“Ultimátum” után!

A Szeged Ma tudósítója szerint feszült a hangulat a régi röszkei határátkelőnél. A menekültek egy csoportja nagy hévvel rángatta a kerítést, szemben teljes menetfelszerelésben több mint 100 rendőr van a helyszínen.

A rohamrendőrök könnygázzal próbálják megfékezni a tomboló tömeget, „az ellenszél azonban nehezíti a dolgukat.”A menekültek műanyag palackokkal és kövekkel dobálják a rendőröket. A menekültek egyszer már ki tudták lökni a kerítést a helyéről, de a rendőrök visszatették azt.

Helyszínen lévő tudósító szerint több ezer ember van a régi határnál. Közvetlenül a határ előtt szűkül össze az út, ott állnak pajzsos, sisakos rendőrök, akik elállják az utat, velük szemben több száz menekült, olykor nekifeszülnek a kerítésnek. A rendőrök mögöttük vízágyú is van. Három körül még mindig volt, aki a könnygáz miatt mosta ki a szemét.

A tömeg azt skandálja, hogy nem akarnak táborba menni, dobálják a rendőröket műanyag flakonokkal. Tudósítónk jelentése szerint patthelyzet alakult ki a helyszínen: sok menekült leült a kerítés előtt, és azt kiabálják, nyissák ki. Helikopter köröz a tömeg fölött, a rendőrség néha bemond valamit arabul, ami „nem tetszik a tüntetőknek.” A Szeged Ma szerint a helyszínre kivonult 100 TEK-es.

Vannak, akik azt remélik, még átjuthatnak Magyarországra, hátrébb viszont már bontják a sátrakat. Megjelentek szabadkai taxisok is, akik minden bizonnyal Horvátország felé viszik a menekülteket. A szerb rendőrség nagyjából csak a forgalmat irányítja.

Az orosz állami tévé, az RT élő közvetítését a régi röszkei átkelőtől erre a linkre kattintva nézheti-élőben: http://www.rt.com/on-air/hungarian-border-police-refugees/

Alszol a lakásodban szép nyugodtan, majd arra leszel figyelmes, hogy átmászok a kerítéseden és felfeszítem az ablakodat.
Ezután bemászok a lakásba és leülök a nappali közepén.
Megnyugtatlak, hogy nem akarok neked rosszat, csak a gazdag szomszédodhoz igyekszem, csak oda nem lehet egyszerűen a riasztó miatt bejutni.
Te csinálsz nekem egy szendvicset, mert elpanaszolom, hogy napok óta nem ettem, és eléggé ki vagyok merülve.
A szendvicset kibaszom a kukába, mert mondván szar, és üvöltve közlöm veled, hogy azonnal csinálj nekem másik kaját és többet, különben kimegyek az előszobába és felgyújtom a retekbe az egészet!
Közlöm megint veled, hogy nem akarok itt maradni, mert Te csóró vagy és leszarlak, csak ugródeszka vagy, de az viszont legyél nagyon jó.
Közben azért jó párszor a nappalid szőnyegére piszkítok.
Átjön a harmadik szomszéd, aki közli, hogy szerinte gazdagék simán befogadnának csak Te nem engedsz.
Erre megint üvöltözni kezdek veled és követelem, hogy azonnal kezd meg a fal bontását, mert én oda AKAROK menni.
Nem kérek, nem egyeztetek, hanem KÖVETELEK ÉS AKAROK.
Te próbálsz megoldást találni: a falat mégsem bonthatod ki szó nélkül, de az sem működik, hogy én ott üvöltözök és török zúzok a lakásodban.
Közben megint piszkítok és az ellátásom miatt balhézok kicsit. Párszor sértegetem a családod tagjait és téged is, hogy mennyire mocskos szemetek vagytok Ti velem.
A szomszéd is felébredt a zajra és közli, hogy ha átjutok, akkor befogad, majd felhív téged, hogy falbontás és erkély mászás kizárva, mert ezt tiltja a szabályok törvénye, amit be kell tartani.
Te megint állsz, hogy most mit kellene csinálj. A gyerekeid már rettegnek, neked eleged van az egészből. A házmester, akinek a dolga lenne az egész ügy kezelése, közben lopja a balkonládákat a virágokkal, mert éppen mindenki a Te lakásodra figyel.(a múltkori közös költség eltűnésével sem foglalkozik így most senki).
Ez az a pillanat, amikor eljutsz oda, hogy takarodjon mindenki a lakásodból ahova akar, csak el onnan!
Várod a reggelt, amikor neki kezdhetsz takarítani és megint nyugalom lesz a lakásban.
Közben a házmester már a szomszédodban van, hogy a harmadik szomszéddal megtárgyalják, semmi keresni valóm nincs nála, úgyhogy vissza juttatnak a lakásodba….

http://www.balrad.com/index.php/2015/09/16/migransultimatum-magyarorszagnak/

Leállítják a szögesdrót exportját: nekik is szükségük van rá

Két német vállalat is bejelentette, hogy nem hajlandó szögesdrótot eladni Magyarországnak, mert az “sérülést okoz, és megakadályozza a menekülteket abban, hogy belépjenek Magyarország területére”.

