Több százezer migráns szavazóhoz juthat a liberális baloldal

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondása szerint eddig 142 ezren kértek menedéket Magyarországon, de legtöbbjük már elhagyta az országot. Brüsszel döntései miatt azonban nagy részüket visszatoloncolhatják Magyarországra.

A külügyminiszter szerint augusztus végéig 166 ezer migráns érkezett az országba (ez mára 180 ezer fölötti szám). A Novi Magazin szerbiai hetilapnak nyilatkozva azonban elmondta, nem túlzás kijelenteni, hogy év végére 400 ezer fölé nőhet a számuk. Menedékjogot összesen 142 ezren kértek, a szerb-magyar határ azonban az Európai Unió külső határa is, így az illegális bevándorlók tekintélyes része Magyarországon kell regisztrálva legyen. Ez egyben azt is jelenti, hogy egy részüket hazánkba fogják visszatoloncolni, miután Németország vagy Svédország elutasítja kérelmeiket.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke tegnap ismertette a bevándorlás-kérdés rendezését célzó javaslatait; ebből kiderült, hogy Magyarországtól 54 ezer menekültet venne át az Európai Unió, akik más uniós tagországban kerülnének elhelyezésre. A hazánkban kezdeményezett 142 ezer kérelemből azonban csak alig több mint 300-at adtunk meg. Ennek ellenére jóval több, közel 190 ezer bevándorló lépte át a magyar határt úgy, hogy kapcsolatba is került a magyar hatóságokkal – és a határ teljes lezárásáig tovább özönlenek. Vannak, akik nem akarnak Magyarországon regisztrálni, de tekintélyes részük magyarországi tartózkodása alatt regisztrálásra kerül, és úgy utazik tovább valamelyik nyugati országba. Miközben 54 ezer menekültet venne át Magyarországtól az Európai Unió, a menekültek nagy része már elhagyta az országot, technikailag tehát nem a mi problémánk lenne az elhelyezésük. Amiért mégis “Magyarországhoz tartoznak”, az a regisztrálást szabályozó dublini rendszer; ennek értelmében Magyarországra toloncolnának vissza minden olyan bevándorlót, aki a nyugati országokban nem kap menedékjogot. A bevándorlók nagy része egyelőre továbbutazik Németországba – a következő hetek folyamán azonban megkezdődhet a migráns-áradat visszahullámzása; a bevándorlók egy része ugyanis nem telepedhet le semelyik nyugati országban, számukra így az az egyetlen biztos pont, hogy Magyarországon regisztrálásra kerültek.

Nem lehet pontosan előre jelezni, hogy összesen hány olyan bevándorló lesz, aki keresztülutazott Magyarországon, de végül a nyugati országokban sem maradhatnak. Ha néhány tízezer menekültet át is vesz az Európai Unió, 2018-ra mindenféleképpen százezres nagyságrendű lehet azok száma, akik végül Magyarországra lesznek visszatoloncolva.

A Magyar Idők napilapban megjelent publicisztika szerint a hazai baloldal azzal számol, hogy a migráns-kérdés Magyarországon is a nyugati országokban mutatkozó trendet követi majd. Eszerint a bevándorlók nagy része liberális baloldali szavazó lesz, miután megszerzi az állampolgárságot valamely európai országban. Értelemszerűen, hiszen a bevándorlók arra a pártra fognak szavazni, amely befogadásukat a többségi társadalom akarata ellenében is támogatja. A publicisztikában közöltek intő jel; Juncker bejelentése, és a Magyarországon regisztrált bevándorlók száma ugyanis azt vetíti előre, hogy a közeljövőben százezres nagyságrendben rekedhetnek Magyarországon olyan személyek, akik korábban illegális bevándorlók voltak, de Magyarországon regisztrálásra kerültek, majd Németországban nem maradhattak.

