Nadja, 34 éves, a kovid-“oltás” előtt teljesen egészséges volt, szellemileg vagy testileg sérült gyerekekkel foglalkozott.
2021 márciusában beoltatta magát, mégpedig azért, mert félt, hogy megfertőzik őt a sérült gyerekek, akiknek nem kellett maszkot hordani.
A géninjekció után 2 héttel később kezdődtek a panaszai: szúró fejfájás, súlyos szédülés, ájulás. Kórházba került, de a rengeteg vizsgálat nem hozott eredményt. Azóta is folyamatosan szédül, gyenge, izomfájdalmai vannak, sokszor nem találja a szavakat. Néha alig tud menni, autót sem tud vezetni a szédülés és látászavarok miatt.
Kb. 4 hónappal a tünetek megjelenése után szorongást és depressziót diagnoztizáltak nála, 9 hónapot kórházban töltött a pszichiátrián, ahol 12 féle antidepresszánst próbáltattak ki vele, de egyik sem használt. A liquor vizsgálattól a csontvelővizsgálatig mindent elvégeztek, negatív eredménnyel.
A pszichiátriai tartózkodása alatt rákényszerítették a második és a harmadik “oltást”, ami tovább rontott az állapotán.
2 és fél éve tart a kínszenvedése. Egy évvel ezelőtt mondta ki végre egy müncheni orvos, hogy posztvakcinás-szindrómában szenved. És mostanra már valóban vannak pszichés gondjai is. Csak a gyerekei miatt nem adja fel a küzdelmet, akiknél ugyancsak pszichés zavarok alakultak ki az anyjuk betegeskedése és hosszas kórházi távolléte miatt.
