Két kormányközeli cég is nyert a 25 milliárdos gigatenderen

Megvannak a győztesek minden idők legnagyobb állami kommunikációs közbeszerzésén – értesült a hvg.hu. A három nyertes közül kettő nagyon jó kapcsolatokat ápol kormánypolitikusokkal. 25 milliárd a tét, de ez csak az első forduló volt, a három nyertesnek még egymással is meg kell küzdenie, hogy ténylegesen hozzájussanak a pénzhez. Simicskáék ezen a közbeszerzésen nem is indultak.

Két kormányközelinek számító ügynökség és egy multinacionális vállalat nyerte kormány gigatenderén – értesült a hvg.hu két piaci forrásból. A befutók: Trinity Communications, HG 360, illetve egy amerikai hátterű médiaügynökség, a Mindshare.

Április végén jelent meg minden idők legnagyobb kommunikációs közbeszerzése: a tervek szerint az Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) alá tartozó intézmények, kormányzati szervek, állami cégek egy éven keresztül 25 milliárdért reklámozhatnak, kommunikálhatnak, formálhatják az arculatukat. Azaz több milliárd forintért vehetnek reklámokat a kormánynak és az államnak a médiában és a plakátokon. A 25 milliárdos keret a tender eredményhirdetésétől számított 12 hónapra, illetve a keret kimerüléséig szól.

Míg korábban az állami cégek, intézmények önállóan kommunikáltak, a tavalyi választások után a kormány úgy döntött, mind az 1500 állami szervezet (pl. Szerencsejáték, Magyar Villamos Művek, múzeumok, egyetemek) kommunikációját egy kézbe veszi, ezért megalapították az NKOH-t. A hivatal vezetője korábban augusztus elejét jelölte meg határidőként, de a hivatal a nyertesekről eddig nem adott ki semmilyen közleményt, a kommunikációs intézmény honlapján az utolsó hír júliusi. Megkerestük a hivatalt, amint megérkezik a válaszuk, közöljük…
(HVG)

Bal-Rad komm: Értjük ugye? “…25 milliárd forintért vehetnek reklámokat a kormánynak és az államnak a médiában és a plakátokon…” ÉRTJÜK UGYE? MUNKANAPONKÉNT KÖZEL 80 MILLIÓ FORINT! Dicshimnuszra!

-Reklámozni, hogy Magyarország jobban teljesít! Mert a jójistennek se hiszi el a pórnép mindaddig, amíg elégszer nem mondják neki! DE HA SOKSZOR MONDJÁK!-HA MINDIG AZT MONDJÁK!-elhiszi az! Gondolja a döbrögista horda!

Nem is sajnálják a pénzt a meggyőzésre! Fizetésnapon kimondottan jól jön az ilyesmi-mondjuk az egészségügyi dolgozóknak!

Lángoló épületek, halottak: összecsapások Kelet-Törökországban

Drámai a helyzet a török-iraki-szíriai hármas határ közelében, török területen fekvő Silopi városában. A 84 ezres városban a török kormány kurdokat hátba támadó döntése ellen tiltakozó tüntetők és a rendőrség között törtek ki összecsapások. Több épület lángol, kurd források 2 vagy 3 halálos áldozatról beszélnek.

A török rendőrség tüzet nyitott a török-szíriai-iraki hármas határ közelében, török területen fekvő Silopi városában kurd tüntetőkre – jelentették kurd források. A jelentések szerint az összecsapásoknak 2 vagy 3 halálos áldozata van, a sebesültek száma 10. A városban készült képek és videók tanúsága szerint Silopi fölött füst terjeng, több épület lángol. A videófelvételeken fegyverropogás hallatszik.

Törökországban július végén kezdődtek összecsapások a lakosság mintegy egynegyedét kitető kurdok és a rendőri erők között, miután egy, az Iszlám Államhoz tartozó török terrorista több mint harminc kurd fiatalt meggyilkolt a Szíriával határos Suruc városában. A merényletet ürügyül felhasználva a török hadsereg hátba támasta az IÁ ellen küzdő szírai és iraki kurd gerillákat.

Az incidensről készült videót itt nézhetik meg.
(atv)

Szaúd-Arábia orosz segítséget kap a terrorizmus elleni harchoz

Oroszország kifejezte hajlandóságát arra vonatkozóan, hogy segítséget nyújtson Szaúd-Arábiának a terrorizmus elleni harcban. Az “Iszlám Állam” újabb öngyilkos merényletet hajtott végre és fokozza aktivitását Szaúd-Arábia területén.

