Gyóni Géza: MAGYAR KATONÁK DALA

Lángoló vörösben
Lengyel hegyek orma.
Látlak-e még egyszer
Szülőfalum tornya?
Kinyilik-e még rám
Egy kis ablak szárnya?
Meglátom-e magam
Egy szelid szempárba?

Vigye a levelem
Bugó galamb szárnya,
Az én édesemnek
Szép Magyarországba.
Mondja el fenszóval:
Semmi bajom nincsen.
Mondja el halkabban:
Megszakad a szivem.

Mondja el fenszóval:
Erdei haraszton
Édes-csöndes álmát
Fegyverben virrasztom.
Mondja el halkabban:
Járok piros vérben;
Esti harangszókor
Imádkozzon értem.

Viszi már levelem
Búgó galamb szárnya
Hozza is a választ
Kilencednapjára:
Esti harangszókor
Talpig hófehérben
Gyönyörű virágszál
Imádkozik értem.

Járhatok már, pajtás,
Térdig piros vérben:
Az én édes párom
Imádkozik értem.
Vissza is imádkoz
Az ég meghallgatja:
Ha nem karácsonyra,
Virágvasárnapra.

Régen nem égett ekkorát Szijjártó

A külügyminiszter sorozatos botrányaival borzolja a kedélyeket. Először egy 167 milliós luxusvilla megvásárlásával hívta fel magára a figyelmet, majd azzal szolgáltatott témát a sajtónak, hogy futsalos csapattársaival töltötte fel a minisztériumot.

Azt gondoljuk, hogy aki ilyen fiatalon ennyi mindent elér, azt hihetetlen tehetséggel áldotta meg az ég. Persze, ezek a rendkívüli tehetségek sem lehetnek mindenben hibátlanok. Szijjártónak például az emlékezőképessége hagy némi kívánnivalót maga után. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy az ATV Szabad Szemmel című műsorában tudta meg, mit mondott Moszkvában.

“Az oroszok tagadják, hogy egyáltalán lennének ilyen egységek Ukrajnában” – idézte a külügyminiszter moszkvai mondatait az ATV riportere, majd megkérdezte: akkor nem mondanak igazat? Ami ezután jött, arra senki sem számított..

MAGYARORSZÁG külügyminisztere visszakérdezett: És ki mondta ezt?
A riporternő: Öm mondta Moszkvában!
-Szíjjártó: Jaaah! Én mondtam…?

Lehet véleményezni a KÜLÜGYMINISZTER úr emlékezőtehetségét.
Mert az ugyan igaz, hogy a diplomácia a lehetőségek művészete! Szíjjártó viszont a jelek sazerint CSAK A SZAVAKKAL VALÓ BŰVÉSZKEDÉST sajátította el narancsos főhadoválóként! Ami abbéli minőségében legföljebb közröhej tárgyává – és mesésen gazdaggá tette.

DE KÜLÜGYMINISZTERKÉNT – illene négy nappal visszamenőleg emlékeznie! Esetleg már a legközelebbi futsalmeccsre koncentrált?
(Forrás: sztarklikk)

Vannak-e szabályok a kíberháborúban?

A Regin valószínűleg "egy" kormány megbízásából készült. Még netszolgáltatók rendszereibe is beépült. A kártevőt felfedező Symantec cég szerint minden idők legfejlettebb kémprogramja a Regin, a korábbi hasonló alkalmazások egyike sem volt ilyen komplex felépítésű. Nem véletlen, hogy bár a gyanú szerint a kártevő 2008 óta létezik, csak most, hat évvel később fedezték fel.

A Regin mögött valamelyik nyugati államot sejti a SYMANTEC, mivel a kémprogram kódja olyan összetett, hogy még egy fejlett ország szakértői is valószínűleg hónapokon vagy akár éveken át dolgozhattak rajta. A kártevő moduláris felépítésű, fertőzésének első szakaszában csupán arról gondoskodik, hogy megfertőzze a kiszemelt rendszert, további funkcióit utólag tölti le önmaga fejlesztéséhez. Képességeit utólag, a végrehajtandó feladatnak megfelelően lehet alakítani. Az első szakaszt követően kommunikációját a kártevő titkosítva végzi, hogy megnehezítse a felfedezését.

E tekintetben nagyon hasonlít a Skywuper vagy Flamer néven ismert, a Budapesti Műszaki Egyetem CrySys laborjának kutatói által két évvel ezelőtt felfedezett szuperkártevőhöz.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) CrySys nevű it-biztonsági laborjának vizsgálata szerint

- a Skywiper (más cégek szerint Flamer) nevű kártevő a legjobban rejtőzködő adatlopó kód, amellyel eddig találkoztak. A szoftver hosszú listát tartalmaz azokról a fájlokról és folyamatokról, amelyekhez nem szabad hozzányúlnia, és annak függvényében állítja be magát, hogy milyen vírusirtó található a rendszeren. Az adattolvaj szupervírus egyik részegységét még 2007-ben fedezték fel Európában, más moduljai 2008-ban az Egyesült Arab Emirátusokban, 2010-ben pedig iráni gépeken tűntek fel, legalábbis az előzetes vizsgálatok szerint.

Iráni kapcsolat miatt kerülhettek célkeresztbe a magyar PC-k

Az iráni és egyesült arab emirátusbeli észlelések mellett - az F-secure dossziéja szerint - a Skywipert Libanonban, Szíriában és Szudánban is észlelték. Dr. Bencsáth Boldizsár, a BME CrySys laborjának vezetője az [origo] kérdésére elmondta, hogy Magyarországon legalább tíz számítógépen észlelték a Skywipert. Bencsáth szerint azért kerülhettek fel a magyar PC-k a célpontok listájára, mert több olyan ipari vállalat van, amely kapcsolatban állhat Iránnal vagy egyéb arab országokkal. Elképzelhető, hogy vagy vas- vagy vegyipari gyártórendszerekkel foglalkozó hazai vagy magyar leányvállalattal is rendelkező cége PC-it támadták meg.

A Skywiper rendkívül sokoldalú kód, bármilyen adatot képes gyűjteni - magyarázta el Bencsáth. A teljes gép minden adatát is el tudja lopni, de van lehetőség különböző szűrők beiktatására is. Még nem bizonyított, de valószínű, hogy tud úgy keresni a fájlok közt, hogy csak az adott földrajzi koordinátákkal címkézett fotókat találja meg, ami segíthet információkat szerezni egy adott ipari létesítményről. A Skywiper olyan modulokkal is bővíthető, amelyek a gép mikrofonján keresztül rögzítik a közelben zajló beszélgetéseket, lementik a billentyűzetleütéseket, vagy képernyőmentéseket készítenek.

Az egyetemi kutatók vizsgálatai szerint a Skywiper több magyar számítógépet is megfertőzött, ám arról, hogy ezek hol működtek, arról sem a BME CrySys laborja, sem a kártevővel foglalkozó többi cég nem közölt információt. A Symantec kiberbiztonsági cég ismertetője szerint a kártevő több otthoni számítógépet is megfertőzött, és egyelőre nem lehet látni, hogy pontosan milyen cégek ellen indították az adattolvaj támadást. A szakértők dolgát nehezíti, hogy a megfelelő paranccsal törölhető a Skywiper, a kártevő minden összegyűjtött adattal és alrendszerrel együtt képes megsemmisíteni magát.

A kiberháború mesterlövészei

A CrySys labor által korábban elemzett Duqu kártevőhöz hasonlóan, a Skywiper is célzott informatikai támadások végrehajtására szolgál. Míg a hagyományos vírusok és trójai kártevők az internetes harc sörétes puskájaként minél több célpontra tüzelnek, a tömeget veszik célba, addig a valóban komoly kiberháborús eszközök mesterlövészpuskaként működnek. A több százezer dollár értékű, addig teljesen ismeretlen támadókódot tartalmazó Stuxnet néven elhíresült kódot például az iráni atomprogram ellen fejlesztették ki: olyan támadást hajtott végre, amely csak az arab ország egyik atomerőművének urándúsítói berendezésének hatékony működését akadályozta teljes titokban.

A BME biztonsági laborjának jelentése szerint az új célzott kártevő nem abból a vírusgyárból került ki, ahonnan a rokoni szálak által összefűzött Duqu és a Stuxnet. Az viszont bizonyosnak tűnik, hogy a Skywiper kifejlesztése mögött is komoly anyagi forrásokkal rendelkező nemzetállam kormányügynöksége állhat. A sejtést megjelenik az F-secure kiberbiztonsági cég Skywiper dossziéjában is, amely szerint egy nyugati kormányügynökséget lehet a kiberfegyver gazdja. A jelentés szerint elképzelhető, hogy az új kiberfegyver megrendelője azonos a két korábbi kódéval, és csak a program írói nem azonosak.

