Egyre több biobiztonsági szakértő figyelmeztet arra, hogy a mesterséges intelligencia olyan információkat tehet széles körben hozzáférhetővé, amelyek korábban csak szigorúan őrzött laboratóriumokban voltak elérhetők. A beszámoló szerint bizonyos fejlett chatbotok képesek részletes útmutatást adni biológiai fegyverek előállításához, veszélyes kórokozók módosításához és tömeges támadások megtervezéséhez.
A Stanford Egyetem mikrobiológusa és biobiztonsági szakértője, David Relman a New York Timesnak arról beszélt, hogy egy AI-cég megbízásából tesztelt egy chatbotot annak nyilvános bevezetése előtt. Elmondása szerint a rendszer nemcsak arra adott útmutatást, miként lehet egy ismert kórokozót ellenállóvá tenni a kezelésekkel szemben, hanem egy nagy közlekedési hálózat biztonsági gyengeségeit is elemezte, és olyan támadási módszereket javasolt, amelyek maximalizálhatják az áldozatok számát, miközben csökkentik a lebukás esélyét. Relman szerint a chatbot olyan ötleteket is felvetett, amelyekre rá sem kérdezett.
Más kutatók szerint egyes rendszerek részletesen leírták, hogyan lehet genetikai alapanyagokat beszerezni, azokat halálos fegyverré alakítani, majd nyilvános helyeken alkalmazni úgy, hogy a felhasználó elkerülje a hatóságok figyelmét. A szakértők emlékeztettek arra, hogy a biológiai támadások nem új keletűek: a történelem során államok és szélsőséges csoportok is alkalmaztak ilyen módszereket. Példaként említették a japán szekták 1990-es évekbeli akcióit, illetve a 2001-es amerikai antrax-támadásokat, amelyek öt ember halálát okozták és országos pánikot váltottak ki.
A veszély nem pusztán elméleti. Indiában tavaly őrizetbe vettek egy orvost, akit azzal gyanúsítottak, hogy az Iszlám Államhoz kapcsolódó támadást készített elő, és ehhez AI-alapú kereséseket, valamint chatbotokat használt ricin előállításával kapcsolatos információk megszerzésére. A jelentés szerint kutatók azt is kimutatták, hogy bizonyos AI-modellek stadionok elleni bombatámadások megtervezésében is részletes segítséget tudnak nyújtani.
2026. május 25., hétfő
Biológiai fegyverek receptjei AI-chatbotokból
A 22 billió dolláros magánbefektetési (private equity) buborék kipukkadása
Lena Petrova a World Affairs in Context podcastban a amerikai gazdaság egyik legnagyobb, mégis alulértékelt buborékáról beszél: a private equity szektorról, amelynek értéke elérte a 22 billió dollárt.
Korábban a private equityt a kapitalizmus legdinamikusabb formájaként ünnepelték: tehetséges befektetők felvásárolták a cégeket, hatékonyabbá tették, majd nagy haszonnal eladták őket. A modell sikere részben a nyilvános cégek negyedéves nyomása alóli mentességből és az alacsony kamatokból adódott, amelyek lehetővé tették a nagyarányú eladósodást és az értékek mesterséges felpumpálását.
Ma azonban az iparág megváltozott: a hangsúly a vagyonkezelés (AUM) növeléséről és a magas kezelési díjak beszedéséről került a valódi hozamok helyett. A cégek több mint 2 billió dollár befektetetlen tőkét (dry powder) tartanak, ami óriási nyomást gyakorol a szinte bármilyen áron történő üzletkötésekre. Emiatt az értékelések elszakadtak a valóságtól – optimista előrejelzések, túlzott tőkeáttétel és pénzügyi trükkök dominálnak.