A terrorszervezet csütörtökön Abha városában, egy mecsetben hajtott végre több tucatnyi halálos áldozattal járó öngyilkos merényletet. A támadásért rövid időn belül vállalta a felelősséget az “Iszlám Állam” helyi szervezete. Ez nem az első ilyen eset, januárban az IÁ Szaúd-Arábiában is megkezdte működését. Tevékenységük határőrök elleni rajtaütésekkel kezdődött, majd két síita mecsetben hajtottak végre robbantásos merényletet.

“Az Abha városában történt robbantás újabb bizonyíték arra, hogy az extrémista szervezetek jelentette terrorfenyegetés tovább terjed a Közel-Keleten. Oroszország készen áll megadni a szükséges segítséget Szaúd-Arábia számára a terrorizmus elleni harcban.”

A külügyminisztérium szerint a terrorizmus mostanra olyan jelenséggé nőtte ki magát, ami egy-egy térségi ország által nem megállítható. Jelentős erőt képviselő országok, és széleskörű nemzetközi összefogás kell ahhoz, hogy a térségi országok sikeresen felvegyék a harcot a terrorfenyegetéssel.

A Közel-Keleten működő terrorszervezetek működésének következménye, hogy több millió ember indult útnak Európa felé, és Magyarországra csak idén több mint 120 ezer illegális bevándorló érkezett. Azok az országok, melyek egy újabb közel-keleti ország államhatalmának aláásását folytatják, és ezt terrorszervezetek támogatásával próbálják elérni, aktívan közreműködnek abban, hogy Európában tovább fokozódjon a bevándorlás. Hazánk a közel-keleti országok belső stabilitásának fenntartásában érdekelt, mert érdekünk a népvándorlás leállítása, és egy újabb ország destabilizálása számunkra még több illegális bevándorlót jelent.

Moszkva szintén a térségi országok stabilitásában érdekelt, és hajlandó akár gyakorlati segítséget is adni Szaúd-Arábiának a terrorfenyegetés elhárítására. A két ország június 22-én számos gazdasági és technológiai együttműködést írt alá, valamint megállapodtak az együttműködés további bővítéséről, aminek következő szintjét a terrorelhárításban történő segítségnyújtás jelentheti.

Annak okairól, hogy az ISIS miért kezdte meg működését a terrorizmus támogatójaként ismert Szaúd-Arábia területén, ITT és ITT olvashat bővebben.
http://hidfo.ru/2015/08/szaud-arabia-orosz-segitseget-kap-a-terrorizmus-elleni-harchoz/

Újra összeül a magyar közgazdász-elit – miről beszélnek?

A fejlődés és a felzárkózás témakörére fókuszál a Magyar Közgazdasági Társaság 53. Közgazdász-vándorgyűlése, amelynek 2015. szeptember 3. és 5. között – tíz év után ismét – a Miskolci Egyetem ad otthont.

Az idei konferencia a hagyományos témák – a nemzetgazdaság helyzete, az európai uniós források felhasználása, a bankrendszer aktuális kérdései, a monetáris politika és a költségvetési folyamatok vizsgálata – mellett foglalkozni kíván az Észak-magyarországi régió speciális helyzetével, például az újraiparosítással, a foglalkoztatás és a szociális szféra problémáival, a határ menti együttműködés lehetőségeivel, a közlekedés fejlesztésével, valamint idén először a turizmussal is.

Az MKT idén is megnyerte a hazai közgazdász társadalom legbefolyásosabb gazdaságpolitikusait, a pénzügyi és üzleti élet kulcsszereplőit, minisztereket, tudósokat, bankárokat, vállalatvezetőket a rendezvénynek.

A rendezvény nyitó plenáris ülésén előadást tart Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója, Balog Ádám, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója és Kovács Árpád, az MKT és a Költségvetési Tanács elnöke. A záró plenáris ülés előadói között pedig ott lesz Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Nagy Márton, az MNB alelnöke, valamint Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke, az Unicredit Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója, az MKT alelnöke is.

A pénteki szekcióüléseken részt vesz, illetve előadást tart többek között Simon Attila István, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási állam­titkára, Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős állam­­titkára, Windisch László, az MNB alelnöke, Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója és Pelczné Gáll Ildikó, az Európai Parlament alelnöke, az MKT Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezetének alelnöke is.
(privatbankar)

Gyors széthullás, vagy lassú leépülés vár az eurozónára?

A francia politikusok elveszítették bizalmukat Németország és Angela Merkel politikájában. Gazdasági káoszt valószínűsítenek abban az esetben, ha Németország az eurozóna tagja marad.