Kérdéses a folytatás

A BME nemzetközi együttműködés keretében jutott hozzá a Skywiper kódjához, azzal a céllal, hogy a kártevő fő moduljait és működési módját felderítse. A cél nem a teljes elemzés volt, mert a Skywiper létrehozása mögött nemzeti érdekek állhattak, és jelenleg nincs olyan világszintű megállapodás, amely a kiberfegyverek elemzéséről szól. Az ilyen kártevőket részletesen vizsgáló kutatócsoportok akár célponttá is válhatnak egy-egy ilyen ügy kapcsán, ez indokolja a Skywiper körüli titoktartást is. A magyar labor jelentése alapján azonban bármelyik laboratórium elindulhat: a kártevő által használt titkosításokról készült leírások, a tömörítési eljárások és a fájlok ismertetése elegendő alap a további elemzéshez. Az várhatóan nem derül ki, hogy ki áll a Skywiper mögött - a korábban felfedezett kiberfegyverek esetében is csak tippek vannak arra, ki lehetett a megrendeőlő. A felfedezett támadások azonban közelebb visznek ahhoz, hogy egyszer elkészülhessen a kiberháború szabályzata.

A Regin azonban leginkább Oroszországban, Szaúd-Arábiában és Írországban bukkant fel, de mexikói, indiai, iráni, afgán, belga, osztrák és pakisztáni rendszereken is felfedezték. A vizsgálatokból kiderült, hogy a Regin által megfertőzött rendszerek fele internetszolgáltatóknál és távközlési szolgáltatóknál működött, és csak a maradék fertőzött magánembereket és vállalati, kormányzati rendszereket. A kártevő kórházak, kormányzatok és légitársaságok rendszereiben is felbukkant.

A Symantec szakértője elmondta, hogy valószínűleg IP-alapú hívások lehallgatására is használható a kártevő, és persze jelszavak, fájlok, vagy képernyőmentések készítésére is alkalmas.  A Symantec szerint még ha a kémprogram jelenlétét fel is fedezik egy számítógépen, nagyon nehéz rájönni, hogy milyen célokat szolgál. A kutatók biztosak abban, hogy a kártevő számos komponensének funkciói még előttük is ismeretlenek maradtak. Az is kiderül a Symantec oldaláról, hogy a kártevő rendkívül hatásosan rejtőzködik, a parancsokat többek közt a böngészőben lévő sütifájlokba rejti, és olyan hálózati üzenetekben, protokollokon keresztül kommunikál, hogy az aktivitás nem kelt gyanút.

Várhegyi Kálmán összeállítása

Finn elnök: "Finnország NATO-csatlakozása megrontaná a kapcsolatokat Oroszországgal"

A The Washington Post november 23.-i számában a Finnország elnökével, Sauli Niistoval, és a finn külügyminiszterrel, Erkki Tuomiojaval készült két külön interjú egy cikkben olvasható. Finnország nemzetközi kapcsolatok tekintetében két legmagasabb szintű tisztviselője egymástól függetlenül erősítette meg: Országuk nem kíván a NATO tagja lenni.

Sauli Niisto: "Nagyon nyilvánvaló, hogy ha Finnország csatlakozik a NATO-hoz, az kétséget kizáróan megrontaná Oroszországgal való kapcsolatainkat. Látni kell, hogy az 1300 km (a finn-orosz határszakasz hossza) az egy hosszú-hosszú határ, és nem zárható csak úgy le. Épp ellenkezőleg, ez egy nagyon is élő (értsd:forgalmas) határ."

..."Elmagyarázom, hogyan látjuk a saját biztonságunkat jelenleg. Ez egy egyensúly. Nálunk még mindig érvényben van a sorkötelesség. Erős hadseregünk van. 250,000 ember."

A finn elnök elmondta, hogy valóban több alkalommal történt légtérsértés orosz részről a finn légteret illetően nyár eleje óta, de ez az ukrán katasztrófa miatt a Nyugat és Oroszország közötti feszültség növekedésének tudható be.

Az elnök szerint az oroszok meg akarják mutatni, hogy "jelen vannak", figyelik a nyugati államokkal közös határaikat.

A NATO csatlakozás kérdését illetően, melyet az újságíró a finn miniszterelnök évekkel ezelőtti kijelentéseire alapozva próbált meg provokatív módon kikényszeríteni az elnöktől, Niisto a következőt válaszolta:"Senki sem tett világos javaslatot ezt illetően. Nem volt még róla szó, döntés nem is születhetett róla. A kérdésére: "mikor?" úgy gondolom, a miniszterelnök - akárcsak más NATO szimpatizánsok itt, Finnországban - már kifejtette, hogy ez most nem a megfelelő idő a csatlakozásra."

Finnország külügyminisztere, Erkki Tuomioja pedig úgy nyilatkozott, hogy "a finn-orosz határszakasz Oroszország nyugati határaiból a legstabilabb, és Oroszország arra törekszik, hogy ez így is maradjon, egészen addig, amíg nincs oka feltételezni, hogy a finn területek egy Oroszország elleni akciónak rendelődnek alá. Ez Finnország alapvető álláspontja a II. világháború óta."

A külügyminiszter saját álláspontját is határozottan megfogalmazta: "Az én álláspontom a NATO tagság ellen van."

Tuomioja szerint mindig voltak Finnországban NATO szimpatizánsok, és NATO-ellenes csoportok. A tavaszi finn általános választásokon pedig nem fog felmerülni a kérdés, mert azon politikai pártoknak, melyek irányító elitje az ország NATO-hoz való csatolására törekszik, olyan tömegbázisa van, amely legnagyobbrészt NATO-ellenes szavazókból áll, így a NATO-tagság kérdésének választási programpontba vétele ezen pártok számára a szavazatok számának súlyos csökkenésével járna a választásokon.

http://www.hidfo.net.ru/2014/11/24/finn-elnok-finnorszag-nato-csatlakozasa-megrontana-kapcsolatokat-oroszorszaggal

Hódít a terepjáró: Jeep Renegade

Azt hiszem Önök közül is sokan tudnák a választ arra a kérdésre, hogy napjainkban melyik kategória foglalja el az autóipar divattrónját. Hát persze, hiszen a válasz egyszerű: a crossoverek. A lassan már minden gyártó palettájára beférkőző kisméretű vagy éppen kompakt „terepjárók” lassan a kisautóktól egészen a kompakt egyterűkig alternatívát jelentenek a vásárlók számára. Ezt a hatalmas potenciált pedig a Jeepnél sem hagyták figyelmen kívül, és megalkották saját kis SUV-jüket, a Renegade-et. Még mielőtt azonban valaki rázendítene a Fiat csoport tulajdonában lévő amerikai márka szapulására, gyorsan szögezzük le: az újdonság bizony ízig-vérig megőrizte a gyártóra jellemző tulajdonságokat, amit a hazai importőr az alcsútdobozi menetpróbán bizony be is bizonyított nekünk. Természetesen a Jeep autóinak messze földön híres terepjárói képességeiről beszélünk, amire bizony legkisebb modelljük esetében is kiemelt figyelmet fordítottak a mérnökök, hogy még véletlenül se érje szó a ház elejét – hiszen a legendás Wrangler kistestvéreként nem vallhat szégyent az autó.

Az olaszok tulajdonában lévő Jeep egyébként nemrég lépett a gyökeres megújulás rögös útjára. A felfrissített Grand Cherokee és a vadonásúj Cherokee pedig azóta bizonyította, jó irányba haladnak az amerikaiak, akik a Renegade-del egy újabb jelét szeretnék mutatni feléledésüknek. Ezúttal azonban a Cherokee váratlan és igencsak radikális formái után a mérnökök inkább a múltban kutakodtak némi ihlet után, amit a II. világháború legendás alakjában, az amerikai katonákat szolgáló Willysben találták meg. Még ha ez első ránézésre nem is teljesen magától értetődő a rokonság, a részletekben bizony rengeteg helyen találkozhatunk a nagy öreget idéző megoldásokkal. Ennek tudatában máris szembetűnő a Renegade négyszögletes formája és kerek első fényszóróik, melyek tökéletesen hozzák a Jeep-es hangulatot. A márka legmarkánsabb – és a Willysen is fellelhető – ismertetőjegye, a függőleges vonalakból álló hűtőrács ezúttal is nagy hangsúlyt kapott. A tervezők a katonai járművek látványával szinte egybeforró marmonkannák oldalán fellehető X motívumot használták fel az ihletet adó terepjáró felidézésére. Az első és hátsó fényszórókban megjelenő formák feldobják az amúgy sem unalmas külsőt, ráadásul utóbbiaknál még a gyártó újabban előszeretettel használt „logója” is megjelenik. A Fiat 500L alapjaira épülő, és az 500X-szel közeli rokonságban lévő autó egyébként 4236 mm hosszú, 1805 mm széles és változattól függően 1667, 1684 vagy 1697 mm magas – ezek a különbségek természetesen a hasmagasságban jelennek meg. A 2,57 méteres tengelytávval bíró szögletes kis terepjáró tehát kifejezetten látványosnak bizonyul, főleg a menetpróbán is látható narancssárga színben, a szintén a Willysre emlékeztető csillaggal az oldalán.

