Nagy a bizonytalanság a leendő
nyugdíjjal kapcsolatban egész Európában – derül ki abból a kutatásból,
amelyet 12 országban végeztek el. A megkérdezettek 64 százaléka szerint a
jövő generációinak sokkal nehezebb körülmények között kell élniük,
mint a jelenlegi nyugdíjasoknak, és csak 9 százalék látja úgy, hogy
pozitív irányba változhat a helyzet. Magyarországon és Franciaországban viszont a válaszadók 80 százaléka kifejezetten pesszimista.
Kínában ugyanakkor gyökeresen másképp értékeli a saját kilátásait a
lakosság: csak a megkérdezettek ötöde számít arra, hogy a jövő
generációinak rosszabb lesz, 45 százalékuk viszont egyértelmű javulást
vár. Figyelemre méltó azonban, hogy Magyarországon utóbbi csoportba a
megkérdezettek elenyésző hányada, csupán 2 százaléka tartozik.
A nyugdíjkilátásokkal kapcsolatos
bizonytalanságra utal az is, hogy azokban az országokban, ahol a
kutatást már tavaly is elvégezték, kivétel nélkül csökkent a nyugdíjas
évekre való felkészültséget tükröző index (ARRI) értéke.
A nullától 10-ig terjedő skálán mozgó mutató hat fő elemből tevődik össze:
- a személyes felelősségvállalásból, - a tudatosság szintjéből,
- a pénzügyi jártasságból,
- a tervezésből,
- a pénzügyi felkészültségből
- illetve a tartalékolásból.
Lehet-e ok aggodalomra?
Az index értéke Japánban a legalacsonyabb – 4,3 pont –, míg Németország produkálta a legmagasabb, 5,5 pontos értéket. Magyarország a tavalyi 4,80-ról 4,73 pontra esett vissza az idén, és enyhén elmarad a 12 ország 4,89 pontos átlagától is.
A két új vizsgált ország viszont jobb eredményt produkált az átlagnál:
az ARRI értéke Kanadában 5,24, Kínában pedig 5,41 pontot mutatott.
A kilátások bizonytalansága ellenére az
állami pillérnek még mindig meghatározó a szerepe a leendő nyugdíjasok
jövőképében. Azzal a felvetéssel, hogy az államnak meghatározó a
felelőssége a nyugdíjellátás biztosításában, a válaszadók 76 százaléka
valamilyen mértékben egyetértett: ezen belül 53 százalék teljes
egyetértéséről adott tanúbizonyságot, míg az elutasítók aránya
mindössze 6 százalékot tett ki.
Az állami nyugdíj – illetve egyéb
ellátás – pedig változatlanul az első számú jövedelemforrás a lakosság
szerint az időskori évek alatt: ezt a válaszadók 21 százaléka jelölte
meg, míg a magánnyugdíj-számlákra a megkérdezettek mindössze 6, saját
megtakarításaira pedig öt százaléka kíván legfőbb forrásként számítani.
Az öngondoskodásnak, mint a nyugdíj
forrásának az elfogadottsága pedig igen alacsony: a válaszadók 35
százaléka egyáltalán nem érzi magát felelősnek a későbbi nyugdíja
előteremtéséért, és csak 34 százalék azoknak az aránya, akik valamilyen
mértékben egyetértenek azzal, hogy saját maguknak is takarékoskodniuk
kell az időskori éveikre.
Fontosabb eredmények:
- a felnőtt lakosság csaknem kétharmada szerint a leendő nyugdíjas generációknak sokkal rosszabb lesz, mint a jelenleginek
- a nyugdíjas évekre való felkészültség szintje minden vizsgált országban romlott tavalyhoz képest
- az állami pillért még mindig meghatározó jövedelemforrásnak tekintik a leendő nyugdíjasok
- még mindig magas azok aránya, akik szerint nem terheli őket személyes felelősség majdani nyugdíjuk előteremtésében
A kutatásról
Az elvégzett kutatás – amelynek
elkészítésében a a Transamerica Center for Retirement Studies és a
Cicero Consulting működött közre – 12 ezer aktív, illetve már nyugdíjas
felnőtt megkérdezésén alapul. A kutatást az érintett országokban –
Kanadában, Kínában, Franciaországban, Németországban, Magyarországon,
Japánban, Hollandiában, Lengyelországban, Spanyolországban,
Svédországban, az USA-ban és Nagy-Britanniában – készítették el.
Bíró Dalma összeállítása
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése