Párizsi katasztrófa

A 100 évvel ezelőtt még nagy elfogadottságnak és népszerűségnek örvendő gyógymódokat már alig ismeri és értékeli országunkban valaki. Külföldön persze nem ez a helyzet. A külföldi pozitív és működő minta átvehető. A problémát hazainak érzem, nem általánosnak.
A régi, önálló gyógymódonként különálló oktatási rendszerek elismerésének és visszaállításának lenne értelme és hasznossága nálunk, ami lehetővé tenné a sarlatánság definiálását és kiszűrését. Például az oltás is sarlatánság. Viszont nem elvárható, hogy minden gyógyító minden önálló technikában képzett legyen. Az önálló technikának az a lényege, hogy önmagában működőképes.
Kifejezetten hátrányos lehet a keverés, mert nem fogja érteni és érezni a beteg, hogy mitől gyógyult meg. A különböző technikák egyidejű alkalmazása korlátozhatja, akadályozhatja a gyógyulást, a különféle működési logikájukból kifolyólag.

A tudomány már kikutatott számos valós eredményt, például cáfolta a vírus és a fertőzés teóriát. Ennek nem a kikutatása vár a jövőre, hanem a mára vár ezen letagadott eredmények letagadásának a megszüntetése.

A lakosság igényei pont az összefoglalóban elhangzottak alapján a hiányos ismeretek miatt el vannak torzítva. Így a gyógyulásban való pozitív eredményű segítési-közreműködési elváráson kívül, ami egy általános elvárás, milyen többlet elvárás megfogalmazását várják? Külföldön sokkal tudatosabbak lehetek a betegek, mert nem ennyire elnyomottak a gyógymódok, sokkal hozzáférhetőbbek, megfizethetőbbek, vagy TB által finanszírozottak, így ők részletesebben tudnak nyilatkozni is ezekről. Nálunk, ha az orvoslás nem ismerni fel, hogy amit „rockefelleri módon” művel, az magas arányban nem gyógyítás, hanem valódi megbetegítés, akkor miért a potenciális betegek köre mondja meg, hogy mi az elvárás? Az effajta kérdés felvetés magában hordozza azt a választ, hogy a hazai orvoslás önmagát, a saját tevékenységét nem képes értelmezni. Nincs önazonossága. Miért nem bízható a gyógyítás azokra már most is, akiknek viszont van önazonosságuk és bevált eszközrendszerük? Csak ők pont nem „rockefelleri” orvosok? A materialista szemléletet kiemelése egy megosztó kötözködés, ami ráadásul irreleváns a témában. A releváns a létező, jól működő gyógyítási rendszerek működésének elismerése lenne hazánkban is. (Hegedűs A)

Kérdések a Kötelező Maszkviselésről (szájkosár a Fenevad szolgálatára) a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórházban

A szájkosár kötelezővé tétele a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórházban újra felkeltette a közérdeklődést és vitákat generált a közegészségügyi intézkedésekkel kapcsolatban. Bódis Krisztián emberi jogi jogvédő levelet írt Dr. Ajzner Évának, a kórház főigazgatójának, amelyben részletes tájékoztatást kér a döntés hátteréről, a vonatkozó kutatásokról és a várható következményekről.

---

Dr. med. habil. Ajzner Éva PhD

főigazgató
Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórház

Tisztelt Főigazgató Asszony!

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) alapján az alábbi közérdekű adatigényléssel fordulok Önhöz:

Szeptember 20-i keltezéssel az alábbi szöveg jelent meg a honlapjukon, amely elrendeli a kötelező maszk viselést:

https://www.szszbmk.hu/hireink/1142-kotelezo-a-maszkviseles-a-fokozott-kockazatu-osztalyokon

“Tisztelt Betegeink! Tisztelt Hozzátartozók!

Tájékoztatjuk Önöket, hogy a fertőző megbetegedések számának emelkedése miatt, 2024. szeptember 20-ától, péntektől a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórház valamennyi tagkórházában (Nyíregyházi Jósa András Tagkórház és Sóstói úti telephelye, Nagykállói Sántha Kálmán Tagkórház, Mátészalkai Tagkórház, Fehérgyarmati Tagkórház, Vásárosnaményi Tagkórház, Nyírbátori Szakrendelő) kötelező a maszkviselés a fokozott kockázatú, járó- és fekvőbetegellátást végző osztályokon és részlegeken.”

Kérem szíves tájékoztatását, milyen adatok alapján hozták meg az intézkedést és milyen fertőzésekre hivatkozva?

Kérem, tegyék közzé a döntést előkészítő felmérésüket, ami részletesen bemutatja az intézkedés indokát, az indokot megalapozó kutatásokat, a várt előnyöket és a bekövetkező hátrányokat.

