Medvegyev: Már nincsenek biztonságos helyek, a nyugati világ is veszélyessé vált

Több mint 20 államfő és számos más vezető politikus gyűlik össze február 12-14. közt a Münchenben kezdődő nemzetközi biztonságpolitikai konferencián. A távoli országokban működő terrorszervezetek és Európát eddig nem közvetlen érintő tömeggyilkosságok helyett ma már a nyugati világ állampolgáraira leselkedő veszélyekkel kell foglalkozzanak Európa vezetői.

Második évtizede zajlik a nyugati világ “terror elleni háborúja”, melynek során az Egyesült Államok vezetésével számos nem-nyugati országban történt az ENSZ BT jóváhagyása nélkül katonai beavatkozás térségi terrorszervezetek, agresszorok jelenlétére hivatkozva. Ahelyett, hogy a beavatkozások biztonságosabbá tették volna a világot, a terrorizmus mind közelebb kúszott Európához, és ma már a nyugati országok számára jelent belső fenyegetést.

Miközben a nyugati országokban vita tárgyát képezi, hogy a bevándorlás összefüggésben áll-e a terrorizmussal, az orosz vezetők részéről a probléma egyértelmű és világos megközelítésére számíthatunk. Szergej Lavrov külügyminiszter és Dmitrij Medvegyev miniszterelnök behatóan foglalkozik majd Európa biztonságpolitikai helyzetével, nyilvánosságra hozzák Oroszország Európa biztonságával kapcsolatos állásfoglalásait. Dmitrij Medvegyev a Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozva előzetesen elmondta, hogy a biztonsági konferencián az Európát érintő kihívások teljes spektrumával foglalkozni fog, beleértve a katonai, politikai, gazdasági, humanitárius és ökológia problémákat is.

Az orosz miniszterelnök elmondta, hogy a fő biztonságpolitikai kihívásokkal érintőlegesen mindenki tisztában lehet, lévén a nemzetközi média is nagy mértékben foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. “Már nincsenek biztonságos helyek – a világ “biztonsága” nem valósult meg, sokkal inkább vágyálommá vált. Bizonyos országokban gyakorlatilag terroristák léptek a kormány helyére, így elsődleges célkitűzésünk a nemzetközi terrorizmus elleni fellépés kell legyen.”

A Közel-Keletről és Észak-Afrikából jelenleg is több százezer menekült van úton Európába vagy a világ más régióiba, melyekről azt gondolják, hogy védettek a terrorszervezetek tevékenységével szemben. Az Európai Uniót alapvetően egy biztonságos helynek gondolják, de a közelmúlt eseményei rámutattak arra, hogy ma már a nyugati világ sem biztonságos: bármikor történhetnek sok halálos áldozatot követelő terrortámadások, amit a hatóságok láthatóan tömeges megfigyelési programokkal sem képesek megakadályozni.

A nemzetközi terrorizmus mellett egy másik jelentős biztonsági kockázat, hogy olyan csoportok körében zajlik le radikalizáció, akik valamely uniós tagállam állampolgárai, de saját kultúrájukkal a kapcsolatot már elveszítették, az európai társadalmakba integrálódni pedig nem tudnak. A Párizsban, november 13-án történt terrortámadás hívta fel a figyelmet erre, melynek során az Iszlám Állam nevű terrorszervezet által elkövetett merényletsorozat 130 halálos áldozattal járt és több mint 360-an sérültek meg, a szervezet pedig intenzív toborzó tevékenységet folytat az Európába érkező – és már itt születő – bevándorlók közt. Medvegyev az Európába irányuló bevándorlás kapcsán egyértelműen kijelentette: ostobaság volt megnyitni a kapukat, és válogatás nélkül beengedni mindenkit, aki jönni akar.


http://www.hidfo.ru/2016/02/medvegyev-mar-nincsenek-biztonsagos-helyek-a-nyugati-vilag-is-veszelyesse-valik/

Kritizálta az amerikai külpolitikát – leváltották

Jean-Marc Ayrault volt kormányfőt nevezték ki a külügyminiszteri posztra, miután lemondott Laurent Fabius volt francia külügyminiszter. A politikus szerdán távozott posztjáról, miután határozottabb kritikát fogalmazott meg az Egyesült Államok szíriai konfliktusban betöltött szerepével kapcsolatban.

