Kína éléskamrája Ukrajna

Nem tett jót az ukrán gazdaságnak a több mint egy éve tartó konfliktus. Tavaly körülbelül hét százalékkal csökkent, az idén pedig valószínűleg ennél is rosszabbul zár majd. Ráadásul tavaly év eleje óta több mint 70 százalékkal esett a hrivnya a dollárhoz képest.

Ebben a helyzetben jelenthet mentőövet Kína - írja a Szabad Európa Rádió. Hivatalos adatok szerint idén januárban 470,047 tonna gabonát szállított Ukrajna Kínába. Tavaly egész évben megközelítőleg egy millió tonnát. A tervek szerint ezt az idén megdupláznák.

Ez egyáltalán nem lehetetlen, ha figyelembe vesszük, hogy a nehéz gazdasági körülmények ellenére, tavaly 63 millió tonna gabonát termeltek Ukrajnában. Igaz, ehhez szükség van az ottani legendásan jó és nagy mennyiségű (körülbelül 32 millió hektár) termőföldre.

Ez persze önmagában még nem elég, kell hozzá a kínai kereslet is. Az pedig van, amit nem más mozgat, mint a gabonabeszerzések diverzifikációja. Eddig ugyanis szinte kizárólagosan csak az Egyesült Államoktól vásárolt gabonát Peking - állította a Szabad Európa Rádió cikkében Fred Gale az amerikai mezőgazdasági minisztérium közgazdásza. A cél érdekében Kína 3 milliárd dolláros kölcsönt adott Ukrajnának 2012-ben, amiért cserébe gabonája egy részét nekiadja 15 éven keresztül.

Ugyanakkor nem áll meg a gabonánál Kína. Idén márciusban például 15 milliárd dollárt kölcsönzött Ukrajnának 15 évre, hogy újraéledjen az ingatlan piac. Szintén márciusban pedig az ukrán gazdasági és kereskedelmi miniszter, Aivaras Abromavicius bejelentette, hogy Kína az információs technológiába és az IT szektorba is befektetne.

Elemzők szerint Peking és Kijev közeledése jól illeszkedik abba a kínai stratégiába, amely Európával erősítené kereskedelmi kapcsolatait. Ezzel pedig a geopolitika legnagyobb játékosai közé kíván bekerülni.
Nem feltétlenül örül ennek az ukrán válság miatti nyugati szankciókkal sújtott Moszkva. Az elmúlt időszakban Oroszország látványosan közeledett Kína felé geopolitikai és gazdasági szinten egyaránt. Peking hűsége azonban nem egyértelmű és nemcsak az ukrán gabona miatt. Ugyanis egyre nagyobb befolyást igyekszik szerezni magának Közép-Ázsia egykori szovjet tagköztársaságaiban, ahol a rendszerváltás ellenére eddig mégis csak Moszkva volt az első számú partner.


GloboPort

Élelmiszeripari válságot okoz Nyugat-Európában a gazdasági háború

Tiltakoznak a francia gazdák az ellen, hogy miközben saját termékeiket nem tudják eladni az oroszellenes szankciók miatt, Franciaország tovább folytatja az olcsóbb termékek importját Kelet-Európából.

Több száz traktor blokkolja a Lidl beszállítói raktárainak bejáratát Cambrai területén, és követelik, hogy az áruházláncok azonnal állítsák le a külföldi termékek behozatalát. A gazdák más városok közelében és határ közeli autóutakon is égő traktorgumikból álló úttorlaszokat emeltek, hogy megakadályozzák az áruházlánc logisztikájának működését.

Franciaországban rohamosan esik a sertés- és marhahús ára, emellett drasztikusan csökkent a tej felvásárlói ára is, emiatt a gazdák tömegesen csődbe mennek, mert nem tudják tartani a versenyt a Kelet-Európából érkező olcsóbb termékekkel szemben. A felvásárlási árak a termelői költségek alá csökkentek, mióta az Európai Unió szankciókat hozott Oroszország ellen, és Moszkva válaszul behozatali tilalmat vetett ki több európai ország egyes termékcsoportjaival szemben. A kelet-európai országok termékei most bent rekednek a közös piacon, és a nyugat-európai országokban válságba jutott az élelmiszeripar.

A kormány ugyan bejelentette, hogy több mint 600 millió eurót költ a gazdák kárenyhítésére, a termelők szerint azonban ennek sokszorosára lenne szükség, hogy ne jelentsenek még idén csődöt.