A magasabb kamatok, szigorúbb hitelfeltételek és lassuló növekedés most leleplezik a gyengeségeket. Tízezres nagyságrendű cég vár eladásra, papíron hatalmas értékkel, de a piac ezt valószínűleg nem fogja igazolni. Ráadásul a private equity hozamai az utóbbi években gyakran elmaradnak az S&P 500 egyszerű indexétől, miközben drágábbak, illikvidek és átláthatatlanok. Petrova szerint a szektor jövője nem feltétlenül teljes összeomlás, hanem inkább hosszú stagnálás: gyengébb tőkebevonás, csökkenő hozamok és növekvő befektetői bizalmatlanság. Az átláthatatlanság (saját maguk által értékelt portfóliók) tovább rontja a helyzetet. Végül talán csak akkor maradhat fenn, ha visszakanyarodik eredeti elveihez: valódi működési javítás helyett a végtelen skálázás és tőkeáttétel helyett.
Összességében: a könnyű pénz kora véget ért, és a 22 billió dolláros buborék repedései egyre láthatóbbak.
„Ti sátáni gyilkosok”: egy amerikai tengerészgyalogos veterán mutatja be a minabi iskola borzalmait
Egy veterán heves vitát váltott ki azzal, hogy nyilvánosan Donald Trumpot okolta a minabi iskolások haláláért, azt állítva, hogy a Tomahawk rakétacsapások katasztrofális pusztítást okoztak. A felkavaró vád újra felizzította a vitát a katonai felelősségről, a polgári áldozatokról és a konfliktus emberi áldozatairól. A kijelentések heves vitát váltottak ki, miközben egyre több kérdés merül fel a parancsnoki felelősséggel, a bevetési szabályokkal és az amerikai katonai akciók szélesebb körű következményeivel kapcsolatban. Az állítások heves politikai reakciókat váltottak ki, felerősítették a polgári áldozatok miatti felháborodást, és új követeléseket fogalmaztak meg a halálos kimenetelű minabi incidenssel kapcsolatos tájékoztatás átláthatóságát illetően. Forrás: https://youtu.be/0_EKNhXKEn4
Thomas Röper: A luganszki kollégiumi támadás után forr az indulat Oroszországban
A NuoFlix podcastban Thomas Röper arról számolt be, hogy személyesen járt a luhanszki régióban található Starobelszkben, ahol ukrán dróntámadás ért egy pedagógiai szakközépiskolát és a hozzá tartozó kollégiumot. Elmondása szerint a támadásban 21 diák halt meg, további 46-an megsérültek. A kollégiumban főként 14 év feletti lányok laktak, akik óvodapedagógusnak tanultak.
Röper szerint a helyszínen semmilyen katonai jelenlétre utaló nyomot nem találtak. A bemutatott képeken tantermek, hálószobák, személyes tárgyak és diákszobák láthatók. Állítása szerint az ukrán fél kezdetben katonai célpontnak nevezte az épületet, később azonban a nyugati média egy része inkább elhallgatta vagy kétségbe vonta az esetet.
Az újságíró hangsúlyozta: a támadás több hullámban történt, és a mentési munkálatok idején is folytatódtak a becsapódások. Szerinte ez kizárja a tévedés lehetőségét, és tudatos civil célpont elleni akciónak tekinthető. Elmondása alapján a használt drónokat rövid hatótávolságra, de nagy robbanóerejű töltettel szerelték fel, ami szerinte szintén a pusztítás maximalizálását szolgálta.
Röper úgy véli, az incidens jelentősen növelte a háborús indulatokat Oroszországban. A beszélgetésben arról is beszélt, hogy az orosz televíziós vitákban egyre több szakértő követel keményebb válaszlépéseket Ukrajnával és a Nyugattal szemben. Elmondása szerint egy élő tévéműsor előtt először figyelmeztették arra, hogy kerülje a nukleáris megtorlásról szóló kijelentéseket, mert a közhangulat egyre radikálisabb.
A podcastban szóba került az is, hogy Oroszország ezt követően nagyszabású rakéta- és dróntámadást hajtott végre ukrán célpontok ellen. Röper szerint az orosz közvélemény egy része ezt még mindig túl visszafogottnak tartja, és úgy érzi, Moszkva „kesztyűs kézzel” folytat háborút.
A beszélgetés végén a résztvevők hangsúlyozták, hogy a nyugati média torzítva mutatja be az eseményeket: az ukrán támadás civil áldozatairól alig számol be, miközben az orosz válaszlépéseket önmagukban, előzmények nélkül tárgyalja.