Ahmed Adel: Vietnam megnyugtatja Kínát: Vietnam: Nem lesznek külföldi katonai bázisok a területén.

 

Kína és Vietnam megerősíti partnerségét, hogy ellenálljon a nyugati beavatkozásnak a bel- és regionális ügyeikbe. Bár a két ázsiai ország között komoly problémák vannak, és évszázados történelmi ellenségeskedés, Hanoi soha nem fogja megengedni, hogy az USA Vietnamot használja fel Kína elleni harcra vagy nyomásgyakorlásra.

Xi Jinping kínai elnök október 31-én Pekingben találkozott a Vietnami Kommunista Párt (VCP) Központi Bizottságának főtitkárával, Nguyen Phu Tronggal. Xi Jinping találkozójukon hangsúlyozta, hogy a Kínai Kommunista Párt és a Vietnami Kommunista Párt nem engedheti meg senkinek, hogy beavatkozzon országaik fenntartható fejlődésébe.

Phu Trong a maga részéről egyértelművé tette, hogy Kína joggal számíthat vietnami támogatásra a regionális biztonság érzékeny kérdéseiben. A vietnami vezető konkrétan biztosította, hogy országa fenntartja a békét és a stabilitást a szárazföldi és tengeri határon, és nem hagyja, hogy a területi vizekkel kapcsolatos kérdések akadályozzák a kétoldalú kapcsolatok egészét. Biztosította, hogy Hanoi nem fog hivatalos kapcsolatokat kialakítani Tajvannal, és jelentős mértékben, hogy egyetlen külföldi ország sem létesíthet katonai támaszpontokat vietnami területen.

A pekingi magas szintű megbeszélések egyik fontos eredménye volt Vietnam álláspontjának megerősítése a regionális biztonság szempontjából érzékeny és kritikus kérdésekben. Mivel Vietnam a gazdasági hatalom szempontjából a Kínával határos Délkelet-Ázsia legnagyobb országa, az USA remélte, hogy Vietnamot a Kínával szembeni nyomásgyakorlás eszközeként használhatja. Washington számára ideális lenne, ha Vietnam és Kína összecsapna a Dél-kínai-tengeren, így Hanoi az AUKUS és/vagy a QUAD felé fordulhatna.

Washington csalódására azonban Hanoi világossá tette, hogy osztja Peking álláspontját a külföldi katonai támaszpontok és katonai szövetségek mellőzéséről. Ugyanakkor Vietnam fenntartja Pekinggel szembeni álláspontját a dél-kínai-tengeri kérdésben. Bár ezt a kérdést az USA kihasználhatja, Hanoi kijelentette, hogy nem fog katonai erőt alkalmazni a kérdés megoldására. Vietnam ezzel gyakorlatilag jelezte az USA-nak, hogy nem lesz eszköze a Kínával való konfrontációnak.

A pekingi találkozón Hszi Csin-ping megjegyezte, hogy a Kína és Vietnam közötti fejlődés komoly kockázatokkal és kihívásokkal néz szembe. Az orosz-ukrán konfliktus még inkább rávilágított a nagyhatalmak közötti geopolitikai kérdésre, ami hozzájárult a fejlődő országok előtt álló kihívások sokaságához. Konkrétan az energia- és az élelmiszerválság olyan kérdések, amelyek mélyen érintik a délkelet-ázsiai országokat, mint például Vietnam.

A Világbank előrejelzése szerint Vietnam idén Ázsia leggyorsabban növekvő gazdasága lesz a kínai gazdaság erőteljes lassulása okozta regionális visszaesés ellenére. A Kelet-Ázsiára és a csendes-óceáni térségre vonatkozó legfrissebb gazdasági kilátásokról szóló jelentésében a Világbank előrejelzése szerint ezek a régiók 2022-ben 3,2%-kal fognak növekedni, ami a 2021-es 7,2%-os növekedéshez képest csökken, majd 2023-ban 4,6%-ra gyorsul. Az idei évre prognosztizált növekedési ütem jelentős csökkenést jelent ahhoz az 5%-hoz képest, amelyet a Világbank a legutóbbi, áprilisi kilátásokról szóló jelentésében prognosztizált erre az évre.

