A román hatóságok megrendelésére törölhették a HVIM oldalait

Újabb politikai tisztogatást folytatott le a Facebook, alig néhány nappal a trianoni diktátum évfordulója előtt. Nem ez az első alkalom, hogy az amerikai közösségi háló fontos dátum előtt megritkítja a magyar jobboldal mozgósító erejét; a Facebook durván beavatkozik a romániai magyarok gyülekezési jogának gyakorlásába.

A román hatóságok kérésére törölhette a Facebook számos magyar jobboldali közösség felhasználóját; erre enged következtetni, hogy napokkal a trianoni katasztrófa évfordulója előtt az amerikai közösségi háló újabb “tisztogatást” végzett, melynek ezúttal a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom oldalai estek áldozatául.

Az Alfahír szerda délutáni beszámolója szerint néhány óra alatt a HVIM több tucatnyi oldalát kapcsolta le a Facebook, ezeket később törölték is. A beszámoló szerint olyan oldalak is törlésre kerültek, melyekre fél éve egyetlen bejegyzés sem került ki, de nevükben szerepelt a “HVIM”.

“A tiltások és törlések hulláma néhány órával ezelőtt kezdődött el. Törlésre került a központi oldal mellett számos régiós és települési oldal is függetlenül attól, hogy a Kárpát-medence mely pontján volt, kik szerkesztették és milyen tartalom szerepelt rajtuk. A veszteség összesen közel százezer kedvelő.” – írták.

A lap emlékeztet, hogy korábban számos nemzeti radikális oldalt törölt a Facebook, gyakran indoklás nélkül. “A Szent Korona Rádió 32 ezres oldalát is váratlanul törölte a Facebook, akárcsak a Tolvajkergetőkét, a Betyárseregét, a Romantikus Erőszakét és még számos nemzeti elkötelezettségű oldalt.”

Az Alfahír beszámolója szerint az amerikai közösségi média intézkedése miatt “veszett el” több rendezvény hirdetése is, köztük a HVIM Trianon Felvonulásának eseménye – tehát

a Facebook ezúttal is a radikális jobboldal mozgósító erejének rombolása céljából törölt bizonyos felhasználókat.

Ugyanakkor, a HVIM oldalainak törlése összefüggésben állhat azzal, hogy a román hatóságok tavaly december óta terrorizmus vádjával zaklatják és tartják nyomás alatt a szervezet tagjait, illetve hónapokon át megalapozott vád nélkül tartották fogva a mozgalom több tagját, amit végül koncepciós perré léptettek elő. Erre utalhat, hogy eltávolításra került a “Kiállok Beke István mellett” nevű Facebook-csoport is, ami eddig első kézből származó információkat szolgáltatott a mondvacsinált indokkal őrizetbe vett aktivisták ügyének alakulásáról, emellett rendszeresen tüntetéseket szervezett a Beke Istvánék elleni koncepciós per és terrorvád miatt. Ezeknek a tüntetéseknek a szervezése szintén ellehetetlenül, mivel a csoport a Facebook beavatkozásának köszönhetően már nem elérhető.

Mivel ezáltal a közösségi háló a romániai magyarok gyülekezési jogának gyakorlásába avatkozik bele, okkal gondolható, hogy politikai megrendelést teljesít a Facebook, amikor erdélyi magyar szervezetek oldalait törli.

Érdemes megállapítani, hogy a Facebook rendszerint nem távolítja el a liberális baloldali szervezetek oldalait, pedig ezek a csoportok megmozdulásaikkal gyakran sértik a közerkölcsöt, vagy rongálásra, nemzeti jelképet meggyalázására buzdítanak. A Zuckerberg-birodalom a radikális jobboldali felhasználókra korlátozza ezt a szigorú cenzori tevékenységet, különös tekintettel olyan nemzeti kisebbségekre, melyek egy idegen országban, részleges jogfosztottságban élnek.