Az újdonság belül sem okoz csalódást, sőt! Az utastérben helyet foglalva úgy érezzük magunkat, mintha egy kategóriával nagyobb autóba csöppentünk volna. Minden irányban elegendő a hely, ahogyan a hátsó üléssor is elegendő méretű. Az üléspozíció jó, és a székek kialakítása is kellemesnek bizonyult rövid próbautunk során. A nagyobb testvérekből már ismerős részletek ezúttal is visszaköszönnek, így a UConnect rendszer működése nem rejteget meglepetéseket, habár a klímát ezúttal teljes egészében a lejjebb megtalálható panelről tudjuk csak vezérelni. A műszerfali órák között található hatalmas kijelző kifejezetten látványos és informatív, míg a fordulatszámmérő vörös zónáját jópofa módon egy odafröccsentett sárfolttal jelzi nekünk az autó. A prémiumos hangulaton egyedül a sok helyen fellelhető, gyengébb minőségű műanyagok ejtenek kisebb csorbát.  A csomagtér a maga 351 literes értékével nagyjából a kategória átlagát hozza, és természetesen az ülések ledöntésével bővíthető.

Benzinesek terén egyelőre kizárólag egyféle erőforrással érhető el az autó: az 1.4 MultiAir 2 140 lóerőt és 230 Nm nyomatékot biztosít a sofőr számára, ám mindezt kizárólag hatsebességes manuális váltón és az első kerekeken keresztül. Dízelfronton két motor közül választhatunk: az 1,6 literes 120 lóerős Multijet szintén csak elsőkerékhajtással és kézi váltóval érhető el, míg a 2,0 literes 140 – illetve a Trailhawk változatban 170 – lóerős öngyulladós az előbbiekkel ellentétben már csak Jeep Active Drive összkerékhajtással vihető haza, míg igény szerint akár kilencsebességes automatát is kérhetünk hozzá. A menetpróba során egy kétliteres dízelmotorral és összkerékhajtással szerelt kézi váltós példány szegült társammá. A szokásos ismerkedés után hamar kiderült, hogy a Renegade nem árul zsákbamacskát. Kis méretei ellenére az autó egyértelműen határozottságot sugároz sofőrje felé. Az összkerékhajtással alaphangon is 1,5 tonnás test a manuális váltóval karöltve 9,5 másodperces 0-100-as sprintre képes, ami a legtöbb helyzetben bőven elegendőnek bizonyulhat. A hatgangos szerkezet egyébként minden téren átlagos tulajdonságokkal bír.

Bár a Renegade-et amellett, hogy valódi terepjárónak is kiképezték, városi használatra is ajánlják a gyáriak, amit a futómű kemény hangolása tehet kellemetlenné némileg. A rosszabb minőségű országúton bizony igencsak rázós élményben volt részünk, amit persze többféleképpen is indokolhatunk – kezdve a stabil kanyarvételtől az off-road képességekig. Azonban ha őszinték akarunk lenni, be kell látnunk, hogy még a legvadabb Renegade vásárlók is jóval többet használják majd betonon az autót, mint terepen, így a puhább hangolás bizony elvárható lenne a négykerekűtől. Mindezek a problémák persze egyből feledésbe merülnek, amint terepre tévedünk, márpedig miért ne tennénk, ha már a Renegade-et választottuk. Az esős napon tartott menetpróbán pedig volt alkalma bebizonyítania az autónak, hogy képes a nehéz helyzetekben is helytállni: a mély sártól kezdve a komoly köves-füves emelkedőkön át mindenhol követte nagyobb testvéreit a jármű – még a 100%-os emelkedőt is könnyedén megmászta. A Jeep által hangoztatott állítást – mely szerint kategóriájának legjobb terepképességeivel rendelkezik a Renegade – nem esik nehezünkre megemlíteni. Mindez persze nem is csoda, hiszen a Jeep Active Drive rendszer fejlettebb a konkurensek megoldásainál, míg az összkerékhajtással felvértezett példányok 21 fokos első és 32,1 fokos hátsó terepszögei szintén a szegmens legjobb értékei. Ha valaki még ennél is komolyabb terepre merészkedne, annak pedig a Trailhawk verziót ajánlják a gyáriak, mely csak a kétliteres, 170 lóerős dízellel és kilencfokozatú automatával érhető el. Ez a változat elöl 30, hátul pedig 34 fokos terepszögeket biztosít, míg a többi verzióban is megtalálható Selec-Terrain kapcsoló ebben az esetben az automata, a sport, a hó és a sár fokozatok mellett még egy sziklás programmal is kibővül. Az off-road képességekre kihegyezett változat alját mindenfelé védőlemezek borítják. Az automataváltóhoz egyébként nem csak a Trailhawkban, de 140 lóerős verziókban is a még potensebb Jeep Active Drive Low összkerékhajtás található, melyben már lejtmenetvezérlés is található. Térjünk vissza egy kicsit az aszfaltra: a gyáriak ígérete szerint a Renegade egyik változata sem eszik többet 6 liternél 100 kilométeren. Érdekesség ugyanakkor, hogy a többek közt a fogyasztáscsökkentéssel indokolt rengeteg sebességi fokozat az automataváltó tekintetében a Jeep által megadott adatok szerint 6 deciliteres pluszt jelent a 140 lóerős verzió esetében, ami így 5,7 litert vesz magához 100 kilométeren, ellenben a kézi váltós 5,1 literes értékével – igaz, az összkerékhajtási rendszereknél is van némi eltérés. A 0-100-as sprint esetében szintén a manuális szerkezetnek áll a zászló, hiszen a 9,5 másodperces adatára az automata csak 10,2 szekundumos eredménnyel tud kontrázni. A Trailhawk esetében ezek az értékek 5,8 liter és 8,9 másodperc.

Akármennyire is vonzó és egyedülálló lehet kategóriájában Renegade, a Jeep árpolitikája sajnos nem a hazai vásárlók zsebére van szabva – legalábbis, ha szeretnénk kihasználni a modell előnyét a terepjárási képességek terén. A legolcsóbb, elsőkerékhajtású Renegade alapára jelenleg 6,25 millió forint, melyért a 140 lóerős 1,4-est kapjuk Longitude felszereltséggel. A későbbiekben megjelenő 1,6 literes 110 lóerős benzinessel ez az összeg 5,25 millióra csökken majd. Ha mindenképp dízelt szeretnénk, akkor további 400 ezer forintot kell a kereskedésben hagynunk, de ha az összkerékhajtáshoz is ragaszkodunk, akkor máris 7.595.000 forintos árcédulával találkozhatunk – még mindig a leggyengébb felszereltségi szinten. A magasabb, Limited szintért minden verziónál 515 ezer forintot kell lecsengetnünk, de ezért már kétzónás automata klímát, nagy műszerfali kijelzőt, 17 colos keréktárcsákat és biztonsági csomagot is, mely ráfutásra valamint sávelhagyásra figyelmeztető rendszert is tartalmaz. Az automataváltó 780 ezres felára szintén kissé ijesztő lehet, még ha ezzel együtt a jobbik összkerékhajtási rendszert is kapjuk. A bevezetéskor egy darabig a szinte minden jóval felszerelt Opening Edition verzió is elérhető lesz, melyhez már a nagyobbik UConnect rendszert, navigációt, kulcsnélküli nyitást, 18 colos keréktárcsákat és bőrüléseket is kapunk. Mindezért pedig alsó hangon 7,3 milliót kérnek (1,4-es benzines), míg a legkomolyabb verzió már 8,65 millió forint (140 lóerős összkerékhajtású dízel, manuális váltóval). Aki mindenképpen terepre merészkedne annak a Trailhawk verzió maradt, mely már igencsak húzós, 9,45 milliós árcédulával ijesztgeti a vevőket, és ebben még nincsenek benne a 325 ezer forintos bőrülések, a kulcsnélküli nyitást tartalmazó 145 ezer forintos csomag, vagy az automata xenon fényszórót és sötétedő belső tükröt magában foglaló 295 ezer forintos Visibility csomag sem. Azt minden kétséget kizáróan kijelenthetjük, hogy a kategóriában nem találhatunk a Renegade-nél jobb terepjárót, ugyanakkor  az olyan ellenfelek, mint az Opel Mokka, a Peugeot 2008 vagy éppen a most érkező testvére, a Fiat 500X mind-mind kedvezőbb áron kaphatóak, ami a hazai piacon bizony nagy előny lehet számukra. Azt tehát megállapíthatjuk, hogy a Jeep ismét tett egy lépést a jó irányba, és amellett, hogy a Renegade bemutatásával formailag az egyik legváltozatosabb kínálattal rendelkező márka lett, egy olyan kisautóval gazdagodott, mely minden téren egyedülálló a kategóriájában. Az autó ára sajnos ezúttal is belerondíthat az összképbe, ugyanakkor, ha valaki egy valódi terepképességekkel rendelkező kisebb járművet keres, mely a prémiumos életérzést is képes valamelyest átadni, akkor jó helyen keresgél a hazai Jeep szalonokban. Ugyanakkor a kemény futómű átlagos használat mellett nem feltétlenül fog örömet szerezni a vásárlóknak. A végső ítélet meghozatalával persze megvárnánk az első tesztpéldányokat.

