NATO-barát neonácik miatt esik szét Ukrajna

A szélsőjobboldali fegyveres csoportok által kezdett kereskedelmi blokád miatt végleg függetlenné válhat több olyan elszakadó régió, amit a minszki egyezmény keretén belül sikerült volna visszaintegrálni Ukrajnába.

Március 16-án Petro Porosenko ukrán elnök aláírta a rendeletet, ami hivatalossá tette a Donyecki és Luganszki Népi Köztársaságok ellen hirdetett kereskedelmi blokádot, a vasúti útvonalak lezárását. A rendelet egy olyan gazdasági blokádnak adott utólagos legitimációt, amit január végén néhány radikális képviselő, és az EuroMaidan szélsőségesei közül toborzott – majd a frontra küldött – fegyveres csoportok önhatalmúan hirdettek meg az Ukrajnától elszakadó köztársaságok ellen.

A blokád már a meghirdetését követő hetekben ellátási zavarokhoz vezetett az ország elektromos hálózatában, mert a szállítási útvonalak elzárása miatt Ukrajna nem jutott hozzá azokhoz az antracit szállítmányokhoz, melyek az áramellátást garantáló erőművek működését garantálják. A blokádra adott válaszként a Donyecki és Luganszki Népi Köztársaság államosított olyan vállalatokat, melyek a beszállítást végezték, és korábban ukrán állami fennhatóság alatt működtek, illetve Ukrajnának adóztak. Porosenko azzal indokolta a rendelet aláírását, hogy ezzel próbálja rákényszeríteni ezeket a cégeket Kijev fennhatóságának újbóli elfogadására.

Az ukrán elnök döntése azonban teljes fordulatot jelent korábbi állásfoglalásaihoz képest: Porosenko hetekkel ezelőtt még maga is ellenezte a blokád fenntartását. Volodimir Grojszman ukrán kormányfő szintén ellenezte a blokádot.

Egy a Deutsche Welle német lapnak nyilatkozó politológus, Bernd Johann azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a blokád fenntartása veszélyes következményeket von maga után; végleg ellehetetleníti a minszki egyezmény feltételeinek teljesítését, ami decentralizálta volna Ukrajnát, de egyúttal garantálta volna, hogy az országból a kijevi forradalmat követően kiszakadt régiók visszaintegrálódjanak Ukrajnába. A szakértő szerint Ukrajna ezzel semmissé nyilvánítja a korábbi tárgyalási folyamatot, és minden olyan erőfeszítést, amit eddig az elszakadó régiók újracsatlakozásába fektettek a minszki egyezmény 2015 februári aláírását követően.

Az osztrák ORF hírügynökségnek nyilatkozó szakértő, Christian Wehrschutz pedig egyenesen azt mondta, hogy a kijevi kormány a blokád fenntartásával eltaszítja magától ezeket a volt ukrán megyéket – Porosenko rendeletének köszönhetően Moszkva befolyása jelentősen megnő az Ukrajnától függetlenedő, többségében orosz lakosságú területek felett, mert a blokád miatt Donyeck és Luganszk vezetőinek nincs más választása, mint Oroszországba exportálni.

Vasárnap ZN.au az ukrán pénzügyminisztérium béli forrásaira hivatkozva azt írta, a kormány több mint 74,5 millió dollárnak megfelelő összegű adóbevételt veszít az elszakadó régiókban működő cégek államosítása miatt. Ukrajna a GDP 1,3%-át veszíti el a blokád fenntartása miatt, de ellenzéki képviselők ennél jóval nagyobbra becsülik a kárt.

December 16-án a kijevi puccs idején felfegyverzett nyugatbarát félkatonai szervezetek kereskedelmi és gazdasági blokádot hirdettek a Donyecki Népi Köztársaság és a Luganszki Népi Köztársaság ellen. A fegyveres csoportok ellenőrzés alá vonták a régióba tartó vasúti szállítási útvonalakat és illegálisnak minősítettek minden, az elszakadó régiókkal folytatott kereskedelmet.

Az ukrán hatóságok február 15-én kihirdették a rendkívüli állapotot az ország energiaszektorában, mert korábban a két kérdéses területről érkeztek az ország erőműveinek működtetéséhez szükséges antracit szállítmányok. Bár az államfő és a miniszterelnök is ellenezte a blokád fenntartását, később a kormány legitimálta a félkatonai szervetek által önhatalmúan hozott intézkedést. Szakértők szerint az elnök kezében nincs már elegendő politikai erő ahhoz, hogy megszüntesse a blokádot, a karhatalmi erők pedig nem feltétlen lennének képesek erővel felszámolni a fegyveres csoportok által fenntartott kereskedelmi blokádot.

Március 14-én a Kyivpost még arról számolt be, hogy az ukrán titkosszolgálat és a rendőrség több helyen áttörte a blokádot, és több tucatnyi aktivistát tartóztattak le, akik akadályozták az elszakadó régiók és Ukrajna közti vasúti szállítást. Napokkal később azonban az elnök – korábbi nyilatkozataival szöges ellentétben – mégis legitimálta a blokádot. Amennyiben az állami hatóságok nem képesek ellenállni a radikális félkatonai szervezetek nyomásgyakorlásának, azt jelenti, hogy Ukrajnában az állam elveszítette az erőszak-monopóliumot – ami az államiság megszűnésének egy előjele.

http://www.hidfo.ru/2017/03/nato-barat-neonacik-miatt-esik-szet-ukrajna/

Függetlenednek a skótok, de a fontot megtartanák

A skót első miniszter Nicola Sturgeon kijelentése szerint Skócia az után is használná a fontot mint fizetőeszközt, miután egy újabb népszavazást követően elszakadnak az Egyesült Királyságtól.

Sturgeon szerint az elszakadást követően is a fontot használnák fizetőeszközként. (Alex Salmond volt miniszterelnök korábban azt mondta, Skócia az elszakadást követően felhagyna a font használatával.) A politikus a Sky Newsnak nyilatkozva emellett azt is közölte; megpályáznák a teljes jogú tagságot az Európai Unióban, amit a lakosság többsége jelenleg is támogat.

A miniszter hétfőn jelentette be, hogy 2018 ősze és 2019 tavasza közti időszakra akarná kiírni a népszavazást. Ennek során a skótok arról döntenének, hogy része maradjanak-e az Egyesült Királyságnak, miközben az ország kilép az Európai Unióból, vagy inkább független országgá váljanak, ami egyenlő partnerségi viszonyt tartana fenn az Egyesült Királyság országaival, és csatlakozna az Európai Unióhoz.

Csütörtökön Theresa May brit miniszterelnök azt mondta, előbb meg akarja várni a Brexit-tárgyalások eredményeit, és utána kezdeményezné csak egy újabb függetlenségi referendum kiírását. Szerinte „nem ez a legjobb idő” arra, hogy a skótok függetlenségi népszavazást tartsanak.

2014 szeptemberében Skócia tartott már egy szavazást, ahol a lakosság többsége a független országgá válás ellen voksolt.

http://www.hidfo.ru/2017/03/fuggetlenednek-a-skotok-de-a-fontot-megtartanak/