Teherán, 2024. július 15. hétfő (MB)
Irán új elnöke a nemzeti érdekeket szolgáló egyenjogú gazdasági együttműködésben jelölte meg politikai célját, és arra kérte az Iszlám Köztársaság szomszédjait, hogy a bőséges erőforrásokkal és a békés iszlám tanításokban gyökerező közös hagyományok birtokában fogjanak össze, és a hatalom logikájával a logika erejét szegezzék szembe.
Maszúd Peszeskján, a helikopter katasztrófában elhunyt Ebrahim Raiszi elnök utódja, akit július 5-én az iráni szavazók 55 százaléka választott meg az ország új elnökévé, tudatta: kormánya „lehetőség-vezérelt politikát” fog folytatni, hogy „egyensúlyt teremtsen minden országgal fennálló kapcsolataiban”. Üdvözölni fogják a feszültségek enyhítésére irányuló őszinte erőfeszítéseket, és a jóhiszeműséget jóhiszeműséggel viszonozzák.
Az új iráni elnök külpolitikai céljait a Magyar Békekörhöz eljuttatott dokumentum szerint elsőbbséget élvez egy „erős térség” megteremtése Törökország, Szaúd-Arábia, Omán, Irak, Bahrain, Katar, Kuwait, az Arab Emírátusok Szövetsége és a regionális szervezetek összefogásával a közös fejlődésért, a háború, a szektás kofliktusok, a terrorizmus és a szélsőségesség ellen, a drogkereskedelem és a vízhiány megszüntetéséért, a menekültválság leküzdéséért, a környezet pusztulásának megállításáért, az idegen beavatkozással szemben.
Peszeskján éles szavakkal illeti a palesztinokkal szemben népirtást folytató apartheid izraeli rezsimet. Elítéli az izraeli megszállásokat, a törvénytelen annektálásokat, a szomszédjaival szemben elkövetett agressziókat. Irán célját a gázai tartós tűzszünetben, a tömegmészárlás megállításában, s a konfliktus kiszélesedésének megakadályozásában jelöli meg.
Az antiszemitizmus vádját az iráni kultúra, hit és alapértékek nevében visszautasítja.
Nagyra értékeli a barátságot Kínával és Oroszországgal. „Kína és Oroszország következetesen mellettünk állt a kihívásokkal teli időkben” – írja.
Peszeskján Kínával átfogó stratégiai partnerségre és új világrendre törekszik. Méltatja Peking közreműködését az iráni-szaúdi kapcsolatok normalizálásában.
Oroszországot Irán stratégiai szövetségeseként említi, és tudatja, hogy kormánya elkötelezett az együttműködés kiszélesítése mellett, különösen a BRICS, a Sanghaji Együttműködési Szervezet és az Eurázsiai Gazdasági Unió keretében.
„Békére törekszünk Oroszország és Ukrajna népe között, és kormányom készen áll arra, hogy aktívan támogassa a célt szolgáló kezdeményezéseket” – tudatja.
Fejleszteni kívánja az együttműködést a déli félteke országaival, különös tekintettel Afrikára.
Az iráni nemzetközi atom-megállapodásról (JCPOA) megírja: az USA 2018-ban történt egyoldalú kilépése után a szerződésből az Európai Unió országai tizenegy kötelezettséget vállaltak Iránnal szemben, hogy megpróbálják megmenteni a megállapodást, és enyhíteni az Egyesült Államok jogellenes és egyoldalú szankcióinak hatását. Ezek a kötelezettségvállalások magukban foglalták a hatékony banki tranzakciók biztosítását, a vállalatok hatékony védelmét az Egyesült Államok szankcióival szemben, valamint az iráni befektetések előmozdítását. Az európai országok megszegték ezeket a kötelezettségvállalásokat, mégis indokolatlanul elvárják Irántól, hogy egyoldalúan teljesítse a JCPOA szerinti összes kötelezettségét.
Maszúd Peszeskján szerint mód nyílik a kölcsönösen előnyös együttműködésre az egyenjogúság alapján. „Az európai országoknak fel kell ismerniük, hogy az iráni büszke nép, jogait és méltóságát többé nem lehet figyelmen kívül hagyni. Irán és Európa számos együttműködési területet fedezhet fel, ha az európai hatalmak megbékélnek ezzel a valósággal, és felhagynak túlzott önbizalomra utaló felsőbbrendűségi hajlamukkal”.
Jó volna, ha az Egyesült Államok is tudomásul venné a valóságot, s megértené, hogy Irán nem enged a nyomásnak.
„2015-ben jóhiszeműen csatlakoztunk a JCPOA-hoz, és kötelezettségeinknek maradéktalanul eleget tettünk. De az Egyesült Államok jogtalanul kilépett a megállapodásból pusztán hazai viszályok és bosszúállás miatt, több száz milliárd dolláros kárt okozva gazdaságunknak, és kimondhatatlan szenvedést, halált és pusztítást okozva az iráni népnek – különösen a Covid-járvány idején – a területen kívüli egyoldalú szankciók bevezetésével. Az Egyesült Államok szándékosan úgy döntött, hogy fokozza az ellenségeskedést azzal, hogy nemcsak gazdasági háborút folytat Irán ellen, hanem állami terrorizmusba is bocsátkozott. Meggyilkolta Kászem Szolejmáni tábornokot, a terrorizmus elleni globális harc hősét, aki arról vált ismertté, hogy megmentette térségünk lakosságát az Iszlám Állam terrorszervezet (ISIS) csapásától, és más elvetemült terrorista csoportoktól. Láthatja a világ, mit idézett elő ezzel a magatartásával” – írta.
Különösen súlyosnak tartja, hogy az USA aktívan közreműködik Izrael nukleáris felfegyverzésében, s ezzel apartheid rezsimet támogat, egy agresszort, aki ráadásul nem is tagja a nemzetközi atomsorompó-szerződésnek, tehát nukleáris arzenál törvénytelen birtokosa.
Az új elnök leszögezi, hogy Irán védelmi doktrínája nem foglalja magában az atomfegyvert. Ezért arra kéri az USÁ-t, hogy tanuljon melléfogásaiból, és fogadja el az új valóságot, miszerint többé nem lehet szembeállítani egymással az Öböl- térség országait.
Maszúd Peszeskján céljaival kapcsolatban a Magyar Békekör megjegyezte: az új iráni elnök – a jelek szerint – továbbra is ki akarja venni részét az egypólusú világrend sokpólusúvá történő átalakításának folyamatából, az Egyesült Államok globális, és Izrael regionális hegemóniájának felszámolásából. Teherán kooperatív nemzetközi kapcsolatrendszerrel szeretné felváltani a jelenlegi konfrontatív rendszert, hogy oxigénhez juttassa nemzetközi törvényekbe ütközően szankcionált gazdaságát, és biztosítsa 88 millió lelket számláló népének normális fejlődését.
A Békekör véleménye szerint Irán béketörekvése közös nevezőt kínál a magyar kormány béketörekvésével, és lehetőséget nyújt a két ország politikai, gazdasági és emberi kapcsolatainak szankcióktól mentes erősítéséhez.+++
Kiadta: Magyar Békekör
A fényképen Maszúd Peszeskján iráni elnök.