Klincsevics: Hollande és az Európai Unió az amerikaiak bábja

Franz Klincsevics, az Egységes Oroszország párt frakcióvezető helyettese szerint Francois Hollande nyilatkozata az Oroszország elleni szankciók megszüntetéséről nem megfelelő, és elfogultságot tükröz, mivel a francia elnök nyilatkozatában az ukrán helyzet rendezéséhez köti a szankciók visszavonását, és ezzel azt a látszatot kelti, hogy Oroszország érintett az Ukrajnában zajló káros folyamatokban. "Elfogult és elégtelen ez a javaslat. Mindannyian képmutatók. Az Ukrajnában kialakult helyzet csak egy dologhoz köthető: ellenséges környezetet akarnak létrehozni Oroszország körül."

Klincsevics a Ria Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy "Hollande, az Európai Unió csak báb az amerikaiak kezében, ezt nyíltan ki kell mondanunk. Részükről senki semmit nem fog megszüntetni. Mindannyian tisztában vannak azzal, hogy mi, az orosz nép nem adjuk meg magunkat, harcolni fogunk ellenük. Ahogy eddig is, ezután is Oroszország fogja vezetni ennek a harcnak a diplomáciai formáját, pénzügyileg és erkölcsileg támogatni fogja azt, mert az embereknek enniük kell valamit."

A miniszter elmondta, hogy Oroszország rendelkezik a megfelelő technológiával és ipari háttérrel, majd magának legyártja a Misztral helikopter-hordozó hajók megfelelőjét, amit Franciaország ugyan megtett, de végül amerikai nyomásgyakorlás miatt nem adta át. Elmondása szerint ami a Misztral-ügyben történik, az egy igen veszélyes játék, mert a nyugati országokban az ügy berobban a közvéleménybe és felgyorsíthat bizonyos társadalmi folyamatokat.

http://www.hidfo.net.ru/2015/01/05/klincsevics-hollande-es-az-europai-unio-az-amerikaiak-babja

“Hamarosan véget vetünk a kettős állampolgárság gyakorlatának”

Hamarosan büntetéssel kell számolniuk azoknak az ukrán állampolgároknak, akik kettős állampolgárokként lépik át Ukrajna és az Európai Unió határát, miután az ukrán-magyar határon bevezetik a közös vámellenőrzést – jelentette ki Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter hétfőn Ungváron.

Egy szoboravatást követően, az ungvári várban tartott sajtótájékoztatóján Pavlo Klimkin a Kárpátalján sokakat érintő kettős állampolgárság ügyével kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva kifejtette: hamarosan véget vetnek a kettős állampolgárság gyakorlatának. Mint kárpátaljai hírportálok hírül adták, azt hangsúlyozta: Ukrajna alkotmánya világosan leszögezi, “nem lehet szó kettős állampolgárságról, pont!”

“Mindenkinek tiszteletben kell tartania az ukrán törvényeket, minden kettős állampolgárnak tudnia kell, hogy le fogják leplezni, és meg fogják büntetni” – tette hozzá Klimkin, megjegyezve, hogy hamarosan közös vámellenőrzést vezetnek be az ukrán-magyar határon, ami “lehetetlenné teszi, hogy az ukrán vámellenőrzésnél az állampolgár egyik ország útlevelét, az európai oldalon pedig egy másikét mutassa fel”.

Az ukrán külügyi tárca vezetője a kárpátaljai megyeszékhelyen, Mária Terézia szobrának felavatásán vett részt egy magánkezdeményezéssel létesült emlékparkban. Beszédében hangsúlyozta Ukrajna európai elkötelezettségét, példaként említve Kárpátalját, ahol évszázadok óta élnek békében és egyetértésben különböző nemzetiségek és felekezetek.