A The Guardian brit napilap beszámol arról, hogy Laurent Fabius kijelentése szerint az Egyesült Államok nem elkötelezett a szíriai válság megoldása terén, ehelyett kétes politikájával maga is hozzájárult a probléma gerjesztéséhez. Fabius szerint az Egyesült Államok retorikai szinten ugyan a válság megoldásáról beszél, de a gyakorlatban ezzel ellentmondásban álló lépéseket tesz, a nagyhatalmak közti konfliktus pedig abból adódik, hogy “az oroszok és kínaiak is érzik ezeket az ellentmondásokat.” Úgy fogalmazott: “Aszad brutalitása, Oroszország és Irán bűnrészessége, és az amerikaiak kétértelmű politikája” határozza meg a szíriai helyzetet. Eközben azt valószínűsítette, hogy az amerikai külpolitika a jövőben nem annak mentén fog alakulni, mint amit kampányidőszakban hangoztatnak a miniszterek, ehelyett teljességgel kiszámíthatatlan, hogy az USA később milyen szerepet vállal a konfliktus “megoldásában”.

A külügyminiszter lemondása után már nem nyilatkozott az amerikai külpolitika kapcsán: “A koalíció tagjai részéről is ellentmondások merülnek fel. Nem fogom megismételni, amit a koalíció vezető országáról mondtam ezt megelőzően – de nem érzem úgy, hogy elkötelezettek lennének a válság megoldása irányába.”


http://www.hidfo.ru/2016/02/kritizalta-az-amerikai-kulpolitikat-levaltottak/

A tagadás politikája váltja fel a “befogadás kultúráját”

Tovább csökken Angela Merkel támogatottsága, amiért nem tudja megoldani a tömeges bevándorlás okozta problémákat. A kancellár politikáját általános elutasítottság övezi, ami mindinkább láthatóvá válik a közvélemény-kutatások eredményein – de ő maga még mindig tagadja.

A Deutsche Welle információi szerint a német lakosság legkevesebb 70%-a élesen ellenzi Merkel “befogadás-kultúráját”. Az N-TV német kereskedelmi TV-csatorna szerint a kancellár támogatottsága rohamosan csökken, ami egyértelműen visszavezethető a “nyitott kapuk” politikájára, és mostanra a lakosság alig 46%-a támogatná a kancellárt egy esetleges választáson. Az Erfurt központú Új Társadalmi Kihívások Alapítvány által végzett felmérésből pedig kiderült, hogy a németek 40%-a határozottan követeli Merkel lemondását az általa képviselt bevándorláspolitika miatt – a Focus Magazin pedig hangsúlyozza, hogy a megkérdezés során a válaszadók mindössze 5 százaléka mondta azt, hogy a migrációs válság nem elegendő indok Merkel lemondására.

A Deutche Welle mostanra egyenesen azzal vádolja a kancellárt, hogy egyoldalúan nyitotta meg Németország határait a migránsok előtt, anélkül, hogy ehhez a német lakosság többsége vagy az Európai Parlament felhatalmazását kérte volna, döntésével pedig az Európai Unió egészét válságba sodorta, tehetetlen tranzitországgá változtatva az Európai Unió tagállamainak nagy részét.

A német sajtó egy része mára azzal szembesíti a kancellárt, hogy nem hajlandó párbeszédet folytatni saját népével; egy elszigetelt kisebbség véleményét emelte kormánypolitika szintjére, ennek köszönhetően pedig egyúttal morális és politikai elszigeteltségbe sodorta magát, amit ő maga még mindig tagad.

