Üzenet a németeknek, hogy ne feledjék, mekkora óvatossággal „engedték” be Visegrád országait az EU-ba, ellentétben azzal, hogy hogyan lehet ma az EU-ba belépni, amikor elég csupán „felülni a migrációs hullámra”.
Merkel Német Kancellár
Emlékszik ezen idők fenoménjára; a tréfás rövidítéssel „lengyel szerelő”-ként ismert fenoménra?
Belátva azt, hogy egyes polgáraik minket veszélyként foghatnak fel, elfogadtuk az Önök által felállított rendeleteket.
A német kormány arcul köpött bennünket
2016. március 31., csütörtök
Szemeteszsákban védik a rendőrök a határt
Maguknak kénytelenek zacskóból húzni a gallyak közé esővédő beállót a műszaki határzárral megerősített határszakaszon szolgálatot teljesítő rendőrök. A kerítés fél éve áll a szerb szakaszon, öt hónapja a horváton, de az ott szolgáló katonák és rendőrök azt mondják: nincsenek meg a munkájukhoz szükséges alapvető feltételek.
A tapasztalat szerint a kiosztott esőkabát nem véd az esőtől, ezért épültek a Bear Grylls találékonyságát a hajléktalanok gyakorlatiasságával ötvöző beállók.
A beszámolóik alapján érdemes lenne a Belügyminisztériumnak az alábbi videóval útnak indítani a szolgálatot teljesítőket.
Nemcsak az eső, de a hideg ellen sem kaptak megfelelő védelmet a 14-16 órás szolgálatra kirendelt rendőrök, nem is beszélve a higiéniás feltételekről.
A járőrözés feltételei az elmúlt napokban javultak csak: Ásotthalom környékéről arról számoltak be, hogy néhány mobilvécét helyeztek el és megjelentek a menedéksátrak is, ahonnan eső idején is szemmel tarthatják a környéket és a holmijukat is tárolhatják ott – bár belülről olyan hírek jöttek, hogy a sátrakat nem szabad használniuk a járőröknek.
A fáradtság a legkínzóbb
Az egyébként is rossz körülményeket a kevéssé hatékony logisztikai szervezés is súlyosbítja. „Három órát utaznak platón, hogy szolgálatba álljanak” – írta egy rendőrfeleség az édesanyjának. Így aztán sokaknak csak 4-5 óra valódi pihenés jut a 12, de a gyakorlatban sokszor 14-16 órás műszakok után.
Már ha pihenésnek lehet nevezni, hogy egy tornateremben alhatnak, 150 társukkal együtt.
Nem véletlen, hogy a legtöbben alváshiánnyal küzdenek.
A szolgálatban a hideg mellett az eső a legnagyobb ellenség: az elmondások szerint a ruhák két óra alatt átáznak, így van, aki szemeteszsákot húz magára, úgy járőrözik a kerítés mentén.
Mi van a családdal?
„Pár napot még ki lehet bírni, de egy idő után egyre nyűgösebbek az emberek” – írta egyikük, márpedig az ígéretek ellenére sosem pár napról van szó. Volt, akinek egy hetet mondtak, de bő egy hónap lett belőle.
Ez nemcsak a rossz feltételek miatt nehéz, de azért is, mert a rendőr, katona teljesen el van vágva ilyenkor családjától: saját mobilját nem tarthatja magánál, így még akkor sem tud velük beszélni, ha éppen volna térerő, ami a határ mentén gyakran amúgy is hiányos. Így előfordulhat, hogy napokig nem tud érdemben kapcsolatba lépni családjával.
A nyomasztó egyedüllétet a munka sem enyhíti: az előírás szerint a rendőrnek és a vele együtt szolgálatot teljesítő honvédnak látó- és hallótávolságra kell lenniük egymástól, de annyira azért távol, hogy ne tudjanak beszélgetni egymással – nehogy ezzel elterelődjön a figyelmük a munkáról.