Hírfigyelő Szolgálat

Leendő nyugdíjasoknak - Lehet-e ok az aggodalomra?

Nagy a bizonytalanság a leendő nyugdíjjal kapcsolatban egész Európában – derül ki abból a kutatásból, amelyet 12 országban végeztek el. A megkérdezettek 64 százaléka szerint a jövő generációinak sokkal nehezebb körülmények között kell élniük, mint a jelenlegi nyugdíjasoknak, és csak 9 százalék látja úgy, hogy pozitív irányba változhat a helyzet. Magyarországon és Franciaországban viszont a válaszadók 80 százaléka kifejezetten pesszimista. Kínában ugyanakkor gyökeresen másképp értékeli a saját kilátásait a lakosság: csak a megkérdezettek ötöde számít arra, hogy a jövő generációinak rosszabb lesz, 45 százalékuk viszont egyértelmű javulást vár. Figyelemre méltó azonban, hogy Magyarországon utóbbi csoportba a megkérdezettek elenyésző hányada, csupán 2 százaléka tartozik.

A nyugdíjkilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságra utal az is, hogy azokban az országokban, ahol a kutatást már tavaly is elvégezték, kivétel nélkül csökkent a nyugdíjas évekre való felkészültséget tükröző index (ARRI) értéke.

A nullától 10-ig terjedő skálán mozgó mutató hat fő elemből tevődik össze:

- a személyes felelősségvállalásból,
- a tudatosság szintjéből,
- a pénzügyi jártasságból,
- a tervezésből,
- a pénzügyi felkészültségből
- illetve a tartalékolásból.

Lehet-e ok aggodalomra?

Az index értéke Japánban a legalacsonyabb – 4,3 pont –, míg Németország produkálta a legmagasabb, 5,5 pontos értéket. Magyarország a tavalyi 4,80-ról 4,73 pontra esett vissza az idén, és enyhén elmarad a 12 ország 4,89 pontos átlagától is. A két új vizsgált ország viszont jobb eredményt produkált az átlagnál: az ARRI értéke Kanadában 5,24, Kínában pedig 5,41 pontot mutatott.

A kilátások bizonytalansága ellenére az állami pillérnek még mindig meghatározó a szerepe a leendő nyugdíjasok jövőképében. Azzal a felvetéssel, hogy az államnak meghatározó a felelőssége a nyugdíjellátás biztosításában, a válaszadók 76 százaléka valamilyen mértékben egyetértett: ezen belül 53 százalék teljes egyetértéséről adott tanúbizonyságot, míg az elutasítók aránya mindössze 6 százalékot tett ki.

Az állami nyugdíj – illetve egyéb ellátás – pedig változatlanul az első számú jövedelemforrás a lakosság szerint az időskori évek alatt: ezt a válaszadók 21 százaléka jelölte meg, míg a magánnyugdíj-számlákra a megkérdezettek mindössze 6, saját megtakarításaira pedig öt százaléka kíván legfőbb forrásként számítani.

Az öngondoskodásnak, mint a nyugdíj forrásának az elfogadottsága pedig igen alacsony: a válaszadók 35 százaléka egyáltalán nem érzi magát felelősnek a későbbi nyugdíja előteremtéséért, és csak 34 százalék azoknak az aránya, akik valamilyen mértékben egyetértenek azzal, hogy saját maguknak is takarékoskodniuk kell az időskori éveikre.

Fontosabb eredmények:

• a felnőtt lakosság csaknem kétharmada szerint a leendő nyugdíjas generációknak sokkal rosszabb lesz, mint a jelenleginek
• a nyugdíjas évekre való felkészültség szintje minden vizsgált országban romlott tavalyhoz képest
• az állami pillért még mindig meghatározó jövedelemforrásnak tekintik a leendő nyugdíjasok
• még mindig magas azok aránya, akik szerint nem terheli őket személyes felelősség majdani nyugdíjuk előteremtésében

A kutatásról

Az elvégzett kutatás – amelynek elkészítésében a a Transamerica Center for Retirement Studies és a Cicero Consulting működött közre – 12 ezer aktív, illetve már nyugdíjas felnőtt megkérdezésén alapul. A kutatást az érintett országokban – Kanadában, Kínában, Franciaországban, Németországban, Magyarországon, Japánban, Hollandiában, Lengyelországban, Spanyolországban, Svédországban, az USA-ban és Nagy-Britanniában – készítették el.

Bíró Dalma összeállítása

Tüntetések az Európai Unió mintaországában

Belgiumban összevont sztrájkot kezdtek a szakszervezetek, és tömeges tüntetések kezdődtek hétfőn a kormány újabb megszorító intézkedései ellen.

A Deutsche Welle jelentése szerint az alkalmazottak a nagyobb csomópontokon is felhagytak a munkával, beleértve az antwerpeni kikötőt is, ami Európa harmadik legnagyobb kereskedelmi kikötője. Ennek eredményeként a hajók nem tudnak se beérkezni a kikötőbe, se elhagyni azt. A tüntetések megzavarták a Párizst és Brüsszelt összekötő gyorsvasutat, és minden, Amszterdamba tartó járatot is blokkolnak. Flandria területén a Ford üzem és más nagyobb gyárak munkásai is sztrájkba kezdtek. A szakszervezetek terve szerint december 15-ig minden hétfőn sztrájkot tartanak, december 15-én pedig tömegdemonstrációt szerveznek. A szakszervezeti megmozdulások mellett több városban is spontán tüntetések vannak folyamatban.

A tiltakozások hulláma amiatt kezdődött, mert a belga kormány újabb megszorításokat akar keresztülvinni, beleértve a nyugdíjkorhatár emelését, a munkaórák számának emelését, bércsökkentést és a szociális szolgáltatások megvonását.

November elején Brüsszelben több mint 100 ezren tüntettek a megszorítások ellen, a tüntetők tömegei és rendőri erők közt összecsapások is kezdődtek. Belgium szép lassan elveszíti azt a mesterségesen kialakított képet, miszerint az Európai Unió szíve és a béke szigete lenne. A nyugati kormányok felszámolják a világháború után kiépített szinte összes szociális vívmányt, miközben láthatóan működésképtelen és közutálat által övezett kormányzási módszereiket továbbra is rá akarják kényszeríteni a kelet-európai országokra, többek között hazánkra is.

http://www.hidfo.net.ru/2014/11/24/tuntetesek-az-europai-unio-mintaorszagaban

Az oroszok szerint USA "szervezi" a magyarországi tüntetéseket

A magyarországi tüntetéseket kommentálta vasárnap késő esti politikai magazinműsorában a Pervij kanal orosz állami televíziós csatorna.

A Politikai póker címmel elhangzott kommentárban - amelyet feltételezhetően a múlt hétfői budapesti kormányellenes tüntetésről bejátszott felvétellel, illetve a Milos Zeman cseh államfő elleni prágai megmozdulással illusztráltak - Makszim Szjomin érdekesnek mondta, hogy a budapesti tüntetés azt követően zajlott, miután Orbán Viktor kormányfő bejelentette, hogy Magyarország folytatja a Déli Áramlat építését. "A tisztán gazdasági érvek mögött valaki oroszbarát politikát látott" - tette hozzá.

Szakértőkre hivatkozva Szjomin azt mondta, hogy a magyarországi és csehországi megmozdulások a hidegháború elején kialakított befolyásolási módszer, az úgynevezett puha erő alkalmazásának klasszikus példáját jelentik. Az összeállításban több szakértőt is megszólaltattak, közöttük orosz, szlovák és amerikai politológusokat, akik azt állították, hogy a színes forradalmaktól kezdve az ukrajnai hatalomváltáson keresztül a hongkongi tüntetésekig minden ilyen eseményt az Egyesült Államok által alkalmazott "puha erővel", vagyis a lakosság kulturális és információs befolyásolásával, a nem kormányzati (civil) szervezetek pénzügyi támogatásával provokáltak ki.

