érdemes azt is mögé gondolni, hogy ezt talán csak azért tehetik meg

mert szegények bére közel nem nőtt olyan mértékben, mint a régióban
mert a forint gyengítésével a beruházók terhei csökkentek, de a dolgozók fizetése külföldön kevesebbet ér
és annak a pénznek, amelyet egy munkáltató bérként kifizet a 49 százalékát elveszi, míg a másik három országban az átlagos adóék 37,7 százalék.
(mfor)

Kiadatott a gyjebalcevoi bűnözők nyilvános listája

Donbassz egyre nyugtalanabb. A tegnap déli Donyecket ért (központi pályaudvar) latortüzérségi attak után a valcmanisták továbbra sem nyugszanak.

Mára virradóan Donyeck “Oktyrjabszkij” lakókerületét ágyúzta a martalócbanda.

Peszkiben egész éjjel dúlt a csata.

Avgyejevkából egész éjszaka lőtték a valcmanisták a repülőtér területét, valamint Szpartakot.

Sirokinóban is szünet nélkül zajlanak a harcok.

Donyeckben ma kora reggel egy igen tekintélyes listát tett közzé a DNR! A gyjebalcevoi katlan felszámolását követően fellelt dokumentumok alapján összeállították a martalóclistát, akik kicsusszantak a katlanból, ám elévülhetetlen érdemeket szereztek Donbassz településeinek lerombolásában, civileg legyilkolásában.

A listán a pribékek személyes adatain túl ott vannak a címek, a családok adatai, telefonszámok. Szóval csupa olyan adat, amik alapján meg lehet dicsérni a bérgyilkosokat.

https://balrad.wordpress.com/2015/03/23/kiadatott-a-gyjebalcevoi-bunozok-nyilvanos-listaja/

FAS: Soros György pénzelte Nyemcovot

Borisz Nyemcov meggyilkolásának az lehetett az indítéka, hogy az ellenzéki orosz politikus segített összeállítani az amerikaiaknak a szankciókkal sújtandó oroszok listáját - írta az MTI a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című német lap alapján. Titkosszolgálati forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Borisz Nyemcov a Krím Oroszországhoz csatolása után közreműködött a Washington által beutazási tilalommal és számlabefagyasztással sújtott vezető orosz politikusok és üzletemberek listájának összeállításában.
A névsort csak belső információk alapján lehetett összeállítani - írja a lap. A listán ugyan főként Vlagyimir Putyin orosz elnök közeli barátai és munkatársai szerepelnek, de köztük van Szergej Nariskin, az orosz törvényhozás elnöke is, aki a források szerint röviddel a Krím elfoglalása után titokban a félszigetre utazott, hogy kiválassza a megszerzett terület jövőbeni kormányzóját.
A lap értesülése szerint Borisz Nyemcovot anyagilag támogatta Soros György magyar származású amerikai üzletember.
Vlagyimir Milov orosz ellenzéki politikus is valószínűnek tartja, hogy a gyilkosság összefügghet Nyemcovnak az Oroszország elleni szankciók iránti elkötelezettsége iránt. Putyinnak és környezetéből egyeseknek a vártnál nagyobb gondjaik támadtak a szankciók miatt, és már régóta személyesen Nyemcovt tartották felelősnek a büntetőintézkedések miatt - mondta Milov egy interjúban.
A FAS szerint Nyemcov már 2012-ben is segített az amerikaiaknak, amikor a Magnizkij-ügy miatt állítottak össze szankciós listát. Szergej Magnizkij egy amerikai társaság munkatársa volt, adózási bűncselekmények vádja miatt került egy moszkvai börtönbe, súlyos beteg volt, és az amerikai értelmezés szerint azért halt meg, mert a börtönben megtagadták tőle az orvosi segítséget.
Forrás:
Index

A kender sokrétű felhasználása

Leghatékonyabb környezetkímélő autó teljes egészében kenderből!
Talán sosem gondoltuk volna, hogy egyetlen növény képes megoldani a világ problémáinak jelentős részét. A kendernek 50 ezer fajta felhasználása létezik, ám sok helyen még mindig illegális a termesztése és felhasználása. A ruhától kezdve az orvosságig, textíliáig, üzemanyagig stb., bármi készülhet belőle, ezért a kender hatalmas fenyegetést jelent a különböző magánvállalatok számára, melyek irányítják az energia-, egészség-, és egy sor más ipart.