Az indoklás a következő: a szögesdrót sérülést okoz, ami a gyógyszerhiány miatt fertőzéshez vezethet. A vállalatok szerint az általuk árusított szögesdrótot börtönök számára gyártják, de azt “nem szabad menedéket kereső emberek ellen használni”. A Berlin központú Mutanox – ilyen téren Németország egyik vezető cége – azzal indokolta a döntést, hogy a szögesdrótot behatolások megakadályozására tervezték, de “a menekülő gyermekek és felnőttek nem bűnözők”.

A forrás szerint egy másik, egyelőre meg nem nevezett vállalat nagy értékű megrendelést kapott Magyarországtól, de annak teljesítését visszautasította. Szerintük “a drótkerítésen fennakadó gyermekek Magyarország szégyene”.

A vállalatok döntéséről a Deutsche Welle számolt be, és ezzel az Európai Unió képmutatása új szintre lépett.

Németország egészen a közelmúltig megtehette, hogy a periféria-országokra hárítja az illegális bevándorlók jelentette probléma kezelésének felelősségét. A német vezetők megtehették, hogy toleranciáról és befogadásról beszélnek, mert nem nekik kellett szembenézniük egyik hónapról a másikra negyedmillió ellenőrizhetetlen személyazonosságú határsértővel. A kormány szeptember 4-én hozott döntést arról, hogy Berlin bevándorlás-politikáját sokkterápiának kell alávetni, majd buszjáratokkal megkezdték a bevándorlók elszállítását az osztrák határra. Szeptember 4. és 5. közt egy nap leforgása alatt tízezer bevándorló lépte át a magyar-osztrák határt, és ez a szám a következő napok során is tartotta magát.

Németország 9 napon belül döntést hozott a határellenőrzés visszaállításáról.

A németek lépésére reakcióként Ausztria is napokon belül visszaállította a határellenőrzést, hogy ne Bécsben torlódjon fel negyedmillió illegális bevándorló.

Németországnak most minden gyártókapacitására szükség van, hogy az egyelőre csak elméletben lezárt határokon minél hamarabb magas drótkerítést emelhessen, a tetején szögesdróttal. Értelemszerűen, egy ilyen rendkívüli helyzetben a gyártásba bevonható legnagyobb cégek nem fognak más országok számára szögesdrótot eladni, mert arra Németországnak is szüksége van, és a bevándorlás jelentette nemzetbiztonsági kockázat miatt termékeiket belföldön kell eladják.

A kézzel fogható tények ellenére a vállalatok azzal indokolják a szögesdrót exportjának leállítását, hogy azon “gyermekek fennakadnak”. Ugyanakkor, biztosak lehetünk abban, hogy hónapokon belül Németország több határszakaszán is ilyen kerítés fog megjelenni, tetején ugyanazzal a szögesdróttal, amit most Magyarországnak nem akartak eladni.

http://hidfo.ru/2015/09/leallitjak-a-szogesdrot-exportjat-nekik-is-szukseguk-van-ra/

Donbassz hírei

Donbasszban igazándiból csak az éjszaka volt csendes. Tegnap délután a valcmanista latortüzérség rázendített.

Az alábbi videofelvételen Szpartak ágyúzásának ezdete. A bombázást éjszkára abbahagyták a martalócok, de ma reggel újrakezdték.

Debalcevotól északnyugati irányban ma reggeltől kézifegyverekkel molesztálják egymást a szembenálló felek.

Nem messze onnan, Mironovkánál addig-addig provokálták a népköztársaságiakat aknavetőkkel, hogy kapott a nyakába egy jó kis taracktüzet a pribékbanda. Két lator ott nyomban ki is adta a páráját, egyet pedig a népköztársaságiak elvittek stoppolásra Donyeckbe. Kettő meg megadta magát.

Krasznogorovkából ma délelőtt elkezdték ágyúzni Sztaromihajlovkát. Egy családi házat telibe is talált már az első latorgránát. A házban lakó család három tagja belehalt a valcmanista tüzérterrorba. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a család negyedik tagja-egy nyolcéves gyermek-iskolában volt.

Tegnap délután Donyeckben Alekszander Zaharcsenko aláírta az október 18-ra kiírt választásokról szóló törvényt.

A fenti videon látható a kijevi junta által legyártatott és hadrendbe állított “hordozható csodabunker”is! Egy Kalasnyikov háromszáz méterről simán átüti a méregdrágán legyártatott mobilbunker falát. Ahmetov oligarcha baromi jól keres a gyártásával.