A Deutsche Wirtschafts Nachrichten német napilap szerint a francia politikai elit nagy része mostanra meggyőződött arról, hogy Európában a politikai unió elképzelhetetlen a jelenlegi formájában, és előbb-utóbb vagy Franciaország, vagy Németország el kell hagyja az eurozónát. A DWN Shahin Vallée volt gazdasági miniszter helyettesre hivatkozik, aki szerint nem az a kérdés, hogy kilépnek-e, hanem, hogy Franciaország vagy Németország lépi meg előbb az eurozóna elhagyását.

Vallée nemrég a New York Times hasábjain kritizálta Németország Európai Unióban betöltött szerepét, főként annak kapcsán, hogy Berlin egy demokratikus véleménynyilvánítás – referendum – ellenében ráerőltette saját akaratát Görögországra, ami az Európai Unió diktatúrába fordulásának jele. Elmondása szerint az Európai Unió politikáját nemsokára újra egy Franciaország és Németország közti konfliktus fogja meghatározni, és az EU gazdaságpolitikájában végleges szakadáshoz vezetett a görög helyzet kezelése.

Vallée szerint;

“csak az a kérdés, hogy ez a szakadás milyen formában történik meg; Németország rendezett kilépésével, vagy annak elmaradása esetén lassú leépüléssel; Franciaország, majd a dél-európai országok sorban távozásával.”

A DWN egy júliusi publicisztikája felhívta a figyelmet arra, hogy a görög válsággal az Európai Unió korábbi formájában megszűnt létezni, az már nem egy “kölcsönös bizalmon és demokratikus értékeken alapuló politikai unió”. A publicisztika szerint Angela Merkel a görög nép demokratikus véleménynyilvánításának semmibevételével terrorállammá formálta az Európai Uniót, ahol a demokrácia marginális jelenséggé válik, az erős országok ultimátumot adnak a gyengéknek, olyan módon, ahogy az korábban soha nem történt.


http://hidfo.ru/2015/08/gyors-szethullas-vagy-lassu-leepules-var-az-eurozonara/

Donbassz mára virradó éjszakájának legvadabb történései a Sztanyica Luganszkától Donyeckig terjedő frontszakaszon estek meg.

Donbassz mára virradó éjszakájának legvadabb történései a Sztanyica Luganszkától Donyeckig terjedő frontszakaszon estek meg.

Sztanyica Luganszkánál aknavetőcsata zajlik tegnap este hat óra óta.

Az “Avgyejevkán túli területekről” a valcmanisták messzehordó önjáró lövegekkel lőtték az éjjel Gorlovkát (amit Dzserzsinszkből is szorgosan ágyúztak) mára virradóan.

Az említett területekről vették ostrom alá a martalócok Szpartakot és Jaszinovataját is.

Donyeck belváros is “terítékre került mára virradóan. A város központi részén több közintézmény épületét is találat érte. Donbassz fővárosának Oktyrjabszkij, Azotnyij, és Gornyjak kerületei kapták a legtöbb latorgránátot. Találatot kapott a Szmoljanka elektromos elosztóállomás is. A fél városban nincs áram.

A donyecki repülőtér folyamatos latorágyúzása közben folyamatosan kísérletezgetnek valami rohamfélékkel a martalócok, de csak a kijevi zsoldlistát rövidítik. Mára virradóan minimum tucatnyi nevet pipálhatott ki Valcman kincstárnoka.

Peszkinél az éjszaka folyamán “minden visszatért a rendes kerékvágásba”! Az utóbbi két napban meglehetősen sok latoregyed harapott fűbe Peszkinél a hiábavaló erőlködések közepette.

Mára virradóan már délen is mozgolódás volt észlelhető. A telmanovoi járásban Primorszkoje falut bombázta a valcmanista horda.

https://balrad.wordpress.com/2015/08/07/donbassz-56/

Donbassz mai napja annyiban tért el egy “szokásos” kánikulai naptól, hogy ma a nappali hőségben is néhány helyen aktivizálta magát a latortüzérség. “Amúgy” eléggé csendes volt a mai nappali időszak!

Sztanyica Luganszkánál ma tovább zajlott a már második napja tartó aknavetőzés.

Valcman latortüzérsége úgy döntött ma-dacára a pokoli hőségnek-hogy Pervomajszkot helyzetbe hozza a “Donbassz Sztálingrádja” címért folyó versenyben. Ugyanis Gorlovka már egy “fejhosszal” vezetett Pervomajszk előtt. A valcmani “segítségnek” Pervomajszk lakói nem tudnak örülni.

A Pervmajszkhoz közeli Kalinovo lakói is kaptak rendesen a Zolotoje és Troickoje-környékéről ágyúzó latortüzérségtől. Pervomajszkban és Kalinovoban is két-két helyi civil halt bele a terrorba.

Gorlovkát ma napközben Majorszk irányából lőtték latortankok ágyúival.