Mindezen vállalatok óriási profitcsökkenést szenvednének el, ha a kendert teljes mértékben legalizálnák. Itt most az egyik fő területre, az autóiparra fókuszálunk.
A világ legkörnyezetbarátabb autója a Kestrel, melyet Kanadában tervezett egy Calgary központú, Motive Industries nevű cég. Ellentétben az Egyesült Államok kormányával a kanadai kormány nyitott a kender gazdálkodásra, és aktívan támogatja az ipari méretű kendertermesztést, mely poteniális előnyökkel jár számunkra és a környezetünkre.
A jármű 90 km-es óránkénti sebességre képes, és körülbelül 160 kilométeres hatótávolságal rendelkezik, mielőtt töltésre volna szüksége. A Quebec-i központú TM4 Electrodynamic Systems motorja hajtja az autót.
Tömege nagyjából 1100 kilogramm, és nagyon kedvező ára van, tekintettel arra a tényre, hogy a kendert nagyon könnyű termeszteni, és semmi másra nincs szüksége, csupán napfényre. Négy utas szállítására alkalmas, és a gyártás elindulását követően már ebben az évben elérhető lesz.
Az autó karosszériája teljesen ütésálló, és az egész kenderből készül. Amikor az autókra gondolunk, akkor az üzemanyag, acél és a szennyezés jutnak eszünkbe. Bár volt néhány innovatív és vonzó kinézetű autó az utakon, nehéz figyelmen kívül hagyni a puszta környezeti hatást, amit a modern autók okoznak.
Nem ez az első alkalom, amikor egy kenderből készült autó nagy port ver fel, hiszen emlékezzünk csak Henry Fordra, aki több mint egy évtizedet töltött T-modell-jének kifejlesztésével. Ez az 1940-es években történt, és teljes egészében kenderből készült. Az autó 10-szer erősebb volt, mintha acélból készült volna, és úgy tervezték, hogy kenderből készült bioüzemanyaggal működjön.
Erről bővebben:
Amikor az autókra gondolunk, akkor eszünkbe jut a benzin, az acél, a szennyezés stb. Nos neked talán nem, de nekem más is eszembe jut róla. Annak ellenére, hogy van néhány innovatív és vizuálisan vonzó autó az utakon, nehéz figyelmen kívül hagyni a puszta környezeti hatást, melyet a “modern” járművek hoznak létre.
De mi lenne akkor, ha az autók nem azon az úton járnának, melyen ma teszik? Ha bármilyen alternatív információ után kutatsz, akkor már bizonyára tudod, hogy ez igaz, különösen ha figyelembe vesszük, hogy már ma is létezik a technológia, mely az autókat intelligensebbé, biztonságosabbá és környezetbarátabbá teheti (nincs szükség fosszilis tüzelőanyagra).
Tudtad, hogy Henry Ford több mint egy évtizedet töltött a T-Modell autójának kutatására és megépítésére, amely nem csak hogy kenderből készült el, hanem arra tervezte, hogy kender bioüzemanyag hajtsa? Történt bármi ezzel az ötlettel?
Henry Ford első T-modelljét kender üzemanyag hajtotta, és az autó maga is kenderből készült, melyet Ford a nagybirtokán termesztett. Az autó, mely “a földből nőtt ki” kender műanyag panelekből épült, mely 10-szer erősebb az acélnál.
Belegondolva, hogy a nagy autógyártó egyik alapítója megpróbált a világnak egy olyan járművet adni, amely biztonságos , erős és tiszta a környezet számára, de a találmányát elnyomták, ez kissé szomorú.
