Orbán: független európai hadsereget kell létrehozni

A német parlament kétharmada gyáván elmenekült a vita elől, amikor a baloldali ellenzék javasolta a NATO feloszlatását, és egy új európai védelmi szövetség létrehozását. Orbán Viktor idei tusnádfürdői beszédében szintén javasolta egy európai hadsereg felállítását. Európa vezetői hónapok óta erről beszélnek, de a magyarországi politika ingerküszöbét eddig nem érte el ez a kérdés.

“Az Európai Unió áltatja saját magát, amikor úgy tekint saját magára, mint a globális tér meghatározó politikai szereplőjére.” – ebből a gondolatból vezette le Orbán Viktor tusnádfürdői beszédében az önálló európai hadsereg felépítésének gondolatát – ami a magyar politika részéről egy új kezdeményezésnek tűnik, mert mindeddig teljes mértékben elkerülte a hazai közéletet, annak ellenére, hogy Nyugat-Európában hónapok óta meghatározó kérdés Európa katonailag függetlenné tétele.

Kapcsolódó: A NATO feloszlatását követeli a német baloldal

Július 7-én, egy nappal a NATO varsói csúcstalálkozójának kezdete előtt a német parlament a Die Linke kezdeményezésére vitát folytatott és szavazást tartott a NATO feloszlatásáról, és egy független európai hadsereg felállításáról. A párt politikusai egyértelművé tették, miféle függetlenségről van szó: nem arról szólna egy európai hadsereg létrehozása, hogy az Európai Unió a tagállamoktól független katonai erővel rendelkezzen, hanem arról, hogy az Európai Unió kül- és biztonságpolitikája a múltban és egészen máig egy külső hatalomtól, az Amerikai Egyesült Államoktól függött, illetve ma is tőle függ, és ettől a kellemetlen tényezőtől kell megszabaduljon Európa.

A NATO költségvetésének háromnegyedét az USA katonai költségvetése adja; ennél fogva a NATO akkor működik európai érdekérvényesítő erőként, ha az amerikai kormány is úgy dönt. Az utóbbi egy év azonban rámutatott arra, hogy az amerikai és az európai érdekek néha ellentétesek. Ilyen esetekben felmerül a kérdés;

működhet-e a NATO európai érdekérvényesítő erőként, ha az a NATO költségvetésének többségét adó nem-európai ország érdekeivel ellentétes?

Orbán Viktor tusnádfürdői beszédében a következőket mondta:

“Az a helyzet, hogy ma a Magyarországra nehezedő bevándorlási nyomás egyik legfőbb támogatója az Egyesült Államok. […] Az amerikaiak szerint aki a bevándorlást nem tekinti pozitívnak, nem tekinti olyannak, amit bátorítani kell, aki nem látja meg benne az értéket, az a legrosszabb XX. századi szellemiséget idézi föl. Ilyen durvákat mondott az amerikai elnök. Ez a demokraták álláspontja.”

A magyar kormányfő tehát nyíltan kijelentette, hogy az Amerikai Egyesült Államok nem érdekelt az európai migrációs válság megoldásában és a bevándorlás leállításában, mert az amerikai kormány szerint a bevándorlás jó dolog. Ennek okán a NATO nem vesz részt a bevándorlás forrásországainak stabilizálásában sem. Líbiában öt éve polgárháborús helyzet van, belső-Afrika lakossága kontroll nélkül özönlik az európai partok felé – és a NATO elsődleges döntéshozó országa szerint ez így van jól.

Orbán Viktor szerint Európának szüksége van egy olyan katonai erőre, amivel az európai országok együttesen, külső hatalomtól független cselekvőként léphetnek fel a globális politikában, ezáltal lehetővé téve – többek között – a migrációs válság rendezését. “A második dolog, amit a bevándorlás kapcsán el szeretnék mondani, hogy megváltoztattam egy korábbi álláspontomat, ami úgy szólt, hogy a NATO jelenlegi formája elég ahhoz, hogy Európa békéjét garantálja. Egész addig, ameddig a britek részei voltak az Európai Uniónak, azt gondoltam, hogy nincs szükség európai hadseregre, mert a NATO az megfelelő védelmi szerkezet. Ma nem így gondolom már.” – mondta. Majd a kormányfő beszédében azt is körüljárta, hogy a NATO létezése ma gyakorlatilag az amerikai katonai jelenlét fenntartásának garanciája Európában.