Angela Merkel azt állította, hogy Németország képes megbirkózni az egyre növekvő számban érkező bevándorlókkal, de a gyakorlat rácáfolt az elméletre. Németországban tavaly év végén több ezer nő vált szexuális zaklatás áldozatává, és a hivatalos statisztika szerint egy év leforgása alatt összesen 186 ezer (!) bűncselekményt követtek el migránsok, ennek jelentős hányada rablás és más erőszakos bűncselekmény. Németországba 1,1 millió migráns érkezett 2015 folyamán, 2016-ban pedig ennél is többre számít a kormány.

A feminista szervezetek és a liberális sajtó nem ítéli el a közel-keleti és észak-afrikai migránsok európai nők ellen elkövetett szexuális zaklatásait – ehelyett továbbra is a migránsokat próbálják áldozatként feltüntetni, hangsúlyozván, hogy európai országok rendőrei követnek el bűncselekményeket migránsok ellen. Mint a Deutsche Wirtschafts Nachrichten német napilap rámutatott, Angela Merkelt hideg zuhanyként érte a valóság kiütközése, közel egy héten át nem reagált a Kölnben elkövetett tömeges szexuális zaklatásokra.

http://www.hidfo.ru/2016/02/a-tagadas-politikaja-valtja-fel-a-befogadas-kulturajat/

Lezárják a “szárnyas kaput”, láncreakció indulhat a Balkánon

Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter csütörtökön elismerte; Ausztria a határok lezárását fontolgatja, ami vélhetően láncreakciót indít el a balkáni bevándorlási útvonalon elhelyezkedő országokra vonatkozóan.

A hét folyamán az osztrák külügyminiszter öt térségi országba látogatott el, hogy vezetőikkel megbeszélést folytasson a határ lezárásának kérdéséről. Kurz hétfőn Boszniába, később Szerbiába, Montenegróba és Albániába látogatott el, majd a körút pénteken Macedóniában tett látogatással végződött. A külügyminiszter hétfőn a boszniai sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy Ausztria közös megoldást próbál találni a kérdésre, mert ha egyszerűen lezárják a határokat, az főként a nyugat-balkáni országokra helyezne nyomást. Kurz úgy fogalmazott: nem akarunk senkinek a vállára további terhet tenni. Kijelentéseiből ugyanakkor egyértelmű volt, hogy a határok lezárása kapcsán nem csak a nyugat-balkáni országokra összpontosított migrációt és abból adódó humanitárius helyzetet tekintik szem előtt, hanem az annak következményeként kitermelődő újabb biztonsági kockázatot; a balkáni országok túlterhelésével egy újabb fokozottan instabil régió keletkezne az Európai Unió határain, ami a terroristák háttérbázisává válhat.

Aleksandar Vucic szerb kormányfő kedden a közös sajtótájékoztatón elmondta, hogy amennyiben Szlovénia és Horvátország lezárja a határokat, Szerbia is ugyanezen intézkedésre kényszerülhet. Bár a határ lezárása szerb részről nem azonnali reakcióként fog történni, Vucic egyértelművé tette, hogy megvédik a határt Macedónia felől, amennyiben a migráció nem kezd lassulni.

Kurz montenegrói látogatásakor újságírók kérdésére válaszolva kifejtette, hogy bár Montenegró nem elsődleges tranzitország, a határok lezárása miatt a balkáni migrációs útvonal nagy mértékben átrendeződhet – ennek részeként bármelyik ország tranzitországgá válhat, amit eddig nem sújtott a tömeges bevándorlás. Igor Luksic, Montenegró külügyminisztere a sajtótájékoztatón elmondta, hogy készülnek arra a forgatókönyvre, melynek részeként Ausztria lezárja határait a migránsok előtt. Osztrák részről szintén egyértelművé tették a helyzetet; az, hogy kezdetben befogadják a menekülteket, nem jelenti, hogy a későbbiekben is befogadóak maradnak. Ausztria 2015-ben 90 ezer menedékkérőt fogadott be, januárban azonban bejelentette, hogy 2016-ban ez a szám legfeljebb 37500 lesz, és 2019-ig összesen 127500 menedékkérőt fogadnak be, mert ennyit engednek meg az ország lehetőségei. Ez a keret gyakorlatilag a nagy migrációs hullám első évében kimerült, ezért jöhet az osztrák határzár.

