Közös légvédelmet hoz létre Oroszország és Örményország

A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) főtitkára ma kijelentette; Oroszország és Örményország tárgyalásokat folytat egy új megállapodás tervezetéről, ami közös légvédelmi rendszert hozna létre a két ország közt.

Nyikolaj Bordjuzsa szerdán Jerevánban tartott sajtótájékoztatót, ahol kijelentette, hogy mindkét ország törvényhozói előkészületeket folytatnak ez ügyben. A főtitkár emlékeztetett, hogy Oroszország korábban hasonló megállapodást kötött Belorussziával és Kazahsztánnal is.

Az ODKB egy nemzetközi katonai szövetség, amely magában foglalja Oroszországot, Belorussziát, Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Tádzsikisztánt és Örményországot. A szervezet célja, hogy a tagállamok közösen lépjenek fel a terrorizmus, valamint más, “nem-hagyományos” biztonsági kihívások ellen.

Ilyen, az ODKB által kezelt aktuális kihívások közé tartozik a terrorszervezetek tevékenysége Szíriában és más térségi országokban, valamint a háborús zónák kiterjedése által kiváltott tömeges migráció. A főtitkár elmondása szerint a szervezet egy közös rendszert helyezett működésbe, hogy megakadályozza a konfliktus-zónákból a tömeges bevándorlást. Ennek részeként az ODKB közös katonai erővel lépne fel, ha egy tagállam tömeges migrációs hullámnak lenne kitéve.

A közös légvédelmi rendszer szintén egy aktuális biztonsági kihívásra adott nemzetközi válasz: napokkal a szíriai tűzszünet életbe lépését követően kiújultak a fegyveres harcok Hegyi-Karabah területén, ami a nyugati katonai tömb terjeszkedésének új gócpontjává válik. Szíriában az illegális NATO-beavatkozást és nyugati részről egyoldalú légtérzár létrehozását az orosz légierő és az S-300-as légvédelmi rendszerek jelenléte tudta megakadályozni.

Az örmény-orosz közös légvédelem egyezménye lehetővé teszi, hogy Oroszország legitim módon részt vegyen a Hegyi-Karabah helyzetének stabilizálásában, ha a konfliktus kiterjedése esetén a NATO illegális beavatkozást kezdene a konfliktus-zónában. Ennek veszélye fennáll, hiszen a konfliktus kiújulását követően azonnal azerbajdzsáni delegáció utazott Brüsszelbe, ahol tárgyalásokat kezdtek a NATO képviselőivel.

http://www.hidfo.ru/2016/06/kozos-legvedelmet-hoz-letre-oroszorszag-es-ormenyorszag/

Visszaesőben a közösségi média használata

Múlandóban az újdonság ereje? Egy a SimilarWeb által végzett kutatás hétfőn nyilvánosságra hozott eredményei szerint az emberek egyre kevesebb időt töltenek az online közösségi média alkalmazások használatával.

A kutatás során az Android felhasználóit vizsgálták, és arra az eredményre jutottak, hogy majdnem minden országban csökkenés mutatkozik a használatra fordított idő és a telepítések száma terén is – a legnépszerűbb közösségi média programok tekintetében -, és ez a trend különösen az Instagram képmegosztót sújtja.

Az eredmények szerint az Instagram mindennapos használata globálisan 23,7%-kal visszaesett a tavalyi évhez képest. Ezt követi a Twitter, amit 23,4%-kal használnak kevesebbet, majd a Snapchat és Facebook következik 15,7, illetve 8 százalékos csökkenéssel.

Az Amerikai Egyesült Államokban még ennél is gyorsabban hanyatlik a közösségi média: az Instagram használata 36,2%-ot, a Twitter 27,9%-ot, a Snapchat pedig 19,2%-ot esett vissza. Az amerikai felhasználók körében a Facebook a globális trendhez képest lassabban hanyatlik, az ő esetükben 6,7%-kal csökkent a használat.

Az USA még mindig a világ legaktívabb Facebook felhasználója, az amerikaiak naponta több mint 45 percet fordítanak az alkalmazás használatára. Ezt követi a Snapchat, amivel naponta átlagosan 23 percet töltenek. A négy fő közösségi média platform közül az emberek a legkevesebb időt a Twitterrel töltik, ami az Egyesült Államokban napi átlag 13 percet jelent.

