Nyáladzott a veszett, Dagadtpofájú hiéna!

“Alja söpredéknek” minősített és kivezettetett a teremből John McCain, az amerikai szenátus katonai bizottságának elnöke csütörtökön egy tüntetőt, aki társaival megzavarta az általa vezetett testület munkáját.

A bizottság Henry Kissinger, Madeleine Albright és George Shultz volt külügyminiszterek meghallgatására készült, amikor a Code Pink békemozgalom tagjai akcióba lendültek. Bilincset és transzparenseket a magasba tartva körülvették a 91 éves Kissingert, “háborús bűnösnek” nevezték és a letartóztatását követelték.

“Már sok éve tagja vagyok ennek a bizottságnak, de még sohasem láttam ilyen gyalázatos, felháborító és aljas dolgot, mint ez a demonstráció, ami az előbb itt lezajlott” – jelentette ki a bizottsági elnök, mikor a tüntetők újból elfoglalták helyüket a teremben.

Egyikőjük azonban folytatta az ülés zavarását, ezért őt kivezették a teremből. McCain “alja söpredéknek” nevezte a távozóban lévő aktivistát és felszólította, hogy hordja el magát. Ezt követően a szenátor bocsánatot kért Kissingertől a bizottság tagjai nevében, amiért ilyen “gyalázatos magatartás” irányult ellene, “aki legkiválóbb módon szolgálta hazáját”.
(MTI)

Lengyelország fegyvert adna Ukrajnának

Egyre kisebb az esély, hogy békés úton oldódik meg az ukrán válság, ezért Lengyelország fontolóra veszi a fegyverszállítást Ukrajnának - közölte Tomasz Siemoniak lengyel nemzetvédelmi miniszter csütörtöki varsói sajtóértekezletén.

A tárcavezető hozzátette, semmi akadálya annak, hogy a lengyel ipar fegyvert adjon el Ukrajnának. Siemoniak úgy értékelte, hogy nagyon nehéz hónapokkal, évekkel kell szembenézni, mert Oroszország leplezetlen célja az, hogy megakadályozza Ukrajna európai útját. Hangsúlyozta, hogy Moszkva katonai eszközökhöz folyamodik, ami "hosszú távú veszélyt" teremt Európára nézve.

Kijelentette, hogy a nemzetbiztonság a lengyel kormány "abszolút prioritása", ennek érdekében decemberben új biztonsági stratégiát fogadtak el.

A nemzetvédelmi miniszter Lengyelország, a NATO és Ukrajna minél szorosabb együttműködése mellett szállt síkra, és stratégiainak minősítette a kétoldalú lengyel-ukrán katonai együttműködést. Kiemelte az alakuló, lublini parancsnokságú lengyel-ukrán-litván dandár szerepét.

"Hangsúlyozom, semmi akadálya annak, hogy a lengyel ipar fegyvert adjon el Ukrajnának, az Ukrajnának kedvező feltételekkel" - jelentette ki Siemoniak, egyúttal utalt arra a 17 millió zlotyt (mintegy 1,2 milliárd forint) érő humanitárius segítségre is, amelyet keleti szomszédjának nyújtott Lengyelország.

MTI

Siófoknyi magyar lesz öngyilkos évente- FÉLMILLIÓ MAGYAR LETT ÖNGYILKOS A RENDSZERVÁLTÁS ÓTA! CSAK HÚSZ ÉV ALATT!

Rémes lelki állapotban élünk.

Uniós felmérések szerint minden negyedik európai uniós állampolgár valamilyen pszichés problémával küzd és ezek közül is legsúlyosabb a depresszió, amely a második leggyakoribb munkaképesség-csökkentő egészségügyi problémává vált a szív-érrendszeri betegségek után.

Egy 2010-ben készült kérdőíves felmérés alapján elmondható, hogy a rendszeres fizikai aktivitás csökkenti a depresszió kialakulását. A felmérés szerint a magyar társadalom 77 százaléka inaktív (nyugdíjas, munkanélküli, táppénzes, kismama stb.) és az emberek 15,3 százaléka küzd depresszióval, ami a táppénzen eltöltött napok felének (48,9 százalékának) az oka.

Minden 10. magyar súlyos depressziós

Az egyik legnagyobb és leghíresebb témába vágó adatsor a Hungarostudy (HS) adatbázisok másodelemzése során megvizsgálták, hogy az elmúlt 25 évben történt-e átrendeződés depressziós tünetegyüttesen belül.

Amíg a közepesen súlyos depressziós tünetek 1988-ban csak a lakosság 4,6 százalékát érintették, addig (fogyó népességszám mellett) 2013-ban már a 6,8 százalékát. Nagy ugrás a súlyos depressziós tüneteknél történt, az elmúlt 20 évben számuk megháromszorozódott és ma már a lakosság 10 százalékát érinti, vagyis több mint 900 ezer embert.
(A HS felmérések 1988 óta 7 ill. 3 évente adnak számot a magyar népesség egészségi állapotának alakulásáról, az eddigi 5 lakossági felmérésben 51820 személy vett részt. Forrás: Magyar Pszichiátriai Társaság)
(hir24)

Felbomlott a német Pegida mozgalom vezetősége

Belső viták miatt felbomlott az Európai Hazafiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Pegida) nevű mozgalom drezdai demonstrációit szervező egyesület elnöksége, a hétfőre tervezett tüntetést elhalasztották, és a testület volt tagjainak egy csoportja csütörtökön bejelentette, hogy új mozgalmat indít.
Az egyik távozó vezető, René Jahn, az egyesület volt alelnöke Drezdában újságíróknak elmondta, hogy az új mozgalom is hétfőként tart majd felvonulásokat Szászország tartományi fővárosban. Ugyanakkor "nem akarjuk lejárni a lábunkat" - jegyezte meg. Kifejtette, hogy a kezdeményezés a folytonos tüntetés helyett inkább arra irányul, hogy felkarolják "az emberek gondjait és aggodalmait", és párbeszédet kezdjenek ezekről az ügyekről a politikai rendszer és a média képviselőivel.

Az új mozgalom tervezett nevét nem árulta el, a Sächsichche Zeitung című helyi lap viszont az online kiadásában azt írta, hogy a Mozgalom az európai közvetlen demokráciáért (Bewegung für direkte Demokratie in Europa) elnevezést választhatják.

A lap szerint az új mozgalom a konzervatív CDU/CSU pártszövetség politikája felé orientálódik, és nem a menekültügyi rendszer bírálatát állítja a középpontba.

A Pegida tavaly októberben kezdődött hétfő esti tüntetéssorozatát szervező egyesület elnöksége szerdán indult bomlásnak. A Pegida Facebook-oldalán megjelent közlemény szerint a vezetőség legismertebb tagja, Kathrin Oertel szóvivő és öt társa csupán azért távozott, mert a mozgalom szervezése hátrányosan befolyásolta a munkájukat, magánéletüket.

Számos lap viszont arról számolt be csütörtökön, hogy áthidalhatatlan nézeteltérés alakult ki a testületben a mozgalom irányvonaláról. René Jahn pedig a Bild című lapnak azt mondta, a lemondás hátterében az áll, hogy az egyesület korábban lemondott elnöke, Lutz Bachmann továbbra is részt vesz a szervező munkában, és nem sikerült elérni, hogy a Pegida elhatárolódjon a Lipcse a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Legida) nevű szerveződéstől.