Kérem közöljék, mely kutatások igazolják, hogy a maszkok képesek megállítani a vírusok terjedését, annak ellenére, hogy a maszk szövetének a rései lényegesen nagyobbak, mint a vírusok, tehát olyan a jelenség, mintha drótkerítést feszítenénk ki szúnyogok ellen.

Kérem közöljék, mely kutatások igazolják, hogy a maszk viselés annak ellenére javasolt, hogy csökkenti a maszk viselőjében az oxigén felvételt és nagyon rövid idő (percek) alatt káros szintre emeli az emberi testben felhalmozódott széndioxidot.

Kérem közöljék, hogyan akadályozzák meg, hogy a maszk a viselés során baktérium és gomba tenyészetté válva ne vezessen a betegnél felülfertőződéses megbetegedésekhez?

Kérem, tájékoztasson arról, mely szállító garantálja a maszk viseléssel a kórokozók, különös tekintettel a légúti vírusok terjedésének megakadályozását?

Kérem tájékoztasson, hogy a maszkviselés elrendelése vonatkozik-e a dolgozókra?

Kérem, tájékoztasson arról, mekkora plusz költséget ró a kórházra a dolgozók számára beszerzendő maszkok megvásárlása?

Végezetül szíves tájékoztatására és munkája segítésére itt talál egy olyan cikkgyűjteményt, amely az 1980-as évektől kezdődően bemutatja, hogy még sebészi beavatkozásoknál sem szolgálja a beteg érdekeit, ha az orvos maszkot hord!

[1] https://naturallyhealthynews.com/masking-the-truth/ accessed 10.3.2020
[2] Orr NW. “Is a mask necessary in the operating theatre?” Ann R Coll Surg Engl 1981 Nov; 63(6): 390–392.
[3] Ritter MA, Eitzen H, French ML, Hart JB. “The operating room environment as affected by people and the surgical face mask.” Clin Orthop Relat Res 1975 Sep;(111):147-50.
[4] Ha’eri GB, Wiley AM. “The efficacy of standard surgical face masks: an investigation using “tracer particles.”” Clin Orthop Relat Res 1980 May;(148):160-2.
[5] Laslett LJ, Sabin A. “Wearing of caps and masks not necessary during cardiac catheterization.” Cathet Cardiovasc Diagn 1989 Jul;17(3):158-60.
[6] Tunevall TG. “Postoperative wound infections and surgical face masks: a controlled study.” World J Surg May-Jun 1991;15(3):383-7; discussion 387-8.
[7] Skinner MW, Sutton BA. “Do Anesthetists Need to Wear Surgical Masks in the Operating Theatre? A Literature Review with Evidence-Based Recommendations.” Anaesth Intensive Care 2001Aug;20(4):331-338
[8] Lahme T, Jung WK, Wilhelm W, Larsen R. “[Patient surgical masks during regional anesthsesia. Hygienic necessity or dispensable ritual?” Ansethesist 2001 Nov;50(11):846-51
[9] Figueiedo AE, Poli de Figueiredo CE, d’Avila DO. “Bag Exchange in Continuous Ambulatory Peritoneal Dialysis Without Use of a Face Mask: Experience of Five Years.” https://www.advancesinpd.com/adv01/21Figueiredo.htm
[10] Bahli ZM. “Does evidence based medicine support the effectiveness of surgical facemasks in preventing postoperative wound infections in elective surgery?” J Ayub Med Coll Abbottabad Apr-Jun 2009;21(2):166-70.
[11] Selldon E, Hemmings HC. “Is Routine Use of a Face Mask Necessary in the Operating Room?” Anesthesiology 2010 Dec;113(6)
[12] Webster J, Croger S, Lister C, Doidge M, Terry MJ, Jones I. “Use of face masks by non-scrubbed operating room staff: a randomized controlled trial.” ANZ J Surg 2010 Mar;80(3):169-73.
[13] Vincent M, Edwards P. “Disposable surgical face masks for preventing surgical wound infection in clean surgery.” Cochrane Database Syst Rev 2014;(2):CD002929.
[14] Da Zhou C, Sivathondan P, Handa A. “Unmasking the surgeons the evidence base behind the use of facemasks in surgery.” JR Soc Med 2015 Jun; 108(6): 223–228.
[15] Salassa TE, Swiontkowski MF. “Surgical attire and the operating room: role in infection prevention.” J Bone Joint Surg Am 2014 Sep 3;96(17):1485-92.

Közérdekű adatigénylésemet és az arra kapott választ közzé fogom tenni az interneten.

Előre is köszönöm az Infotv. adta határidőn belüli szíves válaszát.

Tisztelettel,

Bódis Krisztián
Emberi jogi jogvédő