Megállíthatatlannak tűnik a magasan képzettek elvándorlása

Számos adat látott már napvilágot a kivándorolt magyarok számáról, így pontosan nem tudhatjuk, hogy hányan dolgoznak már külföldön. Az azonban biztos, hogy több százezren vannak, és leginkább az iskolázott fiatalok hagyják itt az országot. Közülük is leginkább az orvosok és mérnökök, szemben a pedagógusokkal és a jogi végzettségű frissdiplomásokkal. Átfogó és részletes kutatás jelent meg az 1989 óta kivándorolt magyarokról. A Managing Migration in South East Europe (SEEMIG) transznacionális együtműködési program keretében az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával megvalósult projekt, amelynek vezető partnere a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A kutatás végső eredménye szerint 2013 elejéig körülbelül

350 ezer honfitársunk hagyta már el az országot.

Tény, hogy ez lényegesen kisebb szám, mint a korábban napvilágot látott adatok, de ugyanakkor azt maga a KSH is elismeri, hogy a 350 ezres szám inkább egy konzervatív becslés. Mindezekkel együtt is eddig ez a legkörültekintőbb kutatás a témában, a projekt pedig két és fél évig tartott.

A 350 ezer azért is hathat egyébként kevésnek, mert korábban maga a Nemzetgazdasági Minisztérium csak az Egyesült Királyságban élő magyarok számát 300 ezerre becsülte. Ráadásul a SEEMIG projektjében a 2013. eleji állapotokat rögzítették, miközben a német statisztikai hivatal adatai szerint csak tavaly 60 ezren költöztek ki hazánkból Németországba. Ezenfelül Vukovich Gabriella, a KSH elnöke egy korábbi interjúban arról beszélt, hogy körülbelül pluszban még 90-100 ezerre tehető azoknak a magyaroknak a száma, akik naponta, hetente vagy akár havonta járnak haza. Viszont az ingázók számát is nagyon nehéz pontosan meghatározni.

Fiatal értelmiségiek döntenek a költözés mellett

A SEEMIG legfrissebb felmérése szerint

leginkább a fiatal korosztályok hagyják el leginkább az országot, míg iskolai végzettség szempontjából pedig a legiskolázottabbak.

A migráns magyarok 25 százaléka 30 év alatti, és 63 százalékuk még nem érte el a 40 éves kort. A nemek szerinti megoszlás esetében a kivándorló férfiak aránya valamivel nagyobb, mint a nőké, azonban az eltérés nem jelentős.



Az összlakosságot tekintve a diplomások aránya 18 százalék, míg a kivándoroltak között ez az arány jóval magasabb, 32 százalékot mutat, amiből jól látszik, hogy jelentős részben a képzett népesség hagyja el az országot.

A nemrégiben megjelent Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR)adataiból kiderül, hogy a vizsgált frissdiplomások egyharmada tervez külföldi munkát az elkövetkező öt évben, további egyharmaduk pedig nem látja egyelőre az ilyen irányú terveit. A további külföldi munkát tervezők a legnagyobb (41%) arányban a természettudományi képzési terület frissdiplomásai között vannak jelen. A jogi, pedagógusképzési és agrártudományi szakokon végzettek az átlagnál ritkábban terveznek külföldi munkavállalást a következő években.

A fiatal orvosok és mérnökök már külföldön vannak

Egyébként a DPR-es megkeresés időpontjában a válaszadó frissdiplomások közül 7,6 százalék jelezte, hogy éppen külföldön dolgozik. Ez az arány azonban képzési területenként jelentős eltéréseket mutat. A külföldi munkavállalás az átlagnál gyakoribb az orvos- és egészségtudományi, természettudományi és műszaki diplomások körében. Viszont kimondottan ritkának mondható a jogi és pedagógiai diplomát szerzettek körében. A DPR adatai egybevágnak a KSH adataival, miszerint a férfiak némileg nagyobb eséllyel vállalnak munkát külföldön.

A DPR szerint

a külföldi munkavállalás leggyakoribb célországa egyértelműen Németország, ezt követi Ausztria, majd az Egyesült Királyság.

Ez egybevág a SEEMIG projekt adataival, ugyanakkor ez utóbbiból az is kiderült, hogy a negyedik legnépszerűbb célország Hollandia, valamint az, hogy a több mint egy éve kivándoroltak legalább 20 százaléka az EU-n kívülre távozott, az elsődleges tengerentúli célpont az USA. De sok magyar kivándorló él még

• Ausztráliában,
• Kanadában,
• Belgiumban,
• Svájcban,
• Dániában,
• Spanyolországban,
• Finnországban,
• Írországban,
• Olaszországban,
• Norvégiában,
• Izraelben is.

A három legnépszerűbb országba kiköltöző magyarok adatait jobban megvizsgálva azonban feltűnik, hogy jelentős eltérés mutatkozik az egyes országokba települő magyarok között. Míg Németországba és Ausztriába sok szakmunkás férfi megy, addig Nagy-Britanniába nagyobb arányban költöznek fiatal, képzett magyarok: 43 százalékuk érettségivel, 36 százalékuk pedig diplomával rendelkezik.

Bíró Dalma összeállítása



Bertha Szilvia Zsuzsanna:
Ki szerint megoldás a magyar elvándorlást bevándorlással ellensúlyozni???

Olyanokkal feltölteni a magyar munkaerőpiacot, és olyanokra alapozni az ország jövőjét, gazdaságát, akiknek a magyarság számára elüldözéssel felérő megélhtési kilátás annyira vonzó, hogy elhagyják saját hazájukat is? Vajon milyen társadalmi, gazdasági, színvonalat jelent ez a jövőre nézve? És, mit jelent a magyar nemzet számára...? Ugye, nem kell magyarázni?

Érdemes elolvasni az elemzést, ugyanis az elvándorlási, és a kormányzati "munkahelyteremtési" problémára igen jól rávilágít, számadatokkal. (A számadatok torzítására vonatkozó elemzést én még pár dologgal kiegészítném, hogy miért is nyilvánvaló a csökkenő munkanélküliséget bizonyító (?) számadatok álságossága - de erről majd legközelebb...A cikkben olvasható végkövetkeztetések, valamint a sugallt megoldások egy részével pedig egyáltalán nem értek egyet. De, ettől még hiánypótló az írás.).

Néhány elgondolkodtató részlet a küföldre távozott magyarokról készült felmérésből:
"...
A pár napja publikált felmérés szerint 2013 elején 350 ezren lehettek, akik kivándoroltak Magyarországról. És ebben a számban nem voltak benne azok, akik egy Magyarországon is jelenlévő külföldi cég telephelyén dolgoztak (ők 90 ezren lehetnek). Sem azok, akik naponta ingáztak Ausztriába, illetve egy évnél kevesebb időt töltöttek külföldön. Valamint az a nagyjából 110 ezer ember sem volt benne, akik már dolgoztak ugyan kint, de amikor az adatfelvétel volt, éppen itthon voltak. No meg azok sem, akik 2013 eleje óta vándoroltak ki, kezdtek el ingázni vagy csak egyszerűen mentek ki dolgozni.
...
Vagyis a legjobb munkavállalási korban vannak, átlagéletkoruk 33 év, ráadásul többségük még családalapítás előtt áll. Ha minden bejön nekik kint, munka (a kivándoroltak 84 százaléka dolgozik), család, akkor kétséges, hogy hazajönnek-e.
Ami szintén nem sok jót jelent, hogy a kivándoroltak között jelentősen magasabb a diplomások aránya, mint az összlakosságon belül. De a kitelepült érettségizettek aránya is meghaladja a magyar átlagot.
....
A hazatérési szándékokról is érdeklődtek a háztartási kikérdezésnél. Az itthon maradt családtagok szerint a kivándoroltak 25 százaléka mondta azt nekik, hogy nem akar hazajönni, és csupán 10 százalék nyilatkozott úgy, hogy visszatér. A többiek bizonytalanok voltak, vagy nem volt információjuk a válaszadáshoz.
..."

http://fn.hir24.hu/gazdasag/2014/10/17/itt-van-vege-az-orbani-alomnak/

A szegénység eledele ma a porciónyi Magyarországon

1 kiló rizs, fél kiló tészta és szintén fél kiló sertészsír, egy kis doboz tejföl, 6 krumpli, 4 alma, 1 paradicsom, 1 paprika, 1 fej vöröshagyma. Ez nem vicc, van olyan magyar család, akiknek tényleg csak ennyi jut, HETENTE! Megdöbbentő ajándékcsomaggal hívta fel szerkesztőségünk figyelmét a hazai családok kiszolgáltatott helyzetére a legkissebb multi, a Metro Kereskedelmi Kft.

Vannak olyan családok, akiknek ennyiből kell megoldaniuk a heti étkezést. Neked sikerülne?

- olvasható az ajándékcsomaghoz csatolt levélben.

Ez nem vicc! Az áruházlánc a hazai létminimumból (2013-ban havonta 87 510 forint) következtetett (a lakásfenntartási és egyéb alapvető költségek levonása után) arra, hogy mennyi étel juthat a legszegényebb magyar családok asztalára, hetente! A legolcsóbb termékekből állították össze a következő élelmiszercsomagot.

Ilyen fejadagok mellett az sem meglepő, hogy az ENSZ felmérése és a Magyar Élelmiszerbank által közölt információk alapján többszázezer alultáplált ember él Magyarországon, és körülbelül 10-15 ezer gyermek éhezik.

Pedig becslések szerint Magyarországon a háztartásokban fejenként évente 40 kilogramm élelmiszer kerül a szemétbe. A kidobott élelmiszerek 78 százalékáért a vállalatok, 22 százalékáért pedig a lakosság a felelős. Arról nem is beszélve, hogy éves szinten több tízezer forintot is megtakaríthatnának a családok az élelmiszerek hatékonyabb, jobb felhasználásával.

Gölöncsér Miklós összeállítása

Kéknyelv: Élelmiszer és élőállati kockázati zárlat több megyében

Már Veszprém megyét is érintik azok az intézkedések, amelyek a kérődző állatokat megbetegítő kéknyelv-betegség Csongrád megyei megjelenése miatt léptek életbe - tájékoztatott a Veszprém Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság vezetője.

A közlemény szerint a kéknyelv-betegség hazai megjelenése miatt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 150 kilométeres sugarú körben védő- és megfigyelési zónát jelölt ki. A zóna területéről kéknyelvűségre fogékony állatot kiszállítani vagy azt oda beszállítani csak állatorvosi engedéllyel lehet. Az intézkedés Veszprém megye 23 dél-keleti településére is kiterjed.

A szúnyogok által terjesztett vírusos betegségre a szarvasmarha, a juh és a kecske, valamint a vadon élő kérődzők fogékonyak. A kéknyelv-betegséget terjesztő vírus az emberi egészségre ártalmatlan. Az emberre az esetlegesen fertőzött állatokból előállított élelmiszerek sem jelentenek veszélyt - ismertették a közleményben.

Hírfigyelő Szolgálat

Adócsomag 2015 - Farsúlyos Fidesz

A benyújtott adócsomagba rejtve található egy olyan rész, amely a kollektív befektetési formák különadójáról rendelkezik. Ezek szerint "adókötelezettség terheli azt a kollektív befektetési formát, amelynek befektetési jegyeit Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező, a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014 . évi XVI. törvény szerinti forgalmazó forgalmazza".

Az adó alapja a forgalmazói díj, vagyis "a forgalmazónak a befektetési szolgáltatási tevékenységére tekintettel a kollektív befektetési forma által közvetlenül, vagy a befektetési alapkezelő által az alapkezelői díjon keresztül fizetett jutalék, díj 2014. évre megállapított összege". Az adó mértéke az adóalap 25%-a.

Érdemes tudni azt, hogy az alapkezelési díjak nemcsak azt a költséget tartalmazzák, amely a vagyonkezeléshez kötődik, hanem azokat is, amelyek a forgalmazáshoz, méghozzá, ha a költségeket megfigyeljük, akkor ez utóbbi rész jelentős részarányt képvisel. Piaci becslések szerint az átlagos költségterhelése az alapoknak 1,5% körül lehet, ennek körülbelül a fele lehet forgalmazói díj, bár nagyon eltérő megoldásokkal is találkozhatunk a piacon.