A tüntetők ultimátumot adtak kormánynak, miszerint vagy hosszú távú megoldást találnak a problémára (ez alatt az olcsóbb külföldi termékekkel szemben behozatali tilalmat kell érteni), vagy újabb útzárakat fognak felállítani több nagyváros közti logisztikai csomópontokon, hogy ellehetetlenítsék a külföldi termékek importját.

2015 január 1-jén megkezdte működését az Eurázsiai Gazdasági Unió, melyben a négy alapító tagállam közt véglegesen létrejött egy az európaihoz hasonló közös gazdasági térség. Az alapító tagállamok közt hosszú vita zajlott az egyes termékcsoportokkal kapcsolatos szabályozás vonatkozásában, az élelmiszeriparban ennek egyik leglátványosabb formája a tejtermékek kapcsán kibontakozó vita volt. Az alapszerződés ratifikálását követően intenzív piaci verseny kezdődött az országos monopóliumok közt, és felgyorsult a térségi monopóliumok kialakulása az élelmiszerpiacon.

Az Európai Unió hónapokkal ezelőtt eltörölte a tejkvótákat, hogy az európai export fokozásával kínálati piacot alakítson ki az eurázsiai közös gazdasági térségben. Az intézkedés eredeti célja az volt, hogy a már folyamatban lévő piaci versenyre ráerősítve kiélezzék a feszültséget az alapító tagállamok közt, és így destabilizálják az Eurázsiai Gazdasági Uniót, ami az amerikai befolyás ellenpólusává válhat Európában. Moszkva azonnali ellenintézkedésként behozatali tilalmat léptetett érvénybe több európai ország egyes termékcsoportjaira vonatkozóan. A fentiek miatt elsők közt a tejtermékek behozatala került korlátozásra, ami ahhoz vezetett, hogy az európai plusz termelés bent reked az európai piacon.

A kínálati piac kialakulása így az Eurázsiai Gazdasági Unió helyett az Európai Uniót sújtja, és több nyugat-európai országban élelmiszeripari válság kezd kialakulni. A nyugat-európai gazdák tömegesen csődbe mennek, mert az Európai Unió amerikai befolyás alatt részt vesz egy felemelkedő hatalom elleni gazdasági háborúban. Washington pajzsként tolja maga előtt az európai gazdaságot a Moszkva elleni gazdasági háborúban, és a válaszcsapások nem az amerikai gazdaságot, hanem Washington eszközként használt európai “partnereit” sújtja.


http://hidfo.ru/2015/08/elelmiszeripari-valsagot-okoz-nyugat-europaban-a-gazdasagi-haboru/

Ukrán képviselő: Washingtonban döntenek az ukrán miniszterek kinevezéséről

A hét folyamán Soros György amerikai milliárdos a Wall Street Journalban publikált írásában felszólította Ukrajna külföldi hitelezőit, hogy egyezzenek bele az ország feltételeibe, és engedjék el az adósság egy részét. A képviselők azonban mást gondolnak erről.

Soros szerint az államcsőd következménye jóval súlyosabb lenne, mint amennyi profitot a bedőlt hitel miatt elvesztenek. Mikola Tomenko ukrán képviselő szerint azonban teljesen mindegy, mit mondanak a hitelezők, mert az ő embereik ülnek a kormányban. Arszenij Jacenjuk szeptemberben a parlament elé terjeszti a kabinet új tagjainak listáját jóváhagyásra. Tomenko szerint azonban a parlamentnek nincs ráhatása a kormány összetételére és a minisztériumokra, mert

az amerikai kormány dönt arról, hogy ki milyen pozíciót tölthet be Ukrajnában.

Tomenko felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán miniszterek kinevezéséről és lemondásáról a kormány egyeztet az Egyesült Államok kijevi nagykövetségével, és Washington gyakorlatilag kézi vezérléssel irányítja az országban zajló eseményeket. Az ukrán képviselő beszámol arról, hogy Geoffrey Pyatt, az Egyesült Államok ukrajnai nagykövete napi rendszerességgel jár a kijevi politikusok irodáiba, és minden fontos döntésről vele kell egyeztetniük. Tomenko ugyanakkor hozzátette, hogy ezzel az ukrán politikusok nagy része tisztában van a kialakult helyzettel. A nyugati vállalatoknak megvannak a maga érdekeik, és ezeket nem is rejtegetik, hanem leplezetlenül képviselik az amerikai érdeket ukrán képviselőkkel folytatott tárgyalásokon.