“A NATO-t azért hozták létre, hogy az amerikaiakat bent tartsa, a németeket lenn tartsa, az oroszokat kinn tartsa. A helyzet úgy fest, hogy a németek már régen nincsenek lenn tartva, az oroszok még kívül vannak tartva, és hogy az amerikaiak benn maradnak-e – ez a britek kilépésével egész másképpen néz ki, mert a britek éppen kifele mennek.”

Orbán szerint azonban Európának egy olyan katonai erőre van szüksége, aminek támaszát nem az amerikai katonai erő adja. Számos logikai elem kimaradt ebből a beszédből, de az elgondolás közvetlen párhuzamba állítható az ezzel kapcsolatban zajló német közéleti vitával, ami így lehetővé teszi a hiányosságok pótlását. A Die Linke vezetői szerint az Európai Unió egészen addig nem tud független lépéseket tenni a globális politikában – amire Orbán is hivatkozott -, ameddig az európai érdekérvényesítés erőalapját az amerikai katonai erő jelenti: a NATO jelenlegi erőviszonyai közt a Közel-Keleten vagy a világ bármely más régiójában akkor történhet európai érdekérvényesítés, ha az Amerikai Egyesült Államok ehhez jóváhagyását adja. Hiszen az USA adja a NATO ütőerejét és gazdasági hátterét, Európa az amerikai hadsereg nélkül önmagában cselekvésképtelen. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, valamint a NATO peremvidékén elhelyezkedő Norvégia vezető politikusai határozottan ellenzik az európai hadsereg felállítását, hiszen fokozottan tartanak attól, hogy hosszú távon ez a NATO háttérbe szorításához fog vezetni.

Ebben a hónapok óta zajló európai közéleti vitában hangzott el egyértelmű állásfoglalásként a kormányfő részéről a tusnádfürdői beszéd erre vonatkozó része. Orbán a következőket mondta:

“Az a helyzet, hogy a NATO továbbra is nélkülözhetetlen. A NATO-tagság fontos és jó dolog, a magyarok biztonságához hozzájárul. A NATO védernyője Közép-Európa biztonsága szempontjából létkérdés – de ha belegondolunk abba, hogy az angolok – aki egy nukleáris hatalom, és a világ ötödik gazdasága – kiléptek az Európai Unióból, és ma a kontinensnek a saját katonai ereje jelentősen lecsökkent, szerintem nem maradhatunk katonapolitikailag ebben a védtelen helyzetben. Ezért létre kell hozni szerintem egy európai hadsereget – aminek nem olyannak kell lennie, mint a NATO, hogy minden nemzet fölajánl bele egységeket, hanem valódi közös hadsereget kell létrehozni, valódi közös ezredekkel, valódi közös vezénylési nyelvvel, valódi közös szerkezettel. A kontinentális Európának szüksége lehet a jövőben egy ütőképes katonai erőre, és ez ma nincsen meg. Ma a védelmünket az amerikaiak, és részben a britek garantálták és garantálják. Ez nem maradhat így.”

Németh Zsoltnak nem tetszett a bejelentés

“Ennek súlyos következményei vannak, mert egy európai hadsereg fölállítása pénzbe kerül. A nemzeti költségvetéseket át kell gondolni. A hadiipart be kell illeszteni a gazdaságpolitikai gondolkodásunkba, mert eddig ezt rossz dologként mindig kívül tartottuk ilyen “félig moralizáló” álláspontból. Ezt föl kell adnunk. A hadiipar része a nemzetgazdaságnak, a hadiipari termelés jó dolog. Hadiipari fejlesztéseket kell létrehoznunk, és azt, amit csinálnak az angolszászok, hogy a hadiipari kutatásokból jönnek be az innovációk a civil gazdaságba, ezt a folyamatot, ezt a gépezetet föl kell indítanunk és meg kell építenünk. Ehhez nyilvánvalóan a németeknek a katonai szerepvállalása jelentősen meg kell, hogy nőjön, és Közép-Európának is komoly súllyal kell részt vennie egy európai hadseregben. Szerintem ez a jövő. Ameddig ezt megcsináljuk, évek telhetnek el. Adja a Jóisten, hogy ez alatt a néhány év alatt ne legyen szükség olyan európai hadseregre, ami az angolszászok nélkül is, meg az oroszok nélkül is működik.” – mondta.