Széles út készül a kerítés mentén
Tovább emelkedik a déli határszakaszon átjövők száma, miután a húsvéti hosszú hétvégén ismét napi 200 embert fogtak el. Az élőerő nagy, sok rendőrt és honvédet, rengeteg járművet látni. Folyamatban van a kerítés melletti út szélesítése is. A fakivágásokat Ásotthalom környékén is végrehajtották – számolt be Ásotthalom polgármester-helyettese. Fackelmann István szerint megnyugtatóan intenzív a határ ellenőrzése, de aggasztó a határon átjövők számának növekedése. Egy szakaszon a tőzeges, lápos talaj miatt nem épült kerítés, ott csak gyoda húzódik, de a szögesdrót egy takaróval könnyedén átmászható.
Fackelmann szerint az út szélesítése hasznos, de legalább ennyire fontos lenne a kerítésen túl, de még magyar oldalon lévő Kőrös-éri-főcsatorna kitisztítása. „70 centiméter átmérőjű törzsek is vannak benne, 30 éve elmaradt a tisztítása, most könnyedén megbújnak benne a migránsok” – Fackelmann a maga részéről még az ősszel írt is az illetékes vízügyi igazgatóságnak, de levelére nem reagáltak. A kerítés miatt a munkát most már csak a szerb oldallal együttműködve lehetne elvégezni, de Fackelmann szerint a benőtt csatorna megtisztítása vízügyi okokból is indokolt lenne.
Kétezer ember a déli határon
Jelenleg körülbelül 600 katona és négyszáz készenléti rendőr áll a 170 kilométer hosszú szerb–magyar határszakaszon, körülbelül ugyanennyi a horvát szakaszon. Nyáron, kora ősszel számuk hétezer körül volt. Idén egyelőre 5500 ember jött a zöldhatáron, tavaly ilyenkor már 30 ezer felettit regisztráltak. Nyárra újabb hullámot várnak.
(index)
Bal-Rad komm: A katonaság az ország területének védelmére hivatott. A rendőrség a közbiztonság megteremtésére. A HATÁROK ŐRZÉSE-VÉDELME SPECIÁLIS FELADAT, AMIRE SPECIÁLIS ERŐK, SPECIÁLIS FELKÉSZÜLTSÉGGEL ÉS ESZKÖZÖKKEL SZÜKSÉGELTETNEK!
A jelek szerint semmire sem alkalmas, ám méregdrága csodaGYODA csak akkor hatásos, ha nem rontanak rá a migránsok! Hiszen az idén már 5500 ember jött a zöldhatáron. A kerítésen keresztül!
A tegnapelőtti qrmányhencegésben pedig az szerepelt, hogy MINDEN ESZKÖZZEL… (Persze lehet, hogy a szemeteszsák is beleértendő!)
“…a sátrakat nem szabad használniuk a járőröknek…” – Az a fáradt migránsok pihenőhelye!
Kijelenthető, hogy HATÁRÉDELEM-MINT OLYAN-TOVÁBBRA SINCS!
Van migránsösszefogdosás!Az itt élő zsidó közösség miatt válhatott célponttá Magyarország
Bakondi
György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója csütörtökön a
Kossuth Rádió 180 perc című műsorában emlékeztetett; a terrorista
fenyegetések korábban nem nevesítették Magyarországot. Nem vagyunk
Európa közepe, hazánk mégis felkerült az Iszlám Állam célpontjainak
listájára.
Magyarországot
és Portugáliát említette név szerint az Iszlám Állam nevű
terrorszervezet, mint következő lehetséges európai célpontot. Bakondi
György a Kossuth Rádiónak nyilatkozva azt mondta: nem tudják, miért épp
hazánkat nevezte meg a terrorszervezet. A belbiztonsági főtanácsadó
egyúttal azt is kijelentette, a hatóságoknak nincs tudomásuk hazánkban
működő terrorista sejtekről. “Magyarországon nem jellemző az iszlám
radikalizálódás, mert a magyar embereknek és a kormánynak normális
kapcsolata van az országban élő muszlim közösséggel.”
Bár
Bakondi tagadja, hogy a hatóságoknak tudomása lenne a hazánkat érintő
terrorfenyegetés okáról, egy korábbi interjú arról árulkodik; a
titkosszolgálatok nagyon is tisztában vannak azzal, miért vált
Magyarország a terroristák célpontjává. Szeptember 17.-én Horváth
József, a polgári elhárítás és a katonai titkosszolgálat volt
főigazgató-helyettese a Magyar Időknek adott interjú során azt mondta;
“Magyarország az iszlám szélsőségesek kiemelt célpontja, hiszen Franciaország mellett itt él a legnagyobb zsidó közösség.”
