Orbánék pénzért cserébe tízszer annyi bevándorlót hoztak, mint amennyiért népszavazást akarnak

2013 nyara óta idén március végéig 3515-en kaptak tartózkodási engedélyt letelepedési államkötvénnyel, ráadásul további engedélyeket kaptak a kötvényvásárlók családtagjai is. Az elmúlt években tehát gazdasági bevándorlók ezrei váltották meg Orbánéktól a jegyet jó pénzért az Európai Unióba. A 3515 engedélyből csupán csak hármat vont vissza a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH). Nem pont ilyen az arány a kötvény nélkül érkező bevándorlóknál, velük 91-szer szigorúbb volt a hivatal.

De ha már az Orbán-kormány pénzért kínálja a letelepedést a külföldieknek, akkor legalább biztos megéri az államnak, nem? Hát nem. Ahelyett ugyanis, hogy sok közvetítőcég egymással is vetélkedve lenyomná az árat, a Fidesz-többség inkább párszereplős, monopolizált piacot teremtett, ahol a 300 ezer eurós állampapírokat odaadja néhány, általa kiválasztott közvetítő cégnek, ráadásul jóval olcsóbban.

A Rogánék által kiválasztott cégek így letelepedési kötvényenként 23-31 millió forintot nyernek az üzleten, az állam pedig ugyanennyit bukik. Ezzel akár évi 60 milliárdot is kereshetnek Rogánék offshore-üdvöskéi. A magyar állam ráadásul az olcsóbban adott kötvények mellé letelepedési jogot is ad, összességében pedig, pénzügyi értelemben vesztese lesz a tranzakciónak. Hogy miért és kinek éri meg mindez, azt valószínűleg csak Rogán Antal tudja. Egy biztos, a magyar államnak semmiképpen.

Forrás: index

Így telepíti be a gazdag migránsokat az Orbán-kormány

A külföldieknek előbb pénzért letelepedési lehetőséget, majd állampolgárságot adó bizniszt, vagyis a letelepedési államkötvényben rejlő üzletet Rogán Antal szagolta ki még 2012-ben. A letelepedési államkötvények árusításának szisztémáját lehetővé tévő törvénymódosítást (a harmadik országbeli - vagyis EU-n kívüli - állampolgárok letelepedését szabályozó törvény módosítását) még abban az évben át is vitte a parlamenten.

A kötvények árusításával megbízott cégek laza átvilágítási feltételekkel történő, pályáztatás nélküli kiválasztását az országgyűlés gazdasági és informatikai bizottság végezte. Rogán a gazdasági bizottság elnökeként ugyan állított egy olyan feltételt a jelentkező cégeknek, hogy fedjék fel valódi tulajdonosaikat, erről azonban nem volt kötelező a hivatalos okiratok bemutatása, így a cégek csupán közöltek néhány nevet. Annyit tudni lehet, hogy az érdekeltek között megtalálható volt Bibó-kollégiumi szobatárs és volt politikus is.

A fideszes többségű bizottság által kiválasztott, többnyire offshore-hátterű közvetítő cégek megkapták tehát az államtól az államkötvények árusítási jogát szerte a világon, amellyel óriási hasznot ígérő lehetőséghez jutottak. Ráadásul a letelepedési államkötvények hasznát nem is a magyar állam, hanem a közvetítő cégek zsebelik be, így ők járnak a legjobban az ügylet résztvevői közül.

A letelepedési államkötvény árusításának mechanizmusa a következő:
A közvetítő cégek 2014 decemberéig 250 ezer, 2015 januárjától pedig 300 ezer euróért adják el az államkötvényeket olyan tehetős embereknek, akik nem Európai Uniós állampolgárok. Ezen felül a közvetítő cégek átlagosan 40-45 ezer eurónyi (kb. 12-13 millió forint) kezelési költséget is hozzátesznek az árhoz. Ezért a ma már 340-345 ezer eurónyi (durván 100 millió forint) összegért ezek a külföldi (az eddigi adatok szerint főként kínai) üzletemberek magyarországi letelepedési engedélyt, és ezzel együtt a vízummentes utazási lehetőségét kapnak az Európai Unió tagállamaiba és további 73 országba (6 hónap tartózkodás után igényelhető a letelepedési jog).

A letelepedők egyébként sosem kerülnek közvetlen kapcsolatba az értékpapírokkal, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) például lejáratkor is a közvetítő vállalkozásnak fizeti ki az államkötvények névértékét, a letelepedőknek pedig a közvetítőjükkel szemben lesz követelésük, viselve az ezzel járó kockázatot.

2013 nyara óta idén március végéig 3515-en kaptak tartózkodási engedélyt a letelepedési államkötvények révén, további több mint 5000 engedélyt a kérelmezők családtagjai kaptak, vagyis összesen már 8-10 ezer körüli gazdasági bevándorló váltotta meg jegyét jó pénzért az Európai Unióba. Közülük összesen 2456-an letelepedési jogot is szereztek.

Ezidáig összesen egyébként 74 és 95 milliárd forint körüli összeget tettek zsebre a Rogánék által kiválasztott offshore-cégek, amelyek 25-30 százalékos haszonkulccsal adják a kulcsot hazánkhoz (a piacokon a haszonkulcs 1 százalék körül mozog, nem ritkán kevesebb). A kötvényeket áruló cégek közül öt cégnél az sem tudható, ki a tulajdonosuk, az országgyűlés gazdasági bizottsága hogyhogy nem mégis áldását adta a nyilvánvalóan az államot megkárosító tevékenységre. Pedig a magyar ÁKK is ugyanúgy tudna szerződni a gazdag potenciális bevándorlókkal.

Csak kitekintésként, Orbánék mindeközben 1290 menekült befogadása ellen írtak ki népszavazást. Pedig ők majdnem ennek a tömegnek csaknem a tízszeresét telepítették már be Magyarországra - ennek hasznát pedig offshore-cégeknek adták. Ráadásul ezek nem a BÁH általi röhejes eljárás által szűrt bevándorlók ( a letelepedési kötvényes bevándorlók 0,08 százalékát bírálta felül a BÁH), hanem az ENSZ által is menekültnek nyilvánított (tehát háborús övezetből érkező) biztonsági szempontból átvilágított emberek lennének.

TényTár