Százezren tüntettek Orbán ellen

A kommentátor megjegyezte, hogy Magyarországon és Csehországban sehova sem vezettek a múlt heti tüntetések, más szakértők szerint ugyanakkor a történtek csak az első lépést, erőpróbát jelentettek. "Amennyiben Orbán Viktor és Milos Zeman politikája nem változik, Magyarországra és Csehországra újabb megrázkódtatások várnak" - mondta a Pervij kanal kommentátora.

Szaniszló Ferenc: Ellenséges barrátaink, rosszakaró szövetségeseink addig nem nyugszanak, amíg nem amerikaik tőkések kapják meg a paksi üzletet, és amíg nem szállunk ki a Déli Áramlatból. Új világról, igazságos rendről álmodik az emberiség java. A globális pénzügyi háttérhatalom uralma a végéhez közeledik. Mi vajon a születő új rend részei kívánunk lenni? (Világ-Panoráma)

MTI

Kapcsolódó:
Gyurcsány kikényszerítené az előrehozott választásokat
Recipe ferrum avagy alkotmányos puccs Magyarországon
A fideszesek szerint sajnálatos a növekvő szegénység
Jogunk van elkergetni a kormányt!
Mikola István a külhoni magyarok állampolgárság-megadásának valódi okáról
Nagy verést mért az MSZP a Fideszre Újpesten
Ipsos: zuhant a Fidesz támogatottsága
Új stadionok
Butaság alapú bérrabszolga társadalmat épít Orbán
Pap Gábor - Kazár Birodalom Kamu (+ Tóth Gyula, Grandpierre Atilla és mások)
Gyámság alá helyeznék Magyarországot a radikális atlantisták
Amerika ezért nem akarhatja megbuktatni Orbánt

Demokraták...

Skandallum Maradék – Ukrajnában!

Nyalókakirály martalócai “belehúztak a melóba” a mai napon Donbasszban.

A régió fővárosát egész nap minden tüzérségi szerszámmal lőtték. A város lakótelepeire záporoztak a tüzérségi gránátok.

Peszoknál ma megsebesült Grem Phillips brit újságíró, a LifeNews “visszamaradt” tudósítója. Egy tüzérségi repesz sebesítette meg. Donyeckben ápolják kórházban. Állapota nem súlyos.

Volnahavából a latortüzérség Dokucsajevszket és Novotroickot bombázza.

Makejevka áramellátó központját is szétlőtték a valcmanista pribékek. A helyzet 170 föld alatt rekedt bányászt érint a legsúlyosabban, akiket a szokásos módon nem tudnak a felszínre juttatni, igy hát azoknak az “aknalajtorján” kell felmászniuk. Közben pedig leállt a bányaüzem szellőztető technikája és szivattyúrendszerei is.
A város lakótelepei is rengeteg belövéstől szenvednek. A jelentés szerint sok a civil halott.
Itt egy – a város széléhez közel merészkedő – banditacsapat a milicisták “ölelő karjaiba” sétált bele. Akik várták őket.

Jenakijevo szintén egész napos ostrom alatt áll. A városban három polgári személy halt bele a terrorba, sok a súlyos sebesült.

Feltűnő, hogy a népköztársaságiak erői a valcmanista erőlködésre igazán “érdemben” ezidáig nem reagáltak a mai napon. Szinte csak olyan ímmel – ámmal lőttek vissza néhány helyen, de azt is inkább sértődöttségből.

Ez viszont valaminek az előjele!

Tegnap este viszont sokkoló műsort sugárzott a kijevi televizió. Majdanista megemlékezésnek szánt műsorukban egy jenakijevoi asszonynak kellett volna dícsérnie a csodás eseményeket. Ám az asszony elkezdte sorolni a csodás események folyományait Donbasszban. Nyalókakirály latorhadának bűntetteit a békés lakosság ellen. A döbbent kijevi riporter több alkalommal is szerette volna a helyes mederbe terelni a riportalany panaszáradatát, de az nem hagyta magát és csak mondta – mondta a donbasszi igazságot. A kijevi stúdióban amikor észbe kaptak, hirtelen egy külső kijevi helyszínre kapcsoltak, ahol aztán kórusban harsogott a “Szlava Ukrajinye!” Igen ám, de mire ez megtörtént, egész Maradék – Ukrajna megtudta, hogy mi is történik Donbasszban valójában.

https://balrad.wordpress.com/2014/11/24/skandallum-maradek-ukrajnaban/

Lelőtt maláj gép: magyar szál is lehet

A 47 millió dollárra megemelt nyomravezetői díjra jelentkezők között az összeesküvés elméleti infók kiszűrés után magyar informátorokkal is tárgyaltak, akik igen gyanúsan viselkedtek – írja az Index.

11,5 milliárd forintnak megfelelő összegre 47 millió dollárra emelte az összes nyomravezetői díjat az Ukrajna felett lelőtt malajziai gép ügyén dolgozó magánnyomozó. Az összegből 17 millió dollárt az kaphatja, aki bizonyítékokkal tud szolgálni, hogyan akadályozzák a hatóságok az eset felderítésének körülményeit, derül ki az Index cikkéből.

Josef Reschnek Resch magánnyomozó a Capital című német magazinnak elmondta, ahogy ez ilyenkor lenni szokott, a megkapott információk 99 százaléka használhatatlan volt, és az összeesküvés-hívők és hobbinyomozók fals infóit kiszűrve végül öt informátorral kezdtek tárgyalásba, amely között magyar is akadt.

Ennek kapcsán egy feltehetően német hotelban találkoztak. Annak ellenére, hogy a magánnyomozók úgy tudták, a magyar informátorok egyike sem beszél németül, kifigyelték ahogyan a találkozóra érkező nő szinte teljesen akcentus nélkül rendelt magának egy kávét.

A nyomozó szerint egyelőre nem bizonyított, hogy a Buk-rakétát az ukrán szeparatisták által ellenőrzött területről lőtték ki, és azok az állítások sem nevezhetőek hamisnak, amelyek szerint egy vadászgép is feltűnt a malajziai utasszállító közelében. Akárcsak a tragédia okait vizsgáló, nemzetközi vizsgálóbizottság, ők sem zárták még ki egyik verziót sem.
Josef Resch harminc éve dolgozik magánnyomozóként, pár éve sikerült Florian Homm nyomára akadnia, aki eltűnt, miután 2007-ben befektetési csalással vádolták meg Amerikában.
(hir24)

Egyre több olyan feltételezés lát napvilágot – még csak “félhivatalosan” egyelőre – hogy talán “sántít” az eddigi hivatalos verzió. A jeles nyomozó is kezdi így látni a dolgokat.

Kilakoltatás Kőbányán !

A Város Mindenkié csoport felelőtlen és embertelen döntésnek tartja, hogy a Kőbányai Önkormányzat egy héttel a téli kilakoltatási moratórium kezdete előtt utcára tett egy háromgyermekes családot. Szolidaritásunkat fejezzük ki a családot reggel védő rokonokkal és aktivistákkal. Felszólítjuk az önkormányzatot, hogy a további hasonló kilakoltatások helyett érdemi megoldásokat keressen a lakhatási válságra, és a most kilakoltatott család számára is biztosítson érdemi lakhatási lehetőséget.

Tegnap délelőtt 15 ember – a kilakoltatás alatt álló nő ismerősei és szimpatizánsai, köztük hajléktalan aktivisták – erőszakmentes élőlánccal próbálták megakadályozni a három gyermeket nevelő nő kilakoltatását egy kőbányai önkormányzati bérlakásból. A végrehajtó a kitűzött 10 órai időpontban jelent meg a lakásnál, majd, a család támogatóit látva rendőri erősítést hívott. A helyszínen nagy számban megjelenő készenléti rendőrség dél körül eltávolította az elhelyzés nélküli kilakoltatás ellen tiltakozó embereket, majd szabálysértési eljárást indított ellenük. Ezután kilakoltatták a családot, bútoraikat, személyes tárgyaikat azonnal elszállították.

Az anyával az önkormányzat 2007-ben bontott szerződést egy egyszeri, kisebb összegű lakbérelmaradás miatt. A lakásért viszont a szerződésbontás után is fizetni kellett: ún. lakáshasználati díjat, ami a rendes bérleti díj többszöröse is lehet, és a nehéz helyzetben lévő családra megfizethetetlen terhet ró. Az önkormányzat hét éven keresztül ilyen megemelt díjat szedett a lakásért, miközben nem adott lehetőséget az adósság vagy a szerződéses helyzet rendezésére, ezzel folyamatosan kiszolgáltatott helyzetben tartva a családot.

