Törvényeket hozhatnak, de a választójogukat megvonnák?

Aláírásokat gyűjt Gyurcsány Ferenc pártja annak érdekében, hogy vonják meg a határon túli magyarok szavazati jogát. A DK magyarokat zárna ki az országgyűlési választásokon részvételből, de eközben más országok állampolgárai részt vehetnek a magyarországi törvényhozásban.

A Demokratikus Koalíció arra kéri támogatóit, hogy aláírásukkal támogassák a pártot, és ezzel tegyék lehetővé többek között a határon túli magyarok szavazati jogának elvételét. A párt a “Sokak Magyarországa” címszó alatt online formában is aláírásgyűjtést folytat, ennek részeként öt pontot fogalmaztak meg: néhány év alatt a minimálbér érje el a létminimum összegét, töröljék el a boltok vasárnapi zárvatartását, növeljék az orvosok és pedagógusok bérét, tegyék olcsóbbá az internethasználatot, illetve csak a magyarországi lakosok rendelkezzenek választójoggal.

Miközben a DK a határon túli magyarok szavazati jogának elvételéért kampányol, Magyarországon ma nem csak szavazhatnak más országok állampolgárai, de közvetlen részt vehetnek a törvényhozásban, anélkül, hogy arról a választók tudnának.

Gyöngyösi Márton, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke január végén az ATV “Egyenes beszéd” című műsorában emlékeztetett: továbbra is nemzetbiztonsági kockázatot jelent, hogy nem lehet tudni, mely országgyűlési képviselőknek van a magyar mellett izraeli állampolgársága is.

Más országok állampolgárai ma civil szervezeteket, pártokat működtethetnek és törvényeket hozhatnak Magyarországon, ha magyar állampolgársággal is rendelkeznek – amit legális úton, akár letelepedési kötvények vásárlásával is könnyedén megszerezhetnek. Miközben izraeli és amerikai állampolgárok is részt vesznek a magyarországi törvényhozásban, a Demokratikus Koalíció a határon túli magyaroktól még a szavazati jogot is megvonná.

2012. júniusában a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete valamennyi országgyűlési képviselőhöz névre szóló megkeresést intézett, miután Kövér László kijelentette, hogy az Országgyűlés Hivatala nem rendelkezik információval a képviselők esetleges kettős állampolgárságáról. A rendőrszakszervezet közérdekű adatigénylésére akkor a 368 országgyűlési képviselőből összesen 31-en válaszoltak a törvény által előírt határidőn belül, aminek a képviselőkre nézve semmilyen következménye nem volt. A történtek után a szakszervezet vezetője ellen eljárás indult, többek között sikkasztás vádjával.

http://www.hidfo.ru/2016/03/torvenyeket-hozhatnak-de-a-valasztojogukat-megvonnak/

Amikor hamuvá VÁLNA a Capitolium!

A YouTube videomegosztóra is feltöltött felvétel címe “Az utolsó esély”, benne olyan képsorok tűnnek fel, amelyben bemutatják, Észak-Korea hogyan bombázná le Washingtont.

Most emiatt a video miatt csikorgatja a fogát mindenki a világban, akinek fogat kell csikorgatni ilyenkor.

Arra hivatkozva, hogy közzétett videón az Egyesült Államok Capitoliumát is felrobbantják, miközben az a felirat olvasható: “ha az amerikai imperialisták egy ujjal is hozzánk nyúlnak, azonnal nukleáris fegyverrel csapunk vissza!”

EZ EGY FELTÉTELES MÓDBAN TETT FIGYELMEZTETŐ KIJELENTÉS! HA ÉS AMENNYIBEN…!

Vannak persze sokan, akik CSAK A CAPITOLIUM PUSZTULÁSÁT LÁTJÁK ezen a videon. Pedig ez csak egy kicsinyke rész! Nagyobbrészt MEGTÖRTÉNT DOLGOKAT ÁBRÁZOL ez a video!

Amelyek MÁR MEGESTEK! Így!-múlt időben. A Koreai-félszigeten, vagy Észak-Koreában.

Az USA jóvoltából megtörtént dolgok. Ám érdekes módon, azon MEGESETT történések miatt senki nem csikorgatja a fogát.

Vajon miért nem?

Vajon miért csak EZÉRT?!

http://www.balrad.com/2016/03/26/amikor-hamuva-valna-a-capitolium/

Igazságügyi miniszter: a demokrácia nem garantálja a biztonságot

A német igazságügyi miniszter szerint egy demokratikus társadalomban nincs abszolút garancia arra, hogy biztonságban élhetünk.

Szombaton a német igazságügyi miniszter, Heiko Maas által adott interjú jelent meg a Saarbrücker Zeitung német napilapban, ahol a miniszter azt mondta, Németország régóta a terrortámadások potenciális célpontja, és soha nem zárható ki az újabb merényletek lehetősége. Az interjú legfigyelemreméltóbb vonatkozása azonban, hogy az igazságügyi miniszter szerint ezért a demokrácia (is) okolható. Maas úgy fogalmazott:

“Németország régóta a támadások lehetséges célpontja. Nem várhatjuk, hogy a nemzetközi terrorizmus elkerülje Németországot. Egy demokráciában senki nem tudja garantálni az abszolút biztonságot.”

A miniszter hozzátette, hogy természetesen az ország titkosszolgálatai mindent megtesznek a terrortámadások elhárítása érdekében.

Maas azt követően tette a nyilatkozatot, hogy Brüsszelben két bomba robbant a Zaventem repülőtéren és egy másik bomba robbant egy metróállomáson; a két támadás eredményeként 31 ember veszítette életét, és több mint 300-an sérültek meg. A terrortámadásért a Daesh (a nyugati sajtóban Iszlám Állam) vállalta a felelősséget.

Tavaly novemberben, a Párizsban történt tragédiát követően Thomas de Maiziere német belügyminiszter bejelentette; a hatóságok többé nem tudják garantálni, hogy nem történik Németországban is egy számos civil áldozattal járó terrortámadás. Hans Georg Maassen, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal vezetője szerint a terrorsejtek felszámolását az egyéni jogok előtérbe helyezését hirdető (liberális) politikai pártok és jogvédő mozgalmak tevékenysége is hátráltatja.

http://www.hidfo.ru/2016/03/igazsagugyi-miniszter-a-demokracia-nem-garantalja-a-biztonsagot/

MÁR EGYMÁSNAK MENNEK AZ EMBEREK AZ ÚJRAOSZTOTT HORTOBÁGY MIATT

Fojtogatás, fenyegetés a Hortobágyon. Jön a legeltetési szezon, de a földpályázat-vesztesek több ezer birkájának nincs hol ennie, míg a nyertesek egy része nem is nyúl a területéhez. Ahol a fideszes politikus udvarára akarják behajtani az állatokat, ahol a gyakornok több pontot kap a szakmai tapasztalatra, mint a mester, és ahol az avas szalonna lenyomja a müzlit.

Állunk az egykori tsz épületei között, a hodályban félezer juh. Nem jöhetnek ki. Illetve jöhetnének, ha lenne hova, de a tavaly lejárt földbérleti pályázatok a legtöbb mezőpeterdi gazdánál egy talpalatnyi területet sem hagytak. A Bihari-síkon járunk, csupa 3-4 aranykoronás, gyengébb földön, ami szinte csak legeltetésre jó.

Ezek a földek közlegelők voltak már Horthy idejében, a téeszesítés során is a lakosságot szolgálták ki, most „állami tulajdonú birtoktestek”, amelyeket a Hortobágyi Nemzeti Park ad bérbe. Tíz évre lehet a földeket bérelni, de a tavalyi pályázatokon – a helybeliek legnagyobb meglepetésére – szinte minden legelőnek új gazdája lett, a nagyobb juh- és szarvasmarhatartóknak semmi nem maradt.

Ez a kuvasz nem a Nárcisz! A hodály se Felcsúff-közeli

NYERTES ÉS VESZTES

Buj Gyula 1973 óta foglalkozik birkákkal. A tsz-ben kezdte alkalmazottként, néhány állattal, a rendszerváltás után már bérelt földekre hajtotta az időközben több százasra duzzadt állományt. Egészen tavalyig 52 hektárnyi legelő jutott a kérődzésre, de hiába pályázott 80 hektárra, végül semmit sem nyert, mindössze 13 saját hektárja van, az pedig 30-40 birkánál többet nem tud ellátni. Most itt a tél vége, a takarmány elfogyott, április elsejétől hajtani kéne az állatokat a rétekre, de nincs hova.

