A csevegésekben és e-mailben olyan üzeneteket küldenek manapság, hogy a fenyegető kötelező védőoltás csak blöff, és hogy jogilag nem lehet törvénybe iktatni. Ugyanakkor más kiutakat is keresnek: Sokak most azt kérdezik, hogy melyik az ártalmatlanabb oltóanyag, vagy hogyan tudják igazolni, hogy nem olthatják be őket. Jogos a B terven gondolkodni, de most csak az számít, hogy hogyan lehet a kötelező védőoltást megdönteni – pánikkeltés nélkül. Mivel a jogi eljárás egy fél örökkévalóságig tartana, addig is óriási lesz a nyomás, és még ha a bevezetése után sikerül is átverekedni magukat, a zsarnoki rendszer folytatódni fog. Ez Elsa Mittmannsgruber, a “Wochenblick” főszerkesztőjének egyértelmű kijelentése az AUFrecht című műsorában az AUF1 osztrák csatornán. Az ő videójában, amelyet az ő szíves engedélyével közölhetünk, ez áll: “Elég a finomkodó beszédből: Közeledik a kötelező védőoltás és MOST kell megállítani”. Mert ha ezt ellenállás nélkül bevezetnék, az csak egy újabb lépés lenne a teljes ellenőrzésünk felé… Hallgassátok meg Elsa Mittmannsgruber-t véleményét erről: Elsa Mittmannsgruber moderátor: “Az óra ketyeg! Közeledik a kötelező védőoltás! Eljött az ideje: Cselekedjetek! Ön ismeri a gyász Elisabeth Kübler-Ross szerinti öt szakaszát? 5. fázis: Tagadás 6. fázis : Düh 7. fázis: Tárgyalás (mérlegelés) 8. fázis: Depresszió 9. fázis: Depresszió Ezekre a fázisokra kellett gondolnom, amikor az osztrák kormány a múlt héten bejelentette az általános kötelező védőoltás tervezetét. Ez sokak számára igazi sokk volt, egy döntő pillanat, még akkor is, ha előre látták, hogy bekövetkezik. Sok kommentet és egymás között küldött Telegram-üzenetet olvastam. Hasonlóképpen számtalan ember küldött nekem üzenetet, és sok emberrel beszéltem a bécsi nagy tüntetésen. De ahelyett, hogy azt mondták volna: most már tényleg elég, most már minden erőmmel küzdök ellene, ezt meg fogjuk akadályozni, az első napokban a tagadás fázisa dominált: a kötelező oltás jogilag nem lehetséges, nem lehet végrehajtani, ez csak blöff. Vagy: úgysem kell kimennem otthonról, a kötelező védőoltás nem érint engem. A düh 2. fázisa nagyrészt elmaradt, pedig ez lenne a leghatékonyabb, ha konstruktívan kezelnénk a dolgokat. Ehelyett azonban sokan lassan a tárgyalás fázisába lépnek: Melyik vakcina a legkevésbé veszélyes? Megvárom az elölt vakcinát, vagy megszerzem a Stöcker professzortól. Meghamisítok egy oltási bizonyítványt, vagy megvesztegetek egy orvost, vagy egyszerűen csak igazolást szerzek magamnak, hogy “nem vagyok oltható”. Valószínűleg Önök közül most valamelyikük megszólítva érzi magát, és igen, lehet, hogy ezzel is bosszantok néhány embert. De én ezt elfogadom. Miért? Mert nem akarom, hogy elérkezzen a 4. fázis a depresszió, majd az 5. fázis az elfogadás állapotába. De ez elkerülhetetlenül bekövetkezne, mert sem a tagadás, sem a puszta haragtartás, sem a mérlegelés nem jelent hosszú távú megoldást. Az egyetlen dolog, aminek értelme van, az az ellenállás, most és folyamatosan. De hogyan jutottam el idáig? Tegyük fel, hogy a kötelező védőoltás nem jön, hogy az egész csak egy hatalmas blöff, ahogy azt már sokszor olvastam. Mikor tudjuk meg biztosan? Amikor 10.000, 100.000, 1 millió ember bedőlt ennek, és beoltatta magát? Nagy kockázatot vállalunk, ha csak kivárjuk ezt az időszakot, és nem lépünk fel aktívan a kötelező védőoltások és a kényszerintézkedések ellen. Értékes időt veszítünk, és minden egyes emberrel, aki enged, minden