Az államszervezet átalakításának, központosításának fideszes terve lassan teljesen beteljesedik. A
járások hálózatának kiépülését, s politikailag elfogult fideszes
vezetők ejtőernyőztetését követte a szervezetek megszilárdítása, a
folyamatos hatáskörbővítés, miközben az önkormányzatok súlyát
folyamatosan csökkentették, vagyonuktól pedig megfosztották. Most újabb
jogszabályokat fogadtak el, amelyekkel megszilárdítják a politikai
irányítás alá vont állami közigazgatás hatalmát.
A polgárok mindennapi ügyeibe való
politikai beavatkozás mostanra tehát realitássá vált: nyugdíjtól a
családi pótlékon át az építés-engedélyeztetésig minden ügyben a
hatáskör gyakorlója, végső soron a politikai kinevezett, a
kormányhivatal élére helyezett kormányközeli politikus, aki kénye-kedve
szerint vonhat magához ügyeket, megmásítva a hivatal döntését, ha
éppen arra kap ukázt, vagy kedve úgy tartja.
Így lesz teljessé a politikailag
kézi vezérléssel irányított közigazgatás a Fidesz kezében, ahol már
arra sincs szükség, hogy a főnök leadja a drótot, hogyan kell eljárni.
Orbán az országgyűlésből kieső kádereket ültette az államigazgatás szerveinek élére
Orbán 2013-ban külön jelezte, hogy a kisebb országgyűlés miatt kieső képviselőkről gondoskodni fognak, mint
mondta: „a
zoknak is meglesz a helye a hivatalokban, állami cégekben, akik az országos politikai pálya elhagyására kényszerülnek”.
Több képviselőt már a választások előtt „ejtőernyőztek” olyan helyekre,
ahova nagyon nem ártott volna független szakértőket kinevezni. A
Fidesz vezetősége végül beváltotta ígéretét, valóban nem maradt olyan
csalódott fideszes ex-képviselő, aki a csökkentett létszámú
országgyűlésből kiszorulva ne kapott volna kompenzációként vezetői
állást valamely hivatalnál vagy állami cégnél.
Mindez azonban csak egyik eleme egy jóval nagyobb tervnek: az államszervezet átalakításának, teljes központosításának.
A Fidesz először kialakította a központi igazgatáshoz szükséges
intézményrendszer területi szintjét, létrehozta a járásokat, s élükre
járási kormányhivatalokat telepített, fideszes kádereket ültetett. Ezzel
párhuzamosan a kormánypártok fokozatosan csökkentették az
önkormányzatok súlyát, egyszerűbben szólva
kirabolták a
megyei önkormányzatokat a vagyonukból ( a megyei önkormányzatok
költségvetése hirtelen 97 százalékkal csökkent), s a helyi
önkormányzatok mozgásterét is folyamatosan szűkítették.
Járulékos kárként kormánypárti
ex-képviselők szállták meg az elvileg független intézményeket, ily
módon bomlasztva szét a fékek és egyensúlyok rendszerét. Ilyen fideszes politikai vezetők állnak 2013 óta a járások élén is, a Fidesz közel 200 potenciális „ejtőernyős” helyet biztosított a rendszer kialakításával. Ez a megoldás azonban számos aggályt vet fel:
így ugyanis a legalapvetőbb hatósági ügyek intézése felett is (aktuál)
politikai és nem szakmai kontroll érvényesülhet, amelynek során a
szakmaiság háttérbe szorulhat.
Következő lépés: a teljes állami közigazgatás Fideszes bekebelezése
A járások hálózatának kiépülését, s
a politikailag elfogult fideszes vezetők ejtőernyőztetését követte a
szervezetek megszilárdítása, a folyamatos hatáskörbővítés. Nem
állítható ugyan, hogy a szakemberek helyett politikusok által vezetett
szervek kialakítása, hatáskörük bővítése azt a célt szolgálta, hogy az
állampolgárok életére közvetlenül ható döntésekre is nagyobb hatással
lehessen a politika, de az eredmény úgy tűnik, ez lett.
A központosítási folyamatnak a következő állomásaként ugyanis idén májusban
fogadta el a
parlament az állami tisztségviselőkről szóló törvényt a Fidesz-KDNP és
a Jobbik segítségével (140 igennel, 36 nemmel). A törvény több ponton
építi tovább a pókhálószerűen felépített, egy hatalmi központból
irányítható kormányhivatali rendszert, amellyel az állampolgárok az
ügyintézésnél napi kapcsolatban vannak.
Így lesz Fidesz-konform minden közigazgatási szakember
Egyrészről a törvénnyel könnyebbé tették az ügyáthelyezést, különböző megyei feladatokat járási szintre delegáltak. De
ami ennél sokkal fontosabb, az intézményrendszer kialakítása után a
munkaerő NER-konformmá tétele volt soron. Eddig ugyanis bárkiből
lehetett köztisztviselő ezekben a szervekben, mostantól azonban
főszabály szerint csak olyan vehető fel, aki a kormány által gründolt
janicsárképzőben, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen szerzett diplomát.