Legutóbb akkor tartott ehhez hasonló politikai leszámolást a Facebook, amikor egymás után két nemzetközileg ismert politikus érkezett Budapestre, mindkét látogatás külpolitikailag jelentős volt, és mindkét megmozdulás kapcsán számos szimpátiatüntetés szerveződött. Akkor az Angela Merkel német kancellár érkezése idején tartott szimpátiatüntetés szervezését szabadon folytathatták az atlantista álcivil csoportok, de a Facebook kíméletlenül kitörölte minden olyan radikális jobboldali szervezet és híroldal felhasználóját, ami kilátásba helyezte, hogy szimpátiatüntetést szervez Vlagyimir Putyin Budapestre érkezésekor (vagy külpolitikai orientációjából látható volt, hogy hajlamos lenne ilyen megmozdulásról beszámolni).

Ennek a cenzúrának működését egyébként nagyban segíti, hogy az amerikai szolgáltató által törölt felhasználók gyakran megszokásból ugyanoda regisztrálnak vissza, tehát a magyar civil szféra egy amerikai vállalat szolgáltatására támaszkodik az önszerveződés terén. Bár az orosz VKontakte felhasználóinak száma Kelet-Európában meg sem közelíti a Facebook elérését, a Facebook sorozatos politikai beavatkozásaival arra ösztönzi a felhasználókat, hogy a megbízhatatlan szolgáltatás helyett inkább más megoldást keressenek.

http://www.hidfo.ru/2016/06/a-roman-hatosagok-megrendelesere-torolhettek-a-hvim-oldalait/

Népszavazással kezdődne Irak több részre szakadása

A Kurd Regionális Kormányzat amerikai követe, Bayan Sami Abdul Rahman elmondása szerint Kurdisztán a következő hónapok során népszavazást tarthat az Iraktól elszakadásról, és a helyi lakosság többsége támogatja a függetlenedést.

Rahman elmondása szerint a függetlenségi referendumot még idén megtartanák, hiszen az iraki Kurd Regionális Kormányzat elnöke maga is azt javasolta, hogy még 2016. folyamán szavazzanak az elszakadásról.

Az iraki Kurdisztán régió már 2014-ben is ki akarta írni a népszavazást – akkor ez amiatt maradt el, mert a kurd fegyveres erőket lekötötte az addigra megerősödő terrorszervezetek elleni harc.

Maszúd Barzani márciusban újra bejelentette, hogy legkésőbb 2016. októberében tarthatnának népszavazást. Elmondása szerint azonban felerősödtek azok a hangok, melyek megkérdőjelezik ennek szükségességét, mert “Irakban és a világ más országaiban is mindenki számára nyilvánvaló, hogy a kurdok függetlenséget akarnak.”

Rahman azt is mondta, hogy Iraktól később elszakadhatna néhány olyan terület is, ami jelenleg nem tartozik a kurd kormányzósághoz. Elmondása szerint az olajban gazdag Kirkuk provincia szintén csatlakozhatna egy ilyen független államalakulathoz.


http://www.hidfo.ru/2016/06/nepszavazassal-kezdodne-irak-tobb-reszre-szakadasa/

Jönnek-mennek a harcosok a magyar határon

Újra növekedésnek indult a Magyarországon át Európába érkező migránsok száma. Sokan közülük képzett harcosok vagy prédikátorok – a biztonságpolitikai szakértők szerint már most hadban állunk.

Bár a déli határzár rövidtávon napi tízezres nagyságrendről tucatnyi, vagy néhány száz fős léptékre csökkentette a hazánkba érkező migránsok számát, az utóbbi hetek folyamán újra fokozott számban próbálkoztak meg az illegális határátkeléssel. A fordulópontot május 15.-e jelentette, amikor is az M1 híradója beszámolt arról, hogy Belgrádból a migránsok menetrend szerinti járatokkal érkeznek a magyar határhoz. Toroczkai László június 2.-án saját Facebook-oldalán azt írta, hogy a magyar hatóságok bár összefogják a határsértők egy részét, mások viszont gond nélkül átjutottak, gyakorlatilag átengedték őket. Elmondása szerint Ásotthalomnál a mezőőrség elfogta az újabb turnus tekintélyes hányadát, de sokan így is bejutottak.