Debalcsevo környékén először szívrohamot akartak kapni a népköztársaságiak, amikor egy méretes valamit fedeztek fel a levegőben. Első ijedtükben egy Kalasnyikov össztűzzel le is kapták. Egy elsőgenerációs szovjet drón volt.

Opitnojéból a martalóctüzérség a donyecki repteret, és Peszki népköztársaságiak által ellenőrzött területeit ágyúzta.

Nagy a panasz martalócberkekben az USA-tól kapott Humvee masinákra. Nem bírják a gyűrődést, az UaZ-ok meg elfogytak. Párszáz kilométer megtátele után a Humveek gumiabroncsai szétmállanak, de a pótkerekek is elfogytak. Gumiabroncsok meg nincsenek. No meg motorikus problémák is akadnak szép számmal.

A mai nap talán legképtelenebb híre: a “Kommerszant” újság beszámolója szerint Kijev Oroszországtól kér segítséget villamosenergia-szükségletének kielégítésére! Maradék-Ukrajna napi áramszükségletéhez még kellene legalább kettő gigawattnyi áram. Ami meglenne-és itt van Kijev érvelésében a legmeredekebb csavar-HA A SZCSASZTYJÉBAN LÉVŐ LUGANSZKI TESZ (hőerőmű) MŰKÖDNI TUDNA!

De az erőműnek nincs szene, mert a két donbasszi Népköztársaság nem szállít! Ezért aztán Oroszország KELLENE HOGY KEDVEZMÉNYES ÁRON BIZTOSÍTSA Maradék-Ukrajnának a hiányzó árammennyiséget, MERT A BURSTINYSZKOJI HŐERŐMŰ által termelt áramot az EU-ba exportálják.

https://balrad.wordpress.com/2015/08/07/donbassz-ma-42/

Donbassz frontjainak luganszki (északkeleti) szakaszain mára virradóan csitultak a harcok, és viszonylagos nyugalomban telt a mára virradó éjszaka.

A lutugino járásban található Illirija falu környékéről ismeretlen eredetű robbanásról kaptunk értesítést.

Pervomajszkra nem igaz a viszonylagos éjszakai nyugalom. Zolotojéból folyamatosan ágyúzta az éjjel a latortüzérség. Viszont ezt nem hagyta válasz nélkül a milicia. Hajnali négy órára megérkeztek ugyanis a népköztársaságiak önjáró lövegei. Egy kicsit “megspékelték” aknavetőkkel a kínálatukat.

Gorlovkát Szvetlodarszk környékéről is ágyúzta mára virradóan a martalóctüzérség. A Majorszkból Gorlovkát ostromló valcmanista horda meglepit kapott a nyakába. Onnantól kezdve már “csak” Dzserzsinszk latortüzérsége lőtte Gorlovkát.

Donyeck környéke viszont hangosan töltötte az éjszakát. Oktyrjabszkot Vodjanovoból, míg a “Ligyijevszkaja” bányatelepet a “Peszkin túli” latortüzérség ágyúzta.

Gornyjak falura tucatnyi “óriás kaliberű” gránátot lőttek ki az éjjel a kijevi pribékek. A faluban négy civil meghalt a tüzérterror “eredményeként”

Marjinykánál, Sztaromihajlovkánál és Krasznogorovkánál éjszaka ismét heves csatározások zajlottak le. A valcmanisták ismét megpróbáltak berontani Marjinykába. Ismét nem sikerült.

Tegnap kora este Donyeck “Kirov” kerületében három fiú (7, 12, és 13 évesek) találtak egy fel nem robbant tüzérségi gránátot. Egyiküknek mindkét lábát, a másiknak egyik lábát egyik karját, míg a harmadiknak “csak” egyik kezét tépte le a robbanás. Kórházban vannak.

Zaporozzsjéban tegnap 157 latort temetett el az ottani kijelölt temetőbe a kijevi junta. Valamennyi “Ismeretlen” jelzéssel került föld alá.

https://balrad.wordpress.com/2015/08/08/donbassz-57/

800 millió eurót veszítettek a német gazdák a szankcióháborúban

Katasztrofális hatással van a német mezőgazdaságra az Oroszország elleni szankcióháború; a Tagesspiegel jelentése szerint a termelők közel 800 millió euró veszteséget szenvedtek a kereskedelmi korlátozások miatt.

Joachim Rukvid, a német gazdaszövetség elnöke szerint az orosz piac gyakorlatilag elveszett Németország számára, és a kormány mindent meg kell tegyen annak érdekében, hogy helyreállítsa korábbi kapcsolatait Oroszországgal – ellenkező esetben a munkanélküliség ugrásszerű emelkedésével kell számolni.