Az ukrán képviselők tisztában vannak azzal, hogy a külföldi miniszterek kinevezéséről Washingtonban született döntés. Natalia Jaresko pénzügyminiszter amerikai, és kinevezés után azonnal amerikai hiteleket vett fel. A litván gazdasági fejlesztési miniszter, és a mezőgazdasági miniszter Olekszij Pavlenko kinevezéséről szintén Washingtonban született döntés, és elprivatizálják az állami tulajdonban lévő termőföldeket amerikai befektetőknek. Az infrastruktúrafejlesztési miniszter szintén az amerikai érdeket képviseli, a reformok az ország NATO-kombatibilitását hivatottak előkészíteni.

Mikola Tomenko szerint az amerikai lobbisták napi rendszerességgel jelennek meg a kijevi politikusok irodáiban, emellett Martin Nunn, a Whites Communication vezérigazgatója gyakorlatilag az országgyűlés tagjává vált, olyan gyakran jelenik meg a parlament környékén. Szeptemberben Jacenjuk újabb minisztereket nevez ki, és nincsenek kétségek afelől, hogy kinevezésükről Washingtonban született döntés. Emiatt gyakorlatilag egy üres színjáték, hogy a hitelezők leírják-e az ukrán adósságot vagy nem. Soros György a piaci viszonyok miatt aggódik, egy ukrán államcsőd bejelentése ugyanis kihatna Kelet-Európára, de maga a csődesemény már rég bekövetkezett. Az ország amerikai ellenőrzés alatt áll, innentől csak annyi a kérdés, hogy emellé piaci pánikot is akarnak, vagy inkább csendben folytatnák eddigi tevékenységüket. Tomenko kijelentése kapcsán érdemes emlékezni arra is, kivel találkozott először Kárpátalja újonnan kinevezett kormányzója.

http://hidfo.ru/2015/08/ukran-kepviselo-washingtonban-dontenek-az-ukran-miniszterek-kinevezeserol/

“Minden felelősség Kijevet terheli…”

Ma Moszkvában tárgyalt iráni kollégájával Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

A megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón újságírók faggatták a donbasszi fejleményekről.

“Az elmúlt napok történései nagyon aggasztanak bennünket, mert nagyon emlékeztetnek egy újabb kijevi katonai eszkaláció előkészületeire!”-fogalmazott Szergej Lavrov.

“Sajnálatos módon a harci cselekmények már nem csak a front egyesz szakaszaira, hanem a teljes frontvonalra kiterjedtek. Kijev nem volt hajlandó a 100 milliméternél nagyobb kaliberű fegyverei visszavonására a megállapodás szerint, és nem volt hajlandó a feszültség csökkentésére.”-tette hozzá.

Oroszország külügyminisztere ezzel világossá tette: a kialakult helyzetért és annak minden következményéért a felelősség Kijevet terheli!

Ma-napközben-egyébként “csendesebben bombázta” ezidáig a valcmanista latortüzérség Donbasszt. Minden jel szint az éjszakai ostromokat pszichésen eredményesebbnek látják. De azért a front teljes hosszában zajlott részükről a két Népköztársaság területének “ápolgatása”, és még több nagy űrméretű tűzszerszám még közelebb való felvonultatása a “műveleti térség+ közelébe. Kiváltképpen Gorlovka környékén tűntek fel “Grad”-ütegek, és önjáró lövegek-tankok.

Ugyanakkor elhangzott az első figyelmeztetés is a népköztársaságiak részéről.

A Donbasszba tervezett latortúra nagyon gyorsan a La Manche-csatornában való nem kívánt fürdőzéssel érhet véget! Egy kis Rajnában való lábáztatást követően.

Donbasszban az elmúlt 24 órában egy tucatnyi civil halt bele a latortüzérség terrorjába.

Ma Oroszország Déli Katonai Körzetében (a Krím is ebbe tartozik) mintegy KILENCEZER TECHNIKAI ESZKÖZ bevonásával a hónap végéig tartó “kisebbfajta” hadijátékot rendez az orosz Védelmi Minisztérium. Ezt az infot a minisztérium hivatalos televíziós csatornája, a “Tv Zvezda” adta közzé.

https://balrad.wordpress.com/2015/08/17/minden-felelosseg-kijevet-terheli/

Rákkeltő és terméketlenséget okozó anyagok az amerikai borokban?

Az orosz szövetségi fogyasztóvédelmi hivatal betiltotta számos amerikai borfajta importját, mivel az ellenőrzések során olyan anyagokat találtak, melyek hosszú távon veszélyeztetik a lakosság egészségi állapotát.