A nemzetgazdasági miniszter ma bejelentette a 2015-ös adócsomag részleteit, ami még a mai nap folyamán elérhetővé is válik. Az szja-ban és a társasági adózásban nem lesznek nagy változások, a házasságkötéseket adókedvezménnyel ösztönzi a kormány, a kétgyermekes családok adókedvezményét fokozatosan növeli. Tájékoztatásából az is kiderült, hogy a kormány továbbra is kíméletlen a különadóval sújtott szektorokkal szemben, változatlanok maradnak a különadók, sőt. A távközlési különadó kiterjesztésére készül a kormány. Az áfacsalás elleni küzdelem néhány új elemét is felvázolta a miniszter.

Fontosabb részletek

• Nincs egy számjegyű szja-kulcs, egyelőre
• A társasági adókulcsok is megmaradnak (500 millió forintos adóalapig 10%, e felett 19%)
• A különadók megmaradnak, a bankadóból a bankok nem kapnak kedvezményt, egyelőre
• A második gyermek után járó adókedvezményt fokozatosan, 4 év alatt duplázza meg a kormány
• A foglalkoztatást ösztönző programok folytatódnak
• A társasági adóalapból jövőre már azok a cégek is igénybe vehetnek kedvezményt, amelyek a felsőoktatást támogatják
• A mezőgazdaságnak több intézkedéssel kedveskedik a kormány (az 5%-os áfakulcsot más hústermékekre is kiterjesztik)
• Az áfacsalás ellen újabb lépéseket tesz a kormány, így például jön az elektronikus közúti árufigyelő rendszer
• Az is biztos, hogy jövőre kiterjesztik az online pénztárgépek rendszerét

Jön az internetadó (Itt megmérheti, ön mennyit fogyaszt.) (Az alábbi kalkulátoron pedig: http://jimmi.hu/internetado/ máris hozzávetőlegesen ki lehet számolni a leendő adó mértékét. + az alapdíj!)

Az adócsomagban szerepel a távközlési adóról szóló törvény módosítása, melynek értelmében a távközlési adót kiterjesztik az internetszolgáltatásra. Az adót az adatforgalom alapján kell megfizetni, minden megkezdett gigabyte 150 forintba kerül majd. Az NGM részéről már közölték is: 20 milliárd forint folyhat be az "internetadóból".Jön a lex OTPLényegét tekintve nem változik a banki különadó szabályozása 2015-ben, vagyis a bankoknak továbbra is a 2009-es korrigált mérlegfőösszegük alapján kell fizetniük. Az OTP számára kedvező változás azonban, hogy bizonyos ukrajnai veszteségei után 5 milliárd forinttal csökkenhet a bank egyébként 29,8 milliárd forintos 2015-ös adófizetési kötelezettsége. Ilyen a zsidószerencse...

Változik az életbiztosítások adózása is

Mint ismeretes, idén év eleje óta 20%-os adókedvezmény jár a január 1-je után kötött nyugdíjbiztosításokra befizetett díjak után. Az idei tapasztalatok alapján pontosítja a kedden benyújtott adótörvény-javaslat a nyugdíjbiztosítás fogalmát, és számos technikai jellegű korrekciót tartalmaz. A válság korábbi éveiben népszerű teljes életre szóló (whole life) életbiztosítások adójogi előnye pedig 2017 után megszűnik.

A pálinka visszakoz

Az adótörvényeket változtató, a parlamentnek ma benyújtott csomag a pálinka bér- és magánfőzéssel, illetve a pálinkára vonatkozó jövedéki adózással kapcsolatban több jelentős mértékű változtatást is tartalmaz. Ezek alapján elmondható, hogy lényegében visszavonulót fújt a kormány a 4 évvel ezelőtti pálinkás "szabadságharcban", hiszen megszűnik a tömény szeszes italokra alkalmazott differenciált jövedéki adómérték. A gyakorlatban a 0%-os jövedéki adókulcs a bérfőzésre a vonatkozó adókulcs 50%-ára emelkedik, a magánfőzés esetén pedig egy minimális, jelképes átalányadó mérték lép életbe januártól.

Bíró Dalma összeállítása

Országunkban megszorítás? Ugyan kérem!

Új adótárgyakat talált ki a kormány a parlament elé benyújtott törvénycsomagban. Jövőre a szappan, a sampon, a mosószer után is termékdíjat kell fizetni. Kivetik ezt a sápot valamennyi kozmetikai szerre, a dezodorokra és még a lakásillatosítókra is.

A kormány adóterve lecsap a művirágokra, jövőre ezekre is termékdíjat kell fizetni. Ennél alighanem nagyobb csapás lesz, hogy ezután az irodai papírra is kiveti ezt a díjat a kormány. A felsorolt termékkör elég bő, így nem egyszerűen a másolópapírok után kell fizetni, hanem a jegyzettömbök, iratrendezők, mappák után is.

A kormány terve szerint bevonják a termékdíjas körbe az „egyéb vegyipari termékeket”. Ezek körébe tartoznak többek között a kiskereskedelmi forgalomba szánt mosószerek, öblítők, mosogatószerek, tisztítószerek, tusfürdők és sampontok. A szappanok, felületaktív anyagok, mosószerek után az adótétel 11 forint kilónként, míg a a szépség és testápoló készítményekre 57 forintos díjat vetnek ki. Az irodai papír kilónként 19 forintot csenget majd a költségvetésbe.

A művirágra nagyon haragudhatnak az előterjesztők, mert kilónként 1900 forintos termékdíjat vetnek ki rá, ami szakemberek szerint jószerivel fojtóadónak számít, azaz akkora díjat vet ki rá, ami a legális forgalomból akár ki is szoríthatja ezt a termékcsoportot, vagy legalábbis minimalizálhatja a forgalmát.
(vg.hu)

KELETI NYITÁS IRÁNBAN

MEGINT HABZIK A ZSIDÓSAJTÓ

Országgyűlés Fidesz-KDNP-s alelnöke, Latorcai János forró ölelkezésbe kezd az USA ősellenségével, Iránnal, ahol épp az ő találkozóján hangsúlyozzák, hogy: Az Egyesült Államok és regionális szövetségeseik által elfogadott és alkalmazott logikátlan és rossz politika a terrorizmus terjedését és a régió instabilitását okozta, és így vált a terrorizmus globális problémává− ezt Alaeddin Boroujerdi, az iráni parlament Nemzetbiztonsági és Külpolitikai Bizottságának elnöke mondta azon a találkozón, amire Latorcai érkezett az iráni fővárosba.A tasnimnews.com eredeti, perzsa nyelvű cikkének végén az is szerepel, hogy Latorcai meghívta a terrorizmus terjedéséért az USA-t felelőssé tevő Alaeddin Boroujerdit, hogy jöjjön hivatalos látogatásra Budapestre. (index, részlet és kép)

Tulajdonképpen jó döntés volt a külügy részéről, hogy ezt az Iránnal való tárgyalást éppen az amerikai őrjöngésre időzítette. Szintén figyelemre méltó jelenség, hogy közel két hete tartó amerikai örjöngésre Orbán még egyetlen szót se szólt. Mivel ő is tudja, hogy zsidóhabzásról van szó, másrészt így üzen Amerikának és az EU-nak, hogy nem ez a harc lesz a végső...Egyelőre még semmilyen hír nem jött – már ez is érdekes – Szíjjártó Péter külügyér amerikai jelenéséről, hiszen tegnap már elutazott. Egyelőre csak a fő amerikai zsidó lapok mocskolnak bennünket. További kérdés, hogy a CÖF biztosítékát kiüti-e ez az ügy? Fognak újabb „békemenetet” csinálni, ezúttal Amerika ellen? Miközben „harcban állunk” a legnagyobb terrorista állammal. Az biztos, hogy az amerikai külügy a hazai mocsadékoktól kapott följelentéseket és adatokat. Ezeknek az a céljuk, hogy Orbán kormányát megdöntsék, lejárassák, s utána az öszödi Böszmét, a nagypofájú demokratát ültessék a székbe. Aki eddig még nem tudta, hogy mit is jelent az amerikai demokrácia, hát most megtudhatja:Erőszakos beavatkozást más országok belügyeibe. Amerikának semmi joga és erkölcsi alapja nincs arra, hogy Magyarországot leckéztesse. Jó ez a mostani botrány, mert bebizonyítja, hogy Amerika nem a barátunk, hanem kényszerű szövetségesünk, de ebből a bilincsből könnyen ki lehetne szabadulni, de ezt Orbán nem teszi meg.Kép: Facebookról

http://amagyaroldal.hu/hirek/content/keleti-nyit%C3%A1s-ir%C3%A1nban

Az nevet, aki utoljára nevet - Putyin megnyerheti a csatát, de a háborút nem (Inkább imádkozzanak, hogy minél később legyen London, Párizs és Róma lerombolása, amit valószínűleg Putyin cárnak kell megtennie a fatimai elhallgatott üzenet szerint.)

A történelemben nem mindig az nyer a végén, aki az elején is nyert – mondta a Bloombergnek Ryszard Schnepf, Lengyelország washingtoni nagykövete, arra utalva, hogy véleménye szerint hosszú távon Vlagyimir Putyin és orosz kormánya vesztesen jönnek majd ki az ukrán konfliktusból.

A diplomata úgy látja, Putyin tönkreteszi nemcsak a saját megítélését, de Oroszországét is, ami miatt hosszabb távon el fogja veszteni az orosz választók támogatását. Ha a demokratikus világ egységes marad, makacsul, kitartóan fenntartja a szankciókat és a politikai nyomást, hogy Oroszországot zárják ki a diplomáciai fórumokról, az orosz társadalom rá fog jönni, hogy jobb a demokratikus közösség részeként élni, mint azon kívül – mondta Schnepf az újságíróknak.

Bár egyelőre nem látszik, hogy az orosz vezetés döntéseire hatással lettek volna a szankciók, de „gazdasági és pszichológiai hatásai miatt hosszú távon nem marad majd el az eredmény”. Ehhez persze az kell, hogy az orosz polgárok ne támogassák a kormányuk külföldi agresszióját, az ezzel járó erősödő nacionalizmus azonban Schepf szerint is pont az, ami Putyint népszerűvé teszi. Az orosz lakosság nagy része szegény sorban él, „a nacionalizmus pedig mindig a legjobb élelem az ilyen embereknek, az erős Oroszországról szóló imperialista kép mindig is vonzó lesz azoknak, akiknek nincs másuk, amire büszkék lehetnek”.

A nagykövet aggódik, hogy az ukrán válság egyfajta „befagyott konfliktussá” változhat, amelyen semmilyen egyezmény és tűzszünet nem változtat, különösen, ha az orosz katonák, akik nyilvánvalóan jelen vannak a területen, nem tartják be a két fél megállapodásait. Putyin és Porosenko megállapodtak ugyan a tűzszünetben, ezzel azonban nem győzték meg a lengyel diplomatát, Schnepf szerint nem tűnik ígéretesnek az egyezség.

A lengyel nagykövet azt is elmondta, kormányának nincs kétsége afelől, hogy az orosz titkosszolgálat nagyon aktív Lengyelországban, ezért nagyon komolyan veszik az ilyen fenyegetettséget. Ezt is jelzi, hogy a múlt héten letartóztattak két lengyel állampolgárt, egy katonatisztet és egy civilt, akik a hatóságok gyanúja szerint kémkedtek Oroszország számára. A balti államok még inkább az orosz kémek célkeresztjében lehetnek, de Schnepf véleménye szerint a skandináv országoknak, különösen Svédországnak és Finnországnak is tartania kell a fenyegetéstől, előbbi vizeiben jelentések szerint már is észleltek orosz tengeralattjárókat.
Napi Gazdaság

Egykor kínai gyarmatosítók voltunk

16 évig volt Bécs és Budapest gyarmata Tiencsin belvárosának 108 hektáros területe. Bár a koncessziós zóna gazdaságilag semmit sem lendített a Monarchia gazdaságán, tény: osztrák állampolgár volt az itt élő első kínai köztársasági elnök, majd császárrá koronázott Jüan Si-kaj.

