Putyin: Erdély hovatartozását is felül kellene vizsgálni

Vlagyimir Putyin orosz államfő szerint egyebek mellett Magyarország és Románia határait is felül kellene vizsgálni, ha a nyugati politikusok vitát akarnak folytatni a második világháború után meghúzott határokról.

Hosszadalmas interjút adott a Bloomberg hírügynökségnek Vlagyimir Putyin orosz államfő. A beszélgetés során arról kérdezték az orosz vezetőt, hogy hajlandó lenne-e a Kuril-szigetek egyikét átadni Japánnak, annak érdekében, hogy ezáltal a két ország politikai kompromisszumra jusson, ám Vlagyimir Putyin határozottan kijelentette, hogy Oroszország nem fog területek átadásával üzletelni. Amikor az újságíró arról kérdezte, hajlandó lenne-e arra Oroszország, hogy tárgyalásokat kezdjen a Kalinyingrád régió szuverenitásáról, az orosz államfő azt mondta, ezzel “kinyitnák Pandóra szelencéjét”;

“ha valaki felül akarja bírálni a második világháború eredményeit, vitassuk meg – de akkor nem csak Kalinyingrád, hanem kelet-Németország kérdését is meg kellene vitatnunk, valamint Lvov hovatartozását, ami Lengyelország része volt. Emellett Magyarország és Románia is szerepel a listán.” – mondta.

2015 áprilisában a Jurnalul National román lapban megjelent egy publicisztika, miszerint Erdély rövid időn belül függetlenedni fog Romániától, és a kormány nem tehet mást, mint hogy ezt tétlenül végignézi. A szerző, Ilie Șerbănescu szerint a nagyhatalmak közt folyamatban vannak a tárgyalások Erdély függetlenedéséről, és ezt Románia nem csak tétlenül végignézi, de gyakorlatilag semmit nem tehet ellene. Șerbănescu értékelése szerint a közeljövőben Erdély el fog szakadni Romániától, és erre utaló jel lehet, hogy a Romániába érkező német befektetések nem jutnak tovább a Kárpátok vonalánál; többnyire Erdély területére összpontosulnak, ami az elszakadást hivatott előkészíteni.


http://www.hidfo.ru/2016/09/putyin-erdely-hovatartozasat-is-felul-kellene-vizsgalni/

Az atlantista puccs nem vezetett a korrupció eltűnéséhez

Az ukrán társadalom többsége egyetért abban, hogy az úgynevezett “méltóság forradalma” nem érte el célját, és egy újabb forradalom kell kezdődjön Kijevben.

2014-ben a nyugati sajtó a “méltóság forradalmának” nevezte az ukrán fővárosban történt puccsot, melynek során a választott államfőt elűzték az országból, a kormányt megbuktatták, majd egy EU- és NATO-párti kormány demokratikus legitimitás nélkül kezdte irányítani az országot. A hatalomra jutott atlantista csoport tevékenységével azonban nincs megelégedve az ukrán lakosság: a Korreszpondent által nyilvánosságra hozott felmérés szerint az ukránok közel 70%-a úgy gondolja, hogy a forradalom nem érte el célját – az oligarchák hatalma nem dőlt meg, az ország nem lett kevésbé korrupt.

A hírügynökség az RBG ukrán piackutató-intézet felmérésére hivatkozva azt írja, az ukrán lakosság 56%-a szerint valószínű, hogy Kijevben nemsokára egy újabb “Majdan forradalom”, történik. Az első ilyen eseménysorozat 2004-ben történt, amikor az ellenzék megkérdőjelezte a választások tisztaságát, és tömegdemonstrációkat kezdett Viktor Janukovics állítólagos választási csalása ellen. Azt követte az úgynevezett “narancsos forradalom”. A 2014-es “méltóság forradalma” során már több mint száz civil veszítette életét utcai harcokban, és több rendőrt ismeretlen mesterlövészek lőttek le.

A második EuroMajdan során Viktor Janukovics demokratikusan választott, ám korrupt kormányzatát egy amerikai puccs döntötte meg, melynek során egy nyugatbarát kormány jutott hatalomra – ami nyolc hónapon át nem írta ki az újabb választásokat, és ebben az időszakban számos nemzetközi szerződéssel elkötelezte Ukrajnát a nyugati integráció irányába. Bár a korrupt kormány ellen az idegen hatalmak könnyedén mozgósították civilek tömegeit, a RBG felmérése most azt mutatja, hogy a lakosság 68%-a szerint a forradalom nem érte el eredeti céljait, vagyis nem dőlt meg az oligarchák hatalma, és nem lett kevésbé korrupt az ország.

A megkérdezettek többsége emellett a kormány külpolitikáját sem támogatja: 53% szerint nem elfogadható az elszakadó orosz többségű régiók elleni “terrorellenes művelet”, a megkérdezettek 57%-a pedig azt nem tartja valószínűnek, hogy az Európai Unió a közeljövőben megadja a vízummentességet Ukrajnának.


http://www.hidfo.ru/2016/09/az-atlantista-puccs-nem-vezetett-a-korrupcio-eltunesehez-ukrajnaban/

Németország: választási vereség a migránsok beengedése miatt

Angela Merkel német kancellár Kereszténydemokrata Uniója, ami néhány év alatt több millió migránst telepített le Németországban, elveszítette a tartományi választást Mecklenburg-Elő Pomerániában.

A vasárnapi szavazást követően az exit-pollok Merkel pártjának vereségét mutatták, de a végső eredményt csak négy nap múlva, csütörtökön hozzák nyilvánosságra. A tegnapi választáson mintegy 1,33 millió szavazó vett részt, akiknek 30,2%-a megszavazta a szociáldemokratákat – de ez is több mint öt százalékkal kevesebb, mint amennyi szavazatot 2011-ben kaptak. Az ARD hírügynökség által közölt eredmények szerint az Alternatíva Németországnak párt, ami a bevándorlás leállításával kampányolt, a szavazatok 21,9%-át kapta, amivel megelőzte Angela Merkel pártját: a Kereszténydemokrata Unió mindössze 19%-ot szerzett.

Az előzetes eredmények alapján a szociáldemokraták 26, az AfD 18, a CDU pedig 16 mandátumhoz jutott, a Die Linke pedig a szavazatok 12,9%-ával 11 mandátumot szerzett meg.

Napokkal a választás előtt az Insa közvélemény-kutató intézet nyilvánosságra hozta egy felmérés eredményeit, ami már Merkel pártjának bukását, és az AfD előretörését mutatta. Angela Merkel korábban az ARD német televíziónak nyilatkozva nem válaszolt arra a kérdésre, hogy 2017-ben újra indulni fog-e a választásokon. Egy augusztus végén nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásból az is kiderült, hogy a német választók több mint 50%-a nem támogatja, hogy Merkel újra induljon a kancellári posztért.


http://www.hidfo.ru/2016/09/nemetorszag-valasztasi-vereseg-a-migransok-beengedese-miatt/