“Egyetlen éjszaka alatt összesen 87 törvénysértő betolakodót fogtak el az ásotthalmi mezőőrök. Csak tudnám, hogy minek köröz minden kora reggel helikopter a tanyánk fölött, mit csinál itt több száz készenléti rendőr, minek költ a kormány százmilliókat a határvédelemre, ha az 5 ásotthalmi mezőőr fogja el a legtöbb migránst, akik gond nélkül jönnek át a határon.” – írta.

Az országba érkező migránsok egy része menedékkérelmet ad be, ilyenkor a hatóságok egy hosszadalmas folyamat során egyrészt megpróbálják visszaellenőrizni a migráns személyazonosságát, másrészt visszaellenőrzik, hogy az adott személy nem áll-e kapcsolatban valamilyen terrorista szervezettel. Földi László titkosszolgálati szakértő június 2.-án a Magyar Idők napilapnak nyilatkozva azt mondta, ez a folyamat egyre hosszasabb, hiszen nem minden esetben állapítható meg a személyazonosság, illetve a terrorszervezettel való kapcsolat sem zárható ki egyértelműen.

Földi László szerint Európa már most hadban áll, és maga a migráció a terrorizmus. “Ezeket az embereket szándékosan küldték ide, hogy tudatosan bomlasszanak” – mondta. A szakértő szerint ez a hadviselés egy formája, és a migráció maga a fegyver, hiszen

nem csak gránátokkal és bombákkal lehet háborút vívni, hanem káosz-keltéssel is.

A lapnak nyilatkozva a szakértő kifejtette, hogy az illegális bevándorlók egy vad világból érkeznek, és megérezték, hogy Európában a rendfenntartó erők nem mernek velük szemben keményen fellépni. Korábban német szakértők szintén arról számoltak be, hogy az erőalkalmazás jogszabályokba és politikai ellenállásba ütközik: Hans Georg Maassen, a német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal vezetője szerint a hatóságok a civil szervezetek ellenállásába ütköznek, amint a terroristák kiszűrése érdekében megpróbálnák korlátozni a szabadságjogokat. Ennek köszönhetően több mint ezer dzsihádista él Németországban. Ők azok a harcosok, akik szabadidejükben kiutaznak Szíriába kiképzésre, majd hazaérkeznek, és a jogállamban tovább élik életüket, mintha mi sem történt volna. Szaktudásuk, harci tapasztalatuk fokozatosan nő, hiszen a német hatóságok nem tudják megállapítani, hogy az adott személy tényleges harccselekményben vett részt, vagy valóban csak nyaralni ment Törökországba.

Maassen elmondása szerint letartóztatni nem tudják őket, németországi tevékenységüket azonban nem tudják nyomon követni, mert nincs kellő kapacitás ennyi dzsihádista folyamatos megfigyelésére. Ugyanakkor, a titkosszolgálati vezető elmondta, hogy nem csak ezek a kiképzés alatt álló harcosok fognak gondot okozni a későbbiekben, hanem ugyanekkora gondot jelentenek a prédikátorok és hitszónokok, akik az újonnan érkező migránsok közt toboroznak, emellett különböző társadalmi szereplők tevékenységére is hatással vannak. Ezek a Szíriából érkező harcosok és prédikátorok egyaránt a magyar határon jönnek be Európába, hiszen továbbra is Magyarországhoz közel fekszik az egyik fő migrációs útvonal. A Párizsban történt terrortámadások kapcsán szintén ismertté vált, hogy az egyik elkövető Magyarországon át érkezett Szíriából Belgiumba.


http://www.hidfo.ru/2016/06/jonnek-mennek-a-harcosok-a-magyar-hataron/