Kurz kijelentése szerint tisztában vannak azzal, hogy amennyiben lezárják a határokat, ez láncreakciót indít el a Balkánon, és számos más ország kényszerül ugyanilyen intézkedés meghozatalára. Hogy az osztrák határ lezárásakor a balkáni országokra mekkora nyomás nehezedik, az elsősorban a tengeri határok védelmében érintett országok, Görögország és Törökország hozzáállásán múlik.


http://www.hidfo.ru/2016/02/lezarjak-a-szarnyas-kaput-lancreakcio-indulhat-a-balkanon/

Amerika keserve Szíriában

Münchenben alku, Szíriában háború

Megállapodás született a Szíriában tartandó tűzszünetről a nemzetközi tárgyaló csoport müncheni konferenciáján – jelentette be ma hajnalban John Kerry amerikai külügyér a Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel és Staffan de Mistura különleges ENSZ-megbízottal közzösen tartott sajtótájékoztatón.

A megállapodás nem vonatkozik az IÁ és a Dzsabhat an-Nuszra martalócainak további irtására. A betartását pedig az ENSZ egy speciális, kifejezetten erre a feladatra létrehozandó különleges hadereje fogja ellenőrizni. De az „ambiciózus” terv próbája valóban az, hogy az érintett felek mennyire hajlandóak tartani magukat hozzá.

A paktum értelmében a “nyugodt területeken” meg kell kezdeni a lakosság humanitárius ellátását.

Míg Münchenben a diplomaták a harcokról diskuráltak, a színtéren a dolgok mentek a maguk rendje szerint. Aleppo környékén a kormánycsapatok tovább nyomultak Maarest El Khan – Khafer-Naya és Tel Dzhibin – Akhras, valamint Rasmi al-Alam – Tel Maksurov irányába. A szír légierő pedig Kafr Hamra, Biza, Tadef és Al-Bab térségében tette a dolgát, a martalócok legnagyobb bánatára.

Hama tartományban Kafar és Naboda települések “Jaish al-Fatah”-pribékjeit áztatta a kormányhadsereg tüzérségének “Szmercs” – zápora. El is mosta őket.

Deir ez-Zoor környékén Jafri és Hata éppen rakétavetőzgetésre készülő banditáit szenderített jobblétre a légierő. Mint másodlagos célpontokat-szorgalmi feladatként. A fő felasdatuk a repülőgépeknek ugyanis Mayada dzsihadista olajraktára volt. Ennek a melónak a végeztével vállalták még a szorgalmi feladat elvégzését.

Latakia tartományban a kormányerők egyenruháit viselő banditák mesterkedtek valamiben. De elfeledkeztek a rádióról-amin terveiket egyeztették. Az meg lehallgatható. Így aztán a latortervek elfüstöltek. Kitervelőikkel együtt. A cudar végkifejletű latormaszkabál Kalaz és Tahtani falvak között estt meg.

A egyre szűkülő Daraa-katlanban a “Dzshabhat en-Nusra” bűnbanda En-Na’im, Al-Yaduda, és Dar al-Balyad településeknél ritkult igen látványosan.

Damaszkusz Kelet-Guta térségében Haouch Kharabnál, míg Nyugat-Gutában Al-Matbaa és Ahmar területeken volt tegnap látványos latorhullás.

http://www.balrad.com/2016/02/12/munchenben-alku-sziriaban-haboru/

Washington azonnali tűzszünetet akar Szíriában, de erre nincs sok esély, mivel az oroszok és Aszad egyelőre fordítottak a háború állásán. Eközben tízezrek várnak segítségre a török határon, ám Ankara inkább Szíriában épít nekik tábort, és nem engedi be őket.