Ma reggeltől egyébként Donbassz frontjainak szinte teljes hosszában beindult az acsarkodás. Szerencsére csak-néhány hely kivételével-kéziszerszámokkal fazoníroznak a felek.

http://www.balrad.com/index.php/2015/09/16/donbassz-hirei-17/

Európa máig támogatja a terrorszervezeteket Szíriában

Szíria elnöke szerint az európai országok máig támogatják azokat a terrorszervezeteket, melyekkel a kormányerők hadban állnak. A terrorszervezetek támogatása az Európát sújtó migrációs válság fő okozója.

Bassár el-Aszad egyértelműen kijelentette; ami most Szíriában zajlik, az az európai országok külpolitikájának következménye. Az Európai Unió több tagállama is támogatta a Közel-Keleten működő terrorszervezeteket, és felelősek a kialakult helyzetért, a menekültválságért, mert a tömeges elvándorlás a terrorizmus egyenes következménye.

“Európa felelős, mert támogatta a terrorizmust, és máig változatlanul ezt teszi. Ma is támogatja a terrorszervezeteket, és védelmet nyújt nekik.”

A szíriai elnök rámutatott, hogy az úgynevezett “mérsékelt ellenzék” nem létezik – Európa közvetlen az országban működő terrorszervezeteket támogatja, a mérsékelt ellenzék mindössze egy a nyugati közvélemény számára kitalált fedőszerv, amit a terrorizmus támogatásának elfogadhatóvá tétele céljából kreáltak.

Aszad egyben Brüsszel képmutatására és az Európai Unió által alkalmazott kettős mércére is rámutatott:

“Rosszul érzed magad egy tengerbe fulladt gyermek fényképe láttán, de nem érdekel az a több ezer gyermek, akit Szíriában terroristák gyilkolnak meg? Férfiakat, nőket, időseket, mindenkit válogatás nélkül megölnek. Európa kettős mércéje elfogadhatatlan”

Szíriában 2011-ben kezdődött illegális NATO-beavatkozás, kezdetben civil látszatú kormányellenes tüntetések formájában, később a nyugati országok által működtetett proxy-szervezeteken keresztül. 2014-től az Egyesült Államok hivatalosan is fegyverrel, kiképzéssel látja el, az amerikai légierő hivatalosan is támogatja a “mérsékelt ellenzéket”, vagyis a nyugati közvélemény számára pozitív szereplőként felmutatott terrorszervezeteket.

Szíriában 2011 óta 11 millió ember otthona semmisült meg. A kormány hivatalos úton segítséget kért az illegális bevándorlás által sújtott európai országoktól, melyek amerikai nyomásra továbbra is a legitim kormány “fegyveres ellenzékét” támogatják.


http://hidfo.ru/2015/09/europa-maig-tamogatja-a-terrorszervezeteket-sziriaban/

Új balliberális politikai erő robbanhat be Magyarországra

Annak ellenére, hogy az ellenzék véleményformálói szerint Magyarországon a kormány kiterjedt propagandát folytat, a tények épp ennek ellenkezőjét mutatják: a kormány elveszíti a negyedik hatalmi ágat, miközben a külföldről mozgatott ellenzék monopóliumhoz jut.

A közvélemény-kutató intézetek rendszerint a pártok támogatottságának arányaiból valószínűsítik az országgyűlési választások kimenetelét. Az információ alapú társadalomban azonban a jelenlegi helyzet mindig átmeneti állapot – a médiában uralkodó erőviszonyok meghatározó szerepet töltenek be a politikai viszonyok formálásában. A pártok támogatottságának mai állásából semmilyen biztos következtetést nem vonhatunk le a 2018-as országgyűlési választások várható eredményeire vonatkozóan, a médiaviszonyok alapján azonban valószínűsíteni lehet a pártok támogatottságát befolyásoló új trendet.

Az információáramlás módja és sebessége a különböző korcsoportok esetében jelentős eltérést mutat, míg az 1980 után született Y generáció és Z nemzedék – ha egyes kutatások szerint passzivitásban is figyeli – gyakorlatilag valós időben követi a közéleti események alakulását. Ezzel összhangban, a közvélemény formálásának oroszlánrésze ma már nem a televízióban, hanem okos-telefonokon és a világhálón zajlik, míg a hagyományosnak nevezhető információtovábbítási módszerek háttérbe szorulnak. A politikai viszonyok alakulásának hosszú távú trendjét így nem az összes médiafelület (TV, rádió, nyomtatott sajtó, stb.) eléréseinek száma alapján lehet valószínűsíteni, hanem elsősorban azt kell vizsgálni, ki és milyen arányban tudja a saját maga által feldolgozott információt eljuttatni a fiatalok kezében lévő okostelefonra – mert ha 2018-ban nem is, 2-3 parlamenti ciklus elteltével az a politikai erő nyeri az országgyűlési választásokat, amely most legnagyobb arányban tudja elérni a fiatalokat az online sajtón és közösségi alkalmazásokon keresztül.

