Soha
nem látott magasságba emelkedett az adósságot nem fizetők száma a BAR
listaként elhíresült rendszerben. Összességében 2,7-szer annyian
vannak, mint a válság idején, és 9 százalékkal többen, mint fél évvel
ezelőtt. Ki lesz BAR listás? Első körben az, aki eléri az adósságban a
minimálbér értékének megfelelő be nem fizetett adósságot, illetve az,
aki 90 napja tartósan nem fizet. Hogy
ilyen szintre emelkedett a BAR listások száma azt jelenti, hogy
emelkedett az országban azok száma, akik képtelenek kigazdálkodni a
hitel részleteit, vagyis a középréteg (ők vették fel a hitelek döntő
többségét) tovább szűkült. Összesen 1855000 nem fizetett hitelről van
szó. Az országban összesen 4,8 millió ember érintett valamilyen
hitelben, ennyien szerepelnek a hitelszerződések adattárában, mint
hitel felvevő vagy kezes. Ez összesen 8190000 hitelt jelent. Ennyi
hitel van nyilvántartva Magyarországon. Ebből 1855000 hitelt nem
fizetnek a hitelfelvevők. Ebben azonban benne vannak a kis hitelek (TV
, Laptop, és hasonló kis összegű hitelek, amelyek többé kevésbé
fizetnek, a nem fizetett hitelek nagy része ingatlan hitel, vagy
nagyobb összegű autó, nyaraló hitel).
A kormány álláspontja szerint az emberek a lebegtetett lakáshitel
megsegítések miatt nem fizetnek. A helyzet az, hogy ez csak politikai
vélemény, valójában a bérek hazánkban az utóbbi időben nem emelkedtek,
inkább csökkentek, az infláció hangoztatott adatai hazugságok, a valós
infláció (azon termékekben, amelyeket folyamatosan fogyaszt a lakosság)
10 százalék körüli, ráadásul hazánkban a munkahelyek száma is egyre
fogy. A megszűnéssel fenyegetett közmunka 48000 forintjából nem lehet
adósságokat rendezni. Ha megszűnik a közmunka, akkor fog kiderülni,
hogy valójában mennyi a munkanélküli.
Nagy sikerként közlik, hogy hirtelen csökkenni kezdett az adóssággal
rendelkező vállalkozások száma. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a
vállalkozások hirtelen fellendültek. Épp ellenkezőleg: ebben az évben
fél év alatt annyi vállalkozás szűnt meg, mint tavaly egy év alatt.
Ebben is sikerült európai szinten rekordot dönteni. A megszűnt,
felszámolt vállalkozások kikerülnek az adós vállalkozások listájából.
Ez azonban nagy számú munkahely megszűnését is jelenti. Az adósságcsapdából kilábalást ez a politikai rendszer nem fogja tudni megoldani, főleg nem addig, amíg az EU tagjai vagyunk.
http://www.hidfo.net/2014/07/27/rekord-szamu-ados-bar-listan
A Portfolio.hu információi szerint: “Elképesztő
magasságba emelkedett az év közepére a pénzügyi bajba sodródott, és
ezért a Központi Hitelinformációs Rendszerbe került hiteladósok
mulasztásainak a száma. Június végéig már 1,855 millió darab élő
szerződéssel követtek el mulasztást az adósok. Bár erre vonatkozóan nem
áll rendelkezésre statisztika, ez becsléseink szerint több mint 800
ezer, döntően kis összegű tartozással megcsúszott adóst jelenthet.” (Micsoda
fogalmazás: “mulasztás”! – Mintha az adósokat a szégyenpadra ültetnék,
– pedig a bankoknak volna ott a helyük! – a szerk. – B-R.)
“A sokak által BAR-listaként ismert
rendszer 2,7-szer annyi mulasztást mutat, mint a válság elején, és
9%-kal többet, mint fél évvel ezelőtt. Mindez az anyagi nehézségek
között élők helyzetének romlására utal, de valószínű az is, hogy az
adósmentő csomagok folyamatos lebegtetése sem erősítette a lakosság
fizetési fegyelmét.” (Meg egy fészkes fenét! Végre örülhetnek
az adósok, hogy költhetnek egy kicsit másra is, nemcsak a rohadt
uzsorás bankra! – a szerk. – B-R.)