Az 1896-ban kínai nagykövetnek kinevezett báró Moritz Freiherr Czikann von Wahlborn (1847–1909) javasolta először, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia távol-keleti kereskedelmének megerősítése és felfuttatása érdekében minél hamarabb alapítson kereskedelmi telepeket Pekingben és a Sárga-tenger kínai partszakaszán. A Hofburg döntését elősegítette, hogy Ce-hszi kínai császárnő hatalma megtartása érdekében 1860-tól évről évre kényszerűségből több önálló törvényhatósággal felruházott koncessziós területet, százezres lakosú városrészeket (Sanghaj, Tiencsin) adott át a külföldieknek.

A nyugati kizsákmányolást és a „pökhendi fehér ördögöket” megunva azonban 1899 novemberében főleg paraszti rétegek kezdeményezésére polgárháború, majd népfölkelés tört ki a Középső Birodalom északkeleti területén. A boxerek nemcsak a mandzsu császárság megdöntését, hanem az európaiak és a keresztények elűzését is célként tűzték ki maguk elé. Állampolgáraik és külképviseleti szerveik védelmében a nagyhatalmak (Nagy Britannia, Franciaország, Oroszország, Egyesült Államok, Németország, Osztrák-Magyar Monarchia, Olaszország és Japán) 54 ezer fős hadsereget küldtek az időközben a felkelők mellé állt Ce-hszi császári özvegy fővárosát védő 170 ezres kínai és boxer hadsereg ellen.

Az egykori osztrák-magyar koncessziós terület Tiencsinben napjainkban. (Grafika: Falanszter.blog.hu)

Bécs négy páncélos cirkálóval (Zenta, Maria Theresia, Elisabeth, Aspern) és 500 fős szárazföldi harcokban is jártas tengerészkülönítménnyel vett részt a közelharcokban. A monarchia tengerészei a Pejho (napjainkban Hajho) folyó torkolatánál lévő pejtangi erőd szeptember 25-ei rohamánál vívták leghevesebb harcukat. Az ütközetben a monarchia katonai kontingensének 36 százaléka elesett. A halottak egyharmada magyar nemzetiségű volt. Az erődöt egyébként őseink hősiesen bevették.

Nagy zűr kis Kínában

A kínai császári udvar 1901. szeptember 7-én kötötte meg Pekingben a békét a nyolc nemzet szövetségével. A szerződés értelme szerint az 1860-ban átadott tiencsini és sanghaji francia és angol koncessziós területek nagyságát Párizs és London mind a két nagyvárosban megduplázhatta, illetve megtriplázhatta. A tengeri kijárattal rendelkező, ekkor még egymillió lakosú Tiencsin város területének 60 százalékát felosztották egymás között a harcokban részt vett államok.

Míg a Hajho folyó jobb partján (nyugati oldal) alakult meg folyásiránynak megfelelően a japán, a francia, az angol, illetve a német gyarmatok (városrészek), addig a folyó bal partján (keleti oldal) kapott helyt az osztrák-magyar, az olasz és az orosz koncesszió. Mivel már 1900 júliusában tudható volt, hogy az amerikai és az angol zóna egyesülni fog, így kilencedik nemzetként, de nyolcadik területbirtokosként a nagyhatalmak a fazékhoz, pontosabban az orosz koncesszió mellé odaengedték a szintén meggazdagodni kívánó semlegesnek tartott Belgiumot is.

Nyolc Nemzet Szövetsége. Ballról jobbra haladva: Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Oroszország, Brit-India, Németország, Franciaország, Osztrák-Magyar Monarchia, Olaszország, Japán (Fotó: ns06.com)

Az Osztrák-Magyar Monarchia a félig-meddig Belvárosként működő Hebej városrész délnyugati, csúcsára állított háromszögre hasonlító kerületét kapta meg. A 108 hektáros zóna semmilyen európai építészeti városszerkezettel nem rendelkezett. Az európai nagyságot és stílust sugárzó nagyobb méretű angol és francia negyedekkel szemben az osztrák-magyar gyarmat sűrűn lakott, alacsony magasságú favázas, mázas cserepekkel fedett régi hutongokból állt, amiket szűk, kacskaringós és saras sikátorok választottak el egymástól.

A terület keleti oldalán ráadásul több mocsaras terület is akadályozta az urbanisztikai elképzeléseket és gyarmati fejlesztéseket. Ennek ellenére a terület gazdaságilag ígéretesebb falatnak ígérkezett, mint a többi nemzet zónája, hiszen a szomszédos olasz negyeddel közösen - kerülőút nélkül-, csak a magyar koncesszión keresztül lehetett megközelíteni Tiencsin orosz negyedének északnyugati szélében álló Keleti pályaudvarát a folyón túlról érkező kínaiak által lakott Tatárvárosból.

Az 1901 szeptemberében kinevezett Karl Bernauer főkonzul rögvest munkához látott. Mivel a terület sem gazdaságilag, sem jogilag, sem katonailag nem függött a Csing-dinasztia vezette császári Kínától, így bevezették a Duna-menti monarchia pénzügyi, erkölcsi- és belügyi rendszerét. (A többi állam hasonlóan cselekedett.) Az itt élő kínaiak bár nem kapták meg az osztrák (vagy a magyar) állampolgárságot, de az adózás szempontjából lakhely bejelentési kötelezettségük volt. (Az 1906-os népszámlálás szerint az osztrák- magyar zónában 25.744 fő kínai és 80 Kárpát-medencéből származó állampolgár élt).

Az Osztrák-Magyar koncessziós területe Tiencsinben (Grafika:Falanszter.blog.hu)

A rendvédelem fenntartása érdekében az Acurti Hugó sorhajóhadnagy vezette 40 fős osztrák-magyar és horvát származású katonaság mellé a főkonzul 70-80 kínaiból álló rendőrséget, úgynevezett shimbót is verbuvált, akiket a gyarmatváros négy különböző pontján felállított rendőrőrsön helyeztetett el. A 022tj.net honlap szerint a rendőrség nem csak a közbiztonságért, hanem a Bécsnek és Budapestnek (a konzulátusnak) beszedendő adó behajtásáért is felelt.

A gyarmat gazdaságának fellendítése érdekében Beinao Er Zhu Jin nagykereskedőből lett alkonzul vezetésével 1902 novemberében három nagy raktárból álló kikötővel felszerelt vámszabadterületet is felállítottak az újonnan kialakított Bécs utca felső részén (ma Pinganjie utca) és az Osztrák rakpart (ma Keleti Hajho rakpart) között. A több mint öthektáros vámszabadterület folyamatos üzemeltetéséért a hat kínai származású hivatalnokból álló Városi Tanács felelt.

A vétójog és bírói hatáskör természetesen a főkonzul és a katonai parancsnok kezében maradt. (A 300 munkásnak és 32 matróznak munkát adó gabonaraktárak melletti buddhista templomban alakították ki a k.u.k. Tiencsinben állomásozó tengerészetének kaszárnyáját, a kórházat és a börtönt is.) Karl Bernauer főkonzul irányítása mellett 1901-ben a lakosság segítségével a terület déli részét teljesen lebontották, hogy helyére széles, európai elvárásoknak is megfelelő utcaszerkezetet alakíthassanak ki. (Az északi rész nem esett át ilyen nagyarányú beavatkozáson. Ott csak az árvizek elkerülése miatt egyméteres feltöltésekre, és macskakövezésekre került sor).

A Monarchia haditengerészei a Duna-menti állam kínai gyarmatán (Fotó: Vasárnapi Újság)

1901 végén az angolokkal karöltve elkezdték az osztrák-magyar koncessziós terület közműhálózatának, vezetékes ivóvízellátásának kiépítését is. 1902-re a zóna csaknem összes régi-új utcája macskakövezett, csatornázott, kandeláberekkel kivilágított széles közút lett. Az új utcaszerkezetű gyarmatot délről a Zára utca (ma Zijou utca) keletről a Trieszt utca (ma Shengli út) és a Peking-Feng között közlekedő vasút magas töltése választotta el a magyar zónánál kisebb területű olasz koncessziótól.

A mocsarak lecsapolása után a kerületet északon a Nan Jun Ho csatorna (Admiralitás csatorna, majd feltöltése után napjainkban Shizilin sugárút), nyugaton pedig a Hajho folyó választotta el a szomszédos városrészektől. Angol mérnökök segítségével 1902-ben (más források szerint 1906-ban) elbontották a Tatárváros és az osztrák-magyar koncessziós területet összekötő Hajho folyón átívelő pontonhidat, hogy a helyére egy korszerű, öt pilonos vasgerendából készült átkelőt építhessenek. (Sávoly Pál a francia és az orosz koncesszió közé tervezett nyitható 97 méter hosszú hidat 1928-ban tervezte.)

Az új híd a szintén az ebben az évben átadott hivatalosan Ferenc József utcának, de a köznyelvben csak Osztrák utcának nevezett (ma Jianguo utca) körútra futott rá. Ez az utca lett egyébként a magyar koncessziós terület új ütőere. A belga East Gate Electric Company társaság által 1902-ben elindított városi villamosközlekedés egyik vonala ugyanis a Keleti pályaudvart a Szentpétervár, és a III. Viktor Emánuel király körutakon át a Ferenc József utcán keresztül vezették az új hídon át Tatárváros felé.

Az 1906-ban átadott Hajho folyón átívelő vashíd. A háttérben jobbra az Osztrák-Magyar Monarchia főkonzulátusi épületei (Fotó: 022tj.net)

Az infrastruktuális fejlesztéseknek köszönhetően az Osztrák utca mentén alakult ki a koncessziós zóna új üzleti negyede. A korábban a rakpart mentén átadott három raktár mellé többnyire egyszintes, a monarchia építészetére jellemző eklektikus és historizáló stílusban megépített balkonokkal tagolt középrizalitos házak épültek egészen az olasz területig.

A takaros ingatlanokba nemcsak teapiacokat, boltokat, áruházakat, éttermeket és kávéházakat üzemeltettek az ott élők, hanem egy mozit is. (A francia, az angol és a német negyedekben ez idő alatt fasorokkal szegélyezett öt-hatszintes bérházakat, valamint Párizs, London és Berlin nagyságát és szépségét visszaidéző palotákat, villákat és luxushoteleket adták át. A szomszédos olasz negyedben ekkoriban már kaszinó, fórum, vásárcsarnok, európai szintű színház és több piroslámpás ház is működött.)

A többi nemzet gyarmatához képest szerényebb küllemű osztrák-magyar koncessziós területen épülő ingatlanokat nem Bécs vagy Budapest finanszírozta, hanem az itt élő - a vámszabadterület miatt meggazdagodó- kínai kereskedők és kézművesek. Szuk Géza, a Ganz gyár főmérnöke talán pont emiatt panaszkodott 1904-ben a Vasárnapi Újság hasábjain a „mi kis Khinánk” cikkében, hogy „nem ártana, ha a többi nagyhatalom példájára mi is kihasználnék telepünket kereskedelmi czélok előmozdítására.( …)

Míg az összes nagyhatalmak a telepítvényeket csak bérlik a Khinaiaktól, addig a mi telepítvényünk az osztrák-magyar monarkhia tulajdonát képezi, mi azt elfoglaltuk; csakis a magántulajdon tekintetében történt megegyezés. Ha ugyanis magánépületekre, vagy telkekre van szükség, azt nekünk ki kell sajátítanunk s a kisajátítási összegek a házak fekvése szerint vannak megállapítva. A nyilvános épületeket, templomokat egyszerűen elvettük, ezek a mieink.”

A sárkány csókja: kínai hadurak kedvelt magyar városa

A főmérnök siránkozásának valamelyest ellentmond Tiencsin város turisztikai honlapjának történelmi ismertetője. A site szerint az osztrák-magyar koncessziós területen 1902-re már több osztrák építészeti ízlésnek megfelelő villát is átadtak. A Budapest utcában például egy komplett kis Rózsadomb épült fel egy év alatt, amit a mandzsu császársággal elégedetlen, ezért a Duna-menti monarchia menedékjogát, majd állampolgárságát élvező gazdag északi kínai hadurak építtettek és finanszíroztak.