A fentiek alapján – az Y és Z nemzedék fokozott figyelembe vételével – kijelenthető, hogy Magyarországon egy minden eddiginél erősebb alapokon álló liberális médiamonopólium épül. Ez a folyamat 2012 nyarán kezdődött a Heti Világgazdaság és Index közti határok elmosódásával, majd 2014-2015-ben a kormánymédia egy részében végrehajtott puccsokkal folytatódott. Miközben közhelynek számít a magyar társadalom jobbra tolódását emlegetni, mára az Y és Z nemzedék esetében a jobboldali sajtóelérés perifériára szorult. A hazánkban épülő liberális médiamonopólium elsöprően magas arányban tudja elérni azokat a fiatalokat, akik életkoruk alapján a következő 2-3 parlamenti ciklus alatt fognak politikailag aktívvá válni.

A kormánymédia nem ér el a fiatalokhoz, de ha elér, számukra érthetetlennek és nevetségesnek hat. Ez részben visszavezethető arra, hogy a liberális média véleményformáló hatása erősebb, és elsődleges erőként formálja a fiatalok éppen aktuális kormányról alkotott véleményét – részben arra, hogy a kormánymédia újságírói és “dizájnerei” maguk is valamely idősebb generáció képviselői. Eközben a “fiatalok közt legnépszerűbb” jobboldali ellenzék máig nem tudott erős online médiát felépíteni, a gazdasági érdekközösségekkel kötött kompromisszum pedig épp a véleményformáló erejű tartalom megjelenését akadályozza.

Az alábbi grafikon alapján látható, ki uralja a negyedik hatalmi ágat Magyarországon:

Az olvasó véleményét azonos politikai preferencia mentén formáló lapok olvasóközönségei értelemszerűen nem teljesen fedik egymást, így bizalmas jellegű adatok nélkül pontos elérés nem állapítható meg – de az nagy vonalakban látható, hogy az információs technológiát aktívan használó generációk számára a liberális sajtó tízszer akkora médiabirodalmat képvisel, mint a kormánymédia, vagy a jobboldali ellenzéki sajtó.

A fentiek még figyelemfelhívóbb vonatkozása, hogy a meghatározó liberális közéleti portálok jelenleg senkit nem támogatnak. 2012 óta egy szemmel látható, erőteljes összpontosulás zajlik, melynek során Magyarország – és Kelet-Közép-Európa – legnagyobb liberális médiamonopóliuma épül, de ez a médiaerő egyelőre semmilyen politikai erőt nem támogat. Propagandát biztosítanak a kormány eltávolítására törekvő, Soros György alapítványi hátteréhez köthető “civil” megmozdulásoknak, de alapjaiban véve se a Demokratikus Koalíciót, se a Magyar Szocialista Pártot nem mutatják be komolyan vehető politikai erőként – ami arra utal, hogy valaki ezt a jelenleg összpontosuló médiabirodalmat egy később megjelenő, új politikai erő számára építi.

Kövér László hetekkel ezelőtt kijelentette; könnyen lehet, hogy jelenleg folytatják külföldi tanulmányaikat olyan személyek, akiket idegen érdekközösségek majd visszaküldenek Magyarországra és beinjektálnak a magyar politikai életbe, hogy így biztosítsák saját fennhatóságukat hazánk felett. Ez az állítás megalapozottnak tűnik, mert teljes mértékben kizártnak tekinthető, hogy valaki politikai célok nélkül építsen médiamonopóliumot – főként olyat, ami a többségi társadalom elvárásaival ellentétes tartalmakat közöl, így profitszerzés céljából sem a leghatékonyabb médiaeszköz. A most összpontosuló liberális médiamonopólium idővel támogatni fog valakiket, akik talán már itt vannak az országban, talán még külföldi tanulmányaikat folytatják, és évek múlva fognak látszólag új politikai erőként belépni a magyar közéletbe. Addigra mind a kormány, mind pedig a jobboldali ellenzék lépéseket kell tegyen arra, hogy a liberalizmus fennhatóságát a negyedik hatalmi ág felett megszüntesse – mert akkor, amikor megjelenik a Nyugat által egységesen elfogadhatónak tartott balliberális civil vezető, akinek minden lépéséről valós időben tudósít a liberális sajtó, már késő lesz.
http://hidfo.ru/2015/09/uj-balliberalis-politikai-ero-robbanhat-be-magyarorszagra/

A migránsválság leple alatt…

Pár napja robbant a hír, hogy a botrányos földbérleti pályáztatás (alias földmutyi) és a nemzeti parkok földjeinek ugyancsak mutyizásba torkolló szétosztása után ezúttal négyszázezer hektár állami földtől kíván megszabadulni az állam a következő választásig. Orbánék a magyarországi szántók tíz százalékától fosztanák meg a magyar államot - csak az a kérdés, kiknek a javára. A feltételek mindenesetre már most gyanúsak.