Hogyan jutottunk el egy ilyen nyilvánvaló és értelmes felfedezéstől a benzin, az acél és más nem harmonikus anyagok használatáig?
Fontos nem elfeledni, nem csak az anyag használata közben fellépő szennyezési tényezőt kell megnézni, hanem a nyersanyag gyártása és előállítása során keletkező hatásokat is. A kendert vizsgálva megfelel minden környezetvédelmi szabványnak ami ma létezik, sőt még azokon is túltesz.
Ennek a technológiának az elnyomása nagyrészt annak a ténynek köszönhető, hogy a kendert 1937-ben törvényen kívül helyezték az Egyesült Államokban, mivel káros hatással lett volna sok erős iparágra abban az időben.
Ez a rövid 1941-es filmrészlet Ford kender járművének az erejét mutatja be, valamint a kender alapú járművek és üzemanyagok lehetőségét. A kender fényes jövő előtt áll. A tilalom nem biztos, hogy örökké tart, a téma körül felmerült hatalmas figyelem miatt.
Henry Ford műanyag kender autója 1941-ből :http://ift.tt/1Meawe0
Jó arra gondolni, hogy az egyik nagy autógyártó cég alapítója megpróbált a világnak egy olyan járművet adni, ami biztonságos, erős és a környezet számára tiszta. Ugyanakkor szomorú, hogy a találmányát sikerült elnyomniuk az olaj-, és más tömegiparban érdekelt vállalatok tulajdonosainak.
Hogyan jutottunk el egy nyilvánvalóan értelmes felfedezéstől a gázolaj, az acél és más nem harmonikus anyagok használatáig? Fontos szem előtt tartani, hogy nem csak a használatból eredő szennyezési tényezőt kell nézni, hanem azzal is tisztában kell lenni, hogy mekkora szennyezést okoz az autógyártás, és maguk a felhasznált nyersanyagok.
Ha megnézzük a kendert, akkor elmondható, hogy megfelel minden ma létező környezetvédelmi szabványnak, sőt teljes mértékben felülmúlja azokat. Ezen technológia elnyomása nagyrészt annak a ténynek köszönhető, hogy törvényen kívül helyezték az USA-ban 1937-ben, mivel potenciálisan káros hatással lett volna sok hatalmas iparágra abban az időben.
A több tízezer termék közül, amik kenderből készülnek, az egyik legrendkívülibb Henry Ford műanyag autója. 1941-ben épült és cellulóz rostot tartalmazott, amit kenderből és búzaszalmából készítettek. A műanyag könnyebb volt, mint az acél mégis képes volt ellenállni 10-szer nagyobb hatásnak, horpadás nélkül.
A Kestrel kender kompozit karosszériája igen jó eredménnyel ment át a törésteszteken, ellentétben az acéllal, a panelek visszanyerték alakjukat az ütközés után. Mivel a kender könnyű, ezen tulajdonsága nagyban hozzájárul az üzemanyag-hatékonysághoz.
Hemp Car - Kestrel :http://ift.tt/1Np71TM
A legrégebbi ismert feljegyzés a kender gazdálkodásról 5000 évre nyúlik vissza Kínába. Több ezer éve a hajókötelek 90 százaléka kenderből készült. A kender egy korlátlan, örökké tartó erőforrás. Ezen okból kifolyólag komoly veszélyt jelent a jelenlegi pénzügyi és gazdasági rendszerre. Úgy tűnik, hogy a most működő rendszer megpróbál mindent megtenni annak bizonyítására, hogy a kenderből készült termékek miért nem lehetnek tömegesen gyártott és megvásárolható cikkek. Itt az ideje a változásnak, hogy végre használjuk az új módszereket és technológiákat, melyek harmóniában vannak a bolygóval.

Forrás : http://ift.tt/1Np6Zv3