2024. október 14., hétfő

Szegényített uránfelhő Ogyesszából

Forrás: BORZZIKMAN @ YouTube BREAKING: A Nuclear Mini Explosion Took Place in ODESSA after an ISKANDER Missile Struck a NATO Ship https://youtu.be/JjqsvhciwDM


Szegényített uránfelhő nincs, viszont van szegényített urán tartalmú lőszer. Egy kis áttekintés:

1. Mit jelent a szegényített urán kifejezés?

A természetben előforduló uránban kétféle izotóp található meg: a 235-ös tömegszámú uránizotóp 0,72%, míg a 238-as 99,28%-ot képvisel. Az atomerőművek számára a ritkább 235-ös izotóp az értékes, ezért az atomerőművi üzemanyaghoz az uránt dúsítják. Ez azt jelenti, hogy az ún. dúsító üzemekben a 235-ös tömegszámú izotóp részarányát az üzemanyagban a természetes 0,72%-ról 3-5%-ra növelik meg. (Kísérleti és hadi alkalmazásoknál a dúsítás mértéke akár 90% vagy afölötti is lehet.) Az eljárás során visszamaradó uránban ennek következtében a 235-ös izotóp részaránya mintegy 0,2%-ra lecsökken. A dúsítás ezen melléktermékét nevezik szegényített uránnak (angolul depleted uranium), hiszen az a 235-ös uránizotópban szegény. (A fentiek szerint tehát helytelen és értelmetlen a magyar sajtóban gyakran használt csökkentett urántartalmú bomba, gyengített urántartalmú lövedék, legyengített urán kifejezések használata.)
Mivel a 235-ös uránizotóp radioaktivitása magasabb, mint a 238-as tömegszámúé, ezért a szegényített urán radioaktivitása mintegy 40%-kal kisebb (!), mint a természetes uráné.

2. Miért kezdte el alkalmazni a hadsereg a szegényített uránt?

Szegényített urán az üzemanyag dúsítási eljárás melléktermékeként az elmúlt 50 évben nagy mennyiségben halmozódott fel a világban. A becslések szerint egyedül az USA-ban kb. 700 000 t szegényített urán áll rendelkezésre. Mivel viszonylag kevés egyéb célra használják, nagy mennyiségben és gyakorlatilag ingyen áll a nagy államok rendelkezésére. A hadsereg valószínűleg olcsósága, és a rendelkezésre álló készletek nagysága miatt kezdte el alkalmazni.
Hagyományos fegyverekben az urán alkalmazásának jelentősége abban áll, hogy a természetes anyagok közül az egyik legnagyobb sűrűségű fémről van szó. Míg a közismerten "nehéz" ólom sűrűsége csak 11,3 kg/dm3, a fémurán sűrűsége 19,1 kg/dm3. A természetben van még néhány, hasonlóan nagy sűrűségű anyag (arany és volfrám 19,3 kg/dm3, platina 21,4 kg/dm3), ezek ára azonban nagyságrendekkel magasabb a szegényített urán áránál.

3. Milyen célra használta először a hadsereg a szegényített uránt?

A szegényített urán a tankokon mint a homlokpáncélzat egyik alkotója már régebb óta szerepel, egyes források szerint a hason mint sugárvédő árnyékolás is elterjedt.

4. Hogyan működnek a szegényített urán betétes lövedékek?

A szegényített uránt elsősorban páncéltörő lövedékekben alkalmazzák. Ahogy a 30 mm-es páncéltörő lövedék metszeti rajzán látható (1. ábra, [3]), a hengeres szegényített urán betét egy alumínium burkolaton belül található (tehát az urán nem bevonat, hanem betét formájában van a lövedékben!).