A bérrendszer átalakításával pedig szabad kezet adtak a
kormányhivatalok élén álló politikai kinevezetteknek, hogy szabadon,
akár +/- 40 százalékkal is eltéríthessék a kormányhivatalokban dolgozók
bérét ahelyett, hogy átlátható módon történne az előmenetel. Így a
hivatalokban a politikai vezetés pofára adhat óriási pluszokat a saját
politikai szempontjaikat jól teljesítő munkaerőnek, vagy büntetheti a
nem a szájíze szerint tevékenykedő bürokratát.
Kondicionált janicsárképző: Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Miközben a felsőoktatásból folyamatos a forráskivonás, az intézmények autonómiája gyakorlatilag megszűnt és számtalan szakot
szüntetett meg a kormány, közben a kormány által gründolt Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) nem csupán oltalmat kapott,
hanem a kormány minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy a hallgatókat a
rendszer-konform intézménybe terelje. A kabinet adminisztratív
eszközökkel, új épülettel, jogszabály-módosítással és irgalmatlan közpénz-pumpálással segíti az intézményt.
Az egyetemet rendeletben felmentették
a szakindítás szigorú követelményrendszerének való megfelelés alól,
ezzel hatalmas versenyelőnyt adva az állam üdvöskéjének a többi
intézménnyel szemben. A kormány ismét kijátszotta a rendszert:
a Magyar Akkreditációs Bizottság ezidáig ugyanis többször elkaszálta az
NKE rendészettudományi doktori képzését, amit ezután az egyetemnek nem
kell majd megvizsgáltatnia a bizottsággal.
A következő lépés pedig nyilvánvalóan az lesz, hogy a NER-konform
intézményből kikerült, kellő világnézeti alapozással kondicionált
hallgatók csupán a mamutintézményből megszerzett diplomával tudnak
munkát találni a közszférában. Nemzeti középosztály-gyártás, állami
megrendelésre. Ez érett be mostanra.
Közvetlen pártirányítás a közigazgatásban?
Egy 2016-os kormányhatározattal pedig
ezzel párhuzamosan azokat az ügyeket is a teljesen átpolitizált
szervezethez rendelik, amelyek napi szinten befolyásolják az
állampolgárok életét. A központi hivatalok megszüntetésével, s
az általuk eddig kezelt ügyek kormányhivatalokhoz és minisztériumokhoz
csatornázásával az eddig politikától független, szakmai szervezetektől
került át az állampolgárok ezernyi ügye a nyugdíjtól az
építés-engedélyeztetésig, a családi pótléktól a gyesig, politikailag
befolyásolt szervezetekhez.
A polgárok mindennapi ügyeibe való
politikai beavatkozás mostanra tehát realitássá válhat: a nyugdíjtól a
családi pótlékon át az építés-engedélyeztetésig minden ügyben a
hatáskör gyakorlója, végső soron a politikai kinevezett, a
kormányhivatal élére helyezett kormányközeli politikus, aki kénye-kedve
szerint vonhat magához ügyeket, megmásítva a hivatal döntését, ha
éppen arra kap ukázt, vagy a kedve úgy tartja.
Ráadásul még mindig nincs vége: a kormány úgy tűnik politikai irányítás alá vonná a teljes állami közigazgatást.
A lakosság mindennapi életét meghatározó kérdésekről rendelkező
törvényt ugyanis egy sokkal általánosabbra cserélné a kormány. Jelenleg
a közigazgatási eljárási törvény (ket) rendelkezik a gyámügyi és
hagyatéki eljárásoktól az építési hatósági engedélyek kiadásig, az
egyszerű okmánykérelmektől és anyakönyvezéstől a gépjárműadók
megállapításáig, a segélyezésig és a működési engedélyek kiadásáig
számtalan kérdésről.
Ehelyett a kormány 2016 őszén az általános közigazgatási rendtartást (ÁKR)
igyekszik elfogadni,
amely még inkább szabad kezet adna az ügykezelésben a kormányhivatalok
politikai vezetőinek, miközben a törvény értelmében költségvetési
pénzekről szóló döntéseket egyre kevésbé a közvetlenül a lakosság által
választott szervezetek hoznák, ahogy az az önkormányzatoknál is jól
látható. Ugyanez egyébként országosan is megfigyelhető, hiszen a
költségvetés elosztásánál a parlament jelentősége is csökkenőben van -
egyre inkább csupán keretszámokat hagyhat jóvá, amelyeket a
minisztériumok saját hatáskörben osztanak tovább.
Így lesz teljessé a politikailag
kézi vezérléssel irányított közigazgatás a Fidesz kezében, ahol már
arra sincs szükség, hogy a főnök leadja a drótot, hogyan kell eljárni
.
Az új törvénnyel ugyanis a hétköznapi eljárásokat sem szabályozzák
pontosan, s a bizonytalan keretszabályok alapján minden lényeges
döntésnél a vezetőjéhez rohan majd a régi szaktudás birtokosainak
eltávolítása után maradt, NKE padsoraiban kondicionált fiatal
ügyintéző. Így a politikusok mondhatják majd ki esetről esetre saját politikai mérlegelésük alapján, hogy milyen határozat szülessen.
TényTár