Kína és Vietnam megerősíti partnerségét, hogy ellenálljon a nyugati beavatkozásnak a bel- és regionális ügyeikbe. Bár a két ázsiai ország között komoly problémák vannak, és évszázados történelmi ellenségeskedés, Hanoi soha nem fogja megengedni, hogy az USA Vietnamot használja fel Kína elleni harcra vagy nyomásgyakorlásra.

Xi Jinping kínai elnök október 31-én Pekingben találkozott a Vietnami Kommunista Párt (VCP) Központi Bizottságának főtitkárával, Nguyen Phu Tronggal. Xi Jinping találkozójukon hangsúlyozta, hogy a Kínai Kommunista Párt és a Vietnami Kommunista Párt nem engedheti meg senkinek, hogy beavatkozzon országaik fenntartható fejlődésébe.

Phu Trong a maga részéről egyértelművé tette, hogy Kína joggal számíthat vietnami támogatásra a regionális biztonság érzékeny kérdéseiben. A vietnami vezető konkrétan biztosította, hogy országa fenntartja a békét és a stabilitást a szárazföldi és tengeri határon, és nem hagyja, hogy a területi vizekkel kapcsolatos kérdések akadályozzák a kétoldalú kapcsolatok egészét. Biztosította, hogy Hanoi nem fog hivatalos kapcsolatokat kialakítani Tajvannal, és jelentős mértékben, hogy egyetlen külföldi ország sem létesíthet katonai támaszpontokat vietnami területen.

A pekingi magas szintű megbeszélések egyik fontos eredménye volt Vietnam álláspontjának megerősítése a regionális biztonság szempontjából érzékeny és kritikus kérdésekben. Mivel Vietnam a gazdasági hatalom szempontjából a Kínával határos Délkelet-Ázsia legnagyobb országa, az USA remélte, hogy Vietnamot a Kínával szembeni nyomásgyakorlás eszközeként használhatja. Washington számára ideális lenne, ha Vietnam és Kína összecsapna a Dél-kínai-tengeren, így Hanoi az AUKUS és/vagy a QUAD felé fordulhatna.

Washington csalódására azonban Hanoi világossá tette, hogy osztja Peking álláspontját a külföldi katonai támaszpontok és katonai szövetségek mellőzéséről. Ugyanakkor Vietnam fenntartja Pekinggel szembeni álláspontját a dél-kínai-tengeri kérdésben. Bár ezt a kérdést az USA kihasználhatja, Hanoi kijelentette, hogy nem fog katonai erőt alkalmazni a kérdés megoldására. Vietnam ezzel gyakorlatilag jelezte az USA-nak, hogy nem lesz eszköze a Kínával való konfrontációnak.

A pekingi találkozón Hszi Csin-ping megjegyezte, hogy a Kína és Vietnam közötti fejlődés komoly kockázatokkal és kihívásokkal néz szembe. Az orosz-ukrán konfliktus még inkább rávilágított a nagyhatalmak közötti geopolitikai kérdésre, ami hozzájárult a fejlődő országok előtt álló kihívások sokaságához. Konkrétan az energia- és az élelmiszerválság olyan kérdések, amelyek mélyen érintik a délkelet-ázsiai országokat, mint például Vietnam.

A Világbank előrejelzése szerint Vietnam idén Ázsia leggyorsabban növekvő gazdasága lesz a kínai gazdaság erőteljes lassulása okozta regionális visszaesés ellenére. A Kelet-Ázsiára és a csendes-óceáni térségre vonatkozó legfrissebb gazdasági kilátásokról szóló jelentésében a Világbank előrejelzése szerint ezek a régiók 2022-ben 3,2%-kal fognak növekedni, ami a 2021-es 7,2%-os növekedéshez képest csökken, majd 2023-ban 4,6%-ra gyorsul. Az idei évre prognosztizált növekedési ütem jelentős csökkenést jelent ahhoz az 5%-hoz képest, amelyet a Világbank a legutóbbi, áprilisi kilátásokról szóló jelentésében prognosztizált erre az évre.

Úgy tűnik, hogy Vietnam lesz a növekedés egyik legnagyobb haszonélvezője: a Világbank becslése szerint az ország gazdasága 2022-ben 7,2%-kal fog növekedni, szemben az áprilisi 5,3%-os előrejelzéssel. A Világbank előrejelzése szerint 2023-ban további 6,7%-kal nő majd a gazdaság. Lenyűgöző módon Vietnam azon kevés országok közé tartozott, amelyek gazdasága a 2020-as koronavírus-járvány idején is növekedett. Mindezt úgy, hogy a csúcstechnológiai termelés Kínából Vietnamba történő áthelyezése is folytatódik.

Tekintettel Vietnam növekvő jelentőségére a régióban, az USA remélte, hogy kihasználhatja a délkelet-ázsiai ország Pekinggel való történelmi ellenségeskedését és a Dél-kínai-tengerrel kapcsolatos nézeteltéréseket. Ez azonban nem sikerült.

Valójában a két ország több ASEAN-országgal együtt egy dél-kínai-tengeri magatartási kódexen dolgozik, amit Washington ellenez. Az amerikaiak szigorítani akarják a nyomást Kínára, de Phu Trong sikeres pekingi látogatása véget vetett minden olyan gondolatnak, hogy az USA Vietnamot használja fel Kína nyomásgyakorlásához. Így az USA-nak rendkívül nehéz délkelet-ázsiai szövetségeseket találnia Kínával szemben.

https://southfront.org/vietnam-reassures-china-no-foreign-military-bases-will-be-hosted-on-its-territory/