Úgy tűnik, hogy Vietnam lesz a növekedés egyik legnagyobb haszonélvezője: a Világbank becslése szerint az ország gazdasága 2022-ben 7,2%-kal fog növekedni, szemben az áprilisi 5,3%-os előrejelzéssel. A Világbank előrejelzése szerint 2023-ban további 6,7%-kal nő majd a gazdaság. Lenyűgöző módon Vietnam azon kevés országok közé tartozott, amelyek gazdasága a 2020-as koronavírus-járvány idején is növekedett. Mindezt úgy, hogy a csúcstechnológiai termelés Kínából Vietnamba történő áthelyezése is folytatódik.

Tekintettel Vietnam növekvő jelentőségére a régióban, az USA remélte, hogy kihasználhatja a délkelet-ázsiai ország Pekinggel való történelmi ellenségeskedését és a Dél-kínai-tengerrel kapcsolatos nézeteltéréseket. Ez azonban nem sikerült.

Valójában a két ország több ASEAN-országgal együtt egy dél-kínai-tengeri magatartási kódexen dolgozik, amit Washington ellenez. Az amerikaiak szigorítani akarják a nyomást Kínára, de Phu Trong sikeres pekingi látogatása véget vetett minden olyan gondolatnak, hogy az USA Vietnamot használja fel Kína nyomásgyakorlásához. Így az USA-nak rendkívül nehéz délkelet-ázsiai szövetségeseket találnia Kínával szemben.

https://southfront.org/vietnam-reassures-china-no-foreign-military-bases-will-be-hosted-on-its-territory/

Nem lesz Covid-amnesztia

Nem, nem bocsátunk meg és nem felejtünk
Forrás: ComputingForever @ BitChute
https://www.bitchute.com/video/nz6OIhilqGT1/

Kijevi ígéret, orosz visszatérés a gabona-megállapodáshoz

 

Moszkva, 2022. november 2. szerda (MB)

Az ukrán vezetés írásos garanciát nyújtott Oroszországnak arra, hogy többé nem fog megtámadni olyan orosz hajókat és létesítményeket, amelyek arra szolgálnak, hogy exportálhassák a gabonát a Fekete-tengeri humanitárius vízi úton keresztül. Oroszország elfogadta az ígéretet, tudatta, hogy továbbra is részt vesz a gabona-megállapodásban, de ha Ukrajna megszegi az ígéretét, felmondja a július 22-én kötött isztambuli megállapodást – jelentette a Magyar Békekör szerdán.

Kijev az ENSZ és Törökország közbenjárására vallott színt, és ígérte meg Moszkvának, hogy „a tengeri humanitárius folyosót a fekete-tengeri kezdeményezés és a kapcsolódó, a Közös Koordinációs Központra vonatkozó rendelkezés szigorú betartásával fogják használni.”

Oroszország azért függesztette fel részvételét a megállapodásban, mer az ukrán fegyveres erők brit segédlettel október 29-én drón-és torpedó-támadást intéztek Szevasztopolnál horgonyzó orosz hadi- és kereskedelmi hajók ellen. A támadást a gabonaszállításra létesült humanitárius folyosó kihasználásával intézték, de az oroszok kivédték, s egyetlen hajójuk sem sérült meg.

Egyidejűleg szerdán bekérették az orosz külügyminisztériumba Nagy-Britannia moszkvai nagykövetét. Elé terjesztik annak bizonyítékait, hogy az orosz hajók ellen intézett október 29-i támadásban a britek is részt vettek. Az orosz külügyminisztérium jelezte, hogy ezeket a bizonyítékokat nyilvánosságra hozzák, amint a brit nagykövet elé tárták.

