Sebastian
Kurz osztrák külügyminiszter csütörtökön elismerte; Ausztria a határok
lezárását fontolgatja, ami vélhetően láncreakciót indít el a balkáni
bevándorlási útvonalon elhelyezkedő országokra vonatkozóan.
A hét
folyamán az osztrák külügyminiszter öt térségi országba látogatott el,
hogy vezetőikkel megbeszélést folytasson a határ lezárásának
kérdéséről. Kurz hétfőn Boszniába, később Szerbiába, Montenegróba és
Albániába látogatott el, majd a körút pénteken Macedóniában tett
látogatással végződött. A külügyminiszter hétfőn a boszniai
sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy Ausztria közös megoldást próbál
találni a kérdésre, mert ha egyszerűen lezárják a határokat, az főként a
nyugat-balkáni országokra helyezne nyomást. Kurz úgy fogalmazott: nem
akarunk senkinek a vállára további terhet
tenni. Kijelentéseiből ugyanakkor egyértelmű volt, hogy a határok
lezárása kapcsán nem csak a nyugat-balkáni országokra összpontosított
migrációt és abból adódó humanitárius helyzetet tekintik szem előtt,
hanem az annak következményeként kitermelődő újabb biztonsági
kockázatot; a balkáni országok túlterhelésével egy újabb fokozottan
instabil régió keletkezne az Európai Unió határain, ami a terroristák
háttérbázisává válhat.
Aleksandar
Vucic szerb kormányfő kedden a közös sajtótájékoztatón elmondta, hogy
amennyiben Szlovénia és Horvátország lezárja a határokat, Szerbia is
ugyanezen intézkedésre kényszerülhet. Bár a határ lezárása szerb
részről nem azonnali reakcióként fog történni, Vucic egyértelművé
tette, hogy megvédik a határt Macedónia felől, amennyiben a migráció nem
kezd lassulni.
Kurz
montenegrói látogatásakor újságírók kérdésére válaszolva kifejtette,
hogy bár Montenegró nem elsődleges tranzitország, a határok lezárása
miatt a balkáni migrációs útvonal nagy mértékben átrendeződhet – ennek
részeként bármelyik ország tranzitországgá válhat, amit eddig nem
sújtott a tömeges bevándorlás. Igor Luksic, Montenegró külügyminisztere
a sajtótájékoztatón elmondta, hogy készülnek arra a forgatókönyvre,
melynek részeként Ausztria lezárja határait a migránsok előtt. Osztrák
részről szintén egyértelművé tették a helyzetet; az, hogy kezdetben
befogadják a menekülteket, nem jelenti, hogy a későbbiekben is
befogadóak maradnak. Ausztria 2015-ben 90 ezer menedékkérőt fogadott be,
januárban azonban bejelentette, hogy 2016-ban ez a szám legfeljebb
37500 lesz, és 2019-ig összesen 127500 menedékkérőt fogadnak be, mert
ennyit engednek meg az ország lehetőségei. Ez a keret gyakorlatilag a
nagy migrációs hullám első évében kimerült, ezért jöhet az osztrák
határzár.
Kurz
kijelentése szerint tisztában vannak azzal, hogy amennyiben lezárják a
határokat, ez láncreakciót indít el a Balkánon, és számos más ország
kényszerül ugyanilyen intézkedés meghozatalára. Hogy az osztrák határ
lezárásakor a balkáni országokra mekkora nyomás nehezedik, az
elsősorban a tengeri határok védelmében érintett országok, Görögország
és Törökország hozzáállásán múlik.
http://www.hidfo.ru/2016/02/lezarjak-a-szarnyas-kaput-lancreakcio-indulhat-a-balkanon/
http://www.hidfo.ru/2016/02/lezarjak-a-szarnyas-kaput-lancreakcio-indulhat-a-balkanon/
Akárhogy variálják a védelmi kérdést, végül is a török - gorög védelemnél kötnek ki.
VálaszTörlésA görögöt tönkretették, a töröknek nem érdeke!
Amit azonnal, uniós tárgyalások nélkül megtehetnek, az a saját kerítés és saját határvédelem.
Ha ez meg van, akkor van miből összehozni majd az uniós sereget, ha egyáltalán az érdek törésvonalak megengedik, illetve megkövetelik.