Úgy látszik, hogy Orbán legalábbis szólamokban - a Simicskával vívott háborúja óta - a kisbirtokok növelése mellett van. Nem ártana valóban a kisgazdákra is odafigyelni, hiszen 2007 óta ugyanaz az érdekkör viszi el a legtöbb támogatást. Ezek pedig: Csányi Sándor, a Simicska–Nyerges-duó, valamint Leisztinger Tamás érdekeltségei. Valamint már két Balatonnyi terület a földesuraké.

Közben a kisbirtokok állatorvosi lovának, Kishantosnak immár papírja van arról, hogy a Földművelésügyi Minisztérium hazudott, s így tudták kivéreztetni a 22 éves biogazdaságot.

Kishantos: egy biogazdaság kivéreztetése - papírja van arról a kormánynak, hogy hazudott

A kishantosi biogazdaság és népfőiskola 22 éve bérelte Fejér megyében azokat a földeket, amelyeket tavaly az NFA (Nemzeti Földalapkezelő Szervezet) a botrányos állami földosztások keretében más bérlőknek juttatott. A biogazdaság hiába pályázott állam földbérlet keretében a 452 hektáros területre, ahol 20 éve vegyszermentesen termelnek, így bio minősítést kiérdemelve a terményeikre. A döntően szubjektív szempontok alapján kialakított pályázati rendszerben egyetlenegy hektár földet sem nyertek.

A helyi gazdák helyett a nyertes többek között a 9000 hektár területen gazdálkodó Zászlós Tibor érdekeltsége (az Agrárkamara botrányos körülmények között megválasztott alelnöke, aki egyébként a Fideszhez közel álló mezőgazdasági lobbi egyik feje) a Mezőfalvai Mezőgazdasági és Szolgáltató Zrt.

A biogazdaság nem adta fel a harcot, jogi úton próbálta megtámadni az NFA döntését, illetve közben lezárult egy birtokvédelmi per is. A tárgyalás az ügyben tavaly április 25-én volt, tehát mindössze pár napot kellett volna várniuk az új bérlőknek.

Mégsem ez történt, az NFA ugyanis tavaly április 11-én levélben felkérte (!!!) az új bérlőt, hogy kezdje meg a föld hasznosítását, illetve szintén az NFA bérelte fel azt a biztonsági céget, amely nem engedte be a tiltakozó aktivistákat a területre, ahol a Mezőfalvai Zrt. traktorokkal kitárcsázta az elvetett növényeket, ezzel 139 millió forintos kárt okozva a kishantosi biogazdaságnak.

Az állami szervek ráadásul nem csupán szakmaiatlanul, de rosszindulatúan is bántak a mintagazdasággal. A Vidékfejlesztési Minisztérium több félrevezető állítást tett, többek között a gazdaság elmaradt díjfizetési kötelezettségéről és a beígért fejlesztések elmaradásáról. Ezekről a bíróság is kimondta: az állítások valótlanok és alkalmasak voltak a jó hírnév megsértésére. A Minisztériumnak tehát immár papírja van arról, hogy hazudott, ezzel pedig tönkretette a kishantosi biogazdaságot.

Leszámolás a nagybirtokkal, vagy óriási blöff?

Ahogy azt már sokszor megírtuk, a földmutyi képlete egyszerű (akit az elejétől érdekel a sztori, itt és itt megtalálja az ügy előzményeit). A magánvagyon gyarapításának legegyszerűbb módja a közösség (nemzet) által  generációk alatt felhalmozott vagyon megszerzése. Az állam kezelésében álló termőföld pont ilyen jószág, amely - különösen 2014-től az uniós agrártámogatási pénzek  kiteljesedésével - a hazai nagytőkések, a földművelést iparszerűen végző érdekeltségek figyelmének középpontjába került. Ahol pedig érdek van, ott érdekérvényesítés is van.

Jó üzlet a föld?
Mi az hogy, nagyon is! A föld után ugyanis – szintén az EU-s csatlakozás következtében – tekintélyes EU-s agrártámogatási források járnak. Ma minden hektár megművelt terület után 69 ezer forintot lehet kapni évente, direkt támogatásként. Ezen túl különböző fejlesztési támogatások címén, illetve gazdálkodási rendszerekhez kötődően plusz források igényelhetőek.
Mindent egybevéve tehát körülbelül 100 ezer forintra jön ki egy hektárra a támogatás teljes összege, miközben a bérleti díj egy átlagos aranykorona értékű területen hektáronként huszonötezer forint. A különbség 75 ezer, száz hektárnál 7,5 millió. Ebben pedig még nincs benne a termelésből származó nyereség. Éppen ezért nemcsak a külföldi tőke kezdett heves érdeklődésbe (lásd: zsebszerződések) a magyar föld iránt, hanem azok a hazai nagytőkés érdekeltségek is, amelyek kormányközeliségük révén már 2001-ben belekóstoltak a földhaszonbérlet gyönyöreibe.