“A szankciók bevezetése után felére csökkent az Oroszországba irányuló export, ezzel Németország elveszítette egyik legnagyobb piacát.”

A gazdaszövetség elnöke azonban nem túloz, számos német vezető beszámolt már a katasztrófa szerű állapotokról. Májusban Franz Wiese, a brandenburgi parlament képviselője jelentette be, hogy csak az ő régiójában addig közel száz csőd volt köszönhető közvetlen Angela Merkel szankciós politikájának. Elmondása szerint az oroszellenes szankciók tömegével sújtják a kis- és középvállalkozásokat, a szankciók fenntartása a munkanélküliség további növekedéséhez vezet. A képviselő szerint a bojkott-politika megfosztja a vállalkozásokat attól a bevételforrástól, ami kis- és középvállalkozások esetében a következő évi működés költségeit is fedezi. A KKV-k korlátozott lehetőségeik miatt új piacot találni nem tudnak, és egy éven belül exponenciálisan növekedhet a csődbe jutott kis- és középvállalkozások száma.

Júliusban a WIFO osztrák gazdaságkutató intézet arról számolt be, hogy az Oroszország elleni szankcióháború több mint 2,5 millió munkahelyet fenyeget az Európai Unió területén, és az unió egészének addigi veszteségei meghaladják a 109 milliárd eurót. Ennek legnagyobb része a német gazdaságra vonatkozik; Németországban még idén több mint félmillió munkahely szűnhet meg az Oroszország elleni szankciók miatt.

http://hidfo.ru/2015/08/800-millio-eurot-veszitettek-a-nemet-gazdak-a-szankciohaboru-miatt/

Elhallgatja az adatokat a KSH?

Aki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt adatokat rendszeresen böngészi, – főként a gazdaság szereplői, a többi statisztikus, a kutatók, az oktatók vagy az újságírók – az utóbbi 3-4 évben azt tapasztalják, hogy az adatközlés módja megváltozott. Hamisításról talán nem beszélhetünk, elhallgatásról és a jelenlegi kormányzat igényeit kiszolgáló kommentárokról annál inkább. Lapunk három egykori KSH-elnököt kérdezett meg arról, hogy miképpen látják a jelenlegi helyzetet.

A hazai statisztikai adatközlés jelenlegi állapotát hűen tükrözi Szentes Tamás akadémikus egyik tanulmánya, amelyben arról ír, hogy “a statisztikai adatok kiválogatása nem mindig szolgálja a valóság megismerését. Egyfelől azonban az adatoknak a valóságot leplező ügyes összeválogatása, vagy éppen elhallgatása, sőt meghamisítása az elmúlt évtized hazai politikai gyakorlatában már nemcsak a választások előtt volt jellemző, hanem szinte mindennapossá vált, sőt részben a médiában is, másfelől a valóságot pontatlanul vagy tévesen ábrázoló statisztikai mutatószámok alkalmazása a tudományban ma is igencsak gyakori.”

Az Orbán-kormány főként arra használja fel a KSH adatait, hogy bebizonyítsa: Magyarország gazdasági fejlődésének üteme az uniós országokét meghaladja, és a legtöbb mutató tekintetében jobbak vagyunk, mint régiós társaink. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Ecostat jelentései ezt a megállapítást nemigen igazolják. Azt azonban igen, hogy a 2008-ban elkezdődött gazdasági világválság óta hazánk leszakadása a környező országokétól felgyorsult, ennek nyomát azonban csak az fedezheti fel a KSH gyorsjelentéseiben, aki a statisztikai nyelvezetben és adatkezelésben az átlagosnál nagyobb jártassággal bír.

A statisztikai adatok legfontosabb felhasználói a kormányzati szervek, a gazdaság legnagyobb szereplői, de mellettük természetesen kíváncsi a főbb számokra az érdeklődő lakosság is. Emellett a KSH-nak adatszolgáltatási kötelezettsége is van, az Európai Unió statisztikai szervezete, az Eurostat, és más nemzetközi szervezetek várják a magyar adatokat.

A létminimum-számítási adatok elhagyása is a kormányzati célokat segíti

Normál körülmények között a statisztikai adatszolgáltatás nem kerül a figyelem középpontjába. Azt a Sir Winston Churcillnek tulajdonított idézetet azonban szinte mindenki ismeri, hogy „Én csak abban a statisztikában hiszek, amit magam hamisítottam.” Az általunk megkérdezett volt KSH-elnökök, Katona Tamás, Mellár Tamás és Belyó Pál – Szentes Tamás fent idézett gondolatával ellentétben – az egykori brit kormányfő nézetét nem osztják, mert úgy vélik, hogy a tudatos hamisítás az egész statisztikai rendszerünket megbontaná, ezért véleményük szerint ilyesmiről a KSH esetében aligha beszélhetünk. Már csak azért sem, mert a tudatos hamisítás az egész statisztikai rendszer működését kérdőjelezné meg, ezt a veszélyt azonban egy piacgazdaságot folytató, a világ felé nyitott ország aligha engedhet meg magának. Ugyanakkor csalhatatlan jelei vannak annak, hogy feltehetően kormányzati nyomásra fellelhetők bizonyos anomáliák a KSH jelenlegi működésében – vélik egybehangzóan az egykori elnökök.