A választásra jogosultak száma alapján ez nem csak statisztikailag mérhető szavazóbázist jelent a baloldalnak, hanem egyenesen azt, hogy a migránsok miatt bejuthatnak a parlamentbe olyan balliberális pártok, melyek egyébként nem lépnék át a bejutási küszöböt. A jelenlegi részvételi hajlandóság mellett mintegy 250 ezer szavazat kell ahhoz, hogy egy párt bejusson a parlamentbe. Milyen hatással lesz a magyar politikai életre, ha több százezer bevándorlót kell befogadjon Magyarország? A hatás egyértelmű. A liberális baloldalnak emiatt elsődleges most a bevándorlás-kérdés: Gyurcsány Ferenc politikai túlélése és 2018-as parlamentbe jutása múlhat azon, hogy mennyi bevándorló érkezik Magyarországra. Az Európai Unió pedig összesen 54 ezer főt venne át. Hagynak bőven szavazót a liberális baloldalnak; olyannyira, hogy annak kapcsán felmerülhet a szándékosság kérdése. Ahogy az Európai Bizottság Gyurcsány Ferenc pártját is közvetett módon anyagilag támogatja, elképzelhető, hogy szavazókat is szándékosan importálnak a Demokratikus Koalíció számára.

http://hidfo.ru/2015/09/tobb-szazezer-migrans-szavazohoz-juthat-a-liberalis-baloldal/

Az osztrák ellenzék tiltakozik az amerikai csapatok átengedése ellen

Ausztriában tiltakozik az ellenzék az ellen, hogy a kormány átengedje az országon az amerikai fegyverszállítmányokat és harcjárműveket.

A Kurier napilap beszámolója szerint Peter Pilz, az Osztrák Zöldpárt vezető tagja kijelentette; megengedhetetlen, hogy Ausztria bűnrészessé váljon az Ukrajnában folytatott haderőépítésben, ami nyílt háborús készülődés, és elkerülhetetlenül a konfliktus kiterjedéséhez vezet.

Ausztria deklaráltan semleges terület (nem NATO-tag), emiatt az ellenzék hangsúlyozza; az ország függetlensége szempontjából aggodalomra ad okot, hogy a kormány átengedi az országon a NATO fegyverszállítmányait, az amerikai katonákat és harcjárműveket. Pilz szerint ezzel tevőlegesen hozzájárul a NATO háborús készülődéséhez, ami vagy az ukrajnai orosz lakosság függetlenségi törekvéseinek leverésére, vagy Oroszország elleni katonai agresszió előkészítésére irányul.

2014 kezdete óta a NATO tagországok több mint 3200, Ukrajnába irányuló katonai transzportot bonyolítottak le Ausztrián keresztül. Ezek többsége az amerikai hadsereg szállítmánya volt, kisebb része Németországból, Olaszországból, Franciaországból vagy Nagy-Britanniából indult.

Az újság szerint a Zöldpárt arra kérte Werner Faymann osztrák kancellárt, hogy hívja össze a nemzetbiztonsági tanácsot, ahol nyilvánosan vitassák meg, miért segédkeznek abban, hogy az amerikaiak haderő-összpontosítást folytassanak Ukrajnában.

Oroszország külügyminisztériumának szóvivője, Marija Zaharova szeptember 4-én emlékeztetett, hogy a február 12-én aláírt minszki egyezmény 10. cikkelyét sérti, hogy amerikai katonák állomásoznak Ukrajna területén. A Minszkben aláírt tűzszüneti megállapodás ugyanis előírja, hogy minden külföldi fegyveres erőt, haditechnikát és zsoldos alakulatot ki kell vonni Ukrajna területéről.

