Görögország történelmi válaszúthoz, és lehetőséghez érkezett. Az elkövetkező néhány hétben eldől, hogy képes-e élni a lehetőséggel a Sziriza vezette Görögország!

Brüsszelben áll a bál, a döntéshozók attól tartanak, hogy anyagi és ideológiai okok miatt Athén Moszkva felé sodródik. Bár mindenki számított arra, hogy a Sziriza problémát fog jelenteni az EU számára, de mostanra világossá vált, hogy a NATO számára is komoly kihívást jelent. Mivel a franciák kulcsszerepet játszottak a görögök euróövezeti tagságának elnyerésében, most a romhalmaz eltakarításához is előre küldik őket közvetíteni. Eközben egyre nagyobb bajba kerülnek a görög bankok.

Forr a levegő az új görög kormány körül. Bár az EU külügyminiszterei ma az Oroszország elleni további szankciók bevezetését vitatják meg, a vezető athéni lap a Kathimerini szerint az új Sziriza-vezette koalíciós kormány egyenesen a hivatalos vétó bevetését fontolgatja.

A tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács egy közleményben aggodalmának adott hangot a romló kelet-ukrajnai biztonsági és humanitárius helyzet miatt, és elítélte a Mariupol elleni “válogatás nélküli” – vagyis nem célzottan katonai célpontok ellen irányuló – rakétatámadást. Ausztria, Magyarország és Szlovákia egyébként megpróbálta “felvizezni” a közleményt, de ez nem sikerült. Ciprasz kormányfő hivatala még az új görög kormány beiktatása előtt közölte: az új athéni vezetéssel nem konzultáltak a közös nyilatkozatról, és annak tartalmához Görögország nem adta egyetértését.

Keleti szél fúj Athénban

Brüsszelben áll a bál, a döntéshozók attól tartanak, hogy anyagi és ideológiai okok miatt Athén Moszkva felé sodródik. A görög baloldal történelmileg is az USA és “nyugati imperializmus”-ellenes attitűddel rendelkezik.

A mainstream helyett érkező új európai politikai erők jellemzően megengedőbbek Putyinnal szemben, ennek oka többek között az Oroszország által részükre nyújtott pénzügyi támogatás, mellyel Moszkva szeretné az EU egységét megbontani bizonyos, számára fontos kérdésekben. Úgy tűnik, ez sikerül is. Ráadásul a görög-orosz kapcsolatok hagyományosan jók, a Sziriza példának okáért már tavaly kifejezetten támogatta az Ukrajnával kapcsolatos orosz magatartást. A Sziriza képviselői az Európai Parlamentben rendre nemmel szavaztak az ukrajnai szeparatizmust elítélő, valamint az EU és Ukrajna közti viszony mélyebbre fűzését előirányzó tervezetekre.

Biztonságpolitikai komplikációk

Bár mindenki számított arra, hogy a Sziriza problémát fog jelenteni az EU számára, de mostanra világossá vált, hogy a NATO számára is komoly kihívást jelent. Ciprasz kül- és védelmi politikája is a jelek szerint erőteljesebb moszkvai befolyás alá kerülhet. Az európai politika új válaszvonala egyre kevésbé van a jobb- és a baloldal között, hanem inkább a Putyin-párti és Putyin-ellenesek között húzódik.

Az új görög külügyminiszter például baráti viszonyt ápol a Kreml fő-ideológusával, Alexander Duginnal, akinek az apja teljesen véletlenül a szovjet katonai hírszerzés tábornoka volt. Dugin, aki egyben a Nemzetközi Eurázsiai Mozgalom vezetője, tárt karokkal várja Oroszország Anyácska nevében a görög elvtársakat. Ahogyan 2013-ban megfogalmazta: „Görögországban a partnereink egy nap a Szirizás balosok lesznek, akik visszautasítják az Atlanticizmust, a liberalizmust és a globális tőke dominanciáját. Amennyire tudom, a Sziriza anti-kapitalista, amely kritikus a Görögországot és Ciprust megalázó globális oligarchával szemben.”

Francia közvetítés

Mivel a franciák kulcsszerepet játszottak a görögök euró-övezeti tagságának elnyerésében, most a romhalmaz eltakarításában is előre küldik őket. Francois Hollande a jelek szerint hajlandónak mutatkozik a befagyott Berlin-Athén viszony közepette közvetítő szerepet eljátszani. Ez első lépésként egy konferencia lenne, ahol közösen megvitatnák az euró övezet jövőjét és új kormányzási formákat javasolnának. Az Európai Parlament baloldali elnöke, Martin Schulz is Athénba utazik ma, hogy közvetítsen Athén és Berlin között.

Az euró-csoport vezetője, Jeroen Dijsselbloem holnap megy Athénba, hogy találkozzon a görög miniszterelnökkel és pénzügyminiszterrel. A találkozó célja, hogy meghallgassa a Sziriza pozícóját, egyben fölvázolja számukra azon pénzügyi “vörös vonalakat”, amiket nem lehet áthágni. Márciusra 4,3 milliárd eurót kell szereznie Athénnak a törlesztéshez, a piaci finanszírozás a jelenlegi hozamok mellett kizárt.

Egyre nagyobb bajban a görög bankok

Eközben kétszámjegyű veszteségeket kénytelenek elkönyvelni a görög nagybanki részvények a vasárnapi választási eredmények utóhatásaként. A legnagyobb bankok – Piraneus, Alpha Bank, Eurobank és a National Bank of Greece – egyenként saját piaci kapitalizációjuk több mint harmadát vesztették el ezen a héten.

A Moody’s elemzői egyenesen azzal számolnak, hogy a következő pár napban a görög nagybankok ELA-ért folyamodnak a jegybankhoz (emergency liquidity assistance – ELA). A magánszektor 164 milliárd euró körüli betétállománya december óta 7-8 milliárd euróval zuhant a hitelminősítő adatai szerint. Az ELA, ami a kifizetési nehézségekkel küszködő bankok számára rövid távú hiteleket biztosít, lazább fedezeti követelményekkel rendelkezik, mintha az EKB-tól kérnének a pénzintézetek hitelt, de magasabb kamatokat kell utánuk fizetni.

A Moody’s várakozásai szerint a görög bankok EKB-tól kért hitelei elérhetik a 75 milliárd eurót a hónap végén a tavaly novemberi 44,9 milliárd és 56 milliárd eurós állományhoz képest a görög jegybank adatai alapján. A bankok által felvett hitelek 2011 júniusában érték el a csúcsot, több mit 100 milliárd euróval.
(privatbankar)