A Legida jóval radikálisabb, mint a Pegida, és szervezői között van a helyi szélsőjobboldali szubkultúra több ismert szereplője, Bachmann pedig azért kényszerült lemondásra, mert gyűlöletre uszítás gyanújával eljárás indult ellene egy Facebook-bejegyzés miatt, amelyben egyebek között állatoknak nevezte a Németországban menedékjogot kérő külföldieket, és úgy vélekedett, hogy nincsenek "igazi" háborús menekültek. Bachmann körül botrány alakult ki egy szelfi miatt is, amelyen Adolf Hitler náci vezért idéző bajusszal és hajviselettel látható.

A szakítás két irányzat konfliktusának következménye - mondta az ARD közszolgálati televíziónak Werner Patzelt, a drezdai egyetem (TUD) politológusa, aki kezdettől fogva vizsgálja a Pegida alakulását, és úgy véli, hogy a Bachmann körül csoportosuló szárny szélsőjobboldali mozgalmat szervezne a Pegidából, míg Oertel és társai mérsékeltebb programot javasolnak, és leginkább a CDU/CSU-tól jobbra álló euroszkeptikus Alternatíva Németországnak (AfD) felé kormányoznák a mozgalmat.

A bevándorlási és menekültügyi szabályok szigorítását követelő, Németország állítólagos iszlamizálódását és a német sajtó állítólagos elfogultságát - a mozgalommal szemben ellenséges beállítódását - bíráló Pegida felvonulásain október óta egyre több ember menetel, de a legutóbbi tüntetésen visszaesett a résztvevők száma, a 25 ezres csúcsról 17 ezer 300-ra.

A felvonulásokon menetelők nézeteiről szóló, interjúkon alapuló kutatások szerint a Pegida támogatóit jellemzően a képviseleti demokráciával való általános elégedetlenség viszi az utcára, és kevéssé zavarja őket az állítólagos iszlamizálódás.

Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter, a szociáldemokrata párt (SPD) elnöke a ZDF közszolgálati televíziónak a Pegida vezetőségének felbomlását kommentálva azt mondta, szerinte a mozgalom leszálló ágba került, de a politikának komolyan kell vennie azokat a gondokat, amelyek miatt az emberek a mozgalom támogatói lettek.

A Pegida megjelenésének leginkább kézzelfogható következménye a menekültek és bevándorlók elleni erőszakos cselekmények megszaporodása - számolt be a napokban az ARD egyik háttérműsora, a Report Mainz, amely szerint a Pegida megjelenése előtti három hónapban 33 rasszista indíttatású támadás történt menekültek, bevándorlók ellen, a mozgalom októberben tartott első felvonulása óta pedig 76.

A Report Mainz szerkesztői rendőrségi sajtóközlemények, hírügynökségi jelentések, lapok és hírportálok beszámolói, valamint a társadalmi integráció előmozdításáért dolgozó civil szervezetek szövetsége (RAA) gyűjtése apján összesítette az adatokat.
Hiradó

A mozgósítás kudarcba fulladt, egész falvak férfilakossága menekült el, korlátozhatják a hadkötelesek külföldi utazásait.

Az úgynevezett „oktatási központokba” tegnap kezdték átszállítani a január 20-án mozgósított kárpátaljaiakat. Az idei mozgósítás első szakaszában Ukrajna-szerte ötvenezer 20-60 év közötti férfit akartak behívni, ebből Kárpátaljára háromezres kvóta esett – ami arányaiban duplája az országos átlagnak. Azonban az ukrán hatóságoknak a megyében csak az érintettek 75 százalékát sikerült elérniük, a többiek külföldön tartózkodtak. Tegnapi ungvári információink szerint azonban azok egy része sem jelentkezett, akiknek sikerült átadni a behívót. Azaz a 700-800 főből jó, ha pár száz mehet kiképzésre az elkövetkező hetekben. Úgy tudjuk, hogy Kijevben felmerült: Kárpátalján is megtiltják a 18–60 év közötti férfiak külföldre utazását – rövidesen kezdetét veszi a tavaly visszaállított sorkötelezettség miatti behívók kézbesítése is, ezért az alacsonyabb alsó korhatár. Luhanszk megye ukránok által ellenőrzött területein már meghozták ezt a döntést. Igaz, a keleti megyékből a férfilakosság már eddig is tömegesen menekült Oroszországba. Aligha véletlen, hogy Vlagyimir Putyin is „hozzájárul” a mozgósítás sikeréhez, az elnök a hadköteles ukrán férfiak ideiglenes tartózkodási engedélyét harminc napról kilencvenre hosszabbította meg.

Nem jobb a helyzet a kijevi vezetést támogató nyugati régióban sem. Ivano-Frankivszk megyében a lakosság akadályozza a hadkiegészítők munkatársait abban, hogy értesítsék a mozgósítandó személyeket. Tucatnyi település polgármesterei is támogatják a megmozdulásokat. Csernovici megyében egész falvak ürülnek ki, a helyi hadkiegészítő parancsnokság vezetője, Vitalij Csuraja szerint a férfilakosság különbuszokon távozik Lengyelországba. Kijev válaszul a már említett kiutazási tilalom mellett „a katonai felelősség elkerüléséért járó büntetőjogi felelősség” szigorítását tervezi, amely nemcsak a behívottakra, hanem a mozgósítást végző hivatalnokokra is vonatkozna. Ugyanakkor valószínűtlen, hogy ez meggátolja a mozgósítással szembeszegülők számának növekedését, mivel az amúgy is egyre inkább megkérdőjelezett „terroristaellenes hadművelet” népszerűségét tovább rontják a frontról érkező hírek. Az elmúlt napokban a szeparatisták támadásában független források szerint is ötszáznál is többen veszítették életüket, Debalceve térségében pedig több ezer ukrán katona kerülhet gyűrűbe. A kijevi cáfolatok ellenére egyre több hír jelenik meg az úgynevezett „elhatároló” egységekről, amelyek fegyvert használnak a visszavonuló csapatokkal szemben.
(Máté T. Gyula)

A Gazprom félbehagyja az Északi Áramlat projektet

Az orosz energetikai cég úgy döntött, nem folytatja az Északi Áramlat bővítését és nem hosszabbítják meg a hálózatot Angliáig, mivel a vállalatnak nem adnak hozzáférést az Opal gázvezetékhez. A Gazprom jelenleg két ágon szállít földgázt Európába, ezek teljes kapacitása 55 milliárd köbméter. A gázvezeték most fél kapacitáson üzemel, mert az európai vezetékhez a Gazpromnak nincs hozzáférése. Kiszivárgott információk szerint az Északi Áramlat korábban tervezett két újabb ága már nem épül meg.

Az Északi Áramlat a Balti-tengeren halad át és közvetlen összeköti Oroszországot Németországgal. 2014 decemberében a Gazprom kivonult a Déli Áramlat projektből, miután Ankarában török-orosz kormányközi bizottság megállapodott arról, hogy sokszorosára növelik a Törökországba irányuló orosz gázexportot, és az Európai Unióba a török vezetéken keresztül fognak gázt szállítani. Alekszej Miler szerint Ukrajna gáztranzitban betöltött szerepét a nullával teszik egyenlővé, az Európába irányuló gázexportból pedig kiszorítják a dollár és az euró használatát.