„Hétvégén kiengedtem a birkákat a hodályból, az új tulajdonos pedig rendőrt hívott rám. A közeg felszólított, hogy tereljem vissza az állatokat, azt mondta, legközelebb megbüntet” – meséli a gazda, mikor egy rozzant, öreg autó fékez mellettünk porfelhőt kavarva. A munkásnadrágos sofőr nem köszön, csak közli, hogy mi épp olyan jogosulatlanul állunk juhhodály előtt, mint Buj Gyula, akinek félezer birkája békésen rohangál a hodályban. Nem mozdulunk, mire rendőrrel fenyeget, de a hatóság helyett egy terepjáró érkezik, amiből egy fiatalember száll ki. Ő köszön és be is mutatkozik: Kiss Albertnek hívják, 25 éves és ő nyerte el a többi közt Buj Gyula korábbi legelőit.

„Összesen 80 hektár földet tudok most bérelni. 250-260 birkám van” – mondja a fiatal gazda. Nem kertel, szerinte is vannak páran, akik valódi állatállomány nélkül nyertek a földpályázaton. Az aranykalászos gazda tanfolyamot végzett, 250-260 birkás Kiss Albert még azt is hozzáteszi, hogy ő öt éve tart állatot, ő is megoldotta, amikor nem volt saját legelője, most oldják meg azok, akiktől elkerült a föld.

Mikor a véleményét kérdezzük, hogy szerinte mi lesz a több száz juhot tartó, legelő nélkül maradt idős gazdákkal, csak ennyit mond: “Mindenki nem nyerhet. Bele kell törődni és nem kell birkatartással foglalkozni.”
Ennél a mondatnál azért összeszűkült az évtizedek óta a földeken legeltető öreg gazdák szeme.

Szabó László, aki 110 birkájával társult egy pályázatba, sikertelenül, gazemberségről beszél a „földmutyi” kapcsán. Most hatvanévesen nézhet munka után, kell a pénz, segíteni az unokát. „Nem hagyom éhenveszni az állataimat, kihajtom őket. Ha megbüntetnek, hát megbüntetnek. Börtönbe csak nem kerülök, hogy etetem a juhaimat” – mondja elszántan a gazda. Ő még a szerencsésebbek közé tartozik, az egyik friss földtulajdonos megengedte, hogy a földjére hajthassa a birkáit, más amúgy sem legelne ott.

AVAS SZALONNA ÉS MÜZLI

A takarmány elfogyott, a birka éhen nem dögölhet – indokolta Mavranyi Zsigmond egy portával arrébb, hogy miért hajtja más földjére a jószágot. 52 hektárra pályázott, nem nyert egyet sem. 300 birkája, 150 fiatal báránya és 30 kecskéje van. Legelője viszont nincs. Mellette van egy, immár osztatlan közös tulajdonban. Bár a tulajdonosok egy része megengedte, hogy odahajtsa az állatokat, amíg nem rendeződik a helyzete, volt egy, akinek ez nem tetszett. Az ingerült tulaj odahajtott a terepjárójával, elütött egy birkát, őt csak kicsit meglökte az autóval – mesélte Mavranyi. A szóváltás tettlegességig fajult: “Meg akart ütni. De az avas szalonna győzött, a müzli gyenge”– foglalta össze a küzdelmet. „A végén már ő rimánkodott, hogy engedjem el. Lenyomtam és fojtogattam kicsit, hogy térjen észhez.”

Bár a földpályázat is eléggé felborzolja a kedélyeket, de ez a vita máshonnan indult: a napraforgósból, még régen. Miszerint Mavranyi mangalicája, szarvas vagy vaddisznó pusztított-e más földjén.

Mavranyi ma már nem ugyanarra a földre hajtotta az állatait, hanem a természetvédelmi területre, az állami földre. Azt állítólag olyan ember nyerte, akinek nincs is állata. Az a tulaj még nem szólt érte, de lehet, hogy nem is tud róla. Mavranyi azon a területen legeltetett több mint 15 éve. „Régen nem volt földtámogatás, csak fizettük a több százezres bérleti díjat” – mondta.
Régen a helyiek elmondása szerint nem volt ekkora tolongás a földért. Azóta népszerű a föld, hogy egy nagyobb területre évi 8-9 milliós támogatást is össze lehet szedni. A történetbe már a helyi fideszes politikus, Vitányi István is beszállt. Mavranyi azt mondja, neki a képviselő azt ígérte, egyeztet a nyertes gazdával, hadd legeltessen ott. Már egy éve rimánkodott neki, hogy csináljon valamit. Eddig a képviselő – Mavranyi elmondása szerint – azzal hárított, hogy nem kompetens. Most választ ígért. Legkésőbb mára.