“Korábbi elnevezése alapján
BAR-listaként él a köztudatban az a rendszer, amely lehetővé teszi a
hitelintézeteknek, hogy a hitelbírálat során kiszűrjék lehetséges
adósaik közül a legkockázatosabb ügyfeleket…
2014. közepén 4,857 millió
lakossági ügyfél szerepelt a rendszerben, ők azok, akik Magyarországon
hitelszerződéssel rendelkeznek vagy ilyenben (pl. kezesként) részt
vesznek. Számuk 2012-ben ugrott meg, ekkortól ugyanis az új
jogszabályok szerint már nem csak a negatív, hanem a pozitív
történettel rendelkezőket is eltárolja a rendszer a hitelintézetek
adatszolgáltatása alapján…” (Aztán vajon megkérdezte-e valaki
az adósokat; hogy hozzájárulnak-e, az adataik továbbításához, s ilyetén
nyilvánosságra hozásához? – a szerk. – B-R.)
“A BISZ Zrt. friss adatai szerint
az említett 4,857 millió lakossági ügyfél 8,190 millió darab fennálló
és 851 ezer lezárt szerződéssel rendelkezik a rendszerben. A rossz
adósok esetében a szerződés teljesítéssel történő lezártát követően 1
évig, a hitelező veszteségével történt lezártát követően pedig 5 évig
tárolja a rendszer az adatokat a törvény alapján.
Két
feltételnek kell teljesülnie egyszerre ahhoz, hogy valaki nem fizetés
miatt “BAR-listás” legyen: 1. a minimálbérnél nagyobb összegű
kötelezettségüknek 2. több mint 90 napon keresztül folyamatosan nem
tettek eleget. A napok számlálása azon a napon indul el, amikor
meghaladta a minimálbér összegét a mulasztás.
A nem fizető hitelszerződések
mellett a bankkártya-visszaélések és csalások is szerepelnek a
rendszerben. Velük együtt összesen 1,855 millió fennálló és 304 ezer
megszűnt mulasztást tartalmazott a rendszer 2014 közepén. Előbbi
2,8-szoros növekedést jelent a válság eleji szinthez képest, utóbbi
pedig csak egy jogszabályi változásnak köszönhetően csökkent
valamelyest (hiszen korábban minden esetben 5 évig tárolták az adatokat
a szerződés lejárta után).
Az elmúlt fél év 9%-os emelkedést
hozott a mulasztások számában, ami gyorsuló növekedést jelent. Ennek
okai között valószínűleg megtalálható az utóbbi hónapok devizahiteles
kampánya is, hiszen sokan vélhették úgy, hogy valahogy majd úgyis
megmentik őket (erkölcsi kockázat vagy moral hazard).
A Magyar Nemzeti Bank várhatóan
augusztus közepén teszi közzé a lakossági hitelek nem teljesítéséről
szóló adatokat. A legutóbbi, március végi adatokból tudjuk, hogy
miközben örvendetes módon egyre kisebb arányt képviselnek azok a
hitelek, amelyeket csak 1-2 hónapos (vagyis 90 napon belüli)
késedelemmel törleszt a lakosság, tovább emelkedett a legalább 3
hónapja nem törlesztett hitelek aránya (vagyis az úgynevezett
NPL-ráta). Előbbi 14,1%, utóbbi 19,2% volt március végén…”
Ezek bizony hihetetlenül magas
számok. A lakosság harmadát, de valószínűbb, hogy az összlakosság több
mint a felét érintik közvetlenül vagy közvetve. És mivel a bank valódi
vagyona a befektetés, a hitel, nota bene: az uzsora, – ezért mindenáron
megpróbál kilakoltatni, ha törik, ha szakad. – Akár a kormány, a
törvények, vagy a Parlament ellenében is.
Mert, ha nem tudja ilyen-vagy
olyan módon megszerezni azt az uzsorapénzt, amire számított, –
összeomlik, bedől maga a bank is. – Hiszen többnyire hitelből
finanszírozta a hiteleket. – Többüknek saját pénzük nem is volt tán
sohasem. Nagy zsiványok ezek.
És, ha ezen okok miatt bedőlnek
a bankok, – egy magyar ember sem fogja megsiratni őket. Hiszen ki az,
aki sajnálja a fehérgalléros bűnözőket, akik végigfosztogatták az
országot?