2007 óta, az uniós források mezőgazdaságban való megjelenése óta ugyanaz az érdekkör viszi el a legtöbb támogatást. Ezek pedig: Csányi Sándor, a Simicska–Nyerges-duó, valamint Leisztinger Tamás érdekeltségei. Miután Orbán elengedte legnagyobb oligarchájának, Simicska Lajosnak a kezét (most már úgy emlékezve, hogy pont a magyar mezőgazdaságról alkotott különvéleménye miatt), ezután többek közt sorra jelentek meg a Magyar Nemzetben a nagybirtokokat féltő újságcikkek is, nem véletlenül.

„A mezőgazdaság nyolcvan százalékának kisgazda alapokon kell állnia. A nagybirtokrendszer és a kisgazdavilág konfliktusáról van szó” – mondta Orbán Viktor az Echo Televízióban a Bayer Zsoltnak adott interjúban idén májusban.

Lehet valami abban, ahogy Orbán a nagybirtokosok megregulázása után a kisbirtokról beszél. Mi is többször írtunk arról, hogy a kisbirtokrendszer egy olyan egyedülálló európai modell, amely nem csupán primer szektorként tekint a mezőgazdaságra, hanem mint a vidéki munkahelyteremtés és a lakosság vidéken való megtartásának egy formájára. A helyben megkötött, EU-s forrásokból élő kisgazdaságok ugyanis óriási segítséget jelenthetnek abban a korban, amikor a vidéki falvak elnéptelenednek a munkahelyek hiánya miatt. AZ EU tehát a vidékfejlesztés támogatásakor valójában a vidéki arculat megtartását és általánosságban a vidék elnéptelenedésének megakadályozását igyekszik elősegíteni. A támogatások a gazdaságilag erős, maguktól életképes nagy gazdaságokhoz kerülve viszont nem sok hasznot hajtanak a köz számára, annál többet a nagygazdáknak.

A vidéki életminőség javításának és a kisbirtokrendszernek persze ára van. Nem véletlenül költi az EU költségvetésének még mindig csaknem felét a mezőgazdaság támogatására. Ez a családi, kisvállalkozói termelési struktúra ugyanis támogatások nélkül nem fenntartható, a drága termelési költség miatt nem piacképes. Ezért egy gazdaságban szükség van a piacképes nagy gazdaságokra is, csak ezek szimbiózisával lehet életképes, fenntartható, ugyanakkor hatékony mezőgazdasági politikát folytatni.

Újabb állami földosztás - kik lesznek a nyertesek?

Pár napja robbant a hír, hogy a botrányos földbérleti pályáztatás (alias földmutyi) és a nemzeti parkok földjeinek ugyancsak mutyizásba torkolló szétosztása után ezúttal négyszázezer hektár állami földtől kíván megszabadulni az állam a következő választásig. Ebből több százezer milliárd forint bevételre számít a kormány, azonban az eladott földek immár örökre kikerülnének az állam fennhatósága alól. Kontextusba téve ez a szám egyébként óriási, a magyarországi szántók tíz százalékát adná ki a kormány az állam kezéből.

A privatizációnak azonban van pár érdekes részlete: egyrészt a kormány egy kormányhatározattal döntene a kérdésről, így még a saját frakciójuknak sem kellene megszavazni a javaslatot. Másrészt a közlés szerint a földeket a magyar gazdák kezébe akarnak juttatni. Azonban ennek több ponton ellentmond a tervezet: a jelenlegi rendszerben ugyanis a jelenlegi bérlőknek elővásárlási joguk van az általuk bérelt földre, valamint a kormány licittel bocsátaná áruba a földterületeket, ami nyilvánvalóan a vagyonos nagytőkéseknek kedvezne. Sokak szerint a kormány a gyors bevételhez jutás mellett azért döntene a földek eladásáról, mert így nem kellene ellenőrizni a korábban állattartáshoz kötött bérbeadási feltételeket, amelyeket sok nyertes nem tart be.

A kérdés már csak az, van-e bármi okunk feltételezni, hogy ezúttal majd transzparens módon, kevésbé egyértelműen a gazdasági hátországgal kívánják-e elvitetni a földeket? Az eddigiek alapján bizony esélyes, hogy marad a földmutyi jól bejáratott gépezete, ezzel még jobban helyzetbe hozva a kormányközeli földesurakat.