Horváth
József akkor úgy fogalmazott: Európa felült egy puskaporos hordóra, az
unió meghatározó vezetői pedig maguk gyújtották meg a kanócot.
Elmondása szerint a tömeges bevándorlással kimeríthetetlen
utánpótláshoz jutottak a vallási alapon szerveződő extrémista csoportok.
Európa gyakorlatilag importálta a Közel-Kelet vallási konfliktusait,
és a tapasztalat azt mutatja, hogy a menekültek többségére jellemző a
szélsőséges antiszemitizmus. Hazánk azért vált célponttá, mert itt kellő
létszámú zsidó közösség él ahhoz, hogy amiatt értékes célponttá
váljunk a muszlim radikálisok számára.
Október 14.-én Feldmájer Péter a Magyar Időknek nyilatkozva azt
mondta, az európai zsidóság túlnyomó része el fog tűnni, amennyiben a
muszlim bevándorlás ilyen ütemben folytatódik. A Mazsihisz volt elnöke
szerint az iszlám világban felnövő embereket abban az eszmében nevelik,
hogy a zsidó államot el kell törölni a térképről. “Ilyen tömegek
európai letelepedésével megszűnne a biztonság, mert a közel-keleti
konfliktust ide exportálnák, és ez objektív értelemben az itteni zsidó
közösségek végét jelentené.”
http://www.hidfo.ru/2016/03/az-itt-elo-zsido-kozosseg-miatt-valhatott-celpontta-magyarorszag/
http://www.hidfo.ru/2016/03/az-itt-elo-zsido-kozosseg-miatt-valhatott-celpontta-magyarorszag/
Szíria
Palmüra felszabadítását szinte az egész világban megkönnyebbült sóhajtással fogadták, hiszen ez hosszú idő óta az Iszlám Állam legnagyobb katonai veresége. Rakka mellett azonban van még egy hely, ahol letargikus a hangulat – ez a washingtoni külügyminisztérium. Nézzék meg, hogyan reagált március 23-án a jó hírre Mark Toner helyettes külügyi szóvivő. Nem fognak hinni a szemüknek/fülüknek.
A hivatalos, külügyminisztériumi átirat szerint is ez volt a reakció:
Riporter: Híradások szerint a szír hadsereg, a kormányerők nemsokára elfoglalják Palmürát. Van erről információjuk?
Toner: Láttam ezeket a jelentéseket. Nem vagyok benne biztos, van-e erről bármi konkrét infónk. Az ISIL-uralta Palmüráról beszél, igen. Nincs erről semmilyen friss infónk. Úgy értem, azt továbbra is látjuk, hogy a rezsim csapásokat hajt végre, vagy rendszeresen megsérti a tűzszünetet, és ezt nyilvánvalóan ki kell vizsgálnunk…
Riporter: Csakhogy ez az Iszlám Állam ellen irányul.
Toner: Ezt mondom, nincs konkrét infónk. Nincs semmilyen információnk.
Riporter: Akkor legyünk egyértelműek, mit szeretnének? Foglalja vissza a rezsim Palmürát vagy inkább maradjon az Iszlám Állam kezében?
Toner: Ez igazán egy…, hát… Amit mi látni szeretnénk, a politikai rendezés, hogy a tárgyalások felgyorsuljanak, éppen ezért is van most Moszkvában a miniszter, hogy a politikai folyamat elinduljon, és a tűzszünet valódi fegyverszünetté alakuljon. És akkor…
Riporter: Nem válaszol a kérdésemre.
Toner: Igen, tudom, hogy nem. (Nevetés). Szélesebb kontextusba helyezem.
A fenti átiratból néhány hm, izé és bah kimaradt, ami a videóban látható, de a lényeg világos: az Egyesült Államok hivatalos képviselője nem örül.
