Új kibervédelmi programot hirdet az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság kedden indított egy új, a kiberbiztonsággal kapcsolatos partnerprogramot, amibe a várakozások szerint 2020-ig több mint 2 milliárd dollárt várnának magánbefektetők részéről, ill. vonnának el más uniós programoktól.

Az Európai Unió több mint 500 millió dollárt költene a Horizon 2020 kutatási program keretén belül az uniós hivatalok kiberbiztonságának fokozására, miközben 1,5 milliárd dollárt a programban résztvevő piaci szereplők biztosítanának.

A bizottság weboldalán megjelent sajtóközlemény szerint “Európának kiemelkedő minőségű, megfizethető és interoperábilis kiberbiztonsági szervekre van szüksége”, ami egyúttal lehetőséget nyújt arra, hogy fokozza az információmegosztást, ezáltal “hozzájárulva az Európai Unió ellenállásának megerősítéséhez.” A bizottság szerint a mai napon aláírt megállapodás egy “mérföldkő jellegű lépés” az iparág szempontjából.

A Günther Oettinger digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos által aláírt közlemény szerint a magánbefektetők bevonásával új megoldásokat próbálnak találni a gazdaság különböző szektorai számára, mint az energetika, egészségügy, közlekedés és pénzügy. Az új partnerségi programot, melynek alapját az EU 2013-as kibervédelmi stratégiája, a 2015-ös Közös Digitális Piac stratégia, valamint a Hálózati és Információbiztonsági Direktíva képezi, az Európai Parlament várhatóan szerdán fogja elfogadni.


http://www.hidfo.ru/2016/07/uj-kibervedelmi-programot-hirdet-az-europai-bizottsag/

Szerbia továbbra is tárgyalni akar az uniós csatlakozásról

Szerbia úgy döntött, hogy megnyitja az Európai Uniós csatlakozási tárgyalások 23. és 24. fejezeteit, melynek részeként a jogállamról, független bírói hatalomról és emberi jogokról fog egyeztetni Brüsszellel.

A szerb RTS hírügynökség információi szerint július 29-én kezdődik a csatlakozási tárgyalások újabb állomása, a nyugat-balkáni és EU-országok Párizsban kezdődő csúcstalálkozójának részeként.

Július 1-én az Európai Unió döntést hozott arról, hogy Szerbiával elhalasztja, miközben Törökországgal és Montenegróval megnyitja a tárgyalási folyamat ezen fázisait. Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök akkor kijelentette; országa magyarázatot követel az Európai Uniótól a tárgyalások folytatásának megtagadásával kapcsolatban. Ivica Dacic szerb külügyminiszter szerint az Európai Unió ezen döntése “szégyenletes, érthetetlen és megalázó” volt.

Az Európai Unió 2012-ben adott tagjelölt státuszt Szerbiának, és számos reform elvárása mellett követeli, hogy Belgrád ismerje el Koszovót független államként.


http://www.hidfo.ru/2016/07/szerbia-tovabbra-is-targyalni-akar-az-unios-csatlakozasrol/

Nagykövet: semmilyen szerződés nem rögzíti Moldova NATO-csatlakozását

Moldova oroszországi nagykövete szerint a NATO és Moldova közti együttműködés során nem írtak alá egyetlen olyan dokumentumot sem, ami kilátásba helyezné a NATO-csatlakozást.

A Moldova és NATO közti együttműködés keretében aláírt dokumentumok egyike sem rendelkezik arról, hogy az ország a NATO tagjává válna – mondta Dumitru Bragis, Moldova oroszországi nagykövete a Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozva.

“Annak ellenére, hogy Moldova a NATO-val folytatott együttműködése szigorúan belügynek tekintendő, időnként orosz kollégákkal folytatott beszélgetések során is felmerül ez a kérdés. Oroszország vezetői tisztában vannak azzal, hogy alkotmánya szerint Moldova egy független ország.” – mondta.