A Gazprom vezérigazgatója január 15-én bejelentette, hogy a jövőben az Európai Unió csak Törökországon keresztül juthat orosz gázhoz. Európa gázellátása így a Törökország-Görögország-Macedónia-Szerbia-Magyarország nyomvonalú vezetéken át lesz biztosítva. Hazánk kulcsszerepet tölt majd be a gáztranzitban, az Északi Áramlat megszűnésével rajtunk keresztül húzódik majd az Európai Unió "ütőere".

A NATO fokozott ütemben haderő-összpontosítást folytat az orosz határ mentén, főként a balti államokban és Ukrajna térségében. Orosz katonai szakértők szerint a NATO két éven belül nyílt offenzívát kezdhet Oroszország ellen. A Gazprom a gázexport átcsoportosításával kivonja az energiaellátás infrastruktúráját az Oroszország és a NATO határán épülő frontvonalról.

http://www.hidfo.net.ru/2015/01/29/gazprom-felbehagyja-az-eszaki-aramlat-projektet

Könnyen átroboghatnának az oroszok Ukrajnán, s meg sem állnak Rómáig, Párizsig

Ukrajnának nem érdeke, hogy tovább élezze a viszonyt az oroszokkal, mert abból nem jönne ki jól. Most 52 ezer fősre becsült orosz haderő van az ukrán határok közelében, 4-500 harckocsival és több mint 1000 páncélozott szállító harci járművel, ez a haderő könnyedén robogna át Ukrajnán – mondta Kaiser Ferenc, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának tanára. Petro Porosenko ukrán államfő levélben szólította fel Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy gyakoroljon nyomást az oroszbarát szakadárokra a kelet-ukrajnai harcok beszüntetése érdekében. Előzőleg a Kreml sajtóosztálya közölte, hogy Porosenko csak január 26-án válaszolt az orosz elnök január 15-i üzenetére, amelyben Putyin a nehézfegyvereknek a harcvonalról történő azonnali visszavonását javasolta.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter eközben egy szerbiai lapnak írt cikkben úgy fogalmazott, hogy Ukrajnának meg kell őriznie a NATO-tól való semlegességét annak érdekében, hogy megakadályozható legyen az ország további szakadása, Oroszország pedig meghosszabbította a hadköteles ukrán állampolgárok oroszországi tartózkodási idejét, hisz Oroszországba több mint 2 millió 430 ezer ukrán állampolgár menekült a harcok elől, akik közül 1 millió 172 ezren hadköteles korú férfiak.

Az ukrán fegyveres erők főparancsnokságának szóvivője szerint az elmúlt napokban ezalatt újabb három ukrán katona halt meg és 15 sebesült meg a keleti országrészben folyó harcokban.

Kaiser Ferenc, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának egyetemi tanára szerint bár közel azonos fegyverekkel harcolnak az ukránok és az oroszbarát szakadárok, Ukrajna mégsem használhatja ki helyzeti előnyét.

“Ukrajnának nem érdeke, hogy kenyértörésig eszkalálja a viszonyokat az oroszokkal, mert abból semmiképpen nem jönne ki jól. Ugye most olyan 52 ezer fősre becsült orosz haderő van az ukrán határok közelében, 4-500 harckocsival és több mint 1000 páncélozott szállító harci járművel, most ez a haderő gyakorlatilag úgy robogna át Ukrajnáig, hogy már egyszer csak azt vennénk észre, hogy megjelentek Kárpátalján is.”

Kijev és a nyugati országok továbbra is azzal vádolják Moszkvát, hogy katonailag támogatja a szakadárokat és reguláris csapatokat küld Kelet-Ukrajnába. Oroszország mindezt tagadja, a konfliktus viszont kilenc hónap alatt több mint 5000 emberéletet követelt.
(inforádió)

Tízből négy magyar önként a zsebében hordja az NSA lehallgatókészülékét

A Kutatópont Kft. szerdán közzétett reprezentatív felmérése szerint Magyarországon egyre terjed az okostelefonok használata, de egyelőre még a hagyományos mobiltelefonok vannak többségben. A felmérés szerint a felnőtt lakosság 90%-a rendelkezik mobiltelefonnal, ennek 39%-a okostelefon.

Az okostelefonok értékesítése mára gyakorlatilag "ingyen a vásárló után hajítják" jellegűvé vált. Nem egy alkalommal a mobiltelefon szaküzletbe érkező vásárló azzal szembesül, hogy a telefonok ára ki sincs írva, a "0 forint" feliratok közt az apró betűs szövegben kell keresni, hogy hány hónapon keresztül kell fizetni a készülékért. Sajnos a közelmúlt politikai fejleményei azt mutatják, hogy ez a marketingfogás nem "véletlen".

Edward Snowden, az amerikai NSA (National Security Agency) volt alkalmazottja 2013 júniusában hozott nyilvánosságra nagymennyiségű információt az amerikaiak globális megfigyelési programjára vonatkozóan. Az Egyesült Államokban vádat emeltek ellene, amely magában foglalja a kémkedést és kormánytulajdon eltulajdonítását is.

Snowden többek között információkat hozott nyilvánosságra arra vonatkozóan, hogy az okostelefonokon használatos programokba az NSA "biztonsági réseket" épít be, amin keresztül a készülék használója bármikor lehallgatható. A telefonokba rejtett módon beépített távoli vezérlés lehetővé teszi az amerikai titkosszolgálat számára, hogy bárki okostelefonját távoli vezérléssel bekapcsolja, aktiválja a kamerát, a hangrögzítést, vagy hozzáférjen a felhasználó valamennyi személyes adatához.

Az NSA lehallgatókészülékeit 0 forintért, kisösszegű havi részletre hajítják a vásárlók után Magyarországon, és mostanra tízből négy magyar önként a zsebében hordja az NSA lehallgatókészülékét.

Nemrég Anatolij Kucserena, Edwar Snowden ügyvédje a Ria Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy ügyfele soha nem használ okostelefont, a fent említett okok miatt. "Edward soha nem használ iPhone-t, egyszerű telefonja van... az iPhone egy speciális szoftverrel rendelkezik, ami egy gomb lenyomása nélkül is, távoli vezérléssel bekapcsolhatja a készüléket, hogy az rejtett módon információkat gyűjtsön használójáról" (pl. hangrögzítés).

Ésszerű a kérdés, hogy ugyan miért érdekelné az egyszerű ember magánélete az amerikai titkosszolgálatot? A válasz: semmiért. Egyetlen ember magánélete nem fontos. Sokmillió ember személyes információit monitorozva, korszerű programokkal feldolgozva azonban a társadalmi folyamatok előre jelezhetőek.

Minden olyan személy, aki a hagyományos telefon helyett a legmodernebb készülékeket használja, tudatlanságában önként hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon a társadalmi folyamatok irányítása idegen kézben legyen.

(fotó: netadó elleni tüntetés)

http://www.hidfo.net.ru/2015/01/29/tizbol-negy-magyar-onkent-zsebeben-hordja-az-nsa-lehallgatokeszuleket

Bulgáriában sok volt a mentősverés, nem mennek ki a cigányokhoz

Megtiltotta a bolgár egészségügyi miniszter, hogy a mentősök olyan területekre menjenek riasztás esetén, ahol korábban a helyi cigányság bántalmazta őket. A tárcavezető döntése hatalmas botrányt váltott ki Bulgáriában, a miniszter végül bocsánatot kért kijelentéseiért, és leült tárgyalni a romák képviselőivel.