(tenytar)

Bal-Rad komm: “…A magánvagyon gyarapításának legegyszerűbb módja a közösség (nemzet) által generációk alatt felhalmozott vagyon megszerzése. Az állam kezelésében álló termőföld pont ilyen jószág…”

-Nos! Ezt a jószágot hajtja most a döbrögista horda a saját karámjába! Roppant ügyesen kihasználva a migránsáradat keltette zűrzavart! Jószerével a kutya sem foglalkozott ezzel a hatalmas mértékű lopással, hiszen mindenki csak “migránsozott”!

Van viszont két rossz hírünk az “új földesuraknak”! Az egyik: a földnek az a tulajdonsága, hogy el nem vihető egyik helyről a másikra!-továbbra is megmarad! Úgyhogy a most ajándékba kapott “babaruha” visszajár!

A másik rossz hír: a földet roppantul kedvelő és vágyó szerzőknek végtelenül jó kilátások lesznek. Szibéria határtalan sztyeppéin és erdeiben! Bár ennek a kilátásnak vélhetőleg kevésbé fognak örülni. Pedig sok helyen csodálatos lesz számukra a kilátás! Életük végéig gyönyörködhetnek benne!

Hogy az életük vége az mikor…?

Az a medvéken, farkasokon, meg tigriseken múlik! Mondják, hogy Szibériában van belőlük szép számmal! Jah! Meg nagy hidegek!

Amerikai rettegés

Amerika az utóbbi napokban teleordítozta/ordítozza a világot a számára roppantul idegesítő szíriai történésekkel. Amiknek-mi sem természetesebb-szerintük Oroszország az egyetlen oka! No meg Bashar al-Asszad, Szíria MEGVÁLASZTOTT LEGITIM ELNÖKE!

A Pentagon szóvivője, Jeff Davis kapitány tegnap hatalmas panaszáradatban közölte zsurnalisztákkal, hogy a szíriai Latakia déli részén szörnyű dolgot észlelt az amerikai katonai felderítés! Az ottani “emberek és dolgok mozgása” arra utal, hogy Oroszország egy előretolt légi hadműveleti támaszpontot hoz létre. A legfőbb latorállam USA fővárosában riadalom támadt amiatt, hogy Oroszország növeli a Szíriának nyújtott katonai támogatást.

Márpedig a Szíriát felforgató és polgárháborúba taszító USA csakis úgy lenne hajlandó a maga által létrehozott káosz elsimogatásában részt venni, ha a törvényesen megválasztott szír elnököt eltávolítanák hivatalából, és egy Amerikabarát “demokratikus” kormány venné át az ország irányítását. Oroszország ezt az agyament ötletet nem támogatja, viszont-nagyon helyesen-felújította a Szíriának nyújtott katonai segitség nyújtását.

Most aztán megy a jajveszék Washingtonban amiatt, hogy Moszkva féltucatnyi korszerű T-90-es harckocsit, valamint 35 páncélozott harci járművet, tüzérségi ütegeket és mintegy 200 tengerészgyalogost állomásoztat Latakia térségében.

A tankok és a harci járművek a hétvégén hajóval érkeztek a Szovjetunió-majd annak megszűnését követően-Oroszország által a 70-es évek óta használt tartuszi kikötőbe.

Az elmúlt hetekben Latakia repülőtere napi két orosz katonai szállítógépet fogadott.

A legfőbb latorállamot kétségbeesésbe hajszoló térségbeli hírek miatt Kerry washingtoni külügyér telefonos beszélgetést kazdeményezett tegnap Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel.

John Kirby USA külügyi szóvivő szinte semmit nem mondott a telefonos tanácskozásról, csak végig Amerika panaszait óbégatta.

Az orosz külügyminisztérium a tegnappi traccsról elmondta, hogy azon szó esett Donbassz és a valcmani junta vitájáról, de a Koreau-félsziget dolgairól is szót váltottak.


http://www.balrad.com/index.php/2015/09/16/amerikai-retteges/

Félelemkeltéssel terjeszkednek az amerikai fegyvergyártó cégek

Az amerikai fegyvergyártó cégek kézzel fogható profitra tesznek szert az “orosz veszéllyel” riogatásból. Lengyelország több mint félmilliárd dollárért vesz amerikai rakétákat.

Az amerikai hadsereg “hozzájárulását adta” a Lockheed Martin fegyvergyártó cég újabb kelet-európai üzletéhez, melynek részeként AGM-158 levegő-föld rakétákat adnak el Lengyelországnak, mintegy 500 millió dollár értékben. A rakéták a lengyel légierő F-16 negyedik generációs vadászbombázó repülőgépeire kerülnek majd, ezzel tovább fejlesztve az ország nagy távolságú csapásmérő erőit. Az Egyesült Államok egyébként 2014 júliusában tucatnyi újabb F-16-ot küldött Lengyelországba, amit később megvetettek a lengyel légierővel. A gépeket szintén a Lockheed Martin gyártotta – nemsokára ezek fogják használni a Lockheed Martintól vett rakétákat is. Az amerikai fegyvergyártó cég tehát számos új megrendeléshez jut az “orosz veszélyre” hivatkozva, így az Egyesült Államok által szponzorált európai sajtó továbbra is marketing-eszközként funkcionál, amivel megindokolják az újabb fegyverüzlet szükségességét, majd eladják termékeiket az “orosz veszéllyel” potenciális vevővé tett európaiaknak.