A kutatás azt mutatja, hogy bizonyos esetekben – mint a Facebook spanyolországi használata – nőhet az alkalmazásokra fordított idő, vagy a visszaesés minimális lehet, mint a Snapchat esetében Brazíliában, ahol 11,23 percről 11,10 percre csökkent a napi használat. Minden más esetben azonban a csökkenés látványos volt; példának okáért, Franciaországban 2015 első negyedévében 19,80 perc volt a napi átlagos használat, ami 2016 első negyedévére 13,12 percre csökkent – ez 34%-os visszaesést jelent. Eközben a Twitter részvényeinek ára 34%-ot csökkent, a Facebook-é pedig idén 14%-kal emelkedett.

http://www.hidfo.ru/2016/06/visszaesoben-a-kozossegi-media-hasznalata/

Nem akarnak mélyebb integrációt az európaiak

Az európaiak negyvenhét százaléka negatívan viszonyul az Európai Unióhoz, egy a közelmúltban végzett kiterjedt kutatás szerint. Az “euroszkepticizmus” növekedése többé nem a szegényebb országok sajátossága; az emberek nem akarják, hogy az EU további tagállami jogköröket vonjon el.

A Pew Research Center 10 uniós tagállamban végzett közvélemény-kutatást, amelynek eredményeit kedden hozták nyilvánosságra. A mérés eredményei azt mutatják, hogy az Európai Uniót támogatókat létszámban már majdnem felülmúlják azok, akik negatív véleménnyel vannak az EU-ról: az ő arányuk mostanra 51 és 47 százalék közé tehető, szerte Európában.

A kutatóközpont szerint az “euroszkepticizmus” olyannyira növekedésnek indult, hogy Görögországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Spanyolországban az Európai Uniót ellenzők létszámfölénybe kerültek, és már kisebbségben vannak azok, akik pozitív véleménnyel vannak az EU-ról.

A kutatásból kiderült, hogy a brit kilépés lehetősége, a migrációs válság, és Brüsszel központosítási törekvései fokozzák az ellenérzéseket az Európai Unióval szemben. A felmérést április 4. és május 12. közt végezték, és összesen 10491 embert kérdeztek meg Lengyelországban, Magyarországban, Olaszországban, Svédországban, Hollandiában, Németországban, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Görögországban.

http://www.hidfo.ru/2016/06/nem-akarnak-melyebb-integraciot-az-europaiak/

Orbánék pénzért cserébe tízszer annyi bevándorlót hoztak, mint amennyiért népszavazást akarnak

2013 nyara óta idén március végéig 3515-en kaptak tartózkodási engedélyt letelepedési államkötvénnyel, ráadásul további engedélyeket kaptak a kötvényvásárlók családtagjai is. Az elmúlt években tehát gazdasági bevándorlók ezrei váltották meg Orbánéktól a jegyet jó pénzért az Európai Unióba. A 3515 engedélyből csupán csak hármat vont vissza a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH). Nem pont ilyen az arány a kötvény nélkül érkező bevándorlóknál, velük 91-szer szigorúbb volt a hivatal.

De ha már az Orbán-kormány pénzért kínálja a letelepedést a külföldieknek, akkor legalább biztos megéri az államnak, nem? Hát nem. Ahelyett ugyanis, hogy sok közvetítőcég egymással is vetélkedve lenyomná az árat, a Fidesz-többség inkább párszereplős, monopolizált piacot teremtett, ahol a 300 ezer eurós állampapírokat odaadja néhány, általa kiválasztott közvetítő cégnek, ráadásul jóval olcsóbban.

A Rogánék által kiválasztott cégek így letelepedési kötvényenként 23-31 millió forintot nyernek az üzleten, az állam pedig ugyanennyit bukik. Ezzel akár évi 60 milliárdot is kereshetnek Rogánék offshore-üdvöskéi. A magyar állam ráadásul az olcsóbban adott kötvények mellé letelepedési jogot is ad, összességében pedig, pénzügyi értelemben vesztese lesz a tranzakciónak. Hogy miért és kinek éri meg mindez, azt valószínűleg csak Rogán Antal tudja. Egy biztos, a magyar államnak semmiképpen.