Ezeknek az épületeknek a többsége középrizalitos, tetőteres emeletes családi ház volt, amelyeknek a főhomlokzatát vagy hosszú lépcsőn megközelíthető három félköríves záródású bejáraton, vagy az erkély alatt árkádokkal tagolt kocsifelhajtókon lehetett megközelíteni. 1902-ben a Ferenc József utca északi részén átadták a szintén egyemeletes verandával kibővített, ám egy érdekes, semmilyen funkciót be nem töltő csonka toronnyal rendelkező tiszti kaszinót is. Az épület anyagi hátterét nem a bécsi Hadügyminisztérium, hanem a konzulátus gazdálkodta ki.

Az egykori tiencsini Budapest utcában kínai hadurak által épített villák napjainkban (Fotó: Panoramio.com)

Érdekes, hogy a magyarokon kívül zártkörű tiszti klubot a németek és az angolok építettek csak fel a városban. (A japán megszállás alatt egyébként a monarchia tiszti kaszinója Nagy Északi Hotel néven menedéket biztosított a kémnek titulált Mej Lanfang pekingi operacsillagnak.) 1907-től a városi hivatal elkezdte a születések, házasságok és a halálozások anyakönyvezetését is. Két houtong épületben megindult az általános iskolai oktatás, illetve egy harmadik épületben a kétéves szakképző iskola is, ahol a matematika mellett a kötelező nyelvoktatás nem a német vagy a magyar volt, hanem az angol.

Az 1908-ban új főkonzulnak megválasztott világhírű Erwin Ritter von Zach sinológus új konzuli épületeket építtetett a monarchia tiencsini birtokán, amit végre valahára Bécs finanszírozott. A két szomszédos konzolos épületet a Ferenc József utca és az Osztrák rakpart kereszteződésébe, a korábban átadott új híd tövében építették fel. Mind a két villa csonkagúla tetőben végződő középrizalitos, halpikkely alakú cserepekkel lefedett építmény volt. A kastélyszerű téglaépületek főhomlokzatai nem a Haine folyóra, hanem észak felé néztek.

A főkonzulátus épületei összesen 1200 négyzetméteresek voltak, a hozzájuk csatolt diplomatakert területe pedig meghaladta a 7 hektárt! (Bécs egyébként 1923-ban mind a két épületet eladta a kínai kormánynak, akik az ingatlanokat továbbértékesítették Dun Ji Jin Zhai selyemkereskedőnek. A gépkocsibejárók kialakítása érdekében ekkor alakították át teljesen az épültek főhomlokzatát. A várost ért 1976-os földrengés során súlyosan megrongálódott délebbre fekvő épületet lebontották, az északabbra fekvő ingatlant kínai ízlés szerint „nyugatiasan” felújították. Az egykori konzulátusban jelenleg egy étterem működik.)

Osztrák állampolgár volt Kína első elnöke

Az osztrák-magyar koncessziós terület talán legszebb épülete az Osztrák rakparton 1918-ban átadott úgynevezett Jüan-épület volt, amit a Ce-hszi császárnő hatalmának megdöntésében aktív szerepet vállaló Jüan Si-kaj hadúr kezdett el Ausztria állampolgáraként építtetni 1908-ban.Az Alpok villáira hajazó háromszintes 54 szobás villa tervét a Tiencsinben működő Német-Brit Építészbizottság tagjai készítették el. A megrendelő kérésére a mérnökök direkt nem alkalmazhatták a feng-shui elveit a Hajho-parti 2089 négyzetméteres épület megtervezésénél.

Osztrák állampolgárságot szerzett első kínai köztársasági elnök, majd császárrá koronázott Jüan Si-kaj osztrák stílusú villája napjainkban (Fotó: Panoramio.com)

Az „L” alaprajzú épület középpontjában egy karcsú torony osztotta ketté a neobarokk stílusú tetőteret, amit az időközben a Kínai Köztársaság első elnökének kinevezett Jüan Si-kaj egy magánkórházzal és egy emeleti sziklakerttel is kibővíttetett. (Érdekes momentum, hogy Si-kaj akkor sem mondott le osztrák állampolgárságáról, amikor 1915-ben a demokratikus eszméket megunva császárrá kiáltatta ki magát.) Talán a pálfordulás következménye, hogy az császár az épület második emeletét egy titkos vaslépcsővel összekötötte a pincével, hogy onnan a kert alatt kiépített alagúton gyorsan elhagyhassa az épületet.

Hajho hej jó! Végjáték Duna-parti módra

Mivel a többi nagyhatalommal ellentétben Bécs és Budapest nem támogatta anyagilag kínai koncesszióját, így az osztrák-magyar terület Tiencsin leglassabban fejlődő gyarmatának számított. A kolónia kereskedelméből befolyt pénzt így nem is utalták vissza a főkonzulok a Duna-medence fővárosainak, hanem automatikusan a gyarmat-negyed fenntartására fordították.

Problémát okozott az is, hogy a korábban jó adottságú területnek gondolt vízparti kerületet a Sárga-tengerről a Hajho folyóba bekanyarodó 1200-1400 tonna vízkiszorítású hajók a sekély medermélység miatt, csak a francia koncesszió területéig tudtak eljutni-, tovább, így a magyar negyedig már nem. Komolyabb méretű kikötő így nem is épülhetett az Osztrák rakpart mentén. Szintén probléma volt, hogy a dualista állam a többi nagyhatalommal ellentétben nem rendelkezett jelentős kereskedelmi tengeri flottával – így az 1908-tól 1912-ig főkonzuli teendőket ellátó Miloslav Kobr, majd az 1917-ig hivatalban lévő Hugo Schumpeter nem tudta elszállíttatni Európába az itt felhalmozott terményeket.

A budai vár kupoláját utánzó lakópark (Fotó: Falanszter.blog.hu)

Tetézte a bajokat, hogy a magyar gyarmat fölött északra a kínaiak több gyárat is felhúztak a frissen átadott Központi pályaudvaruk környékén-, így a magyar területről szép lassan elindult a kínai kivándorlás a szomszédos városrész felé. Az 1910-es népszámlálási adatok szerint a kolónia lakossága négy év alatt 25.744 főről 14.946 főre csökkent. A gazdasági egyensúlyt csak a kivándorlás miatt elnéptelenedő, ezért a magyar koncessziós területet Tiencsin villakerületévé formáló hadurak pénztárcája és építkezései mentették meg.

A mandzsu Csing-dinasztia birodalom megdöntésére, majd a kerület lakójából eleinte köztársasági elnökké, majd császárrá koronázott Jüan Si-kaj megbuktatásában a magyar gyarmaton szerveződő hadurakból, kormányzókból és politikusokból álló úgynevezett Ju Gong-osztály ugyanis jobban preferálta Bécs és Budapest nyújtotta laza lehetőségeket, mint a szigorúbb londonit, vagy párizsit.

Mivel 1917. augusztus 14-én Peking hadüzenetet küldött Bécsnek, így az Osztrák-Magyar Monarchia kínai gyarmatára mindenfajta ellenállás nélkül bemasírozhatott az ázsiai ország hadserege. Peking ellenben a gazdasági válság elkerülése miatt továbbüzemeltette a különleges jogkörrel rendelkező koncessziót. Ausztria a tiencsini területet jogilag az 1919-es saint-germaini béke, Magyarország pedig az 1920-as trianoni békediktátum során vesztette el.

Új Magyarország a Hajho-partján

Amire Bécs és Budapest 100 évvel ezelőtt csak álmodott, azt most megépítette Peking. A rohamosan fejlődő kínai gazdaság következményeként 2005. július 20-án Tiencsinben kihirdették a Hajho folyó belvárosi szakaszának teljes 15 év alatt elvégzendő revitalizációját, amely a korábbi nyolc nemzet birtokolt koncessziós városrészekből 955 ezer négyzetkilométernyit újított fel, bővített ki.

A hatóságok 615 épületet nyilvánítottak műemléknek. Mivel a történelmi viszontagságok miatt pont a Belvárost elfoglaló egykori osztrák-magyar területen maradt fent a legkevesebb műemlék, így a Városi Tanács úgy döntött, hogy egy osztrák-magyaros hangulatú modern negyedet zsaluztat majd ki rekordgyorsasággal. Az egykori Zára utca előtt egy 4700 négyzetméter nagyságú hegedű alakú barokkosan nyírt lombokkal tagolt parkot alakítottak ki a kínaiak, amely nem titkoltan a Hofburg kertjét próbálja leutánozni kicsiben.

Az új osztrák stílusú katolikus templom a volt főkonzultus mellett (Fotó: Falanszter.blog.hu)

Itt kapott helyt egy három méter magas, az Erzsébet téri szökőkútra erősen hajazó 14 méter széles díszkút, a Duna-menti monarchiához valamilyen mód köthető két és fél méter magas zeneszerzők (Beethoven, Strauss, Liszt, Bach és Haydn) szobrai, valamint az az aranyozott kupolájú zenepavilon, ahol az előbb említett muzsikusok nótái csengenek fel, ha leülünk a fedett lócára. Picivel arrébb a budai vár II. világháború után kapott kupoláját lemásoló, kínaiasan elnagyolt és aránytalan tümpanokat, balusztrádokat felvonultató osztrákos-olaszos-magyaros folyóparti luxus-lakóparkja nyújtózkodik el.

Bármelyik alföldi falu ínyére lenne az az egyhajós római katolikus templom, amit az egykori főkonzulátus mellett építettek fel az hajdanvolt Ferenc József utca végében. Bár Tiencsinben egyre jobban fogyatkozik a keresztények száma, a város az elnagyolt rokokós elemeket magán hordozó templomot Magyarország egyik büszkeségének tartja. Hogy Ausztria se maradjon szégyenben, az egykori főkonzulátus folyóparti falszakaszára egy négy méter magas gipszből kivakolt Strauss domborművet kapott. A hírek szerint a felújítás előtt álló tiszti kaszinó elé, egy vágtázó huszárszobor kerül majd.

Jamik Levente

Obama most nem ad pénzt a halálos influenza kifejlesztésére

A Fehér Ház egyelőre felfüggesztette a víruskísérletek finanszírozását.

A Fehér Ház ideiglenesen felfüggesztette a kockázatos víruskísérletek finanszírozását. Olyan kutatásokat érint a döntés, amelyek influenza és más betegségek kórokozóit fertőzőbbé és halálosabbá kívánják tenni.

A Fehér Ház tudományos és technológiai politikáért felelős hivatala kedden bejelentette: megvizsgálják az úgynevezett funkciónyeréses mutációk kutatásának lehetséges kockázatait és előnyeit.

A természetben előforduló influenza-, SARS- és MERS-vírusok (közel-keleti légúti megbetegedés, Middle-East Respiratory Syndrome) kutatására nem vonatkozik a bejelentés, "hacsak nem várható, hogy a tesztek által fertőzőbbek vagy halálosabbak lesznek ezek a kórokozók" - olvasható a hivatal közleményében.

A funkciónyeréses kutatások 2011-ben vezettek először nemzetközi vitához, amikor az amerikai Biológiai Biztonsági Tudományos Tanácsadó Testület (NSABB) megkérte a vezető tudományos lapokat, a Nature-t és a Science-t, ne közöljenek részleteket a madárinfluenza mutáns vírusairól, nehogy azok a bioterrorizmus fegyvereivé váljanak.

HVG

Átvitték a biolaborokat az orosz határok közelébe. Nem otthon kockáztatnak.

"Ez már nem fegyverszünet"

Egyre súlyosabb harcok robbannak ki ismét Kelet-Ukrajnából kiszakadó Új-Oroszország területén. A jelenlegi állapot már semmiképpen sem nevezhető tűzszünetnek. Napi szinten 10-15 civil hal meg, 19-én a milícia 10 katonája esett el. A mellékelt térkép mutatja, hogy egy nap alatt hány helyen történtek összecsapások. Az ábra csak a jelentősebb összetűzéseket mutatja.