Az újabb fegyverüzlet bejelentése ráadásul közvetlen egy nappal azután történt, hogy az amerikai légierő európai parancsnoka az Air Force Association Air and Space c. konferencián kijelentette; “az orosz légierő fenyegeti az amerikai fennhatóságot a légtér felett”. Az Egyesült Államok tehát fennhatóságot akar az európai légtér felett; Frank Gorenc szerint az oroszok képesek az amerikai légierő számára hozzáférhetetlen övezeteket létrehozni, és ez az Egyesült Államok számára elfogadhatatlan. Ők mindenhol ott akarnak lenni, és ennek elérésére az Európában működtetett propaganda-sajtó alkalmas eszköz.

Az “orosz veszély” kétségkívül áldásos jelenség az amerikai gazdaság számára; enélkül nem vagy csak korlátozottan lenne számukra elérhető a kelet-európai piac. Ron Paul amerikai libertariánus politikus szerint az Oroszország elleni propaganda lényege, hogy a nagyobb fegyvergyártó cégek egyszerű befektetésnek tekintik az európai sajtó egy részét, amivel megalapozhatják későbbi üzleteiket.

A Fakt lengyel napilap azonban az új üzletről szóló információk nyilvánosságra jutása után bejelentette, hogy az amerikaiak szándékosan túlárazzák az eladott fegyvereket, a kormány pedig az adófizetők pénzét elsikkasztja az Egyesült Államok számára, és a valós érték sokszorosát fizetik a Lockheed Martinnak. A lap visszahivatkozott arra, hogy ugyanez a cég dupla ennyi rakétát fele ennyiért (mintegy 255 millió dollárért) adott el a finneknek, a lengyel adófizető tehát négyszeres árat fizet.

Az F-16-osok és “tartozékaik” eladása pedig arra enged következtetni, hogy a Lockheed Martin újra szemet vetett a kelet-európai piacra, és rengeteg terméket akar eladni a Visegrádi Csoport számára. Magyarország szintén a Lockheed Martin egyik értékesítési célpontja: az utóbbi hónapok során rendszeres időközönként történt “rejtélyes meghibásodás” magyar Gripen vadászrepülőgépekkel, majd három, egyhavi időközökkel történt meghibásodás után a Simicska-médiabirodalom elkezdett a légierő látványos visszásságairól beszélni – ami a Magyarország számára “szükségessé váló” új üzlet előkészítésének volt tekinthető. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Magyarország az Egyesült Államok nyomására kell részt vegyen a Baltikum légterének védelmében, így amerikai nyomásra számos olyan misszió lehetősége felmerül, amivel a magyar légierő “csak az amerikai termékek megvételével tudna megfelelni”.

http://hidfo.ru/2015/09/felelemkeltessel-terjeszkednek-amerikai-fegyvergyarto-cegek/

900 egészségügyi-dolgozó hagyta el az országot pár hónap alatt.

Több mint 900 orvos vándorolt ki külföldre az év első hat hónapjában. A legtöbben Angliába és Németországba készültek. Elsősorban a belgyógyászok, a sebészek és az aneszteziológusok keresték külföldön a boldogulást.

Folytatódott az egészségügyi dolgozók elvándorlása Magyarországról, június végéig 912, külföldi munkavégzéshez szükséges hatósági bizonyítványt állítottak ki a dolgozóknak – írja a szerdai Világgazdaság az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) adataira hivatkozva.

AZ ENK adatai szerint a legtöbben, 229-en az Egyesült Királyságba, 220-an Németországba készültek. Száznál többen jelölték meg célországként Ausztriát, és sokan terveztek írországi, svájci és svédországi munkavállalást. A bizonyítványt igénylők között szerepelnek azok a külföldiek is, akik Magyarországon végezték tanulmányaikat.

Az első félévben hatósági bizonyítványt állítottak ki mások mellett 415 orvosnak, 259 ápolónak, 114 fogorvosnak és 33 gyógyszerésznek.

Továbbra is a fiatalok mennek külföldre: a 25-29 éves korosztályból 199-en, a 30-34 év közöttiek közül 192-en adtak be kérelmet. Az adatok szerint az első félévben elsősorban a belgyógyászok, a sebészek és az aneszteziológusok, de több háziorvos, valamint csecsemő- és gyermekgyógyász próbált külföldön elhelyezkedni.

Tavaly 1943 bizonyítványt állított ki a hivatal.
(MTI)