Külön figyelmet érdemel a – muszáj minősíteni, kifejezetten aljas – húzás az elején, amikor Toner megvádolja a szír kormányt a tűzszünet megsértésével, miközben a megállapodás deklaráltan nem vonatkozik a fegyveres terrorista csoportokra, különösen az Iszlám Államra.
Hogy mit gondoljunk erről az egészről? Egy biztos: az amerikai kormány számára nem elsődleges preferencia az Iszlám Állam bukása. Bármit gondoljanak is a lefejezős, embereket élve elégető, tornyokról mélybe dobó barbárokról, még mindig nem tartanak ott, hogy a terrorkalifátusnál minden más megoldás jobb. (valasz)
Hogy az amerikaiak mennyire NEM ÖRÜLNEK Palmüra miatt, (meg úgy általában a legitim szír kormány hadisikereinek) az egyáltalán nem foglalkoztatja a különféle dzsihadista martalócbandák ellen Szíria területén harcolókat. Ők nem az USA kedvéért cselekednek! Teszik a dolgukat, zajlik a féregirtás!
Al-Qaryatayn latorerősség ellen megindult a kormányerők offenzívája. Égből-földről pusztítják a bűnbandákat. A csapások fő elszenvedője itt is az ISIS rémszervezet.
Aleppo tartomány török határral szomszédos területén Sheikh Aisaa település környékén a “Szabad Szíriai Hadsereg” nevű bűnbandával keveredett csetepatéba tegnap a kormányhadsereg. Három török tisztet azonosítottak a kitikkasztott latrok között.
Latakia tartományban Kalaz-Faukani, Karamanli és Shamruran térségében a Dzshebhat an-Nuszra banditahordára mért fájdalmas csapásokat a kormányhadsereg.
Deir ez-Zoor provinciában továbbra is a belháború ritkítja leginkább a bűnbandák egyedállományát. Tegnap a szír légierő is beavatkozott Dar Tlyul Hlef és Bir al-Tanma környékén. Az an-Nuszra többtucatnyi dzsihadmobilját pusztították el a csapások. Meg vagy nyolcvan latoregyedet.
El tudjuk képzelni, hogy ezeknek a híreknek a hallatán sem tapsikolnak örömükben Wshingtonban meg New-Yorkban, de hát ha ott valaminek nem örülnek-az minket elégedettséggel tölthet el!
http://www.balrad.com/2016/03/31/sziria-98/
A nemzeti határellenőrzés helyreállítását támogatják a lengyel fiatalok
A
Rzeczpospolita lengyel napilap által rendelt újabb közvélemény-kutatás
szerint a fiatalabb generációhoz tartozók abszolút többsége támogatná a
nemzeti határellenőrzés helyreállítását az Európai Unión belül,
miközben határozottan elutasítja a migránsok befogadását.
A
felmérésből kiderült, hogy a 18 és 24 év közöttiek 80%-a akarja az
Európai Unió tagállamai közt a határellenőrzés helyreállítását.
Ugyanezen korcsoport 84%-a határozottan ellenzi, hogy az ország
közel-keleti migránsokat fogadjon be.
Az IBRiS
közvélemény-kutató intézet által végzett mérés szerint ez a válasz
leginkább a fiatalokra jellemző – a teljes lakosságra vonatkozó adatok
szerint a lengyelek 50%-a támogatja a határellenőrzés helyreállítását,
47%-a pedig ellenzi. A 18-24 éves korcsoport az integráció
visszafordításának legaktívabb támogatója.
Korábban
egy másik közvélemény-kutatás, az Onet.pl mérése jutott arra az
eredményre, hogy a lengyel lakosság 73%-a tart a terrorveszélytől, és
többségük a terrorfenyegetés elhárítása egyetlen módjának a
közel-keleti migránsok be nem beengedését tartja. Utóbbi mérés azonban
még a Brüsszelben történt öngyilkos merényletek előtt készült. A
Párizsban történt novemberi terrortámadás óta stabilan 10%-kal
növekedett a migránsok befogadásának elutasítottsága, és ugyanerre
számítanak a brüsszeli merényletek következtében.