„Múltkor azt mondtam, ha a kihajtásra nem lesz legelő, úgy készüljön, hogy levesszük a nagykaput a sarkáról, és az egész birkanyájat behajtom az udvarára” – vázolta, mi várhat a fideszes képviselő berettyóújfalui házára.

A más földjén legeltetés csak részleges megoldás. A föld karban van tartva, a birka nem hal éhen, de a földre járó támogatás nélkül, csak az állatok után járó pénz csak az ő fenntartásukra elég. „A földtámogatás a haszon”. Pontosan egyébként nem lehet megállapítani, mire elég a pénz: volt olyan gazda, aki arra panaszkodott, az állatjóléti támogatással is veszteséges. Bár ide tartozik, olyanokkal is beszéltünk, aki 1-2 embert foglalkoztat, így nyilván az ő bérüket is fedezni kell.
„Ezt csináljuk évek óta, a szülők és nagyszülők is mezőgazdaságból éltek. Hova álljunk át?”– teszi fel a kérdést Mavranyi Zsigmond. Ők is családi vállalkozásban tartják az állatot, a fiával ketten. „Nem vagyunk mi mamutgazdák. Itt vagyunk lent a bányászbéka… alatt. Épphogy megél ebből a család.

VÉGE A TEHENÉSZETNEK

Év végéig van tartalék – mondja Jéger Rudolf, a Rákóczi Gazdaszövetkezet vezetője, a település agrárbizottságának elnöke. Egy 160 tehénből álló tehenészetben vagyunk, ahol húsz ember dolgozik. Jéger Rudolf 3 diplomával és 50 éves tapasztalattal nem nyert a pályázaton, szakmai tapasztalatára kevesebb pontszámot kapott, mint az, akinek ő igazolta a gyakorlatát.
Alig maradt földjük legeltetésre. Ha a szövetkezetben elfogy a takarmány és a pénz, el kell adni az állatok jelentős részét. 30-40 tehén és legfeljebb 6 ember maradhat. Többen a nyugdíj előtt állnak vagy 45 évnél idősebbek. Nem tudni, mihez kezdenek, ha munkanélkülivé válnak. Illetve egy válasz van: mennek közmunkára, 167 ezer helyett 45 ezerért.

BIRKA BECSÜLETSZÓRA

„A valós állattartóknak kellett volna földet adni, olyannak, aki korábban is állattartással foglalkozott. A korábbi tartóktól a pályázaton elvárták az állatállományt, az újaknak elég volt, ha csak megígérték azt” – panaszolta egy vesztes gazda, aki nem akart névvel nyilatkozni.
Akad olyan is, aki több száz birkáját nem tudja hol legeltetni. Pár nap múlva ki kell hajtani az állatokat, fogalma sincs, mi lesz.

„Gyújtsam rá az állatokra a hodályt?” – kérdezi elkeseredetten, de ő is tudja, hogy ez nem megoldás. Már tavaly is illegálisan legeltetett, de nem mert rászólni senki. Többektől hallottuk: kiút lehet, ha a nyertes megengedi, hogy a földjén legeltessenek. Ingyen, más esetben pénzért.

„A pályázatoknál a közösség véleményét nem vették figyelembe, ez a baj” – mondja a tehenészet vezetője. Jéger Rudolf szerint régebben működött, hogy megbeszélték egymással, ki hol legeltet. Mindenkinek jutott terület A mostani pályázattal bejöttek új szereplők, olyanok is, akik nem is itt élnek. Egy gazda szerint a földek 75 százalékát nem is váncsodiak nyerték. Nagyjából 60 család és 200 munkahely került veszélybe.