egyes emberrel, akiben megtörik, az ellenállás azzal az emberrel kevesebben maradunk, talán pont egy meghatározó emberrel. Mert mint egy mérleg esetében, talán éppen ez a személy billentheti át a mérleget. Ugyanez a helyzet azokkal az érvekkel, amelyek az Európa Tanács határozatait, az oltáskárosodás esetén fennálló felelősség kérdését vagy más jogi véleményeket hoznak fel. Több jogásszal is beszéltem erről, és mindannyian elhárították ezeket az érveket. Semmi sem áll a kötelező védőoltások útjában. De ettől eltekintve: Mindazok után, amit az elmúlt 20 hónapban tapasztaltunk, ki bízik még mindig a jogi eljárásokban? És még ha van is hatása, azt nem a döntő pillanatban teszi, mert a bíróságok malmai nagyon-nagyon lassan őrölnek. Hány embert oltottak már be addigra, mert nem bírták elviselni a büntetést vagy a nyomást, elfogták vagy akár be is börtönözték őket? Hány új aljas törvényt hoztak időközben a leigázásunkra? Emlékszünk: az alkotmányos jogot szándékosan már 2020-ban megszegték, mert a kormány tudta, hogy a bíróság döntése elég sokáig tart ahhoz, hogy addig előkészítsék a következő zűrzavart. Tehát, akut módon, a jogi eljárás nem tehet semmit. Tehát, ha csak erre hagyatkozunk, azzal ugyanúgy értékes időt veszítünk. És az idő most minden! Az ellenkező híresztelésekkel ellentétben, bennfentesektől kaptam egy figyelmeztetést, hogy a kötelező védőoltást törvénybe iktatják. A rendelet január 1-jén lép hatályba. Úgy tűnik, túlságosan félnek attól, hogy az ellenállás februárra ellenőrizhetetlen méretűvé nő, s hogy ez túl sok embert felrázna. A számos oltási következmény és oltási sérülés egyre nyilvánvalóbbá válik. Egyre kevésbé lehet őket letagadni. A zsákot gyorsan be kell zárni. Kétségtelen, hogy minden ellenállót félre kell tenni. Tehát, még ha nem is vezetik be a kötelező védőoltást, a hatalmon lévők továbbra is 80, 85, 90, 95 %-ra fogják növelni az oltási arányt. Mit gondolsz, hol fognak megállni, és ki fogja feláldozni magát, hogy elérje ezt a százalékot? Te vagy én? Valószínűleg nem fogod, és én sem. Tehát megvárjuk, hogy mások is meggyengüljenek. Szerintem ez a rossz út. Emellett sok-sok más országban látjuk, hogy a bezárkózás és az oltási terror még 90 vagy több százalékos beoltottsági aránynál sem áll meg. Mint például Gibraltárban, ahol az oltási arány akár 140%-os is lehet, ahogy ezt egy cikk írja. Ha tehát a hatalmon lévők csak a világjárványból való megfelelő kilépési forgatókönyvet keresték volna, akkor annyiban hagyták volna, hogy a 60%-os átoltottsági arány elegendő, ahogy azt a kezdetekkor közölték. De még ha az oltási kampány hirtelen le is állna, a zsarnoki rezsim nem fog megszűnni emiatt. Mi másért történhetett volna mindez? Milyen célból kellett volna létrehozni ezt az önkényuralmat és a nép teljes leigázását? Hogy egyik napról a másikra vége legyen? Vége, vége, béke, öröm, palacsinta és vissza a régi normalitáshoz? Nem! Ha valamiben 100%-ig biztos vagyok, akkor az az, hogy ez biztosan nem fog megtörténni. A 2. fázis még várat magára, és egy másik videóban már kifejtettem, hogy mit sejtek. A vakcinák károsításait és a vakcinák következményeit nem lehet tovább eltitkolni, és ezeket a következő hullámként, az Omega-hullámként adják el nekünk. Lehet, hogy tényleg jön egy keményebb vírus. Ki tudja? Ez a hullám a következő fázist hirdeti. Hasonlóképpen, a gazdasági következmények is egyre jobban kiütköznek, a démonizálástól a digitális pénzig, és így a