225-ször támadtak tavaly mentősökre – ebből 175 esetért a bolgár kormány szerint a cigány kisebbség a felelős. Válaszul az egészségügyi miniszter arra utasította a mentőszolgálatot, hogy ne menjenek olyan helyekre, ahol korábban megtámadták őket. „Sosem tagadnám meg, hogy bármely más címre elmenjek, ha sürgősségi hívás van, de oda, ahol megtámadtak, soha többé nem megyek és senki sem kényszeríthet rá, hogy megtegyem” – mondta egy mentőorvos.

A mentősöknek a támadások miatt sokszor a rendőrök segítségét kell kérniük. „Sokszor hívtuk a rendőrséget, amikor megtámadtak, üvöltöztek vagy szétverték a mentőautónkat, kiszúrták a kerekeit a cigányok” – mondta egy másik mentőorvos.

A helyi cigány közösség szerint a mentősök általában időben érkeznek és nem szabadna néhány ember viselkedése miatt az egész közösséget megbélyegezni. „Azt mondanám, hogy nem minden cigány viselkedik így, vannak agresszív romák, de az orvosok is sokszor tehetnek erről” – mondta egy cigány nő.

A bolgár parlamenti ellenzék az ügy miatt lemondatná az egészségügyi minisztert. „Az az ember, aki hazudott a parlamentben, a gyűlölet nyelvén beszélt és xenofóbként adta elő magát, nem maradhat miniszter egy európai Bulgáriában” – mondta Lyutvi Mestan, a Jogok és Szabadság Mozgalom elnöke.


A tárcavezető viszont állítja, a támadásokról szóló adataik megfelelnek a valóságnak. „Ha Mestan hazugsággal vádol, akkor az egész bolgár orvostársadalmat is hazugsággal vádolja” – mondta Petar Moskov egészségügyi miniszter.

A miniszter később bocsánatot kért a kijelentéseiért és találkozott a roma vezetőkkel. A tárgyalás óta újabb mentőtámadásról nem volt hír. Egyébként Bulgáriában él az unió hatmilliós roma lakosságának legnagyobb része. Több mint 40 százalékuk nem fizet társadalombiztosítást.
MNO

Görögország felmondta a nemzetközi hitelszerződést

Felmondta az új görög kormány a nemzetközi hitelszerződést, emellett leállítják a pireuszi kikötő és a legnagyobb áramszolgáltató privatizációját is. A radikális baloldali vezetés minimálbér-emelést és a korábban elbocsátott közalkalmazottak visszavételét ígéri.

Elhordták a korlátokat a görög parlament elől Athénban. A kordonbontás szimbolikus: az emberek mostantól nemcsak a parlament előtti tér, hanem saját országuk felett is visszanyerhetik uralmukat. Legalábbis ezt ígéri a választásokon győztes radikális baloldali pártszövetség, a Sziriza, valamint a jobboldali Független Görögök alkotta új kormány. „Nem azért jöttünk ide, hogy átvegyük az intézményeket és élvezzük a hatalmat. Célunk, hogy radikálisan megváltoztassuk a politikát és a kormányzást ebben az országban” – jelentette ki Alexisz Ciprasz miniszterelnök.

A kormány első lépésként felmondta az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal kötött hitelszerződés feltételeit, vagyis azokat a vállalásokat, amelyekért cserébe 240 millió eurós kölcsönhöz jutott. Leállították például a legnagyobb áramszolgáltató, a legnagyobb olajfinomító és a pireuszi kikötő privatizációját. Emellett a repterek és az autópályák magánosításának is gátat szabhatnak. „Van egy második terület, amelyen a kormány nem folytatja az eddigi politikát. Ez pedig a vidéki repülőterek és hasonló létesítmények privatizációja” – mondta George Stathakisz görög gazdasági miniszter.

A kínai kormány máris aggodalmát fejezte ki a döntés miatt, a pireuszi kikötőt ugyanis egy kínai cég próbálta megszerezni.

A görög kormány emellett emeli a minimálbért. Számos tanácsadót elbocsátanak, sok közszolgát viszont visszavesznek – így azokat a minisztériumi takarítókat is, akik hónapok óta tüntettek kirúgásuk ellen. „Megszületett rólunk a döntés, mi és a családunk is nagyon örülünk, és ismét elkezdhetünk álmodni” – mondta az egyik takarító.

Mindemellett a kabinet új megállapodást kötne a nemzetközi hitelezőkkel: valószínűleg az adósság egy részének elengedését vagy átütemezését kérik majd.



A hírek után az athéni tőzsde csaknem tíz százalékot esett, a Standard & Poor’s hitelminősítő pedig negatív felülvizsgálat alá vette Görögország amúgy is bóvliban lévő adósbesorolását. Németország, amely a legtöbb pénzt adta a görög hitelcsomagba, továbbra is elutasítja az adósságelengedést. „Az adósságelengedést elképzelhetetlennek tartom. Csak azt tudom elképzelni, hogy a program folytatódik és így a segítség is folytatódik, valamint Görögország többet tesz a korrupció ellen és egy fejlettebb adórendszerért” – mondta Sigmar Gabriel német gazdasági miniszter.

Görögország államadóssága tavaly év végén elérte a GDP 180 százalékát, elemzők szerint ezt szinte lehetetlen törleszteni, ahhoz ugyanis évi 8 százalékos növekedésre lenne szükség a recesszióból éppen kilábaló országban.
Mi történik? Az USA figyel

Nagy érdeklődéssel figyeli az Egyesült Államok a baloldali Sziriza párt vezette új görög kormány tevékenységét, miután az újra akarja tárgyalni a Görögországnak nyújtott nemzetközi pénzügyi segély feltételeit. Ha Ciprasz továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy újratárgyalják a nemzetközi pénzügyi segély feltételeit, akkor Görögország összeütközésbe kerülhet Németországgal és a többi hitelezőjével – vélik a szakértők. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a ZDF német tévének nyilatkozva azt mondta: „döbbenten értesültem arról, hogy Görögország eltért az Oroszországgal szembeni közös uniós állásponttól. Ciprasz egyszerűen nem kérheti Európától, hogy legyen szolidáris az országával, miközben első hivatalos lépésével eltér a közös európai állásponttól.” Schulz, aki a kormányon lévő szociáldemokraták tagja Németországban, csütörtökön Athénban találkozik Ciprasszal, hogy áttekintse vele az új görög kormány programját.
MNO

A Sberbank is átáll a nemzeti fizetési rendszer használatára

A Sberbank bankkártyás fizetésért felelős igazgatója, Rosztiszlav Janikin elmondása szerint a bank február elején megkezdi a nemzeti fizetési rendszert használó bankkártyák tesztelését. Oroszországban minden bank legfeljebb április 1-ig véglegesen átáll a nemzeti fizetési rendszer használatára, és ez alól a Sberbank sem kivétel. Az orosz hazai fejlesztésű program a Visa és Mastercard által használt rendszer alternatívája, de a nyugati fizetési rendszerrel is kompatibilis lesz, tehát nem jelent majd gondot a két rendszer közti pénzmozgás.