http://www.hidfo.ru/2016/03/a-nemzeti-hatarellenorzes-helyreallitasat-tamogatjak-a-lengyel-fiatalok/
http://www.hidfo.ru/2016/03/a-nemzeti-hatarellenorzes-helyreallitasat-tamogatjak-a-lengyel-fiatalok/
Várfoglalás: újabb 200 milliárdot költünk Orbán értelmetlen megalomániájára
A Budai Vár megújításával kapcsolatos fenntartásai miatt pár napja lemondott a Nemzeti Hauszmann Tervet jegyző Hauszmann bizottság három tagja is. A döntésük fő okaként azt jelölték meg, hogy
a kormány döntéseiről az újságokból értesülnek, a fejlesztésekről a
testület nem folytathatott vitát, és azok nem illeszkednek semmilyen
hosszabb távú fejlesztési koncepcióba, továbbá teljesen átgondolatlanok.
A Várnegyed felújítása, továbbá Orbán és a kormányzat egy részének odaköltözése legalább 200 milliárdba kerül az adófizetőknek, ebből azonban sem a szakma, és a közvélemény kutatások szerint az emberek sem kérnek.
Orbánnak 2002-ben még csak a Sándor-palota kellett, most azonban, úgy,
ahogy a felcsúti kisvasút esetében – amit ha támadnak,
meghosszabbítjuk Bicskéig – már az egész vár kell.
Értelmetlen megalománia: Orbánnak a Budai Vár is kell
A Nemzeti Hauszmann Tervnek keresztelt program keretében Orbán Viktor és a kormány egy része hamarosan a Budai Várba költözik. A legalább 200 milliárd forintos beruházás felelőse L. Simon László, aki azt mondta korábban, hogy a projekt, bár sokba fog kerülni, „de mindannyiunk örömét fogja szolgálni”. A kormány által létrehozott Hauszmann bizottságba több neves szakértőt is meginvitáltak, akik kezdetben még reménykedtek abban, hogy a cél a közös gondolkodás, a vita, a véleménycsere, aminek végeredménye egy hosszú távú koncepció lehet.
A valóság azonban egész más lett: mint kiderült, a
szakértők csupán biodíszletként funkcionáltak, akiknek a véleményére
egyáltalán nem voltak kíváncsiak, és csupán csak tájékoztatást kaptak a kormány terveiről.
Ebből lett elege az építésztársadalom két kiválóságának, Csomay Zsófia
Ybl-díjas építésznek és Dr. Schneller Istvánnak, Budapest egykori
főépítészének, valamint Lővei Pál művészettörténésznek, akik nyílt
levélben jelentették be, hogy kilépnek a kormány Hauszmann bizottságából.
Hogy mennyire semmibe vették őket, arra
jó példa, hogy csak sajtóközleményekből értesültek, a kormány két
minisztériumot is a Várba akar költöztetni. A nyílt levelükből és a
különböző médiumoknak adott nyilatkozataikból tökéletesen kirajzolódik,
hogy Orbánék megint egy megalomán agymenést próbálnak több
százmilliárd forintból megvalósítani, a szakma és az emberek
megkérdezése nélkül.
Részletek a nyílt levélből:
Elfogadhatatlannak tartjuk a kortárs megoldások helyett száz-százötven éve megrajzolt tervek, fel sem épült épületek anakronisztikus megvalósítását, teljesen elpusztult épületek újraépítését, az ennek érdekében teljesen felszámolt magyar műemlékvédelem történetének és eredményeinek teljes semmibevételét.[…]A Várban is olyan épületeket akarnak százhúsz éves rajzok, illetve fényképek alapján visszaépíteni, amelyek eredetileg sem képviseltek kimagasló építészeti-művészeti értéket,
ami indokolná a teljes helyreállításukat A középszerűség restaurációja irtózatos pénzt, százmilliárdokat emésztene fel. Ráadásul egy olyan politikai, gazdasági és művészeti szempontból egyaránt válságos korszakot készülnek megidézni, amely az I. világháborúba, majd Trianonba torkollott.
A Hauszmann Tervet nem csak a kilépők támadták. Erő Zoltán építész szerint
például nem lehet ennyi eklektikus épületet egyszerűen újjáépíteni a
21. században, mintha nem történt volna semmi velük a történelem
viharaiban.
