Hétezer migráns tüntetett Kölnben

Hétezer kurd bevándorló vonult utcára Németországban, miután a török fegyveres erők újabb beavatkozást indítottak Szíriában.

Hétezer kurd migráns tüntetett Köln utcáin, miután Törökország újabb katonai beavatkozást indított Szíriában. Kölnben él Németország legnagyobb kurd közössége, a tömegdemonstrációra húszezer embert vártak – áll a DPA hírügynökség beszámolójában.

A török fegyveres erők január 20-án indítottak offenzívát egy kurd többség által lakott szíriai város, Afrin területén, ami világszerte heves ellenállást váltott ki a kurd közösségek körében. A Kölnben kezdődő tüntetést a rendőrség nagy erővel biztosította, hogy megakadályozza a különböző közel-keleti kisebbségek közti utcai harcokat a német városban.

Törzsi háborúk Nyugat-Európában

A Deutsche Welle beszámolója szerint tömegoszlatásra került sor, amikor a rendőrök “militáns tartalmú” transzparenseket láttak a tömegben, emellett a tüntetők ismét egy terrorista vezető arcképét emelték a magasba.

Törökország azt követően indította meg a január 20-i hadmozdulatot, hogy az Egyesült Államok hivatalosan is bejelentette egy új “határvédelmi erő” kiképzését, ami a Szíriai Demokratikus Erők és egy Törökországban terrorszervezetként nyilvántartott csoport, a Kurdisztáni Munkáspárt tagjaiból áll.

Recep Tayyip Erdogan török államfő azzal indokolta a katonai beavatkozás szükségességét, hogy “megvédje az ország határait egy “terrorista hadseregtől”.

Senki nem tudja, ki szervezett több ezres török tüntetéseket Németországban

http://www.hidfo.ru/2018/01/hetezer-migrans-tuntetett-kolnben/

Tudományos áttörés: Kínai tudósoknak sikerült majmot klónozni

A Kínai Tudományos Akadémia szerdán Pekingben bejelentette, hogy kínai tudósok elmélyült munkájának köszönhetően 2017. november 27-én és december 5-én megszületett a világ első és második testi sejtből, ún. szomatikus sejtből klónozott majma, „Zhongzhong” és a húga, „Huahua”. Ezzel Kína lett az első ország a világon, ahol sikerült főemlőst klónozni. Ez a tudományos eredmény hozzájárul az agybetegségek hatékony kezeléséhez és az emberi egészségügy fejlődéséhez.

A tudósok 1997-ben végezték az első sikeres klónozást. A „Dolly” nevű bárányt testi sejtből klónozták, később sok emlőst, köztük lovat, marhát, tevét, macskát és kutyát is sikerült klónozni, de az emberhez jobban hasonlító főemlőst eddig még soha nem sikerült, ez az egész világon problémának számított. A Sun Qiang, a Kínai Tudományos Akadémia Idegtudományi Kutatóintézetének kutatója és Liu Zhen posztdoktor által vezetett tudóscsoport ötéves szüntelen munkának köszönhetően ért el áttörést a probléma megoldásában, aminek eredményeképpen a világ első testi sejtből klónozott majma Kínában született.

Bai Chunli, a Kínai Tudományos Akadémia elnöke szerdán bejelentette;

„2017. november 27-én született meg a világ első testi sejtből klónozott majma, „Zhongzhong”. December 5-én megszületett a húga, „Huahua”, ő a második testi sejtből klónozott majom a világon.

Ez az eredmény azt jelenti, hogy Kína kísérleti állatként használhatja a testi sejtből klónozott majmot.”

Bai Chunli arról is beszélt, hogy a testi sejtből klónozott majom teljes egészében kínai kutatók teljesítménye.

Sun Qiang kutató, a kutatócsoport vezetője pedig kijelentette;

„Kitartóan dolgoztunk, soha nem adtuk fel. Az első két évben összegyűjtöttük a 2010 előtti nemzetközi eredményeket és tapasztalatokat, melyeket utána folyamatosan teszteltünk. A jó lehetőségeknek, a jól megválasztott időnek és a kiváló kutatóknak köszönhetően értük el végre a sikerünket.”

A testi sejtből klónozott majom sikere nagy jelentőséggel bír az alapvető kutatások szempontjából. Bai Chunli, a Kínai Tudományos Akadémia elnöke elmagyarázta, hogy azért nem sikerült számos agybetegség gyógyításának módszerét felfedezni, mert a kísérleti állatként használt egerek nagyban különböznek az embertől. Az egereken végzett tesztek révén előállított gyógyszerek többsége hatástalan, vagy pedig jelentős mellékhatásaik vannak az emberi agybetegségek kezelése esetén.

„A sikeres majomklónozás és a klónozott majom kísérleti állatként használata jelentősen csökkentheti a gyógyszerek kutatásához szükséges időt, – folytatta Bai Chunli, – emelheti a sikeres gyógyszerek kutatásának arányát, hozzájárulhat a kínai gyógyszerek kutatásához és fejlesztéséhez, valamint az Egészséges Kína 2030 programhoz.”

A jövőben Kína felgyorsítja az Alzheimer-kór, az autizmus, az immunhiányos betegségek, a tumorok és a metabolikus betegségek gyógyítását célzó új gyógyszerek kutatását és fejlesztését.

China Radio International / CRI