A család rezsi-, illetve lakbérhátraléka a magyarországi viszonyokhoz képest egyáltalán nem nagy: a lakbérelmaradásuk a novemberi hónappal együtt kb. 100.000 forint (és ez is csak a kilakoltató határozat kézhezvétele után keletkezett, addig a lakbérfizetéssel nem voltak elmaradva), közműtartozásuk pedig legfeljebb 400.000 forint. Ez az összeg még könnyedén kezelhető volna, akár a Hálózat Alapítványon, akár az önkormányzat adósságkezelő szolgáltatásán keresztül, csakhogy a szerződésbontás miatt a család nem jogosult ezekre a támogatásokra. Mindebből számunkra egyértelműnek látszik, hogy az önkormányzat célja végső soron nem az, hogy rászoruló lakói számára megoldásokat keressen, hanem hogy a „nemkívánatos” lakóktól megszabaduljon – és ehhez igazítják a jogi környezetet is.

A Kőbányai Önkormányzat egyébként az utóbbi időben több fronton is mozgásba lendült a szegényebb bérlői kilakoltatása, valamint rossz állapotú szociális bérlakás állományának további csökkentése érdekében. A legutóbbi ilyen eset a Noszlopy utcai munkáskolónia kiürítése és tervbe vett bontása volt, de az AVM közérdekű adatigénylésére küldött válaszukból az is kiderül, hogy a közeljövőben a Hős utcai, önkormányzati tulajdonú és már részben kiürített; lakóik szegénysége miatt az önkormányzatnál szitokszóként emlegetett épületek is le lesznek bontva.

Pedig az önkormányzatnak lenne lehetősége megoldást keresni: a kerületben több mint 300 önkormányzati bérlakás üresen áll, és Kőbányán az AVM-mel együttműködésben már két üteme is megvalósult egy „Elsőként lakhatást” programnak. Ez azonban láthatóan a kivétel volt, nem pedig a szabály.

Melinda esetében az AVM jogászai által elért hosszabbítással együtt az önkormányzat embertelen módon kifejezetten olyan kilakoltatási dátumot kért a végrehajtótól, mellyel még a téli moratórium kezdete előtt megszabadul a családtól.

A három gyermek közül kettő súlyos pszichiátriai beteg egy korábbi családi tragédia miatt, folyamatos kezelés alatt állnak. Az anya, akit most kilakoltattak, a folyamatos felügyeletre szoruló gyerekeket egyedül neveli, ezért nem tud elmenni dolgozni, és nem tud piaci alapú albérletet megfizetni.

Magyarországon törvény tiltja, hogy pusztán anyagi okok miatt (például hogy a szülő nem tudja fizetni a lakhatásukat) emeljenek ki gyermekeket a családjukból. Az elhelyezés nélküli kilakoltatás során mégis nagyon gyakran ez történik. Ráadásul az intézményi gondozásba vétel sokkal többe kerül az államnak, mint a család szociális támogatása. Pszichiátriai kezelésre szoruló gyerekek esetében pedig a lelki sérülés még nagyobb lehet; a személyes odafigyelés és gondoskodó közeg elvesztése különösen súlyos következményekkel járhat.

Ezen kívül a lakás, ahol eddig éltek, most üresen fog állni, ugyanis az épület bontásra vár. A kilakoltatási tilalom kezdete előtt egy héttel tehát a Kőbányai Önkormányzat azért tett utcára egy olyan családot, amelynek semmilyen más lakhatási lehetősége nincsen, hogy aztán a lakás, amiben éltek, több hónapig, vagy akár évekig üresen álljon. A szegény emberek elüldözésének szándékán túl ebben semmilyen racionalitást nem látunk, ezért továbbra is követeljük, hogy az önkormányzat biztosítson megfelelő alternatív lakhatási lehetőséget a család számára, és adjon lehetőséget nekik arra, hogy rendezzék a bérleti jogviszonyukat és az adósságukat, és ismét szociális bérlők lehessenek Kőbányán.
(avarosmindenkie)

Az USA globális fennhatósága nemsokára véget ér - Iráni diplomata

Egy magas rangú iráni diplomata szerint az Egyesült Államok az egypólusú világrendet akarja fenntartani a gazdasági szankciókkal, és éppen ez jelzi, hogy az USA globális fennhatósága nemsokára véget ér. Hadi Szolejmanpur, az iráni külügyminisztérium nemzetközi oktatási központjának vezetője szerint "egyetlen következtetést vonhatunk le a mostanra kialakult helyzetből; hogy az Egyesült Államok fennhatósága végéhez közeledik. Európai befolyása és hatalma is egyre csökken, emiatt vonakodik bármiféle felelősségvállalástól".

Az iráni diplomata egy moszkvai konferencián elmondta, hogy az Egyesült Államok által alkalmazott módszerek mind az egypólusú világrend fenntartását szolgálják; a térségi konfliktusok nyugati koalíciókkal rendezése, az ENSZ biztosította jogkörökön túllépő erő alkalmazása, az egypólusú szankciók jellemzik az utóbbi évek politikáját. Szolejmanpur kifejtette, hogy az olyan, újonnan előlépő erős hatalmak mint Oroszország és Irán, a többpólusú világ felépítésében érdekeltek, ami a nyugati hatalmak globális fennhatóságának megtörését és egy új erőegyensúlyt jelent.

Hétfőn az orosz külügyminisztérium ázsiai részlegének vezető-helyettese, Konstantin Alekszejev bejelentette, hogy Oroszország és Irán az együttműködések bővítésével enyhíteni tudja a nyugati szankciók hatásait mindkét országra vonatkozóan, és idővel teljesen túljuthatnak az elszenvedett veszteségeken.

http://www.hidfo.net.ru/2014/11/24/az-usa-globalis-fennhatosaga-nemsokara-veget-er-irani-diplomata

Az amerikai védelmi miniszternek mennie kellett: „Bizonyos elemek a Pentagonban egy Új Világrendet irányítanak”

Chuck Hagel, amerikai védelmi miniszter egy aljas „Új Világrendre” figyelmeztetett, majd távoznia kellett posztjáról

Akár az Egyesült Államok globális státuszát vagy szuverenitását nézzük, akár a hadigazdaságot vagy a terrorizmus elleni harcot, egyértelmű, hogy a külpolitika főszereplői minden erejükkel az Egyesült Államok érdekeinek elpusztításán dolgoznak. Ennek egyik legújabb példája, hogy miközben megpróbálják meggyengíteni az Iszlám Állam szervezetet, ugyanakkor a Szabad Szíriai Hadsereget, amelynek tagjaiból és támogatásával az IS működik, pénzzel látják el. Hívhatjuk új világrendnek, vagy aminek akarjuk, a tény megmarad, hogy a szabadságot és biztonságot, a józanésszel együtt, feláldozták valamilyen titkos cél érdekében.

Barack Obama azt nyilatkozta, hogy Hagel még októberben közölte távozási szándékát, a New York Times viszont arról írt, hogy Obama kérte Hagel lemondását. A legtöbb hírcsatorna szerint az Iszlám Állammal szembeni amerikai fellépésben nem értett egyet a két politikus.

Hagel volt az Obama kormány egyetlen republikánus tagja. A volt szenátort 2013-ban nevezték ki posztjára és mindenki azt gondolta, hogy Obama második ciklusának végéig ott is marad.

Kinevezése előtt, még 2009-ben, Hagel állítólag személyesen figyelmeztette Obamát, hogy bizonyos csaló elemek a Pentagonon belül egy „új világrendet” irányítanak.

Ezt a hírt nem egy összeesküvésekre specializálódott online fórumon lehetett olvasni, hanem Bob Woodward, elismert újságíró írt róla a Washington Postban, aminek egyébként a társszerkesztője.

A cikk, Hagelt idézve írja, hogy az akkori szenátor a következőket közölte az elnökkel:

„Egy új világrend időszakához érkeztünk.”
„Nem mi irányítjuk. Mindent meg kell kérdőjeleznie. Minden feltételezést. Mindent, amit ők, [a katonaság és a diplomaták] Önnek mondanak. Minden 10 éves feltételezés elavult. Meg kell kérdőjeleznie a szerepünket! Meg kell kérdőjeleznie a katonaságot. Meg kell kérdőjeleznie, hogy mire használjuk a katonaságot,” mondta állítólag Hagel az elnöknek.

