Egy német lap szerint a kormány azt tervezi, hogy kiad egy felszólítást a lakosságnak, miszerint mindenki halmozzon fel tartós élelmiszer és víz tartalékot, egy újabb katasztrofális terrortámadás esetére.
A Frankfurther Allgemeine Sonntagszeitung beszámolója szerint a német kormány a hidegháború óta először arra fogja kérni a lakosságot, hogy egy háborús helyzetnek megfelelő
előkészületeket tegyen: a németek víz és tartós élelmiszer tartalékot kell felhalmozzanak, hogy egy esetleges terrortámadás-sorozat bekövetkeztekor legyenek megfelelő tartalékaik.
A lap a belügyminiszter “civil védelmi koncepciójára” hivatkozik, mely a lakosságot arra kötelezi, hogy személyenként tíz napnyi élelmiszertartalékkal kell rendelkezzen.
A lap értesüléseire válaszként a belügyminisztérium megerősítette, hogy Angela Merkel kabinetje szerdán fog tárgyalni egy ilyen tervezetet, de további részleteket egyelőre nem hoztak nyilvánosságra.
A jelentés szerint az emberek fel kell készüljenek egy olyan helyzetre, amikor a puszta létfenntartásuk is veszélybe kerül, emiatt tíz napi élelmiszertartalékot, és legkevesebb ötnapi víztartalékot kell tartsanak otthon.
A lap jelentése szerint a hatóságok egy olyan terrortámadás esetére akarják felkészíteni a lakosságot, amikor egy terrorszervezet a civil infrastruktúrára mér csapást. Egy ilyen helyzetben megbénulhat a szállítmányozás, vagy ellehetetlenülhet a vízellátás, emiatt előfordulhat, hogy a boltokban sem lesz étel, vagy átmenetileg nem lesz elérhető csapvíz. Kiterjedt terrortámadás-sorozat esetén az is előfordulhat, hogy kijárási tilalmat rendelnek el – egy ilyen helyzetben a legnagyobb bevásárlóközpontok is átmenetileg zárva lennének.
http://www.hidfo.ru/2016/08/a-nemet-kormany-varhato-haborus-helyzetre-kesziti-a-lakossagot/
A hírrel kapcsolatban két alapvető kérdés merül fel bennem. Az első, hogy miért éppen most? Az említett stratégia 2012 óta létezik, tehát az ötlet nem új.
Nagyjából három lehetőséget látok. Az első, hogy csak úgy. Elvégre annyit beszélnek a terrorizmusról, az extrém időjárásról, a jelenleg is folyó háborúk és konfliktusok esetleges kiterjedéséről és hasonló veszélyekről, hogy nemzetvédelmi szemmel nézve egy ilyen javaslat ésszerűnek tűnhet a haza védelméért létrehozott posztokon.
A második, hogy bizonyos konkrét veszélyekre szeretnék felkészíteni a lakosságot, de ezeket a konkrétumokat nem szeretnék a nyilvánosság orrára kötni.
A harmadik pedig, hogy megítélésük szerint a lakosság nem fél vagy aggódik eléggé, és egy ilyen kötelező „javaslat” a legolcsóbb, azonnali életeket nem követelő módja annak, hogy ezt elérjék.
A második és egyúttal lényegesen összetettebb és fontosabb kérdés, hogy szükség van-e fizikai felkészülésre. Nem azért, mert a német, a magyar vagy bármelyik kormány azt mondja, hanem úgy egyáltalán. Másképp fogalmazva meg a kérdést, azt szeretnénk tudni, hogy a felkészülés egyenlő-e a hit hiányával.
Úgy gondolom, hogy a válasz a felkészülés mikéntjében és okában keresendő. Ha valaki minden energiáját és forrását arra szenteli, hogy bármi áron biztosítsa saját vagy akár családja fizikai túlélését, valószínűleg rossz helyen keresi a választ. Bizonyos mértékű felkészülést azonban valószínűleg mindenki jónak tart, anélkül, hogy akár tisztában lenne ezzel. Bizonyos dolgokért a legtöbben nem szeretnek naponta a boltba rohangálni. Aki tapasztalt már tartósabb áramkimaradást, valószínűleg beszerzett már néhány gyertyát vagy egyéb ilyen helyzetekben hasznos eszközt, akik pedig olyan területen élnek, ahol extrém időjárási jelenségek teszik izgalmassá az életet, nyilván ennél sokkal többet is megtettek annak érdekében, hogy adott esetben ne kelljen éhezniük addig, amíg legközebb eljuthatnak a közértbe.
Na jó, ezt diktálja a józan ész, de vajon a Bibliában is ezt találjuk?
Talán a legkézenfekvőbb példa a nehéz időkre való felkészülésre Noé története. Vajon Isten nem tudta volna bárka nélkül megmenteni Noét és családját, valamint az akkori állatvilágot? Dehogynem. Akkor miért mondta Noénak, hogy építsen bárkát, ami ráadásul csaknem 120 év munkájába került?
Isten egy olyan világba helyezett bennünket, ami bizonyos természeti és fizikai törvények szerint működik, és bizonyos különleges helyzetek kivételével, ezeknek a törvényeknek a szabályai szerint kell boldogulnunk.
Ha nem vetjük el idejében a tavaszi búzát, akkor nem lesz aratás. Még akkor sem, ha úgy gondoljuk, hogy Istent szolgáljuk a vetés helyett. Ezt azért írom ilyen bátran, mert az elméletet, ami szerint, ha küldetésünk elég fontos, akkor Isten biztos behozza majd a lemaradást, tesztelték már. Nem működött. A búza nem lett kész az aratásra 2 hét alatt.
