A Halloween sok gyereket, fiatalt és felnőttet csábít arra, hogy egy félelmetesen szórakoztató horrorpartit tartsanak. Ez az a nap, mikor az utcán végigvonuló gyerekek gonosz szellemeket utánoznak és a lakások ajtajában édességet kéregetnek miközben ezt mondogatják: „édeset vagy savanyút?“ Aki nem adja meg nekik a kért dolgot, az szemtelenségre vagy vandalizmusra számíthat. Felnőttek felvágott nyakkal és hasonlókkal mutatkoznak a horror-partikon, és a boltokban számtalan parti kelléket lehet kapni, mint például: agy és folyékony vér „Zombi-falatkát“ A horrorpartikon lehet „levágott ujjvirsli“-t enni, és okkult praktikákat kipróbálni, mint pl. a jósokat megkérdezni, tarokkártyázni vagy ingázni, s ezek nem csak itt egyre kedveltebbek. De honnan származik ez az ijesztő arcokkal és félelmetes alakokkal teli véres ünnep? Vajon árthat-e, ha túl könnyelműen bánunk ezzekkel az okkult vagy ijesztő szokásokkal és hova vezet ez az egész végeredményben? Ezeket a kérdéseket általában nem teszi fel senki, vagy ha igen, akkor szőnyeg alá söprik. Ami a Halloween-ünnep eredetét illeti, leginkább az a vélemény dominál, hogy az október 31-ei rituálé egy kelta hagyományra vezethető vissza. A druidák állítólag ezen a napon embereket áldoztak fel, hogy halálistenüket „Samhain“-t tiszteljék. A szokást a 19. században a brit szigetekről áthozták az amerikai keleti partra és onnan később visszakerült Európába. Nagyon dinamikusan fejlődött és az idők során sokféleképpen átalakult. Azt a folyamatot, hogy hogy alakultak át a kelta szokások modern Halloween-szokásokká, azt történelmileg nem lehet pontosan bebizonyítani. De bebizonyítható az egyértelmű összefüggése a sátánizmussal, aminek az áldozati szertartása már évezredek óta rejtve működik. Ezt az összefüggést Anton Szandor LaVey, az USA-ban levő „Church of Satan“ alapítója és főpapja is megerősítette. LaVey azt állította magáról, hogy ő határozta meg a modern sátánizmus fogalmát és ő szervezte meg ezt az „egyházat“. 1969-ben megírta a „Sátáni bibliát“, amiben az áll, hogy október 31-e, a Mindenszentek előti este, a sátánizmus egyik legfontosabb ünnepnapja. Az okkultizmus-kutató, Jack Roper a következőket állapítja meg: „... az évnek az a napja, amikor a legnagyobb arányu sátáni-okkult szertartásos bűncselekmények történnek, az Halloween.“ John Ramirez egy olyan személy, aki saját tapasztalatból ismeri a varázslás, boszorkányság és sátánizmus realitását, a Halloween kultuszt és annak a kihatását. Ramirez New York Bronx negyedében nőtt fel egy sátánista családban. Nézze meg erre vonatkozó német nyelvű adásunkat: „Der Hölle entkommen – John Ramirez, Ex-Satanist“. Ma nyomatékosan óva int a Halloweentől: „Bárcsak azt mondhatnám, hogy csak egy ártalmatlan szórakozás volt. Hogy a szellemek, démonok és az ördög mögött senki nem rejtőzik. De ezt nem tudom megtenni. Megtapasztaltam a sötét erőket, akiktől óva kell, hogy intsek mindenkit. Ezért nem tudok úgy tenni, mintha a Halloween egy ártalmatlan, rémesen jó buli lenne. Sok ember nem hiszi, hogy az ördög létezik. De nekem sajnos más a megtapasztalásom. A Sátán valós és a hatalma pusztító. A sátánisták között és a boszorkánykörökben még mindig a Halloween a legnagyobb ünnep, az ijesztés és halál ünnepe. (…) Szomorú tény, hogy az év ezen időszakában tűnik el a legtöbb gyerek. (…) És mégis mindeki úgy tesz, mintha a Halloween egy vidám, ártalmatlan jelmezes ünnep lenne. Az ördög szereti a Halloween-t, ezt régen pontosan tudtam. Mert ezen a napon az emberek teljesen gyanútlanul és naivan felé fordulnak. Játékos módon megnyitják magukat a szellemeknek és démonoknak. De a sötét erőkkel nem lehet játszani. Higyje el nekem, hogy vudu-papként a Halloween egy spirituális fénypont volt és én teljesen benne voltam.“ Eszerint a Halloween-szokás nem csak a rendezvényeket kedvelő társadalmunk divatja és nem csak a nyári kiárusítások és karácsonyi vásár közötti üzleti fogás, hanem egy olyan nap, amikor valódi szörnyűségek történnek. Habár a gyerekek Halloweenkor gyanútlanul démonoknak öltözve vonulnak az utcákon, és a fiatalok tudatlanul belemennek az első okkult tapasztalatszerzésekbe, és szellemekkel beszélgetnek. Még a felnőttek is naívan a sötét erők közelébe kerülnek a vérszomjas partikon. De ezzel egyidejűleg máshol, okkult és elit hálózatokban, sátáni okkult rituális bűncselekményeket követnek el. Számos áldozat és kilépett ember vallomása, mint pl. a holland bankár Ronald Bernard is, megerősíti időközben a rituális erőszak, emberkínzás, valamint gyerekgyilkosság és kannibalizmus alkalmazott gyakorlatát. Most aztán mindenki maga döntheti el, hogy a Halloween teljes ártatlanságában hisz-e, vagy talán mégsem?