A Washington Post arról is írt, hogy Hagel figyelmeztette az elnököt, ne „ragadjon le” az Afganisztánban folyó háborúban, mert az meghatározza majd első ciklusát. Hírek szerint Hagel később megkérdőjelezte annak a döntésnek a bölcsességét, hogy az USA további csapatokat küldött az országba, hogy részt vegyenek a konfliktusban.

„Amennyiben Hagelt megerősítik pozíciójában, márpedig úgy tűnik ez fog történni, nagy feladat áll majd előtte és az elnök előtt az új világrend irányítása terén,” írta akkoriban Post.

Egyelőre nem tudni, hogy Hagel megkísérelte-e leleplezni ezeket a bizonyos pentagonbeli elemeket. Talán Hagel múlt heti, Charlie Rose által készített interjúja lehetett az utolsó csepp a pohárban.

A beszélgetés során Hagel arra utalt, hogy az USA katonai lépései az Iszlám Állam ellen „közvetve kedveznek” Bashar Asszád szír elnöknek, ami nem hangzik túl kedvezően a hatalomra nézve, figyelembe véve, hogy milyen vehemenciával követelték tavaly a szíriai kormány ellen légicsapások elindítást.

Hagel arról is beszélt, hogy „a világ egy átkozottul veszélyes hely” és az amerikai hadsereg nincs felkészülve erre.

Kritizálta a költségvetési kiadások csökkentését, kijelentve, hogy

„nem leszünk felkészülve, nem rendelkezünk majd a képességgel és a hosszú távú befektetésekkel, ami ahhoz szükséges, hogy egy lépéssel előrébb járjunk mindenkinél, ahogyan ez a II. Világháború óta igaz volt a technológiai előny terén és abban, hogy a legjobb embereket tudtuk toborozni és megtartani.”

Egy szó, mint száz, Hagel minden jel szerint azért veszítette el pozícióját, mert látja, hogy mi folyik a háttérben és nem ért egyet az évtizedek óta folyó birodalmi háborúkkal és a terrorizmus elleni harccal. Ez általában elég is szokott lenni…

Forrás: shtfplan.com

Egyre többen nem fizetik a hitelüket – de vajon miért?

A harmadik negyedévben nőtt az új lakossági hitelek értéke, de még nagyobb volt a fennálló kölcsönök törlesztése, így megint csökkent a hitelek állománya. Ám tovább nőtt a nem törlesztett hitelek aránya, minden ötödik hitelt legalább három hónapja nem fizettek. A forintos lakáshiteleknél kicsit javult a helyzet.

A hitelek forintosítása kapcsán gyakori kritika, hogy a hiteleiket törleszteni nem tudó, késedelembe esett adósok helyzetén már nem sokat segít. A helyzet ráadásul egyre romlani látszik, így volt ez a harmadik negyedévben is, amikor 0,6 százalékponttal, 19,4 százalékra nőtt a 90 napon túli késedelemben levő lakossági hitelek aránya – derül ki az MNB jelentéséből.

Ha a részleteket is megnézzük, azt látjuk, hogy négy fontosabb hitelfajta közül – deviza-lakáshitel, piaci kamatozású forintos lakáshitel, forintos és devizás szabad felhasználású hitelek – közül a forintos lakáshitelek körében végre csökkenni tudott a nem törlesztett hitelek aránya. Az év második és harmadik negyedévében következett ez be, aminek oka lehet az alacsony, csökkenő forint-kamatszint lehet.

Magyarázhatná még a statisztikákban kimutatott gazdasági növekedés, bérnövekedés is, de az a többi hitelfajtánál is javulást kellene okozzon. A lakáscélú hitelek átlagos kamatlába egyébként az MNB szerint 2013 augusztus és 2014 augusztus között 8,10-ről 6,16 százalékra csökkent, vagyis a kamat negyede eltűnt, ami pozitív hatással lehetett a törlesztőrészletekre (adósoktól függően). Bár furcsa, hogy sem a támogatott forinthiteleknél, sem a szabad felhasználású forinthiteleknél nem volt ilyen javulás.

A piaci kamatozású forinthitelek mindössze negyedét teszik ki a deviza-lakáshitelek állományának, amelyeknél viszont romlott a helyzet: a késedelmesen fizetett állomány 17,7 százalékról 18,6-ra nőtt, annak ellenére, hogy az érintettek mintegy fele belépett az árfolyamgátba. (Ami legalábbis átmenetileg alacsonyabb és nem változó törlesztőrészleteket jelent.) A másik fele viszont nem, így mégis kézenfekvő magyarázat, hogy a forint évek óta gyengülő pályán mozog. A nem fizetett devizahitelek állománya pedig hasonlóképp évek óta felfelé tart.

A harmadik negyedévben egyébként az MNB szerint 219,5 milliárd forintnyi új hitelt folyósítottak a lakosságnak, ám az 250,3 milliárdnyit törlesztett, így a hitelállomány egésze ismét csökkent. A hitelezés élénkülése látszik a számokból, mert az első negyedévben még csak 169 milliárdért, a másodikban 202 milliárdért folyósítottak új hitelt. Ez az alacsony forintkamatok miatt logikus folyamat. Ennél magasabb hitelnyújtás egyébként 2012 eleje, a végtörlesztés óta nem volt, amikor sokan részben vagy egészben új hitellel próbálták kiváltani a régit.

A nehéz helyzetbe került adósokat a kormány a kilakoltatási moratórium fenntartásával, és a Nemzeti Eszközkezelő megnövelt forrásaival segíti – mondta nemrég Varga Mihály. Így az állam még több bajba jutott adós lakását tudja majd megvenni. Információink szerint a nem fizető adósok tartozását is forintosítják majd.

Többen említettek egy olyan jelenséget, mely szerint sok hiteles sokkal jobb kondíciókban reménykedett a forintosítás során. Ezért korábban abbahagyta a hitele törlesztését, abban reménykedve, hogy valahogyan „megmentik” majd. Ez is hozzájárulhatott a nem fizető devizahitelek állományának növekedéséhez. (privatbankar)

A hitelek forintosítása kapcsán gyakori kritika, hogy a hiteleiket törleszteni nem tudó, késedelembe esett adósok helyzetén már nem sokat segít. A helyzet ráadásul egyre romlani látszik, így volt ez a harmadik negyedévben is, amikor 0,6 százalékponttal, 19,4 százalékra nőtt a 90 napon túli késedelemben levő lakossági hitelek aránya – derül ki az MNB jelentéséből.

Ha a részleteket is megnézzük, azt látjuk, hogy négy fontosabb hitelfajta közül – deviza-lakáshitel, piaci kamatozású forintos lakáshitel, forintos és devizás szabad felhasználású hitelek – közül a forintos lakáshitelek körében végre csökkenni tudott a nem törlesztett hitelek aránya. Az év második és harmadik negyedévében következett ez be, aminek oka lehet az alacsony, csökkenő forint-kamatszint lehet.

Magyarázhatná még a statisztikákban kimutatott gazdasági növekedés, bérnövekedés is, de az a többi hitelfajtánál is javulást kellene okozzon. A lakáscélú hitelek átlagos kamatlába egyébként az MNB szerint 2013 augusztus és 2014 augusztus között 8,10-ről 6,16 százalékra csökkent, vagyis a kamat negyede eltűnt, ami pozitív hatással lehetett a törlesztőrészletekre (adósoktól függően). Bár furcsa, hogy sem a támogatott forinthiteleknél, sem a szabad felhasználású forinthiteleknél nem volt ilyen javulás. A piaci kamatozású forinthitelek mindössze negyedét teszik ki a deviza-lakáshitelek állományának, amelyeknél viszont romlott a helyzet: a késedelmesen fizetett állomány 17,7 százalékról 18,6-ra nőtt, annak ellenére, hogy az érintettek mintegy fele belépett az árfolyamgátba. (Ami legalábbis átmenetileg alacsonyabb és nem változó törlesztőrészleteket jelent.) A másik fele viszont nem, így mégis kézenfekvő magyarázat, hogy a forint évek óta gyengülő pályán mozog. A nem fizetett devizahitelek állománya pedig hasonlóképp évek óta felfelé tart. A harmadik negyedévben egyébként az MNB szerint 219,5 milliárd forintnyi új hitelt folyósítottak a lakosságnak, ám az 250,3 milliárdnyit törlesztett, így a hitelállomány egésze ismét csökkent. A hitelezés élénkülése látszik a számokból, mert az első negyedévben még csak 169 milliárdért, a másodikban 202 milliárdért folyósítottak új hitelt. Ez az alacsony forintkamatok miatt logikus folyamat. Ennél magasabb hitelnyújtás egyébként 2012 eleje, a végtörlesztés óta nem volt, amikor sokan részben vagy egészben új hitellel próbálták kiváltani a régit. A nehéz helyzetbe került adósokat a kormány a kilakoltatási moratórium fenntartásával, és a Nemzeti Eszközkezelő megnövelt forrásaival segíti. Így az állam még több bajba jutott adós lakását tudja majd megvenni. Információink szerint a nem fizető adósok tartozását is forintosítják majd.