Elsőként a mindig közérdeklődésre számon tartó kiskereskedelmi áruforgalmat említette meg Katona Tamás. A mindenkori kormányok számára – a növekvő jólét bizonyítékául – mindig jól kezelhető, ha bizonyítani tudják, hogy a lakosság egyre többet költ. Reálisan ismerte fel a kormányzat, hogy a kereskedők egy tekintélyes része áfát csal, ezzel megcsapolja az adóbevételeket. Azt azonban nem mutatják ki a statisztikák, hogy mekkora részt képeznek a lakosság többletköltéséből származó bevételek, és mekkora köszönhető az on-line pénztárgépek adóhatósági bekötése révén megvalósuló kifehéredésnek. Vagyis jelenleg nem mutatható ki a jelentős áldozatok révén kiépített on-line pénztárgépek tényleges haszna. Katona Tamásnak azonban nincs kétsége afelől, hogy egy-három éven belül helyre áll az úgymond rend, vagyis az adócsaló kereskedők megtalálják majd a módját annak, hogy miképpen ne tegyenek eleget kötelezettségeiknek.

Jellemző példaként említette Katona Tamás azt is, hogy miképpen szűkül folyamatosan a KSH tájékoztatási tevékenysége, amelynek egyértelmű célja, hogy a kedvezőtlen adatok egy része ne, vagy ne kellő terjedelemben lásson napvilágot. Korábban az ipar teljesítményéről 20-22 oldalon adott számot a statisztikai hivatal. Ez az utóbbi időben, feltűnő módon egy-másfél oldalra szűkült. Az így kiadott gyorsjelentések egyik sajátosságává vált, hogy folyamatosan módosítanak a szövegezésen, ami felhasználó számára kezelhetetlenné teszi a kommentárt. Az a szövegrész sérül leginkább, amely a közölt adatok megmagyarázására szolgál. Megfigyelhető, hogy a gyorsjelentések mindig pozitív hangvételűek, és gyakran csak a kommentár vége felé lehet olvasni arról, hogy sokszor mégsem annyira szép a menyasszony. Katona Tamás él a gyanúperrel, hogy a “rózsaszínűre festett” statisztikai kommentárokat nem a hivatal szakértői, hanem kormányzati emberek írják.

A tájékoztatás lehetősége is beszűkült – tette hozzá Katona Tamás. A korábbi időszakban minden gyorsjelentés végén mindig ott szerepelt a nyilatkozatképes hivatali szakértő neve és vonalas telefonszáma, amely az utóbbi időben furcsamód eltűnt. Így az érdeklődőnek nincs módja arra, hogy a közölt adatokról bővebb tájékoztatást kérjenek, vagy hozzászóljanak ahhoz. Így az a furcsa helyzet állt elő, hogy a KSH munkatársai és a szakmai érdeklődők csak a tájékoztatási főosztályon kommunikálhatnak a hivatallal, vagyis a korábbi nyitottságot felváltotta a “szűrő” alkalmazása. Mondhatni, egy sorba kerültek a sajtó munkatársaival.

Ez év tavaszán a HVG-ben vita bontakozott ki a GDP-számítás módjáról. Mellár Tamás akkor élesen bírálta a KSH által követett módszertant, amelynek az lett a következménye, hogy a hivatal elnöke értesítette: átszervezték a legnevesebb szakmai folyóiratuk, a Statisztikai Szemle szerkesztőbizottságát, amelyben már nem tartottak igényt a volt elnök, jelenlegi pécsi egyetemi tanár tagságára. Mellár Tamás “bűne” ugyanis az volt, hogy nyíltan kétségbe vonta a nagyszerűnek mondott makrogazdasági számokat, vagyis az „unortodox” gazdaságpolitika sikereit, amelyben egyébként a közgazdászok egy része is hinni kezdett. A tavaly kétségtelenül meglódult gazdaság, és az idei még mindig jónak mondható gazdasági adatok sem fedhetik el azt a kétségtelen tényt, hogy 2010 és 2013 között összességében csak 2,7 százalékkal bővült a magyar GDP – említette meg Mellár Tamás. Azaz éves szinten alig haladta meg a fél százalékot, és érdemes beszámítani azt a tényt is, hogy ebben az időszakban az Európai Unió nettó támogatása összességében a GDP-nk 15-18 százalékát tette ki. Elmaradt az a kormány által várt úgynevezett multiplikátor hatás is. Ez a hatalmas többletkereslet mindössze 6 százalékos növekedést tudott generálni (beszámítva a 2014-es várható 3,2 százalékos növekedést is). Vagyis a sokat emlegetett és várt többszöröző hatás egyáltalán nem érvényesült.