A Mastercard április 1-ig végez az ehhez szükséges módosításokkal. Azt követően, ha a nyugati országok politikai nyomásgyakorlása miatt a Visa és Mastercard által használt rendszer újra működésképtelenné válik, az mindössze annyit jelent majd, hogy az Eurázsiai Gazdasági Unió és a nyugati országok pénzrendszerei közt lehetetlenülnek el az átutalások, de a szankció nem vezet az orosz rendszer működésképtelenségéhez.

2014 tavaszán a nyugati fizetési rendszer megszűnt működni Oroszország területén, miután a Krím-félsziget csatlakozott az Oroszországi Föderációhoz. A nyugati vezetők úgy gondolták, hogy lekapcsolják az átutalásokhoz használt programot Oroszországban, hogy így destabilizálják a politikai rendszert. Ezeket a programokat a bankok az átutalások lebonyolításához és a bankkártyás készpénzfelvétel műkötetéséhez használják. Tehát, amennyiben a programok megszűnnek működni, az adott országban lehetetlenné válik átutalást intézni, bankkártyával fizetni, és bankautomatából készpénzt felvenni.

Hazánkra vonatkozóan kiemelkedő fontosságúak ezek a történések. Az orosz fejlesztésű nemzeti fizetési rendszer használata alternatívát jelent a jelenleg használt nyugati programokkal szemben. Magyarország ugyanebbe a helyzetbe kerülhet, ha egy magyar kormány határozottan úgy dönt, hogy függetlenítené magát Washingtontól; egyetlen gombnyomással lekapcsolják a rendszerről, az emberek percekkel később már nem tudnak hozzájutni a saját pénzükhöz. Külső beavatkozás nélkül a népharag söpörne el egy kormányt, aminek regnálása idején megtörténik, hogy az emberek nem tudják felvenni a bankszámláikon tárolt, saját pénzüket.

Magyarország politikai stabilitása szempontjából elsődleges fontosságú, hogy a magyar pénzrendszer a kormány politikai ellenfeleitől függetlenül is működőképes legyen. Ha a kormány valóban egy országvédelmi tervet készít, abban kiemelkedő helyen kellene szerepelnie, hogy a Sberbankkal megkezdjék a tárgyalásokat a független fizetési rendszer Magyarországra átvezetéséről. A nyugattól független fizetési rendszert használó bank leányvállalata jelen van Magyarországon is, a kormánynak mindössze arról kellene megállapodást kötnie, hogy a Sberbank magyar ága is elkezdje használni a hazai fejlesztést, és az kompatibilissé legyen téve a Magyarországon használt rendszerrel.

Ha a kettő egymás mellett működik, a nyugati országok számára értelmetlenné válna a kormánnyal szemben egy olyan nyomásgyakorlás, melynek részeként lekapcsolnák Magyarországot a nyugati pénzrendszerről. Ugyanis, ha a nyugati bankokból az emberek nem jutnak hozzá a pénzükhöz, az orosz bankból viszont igen, azzal a nyugati szankciók az orosz bankot juttatnák piaci előnybe Magyarországon, ami Washingtonnak nem érdeke.

http://www.hidfo.net.ru/2015/01/29/sberbank-atall-nemzeti-fizetesi-rendszer-hasznalatara

Oroszország megszakít minden kapcsolatot az Európa Tanáccsal

Az ET közgyűlése szerda este megfosztotta szavazati jogától az orosz küldöttséget, amire Moszkva úgy reagált: megszakít mindenfajta hivatalos kapcsolatot a szervezettel.

Oroszország úgy döntött, az év végéig nem vesz részt az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésének munkájában, és fontolóra veszi kilépését a szervezetből, miután a közgyűlés úgy döntött, hogy az orosz küldöttség az áprilisi ülésszakon sem élhet szavazati jogával - jelentette be Alekszej Puskov, a duma külügyi bizottságának elnöke.


Puskov az ET-közgyűlés szerda esti döntésére reagálva bejelentette azt is, hogy Moszkva megszakít mindenfajta hivatalos kapcsolatot a szervezettel, képviselői, megfigyelői sem látogathatnak Oroszországba. Így nem lesz lehetőségük kapcsolatba lépni Nagyija Szavcsenko ukrán pilótanővel sem, aki a kelet-ukrajnai harcok idején esett a szakadárok fogságába, és most orosz börtönben van.

Az ET közgyűlése határozatában felszólította Oroszországot, hogy 24 órán belül engedje szabadon Szavcsenkót.

MTI

Görögország történelmi válaszúthoz, és lehetőséghez érkezett. Az elkövetkező néhány hétben eldől, hogy képes-e élni a lehetőséggel a Sziriza vezette Görögország!

Brüsszelben áll a bál, a döntéshozók attól tartanak, hogy anyagi és ideológiai okok miatt Athén Moszkva felé sodródik. Bár mindenki számított arra, hogy a Sziriza problémát fog jelenteni az EU számára, de mostanra világossá vált, hogy a NATO számára is komoly kihívást jelent. Mivel a franciák kulcsszerepet játszottak a görögök euróövezeti tagságának elnyerésében, most a romhalmaz eltakarításához is előre küldik őket közvetíteni. Eközben egyre nagyobb bajba kerülnek a görög bankok.

Forr a levegő az új görög kormány körül. Bár az EU külügyminiszterei ma az Oroszország elleni további szankciók bevezetését vitatják meg, a vezető athéni lap a Kathimerini szerint az új Sziriza-vezette koalíciós kormány egyenesen a hivatalos vétó bevetését fontolgatja.

A tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács egy közleményben aggodalmának adott hangot a romló kelet-ukrajnai biztonsági és humanitárius helyzet miatt, és elítélte a Mariupol elleni “válogatás nélküli” – vagyis nem célzottan katonai célpontok ellen irányuló – rakétatámadást. Ausztria, Magyarország és Szlovákia egyébként megpróbálta “felvizezni” a közleményt, de ez nem sikerült. Ciprasz kormányfő hivatala még az új görög kormány beiktatása előtt közölte: az új athéni vezetéssel nem konzultáltak a közös nyilatkozatról, és annak tartalmához Görögország nem adta egyetértését.

Keleti szél fúj Athénban

Brüsszelben áll a bál, a döntéshozók attól tartanak, hogy anyagi és ideológiai okok miatt Athén Moszkva felé sodródik. A görög baloldal történelmileg is az USA és “nyugati imperializmus”-ellenes attitűddel rendelkezik.

A mainstream helyett érkező új európai politikai erők jellemzően megengedőbbek Putyinnal szemben, ennek oka többek között az Oroszország által részükre nyújtott pénzügyi támogatás, mellyel Moszkva szeretné az EU egységét megbontani bizonyos, számára fontos kérdésekben. Úgy tűnik, ez sikerül is. Ráadásul a görög-orosz kapcsolatok hagyományosan jók, a Sziriza példának okáért már tavaly kifejezetten támogatta az Ukrajnával kapcsolatos orosz magatartást. A Sziriza képviselői az Európai Parlamentben rendre nemmel szavaztak az ukrajnai szeparatizmust elítélő, valamint az EU és Ukrajna közti viszony mélyebbre fűzését előirányzó tervezetekre.