Mivel az urán nagyon nagy sűrűségű anyag, a lövedék igen nagy mozgási energiával éri el a célpontot. Becsapódáskor két hatás érvényesül:
a lövedék mozgási energiája hővé alakul, ami képes megolvasztani a lövedéket magát és a páncél anyagát;
a felszabaduló hő következtében felhevülő fémurán betét maga is intenzíven égni kezd, és ez az oxidációs folyamat is további hőt termel.
A fenti két hatás együttesen képes arra, hogy a legmodernebb kompozit acél-kevlár páncélt, valamint az urán tartalmú páncélt is átfúrja. Az ennek következtében kitörő tűz teszi harcképtelenné az adott harci járművet vagy objektumot.
A 30 mm-es PGU-14 API típusú lövedéket a harckocsi elhárító repülőgépek gépágyúi (pl. az A-10 "Varacskos disznó") használják, míg a 120 mm-es űrméretű, urántartalmú páncéltörő lövedéket alkalmaznak egyes harckocsik lövegei (pl. az Abrams M1 tank). Mindkét lövedéktípust hadszíntéren először az öbölháborúban vetették be, habár már 1976 óta létezett ez a lövedék konstrukció. A Balkánon csak 30 mm-es szegényített urán lövedékeket vetett be a NATO.

Robert F. Kennedy: Mérgezzük magunkat

Irán csatlakozik a BRICS fejlesztési bankjához

 

Moszkva, 2024. október 14. hétfő (MB)

Irán csatlakozik a BRICS csoport fejlesztési bankjához – jelentette be Mohammad Reza Farzin, az iráni központi bank elnöke hétfőn, a BRICS pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek moszkvai találkozója után.

A pénzügyi vezető azzal indokolta Irán elhatározását, hogy a BRICS fejlesztési bankja megfelel a fejlesztési követelményeknek, hiszen a BRICS tagállamok közös érdekét képviseli, eltérően a Világbanktól, mely az Egyesült Államok és a nyugati államok érdekeinek szolgálatában áll.

Irán 2024. január 1. óta tagja a BRICS-nek, és október végén teljes jogú tagként vesz részt a csoport kazányi csúcsértekezletén. A BRICS fejlesztési bankja a tagállamok infrastruktútájának és fejlesztési terveinek finanszírozására jött létre 2014-ben.+++

Irán nemzetközi céljairól előadást tart Irán magyarországi nagykövete a Magyar Békekörben: https://bekekor.wordpress.com/2024/10/11/m-e-g-h-i-v-o-az-irani-nagykovet-eloadasara-iran-nemzetkozi-politikai-celjairol/

BRICS Új Fejlesztési Bankja Sanghajban.

Kiadta: Magyar Békekör

Rendkívüli: kiszivárgott a Patriot légvédelmi rendszer elfogási rátája

A Kiel Institute for the World Economy, 1914-ben alapit ott kutatóintézet belső anyagából kiderült, hogy a Patriot légvédelmi rendszer még az általam nem túl magasra taksált elfogási rátát sem tudja megugrani. Az elemzés oldalain többek között az alábbi adatok találhatóak meg.
Szóval... összességében a Patriot a rakéták mindösszesen 30%-át és a Geranium drónok 66%-át lövi le! A kutatóintézet részletekbe is belement.
Ez alapján a következő elfogási százalékokról beszélhetünk:
Kaliber rakéta: 50%-os elfogás.
Kh-59/69 rakéta: 22%-os elfogás esetében.
Iszkander-M: 4%-os elfogás.
S-300/400 rakéta: 0,6%-os elfogás
Kh-22 rakéta: 0,55%-os elfogás
És most jön a slussz poén: ezeket a számokat csak akkor tudja a Patriot produkálni, ha nem egy, hanem több elfogó rakétát indít a célpontok ellen, ergo az egyébként is igencsak elfogórakéta szűkében lévő Patriot rendszer egy-egy ellen ezen százalékok töredékét tudja felmutatni! Ne feledjétek egyetlen egy Patriot rakéta ára 4 millió dollár, vagyis hozzávetőlegesen 1,4 milliárd forint! Egy nagyobb orosz drón- és rakétatámadás esetén akár 200-250 rakéta kilövésére is igény lenne Ukrajna részéről, ami kvázi 1 milliárd, igen egy milliárd dollár jelentene! Kérem szépen ezzel az adattal számolva gondoljátok végig, hogy mit is jelent egy 60 milliárd dolláros amerikai támogatás Ukrajna számára hadászati értelemben. Segítek: igazából nem sokat!