A KSH-nál Mellár Tamásnak a GDP-számítással kapcsolatos véleménye “verte ki a biztosítékot.” Ez a mutató létfontosságú az államadósság mérésénél – mondta a volt elnök. Mint ismeretes, 2010-ben kiemelt célként szerepelt az Orbán-kormány politikájában az államadósság csökkentése. Az igazi sikerek elmaradtak, az államadósság GDP-hez viszonyított aránya 2014 harmadik negyedévében ugyanúgy 83 százalék, mint volt 2010 ugyanezen negyedévében, és csak a 2014. december 31. fordulónapon sikerült néhány tized százalékponttal az egy évvel korábbi adósság alá menni, néhány napra, átmenetileg. Ha ehhez hozzávesszük, hogy közben a magánnyugdíjvagyont is elköltötték, akkor elmozdulásról aligha beszélhetünk. Ezt a helyzetet azonban a statisztikai adatok nem megfelelően tükrözik. A kormányzatnak az az érdeke, hogy minél magasabb GDP-t tudjon felmutatni. Később azután korrigálnak a GDP-n, ezzel egyidejűleg természetesen az arányos államadósság is módosul, erről azonban csak szűk körben értesül a közvélemény. Arról azonban annál inkább, ami a foglalkoztatási adatok publikálása terén történik – mondta Mellár Tamás, és ez is szoros összefüggésben van a GDP-vel. Ha a foglalkoztatási statisztikai adatokat szemügyre vesszük, akkor azonnal kitűnik, hogy a külföldön dolgozó legalább 100 ezer embert és a mintegy 300 ezer közmunkást is beszámítják ide. Ha tőlük eltekintünk, akkor foglalkoztatásbővülésről egyáltalán nem beszélhetünk.

Azonban még ennél is feltűnőbb, hogy a közfoglalkoztatás mintegy 250-300 milliárd forintba kerül, ami hozzávetőleg a GDP egy százaléka, termelésnövekményt a közfoglalkoztatottak munkája által nem lehet elérni, ám a statisztikákban a rájuk fordított költség, mint a GDP többlete jelenik meg, Ez a módszer a politika számára kedvező mutatókat eredményez ugyan, de hosszú távon fenntarthatatlan – mondta a volt elnök. Ha az elmúlt években volt valamilyen szerkezeti átalakulás Magyarországon, az éppen a gyenge hatékonyságú, alacsony termelékenységű szektorokat bővítette. A hosszú távú fejlődés szempontjából ez nem igazán biztató.

Szót ejtett Mellár Tamás arról is, hogy a KSH bejelentette: a jövőben a létminimumról szóló adatok közlésétől eltekint. Az kétségtelen tény, hogy időnként a különböző számításokat korszerűsíteni kell, ez vonatkozik a létminimumra is. Azonban egy rendkívül fontos adat közlését egyik napról a másikra megszüntetni nem szerencsés. Célszerű lett volna a KSH ilyetén szándékáról a szakmai közvéleményt előzetesen tájékoztatni, majd egy új módszertan szerint összeállított létminimum számítást egy darabig együtt futtatni a régivel, a korábbi időszakokkal való jobb összehasonlíthatóság végett. Ere nem csak a hazai elvárások miatt lett volna szükség, hanem az ENSZ és az Eurostat igényeire való tekintettel is. Általánosságban elmondható – összegezte véleményét Mellár Tamás -, hogy a KSH adatsorait úgy állítja össze, hogy az mindig a kedvezőbb felé hajlik, ami a realitást torzítja.

A szakmaisággal sincs minden rendben – ez már Belyó Pál véleménye. Az egykori elnök emlékeztetett arra, hogy a létszámleépítések a KSH-nál kiváló szakembereket is érintettek. A szakma, például a Magyar Statisztikai Társaság véleményére pedig egyre kevésbé kíváncsiak a Keleti Károly utcai KSH központban. Az pedig végképp árulkodó, hogy évente megrendezett Statisztikai Világnap ünnepségére egyetlen korábbi elnököt sem meghívni.