A nagykövet szerint éppen ennek jegyében nem írtak alá semmilyen olyan dokumentumot, ami kilátásba helyezné a NATO-tagságot.


http://www.hidfo.ru/2016/07/nagykovet-semmilyen-szerzodes-nem-rogziti-moldova-nato-csatlakozasat/

Ausztria is népszavazással dönthet az uniós tagságról

Az osztrák Szabadságpárt szerint népszavazást kell kiírni az EU-tagságról, ha Brüsszel nem hajlandó visszaadni a tagállamok jogköreit.

A jobboldali párt képviselője az orosz Izvesztyija napilapnap nyilatkozva azt mondta, az Európai Unió intézményei alapvető változtatásokon kell átessenek, hogy ezáltal átláthatóvá és a tagállamok által ellenőrizhetővé váljanak. Barbara Kappel szerint, amennyiben az EU vezetése nem hajlandó azonnal figyelembe venni a javaslataikat, a Szabadságpárt referendum kiírását fogja kezdeményezni az uniós tagságról.

“Pártunk állásfoglalása egyértelmű – az EU struktúráit meg kell reformálni. A változások elsősorban a kül- és belbiztonságot, a terrorellenes műveleteket és a döntéshozatali mechanizmusok átláthatóságát kell érintsék. Brüsszel most azonnal az EU alapelveinek megváltoztatására kell fordítsa minden erőfeszítését, ahelyett, hogy újraformálja a külpolitikáját. Ha ez nem történik meg, és Törökország hozzáférést kap az Európai Unióhoz, Ausztria egy olyan referendumot fog tartani, amivel a britek is döntöttek a kilépésről.”

Kappel szerint a Szabadságpárt emellett az osztrák választási rendszer megreformálását is célul tűzte ki, miután az utóbbi elnökválasztásokon számos visszaélés történt, és emiatt nem a jobboldali jelölt nyerte a választást, majd a bíróság is semmissé nyilvánította a választási eredményeket.

http://www.hidfo.ru/2016/07/ausztria-is-nepszavazassal-donthet-az-unios-tagsagrol/

Korrupciós vádak miatt követelik a szlovák kormányfő lemondását

Kétezren gyűltek össze a szlovák fővárosban egy kormányellenes demonstrációra, ahol korrupciós vádak miatt követelték Robert Fico és a belügyminiszter Robert Kalinak lemondását.

A szlovák ellenzék azt állítja, a miniszterelnök egy olyan személytől – Ladislav Basternak – bérli otthonát, aki a személyes kapcsolaton keresztül jut állami forrásokhoz, és elsikkasztott állami forrásokból épített elit lakóparkot. A belügyminisztert szintén azzal vádolják, hogy jó személyes kapcsolatban áll Basternakkal, amit az üzletember arra használt, hogy elkerülje a bíróság elé állítást.

A tüntetők Pozsony központjából a kormányfő otthona elé vonultak. Egy másik, hasonló tüntetést tartottak Kassán is. A hétfői megmozdulás már a második tömegdemonstráció az utóbbi hetekben, amit a kormányfő lemondását követelve tartanak – ezzel láthatóan kormányellenes tüntetéshullám kezdődött Szlovákiában. A parlament az ellenzék kezdeményezésére két rendkívüli ülést tartott nemrég, melyeken bizalmatlansági indítvánnyal próbálták lemondatni a belügyminisztert.

Az ellenzéki megmozdulások szervezői azt ígérik, hogy ezentúl minden hétfőn tüntetni fognak, ameddig Kalinak le nem mond. Fico a bizalmatlansági indítvány során a belügyminisztert támogatta, és szerdán a kormányfő is hasonló indítvánnyal kel szembenézzen.

Fico pártja a márciusi választások során nem tudta megszerezni a parlamenti többséget, emiatt arra kényszerült, hogy három másik párttal koalícióra lépjen. A tüntetéseket szervező “Egyszerű Emberek és Független Személyiségek” párt 11%-ot szerzett a választásokon.


http://www.hidfo.ru/2016/07/korrupcios-vadak-miatt-kovetelik-a-szlovak-kormanyfo-lemondasat/

Szabad a kartell, ha a Fidesz a haver...