Miért rossz, ha a kormány a várba költözik?
Nem csak az épületek kinézetével van baj, hanem magával a funkcionális elképzelésekkel is. Urbanisztikai szakértők petíciót írtak Lázár Jánosnak, amelyben jelezték, hogy a
Budai Várban kormányzati intézményeknek semmi keresnivalója nincsen,
mivel egy demokráciában a miniszterelnökség és a minisztériumok a
legjobb helyen az ország háza, a Parlament körül vannak.
További probléma, amelyre Dr. Schneller István építész hívta fel a figyelmet, hogy a minisztériumok áttelepítése egyenesen szétdúlná a Várnegyed nyugalmát. A kormányzat Várba költöztetése azért sincs rendben, mert jelentős forgalomterhelést okozhat, márpedig az eddigi fejlesztési tervek mind arról szóltak, hogy ezen a területen csökkenteni kéne a forgalmi terheket. „Képzelje el, ha például Pintér Sándor összehívja megyei kapitányait, autóik pillanatok alatt dugót képeznek a Bécsi kapu téren" – hozta fel példaként a 168 órában adott interjújában Dr. Schneller.
Ezen kívül Orbán Várba költöztetése (az anyagiakon túl) rengeteg kényelmetlenséggel fog járni: többek között a Palota épületéből el kell vinni a 80-as években oda költöztetett közgyűjteményeket, tehát az Országos Széchényi Könyvtárnak is egy új helyet kéne találni
(ami eddig még nem sikerült). Annyit lehet tudni, hogy a Magyar Nemzeti
Galériát a városligeti múzeumi negyedbe, a Budapesti Történeti Múzeum
állományának egy részét pedig Kiscelli Múzeumba helyeznék át.
Az emberek sem kérnek a tervekből
Az Ipsos közvélemény-kutató nemrég a Városligetbe tervezett múzeum negyed beruházása kapcsán kérdezte meg
a fővárosiakat, hogy miképpen vélekednek többek között arról, hogy a
Magyar Nemzeti Galériát elköltöztetnék a Várból, illetve hogy a
Miniszterelnökség, a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági
Minisztérium székhelyét is áttennék Budára.
Az összesítés szerint
a megkérdezettek 83 százaléka nem szeretné, hogy a Magyar Nemzeti
Galériát a budai Várból a Városligetbe telepítsék. Az új kormányzati
negyed kialakítását pedig mindössze a megkérdezettek 16 százalék tartja
jó ötletnek.
Változás azonban nem lesz, a miniszterelnök rögeszméjéről van szó.
A lengyel köztársasági elnök, Andrzej Duda Facebook-oldalára került fel egy fénykép március 19-én, amelyen Duda Orbán Viktor vendégeként a magyar miniszterelnök dolgozószobájában látható – adta hírül a 444.hu.
A fényképen hátul látni egy állványt, rajta egy leginkább tervrajznak látszó lappal. A fényképre egy építészfórum hozzászólói akadtak rá, ők kezdték el alaposabban megnézni, hogy miről lehet szó. És a nagyítások alapján többen arra jutottak, hogy
ez bizony a Budai Várról készített alaprajz lehet, amelyen pirossal az
Orbánék odaköltözése miatt átépítendő területeket jelezték.
Hogy a miniszterelnök ilyen álmokat dédelget, az nem új keletű dolog.
A miniszterelnököt már 2002-ben is csak a Fidesz választási veresége
akadályozta meg abban, hogy hivatala a Várba, az akkora felújított
Sándor-palotába költözzön. Most úgy tűnik, hogy mint a
felcsúti kisvasút esetében – amit ha támadnak, meghosszabbítjuk
Bicskéig – Orbánnak most már a Sándor-palota helyett az egész Budai Vár
kell.
Lázárék már megpróbálták megindokolni, hogy miért is dobunk ki az ablakon több tízmilliárd forintot
szükséges az egész hercehurca. A kulturális bizottság előtt a
Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy érvelt, hogy a Vár a magyar
államhatalom végrehajtó központjának épült, így logikus a kormányzati
szervek odaköltöztetése. Igen ám, de ez leginkább csak a múltra volt
igaz: a feudalizmus eszközrendszerébe fért bele, hogy a
végrehajtó hatalomnak – az államfővel és a kormányzattal együtt – egy
várban kell lennie, erőt sugározva, és egyben szimbolikusan jelezve,
hogy hol is van az ő és egyszerű állampolgároknak helye.