Magyarország kormánya tehát a NATO jelenlegi szervezetére olyan struktúraként tekint, ami ugyan védőernyőt jelent az ország számára, de ugyanakkor túlzó mértékben áll egy olyan ország befolyása alatt, ami nyilvánvalóan a magyar érdekkel ellentétes érdekérvényesítést – bevándorlás támogatása – is folytat Európában, amivel biztonsági kockázatokat is előállít. A kormány tervei szerint Közép-Európa – és Magyarország – nagy mértékben kiveszi a részét majd az európai hadsereg alapját képező új európai védelmi ipar alapjainak megteremtéséből.

A német védelmi minisztérium nemrég kiadta az ország új biztonságpolitikájával kapcsolatos fehér könyvet – ez szintén utalásokat tartalmaz arra, hogy Európa az Amerikai Egyesült Államoktól függetlenül kell gondoskodjon saját védelméről. Emiatt már kész tény, az európai hadsereget létre fogják hozni a németek. A magyar nemzeti érdekérvényesítés csapásiránya ebben az esetben, hogy a magyar nemzetgazdaság és a magyar biztonságpolitika a lehető legtöbbet profitáljon az ehhez szükséges ipari alapok megteremtéséből. Magyarul, hogy ne a lengyeleknél vagy franciáknál gyártsák a fegyvert, hanem Magyarország minél nagyobb kvótát szerezzen meg a korszerű európai fegyveripar felépítéséből. Ez lesz ugyanis a garanciája annak, hogy egy európai hadsereg működésére Magyarország kormányának valós ráhatása is legyen, és ne passzív, elszenvedő felei legyünk ennek az új struktúrának, mint a NATO esetében azt már megtapasztaltuk.


http://www.hidfo.ru/2016/07/orban-fuggetlen-europai-hadsereget-kell-letrehozni/

Törökország kilépne a NATO-ból

Közvélemény-kutatások szerint a török lakosságnak mindössze 17%-a támogatja, hogy az országban továbbra is amerikai katonák állomásozzanak. Miután a török kormány hivatalosan is az Amerikai Egyesült Államokat tette felelőssé a puccskísérlet kiterveléséért, felmerült annak lehetősége, hogy Törökország kilépne a NATO-ból, és a puccsisták ezt akarták megakadályozni a kormány elmozdításával.

Július 15-én Törökországban egy amerikai emigrációban élő vallási-politikai vezető mozgalma megpróbálta erőszakos úton magához ragadni a hatalmat. A puccskísérletet másnap reggelre leverték. Később Süleyman Soylu munkaügyi miniszter a Haberturk televíziónak adott interjú során nyíltan az amerikai kormányt tette felelőssé a kormány megdöntésére tett kísérletért, és ettől a kijelentésétől a török kormány azóta sem határolódott el. Ehelyett Erdogan követelte Fethullah Gülen “terrorista vezető” kiadatását – ezáltal egy terrorista vezető bújtatásával vádolja az Egyesült Államokat. Eközben Ankarában és Isztambulban az emberek kormánypárti demonstrációkon követelték Gülen kivégzését, Binali Yildirim miniszterelnök pedig egyértelműen kijelentette; háborúban állnak bármely olyan országgal, ami nyíltan kiáll Fethullah Gülen és hívei mellett.

Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint “káros lehet a kétoldalú kapcsolatokra nézve”, hogy egy szövetséges ország az Egyesült Államokat vádolja a kormány megdöntésére tett kísérletért. Szerintük ők továbbra is támogatják az Erdogan-rendszert, de Törökország bizonyítékokat kell adjon, ha azt akarja, hogy az amerikai hatóságok kiadják Gülent.

Szerdán Isztambulban török nacionalisták támadtak rá három amerikai katonára, akiket kétségkívül a kormány azon vádja ‘engedett szabadjára’, miszerint az USA közvetlen felelős a puccskísérletért. Az amerikai katonákat elfogták, fejükre fehér zsákot húztak, miközben “jenkik haza!” és hasonló jelszavakat kiabáltak. A támadók nem egyszer angolul szóltak hozzájuk, és követelték, hogy távozzanak az országból.