MINDENKI MÁST SZÁMOL

Arról, hogy hány állatot érint a földpályázat, elindult egy számháború a gazdák és a Földművelésügyi Minisztérium között. Rezes Gábor agrármérnök, a károsult gazdák képviselőjének korábbi nyilatkozatára reagálva a tárca azt írta, a „híresztelésekkel ellentétben Hajdú-Bihar- és Jász-Nagykun-Szolnok megyében nagyjából 30 ezer birka van. Aki tehát 40 ezer hortobágyi birka legelőhiány miatti pusztulásáról beszél, az valótlanságot állít. Ahogy az sem igaz, hogy ezzel együtt 5000 szarvasmarha elpusztulhat, mikor e téren korlátlan kereslet jellemzi a piacot.”

Rezes Gábor szerint viszont a minisztérium tudja rosszul – a megyében tavaly év végén 193 ezer anyajuh volt, országosan nagyjából 800 ezer.

Azt a Fehérkereszt Állatvédő Liga is figyeli, mi lesz az állatokkal. Szilágyi István, a liga munkatársa a helyszínen is járt, de azt ő is csak a gazdák elmondásából tudja, hány birkáról, illetve szarvasmarháról lehet szó. A gazdák elmondásából Szilágyi is hallott arról, olyanok is nyertek földet, akiknek nem volt állatuk, adott esetben egy csordát (nyájat) több helyre is beírtak. Hiába az állatnyilvántartás, akkor lehetne pontosan látni, ha a hatóság kihajtáskor egyszerre ellenőrizne mindenhol. Ő egyébként azt javasolta a helyieknek, hozzanak létre egy egyesületet, hátha elérnek valami eredményt. Sokaknak birtokháborítást kell elkövetni ahhoz, hogy legeltetni tudjanak, ebből probléma lesz – mondja Szilágyi. Van, aki csak lajtos kocsiból tudja majd itatni a birkáit.

Noha törvény írja elő, hogy az állatoknak hűsöltető helyet kell biztosítani, sok állat esetében ezt sem lehet betartani – például mert nincs erdős rész a környéken vagy nem épült korábban erre alkalmas fedett terület. Most már elvileg nem épülhet semmi, miután védett, Natura 2000-es területről van szó.
Szilágyi azt ígéri, probléma esetén bejelentést tesznek az állatvédelmi hatóságnál. Abban bízik, emiatt nem az amúgy is vesztes gazdákat fogják tovább büntetni, hanem kitalálnak valami megoldást. Velük ugyanis a liga nem akar még jobban kiszúrni. De az is előfordulhat, hogy a nyertes jelenti fel a vesztes gazdát a hatóságnál, hogy „kicsinálja”, majd áron alul megvegye az állatait. Szilágyi attól tart, sok állatot elkótyavetyélhetnek az áldatlan állapotok miatt.
Egy birka egyébként a téli időszakban naponta 1,5-2 kiló szénafélét, takarmányszalmát és 35-40 deka abrakot ropogtat el. Nagy legelő kell, hogy nyáron is jól lakjanak.
Van párbeszéd a vesztes és a nyertes gazdák között? – kérdeztük végül Rezes Gábort.

“Van. Anyázás.”

A KEHI-NEK GYANÚS, AZ AGRÁRTÁRCÁNAK NEM

A Hortobágyi Nemzeti Parkban legalább 14 földbérleti szerződést fel kell bontani – mondta március elején Nagy István államtitkár a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálata után. Az államtitkár azt emelte ki, a pályázatok 80 százalékánál nem volt semmi probléma, büntetőfeljelentést nem tettek, polgári per sem indult, mivel „nem merült fel korrupció gyanúja”.
Az MSZP egészen mást olvasott ki a titkos jelentésből: az azt olvasó képviselők szerint a jelentésből arra lehet következtetni, hogy előre lezsírozták a végeredményt.

Bár a miniszterelnök korábban azt ígérte, a Kehi vizsgálat végéig nem kötnek szerződést a nyertesekkel, ez mégis megtörtént. Méghozzá a jelentéstervezet ismeretében engedélyezte ezt a minisztérium. Ezt maga az államtitkár ismerte el. Az nem derült ki, mikor köthettek szerződést, de a földpályázatokat vizsgáló Ángyán József volt államtitkár nemhivatalos jelentése szerint a 2014-es választások után történt ez. (A helyi gazdák beszámolója szerint sms-ben, e-mailben értesítették a nyerteseket, hogy menjenek be szerződést kötni.) Az idő a földtámogatás miatt sürgetett: május 15-ig lehetett igényelni azokat. Ángyán jelentése szerint egyébként Hortobágyon is az országos tendencia érvényesült: kevesen nyertek sokat.