A minszki egyezmény – és így a békefolyamat – megvalósulását a NATO-országok haderő-összpontosítása akadályozza. Jelenleg 18 nyugati ország katonai alakulatai állomásoznak Ukrajnában, különböző hadgyakorlatok ürügyén – de a hadgyakorlatok fedőakcióként meghirdetése sem változtat azon, hogy ezek Ukrajnában jelenlévő külföldi fegyveres erők, melyek a minszki egyezmény értelmében el kell hagyják az ország területét.

http://hidfo.ru/2015/09/az-ellenzek-tiltakozik-az-amerikai-csapatok-atengedese-ellen/

Az amerikai követséghez kell irányítani a menekülteket

Egy lengyel újságíró szerint a menekülteket Európa összes városában az amerikai követséghez és konzulátusokhoz kellene irányítani, hogy ott menedékjogot kérjenek az Egyesült Államoktól.

Bohdan Pietka a Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozva kifejtette, hogy a lengyel politikusok teljes mértékben Brüsszel nyomásgyakorlása alatt állnak, és nem mernek Orbán Viktor vagy Milos Zeman cseh államfő nyilatkozataihoz hasonló állásfoglalásokat tenni. Ennek ellenére a lengyel társadalom többsége nem támogatja a bevándorlást, és határozott fellépést várna el a politikusoktól.

Pietka szerint a lengyelek többsége nem xenofób, de az iszlám fundamentalizmussal kapcsolatban fenntartásaik vannak, mert emlékeznek még a 10 évvel ezelőtt Madridban, majd később Londonban történt terrortámadásokra. A Párizsban történt támadás szintén meggyőzte a lengyeleket arról, hogy általánosságban véve az idegen vallású bevándorlókat ne akarják beengedni az országba, mert integrálni nem lehet őket, és senki nem mondhatja meg előre, hogy fiaik vagy unokáik nem fognak-e a keresztény közönség, vagy épp a vallási türelmet hirdetők ellen radikalizálódni.

Az újságíró szerint jelen helyzetben azt kellene tenni, hogy az európai országok hatóságai irányítsák az összes menekültet az amerikai követségek, konzulátusok elé, mert

“az Egyesült Államok hozta létre ezt a problémát. Európa csak sodródik az árral, és próbálja kezelni a helyzetet.” (megjegyzés kérdezzék meg Káin bélyegétől ki az Antikrisztus)

Pietka kifejtette, hogy Washington törekvései destabilizálták a közel-keleti és észak-afrikai országok politikai helyzetét, ami egyenesen vezetett az Iszlám Állam megjelenéséhez és az Európába irányuló migránsáradat megindulásához. Emiatt az Egyesült Államok hibája a menekültkrízis, és az európai országok annyit kellene tegyenek, hogy a migránsokat odaszállítják az amerikai követséghez.

Elmondása szerint Európa most újra olyan időket él, mint a római birodalom összeomlása idején, amit szintén egy nagy bevándorlási hullám előzött meg. Amennyiben a tagállamok nem hajlandók gyökerénél kezelni a problémát, és csak tüneti kezelésre hagyatkoznak, az Európai Unió is ugyanerre a sorsra jut. A probléma gyökere pedig az amerikai intervencionalista politika, ami megbontotta a közel-keleti és észak-afrikai országok politikai egyensúlyát, előidézvén ezzel több térségi állam felbomlását.


http://hidfo.ru/2015/09/az-amerikai-kovetseghez-kell-iranyitani-a-menekulteket/

A szankciók oka, hogy a NATO még nem készült fel az Oroszország elleni offenzívára

Irina Jarovaja, az orosz Állami Duma Biztonsági Bizottságának elnöke szerint Oroszország ellen olyan fajta politikai nyomásgyakorlás zajlik, ami a katonai agresszió előkészületeinek utolsó fázisát jelenti.

Jarovaja szerint az Oroszország elleni politikai agresszió annak tudható be, hogy az agresszor egyelőre nincs felkészülve a közvetlen katonai konfrontációra, de folyamatban van annak előkészítése: “A politikai agressziót olyan esetekben használják, amelyben valaki még nincs felkészülve arra, hogy katonai agressziót alkalmazzon. Következésképp, elismerhetjük az orosz védelmi ipar sikerességét, ami pajzsként védi országunkat. Ennek a pajzsnak a jelenléte akadályozza meg, hogy Oroszország ellen egy újabb lépést tegyenek – a nyílt katonai agressziót.”