Biztonságpolitikai komplikációk

Bár mindenki számított arra, hogy a Sziriza problémát fog jelenteni az EU számára, de mostanra világossá vált, hogy a NATO számára is komoly kihívást jelent. Ciprasz kül- és védelmi politikája is a jelek szerint erőteljesebb moszkvai befolyás alá kerülhet. Az európai politika új válaszvonala egyre kevésbé van a jobb- és a baloldal között, hanem inkább a Putyin-párti és Putyin-ellenesek között húzódik.

Az új görög külügyminiszter például baráti viszonyt ápol a Kreml fő-ideológusával, Alexander Duginnal, akinek az apja teljesen véletlenül a szovjet katonai hírszerzés tábornoka volt. Dugin, aki egyben a Nemzetközi Eurázsiai Mozgalom vezetője, tárt karokkal várja Oroszország Anyácska nevében a görög elvtársakat. Ahogyan 2013-ban megfogalmazta: „Görögországban a partnereink egy nap a Szirizás balosok lesznek, akik visszautasítják az Atlanticizmust, a liberalizmust és a globális tőke dominanciáját. Amennyire tudom, a Sziriza anti-kapitalista, amely kritikus a Görögországot és Ciprust megalázó globális oligarchával szemben.”

Francia közvetítés

Mivel a franciák kulcsszerepet játszottak a görögök euró-övezeti tagságának elnyerésében, most a romhalmaz eltakarításában is előre küldik őket. Francois Hollande a jelek szerint hajlandónak mutatkozik a befagyott Berlin-Athén viszony közepette közvetítő szerepet eljátszani. Ez első lépésként egy konferencia lenne, ahol közösen megvitatnák az euró övezet jövőjét és új kormányzási formákat javasolnának. Az Európai Parlament baloldali elnöke, Martin Schulz is Athénba utazik ma, hogy közvetítsen Athén és Berlin között.

Az euró-csoport vezetője, Jeroen Dijsselbloem holnap megy Athénba, hogy találkozzon a görög miniszterelnökkel és pénzügyminiszterrel. A találkozó célja, hogy meghallgassa a Sziriza pozícóját, egyben fölvázolja számukra azon pénzügyi “vörös vonalakat”, amiket nem lehet áthágni. Márciusra 4,3 milliárd eurót kell szereznie Athénnak a törlesztéshez, a piaci finanszírozás a jelenlegi hozamok mellett kizárt.

Egyre nagyobb bajban a görög bankok

Eközben kétszámjegyű veszteségeket kénytelenek elkönyvelni a görög nagybanki részvények a vasárnapi választási eredmények utóhatásaként. A legnagyobb bankok – Piraneus, Alpha Bank, Eurobank és a National Bank of Greece – egyenként saját piaci kapitalizációjuk több mint harmadát vesztették el ezen a héten.

A Moody’s elemzői egyenesen azzal számolnak, hogy a következő pár napban a görög nagybankok ELA-ért folyamodnak a jegybankhoz (emergency liquidity assistance – ELA). A magánszektor 164 milliárd euró körüli betétállománya december óta 7-8 milliárd euróval zuhant a hitelminősítő adatai szerint. Az ELA, ami a kifizetési nehézségekkel küszködő bankok számára rövid távú hiteleket biztosít, lazább fedezeti követelményekkel rendelkezik, mintha az EKB-tól kérnének a pénzintézetek hitelt, de magasabb kamatokat kell utánuk fizetni.

A Moody’s várakozásai szerint a görög bankok EKB-tól kért hitelei elérhetik a 75 milliárd eurót a hónap végén a tavaly novemberi 44,9 milliárd és 56 milliárd eurós állományhoz képest a görög jegybank adatai alapján. A bankok által felvett hitelek 2011 júniusában érték el a csúcsot, több mit 100 milliárd euróval.
(privatbankar)

Újoroszország harctéri hírei

Az eddigi számítások “kissé alábecsülték” a gyebalcevoi katlanban összetorlódott valcmanista horda létszámát. A legújabb becslések már ugyanis jóval tízezer fölé teszik az előzőekben 8-9 ezresbe saccolt, mostanra teljesen a sarokba szorított és demoralizált zsoldosfalka egyedszámát. (Bár mostmár jó lesz finomítanunk a jelzőszerkezeten, hisz mint tegnap kiderült, Gyebalcevonál az ukrán reguláris hadsereg katonái is körbe vannak zárva az önkéntes bérgyilkosokkal együtt. Köztük sok mostanság besorozott fiatal katona. Márpedig a sorozott állományt a Bal-Rad NEM TEKINTI valcmanista pribékeknek! Az ott meghaltak között meg már sajnos van magyar nemzetiségű besorozott fiatal is!)

A fenti videon egy szerencsés család. Alekszandr Zaharcsenko a DNR elnöke “visszaadja” a szülőknek a fogságba esett, de élő-és viszonylag épségben lévő-gyermeküket.

Ami pedig a harctéri hírek összefoglalását jelenti mára virradóan: tegnap estéhez képest Donbassz csataterein és frontjain a helyzet nem sokat változott.

(Фрунзе)Frunzénál az Első Kozák ezred tegnap késő délutántól ma reggelig aprította Nyalókakirály banditaseregletét. Teljes sikerrel. 13 kozák sebesült meg!-viszont a martalóchorda fölaprítva. Veszteségeik elképesztő méretűek.

A kijevi junta hordái egyébként értesülések szerint Luhanszk ellen fenekednek és készülődnek. A várost tegnap “Uragan” és “Szmercs”-rakétákkal lőtte a valcmanista bűnbanda.

(Николаевкa)Nyikolajevkánál viszont a népfelkelők erőösszpontosítása zajlik.

Donyeck lakókerületeit az éjjel ismét megtalálta a valcmanista horda latortüzérsége. Mára virradóan négy civil halt bele a terrorba.

Gorlovka ma éjszaka is “élvezte” a martalóctüzérség kitüntető figyelmét. Ismét több gorlovkai esett áldozatául a tüzérterrornak.

(Шевченко)Sevcsenko és (Новоорловкa)Novoorlovka ma reggelre stabilan a népköztársaságiaké.

(Малоорловкa)Malaorlovkában utcai harcok zajlanak jelenleg is. A népfelkelők több ponton is benyomultak a településre.

(Mалая Горловка)Kis Gorlovka falunál szintén meglepte a valcmanistákat a milicia.

(Новолуганск)Novoluhanszkban pánikolnak a megszállók. Egyre csak rádiózgatnak kifelé, segítségért könyörögve!-vagy itt a vég!

A harkovi népfelkelők mára virradóan (Изюм)Izjum közelében lerohantak egy valcmanista blokkposztot, és teljesen megsemmisítették.

A népköztársaságiak tüzérsége (Макеевкa)Makejevka keleti peremvidékéről lötte az éjszaka a (Мирный)Mirnyij környéki latortüzérségi fészkeket.

Avgyejevka környékéről pedig a martalóctüzérség lőtte Makejevkát.

Nem volt nyugalom mára virradóan Peszkiben sem. Nyalókakirály martalócai nagyon szeretnének visszatérni Peszkibe-a népköztársaságiak meg nagyon nem akarják ezt. A településen már nincsenek pribékek-de az oda-vissza lövöldözés az ment egész éjjel.