A minisztérium nemrég a hortobágyi gazdákkal kapcsolatban azt írta, „ahol föld van, ott vita is van. Minden pályázati rendszernek vannak nyertesei és vesztesei, nem nyerhet minden igénylő, hiszen a magyar termőterületek mintegy tíz százaléka állami tulajdon.” Minden földterületre 3-4-szeres volt a túljelentkezés. A minisztériumhoz a korábbinál sokkal több gazda jutott földhöz.

A földpályázatok miatt hat per indult, a vesztesek a Hortobágyi Nemzeti Parkot és a nyerteseket is beperelték. Rezes Gábor is a bíróság előtt áll, őt rágalmazás miatt jelentette fel a Nemzeti Park vezetője, mert Rezes bűnszövetkezetben elkövetett csalást emlegetett a pályázatoknál.
(vs)

Viszi az állam Molnárék 4 hektárját

Makó- Igazságtalannak érzi a makói Molnár házaspár, hogy miután szerződés alapján megörökölt 4 millió forint értékben 4 hektár földet, nem kerülhet a tulajdonába. Az államé lesz. Az indok: Molnárék nem regisztrált földművesek – és kártalanításra sem számíthatnak.

– A néni, akinek igaz, csak rövid ideig, de gondját viseltük, ránk hagyott 4 hektár földet, és most az állam rá akarja tenni a kezét – foglalta össze bosszúsan problémája lényegét a makói Molnár Ernőné. Mint elmondta, egyik szomszédjukkal, Vass Eszter Erzsébettel közjegyző előtt kötött szerződésben az áll: a gondoskodásért cserébe Molnárék lesznek házának és minden hagyatékának az örökösei. A néni tavaly ősszel 91 éves korában meghalt, és ekkor derült ki, hogy volt neki összesen 4 hektár földje is.

Erről a néni korábban külön nem tett említést, így Molnárék nem is tudtak róla, sőt a közjegyző sem. A Váradi utcai kis parasztházat időközben eladták, a föld – pontosabban összesen két terület, egy Vásárhely és egy Makó alatt, az egyik két és fél, a másik másfél hektáros – viszont legnagyobb megdöbbenésükre a tulajdonukba sem került.

A makói Molnár Ernõné, aki házat és földet örökölt.

A megyei kormányhivatalhoz tartozó földhivataltól kapott határozat szerint az úgynevezett szerződési képességet igazoló hatósági bizonyítvány kiadását tagadták meg tőlük, méghozzá a földtörvényre hivatkozva. Ennek egy rendelkezése szerint ugyanis egy hektárnál nagyobb termőföld nem kerülhet olyanok tulajdonába, akik nem egyenes ági örökösök, vagy nem minősülnek regisztrált földművesnek. Arra sincs lehetőség, hogy a területből legalább egy hektárnyit bejegyezzenek a nevükre. Molnárné azt mondja, ők jóhiszeműen kötöttek szerződést, eszük ágában sem volt kijátszani a tulajdonszerzési korlátozást, hiszen nem tudtak a földről. Valóban nem gazdálkodnak, számukra ez egy vagyontárgy, amit megörököltek.

Ha nem lehet az övéké, csak az államé, nem bánják, de azt tartanák jogosnak, ha ez esetben kártalanítanák őket – erről viszont szó sincs. Irénke úgy becsüli, a terület értéke nagyjából 4 millió forint lehet. A parasztházat egyébként 1,4 millióért adták el.

A megyei kormányhivataltól azt kérdeztük, van-e erre a helyzetre igazságos megoldás. A válasz szerint a Molnár házaspár termőföldszerzése szerzési korlát alá esett, így szerződésük e része semmisnek tekintendő. Mivel nem egyenes ági öröklésről, hanem öröklési szerződésről van szó, és törvényes örökös sincs, a 4 hektár termőföld a polgári törvénykönyv alapján a Magyar Állam tulajdonába került – zárul a tájékoztató, amelyben valóban nincs szó arról, hogy ennek ellenértékeként Molnárék akár egy fillért is kapnának.
(delmagyar)