Az elmúlt napok rendkívül véres és heves összecsapásokkal zajlottak. 18-án Donyeck városába négy közepes hatótávolságú rakéta csapódott be (Tocska-U). Három célt tévesztett, egy azonban elpusztított egy kisebb vegyi üzemet. A halottak számáról itt még nincs jelentés. A nagy erejű rakétákkal folytatott támadás azóta is napi szinten megismétlődik.

Donyeck irányába, a repülőtér újbóli elfoglalására két irányból indítottak támadást az ukránok; észak felől rakétacsapás után könnyebb járművekkel, nyugati irányból harckocsikkal és páncélozott járművekkel. Az északi csoportokat felszámolták, majd ellentámadásban elpusztították a rakétás egységeket, és 3 tüzérségi állást. A harckocsikkal a "Motorola" egység vette fel a harcot. Az ukránok mélyen be tudtak hatolni a város irányába, de az előrehaladással együtt elfogytak a járműveik. 22 páncélozott jármű, köztük 6 tank semmisült meg. Donyecktől délre szintén összecsapások voltak, ezek jobbára ellenőrzőpontokért folytak. Azóta az ukránok folyamatosan lövik a várost, több civil áldozata van. Hasonló intenzitással lövik Donyeck északi határfalvait is.

Debalcevó környékén is jelentős harcok kezdenek kibontakozni. Az ukrán tüzérség rakétás egységekkel napokon keresztül lőtte a környező falvakat, miközben dél-keleti irányban terepen igyekeztek területeket foglalni. Az elmúlt két napban a Donyecki Népi Köztársaság hadserege észak felől egyre nagyobb nyomás alá helyezi a várost. Debalcevóban az ukránok elhúzódó városharcokra rendezkedtek be, kihasználva a tűzszünet nyújtotta lehetőségeket hatalmas mennyiségű utánpótlást halmoztak fel itt. Ennek ellenére a milícia sikeresen veszi fel a harcot a város északi felén. A tegnapi nap - több napos harc után - csendesebben telt el.

Luganszk környékén is harcok bontakoztak ki. A várostól északra tüzérségi párbajban lőtték egymást a felek. Luganszkot Szeverodonyeckel összekötő útvonal 30 kilométeres hosszában végig harcok robbantak ki. A tűzszünetet követően az ukránok önkényesen a megegyezésekkel szembemenve már a milícia kezén lévő útvonalon ellenőrző pontokat építettek és Luganszk irányában felvonulási mélységet igyekeztek elfoglalni. A milícia 18 án támadást indított a saját területén lévő ellenőrzőpontok ellen. Az ukránok tankokkal igyekeztek az ellenőrzőpontokat megvédeni, de az útvonal teljes hosszán vereséget szenvedtek. A tűzszünet nemcsak az ukránoknak volt hasznos, a milícia is képezte a harcosokat és feltöltötte a készleteit. Az összecsapásban az ukránok bevetették a 95-ös légi szállítású ezredet, a 24. gépesített dandárt, a 8. ezredet, és az AIDAR különleges erők zászlóalját. Az ukránok jelentős erőkkel ellentámadásba kezdtek, de a támadás hamar szétszakadozott, köszönhetően az orosz erők taktikájának, amelynek célja egymástól szétszabdalni a támadókat - emellett rádiózavarást is használnak. A szétszakadt egységeket katlanokba zárják és felszámolják. Ebben a két napban az ukránok jelentős veszteségeket szenvedtek. Amiatt, hogy az ukrán erők a megállapodások szerinti útzár feladások helyett ellentámadt indítottak, válaszul a DNK erők felszámoltak további három ellenőrzési pontot, rakétás egységekkel szétlőttek egy csapat összevonási körzetet Luganszktól északra, valamint előrenyomulásokat folytattak Szeverodonyeck irányába.

A Donyecki Népi Köztársaság hadserege felállított a hivatalos határőrséget, és három határáteresztő pontot teljesen hivatalos körülmények között kezdett el működtetni. Sztarobecsevó alatt a katlanba zárt ukrán erőket teljesen felszámolták, és jelentős számú eszközt zsákmányoltak. A valós helyzetet mutatja, hogy az újorosz harcokat ábrázoló térképeken idáig jelölték a megállapodások szerinti határvonalakat és visszavonási határokat, mára ezek eltűntek. Vagyis a donyeckiek újra a háborús állapotok szerint jelölik a térképeket. Jelentős partizán tevékenység kezd kibontakozni egész Kelet-Ukrajnában, Odesszától Harkovig, mélyen a frontvonalak mögött. Tegnap Kramatorksztól délre egy ukrán ellenőrzőpontra mértek csapást nagy erőkkel és pusztították el az ott felhalmozott járművekkel és anyagokkal együtt.

http://www.hidfo.net/2014/10/21/ez-mar-nem-fegyverszunet

A tegnapi és az éjszakai Donyeck elleni terrortámadások – nem túlzás – komoly nemzetközi visszhangot váltottak ki. A kijevi latorhatalom nemcsak hogy civil “célpontokat” támadott (mintegy százharminc ember halálát okozva) hanem tette ezt tiltott fegyverek bevetésével. Az események miatt Moszkva összevonta szemöldökét, és kifogásolta Nyalókakirály rezsimjének eljárását. Lavrov orosz külügyminiszter szerint a dolgokat meg kell tárgyalni!

A népköztársaságiak ezidőszerint legkevésbé a beszéd hívei.

Valcman pribékbandái a “fegyvernyugvás” ideje alatt eég szépen kiegészítették erőiket, és most minden fronton elég erősnek érzik magukat valami eredmény kicsiholására.

Nyikisino, Redkodub, Kruglik, Csjernuhino és Gyjebalcsevo környékén egész délelőtt és ma délután (moszkvai idő szerint 17 óráig) heves harcok dúlnak.

Donyeck nehézfegyverekkel való bombázása tovább folytatódik. Eduard Baszulin az egyesített miliciák helyettes parancsnoka jelentése szerint “Marinyka” és “Petrovszkij” kerületekben valcmanista hordákkal vívtak ma délelőtt utcai harcokat. A parancsnokhelyettes szerint tucatnyi bérgyilkossal végeztek, és felszámolták a bűnbandákat.

A repülőtéren zajló csatározásokban tizenkét latorral végeztek az önvédelmisek. Hat zsoldos megsebesült, és fogságba esett.

Az alábbi (legutolsó állapotokat tükrőző) térképen az északi mezőből kiemelendő a Szlavjanoszerbszk – Bahmutovka térségbe “becsalt” valcmanisták körbezárása. Itt is kialakult ma késő délutánra egy kis “helyi katlanocska”.

Az északkeleti határkiszögellésben lévő Krasznaja Talovka falu mellett pedig a helyi “partizánok” zártak ostromgyűrűbe egy latorbandát, amelyek roppant óvatlan módon csörtettek Oroszország irányába!

Most aztán se előre se oldalvást nem tudnak haladni, mert három irányból Oroszország veszi őket körbe, a legrövidebb hátsó szakaszt viszont lezárták a “partizánok”.


http://balrad.wordpress.com/2014/10/21/moszkva-hummog/

Az amerikai légierő a kormányerőket bombázza, a terroristák helyett

Az iraki biztonsági erők szerint hétfőn több tucatnyi, a terroristák ellen harcoló önkéntes vesztette életét az amerikai koalíció által végrehajtott légicsapásokban Irak területén. A jelentés szerint az amerikai vadászgépek az önkéntesek pozícióit célozták al-Mahmudizsá területén, Bagdadtól délre.

Mindez alig néhány nappal azután történt, hogy egy iraki politikus azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy fegyvert szállít az ISIS terrorista sejteknek, és az iraki hadsereg állásait bombázza a terroristák helyett. Nawal Joma szerint a nyugati koalíció képes lenne néhány nap alatt megsemmisíteni a terroristákat, ha arra valós akarat lenne, mert a katonai fölényük ezt lehetővé teszi. Elmondása szerint azonban a koalíció nem akarja megsemmisíteni a terroristákat, mert saját érdekeltségei vannak a térségben és a hosszú távú katonai jelenlétben vált érdekeltté. Az amerikai hadsereg által vezetett koalíció már számos légicsapást hajtott végre Irak területén, de ezek eredményessége rendszerint megkérdőjelezhető, terroristák pedig általában nem halnak meg ezekben a támadásokban, a nyugati vadászgépek csak a harceszközöket semmisítik meg, melyet a terroristák hátrahagytak.

A technológia és katonai erő megvan. A politikai akarat nincs.

Az iraki hadsereg, civil önkéntesekkel kiegészülve több mint 6 hónapja folytat harcot az ISIS terrorszervezet ellen, ami modern amerikai technológiával jelent meg a térségben, jelentős területeket foglalt el Irak és Szíria északi területein.

Steven D. Kelley ex-CIA tanácsadó egy szeptember közepén megjelent interjúban elismerte, hogy az amerikai titkosszolgálat hozta létre az ISIS sejteket. A kiképzésre Barack Obama adott engedélyt 2014.09.17-én, amikor bejelentette, hogy 5000 további szíriai "lázadót" képeznek ki. Kelley szerint az úgynevezett Szabad Szír Hadsereg [FSA - Free Syrian Army] és az ISIS gyakorlatilag ugyanaz. "Az elnevezést a CIA ragasztotta rá az ISIS szíriai haderejére, hogy papíron elkülöníthető legyen a kettő a világ közvéleménye számára."

Kelly megjegyezte továbbá, hogy "A CIA remek munkát végzett az ISIS kiképzésével. Ezeket a csoportokat Jordániában képezték ki. A CIA tökéletesen tisztában van azzal, hogy a jordán kiképzőtáborokra kellene csapást mérni, de ezt nem tehetik meg, mert közben képezniük kell az utánpótlást. Ezért maradnak a felületes légicsapások."

Az ISIS terroristákat a CIA 2012-ben kezdte el képezni Jordániában nagyobb létszámban, az elsődleges cél a szír kormány destabilizálása volt.

http://www.hidfo.net/2014/10/21/az-amerikai-legiero-kormanyeroket-bombazza-terroristak-helyett

VÁDIRAT AZ ÁLLAMHOZ A DEVIZACSALÁS ÜGYÉBEN

VÁDIRAT AZ ÁLLAMHOZ A DEVIZACSALÁS ÜGYÉBEN 1.

A devizához kötött hitel az évszázad csalása, ami nemcsak 3 millió magyar ember, hanem az egész ország elleni szervezett támadás a globális bankhatalom részéről.

Ez nem jöhetett volna létre, ha a Róna Péter által megnevezett felelősök aktív segítsége nélkül. Az akkori kormányok és az MNB az UNIÓ-hoz való csatlakozást követően szándékosan nem hajtották végre a pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációját.A jogalkotás és jogalkalmazás nem veszi figyelembe a európai uniós fogyasztóvédelmi szabályokat.

A Hpt. folyamatos módosítása miatt a PSZÁF-nek nem volt érdemi jogosítványa, a bankok Üzletszabályzatát nem véleményezhette, az egyes banki termékekre vonatkozó Általános Szerződési Feltételekkel kapcsolatban nem volt engedélyezési feladata.
A GVH-nak szintén nem volt semminemű valódi jogosítványa és lehetősége fellépni a bankokkal szemben. A Gyurcsány-Bajnai kormány a bankár-lobby legfőbb kiszolgálóiként gyakorlatilag kiiktatták a fogyasztóvédelmet, így a pénzügyi elit gátlástalan profitéhségének lett áldozata 3 millió ember.

Az MNB-t 2004-ben a svájci jegybank elnöke, majd később az IMF is figyelmeztette a devizában történő eladósodás veszélyeire, nem történt érdemi lépés, így a banki pénzsszivattyú csúcsra járatása következtében a bankok 20.000 MRD HUF extra-profitra tettek szert, amit gyakorlatilag adómentesen vittek ki az országból.

VÁDIRAT AZ ÁLLAMHOZ A DEVIZACSALÁS ÜGYÉBEN 2.