Többen említettek egy olyan jelenséget, mely szerint sok hiteles sokkal jobb kondíciókban reménykedett a forintosítás során. Ezért korábban abbahagyta a hitele törlesztését, abban reménykedve, hogy valahogyan „megmentik” majd. Ez is hozzájárulhatott a nem fizető devizahitelek állományának növekedéséhez.

Meglátjuk hová vezet ez. Egy biztos, hogy arcátlanság a napi árfolyamon történő forintosítás az állampárt aszisztálásával <vagy p(n)arancsára> és a teljes kivezetés egyszerűen blöff, kampányfogás...csak más neve és üteme lesz a gyereknek!

Gölöncsér Miklós

Bal-Rad komm: Valami nekünk azt súgja, hogy a bedőlő (90 napnál hosszabb ideje késedelmesen fizetett) hitelek száma pedig hamarosan meg fog ugrani! Nem azért, mert az adósok megtagadják az “adósságszolgálatot” – vagy “jobb időkre” várnak! Esetleg “kormányzati segítségre”! Dehogy!

EGYSZERŰEN NEM TUDNAK FIZETNI!

Hiányoznak a munkahelyek, kiestek – kiesnek a munkajövedelmek! Ilyen egyszerű az ok! Nincs itt semmiféle rejtély!

Brutális harcok a Luhanszki – régió északkeleti térségében!

A Luhanszk – régió északkeleti területeiről brutális harcokról kaptunk híreket.

Reggel óta Sztanyicja Luhanszkaja falu lassan Nyikisino sorsára jut. Nyalókakirály latortüzérsége mindennel lövi a falut, ami 50mm – nél nagyobb kaliber. Lángol az egész falu helye. Jelentések szerint Oroszország határ menti területein is tisztán hallatszanak a harci zajok. A települést a lakók többsége az utóbbi napokban elhagyra, ám az ott maradottak sorsa (vagy százhúsz ember) szinte teljesen biztos…

Luhanszk is a célkeresztjébe került a bérgyilkosoknak. A külvárosba záporoznak a latorgránátok. Egész lakótömbök váltak romhalmazzá az ádáz bombázásnak.

A népköztársasági erők tüzérségi tűzzel, és lövészrohamokkal válaszoltak a banditák támadására. A jelentés szerint a lövészroham teljesen meglepte a pribékeket. Olyannyira összezavarodtak, hogy tüzet nyitottak egy Makarovka környékén mozgolódó saját alakulatukra is. A harcok még mindig dúlnak.

Brjankánál a milicia jelentése szerint fogságba esett Vitalij Morozov milicista zászlóaljparancsnok. Viszont a fogságba ejtőket körbevette a milicia. Most tárgyalások zajlanak, hiszen a fogvatartók kevesen vannak – és nincs kiútjuk.

Szcsasztyje környékén is heves harcok robbantak ki. A latrok minden erejükkel a várost lövik, szinte célzás nélkül. Szcsasztyjéban lakónegyedek lángolnak. A civil áldozat rengeteg lehet. A milicia itt is tüzérségi válasszal próbálkozik, de a várost a belövésektől menteni nem tudja.

Donyeck is tüzérségi tűz alatt áll, bár ennek hevessége állítólag a “megszokott” fokozatú. Reggel ismét megpróbáltak a valcmanista bérgyilkosok berontani a repülőtérre, ám a régi terminálhoz tartozó területen mind a három kísérletező kedvű tankot “felbontotta” a milicia.

Golmovszkijnál a harci lárma fölpörgette a milicistákat, és a valcmanisták egyik megerősített posztját lerohanták.

Ezzel egyidejűleg pedig a pribékek Majorszknál létesített blokkposztját is lőni kezdték aknavetőkkel.

Bahmutkánál is lőni kezdte reggel a népköztársaságiak tüzérsége a latrokat. Azok pedig válaszul a környék lakott részeire nyitottak tüzet.

https://balrad.wordpress.com/2014/11/24/brutalis-harcok-a-luhanszki-regio-eszakkeleti-tersegeben/

Jelentés a délkeleti frontról - az ukránok már nem tudják elérni Donyeck védelmi vonalait

Az elmúlt napokban komoly előretörések nem történtek a délkeleti fronton. A tegnapi nap az ukrán hadsereg összesen 25 települést támadott, - miután az első offenzívákban a kijevi csapatok elvesztették támadó fegyverzetük 68 százalékát, két lehetőség van arra, hogy további folyamatos támadásokat intézzenek; vagy felélik a maradék harceszközüket, vagy a volt keleti tömb országaitól folyamatosan kapják a nehéz fegyverzetet. Ekkora veszteségeket az összeomlott ukrán ipar képtelen pótolni.

Északon Luganszk környékén elcsendesedtek a harcok valamelyest az elmúlt hetekhez, napokhoz képest. Luganszk és az orosz határ közötti területeken voltak összetűzések. Itt az ukránok az utóbbi hetekben elfoglaltak egy falut és némi területet, amelyet most a milícia visszaszerzett. Több ponton vívtak tüzérségi párbajt a harcoló felek. A Bahmutka nevű autópálya útszakaszt a milícia teljesen körbefogta, azon még néhány ponton maradt ukrán ellenőrzőpont, de lassan itt is eldől a csata kimenetele. A bennrekedt csapatok védelmére a frontvonal mögül folyamatos tüzérségi támadásokkal igyekeznek távol tartani a milícia harcosait a maradék ellenőrző pontoktól.

A legsúlyosabb harcok Debalcevo központból kiindulva a Donyecki Nép Köztársaság középső frontszakaszán zajlanak. A hadsereg megállás nélkül támadja a várostól dél és dél-keleti irányban fekvő településeket. Napokig tartó tüzérségi tűz után indítanak támadásokat egyes falvak ellen. Ezzel a módszerrel már több települést megkaparintottak, legtöbb esetben teljesen üres falvakat. Sem lakosság, sem milícia nincs már ott, a házak 90%-a csak rom.

Ukrán katona Debalcevo mellett - a benzinkutak is romokban

Látszólag itt összpontosul az ukrán hadsereg erőinek nagy része. Napi veszteségeik alapján értelmetlen támadó harcokba bocsátkoznak, rengeteg a veszteségük mind technikában, mind élőerőben. A hadmozdulatoknak nyilvánvaló iránya a jelenlegi frontvonal mögött, dél-keleti irányban fekvő szén lelőhely és bányavidék megszerzése. Kijevnek életbevágó lenne megkaparintani ezeket a területeket, és mindent be is áldoz érte. Ezt a bányavidéket már egyszer sikerrel megvédték az atlantisa kormány zsoldosaitól. Most némileg változott a helyzet, legfőképpen azért, mert a milícia is hosszú front- és határvonalakon kell állomásozzon, amely sok embert leköt. Így kevesebb marad egy adott terület védelmére. A bányákat azonban komoly védelmi vonalak védik, ezek áttörésére az ukránoknak nem valószínű, hogy lesz erejük.

Ezzel a területtel egy magasságban van (Donyeck városához képest) a másik fő összecsapási terület, Gorlovka kisváros. Ezt a területet már hónapok óta próbálja a hadsereg elfoglalni, mindhiába. Itt Donyeck város első védelmi vonala húzódik, amit több hónapja tartó tüzérséggel, és napi szintű, teljes egészében megsemmisült támadásokkal sem tudtak áttörni.

Délen a helyzet Mariupol környéki lövöldözésekben merül ki, a frontvonal nagyjából csendesnek tekinthető. A város környékén tüzérséggel és kézifegyverekkel egyaránt lövik egymást. Az ukránok több áttörési kísérlettel próbálkoztak, mivel veszélyes egész Ukrajnára nézve, hogy az egyetlen nagy ipari kikötő ostrom és tüzérségi tűz alatt áll. Sikert itt nem sikerült elérniük. A frontvonal nagyjából a város keleti határain megmerevedett. Az egész DNK területéről napi szinten jelentenek civil halottakat, de mind a milícia, mind az ukrán veszteségeket könyvel el. Donyecktől északra a harcoló felek tankokkal lőtték egymást, amiben több támadó ukrán harckocsit kilőttek. Tűzszünet nincs, de a határvonalak már nem módosulnak jelentősen.

http://www.hidfo.net.ru/2014/11/24/jelentes-delkeleti-frontrol-az-ukranok-mar-nem-tudjak-elerni-donyeck-vedelmi-vonalait