Kartellezésről beszélhetünk akkor, ha több vállalat kísérletet tesz arra, hogy együtt, uralkodó pozícióba jussanak. Ide sorolható minden olyan versenytársak közti megállapodás, amely a gazdasági versenyt korlátozza. A Fidesz nem egyszer volt kegyes az ilyen cégekkel.

A legutóbb Lázár János nyújtott be törvényjavaslatot azért, hogy Andy Vajna kartellügyei miatt nehogy kimaradjon a további közbeszerzésekből. Egy 2015-ös változtatás eredményeként be kellett fejezni a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által folytatott vizsgálatot a kartellgyanúba keveredett Elektronikai Hulladékhasznosító Kft.-vel szemben. Egy 2012-es módosítás pedig lényegében lehetetlenné tette, hogy az agrártermékek vonatkozásában a GVH szankcionálja a kartellezést. Hiába tett tehát ígéretet 2010-es választási kampányában a Fidesz arra, hogy keményen lép fel a kartellekkel szemben, egyáltalán nem tartotta be a szavát.

Andy és a kartell

A legutóbbi esetre a Transparency International (TI) hívta fel a közvélemény figyelmét. Lázár János kancelláriaminiszter törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek értelmében ezentúl a közbeszerzési eljárásokon nem lesz kizárási ok a korábbi kartellezés. A parlament június 2-án elfogadta a törvényjavaslatot azzal a módosítással, hogy a felmentést csak a közbeszerzési eljárást megelőzően, és csak akkor, kérheti az ajánlattevő, ha az érintett piac gazdasági szereplőinek jelentős részét kizárták a közbeszerzésből. Ezután az ajánlatot kérő állami szerv döntheti el, hogy megadja-e a lehetőséged a korábban kartellezéssel vádolt cégnek. Persze, ha meg akarják adni a lehetőséget, arra még mindig ott van az a bevett gyakorlat, hogy adott cégre szabják a közbeszerzés feltételeit.

A TI közpénzügyi programvezetője szerint figyelemre méltó, hogy a javaslatot az után egy nappal nyújtották be, hogy a Gazdasági Versenyhivatal megbírságolt öt médiaipari céget, amelyből négy biztosan Andy Vajna filmügyi kormánybiztoshoz köthető. A bírságolás indoka az volt, hogy a cégek versenykorlátozó céllal hangolták össze tevékenységüket.

A szerződés 24 hónapra szólt, tárgya pedig a sport- és kulturális eseményeken használatos mobil közvetítőegység bérlése volt a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) számára. A Liga TV Kft., amely Vajnához köthető, alvállalkozóként bekerült minden ajánlatba, így biztosítva, hogy semmiképpen ne maradjon megrendelés nélkül.

A kormánybiztoshoz közvetve, vagy közvetlenül kapcsolódó cégek közül a Liga TV-t 40 millió, a Finella Investment Kft.-t 32,5 millió, a Pupu Produkció Filmgyártó Kft.-t 670 ezer, a Nosztalgia-Design Kft.-t pedig ötvenezer forintra bírságolta a versenyhivatal. Ennek ellenére éves szinten milliárdos megbízások hullhatnak a Liga Kft. ölébe, amely az M4 elindulása óta a csatorna megbízottja.

A cég tavalyi pénzügyi mérlege nem ismert, azonban 2014-ben 743 millió forintos nettó árbevételt ért el. A vállalkozást 2003-ban alapították, és Budapest XVI. kerületében jegyezték be. Jegyzett tőkéje 72 millió forint, ám mindössze 12 fő a bejelentett létszáma.

Az a törvényjavaslat indoklásában, amelyet nem fejtettek ki túl bőven, az szerepel, hogy a változtatást „gyakorlati tapasztalatok” teszik szükségszerűvé.