Forrás: index

Így telepíti be a gazdag migránsokat az Orbán-kormány

A külföldieknek előbb pénzért letelepedési lehetőséget, majd állampolgárságot adó bizniszt, vagyis a letelepedési államkötvényben rejlő üzletet Rogán Antal szagolta ki még 2012-ben. A letelepedési államkötvények árusításának szisztémáját lehetővé tévő törvénymódosítást (a harmadik országbeli - vagyis EU-n kívüli - állampolgárok letelepedését szabályozó törvény módosítását) még abban az évben át is vitte a parlamenten.

A kötvények árusításával megbízott cégek laza átvilágítási feltételekkel történő, pályáztatás nélküli kiválasztását az országgyűlés gazdasági és informatikai bizottság végezte. Rogán a gazdasági bizottság elnökeként ugyan állított egy olyan feltételt a jelentkező cégeknek, hogy fedjék fel valódi tulajdonosaikat, erről azonban nem volt kötelező a hivatalos okiratok bemutatása, így a cégek csupán közöltek néhány nevet. Annyit tudni lehet, hogy az érdekeltek között megtalálható volt Bibó-kollégiumi szobatárs és volt politikus is.

A fideszes többségű bizottság által kiválasztott, többnyire offshore-hátterű közvetítő cégek megkapták tehát az államtól az államkötvények árusítási jogát szerte a világon, amellyel óriási hasznot ígérő lehetőséghez jutottak. Ráadásul a letelepedési államkötvények hasznát nem is a magyar állam, hanem a közvetítő cégek zsebelik be, így ők járnak a legjobban az ügylet résztvevői közül.

A letelepedési államkötvény árusításának mechanizmusa a következő:
A közvetítő cégek 2014 decemberéig 250 ezer, 2015 januárjától pedig 300 ezer euróért adják el az államkötvényeket olyan tehetős embereknek, akik nem Európai Uniós állampolgárok. Ezen felül a közvetítő cégek átlagosan 40-45 ezer eurónyi (kb. 12-13 millió forint) kezelési költséget is hozzátesznek az árhoz. Ezért a ma már 340-345 ezer eurónyi (durván 100 millió forint) összegért ezek a külföldi (az eddigi adatok szerint főként kínai) üzletemberek magyarországi letelepedési engedélyt, és ezzel együtt a vízummentes utazási lehetőségét kapnak az Európai Unió tagállamaiba és további 73 országba (6 hónap tartózkodás után igényelhető a letelepedési jog).

A letelepedők egyébként sosem kerülnek közvetlen kapcsolatba az értékpapírokkal, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) például lejáratkor is a közvetítő vállalkozásnak fizeti ki az államkötvények névértékét, a letelepedőknek pedig a közvetítőjükkel szemben lesz követelésük, viselve az ezzel járó kockázatot.

2013 nyara óta idén március végéig 3515-en kaptak tartózkodási engedélyt a letelepedési államkötvények révén, további több mint 5000 engedélyt a kérelmezők családtagjai kaptak, vagyis összesen már 8-10 ezer körüli gazdasági bevándorló váltotta meg jegyét jó pénzért az Európai Unióba. Közülük összesen 2456-an letelepedési jogot is szereztek.

Ezidáig összesen egyébként 74 és 95 milliárd forint körüli összeget tettek zsebre a Rogánék által kiválasztott offshore-cégek, amelyek 25-30 százalékos haszonkulccsal adják a kulcsot hazánkhoz (a piacokon a haszonkulcs 1 százalék körül mozog, nem ritkán kevesebb). A kötvényeket áruló cégek közül öt cégnél az sem tudható, ki a tulajdonosuk, az országgyűlés gazdasági bizottsága hogyhogy nem mégis áldását adta a nyilvánvalóan az államot megkárosító tevékenységre. Pedig a magyar ÁKK is ugyanúgy tudna szerződni a gazdag potenciális bevándorlókkal.

Csak kitekintésként, Orbánék mindeközben 1290 menekült befogadása ellen írtak ki népszavazást. Pedig ők majdnem ennek a tömegnek csaknem a tízszeresét telepítették már be Magyarországra - ennek hasznát pedig offshore-cégeknek adták. Ráadásul ezek nem a BÁH általi röhejes eljárás által szűrt bevándorlók ( a letelepedési kötvényes bevándorlók 0,08 százalékát bírálta felül a BÁH), hanem az ENSZ által is menekültnek nyilvánított (tehát háborús övezetből érkező) biztonsági szempontból átvilágított emberek lennének.

TényTár