Peking, Moszkva, Teherán, 2023. március 6. hétfő (MB)
A világ tudományos-technológiai súlypontja lassan, de biztosan Ázsia felé tevődik át. A nyugati demokráciák elveszítik a globális technológiai versenyt, beleértve a tudományos fejlődést és kutatást, valamint a tehetségek megtartásának képességét – írja a Magyar Békekör az Ausztráliai Politikai Stratégiai Intézet (ASPI) elemzésére hivatkozva.
Az amerikai külügyminisztérium megrendelésére készült ausztrál tanulmány szerint az elemzett 44 fejlett technológiai szektor közül Kína 37-ben már vezető szerepre tett szert, így az elektromos akkumulátorok, az 5G és 6G technológián alapuló kommunikáció terén. Az Egyesült Államok csak hét technológia vonatkozásában őrizte meg vezető szerepét, köztük az oltási technológiában, a kvantum-számítástechnikában, és az űrbe bocsátó rendszerek tekintetében.
Megindult a szürkeállomány tömeges Keletre vándorlása. Ma már a kínaiak által kiadott nagy hatású publikációk egyötöde olyan kutatóktól származik, akik posztdoktori tanulmányaikat az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Új-Zélandon és Kanadában végezték – áll az ausztrál tanulmányban.
Gyorsan fejlődik a világ két legnagyobb földgáz tartalékával rendelkező Oroszország és Irán kapcsolata. Oroszország mintegy 48 billió köbméter, Irán pedig 38 billió köbméter gázkészlettel rendelkezik. Tavaly augusztusban megkötött 40 milliárd dolláros megállapodásuk eredményeként az Olaj OPEC-hez hasonló Gáz OPEC-et hoznak létre, s a kartell főszereplőiként ők szabják majd meg a gáz árát.
Az oroszok arra a következtetésre jutottak, hogy a világ gázfogyasztása nőni fog, emelkedő tendenciát mutat a cseppfolyós gáz, az LNG-felhasználás is, és egyedül nem tudják kielégíteni a világ-keresletet, ezért verseny helyett össze kell fogni. A Gazprom ígéretet tett arra, hogy 10 milliárd dollárral támogatja a Kish és Északi Pars gázmezők napi 10 millió köbméternyi kitermelését. Továbbá finanszíroz egy 15 milliárd dolláros projektet az iráni-katari határon lévő Déli Pars gázmező nyomásának növelésére. Végül segít különböző LNG projektek kivitelezésében, és a gáz exportját szolgáló vezetékek építésében.
Oroszország a Közel-Kelet többi nagy gázhatalmát is arra ösztönzi, hogy vegyen részt a Gáz OPEC kartell létrehozásában. Az orosz-iráni szövetség szeretné megszerezni a közel-keleti kulcsfontosságú termelők támogatását, hiszen ők még nem döntötték el, ki mellé szegődnek: az USA-Európa-Japán tengely, vagy az Oroszország-Irán-Kína tengely mellé.
Ebből a szempontból nagyon fontos a világ harmadik legnagyobb cseppfolyós gázexportőrének, Katarnak a döntése. Katar 9700 négyzetkilométeren osztozik az irániak földgáz készletében, 3700 négyzetkilométeren pedig kizárólagos kitermelési jogot élvez. 2017-ben kötött megállapodásuk óta Katar nem engedett a nyugati szankcióknak sem Iránnal, sem Oroszországgal szemben.
A Sina Energy Gostar Holding és az orosz állam Promszürijeimport megállapodott egy napi 150 ezer hordónyi finomított terméket továbbító vezeték megépítésében az iráni Rafszandzsanból Mashhadba. A 948 kilométeres vezeték két szivattyúállomást és három terminált tartalmaz. A két cég mérnöki, beszerzési, kivitelezési és pénzügyi szerződés keretében építi meg a Tabash vezetéket, amelyet Oroszország fizet. A projekt befejezése 2026-ra várható.
Az orosz-iráni partnerség célja, hogy az ellenük irányuló szankciókat megtörve a lehető legnagyobb ellenőrzést gyakorolják a globális ellátási lánc két fő eleme, a szárazföldi, azaz csővezetéken keresztül történő, és a hajókon szállított LNG felett.
Az orosz-iráni infrastruktúra-fejlesztés fontosságára jellemzően Putyin orosz és Raisi iráni elnök március 6-án tárgyalást folytatott telefonon. Ezen kiemelt helyen szerepelt az észak-déli szállítási korridor. Az erről szóló államközi megállapodást 2000-ben kötötte Oroszország, India és Irán, s azóta tizenegyen csatlakoztak hozzá.
A projekt célja az Oroszországon keresztül vezető tranzit teherforgalom kiépítése Indiából, Iránból és a Perzsa-öbölből Európába. A Szuezi-csatornán áthaladó tengeri útvonalhoz képest a szárazföldi út kétszer rövidebb. Ez csökkenti a szállítás idejét és költségét.
Az Európa keleti peremétől az Indiai-óceánig húzódó transzkontinentális kereskedelmi útvonal óriási előnye, hogy kikerül minden szankciót, nem tesz lehetővé semmiféle külföldi beavatkozást. Irán és Oroszország dollár milliárdokat költ a rakományszállítás felgyorsítására a Kaszpi-tenger által összekapcsolt folyók és vasutak mentén. A Bloomberg által összeállított hajókövetési adatok azt mutatják, hogy több tucat orosz és iráni hajó – köztük néhány olyan is, amelyekre szankciók vonatkoznak – már közlekedik az útvonalon.
Irán és Oroszország közös célja, hogy megvédje kereskedelmi kapcsolatait a nyugati beavatkozástól, és új kapcsolatokat építsen ki Ázsia óriási és gyorsan növekvő gazdaságaival – írta a Magyar Békekör.+++
Kiadta: Magyar Békekör
A térképen az Indiai-óceántól Észak-Európáig vezető transzkontinentális szállítási útvonal.