Szemét ügyek

Mint korábban említettük, nem ez volt az első eset, hogy a Fidesz haverok érdekében nyúlt bele a GVH és a kartellek ügyeibe. Egy 2015. január elsejével hatályba lépett változtatással kartellmentesítették a termékdíjas termékekből képződött hulladékok gyűjtésére, szállítására és feldolgozására kiírt közbeszerzési eljárásokat. Ezeket a közbeszerzéseket a 2014 decemberében megszűnt Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) bonyolította le.

A GVH 2014 szeptemberében indította az eljárást négy cég ellen. Ám a Dankó Béla fideszes képviselőhöz köthető módosítás értelmében „ nem állapítható meg a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény 11. paragrafusában foglalt tilalom (tilos a vállalkozások közti megállapodás és összehangolt magatartás) megsértése az Országos gyűjtési és hasznosítási tervben (OGYHT) meghatározott feladatok végrehajtása érdekében 2012-2013-ben kiírt közbeszerzési eljárások során tanúsított magatartások vonatkozásában”. Hiába, csak 2015. január elsejétől volt hatályos a módosítás, azt a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kellett, így a GVH kénytelen volt megszüntetni a hulladékkartell gyanújával indított eljárást. Pedig az uniós közbeszerzési értesítőben közzétett OHÜ-közbeszerzések 2012-2013-as eljárásai meghaladják a kétmilliárd forintot.

A ceginfo.hu adatiból az is kiderült, hogy a kartellgyanúba keveredett cégek között kapcsolat volt. Az Elektronikai Hulladékhasznosító Kft.-nek, amelyet 2012 májusában alapítottak, hat vállalkozás volt a tulajdonosa, köztük a szintén GHV-eljárás alá került győri Alcufer Kft., a budapesti FE-Group Invest Zrt. és a bodajki  Selector Kft.

A gyanúba keveredett hulladékhasznosító átadóján maga a miniszterelnök is részt vett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter társaságában. Magát a projekt indítását a cég ügyvezetőjével karöltve az akkori vidékfejlesztési miniszter, Fazekas Sándor jelentette be 2013 áprilisában.

Dinnye biznisz

Ha még visszább tekintünk az időben, szintén találunk egy emlékezetes esetet. Nagyon hasonló az előzőhöz: 2012-ben a GVH eljárást indított, majd meg is szüntette azt annak a törvénymódosító javaslatnak a következtében, amelyet egy fideszes képviselő nyújtott be.

A 2012 nyarán indított vizsgálat alapja az volt, hogy öt kiskereskedelmi cég és egy szakmai szervezet vélelmezhetően megegyezett a Magyarországon termesztett görögdinnye 2012. július közepétől alkalmazható áraiban, valamint abban, hogy a Magyarországon kívül megtermelt dinnyét nem, vagy csak diszkriminatív árazással forgalmazzák hazánkban.

Ám egy, a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló törvénymódosító végül arra kötelezte a GVH-t, hogy a kartell eljárásokban köteles legyen kikérni a vidékfejlesztési miniszter állásfoglalását azzal kapcsolatban, hogy alkalmazható-e a hazai versenyjog. A módosítás lényegében kizárta a kartellezéssel kapcsolatos jogsértések szankcionálását az agrártermékek vonatkozásában. Nem volt mit tenni, mint 2013 áprilisában megszüntetni az eljárást.

A slussz poén, hogy a törvényjavaslatot Pócs János fideszes képviselő nyújtotta be a parlamentnek, aki civilben dinnyetermelőként és kereskedőként tevékenykedett.

Hiába tett tehát ígéretet 2010-es választási kampányában a Fidesz arra, hogy keményen lép fel a kartellekkel szemben, többször is elgyengült. Talán igaz, amit Schiffer András mond, hogy „aki fideszes kartellező, az jó kartellező”.


TényTár