Avgyejevkában patthelyzet van. A túszul ejtett lakosság miatt a milicisták nem mernek átfogó ostromot indítani

Mariupol alatt (Октябрьский)Oktyrjabszkij faluban készített riportot a LifeNews a népköztársaságiakkal, akik a nyugati és a kijevi udvari média szerint lövik Mariupolt. A fenti video tanúsága szerint mintha fordított lenne a helyzet: a valcmanisták lövik a népköztársaságiakat. Mariupol környékén egyébként viszonylag nyugodt a helyzet.

https://balrad.wordpress.com/2015/01/29/ujoroszorszag-harcteri-hirei-4/

Donbassz frontjain tombol a háború.

Bahmutka térségében ma délelőtt már a sokadik valcmanista áttörési kísérlet fulladt vérbe. Krimszkojénál úgyszintén. Nyalókakirály és kijevi udvartartása igazán nem fukarkodik az élőerővel.

Tömi a junta a darálóba az “új húst”-és százszámra pusztulnak a népköztársasági erők tüzérségi tüzétől (Славяносербск)Szlavjanoszerbszk, (Кряковк)Krajakovka és (Сокольники)Szokolnyiki térségében. Jelentések szerint a népköztársaságiak több katonája kérte kivonását a frontvonalból a lelki trauma miatt, ami a felkészületlen és tapasztalatlan valcmanista ágyútöltelék-tömeg pusztulásának létványa vált ki belőlük.

(Счастье)Szcsasztyje, (Станицa Луганска)Sztanyica Luhanszka és (Старый Айдаре)Sztarij Ajdar településeket lövi a latortüzérség ma délelőtt.

(Попаснaя)Popasznaját ismét ostromolja(ná) a valcmani sereg, de nem jutnak előbbre. Popasznajánál mind a védők, mind a támadók nagy veszteségeket szenvedtek ma délelőtt.

A gyebalcevoi katlan “zsebében” (Светлодарск)Szvetlodarszk környékén a népfelkelők kivárnak. A megszálló banda sehová sem tud mozdulni, viszont fogytán van mindenük.

A 37 éves nagyszőlősi Kovács Adalbert Béla a valcmanista gyalogos hadosztály MOZGÓSÍTOTT lövésze szintén Gyebalcevonál vesztette életét.

Donyecket a délelőtt folyamán ismét több tüzérségi csapás is érte. A leginkább Kujbisev és Petrovszkij kerületek szenvedték meg a valcmanista terrort. Három donyecki civil meghalt.

(Еленовкa)Jelenovkát és (Докучаевск)Dokucsajevszket ma reggel óta több alkalommal is bombázta a latortüzérség.

Gorlovkában négy civil halt bele a ma délelőtti latortüzérségi akciókba.

https://balrad.wordpress.com/2015/01/29/donbassz-frontjain-tombol-a-haboru/

A gyebalcevoi katlan kezd átláthatatlanul fortyogóssá válni. Ma késő délután (Нижнее Лозовое)Nyizsnyeje Lozovoje térségében rendkívül heves harc bontakozott ki. Itt szinte minden félnek a háta mögött ellenség van.

(Попаснaя)Popasznaja és (Артемовск)Artyamovszk térségében a valcmanisták erőösszevonásokat végeznek, és erődítményeket építgetnek.

(Новолуганск)Novoluhanszk és (Красный Пахар)Krasznyij Pahar környékén egész nap folyamán dúltak a csatározások.

(Углегорск)Uglegorszkban már a falu központjában harcolnak a népköztársasági erők a valcmanistákkal.

(Троицкоe)Troickojéból viszont kivonultak a milicisták, mert a falut erősen kezdte ágyúzni a valcmanista latortüzérség.

Gorlovkát már akár ne is említsük. Ma ismét kazettás “Uragan”-rakétákkal lőtte a békevágyba majd belepusztuló Nyalókakirály latortüzérsége. Ezekben az alább látható kegyszerekkel szórták meg a várost.

Ilyen gyilkos eszközökkel vannak beterítve a közterek. Kész csoda, hogy ma délután CSAK öt civil halt meg Gorlovkában, bár ugyanakkor több tucatnyian megsebesültek ezektől a gyilkoktól.

Donyeck Kirov, Kujbisev és Petrovszkij kerületeiben a latortüzérség terrorja hét civil életét követelte ma, valamint húszan megsebesültek. És hát tüzek pusztítanak.

Avgyejevkánál teljesen tehetelenné vált a milicia. A helyi lakosságot túszként fogvatartó és élő pajzsként maga előtt toló jobbszektorosok “ügyes taktikát” választottak! Ma már teljesen meg is merevedett a “front” Avgyejevkában.

(Еленовка)Jelenovkánál a valcmanista 28. harckocsizó dandár szinte teljesen ki lett szorítva a faluból, de a milicisták még mindig nem vonultak be. A település déli részénél még mindig pozicióharc dúl.

A DNR késő délutáni jelentése szerint a mai harcokban 18 népköztársasági harcos esett el, és 75 megsebesült.
Odaveszett egy tank, egy önjáró löveg, egy vontatott löveg, és kettő darab lőszerszállító teherautó.

Latorveszteséget a jelentés nem említ.

https://balrad.wordpress.com/2015/01/29/donbassz-mai-napja-5/

Blöff volt Döbrögiék mentőállomásos kampányígérete is!

Orbán Viktor miniszterelnököt a humántárca jelentése napokon belül szembesíti azzal, hogy valójában nem épültek meg azok a mentőállomások, amelyek elkészültét tényként jelentette be tavaly márciusban, a választási kampányban. Az erre szánt uniós pénz egy része viszont elúszhat.

A korábbi ígéretek szerint 22 új mentőállomást kellett volna építeni az előző ciklusban és további hatvanat felújítani. Ezek megtörténtét Orbán Viktor be is jelentette tavaly márciusban. Valójában azonban mindössze egyetlen új mentőállomás készült el, ez a Tolna megyei Bátaszéken, és mindössze 13 felújítása történt meg.

A programra 2009-ben 11 milliárd forintot kapott Magyarország uniós forrásokból. Ha 2015 novemberéig, a támogatási ciklus végéig nem sikerül a beruházásokat befejezni, elvész a pénznek az a része, amit eddig nem költöttek el, a programot akkor már csak az Országos Mentőszolgálat költségvetéséből lehetne finanszírozni. Szakemberek lapunknak azt mondták: ha a programot az elmúlt három évben nem sikerült befejezni, akkor nagyon valószínű, hogy a hátralévő kilenc hónap sem lesz elegendő erre.

Ma Magyarországon több mint 1100 olyan település van, ahol esélyük sincs az ott élőknek – mintegy másfél millió embernek –, hogy baj esetén 15 percen belül kiérjen hozzájuk a mentő.

A sürgősségi ellátásban ez a 15 perc az elfogadott nemzetközi normaidő – ez az az időtartam, amelyen belül a beavatkozás, az esetleges újraélesztés sikerrel járhat. Ha a hívástól számított egy percen belül kigördülne is a legközelebbi állomásról a mentő, a Baranya megyei Kórós lakóinak például 46,5 percet, az ófalusiaknak 36,5 percet kellene várniuk. (Ebbe a megyébe három új mentőállomást is terveztek.) Hasonlóan lassan juthat el a segítség a Bács-Kiskun megyei Kunmadaras vagy Hercegszántó lakóihoz: nekik 37-38 perc az a legrövidebb idő, amennyit a legkedvezőbb esetben is várniuk kell a sürgősségi ellátásra.