Isten megmondta Noénak, hogy mi következik, ő pedig engedelmesen munkához látott.
Amikor azonban Illés került olyan helyzetbe, hogy hosszú ideig nem juthatott élelemhez, nem azért mert a saját feje után ment, hanem üldöztetés és az egész országot sújtó aszály miatt, Isten saját törvényeit felülírva látta el étellel.
Vagyis, amikor Isten útmutatásával, vagy egyéb módon megtudjuk, hogy felkészülés híján kénytelenek leszünk nélkülözni vagy akár éhezni és módunkban van felkészülni egy ilyen helyzetre, senki nem mondhatja, hogy a hitünk gyengesége diktálja tetteinket.
A Zsidók 11-ben ezt olvassuk:
„Hit által tisztelte Istent Noé, mikor megintetvén a még nem látott dolgok felől, házanépe megtartására bárkát készített.”
Minden a szívünk állapotán, a hozzáállásunkon múlik tehát. Noé számára a felkészülés a hit döntése volt. Más esetben egy ilyen bárkaépítés, amennyiben azt a félelem és nem a hit motiválja, éppen a hit hiányát jelentheti.
A felkészülés tehát, feltéve persze, hogy valaki nem válik annak rabjává, önmagában nem egyenlő a félelemmel. Amikor a készülő vihar előtt eltesszük a kerti széket vagy tél előtt kivágjuk a kiszáradt fenyőfát, nem félelemből cselekszünk, csupán jó gazda módjára gondoskodunk arról, amit ránk bíztak.
Mindemellett persze a legfontosabb a lelki felkészülés, vagyis az Ige ismerete, illetve a körülöttünk folyó eseményeknek az Ige szerinti értelmezése, hogy sohase félelemmel tekintsünk a jövő felé, ami a bukkanók ellenére éppen olyan csodálatos, mint Isten ígéretei.
Azt se felejtsük el, hogy egyik legfontosabb feladatunk készen állni, hogy mindenkinek megfeleljünk, aki számon kéri tőlünk a bennünk lévő reménységet.
Ez különösen igaz a Dániel által „vég idejének” nevezett korra, aminek egyik jellemzője, hogy Isten nélkül senki sem értheti, hogy mi folyik a világban, fordítva viszont annál inkább. Tehát azon legyünk, hogy olajjal teli lámpásainkkal „a nép értelmesei” közé tartozzunk, akik „sokakat oktatnak”.
„Az értelmesek pedig fénylenek, mint az égnek fényessége; és a kik sokakat az igazságra visznek, miként a csillagok örökkön örökké.” (Dániel 12:3)
http://idokjelei.hu/2016/08/keszulni-vagy-nem-keszulni-ez-itt-a-kerdes-a-nemet-kormany-szerdan-donti-el/
Éles társadalmi vitát generált az új polgári védelmi program elfogadása
Valaki szerint pánikkeltés,
mások szerint nincs abban semmi rendkívüli, hogy a németek vizet és
tartós élelmiszert halmoznak fel. Az a néhány évtized volt a
rendellenes állapot, ameddig az egyén a fogyasztói társadalommal
szemben teljes kiszolgáltatottságban létezett.
Több mint két évtized után a német
kormány egy 69 oldalas polgári védelmi program elfogadását tervezi, ami
számos intézkedést felvonultat annak érdekében, hogy a lakosság
kevésbé legyen kiszolgáltatott állapotban egy fegyveres konfliktus,
terrortámadás, kibertámadás, vagy más vészhelyzet esetében. A
Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung arról számolt be, hogy a német
állampolgárok az új intézkedéscsomag részeként legkevesebb tíz napi
élelmiszert, és öt napi ivóvizet kell eltartalékoljanak, hogy
felkészüljenek a válsághelyzet idején bekövetkező ellátási zavarokra.
A tervezet intenzív vitát váltott ki a
német médiában és politikusok körében; voltak ugyanis olyanok, akik
szerint ez pánikkeltésnek minősül. Dietmar Bartsch, a Die Linke
képviselője a Kölner Stadt-Anzeiger újságnak nyilatkozva azt mondta; ha
a kormány felszólítja a lakosságot, hogy rövid idő alatt tartós
élelmiszert halmozzon fel, az csak összezavarja az embereket, és
pánikot vált ki. A Zöldpárt részéről Konstantin von Notz pedig
kijelentette; ő nem lát olyan fenyegető helyzetet, ami miatt az
embereknek élelmiszert kellene felhalmoznia.
Burkhard Lischka, a Szociáldemokrata
Párt tagja ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet; nincs semmi
rendkívüli abban, ha az emberek felkészülnek a jövőre, és vizet, tartós
élelmiszert tesznek félre. Elmondása szerint erre az intézkedésre nem
úgy kell tekinteni, mint ami rettegést válthat ki az emberekből –
mindössze felelősségteljes gondolkodásra vall, ha az emberek
felkészülnek egy esetleges nehéz időszakra, és a kormány most pont ezt a
felelősségtudatot várja el a társadalomtól.
A Bild napilap szerint ugyanakkor az
intézkedéscsomag számos más elemet is tartalmaz, ami pánikkeltésre
alkalmas. Eszerint a hatóságok azt tervezik, hogy biológiai és vegyi
támadás elleni védőöltözettel is ellátják a teljes lakosságot.