TényTár
TényTár
OROSZORSZÁG ASZIMMETRIKUS VÁLASZT AD AZ AMERIKAI KATONAI JELENLÉT EURÓPAI NÖVELÉSÉRE
Oroszország nem fogja passzívan figyelni az amerikai katonai jelenlét európai megerősítését, és arra aszimmetrikus választ fog adni – jelentette ki Alekszandr Grusko, Oroszország NATO-nagykövete a Rosszija 24 orosz állami hírtelevízióban szerdán sugárzott interjúban.
Hangsúlyozta, hogy Moszkva következetesen meghoz minden olyan katonai intézkedést, amelyet szükségesnek tart a szavai szerint “indokolatlan” amerikai katonai jelenlét erősítésének ellensúlyozására.
“Természetesen a válasz tökéletesen aszimmetrikus lesz” – mondta a diplomata.
Az amerikai hadsereg Európában állomozó erőinek főparancsnoksága szerdán közleményben tudatta, hogy az Egyesült Államok 2017 februárjától új páncélos dandárt telepít Kelet-Európa valamelyik, egyelőre meg nem nevezett országába. A döntést az “orosz agresszió” miatt aggódó kelet-európai szövetségesek megnyugtatásával indokolta.
A nagykövet szerint az Egyesült Államok a közeli napokban pontosíthatja európai katonai jelenlétének paramétereit. Mint mondta, ezt talán Jens Stoltenberg NATO-főtitkár április 4-i amerikai látogatására időzíthetik. Grusko úgy értékelte, hogy az Egyesült Államok és a NATO lépéseinek következtében a biztonsági helyzet “jelentősen rossz irányban” változik.
“Azt látjuk, hogy következetesen végrehajtják a walesi NATO-csúcstalálkozón a harckészültség növeléséről elfogadott tervet, mind újabb lépéseket jelentenek be azzal a céllal, hogy +megnyugtassák+ az Egyesült Államok szövetségeseit Kelet-Európában” – mondta.
Úgy vélte, joggal feltételezhető, hogy a júliusban esedékes varsói csúcsot követően a NATO folytatja majd a szövetség “keleti szárnyának” jelentős mértékű megerősítését, emellett folytatva a párbeszédet Oroszországgal is azokról a kérdésekről, amelyek kölcsönös érdeklődésre tartanak számot.
Az orosz diplomata újabb propagandafogásnak nevezte Philip Breedlove európai NATO-főparancsnok kijelentését arról, hogy fokozzák a szövetség felderítő gépeinek tevékenységét Európában.
“Oroszország felett nem repülnek majd felderítő gépek” – szögezte le.
A NATO következő lépéseit előkészítő propagandának minősítette a Baltikum elleni orosz támadással riogató anyagokat is.
Grúzia és Ukrajna NATO-taggá válási törekvésével kapcsolatban kijelentette: “nem lehet olyan helyzetet elképzelni”, hogy “a szövetség reális terveket készítsen elő a felvételükre, mert az felrobbantja a helyzetet, és olyan válság szélére állítja Európát, amelynek méreteit és mértékét ma el sem lehet képzelni”.
Hangot adott véleményének, hogy a NATO Ukrajnában nem azokat az erőket segíti, amelyek a minszki megállapodások végrehajtását támogatják, hanem azokat, “akik azt az álmot dédelgetik, hogy ez a kérdés katonai eszközökkel megoldható”, holott Grusko szerint nyilvánvalóan nem ez lesz a megoldás.
A nagykövet szerint az orosz-NATO együttműködés felújításához az szükséges, hogy a szövetség elvesse a konfrontáció politikáját.
Az Egyesült Államok jelenleg mintegy 65 ezer katonát állomásoztat Európában. Létszámuk a ’80-as években meghaladta a 200 ezer főt.
http://www.balrad.com/2016/03/31/oroszorszag-nem-fogja-passzivan-figyelni/
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)