Münchenben próbálta tegnap újraindítani a múlt héten Genfben megszakadt szíriai béketárgyalásokat John Kerry amerikai külügyminiszter. Az amerikaiak „most-vagy-soha” pillanatként tekintettek a közel húsz ország részvételével lapzártánk idején is tartó tárgyalásra, ahol a tűzszünet mellett a humanitárius segély növelését akarták elérni. Az oroszok csak márciustól hajlandók tűzszünetet hirdetni. Diplomaták és elemzők előre figyelmeztettek: nem szabad sokat várni az új fordulótól, hiszen a helyzet múlt péntek óta nem változott. Akkor azért szakadtak meg a tárgyalások, mert Bassár el-Aszad szír elnök csapatai orosz és iráni segítséggel megfordították az ötödik éve tartó polgárháború menetét. Az offenzíva pedig azóta sem állt meg, ráadásul a kurdok elfoglalták a felkelőktől a Menagh légibázist.

Mindez dilemmát jelent Washingtonnak: az orosz beavatkozás megváltoztatta az erőviszonyokat. Aszadnál az előny, az USA támogatását élvező felkelők menekülnek. A The New York Times szerint Kerrynek nincs sok ütőkártyája. A kormánycsapatok elvágták az utánpótlási vonalakat, amelyeken keresztül a CIA fegyvert szállított a frontra. Kerry frusztrált, amiért Amerika nem vállal nagyobb katonai szerepet Szíriában, mert így nincs tárgyalási alapja. Ha az egyeztetések kudarcba fulladnak, az Egyesült Államoknak nem lesz más választása, mint direkt támadást indítani Aszad ellen, írja a lap, pedig ezt Barack Obama elnök végig igyekezett elkerülni.

Moszkva nem engedi el Aszad kezét

Oroszország nem kívánja módosítani szíriai stratégiáját, noha a Pentagon erre próbálja rávenni – jelentette ki a moszkvai védelmi minisztérium szóvivője. Igor Konasenkov arról beszélt, hogy Washingtonban azt szeretnék, ha az oroszok „segítenének” az Egyesült Államoknak a szíriai politikai hatalomváltásban, Moszkva célja azonban „a terrorizmus felszámolása”, a politikai berendezkedésről pedig „nemzetközi segítséggel” a szíriaiaknak kell dönteniük. A szóvivő egyebek közt azt fejtegette, hogy az elmúlt öt évben a politikai átmenet amerikai stratégiája a Közel-Keleten a demokrácia diadala helyett csak pusztulást, vért és menekülteket eredményezett. Az USA előzetesen visszautasította azt az orosz javaslatot, amelynek értelmében március elsejével tűzszünetet kellene életbe léptetni. Washington elsősorban az időpontot nehezményezte: attól tart, hogy az addig hátralévő három hetet a szíriai kormánycsapatok az orosz légierő támogatásával a mérsékelt ellenzék felszámolására használják fel. Moszkva viszont nem hajlandó elengedni Aszad kezét, és hajthatatlanságára utal ENSZ-nagykövetének legutóbbi nyilatkozata is. Vitalij Csurkin kijelentette, hogy „Oroszország nem készül bocsánatot kérni” szíriai lépéseiért, mert Moszkva a nemzetközi joggal összhangban, a damaszkuszi kormány hívására van jelen az országban, míg az Egyesült Államok vezette koalíciónak nincs nemzetközi jogi alapja a szíriai ak­ciókhoz.

(NOL)

Donbassz Karácsony óta tartó “fegyverszünetének” legsúlyosabb éjszakáján van túl.

Donyeck környékén este tíz óra óta rendkívül heves ágyúzásba kezdett a valcmanista latortüzérség.

Peszki környékének martalóctüzérsége volt a legaktívabb.

Marjinykánál a népköztársaságiak végre bevetették önjáró tüzérségüket a “Trudovszka” bányaüzem ellen fenekedő ukrop bűnbandák ellen. A harcok Donyeck környékén kora reggelig tartottak.

Telmanovot továbbra is folyamatosan ágyúzzák a kijevi banditák.

http://www.balrad.com/2016/02/12/donbassz-123/