Jarovaja szerint a politikai agresszió célja, hogy illegális, de a maga nemében erőszakosnak nevezhető eszközökkel rákényszerítsen egy független országot, hogy megsemmisítse saját védelmi iparát, állambiztonsági alapjait, miközben a nyomásgyakorlás a független ország gazdasági alapjainak kikezdését is célozza. Ilyen politikai agresszióval van dolga Oroszországnak, amikor nyugati országok kijelentik, hogy az orosz határon belül összpontosuló katonai erő fenyegetés számukra, vagy amikor szankciókat hoznak, és azok eltörléséért cserébe politikai feltételeket szabnának.

Irina Jarovaja emlékeztetett, hogy az orosz katonai doktrínának továbbra is alapja a védelem, nem a támadás. A honvédelem azonban alkalmas kell legyen arra, hogy az agresszor csapásmérő erőit megsemmisítse – és minél több fegyvert telepít a NATO Kelet-Európába, annál több orosz fegyvernek kell készenlétben állnia, hogy egy Oroszország elleni katonai agresszió esetén a nyugati csapásmérő erőt megsemmisítsék. Az államfő döntéseinek köszönhetően azonban ez mind rendelkezésre áll, Vlagyimir Putyin utasítására mintegy 20 trillió rubelt költöttek a katonai-ipari komplexum fejlesztésére, ami továbbra is meg tudja őrizni Oroszország szuverenitását.

“Kizárólag ez a minőség teszi lehetővé, hogy kimondjuk az igazságot a világban zajló eseményekről, és saját érdekeink védelmében függetlenül léphessünk fel.”

Jarovaja szerint az Oroszország elleni gazdasági szankciók egyetlen oka, hogy a nyugati országok nem állnak készen az Oroszország elleni katonai agresszióra, de természeti kincseinek megszerzésében továbbra is érdekeltek. Mindebből le lehet vonni a következtetést, hogy a háború elkerülésének egyetlen módja, ha Oroszország még többet költ a védelmi iparra, és képes marad a NATO fegyverrendszereinek megsemmisítésére – ebben az esetben ugyanis az agresszor a gazdasági és politikai nyomásgyakorlást nem tudja a nyílt katonai agresszió szintjére emelni.


http://hidfo.ru/2015/09/a-szankciok-oka-hogy-a-nato-meg-nem-keszult-fel-az-oroszorszag-elleni-offenzivara/

Már biztos: a britek népszavazást tartanak az Európai Unió elhagyásáról

Elfogadta a brit parlament alsóháza a miniszterelnök arra vonatkozó javaslatát, hogy 2017-ben népszavazást írjanak ki az Európai Unió elhagyásáról.

A BBC szerint a keddi voksolás alkalmából 316 képviselő igennel, 53 pedig nemmel szavazott. A törvénytervezettel most parlament felsőháza foglalkozik, de a kampány már kezdetét vette, mert a pártok kész tényként számolnak a referendum kiírásával. A választók meggyőzése közvetlen a népszavazásig fog tartani; Nigel Farage, a brit függetlenségpárt vezetője szerint azonban lehetséges, hogy a kormány választói nyomásra kénytelen lesz egy évvel korábban kiírni a referendumot. A párt emiatt már most megkezdte saját kampányát, a jelen politikai környezetben ugyanis nem egyértelmű, hogy arra mennyi idejük lesz – nem fogja-e a kormány a migrációs nyomás miatt mégis 2016 nyaráig előrehozni a népszavazást.

http://hidfo.ru/2015/09/mar-biztos-a-britek-nepszavazast-tartanak-az-europai-unio-elhagyasarol/