teljes ellenőrzésig, amelyben az ellenállás már aligha lesz lehetséges. Tehát nem hiszem, hogy már csak néhány hétig kell kitartanunk, és egy helyben topogni, és akkor vége. Ezért a gyász öt fázisának 3. fázisa, a mérlegelés, szintén haszontalan. A tárgyalás azt jelenti, hogy játszunk, és láttuk, hogy mi történik, ha a legtöbb ember játszik. A túlnyomó többség maszkot viselt, kivizsgáltatta magát, sőt be is oltatta magát, otthon maradt a lezárás alatt, és csupán munkába ment, így továbbra is fizette az államnak a járulékát. És ezért senki sem ítélhető el. Mindenkinek megvannak az okai, és mindenkinek megvannak a korlátai, és senkinek sem feladata, hogy másokra hárítsa a felelősséget. De azt szeretném elmondani, hogy mi magunk gyakran nem vettük észre, hogy egyre többet és többet tűrünk, hogy egyre jobban hozzászoktunk ehhez a korlátolt, embertelen élethez. Ez csak egy maszk! Csak három hét! Csak a kórházak miatt! Csak rövid idő, aztán minden üzlet újra kinyit! Ez csak egy teszt! Ez csak egy alkalmazás! Csak lássuk, hogy kivel álltál kapcsolatban! Ez csak egy ideiglenes lezárás! Csak azért, hogy nyomon követhessük, mikor és hol voltál! Csak addig, amíg nem kapunk védőoltást! Csak még néhány úti okmány! Ez csak egy digitális fájl orvosi információkkal! Már csak néhány hónap! Csak addig, amíg mindenki be nincs oltva! Ez csak néhány mellékhatás! Ez csak egy zöld kártya! Ez csak egy karkötő! Csak utazásra való! Ez csak a munkához kell! Csak azért, mert különben meg kell válnunk tőled! Ez csak egy vérvizsgálat! Ez csak egy chip! Ez csak egy otthon! Csak ez lesz a legjobb a gyerekeknek! Csak azért, mert veled nincsenek biztonságban! Csak addig, amíg észhez nem térsz! Már csak néhány év van hátra! Csak azért, mert felkeltetted a figyelmünket! Ez csak egy felmérés! Csak azért, mert vannak eredményeink! Csak azért, mert nem tudsz együttműködni! Csak azért, mert a törvény most ezt mondja! Csak addig, amíg ki nem nyílik a lábad alatt a csapóajtó! Nem fog fájni! Ki tudja valójában, milyen érzés az igazi szabadság és az igazi emberi együttlét? Ki tud kimenni anélkül, hogy azon gondolkodna, hogy kell-e neki maszk vagy teszt, vagy nem engedik-e ki, mert lezárás van? Hogy egyáltalán beülhet-e a kocsiba egy barátjával, vagy meglátogathatja-e a nagynénjét. A gondolkodásunk megváltozott, és ma már sokan mindent elfogadnak, de a lényeg, hogy nem kell beoltatniuk magukat. De még ez is elképzelhető egyesek számára egy esetlegesen kevésbé veszélyes vakcinával. Mások hamis oltási bizonyítvánnyal vagy oltási mentességgel próbálkoznak, mindegy, hogy mi, valahogy ezt el lehet viselni vagy ki lehet kerülni. De ez így megy tovább és tovább. Akár hagyjuk magunkat beoltatni, akár megpróbáljuk becsapni őket, minden egyes lépéssel, amit megengedünk az uralkodóknak, elveszítjük méltóságunk és szabadságunk egy újabb darabját, és ők nem önként adják vissza nekünk – épp ellenkezőleg. Amint azt eddig is megmutatták, további rabságot építenek. Emlékezzünk vissza, hogyan jutottunk el hirtelen a kötelező vakcinázásig. Most van itt a legkésőbb! Ezért elérkezett az a pont, amikor ki kell mondani, hogy STOP, fel kell állni, meg kell mutatni az arcunkat, és azt kell mondani: Velem nem. Én ebbe nem megyek bele! És viselni a következményeket. Tudom, hogy ezt már sokan megtették, és nekik köszönhető, hogy annyi igazság került az asztalra, és már annyi mindent tettek a zsarnoki rendszer elleni küzdelemben. Panaszok