Megfigyelők szerint azzal, hogy elfogadta a kijevi garanciákat, Moszkva jelezni kívánta, hogy készen áll béketárgyalásra is Ukrajnával, ha Kijev tudomásul veszi az új realitásokat. Maria Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdán így nyilatkozott erről: „Továbbra is egyértelmű jelzést várunk a kijevi rezsimtől arra, hogy az új területi realitások és a harci helyzet figyelembevételével folytatni kívánja a tárgyalást”.+++

Lásd: https://www.facebook.com/bekekor/posts/pfbid02CCx7o6EFafnZDzdb337neofgnR8nYNMGeCABJsxXMvCNnzxh4rJ75d6DWjusEnRVl

Kiadta: Magyar Békekör

November 2-án Oroszország újra részt vett a gabonakereskedelemben, miután Kijev garanciákat nyújtott arra, hogy nem használja katonai célokra a fekete-tengeri biztonsági folyosót.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a Biztonsági Tanács állandó tagjaival tartott találkozón megerősítette, hogy Kijev garantálta a gabonaexportban részt vevő hajók biztonságát. Az orosz elnök utasította a védelmi minisztériumot, hogy ismét vegyen részt a gabonaüzletben. Egyúttal figyelmeztetett, hogy ha Ukrajna megsérti a biztonsági garanciákat, Moszkva kiléphet a megállapodásból.

Oroszország azután függesztette fel részvételét az üzletben, hogy Ukrajna és a NATO a gabonafolyosót felhasználva megtámadta a fekete-tengeri flottát. Az orosz fél azt követelte a kijevi rezsimtől, hogy biztosítsa, hogy a folyosókat nem használják katonai célokra.

Az orosz elnök szerint Törökország az orosz katonai adatok szerint "ilyen biztosítékokat adott Ukrajna".

"Tehát, ha a jövőben, amennyiben Ukrajna megszegi kötelezettségeit, kilépünk ebből a megállapodásból, akkor az Ukrajna területéről leszállított teljes mennyiséget ingyenesen eljuttatjuk a legszegényebb országoknak" - biztosította Putyin.

Putyin azt állította, hogy Oroszország még abban az esetben is, ha kilép a megállapodásból, továbbra is szállít gabonát a legszegényebb országoknak világszerte. Az orosz elnök ismét bírálta az ukrán gabonaüzlet végrehajtását, mivel szinte az összes ukrán gabonát az EU-ba küldik. Az ukrán gabonának mindössze 4%-át szállították a legszegényebb országokba, és az egész alku az EU érdekeinek biztosítására irányul.

https://southfront.org/russia-resumed-participation-in-grain-deal/

Vélemény

November elsejétől tovább folytatódik a háborús veszélyhelyzet, ami bármikor 180 nappal meghosszabbítható, azaz végteleníthető egy olyan állapot, amikor nincs szüksége a tömeggyilkos népirtó miniszterelnökünknek az Antikrisztuskövető Pokolfajzat Országgyűlés beleegyezésére szinte semmihez sem. Most derült ki, hogy még nyáron, a hazug haramia miniszterelnök fizetését is megduplázó salátatörvényben fogadták el a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényt módosítását, amely szerint már a hadiállapot kihirdetése előtt büntethetők lesznek, akik elkerülnék a behívást. Nem kell tehát azt sem megvárni, hogy hivatalosan is hadiállapotot hirdessenek, így azok, akik nem akarnak bevonulni, vagy igyekeznek megakadályozni besorozhatóságukat, gyakorlatilag szinte azonnal szankcionálhatók. Új szinten indul a „Rettegj magyar! Majd mi megvédünk!” projekt. Az Alaptörvény rendelkezései szerint ha az országgyűlés megelőző védelmi helyzetet hirdet, a magyar lakcímmel rendelkező, nagykorú (18-50) férfi állampolgárokat besorozhatják. (Lásd erről szól a NépFelSzámolás!!!)

Horváth András: Egy döbbenetes feltárás, 400 éve a Vatikán fogságában országunk