A Roszpotrebnadzor közleménye szerint a kaliforniai “Geyser Peak Merlot” száraz vörös, a “Crane Lake Moscato” édes fehér, és a félszáraz fehér “Gnarly Head Chardonnay” borokban találtak káros anyagokat. A Ria Novosztyi hírügynökség szerint a fogyasztóvédelmi hivatal különböző növényvédő szerek jelenlétét mutatta ki a borokban, és a bevizsgálások során olyan anyagokat is találtak, melyek fokozottan növelik a rák kialakulásának kockázatát, és terméketlenséghez vezethetnek.

A Roszpotrebnadzor vizsgálatai nagy mennyiségű, a termesztés során a növényevő atkák elleni védekezésre használt bifenazátot találtak a borokban, emellett a nemi hormonok termelését csökkentő, rákos megbetegedések kialakulásával közvetlen összefüggésbe hozható ftalátok nagyarányú jelenlétét is kimutatták. Utóbbi vegyületek neve a Európai Uniós fogyasztóknak is ismerős lehet, az Európai Bizottság ugyanis évekkel ezelőtt betiltotta a PVC lágyításakor alkalmazott flalátok használatát a gyermekjátékokban, mert az európai vizsgálatok kimutatták, hogy kevesebb nemi hormon termelődik azoknak a fiúcsecsemőknek a szervezetében, akik az anyatejjel nagyobb mennyiségű ftalátot vesznek szervezetükbe.

Az amerikai borokban talált káros anyagok a Roszpotrebnadzor közleménye szerint növelik a rák kialakulásának kockázatát, férfiak és nők esetében egyaránt terméketlenséghez vezetnek, emellett maradandó károsodást okozhatnak az idegrendszerben. Az említett borokat Oroszország kivonta a forgalomból, a veszélyes termékekre behozatali tilalmat vetettek ki.


http://hidfo.ru/2015/08/rakkelto-es-termeketlenseget-okozo-anyagok-az-amerikai-borokban/

Donbassz

Tegnap késő estétől Donbassz addig viszonylag csendesnek mondhatott legészakibb frontszakazán is “beindult az élet” azt követően, hogy Alakszander Zaharcsenko bejelentette: Minsz 2-nek vége.

Sztanyica Luganszkánál ezt Valcman pribékjei már megtapasztalhatták hétközben is. Zaharcsenko bejelentését követően ismét sokuk agyába megfordulhatott: megérem-e a reggelt? Sokan nem érték meg közülük.

Szcsasztyjénál is “beújított” a milicia.

A fronttevékenység jobbára persze a latortüzérség eszevezett lövöldözését jelentette egész éjjel északtól-délig. Ez persze csak a további pusztítást jelentette/jelenti, ám hadisikerről a latorhad egyáltalán nem tud számolni.

Feltételezések szerint viszont a frontokra vezényelt 65 ezernyi latoregyedből álló banditasereglet az elmúlt három napban legkevesebb háromszáz már fűbe harapott. Várakozások alapján pedig még csak most kezdődik majd a népköztársasági erők keménykedése!

https://balrad.wordpress.com/2015/08/17/donbassz-60/

Kimaradunk az EU-s határvédelmi akcióból – 28 tag közül egyedüliként - Miért is vagyunk tagjai az EU-NATO latorszövetségnek?

Valamennyi tagállam közül egyedül Magyarország marad ki a migrációt csökkentő Triton-műveletből és a másik közös uniós határvédelmi akcióból, a Poszeidón-műveletből is – írta a Magyar Nemzet.

Magyarország sem a Triton-, sem a Poszeidón-műveletben nem vesz részt – közölte a Magyar Nemzet kérdésére a schengeni határok védelmét ellátó uniós szervezet, a Frontex.

A 38 millió eurós költségvetésű Triton-művelet a Földközi-tenger középső részét célozza, vagyis az Afrikából az olasz partvidékre, illetve Máltára érkező menekülthullám csökkentésére törekszik. E mellett 2014-ben indult a 18 millió eurós Poszeidón-művelet, ami a Mediterráneum keleti térségére fókuszál.

A Poszeidón-műveletben összesen huszonegy tagállam vesz részt. Ott van valamennyi kelet-közép-európai állam, így a Luxemburgban velünk szoros koalíciót alkotó Csehország, Lengyelország és Szlovákia is. A Triton-műveletben is ott vannak a csehek, a lengyelek és a szlovákok, az akciótól ugyanakkor a 28 tagállam közül egyedül Magyarország marad távol – tette hozzá a Magyar Nemzet.