érkeztek, hálózatok, szervezetek és kezdeményezések jöttek létre. Információkat adtak tovább, tüntetéseket szerveztek, könyveket írtak, vállalatok saját szabályokat vezettek be, és nemrégiben például Linzben az egészségügyi személyzet egy része elbocsátással fenyegetőzött a kötelező védőoltások bevezetése esetén. Nagyon sokan vannak, akik határozottan ellenzik az önkényuralmat, és szerencsére egyre többen vannak. Ezek az emberek kockázatot vállalnak, nagy áldozatokat hoznak, részben azért, mert tudják, hogy nincs más út. Számukra ez azt jelenti: Aki harcol, az veszíthet. Aki nem harcol, az már vesztett! Vagy részletesebben Berthold Brechttel: Aki otthon marad, amikor a harc elkezdődik, és hagyja, hogy mások harcoljanak az ügyéért, annak vigyáznia kell, mert aki nem osztozott a csatában, az osztozni fog a vereségben. Még a csatát sem kerülheti el az, aki el akarja kerülni a harcot, mert aki nem harcolt az ügyéért, az az ellenség ügyéért fog harcolni. Minden hozzájárulás számít, és mindenkinek magának kell mérlegelnie, hogy meddig tud vagy akar elmenni. Egy dolognak azonban mindenki számára világosnak kell lennie. Mindenki elveszíthet valamit. Ha pedig bevezetik a kötelező vakcinázást, és nagyon úgy tűnik, hogy ez így lesz, akkor mindent elvesznek azoktól, akik ellenzik az oltást. Munkahelyek elvesztéséről, súlyos pénzbírságokról és börtönbüntetésről beszélek – ez van kilátásban. Persze, ha például csatlakozol egy általános sztrájkhoz, és akkor nincs kötelező védőoltás, hanem csak napi vizsgálatokra, maszkra és esetleg teljes testen viselt óvszerre vagy társadalmi elszigetelésre kényszerülsz, akkor a legrosszabb esetben a semmiért kockáztattad vagy akár el is veszítetted a munkádat. De ha jön a kötelező vakcinázás, és Ön nem akarja beoltatni magát, akkor úgysem lesz többé munkája, és a legjobb esetben is csak ennyi marad. Arra kérlek, hogy most ne írj nekem, mert amit mondasz, az valósággá válik. Nem, nem én vagyok az, aki ezt valósággá teszi, csak mert én mondom ezeket a szörnyű dolgokat. Ezeket a dolgokat már sokan mások is elmondták, és mindazok, akik el szeretnék mondani. Nincs értelme a kertelésnek, csak azért, mert fél a lehetséges forgatókönyvektől. A szemükbe kell nézni. Meg kell érezned őket. Csak így érthető meg, hogy mit kell tennie ellene. Nem a helyzet szépítése, nem a pánik, hanem a veszélyek felismerése és az elemi erők mozgósítása, a túlélési szándék. Még mindig rengeteg erő szunnyad mindannyiunkban, amit még nem használtunk ki. Ebben biztos vagyok! És egyesült erővel véget lehet vetni ennek az őrületnek. Most még sokan vagyunk. De ezeknek a sokaknak is most kell cselekedniük. Mert a közelgő kötelező oltás miatt egyre többen fognak behódolni a nyomásnak, és amikor a kötelező oltás eljön, és mint említettem, ez már akár néhány héten belül bekövetkezhet, akkor már úgyis késő lesz. Ha ugyanis nincs beoltva, akkor nem dolgozhat, és ahelyett, hogy szociális juttatásokat, például munkanélküli segélyt kapna, pénzbírsággal sújtják. Nem lesz többé Auf1 vagy Wochenblick sem, mert nem leszünk beoltva. Mindent egy lapra tettünk fel. Már a kezdetektől fogva számítottunk erre az eszkalációra, a kötelező vakcinázásig Ezt szerettük volna megelőzni az oktatási munkánkkal. De tudtuk, hogy ha veszítünk, mindent elveszítünk! De még nem adtuk fel a reményt. Sokan mondták nekem a bécsi tüntetésen: ” Ön az utolsó reményünk! De számunkra Ön az! Csak együtt tudjuk megfordítani a helyzetet!
ettől mol.