Ezt az áldatlan helyzetet orvosolná az uniós projekt az új mentőállomások megépítésével és a felújításokkal. A program indításakor az érintett önkormányzatok ingyenes telket adtak a 22 új állomás megépítéséhez. A következő két évben nem történt semmi. 2012 szeptemberében Mártai István, az Országos Mentőszolgálat akkori főigazgatója egy pécsi szakmai rendezvényen bejelentette: 2013 végére elkészül a 22 új mentőállomás, és 60-at felújítanak. Továbbá 200 új mentőautót vásárolnak, melyből 44-et az új állomásokon, a többit az ország egyéb helyein állítják szolgálatba. A főigazgatót viszont előbb menesztették, mint hogy ezt a tervét valóra válthatta volna.

Lapunk úgy tudja: a kormánypárt kampánystábja a 2014-es országgyűlési választás előtt sorra szervezte volna az új állomások átadó eseményeit, ám miután egy sem készült el, maradt a „kampányduma”. Az őszi önkormányzati választás előtt viszont néhány helyen, köztük például Zalalövőn, sikerült az alapköveket letenni, de ezeken a helyeken sem biztos, hogy határidőre lezárul a munka: itt – egyebek mellett – régészeti feltárás is lassítja a folyamatot.

Néhány helyen megvan már az építési engedély, és zajlik a közbeszerzési pályázat az építők kiválasztására. Abán például már áll a szerkezetkész épület, valamikor tavasszal akár be is fejezhetik. Sásd polgármestere, Rabb Győzőné lapunknak azt mondta: minden reményük megvan arra, hogy novemberig az ő településükön is elkészül az új mentőállomás. Itt a kivitelezési terveknél tartanak, igaz, egyszer már lejárt az építési engedély, de az építési hatóság már meghosszabbította. Februárra kiválaszthatják az építő céget is. Hasonló a készültség Bábolnán is. A többi település esetében viszont még alig történt valami.

Arról a nyár elején számoltunk be, hogy sok helyen azért is késett a kivitelezés, mert az OMSZ megcsúszott a számlák kifizetésével. Nem jutott időben a megbízási díjához az egyik tervezőiroda sem, amely a fizetési nehézségek miatt visszaadta a megbízást. Úgy tudjuk, a programból való kilépése négy-öt állomás megépítését biztosan késleltetheti.
(NOL)

Így tenyerel rá a munkaerőpiacra az állam

Noha tavaly már kezdett emelkedni a vállalkozások munkaerőigénye, az újonnan létrehozott munkahelyek száma még továbbra is csak a háromnegyede annak, mint amennyi 2008-ban nyílt meg. Az állami munkahelyteremtés viszont még nagyobb fokozatra kapcsolt.

A válságot követő évek a munkaerőpiac szempontjából nehéznek bizonyultak: nőtt a munkanélküliség, a vállalatok a kereslet visszaesése miatt visszafogták a termelést, a felesleges munkaerőtől megváltak, és nem is volt szükség újabbakra. A 2012-es mélypont után, amikor 139 ezer pozíciót nyílt meg a vállalkozásoknál, megkezdődött a lassú kilábalás, ami tavaly is folytatódott, bár az irány már kedvező, a válság előtti szint még nagyon messze van. Sőt, van, ami még ennél is jobban torzítja a piacot.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint tavaly összesen 192,8 ezer új, nem támogatott munkahelyet hoztak létre a cégek. Ez 22 százalékkal, vagyis közel 35 ezerrel több az előző évinél, viszont jócskán elmarad még a válság kirobbanásának évétől, vagyis a 2008-as 251 ezertől. Noha, a fejlődést és a piac magára találását jól mutatja, hogy 2008 óta tavaly hozták létre a legtöbb új munkahelyet.

Ezzel szemben, talán sokkal megdöbbentőbb, hogy 2014-ben közel 639 ezer új munkahely jött létre állami támogatás segítségével. Ezekről a pozíciókról azt érdemes tudni, hogy döntő többségében közmunkás állást jelentenek. Az NFSZ mfor.hu-nak küldött korábbi tájékoztatása alapján átlagosan 80 százaléka ezeknek a munkahelyeknek a közfoglalkoztatás valamely eszközére vonatkozik, vagyis tavaly megközelítőleg 511 ezer közmunkás munkalehetőséget hozott létre az állam.

A teljes támogatott számot tekintve 2009 óta nem volt ilyen sok új munkahely Magyarországon. A bővülés mértéke pedig dinamikus, hiszen 2011-ben előző évhez képest duplázódott a szám, majd 2013-ban ismét egy 63 százalékos növekedés mutatkozott előző évhez képest, tavaly azonban már “csak” 13 százalékos volt a növekmény. Mindesetre – ahogy az az alábbi diagramon is jól látszik – az állami munkahelyteremtés minden eddiginél nagyobb mértékben mozgatta a munkaerőpiacot. És noha, a vállalkozások munkaerőigénye is éledezik, az a válság előtti szinteket még csak meg sem tudta közelíteni.

Az állami “beavatkozás” mértékét jól szemlélteti még az az arányszám is, mely megmutatja, hogy az újonnan létrehozott munkahelyek hány százaléka jött létre a piac önerejéből. Tavaly ez 18,8 százalék volt az előző évi 18 százalék után. Vagyis a fennmaradó rész mind állami segítséggel megszületett álláslehetőség volt. Persze, ahogy a diagramon is látszik, még közvetlenül a válság kezdetén is majdnem 70 százalék volt az állami munkahelyteremtés mértéke, viszont még ettől is le vagyunk maradva.

A jövőben azonban nagy kérdés lesz, hogy a kormány a versenyszféra lassú éledésével párhuzamosan csökkenti-e az állami foglalkoztatás mértékét, vagy változatlan szinten tartja. 2015 vonatkozásában már tudjuk, hogy havi átlag 220 ezer közmunkásnak szeretne munkát adni, és éves szinten plusz 50 ezer fő bevonását tervezik. A nagy kérdés sokkal inkább a középtávú szerepet övezi, amikor egy optimista forgatókönyvet feltételezve, a piac visszatér válság előtti “önmagához”.

Az állami munkahelyteremtésnek ugyanis nemcsak gazdasági, de társadalmi szempontból is vannak hátulütői. Egyrészt a közfoglalkoztatás keretén belül végzett munka nem növeli a GDP-t, a hozzáadott értéke kvázi nulla. Társadalmi szempontból noha a munkaerőpiacra visszatereltek számára jelenthet kisebb fokú előrelépést a jövedelmeket tekintve (a közmunkás bér több mint a segélyek összege), a munkahelyüket elvesztők számára pedig visszalépés. Mindkét esetben fennáll a “bennragadás” veszélye, hiszen míg egyeseknek a megelégedettség érzetét keltheti, mások számára a kilátástalanság, a szakmai tudásoknak nem megfelelő munka végzése, illetve a versenyszférában történő elhelyezkedés kisebb esélye nehezítheti a visszatérést az elsődleges munkaerőpiacra.
(Székely Sarolta)