Nem könnyű a feketegazdaságot mérni

A rejtett gazdaság felmérése jelenti a statisztikusok számára az egyik legnagyobb fejtörést. A termelési oldalon szereplőknek ugyanis az az érdeke, hogy aktivitásukat eltitkolják. Így az az érdekes eset áll elő, hogy különbség van a termelési oldal és felhasználási oldal között, mégpedig esetenként jelentős. Nyilvánvaló, hogy a különbség a feketegazdaságban rejlik. A gondot még csak fokozza, hogy mind a két oldalon előfordulnak a GDP-nél számítási hibák. Arra is van példa, olvasható a Statisztikai Szemle egyik cikkében, hogy a termelési oldal GDP-je meghaladja a felhasználási oldalét, amiből arra a következtetésre lehetne jutni, hogy nincs is feketegazdaság. Ezért is fejtette ki Belyó Pál több cikkében is azt a véleményét, hogy közvetlen megkérdezéssel érdemes a felméréseket elvégezni. Azonban ennek a módszernek is vannak hátulütői, mégpedig az, hogy a kérdező személye gyakran befolyásolja a válaszadót. Ezért azt ajánlják, hogy a kikérdezést többször végezzék el. Az országok többsége egyébként alkalmaz egy olyan korrekciós tényezőt, amely a feketegazdaság termelését méri fel. Hasonlóképpen szokták megbecsülni a feketegazdaságban foglalkoztatottak számát is.
(nepszava)

Quaestoros ingatlanfőnököt igazolt az állam

Budapest — A tavasszal bebukott Quaestor egyik ingatlancégének vezetőjét igazolta le vezérigazgató-helyettesnek az állami tulajdonú Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt., amelynek a 150 milliárd forintos múzeuminegyed-beruházást kell levezényelnie – tudta meg a HVG.

Gyorgyevics Benedek -Áprilisi Ifjak Egyesület- tíz évet húzott le a DunaCity Budapest Kft.-nél, amely a soroksári Duna-ágnál egy egész városrészt tervezett felhúzni, irodákkal, lakásokkal és szórakozóhelyekkel, de ez az 1 milliárd eurós (300 millilárd forint) beruházás a válság miatt a mai napig nem valósult meg. Ennek a cégnek volt a tulajdonosa a Tarsoly Csaba érdekeltségébe tartozó Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. Ismert: az idén kipattant brókerbotrányok a Quaestort is bedöntötték, miután kiderült, hogy Tarsolyék 200 milliárd forinttal nem tudnak elszámolni a befektetők felé. Azóta a károsultak állami intézmények és politikusok háza előtt tüntetnek a pénzükért.
Gyorgyevics ismerte a csalás miatt jelenleg előzetesben lévő Tarsoly Csabát, de nem volt vele szorosabb kapcsolatban.
– Ő napi szinten nem foglalkozott a beruházással, a szakmai munkában sem vett részt, így közvetlen munkakapcsolatom nem volt vele – mondta el a Blikknek Gyorgyevics Benedek, aki idén márciusban jött el a cégtől. – A Quaestor-botrány kirobbanása után azonnali hatállyal beadtam a felmondásomat. Nem akartam ugyanis, hogy a nevem a Quaestor pénzügyi tevékenységével kapcsolatba kerüljön – jelentette ki Gyorgyevics, aki hangsúlyozta: amikor ő az ingatlanos céghez került, még sehol sem volt a Quaestor, amely csak később lett rész-, majd 100 százalékos tulajdonosa a DunaCitynek.

A rajzasztalon már elkészült a Magyar Zene Háza. Kultúra a csónakázótó mellett Az állami Városliget Zrt.-nél tudtak Gyorgyevics előéletéről. – Mivel munka nélkül maradtam, az összes helyre elküldtem az önéletrajzomat, ahol nagyobb ingatlanfejlesztés zajlik. A Városliget Zrt.-nél több körös meghallgatás után döntöttek arról, hogy szakmai múltam és tapasztalataim miatt engem választanak – folytatta a vezérigazgató-helyettes.
Kerestük a városligeti múzeumi negyed ötletgazdáját, Baán László miniszteri biztost, aki a Városliget Zrt. ügyvezetője is, hogy miért pont egy volt quaestoros cégtől hoztak vezetőt, ám ő szabadságát tölti, és nem sikerült elérnünk.

A városligeti ingatlanfejlesztés 150 milliárd forintba kerül, itt lesz Budapest múzeumi negyede. Sokan tiltakoznak ellene Gyorgyevics nemcsak az ingatlanszakmában, hanem a politikában is ismert. 2002-ben ugyanis az alelnöke volt a Fidesz által elvesztett választások után a szavazatok újraszámlálását követelő Áprilisi Ifjak Egyesületnek.
(blikk)