A bankok a devizához kötött hiteleket Swap-ügyletekkel fedezik. 2008-ban a devizahitelek túlpörgetése miatt 4.000 MRD Ft összegű nyitott Swap-pozíció keletkezett, likviditási gondok keletkeztek, bankpánik keletkezett.
Az EKB és az IMF a bankok és pénzügyi-lobby hithű kiszolgálói: Gyurcsány-Bajnay-Simor-Veress 3 hét alatt szerkesztették meg a 20 MRD EURÓ IMF-hitel felvételére irányuló szándéknyilatkozatot 2008.november 4-én.

A sajtóban kommunikált hitelfelvételi cél a devizahitelesek megsegítése.
Veress János 2008.11.07-én 9 bankkal kötött megállapodást ebben az ügyben, amelyről a lakosság semmit nem tudott, mivel a bankok nem tájékoztatták őket. Ehelyett a parlament megszavazta a 2008.évi CIV.tv-t, a bankmentő csomagot.

VÁDIRAT AZ ÁLLAMHOZ A DEVIZACSALÁS ÜGYÉBEN 3.

Az MNB az alábbi intézkedéseivel a kereskedelmi bankok végső finanszírozójává vált:
- jegybank egynapos hiteleinek kamatát 0,5 %-al csökkentette,
- a kötelező tartalékrátát 5%-ról 2%-ra mérsékelte, amely 500 MRD HUF forrásbővülést eredményezett a bankok számára
- majd új Swap tenderekkel a partnerkockázat mérséklésével állt be közvetítőként a piaci szereplők közé, elősegítve ezzel a bankok devizaforrás-megújítását
Az MNB az országunk ellenében a nemzetközi pénzvilág legfőbb kiszolgálójává vált.Ezzel bizonyítást nyert, hogy érdekeit tekintve, se nem magyar, se nem nemzeti.

VÁDIRAT AZ ÁLLAMHOZ A DEVIZACSALÁS ÜGYÉBEN 4.

A kormány 2008-ban végrehajtott bankmentő csomagja: (IMF-hitelből)
- 5 MRD EURO állami bankgarancia-vállalás,
- 2 MRD EURO feltőkésítés
- FHB: 100 millió EURÓ tőkeinjekció, 410 millió EURO hitelkeret
- OTP: 1,35 MRD EURO kormányzati hitel
- MFB/EXIMBANK: 578 millió EURO hitel

A lakosságnak csak a megszigorítások jutottak, a devizahiteleseknek meg mese jutott habbal, mert a pénzt az akkori kormányok ellopták tőlük, és bankmentésre használták fel, amelynek nagy része kikerülve az országból megkárosítva ezzel mind az országot, mind annak állampolgárait. Ezt egy normális demokráciában hazaárulásnak hívják.

A magyar állam nevében a pénzügyminiszter (OSZKÓ PÉTER) ugyanakkor 2009 júliusában 500 millió euró összegű, 5 éves futamidejű devizakötvény kibocsátásról döntött. Nem volt indokolt a devizakötvény kibocsátás, állapította meg az ÁSZ jelentés.

VÁDIRAT AZ ÁLLAMHOZ A DEVIZACSALÁS ÜGYÉBEN 5.

A bankok előre megfontolt szándékkal, annak biztos tudatában követték el ezt a bűncselekményt, hogy hogy ez a konstrukció visszafizethetetlen, mert a tőkeérték exponenciálisan növekszik.

Ezt Ausztriában- ahol van fogyasztóvédelem- azonnal betiltották, és a Legfelsőbb Bíróság kártalanította az ebben érintett vétlen embereket, akiket a bankok becsaptak gátlástalan profitéhségük miatt. Ezután az anyabankok figyelme a Közép-Kelet-Európai országok felé irányult, ahol az alacsony pénzügyi kultúra és más hátrányos történelmi múlt adottságait kihasználva, hamisított THM-el, megtévesztő csalárd reklámokkal tőrbecsalták áldozataikat, és olyan terméket sóztak rájuk, amelyekkel soha nem látott mértékű uzsorát realizáltak, és mindezt megtehették az Európai Unió vezetőinek maximális támogatásával.

Mo. került a legnehezebb helyzetbe, mert a többi ország jegybankja és fogyasztóvédelme jelentős védőhálót biztosított a hitelt felvevők részére.

VÁDIRAT AZ ÁLLAMHOZ A DEVIZACSALÁS ÜGYÉBEN 6.

A devizához kötött hitel csalás, mert
- nincs mögötte valódi deviza, csak swap-ügyletek, és egyéb pénzügyi tranzakciók,spekulációs céllal,
- A bankok számviteli rendszerükben kettős nyilvántartást vezetnek, mintha deviza lenne, számolják el a Ft-ban nyújtott, és Ft-ban törlesztett hiteleket, technikai számlák közbeiktatásával, ami nem a valós eseményeket rögzítve több számviteli alapelvet sért. A csalás tehát nem a szerződésben történik, még csak nem is a törlesztési forintösszeg számlabeli leemelésekor.

A csalást a devizában történő nyilvántartás számításakor és elkészítésekor követik el és a bank által kiadott elszámolási értesítőben dokumentálják, ezért a csalás bizonyítéka egyrészt a bank által vezetett deviza nyilvántartás, másrészt a bank által kiadott elszámolási értesítő.
Ahhoz, hogy a bankok ezt a csalás-sorozatot elkövethessék, az állam és a parlament asszisztált ehhez, többször módosították a Számviteli tv-t és több mint 2000-szer (!!!)a Hpt-t a kritikus időszakban.

VÁDIRAT AZ ÁLLAMHOZ A DEVIZACSALÁS ÜGYÉBEN 7.

Az államot a megfelelő felügyelet és kontroll hiánya miatt jelentős felelősség terheli. Az állam nem védte meg a polgárait, nem hajlandó az utólagos felelősségét elismerni, amely hagyta a lakosságot a létfenntartását veszélyeztető banki uzsorának kitenni.

A devizacsalás ügyében a fentieken túl egzakt bizonyítékokkal rendelkezünk. Ennek nyilvánosságra hozatalával kártyavárként fog összeomlani minden banki érv.
Ennek mentén az államnak kötelezni kell az adósokat a teljes kártalanításra, tehát a bank által jogtalanul felvett valamennyi Ft visszafizetésére, annak kamataival együtt.
Követelésünk:
1./Eredeti szerződési feltételek visszaállítása kamat+ kezelési költség, és nincs árfolyamrés, és egyéb devizás ktg.
A befizetett összegek beszámítása a Ft-osított összegbe.
2./ Az indokolatlan költségek kamattal növelt összegének visszafizetése azoknál, akik elő vagy végtörlesztéssel rendezték a hitelüket, vagy plusz költséggel jelentős kamatozású Ft-hitelt vettek fel a devizahitel kiváltására.
3./ Indokolatlanul árverezett lakások vonatkozásában kártérítési kötelezettség.
4./Pereknél illetékmentesség.
5./ Kilakoltatási moratórium meghosszabbítása a helyzet rendezéséig.
6./ Magáncsőd intézményének bevezetése
7./ Az árfolyamgát és a devizahitelek azonnali hatályú eltörlése
Minden becsapott és átvert adóst kártalanítani kell, mert itt nagyon komoly törvénysértés történt.

A devizához kötött csalás törvényi sértéseit kb. 100 pontban lehetne összefoglalni, amelyekből néhányat kiemelünk:
- HTP.213.§.(1.)bek.
- PTK.200.§.(1.)bek.
- PTK.205.§.
- PTK.209.§.(1.)bek.
- 41/1997.(THM .CDS felár)
- Luxemburgi Európai Bíróság C-472/10/2012.ápr.26.
- 93/13.EGK-irányelv
- Legfelsőbb Bíróság PK.2/2011.(XII.12.)PK
- Kúria PK. Állásfoglalásai
- BTK. Csalás minősített esetei (uzsora)
De a legsúlyosabb a Számviteli tv. Többszöri megsértése a nem létező deviza virtuális csalás-sorozata, ami az eredeti tőkeösszeget többszörözi .

ÖSSZEGZÉS

A derivatívákon alapuló a világ legnagyobb eddig ismert pénzügyi szélhámossága a kormányok és az unió teljes egyetértésében, amelyet - ilyen nagyságrendben, hogy egy egész országot tönkre tettek vele-,soha, sehol a világon nem hajtottak végre, csak Magyarországon!

A devizahitel visszafizethetetlen, mert a teljes futamidőig annak több, mint 7-szeresét kellene visszafizetni, mert folyamatosan és hatványozottan nő. Minél nagyobb a hitel összege, és minél hosszabb a futamidő ebben a konstrukcióban, annál nagyobb az uzsora.

Vádoljuk a 2002-2010.közötti kormányokat azzal, hogy 3 millió embert odadobtak koncként a pénzvilág hiénáinak!
Vádoljuk a mostani kormányt azzal, hogy választási ígéretét nem beváltva, szemet huny a bankterror felett, miközben társadalmi katasztrófa fenyeget!

A I. és II. devizamentő törvény csak morzsákat juttat vissza az adósoknak, mert az árfolyamkockázat, ami az adós terhének 80%-a továbbra is az adós terhe marad.
- Milyen elszámolási törvény az, ami nem a valós elszámolásra és elszámoltatásra épül?
- Milyen elszámolási törvény az, amelynek a végén az adós Ft-ban kimutatott tartozása nagyobb lesz, mint a felvételkori?
- Milyen elszámolási törvény az, ami egy nem létező KHR-rendszerre épül?
Olyan adatokra, amit a bankok adtak a rendszernek, és azt soha egyetlen hatóság sem engedélyezett.Nem valós számokra vonatkozó átértékelés is csak valótlan lehet.
- Milyen elszámolási törvény az, ami nem oldja meg a legrászorultabbak problémáját, mert a végrehajtók ott folytathatják, ahol abbahagyták?
Holott az adósok a bankok tisztességtelen és csaló magatartása miatt kerültek nehéz helyzetbe és váltak fizetésképtelenné.

Az Országgyűlés által jóváhagyott I. és II. elszámolási törvény legalizálja a banki csalást azzal, hogy a az adósokra delegálja az árfolyamkockázat teljes összegét, holott számtalan MNB-tanulmány, jogi és közgazdasági szakértők igazolták azt, hogy nem volt valódi árfolyamkockázat, csak a deviza alapú hitelszerződéseken keresztül egy fiktív árfolyamkockázat korlátlan áthárítása történt közjegyzői segédlettel, állami asszisztenciával, és MNB-jóváhagyással. -

Éva Nagy - Teo Fiser

Kapcsolódó:
Megtudtuk: ezen az árfolyamon forintosítják a devizahiteleket
Piaci árfolyamon forintosítják a devizahiteleket
Így lett Magyarország devizapokol - A bankok ugrottak a lehetőség után
Az első Orbán-kormány vezette be 2001-ben, a "fideszes" Járai Zsigmond jegybankelnökkel
Járai idején "futottak fel" a devizahitelek
Már 2004-ben szóltak: kockázatos a devizahitel
Magyarok! Tartsatok ki, ne áldozzátok fel magatokat!

A Sárkány család átvette az irányítást a Federal Reserve Board felett?

Több forrás is arról számolt be, hogy 2014 október 17-én a Sárkány család átvette a Federal Reserve Board nemzetközi műveleteinek irányítását, és ennek következtében az összeesküvés ISIS és Ebola kampánya, melyek tárgyalási taktikaként szolgáltak, felszámolásra fognak kerülni. Az alku szerint az Egyesült Államok, Európa illetőleg Anglia ki fogja bocsátani a saját hazai valutáját. Ugyanakkor a világ tartalék valutáját többé nem fogják irányítani a Fed-et birtokló családok, mondták el a források, köztük a Pentagon és a CIA tisztviselői.

Egy kínai kormányzati forrás nem tudta megerősíteni, hogy elérték ezt a megállapodást. Ennek ellenére megjegyezte, hogy Kína, Indonézia és Japán már nyomtatják a saját dollárjukat a régi rendszerben, de az összes új dollár előállítása októberben le fog állni. Ez azt is jelenti, hogy bármely nemzetközileg kibocsátott valuta valami más lesz, mint a dollár; valószínűleg egy valutakosár, középpontjában a kínai jüannal.