Az Európai Bizottságnál a lapnak azt mondták, minden tagállamnak kötelessége lépéseket tenni az embercsempészés és az illegális migráció felszámolása érdekében. “Megértjük, hogy Magyarországra most nagy migrációs nyomás nehezedik, ennek mértékét azonban nem lehet összehasonlítani azzal, ami Görögországban vagy az olasz partoknál történik” – írta levelében a bizottság sajtóosztálya.

Az EB válasza szerint a kerítés építésével azonban nem értenek egyet, az unió inkább a közös fellépést és az információ megosztását támogatja.

Az ORFK közölte, a szerb határ védelme leköti a magyar képességeket és hozzátették, 2015-ben a bolgár-török szárazföldi határszakaszon, illetve a szerb-macedón határszakaszon technikai eszközökkel nyújtunk segítséget.
(HVG)

Az Egyesült Államok hazaviszi “modernizálni” az irányíthatatlanná vált fegyvereket

Kivonja az Egyesült Államok a Törökországba kihelyezett Patriot rakétavédelmi rendszereket. A két éves misszió idejét nem hosszabbították meg, miután bebizonyosodott, hogy a NATO nem tudja a Patriot rendszereket irányítás alatt tartani.

Az amerikai rakétavédelmi rendszerek egy kétéves misszió részeként állomásoznak Törökországban, melynek mandátuma idén októberben jár le, de a nyilvánosságra hozott információk alapján meghosszabbítását már nem tervezik. A közös török-amerikai bejelentés szerint a Patriot rendszereket visszaszállítják az Egyesült Államokba, hogy ott modernizálják és “biztosítsák, hogy alkalmas marad a globális fenyegetések elhárítására és NATO-partnereik védelmére”.

Július elején ugyanis bebizonyosodott, hogy a NATO Patriot rendszerei alkalmatlanok a misszióban megjelölt célok ellátására, és a NATO nem tudja azokat ellenőrzés alatt tartani.

Július 8-án az orosz Szputnyik hírügynökség beszámolt arról, hogy ismeretlen hackerek átvették az irányítást a Törökországba telepített Patriot rendszerek felett. Az egy nappal korábban történt támadás során a NATO-erők magát a behatolást sem vették észre. A támadók gyenge pontokat találtak a vezérlő rendszeren, és átvették az ellenőrzést a rakétaindítások felett. A beavatkozásra akkor derült fény, amikor a Patriot rendszerek “megmagyarázhatatlan”, ki nem adott parancsokat kezdtek végrehajtani. A beavatkozás kiindulópontja felderítetlen maradt, a NATO-erők nem tudták visszafejteni a támadók kilétét és elhelyezkedését.

A Press TV iráni sajtóorgánum július 7-én beszámolt arról, hogy a török hadsereg rendkívüli parancsnoki találkozót hívott össze, melyen a Szíriával határos régiókban állomásozó erők vezetői kellett megjelenjenek. A forrás szerint a találkozón Szíria ellen kezdődő katonai beavatkozásról értekeztek, amelyben több mint 400 páncélozott harcjármű venne részt.

A Patriot rendszerek elleni hackertámadás vélhetően a Szíria elleni háborús készülődés miatt, figyelmeztetés jelleggel történt, és a kivonás közvetlen előzményének tekinthető.

Hetekkel a hacker-támadás után a német kormány döntést hozott arról, hogy Németország visszavonja a Patriot rendszereket a török-szír határról. A Spiegel Online szerint a Patriot rendszerek kivonásáról hozott döntést végleges, emellett kivonnak 260 német katonát is. A hackertámadás bebizonyította, hogy a NATO nem képes ellenőrzése alatt tartani saját rakétarendszereit, és rejtélyes, beazonosíthatatlan támadók gond nélkül átvehetik fölötte az ellenőrzést. Emiatt Törökország biztonsága szempontjából súlytalanná vált, hogy maradnak-e a Patriot-rendszerek, vagy kivonják őket. Emellett nem többnek, mint egyszerű kármentésnek tekinthető a Patriot rendszerek kivonása; a nyugati hatalmi tömb ugyanis nem a rakétarendszerek terén van lemaradásban, hanem a kiberbiztonság terén: július 7-én a láthatatlan ellenségnek nem volt szüksége semmilyen fegyverre ahhoz, hogy a NATO rakétavédelmi komplexumait ellenőrzés alá vonja. Nem ellenséges hadsereggel kerültek szembe, hanem néhány számítógép előtt ülő személlyel, akik az elektronika felett vették át az ellenőrzést, így fejlettebb rakétára sem volt szükségük.

http://hidfo.ru/2015/08/az-egyesult-allamok-hazaviszi-modernizalni-az-iranyithatatlanna-valt-fegyvereket/