Annak ellenére, hogy az amerikai kormány nem hajlandó tudomásul venni, hogy az amerikai katonai jelenlét közmegvetés tárgyává vált Törökországban, minden bizonnyal tisztában vannak a tényekkel, hiszen már egy októberi közvélemény-kutatás kimutatta, hogy mindössze a törökök 17%-a támogatja az amerikai katonai jelenlét fenntartását.

A közvélemény alakulása azonban aligha érdekli az amerikai kormányt, hiszen az USA számára a törökországi jelenlét teszi lehetővé a Közel-Kelet és a Balkán amerikai befolyási övezetként való megtartását. James Stavridis volt NATO-főparancsnok a Foreign Policy magazin hasábjain kifejtette, hogy Törökország gyakorlatilag minden NATO-művelet szempontjából kritikus fontosságú: az afgán biztonsági erők kiképzése, a líbiai műveletek, a haditengerészet kalóz-ellenes műveletei, és a Balkánon állomásozó “békefenntartók” jelenléte mind a törökországi katonai jelenlét fenntartását igényli.

Az Amerikai Egyesült Államok emellett mintegy 90 nukleáris töltetet tárol az Incirlik légibázison, amit a puccskísérletet követően lezártak a török hatóságok. Biztonságpolitikai szakértők már annak lehetőségével foglalkoznak, hogy ezek az atomfegyverek terroristák kezére juthatnak, mert a török lakosság olyan mértékben ellenségessé vált az országban állomásozó amerikai katonákkal szemben, hogy ma már radikális mozgalmak a lakosság támogatását élvezik, ha amerikai katonákra támadnak.

Erdogan emellett kijelentette, hogy visszavezetik a halálbüntetést, majd a puccskísérlet után letartóztatott több mint tízezer személy kapcsán felvetette azt a kérdést; “miért etessen és tartson bezárva ennyi embert?” Az Egyesült Államok így vagy nyíltan kiáll amellett, hogy egy NATO-tagállam vezetője tízezer embert akar kivégezni – vagy szankcionálja a török kormányt, és ez esetben a két ország közti viszony tovább mérgesedik. Ebből a szempontból nem csak az a kérdés, hogy a NATO-országok vezetői meddig hajlandóak még támogatni a török NATO-tagságot, hanem, hogy a török kormány mikor jelenti be a NATO-ból való kivonulást. A július 15-i puccskísérlet során a hadsereg által ellenőrzés alá vont közmédiában a puccsisták közleményében az a kijelentés is szerepelt, miszerint “Törökország fenntart minden nemzetközi szerződést” – ami arra enged következtetni, hogy a kormány valamilyen nemzetközi szerződés felmondását tervezte, ami bizonyos katonai körök részéről azonnali reakciót váltott ki.


http://www.hidfo.ru/2016/07/torokorszag-kilepne-a-nato-bol/

A Brexit zsinórpadlásának egyik mozgató kezét Rupert Murdochnak hívják.

Ruper Murdoch választotta ki Nagy-Britannia következö miniszterelnökét?
(Did Rupert Murdoch Choose Britain’s New Prime Minister?)
https://theintercept.com/2016/07/12/rupert-murdoch-just-pick-britains-new-prime-minister/

Kinek a tulajdonában van az angol EU kilépést leginkább propagáló "The Sun" napilap? Rupert Murdochéban.

Kinek a tulajdonában van az USA-ban Donald Trump-ot leginkább propagáló Fox News TV csatorna? Rupert Murdochéban.

Kinek az embere az eredetileg a The Times napilapban (Murdoch tulajdon) dolgozó jelenlegi igazságügyi miniszter Michael Gove, aki kigolyózta Boris Johnssont a miniszterelnöki székböl? Rupert Murdoché.

A "The Intercept" cikke szerint Murdoch egyszerüen nem tartotta Johnssont túl erös akaratúnak.

Gove Murdocchal (középett), The Algemeiner zsidó gálaest, New York, 2016.3.29.

Forrás: http://www.algemeiner.com/2016/03/29/algemeiner-unveils-3rd-annual-jewish-100-list-at-star-studded-gala-featuring-rupert-murdoch-michael-gove-bernard-henri-levy/




Kivel találkozott Nigel Farage közvetlen azelött, mielött lemondott volna a Brit Függetlenségi Párt éléröl? Rupert Murdochal.


http://www.pokolraveluk.com/content/index.php?option=com_content&view=article&id=195:2016-06-24-05-12-59&catid=21:kuelfoeld&Itemid=58#comments