Egy brit MI5 forrás a maga részéről azt mondja, hogy "Európa nincs abban az állapotban, hogy az euró jövőbeli használatára alapozva kössön bármiféle megállapodást. Olaszországnak, Franciaországnak és Németországnak fel kell gyorsítania a hazai valuta kibocsátását, és ez ma már elismert tény."

Ezenfelül vannak jelentős hatalmi csoportok, különösen a Közel-Keleten és az USA-ban, melyek nem hajlandóak elfogadni ezt a megállapodást, a Sárkány család forrásai szerint. Ennek következtében a geopolitikai zavarok várhatóan tovább folytatódnak, amíg a végsőkig ellenálló csoportokat le nem győzik, és irányítás alá nem kerülnek. A Sárkány család egyik tagja azt mondja, arra fognak törekedni, hogy a összeesküvés a kínai holdújévig teljes vereséget szenvedjen, ami 2015 február 19-ére esik.

Egy magas rangú "G7 forrás" függetlenül megerősítette, hogy ezen megállapodás eredményeként "Az Új Gazdasági Rendszer fejlesztése az igazságosságra fog épülni, ahol bőségesen rendelkezésre állnak az erőforrások, nem pedig a hiány."

Ha elértek egy alkut a keleti és a nyugati rejtett hatalmak a legmagasabb szinten, annak sok nyilvános jele is lesz. Egyrészt a világ számos vezetőjét, köztük az Egyesült Államok vállalati elnökét Barack Obamát, a japán rabszolga miniszterelnök Shinzo Abe-t, az ENSZ vezetőjét Ban Ki Moon-t és az izraeli miniszterelnököt, Benyamin Netanjahu-t is el fogják távolítani hivatalából.

A japán Abe számára természetesen nem néznek ki jól a dolgok. két minisztere miatt átszerveződött a kabinet, a kereskedelmi és ipari miniszter Yuko Obuchi, és az igazságügyi miniszter Midori Matsuhima hétfőn lemondott. A miniszterek állítólag a politikai tőkéjükkel történt visszaélés miatt mondtak le, de ez csak a nyilvánosság számára használt ürügy. Mindkét miniszter a CIA magas rangú vezetőjének, Gerald Curtis-nek volt a tanítványa, aki már nem az első számú vezető CIA vezető Japánban. A japán királyi család forrásai azt mondják, hogy Abe és a titkos vezetők eltávolítása, mint Richard Armitage és Michael Green, része volt a Sárkány család és a nyugati vezetők közti alkunak.

Ichiro Ozawa veterán politikus a japán szélsőjobb részéről javaslatot tett egy átmeneti személyre, aki addig elnököl Japánban, amíg egy valóban független kormány jön létre, a források szerint. Két másik nevet terjesztettek elő Abe lehetséges pótlására, az egykori osakai polgármester Toru Hashimoto és a korábbi Miyazaki prefektúra kormányzója Hideo Higashikokubaru személye került javaslatra.

Van egy erős nyomás a császári család és mások részéről is, hogy egyesítsék Japánt Észak- és Dél-Koreával, hogy létrehozzák Kopan-t, amely egy gazdasági motorrá válna egy 200 milliós lakossággal. Ebben az esetben az okinawai szigetvilág egy független királysággá válna, és az amerikai erők Japánban és Koreában mint regionális békefenntartók állomásoznának.

A kínai kormány forrása azt mondja, hogy miközben Kína támogatja meglévő határainak megtartását, "egy ilyen állam létrehozása hozzájárulna Északkelet-Ázsia stabilitásához."

Az észak-koreai rezsim különösen közel van Japánhoz. Japán 2. Világháborús vereségét követően a japán császári hadsereg tisztje, név szerint Osamu Hatanaka, a császári család titkos segítségével célul tűzte ki, hogy újból létrehozza a háború előtti Japánt a Koreai-félszigeten, császári családi források szerint. Hatanaka az elit Nakano katonai iskolában szerzett diplomát, és ő segítette Kim Ir Szen-t hatalomra. (1)

Továbbá Megumi Yokota-t, a jelenlegi észak-koreai vezető Kim Dzsongun anyját vitte át Észak-Koreába 13 évesen, mivel a japán, és a koreai Li dinasztia királyi vérvonalához is tartozott. (2)

Továbbá egy nagyon szokatlan lépésként a CIA segített Kim Dzsongun-nak eltávolítani Csang Szongthek-et és frakcióját annak érdekében, hogy megelőzzék Észak-Korea kínai ellenőrzés alá kerülését, mondták el a japán királyi család tagjai. (3)

Kim Dzsongun a közelmúltban túlhajtottsága miatt eltűnt szem elől, mondta el a kínai kormányzati forrás. Jelenleg a boka műtétje után lábadozik. O Kuk Ryol tábornok az ő kormányzójaként szolgál, a Kim dinasztia stabilitását biztosítja, mondta.

A dél-koreai kormány ügynökei is felvették a kapcsolatot a Fehér Sárkány Társasággal a múlt héten, akik azt állították, hogy a kormányukat nukleáris terrorral zsarolták meg annak érdekében, hogy megakadályozzák kapcsolataik Japánnal és Észak-Koreával történő javulását. A FST megígérte, hogy Dél-Korea nukleáris szempontból biztonságban lesz, mivel az összeesküvés tengeralattjáróit, melyeket támadásra használt, már elsüllyesztették.

Mindenesetre mind kínai, mind japán források szerint azt akarják, hogy az ENSZ főtitkárát, Ban ki Moon-t távolítsák el a hatalomból és tartóztassák le, mivel konzultációs eljárás nélkül került tisztségébe, és nem bíznak benne.

A koreaiak és az ázsiaiak szintén nem bíznak a másik összeesküvés irányította szervezet, a Világbank vezetőjében, Jim Yong Kim-ben sem (4), amely egy amerikai ellenőrzés alatt álló intézmény, melynek Bretton Woods megbízatása lejárt, ahogyan az IMF-nek is. (5)

Ha változásokat látunk az ENSZ-ben, a Világbanknál és az IMF-nél az elkövetkező hónapokban, akkor biztosan tudhatjuk, hogy magas szintű megállapodást értek el.

Számos forrás és beszámoló is azt állítja, hogy az Egyesült Államok elnökét, Barack Obamát egy katonai kormány élén Carter Ham tábornok váltotta fel. Ha ez tényleg igaz, ennek minden nemzet tévéképernyőjén meg kell jelennie. Amíg ez nem történik meg, addig ez az információ meg nem erősített marad.

Azonban ahogy a Pentagon források fentebb említve elmondták, mind az Ebola, mind az ISIS kampányok felszámolása folyamatban van, mivel egyezség született a Sárkány családdal.

Az Ebola kampány egy tárgyalási taktika volt azzal a céllal, hogy nyomást gyakoroljanak az ázsiaiakra azzal a fenyegetéssel, hogy egy hamis járványt használjanak ürügyként, hogy elvágjanak minden globális kereskedelmet és utazást. Az ISIS kampány egy hallgatólagos fenyegetés, hogy elvágják a közel-keleti olaj áramlását.

Ha valóban megállapodásra jutottak, akkor várhatóan látni fogjuk az ISIS és Ebola eltűnését a vállalati hírügynökségek műsoraiból.

Az Eboláról szólva a Rockefeller család kapcsolatba lépett velem a japán királyi családon keresztül elmondva, hogy Richard Rockefellert, David Rockefeller fiát, aki nemrég halt meg egy repülőgép szerencsétlenségben azért ölte meg az összeesküvés, hogy elhallgattassa, mert azt tervezte, hogy nyilvánosságra hozza az Ebola kampányról szóló információkat.

Végül, miután a múlt héten említésre került a Fekete Nap, a brit hírszerzés az alábbi linket küldte nekem:

https://www.flickr.com/photos/marktjones/sets/72157622997219645/

A képeken Jean Cocteau festménye látható, aki egyesek szerint az egyik Cion nagymester (6)(7). Figyeljük meg a fekete napot!

Van egy ázsiai csoport, a Vörös Szvasztika Társaság, mely azt állítja, hogy kapcsolatban áll idegen lényekkel. Korábban meglátogattam az egyik szentélyüket Ginza-ban, Tokióban, és tanúsíthatom, hogy vastag, tömör arany oltárokkal van tele, melyeket idegennek látszó szimbólumok borítanak. Douglas MacArthur tábornok szoros kapcsolatban volt ezzel a csoporttal, japán jobboldali források szerint.

http://en.wikipedia.org/wiki/Red_Swastika_Society

Benjamin Fulford

(1) - http://hu.wikipedia.org/wiki/Kim_Ir_Szen
(2) - http://shantiphula-intl.blogspot.hu/2014/09/megumi-yokota-descended-from-korean.html
(3) - http://hu.wikipedia.org/wiki/Csang_Szongthek
(4) - http://en.wikipedia.org/wiki/Jim_Yong_Kim
(5) - http://hu.wikipedia.org/wiki/Bretton_Woods-i_rendszer
(6) - http://hu.wikipedia.org/wiki/Jean_Cocteau
(7) - http://hu.wikipedia.org/wiki/Cionizmus http://ujvilagtudat.blogspot.hu/2014/10/a-sarkany-csalad-atvette-az-iranyitast.html

A birodalmak nem állnak fenn örökké - Kína bekeményít

Az Egyesült Államok folyamatosan provokálja Kínát, és feszegeti tűrőképességének határát. Amint Peking kinyilvánította Kína új, védett tengeri légvédelmi határait, és jelezte a terület feletti légi forgalom ellenőrzésének jogát - az USA erre reagálva bombázókat küldött a kérdéses terület fölé, kockáztatva, hogy esetleg le is lőhetik azokat.

Kína azonban az Egyesült Államokkal szemben nem ilyen kisstílű játékot játszik. Válaszul Peking robbantott, csak nem bombát, hanem politikai bombát. A hír olyan jelentőségű, hogy az Egyesült Államokban egyetlen hírben sem jelent meg - és ezt a nyugati sajtóban igyekeznek eltitkolni. Peking közölte, hogy január elsejétől nem vásárol tovább dollárt. Valutatartalékai elegendőek, és nem növeli a dollár tartalékokat. Ezzel együtt az amerikai államkötvényeket sem vásárolják tovább. Eddig Kína hatalmas összegekkel tartotta fent az Egyesült Államokat. Napi egymilliárd dollárt utaltak át, a folyamatos kötvény vásárlásokra. Az amerikai sajtóban nagy a hallgatás, de a gazdasági szaklapok kezdik kongatni a vészharagokat.

Kína hosszú éveken át kitartóan támogatta az Egyesült Államok talpon maradását - de az USA semmi mással nincs elfoglalva Oroszország bekerítésén és ellehetetlenítésén kívül, mint Kínát elvágni a nyersanyagoktól, valamint abban a csendes-óceáni térségben akar nyomást gyakorolni, ahol Kína képes lenne kibontakozni - ezért elérkezett az idő, hogy Peking válaszlépéseket tegyen és megleckéztesse a világ fő imperilalista zsarnokait. Egy angol közgazdásznak feltett kérdésre, hogy mi ebből Kína haszna, hiszen elképesztő mennyiségű olcsó árut szállít az Egyesül Államokba - és így az USA valószínűleg válaszlépésként lezárja a beszállítási lehetőségeket -, meglepő választ olvashattunk.

Az Egyesült Államok képtelen lezárni az utat a kínai áruk előtt. Először is azért, mert a Kínában működő cégek, amelyek az USA-ba szállítanak, nagy számban amerikai cégek vagy vegyesvállalatok. A másik, ami pedig ennél sokkal fontosabb, hogy nincs alternatívája a kínai olcsó árucikkeknek.

Egy átlagos amerikai háztartásban a berendezések 70-80 százaléka kínai. Olcsó, közepes minőségű termékek, melyek használatához, és az olcsóságából adódó problémákhoz már hozzászoktak az emberek. Ahhoz a brutális inflációhoz, amelyet a kínai áruk kivonása jelentene, senki nincs hozzászokva.

Amennyiben pedig az USA lezárná a határokat, Kína válaszlépésként piacra dobhat 3.6 trillió dollárnyi valutát és államkötvényt. Ekkora összeg piacra dobása következtében mind az USA gazdasága, mind a világpiac azonnal összeomlana. Kína dollártartaléka háromszor akkora, mint a legnagyobb valutatartalékkal rendelkező országé, és több, mint Európa legerősebb iparával rendelkező országának, Németországnak egy évi teljes nemzeti összterméke.

Az ügy kapcsán a gazdasági szakemberek első körben az egész hírt politikai manővernek tekintik. Kína valószínűleg belátható időn belül egyeztetni fog az Egyesült Államokkal, és megfelelő pozícióból akar tárgyalni. Nyomást akar gyakorolni Washingtonra, a csendes-óceáni terület feletti uralom kérdésében. Kína meghátrálásra akarja kényszeríteni az Egyesült Államokat. Egyetlen gazdasági szakember sem tartja valószínűnek, hogy Kína kifűrészelné maga alól azt a kiváló és jól jövedelmező világgazdasági pozíciót, amelyet az elmúlt időszakban elért. Ha megteszi, az olyan világpolitikai folyamatokat indíthat be, olyan káosz állapotokat idézhet elő, melyet ma még megjósolni sem lehet. A gyenge gazdaságú országok azonnal bedőlnének, ahol pillanatokon belül eluralkodna a káosz.

A stabil nagyhatalmak nem fognak közbeavatkozni, mivel nincs meg a hozzá szükséges pénzügyi tartalék, mert éppen ennek összeomlása okozza magát a káoszt. Így a világ nagy részén tartós káosz uralkodna el, és hosszan elhúzódó háborús időszak következne. Ezt Kína semmiképpen sem akarhatja, és éppen ezért biztosak abban, hogy Peking a súlyának megfelelő józansággal kezeli a helyzetet.

A dolog hátulütője, hogy amint a hír felröppent, és megkezdődtek a találgatások, Kína újabb bejelentést tett, a továbbiakban az olajüzleteket sem dollárban bonyolítja. Már ez hatalmas kiesés lenne az Egyesült Államoknak, mivel a 2013-as évben a legnagyobb olajfelvásárló Kína lett. A kínai piacról származó petrodollárok kiesése önmagukban válságos állapotokat fog okozni az USA pénzpiacán. A továbbiakban Kína a BRICS saját pénzeszközét fogja használni nagy valószínűséggel.

A Reuters gazdasági szakembere szerint, ha Kína ezt meglépi, akkor új fejezet kezdődik a történelemben. Az Egyesült Államok sajtója nem foglalkozik az üggyel, és ezt nagyon rosszul teszi. Az amerikai embereknek fogalma sincs, hogy mit jelent ez az egész. Az amerikai emberek egy hamis jólétben élnek, melynek igazi gazdasági hátterét, valóságtartalmát nemsokára közelről fogják érezni.

Mi már csak annyit teszünk hozzá: Elpusztult Babilon, Ninive és Róma, és a birodalmak sem nőnek az égig...

Dr. Erent Gábor

Meddig folytatódik a "Great Game"? - Putyin eurázsiai víziója (Hozzáfűzésemet ismeritek, így értelmetlen újra leírni)

Közel egy éve annak, hogy a vilniusi csúcson Viktor Janukovics nem írta alá a társulási szerződést, és megkezdődött az azóta elharapódzó, vérontással, katonai beavatkozással, területi elcsatolással és szankciókkal járó háború Ukrajna és Oroszország között. A frontvonal azonban nem csupán az orosz-ukrán határon húzódik, attól sokkal tágabb: a NATO-tagok és Oroszország a fő ellenség; így egy megújult „Great Game” zajlik éppen.A rendszerváltozás és az azt követő időszak megszüntette az éles, hidegháborús helyzetet, hiszen a Szovjetunió részekre bomlott. Oroszország azonban nem az az állam, amely elfelejtkezne érdekeiről és álmairól. Az orosz mentalitás az évszázadok során összefonódott a birodalmiság, a nagyhatalmiság képével, amelytől egyik orosz politikus sem tekintett el. Az ukrajnai válság és Putyin külpolitikai lépései mind azt támasztják alá, hogy az orosz elnök célja a cári Oroszország, illetve a Szovjetunió példáján alapuló új eurázsiai birodalom megvalósítása. Valóban ez volna Putyin álma, egy eurázsiai orosz fennhatóságú birodalom a modern, 21. században?

Közép-Ázsia jelentőségéről

Közép-Ázsia egy rendkívül fontos terület, amelynek hovatartozása mindig is nagy jelentőségű volt a nagyhatalmi játszmák során. A hatalmas kiterjedésű térség, amely alatt Kirgizisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Kazahsztán, valamint Afganisztán értendő, állandóan valamely nagy birodalomhoz tartozott. Önállósságukat – Afganisztánon kívül – csak a Szovjetunió felbomlása hozta el. Az Orosz Birodalom a 15. században kezdte meg fennhatósága kiterjesztését Közép-Ázsiára, azonban idővel szembetalálkozott az angol érdekekkel. Ennek vázolására fogalmazódott meg az úgynevezett „Great Game” ("Nagy Játék") stratégiai koncepció, amelynek alapját Halford Mackinder geostratégiai elmélete adta. Ennek lényege, hogy a világuralom megszerzésének első és legfontosabb lépése az úgynevezett „Heartland” terület megszerzése. Ez a mai Oroszországot és az imént említett öt poszt-szovjet területet – Kirgizisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Kazahsztán – foglalja magába. Jól látható tehát, hogy az egykori Szovjetunió nagyjából megegyezett Mackinder „Heartland” koncepciójával.

(Forrás: wikipedia.org)

"The Great Game"

Arthur Conollynak, a Brit Kelet-Indiai Társaság egyik hírszerzőjének tulajdonítják a fogalmat, amelyet a publikum R. Kipling Kim című művéből ismerhetett meg. Bővebben itt olvashat a 19. századi brit-orosz rivalizálásról és a játszma további alakulásáról, kronologikus sorrendben.

A „Great Game” tehát azt vázolja, hogyan alakultak az brit és orosz erőviszonyok a térségben. Az orosz terjeszkedés a 19. századra kezdte egyre intenzívebben fenyegetni az angol gyarmatokat, elsősorban a Brit Birodalom ékköveként emlegetett Indiát. Ekkor Afganisztán birtoklása volt kulcsfontosságú. Az orosz-brit rivalizálás a 20. század elejére enyhült, majd a második világháborútól új szakaszhoz ért a játszma, hiszen kialakult a bipoláris világrend, a hidegháborús Nyugat - Kelet szembenállás, amelynek során egymás elleni valós katonai akciókra nem került sor, hiszen ez a nukleáris elrettentés időszaka volt.

"Great Game" a 21. században

A Szovjetunió felbomlása újabb fordulópontot eredményezett a „Great Game” alakulásában. Az elemzők szerint ez az 1991 óta tartó szakasz már nem értelmezhető a klasszikus játszma keretei között. A 21. századra ugyanis már nemcsak Anglia és Oroszország a két rivális, hanem sokkal inkább a NATO és Oroszország áll egymással szemben, illetve Oroszország mellett Kína foglal még helyet. Ebben a megújuló játszmában már sokkal inkább az ásványkincsek birtoklásán van a hangsúly, és nem a geopolitikai térség feletti kontroll megszerzésén. Ugyanakkor a „New Great Game” során a felek újra fegyverhez nyúltak. Ezt bizonyítja az afgán konfliktus, az iraki háború, a 2008-as grúziai háború, illetve az ukrán válság is. Ezeknek a konfliktusoknak Oroszország meghatározó szereplője volt, amely arra utalhat – miként azt szakértők is írják –, hogy Putyin visszaállítaná az egykori Szovjetunió határait, s egy eurázsiai víziót dédelget.

Közép-Ázsia harapófogóban az orosz medve és a brit oroszlán között (Forrás: wikipedia.org)

Putyin álma - az Eurázsiai Unió

A szocializmus megszűnésével ugyan az egykori tagköztársaságok elnyerték függetlenségüket, Oroszország azonban igyekezett továbbra is fennhatósága alatt tartani a poszt-szovjet területeket. Természetesen nem jelenthető ki egyértelműen, hogy Putyin kizárólag Mackinder geostratégiai elmélete alapján hozza külpolitikai döntéseit, az azonban kulcsfontosságú tény, hogy Oroszország ereje geopolitikai helyzetében van. Az ország nem fejlett gazdaságával vagy iparával élenjáró, hanem az ásványkincsek birtoklásával tartja fenn élvonalbeli pozícióját. Mivel azonban ezeknek jelentős részét elveszítette 1991-ben, az orosz vezetés nem titkolt szándéka az egykori területek újbóli integrálása.

A közép-ázsiai országokkal Oroszország meg tudta tartani a szorosabb viszonyt; Grúzia életébe is erős beleszólása van, ahogyan azt a 2008-as háború példázza, Ukrajnával azonban már nehezebb a dolga. Ennek ellenére, ahogyan azt az ukrán válság eseményei mutatják, Oroszország képes bővíteni határain a 21. században is, habár eszköze nem a 21. században megszokott tárgyalásos út, hanem a fegyverhasználat. A Krím-félszigetet a maga ásványkincs lelőhelyeivel mindenesetre megszerezte, Kelet-Ukrajnában pedig máig nem zárult le teljesen a fegyveres konfliktus.

A KazahMunayGaz, Kazahsztán vezető olaj és gáz cégének
központja (Forrás: wikipedia.org)

A területszerzés azonban csak az egyik eszköz Putyin kezében. Eurázsiai víziójának megvalósításában nagy szerepe van a várhatóan 2015. január 1-jén megalakuló Eurázsiai Gazdasági Uniónak. Az integrációs lépések már 2010-ben megkezdődtek, amikor Oroszország, Fehéroroszország és Kazahsztán vámuniót alakított ki egymással. A Kreml célja a továbbiakban az integráció bővítése volt. Ezt bizonyítja, hogy Tádzsikisztán, Üzbegisztán és Kirgizisztán is csatlakozott az Eurázsiai Gazdasági Közösséghez. A bővítés mellett, bár Ukrajnát egyelőre nem sikerült bevenni az unióba, az integráció erősítése is zajlik, ugyanis Örményország is bejelentette a leendő gazdasági unióhoz való tartozási szándékát, és aláírta a szükséges dokumentumokat, ahogyan arról korábbi cikkünkben olvashattak.

A kérdés az, hogy Oroszország meddig lesz képes talpon maradni. Képes lesz vajon egyedül, jelentősebb szövetségesek nélkül valóban létrehozni január elsejével, majd életben is tartani az Eurázsiai Gazdasági Uniót? Valós ellenfele tud lenni ez az integráció az Európai Uniónak és a Nyugatnak? Bekövetkezhet-e az, hogy Putyin víziója mégsem állja meg a helyét, és Oroszország belátja, mégis közelednie, és nem távolodnia kellene Európától és a nyugati világtól? Egyelőre ugyanis olyan szövetségesei vannak, amelyek a Szovjetunió felbomlása után is megmaradtak a nagy medve árnyékában, és azóta is függnek tőle. Ráadásul ezeken a poszt-szovjet területeken számos területi hovatartozási vita zajlik, gondoljunk csak Transznisztria vagy Oszétia helyzetére.

Ukrajna csatlakozása megnövelhette volna az Eurázsiai Unió esélyeit, de az ország – egyelőre – nem kért ebből. Kína szövetsége viszont abszolút felívelést jelenthetne. A két ország közeledésének vannak jelei, ami a gázvezetéket kiépítését, illetve az export-import forgalmat illeti, azonban Oroszország sokkal inkább egy kiszolgáltatott pozícióban van Kínához képest, nem pedig annak egyenlő partnere. Kína, az Egyesült Államok hegemón pozíciójára törő új szuperhatalom egy modern, gazdaságilag és technológiailag fejlett ország. Oroszország ezzel szemben mára már csak regionális nagyhatalom, amelynek egy igazán ütőképes Eurázsiai Unió megvalósításához nagy szüksége lenne Kína támogatására.

A „New Great Game” tehát éppen, hogy csak elkezdődött, de vajon hogyan alakul tovább?

Bobák Fanni