Az ukrán és magyar nyelven tartott rendezvényen a miniszter hangsúlyozta: az ukrán állam vezetése arra törekszik, hogy a kárpátaljai tolerancia általánossá váljon egész Ukrajnában, és Kárpátalja, az ország legnyugatibb megyéje legyen az európai integráció éllovasa. Pavlo Klimkin hangsúlyozta, Kijev eltökélt szándéka, hogy eltűnjenek a határok Ukrajna és az Európai Unió között, és visszaálljon a népek egykor volt közép-európai közössége, és a visegrádi négyek tömörülés hamarosan visegrádi ötökké bővüljön Ukrajna csatlakozásával.
(MTI)

Bal-Rad komm: Tehát ha jól értelmezzük a dolgot, Kárpátalja magyar nemzetiségű és a magyar hatóságok által eddig magyar okmányokkal ellátott polgáraira cudar szekatúra vár a közös határon a közös vámvizsgálat során. Ami a negyedik mozgósítás miatt meglehetősen balsejtelmes dolog. Mert bizony könnyen előfordulhat, (elő is fog fordulni) hogy egy kárpátaljai magyar férfiember a határátlépés helyett az ungvári, munkácsi, vagy a nagyszőlősi hadkiegészítő parancsnokság fogdájában találja magát. Oszt’ irány Donbassz!

A jelek szerint a “magyar” kormány aktív közreműködésének hála! Mert a kijevi udvar hozzájárult egy Mária Terézia szobor felavatásához?! A Nemzeti Ügyek Kormánya “szívén viseli a határon túli nemzettestvérek sorsát!”

Node mi lesz a kijevi junta többes állampolgárságú oszloposaival? Maradék-Ukrajna “színe-(akasztófa)virágaival?

Kína partnerként tekint az Eurázsiai Gazdasági Unióra

Kína a külügyminisztérium hivatalos bejelentése szerint törekszik az Eurázsiai Gazdasági Unióval folytatott együttműködés bővítésére. Hua Csun-jing, a külügyminisztérium információs hivatalának igazgatóhelyettese szerint az Eurázsiai Gazdasági Unió alapító tagállamai mind jó barátai Kínának, így üdvözlik az új unió megalakulását és nyitottak a kiterjedt gazdasági kapcsolatok kiépítésére. A diplomata szerint Kína máris több térségi fejlesztés közös megvalósítására tesz javaslatot.

Az Eurázsiai Gazdasági Unió 2015 január 1-jén kezdte meg működését, alapító iratait azonban már korábban aláírták és azt minden alapító tagállam már tavaly törvénybe iktatta. Az Eurázsiai Gazdasági Unió "előszobáját" jelentette a három alapító tagállam - Oroszország, Belorusszia és Kazahsztán - által korábban létrehozott vámunió.

2014 októberében Örményország aláírta a csatlakozási szerződést és 2015 január 2-án az Eurázsiai Gazdasági Unió teljes jogú tagjává vált. Jelenleg Kirgizisztánnal zajlanak a tárgyalások, az ország előre láthatóan idén májusban lép be a szövetségbe.

Az Eurázsiai Gazdasági Uniónak lehetséges tagjelöltjévé válhat minden kelet-európai ország, amely képes ellenállni Washington nyomásgyakorlásának és szakítani az atlantista politikával. 2014 december 23-án az Eurázsiai Gazdasági Bizottság felhívást tett közzé, hogy az Európai Unió úgynevezett "keleti partnerségének" országai kezdjék meg a tárgyalásokat az eurázsiai szövetséggel való együttműködés lehetőségeiről.

http://www.hidfo.net.ru/2015/01/05/kina-partnerkent-tekint-az-eurazsiai-gazdasagi-uniora

Transzatlanti szabadkereskedelem: ...a részletekben rejlik

A transzatlanti szabadkereskedelmi partnerség (TTIP) a nemzeti szuverenitást és a nemzetnek azt a jogát veszélyezteti, hogy maga gyakorolja a saját életfeltételei fölötti ellenőrzést.
A szerző az LMP II. kerületi önkormányzati képviselője.

*

"A jó szomszédság záloga a jó kerítés." (Robert Frost)

Úgy tűnik, hogy az egyébként olyan határozottnak tűnő Orbán-kormány még mindig nem alakította ki végleges álláspontját az EU-USA szabadkereskedelmi egyezménnyel kapcsolatban. Rogán Antal a kormánypárt frakcióvezetője, miután nem írta alá az LMP parlamenti vitanapot kezdeményező indítványát, hirtelen nyílt vitát szorgalmaz a TTIP-val kapcsolatban. Orbán Viktor pedig kijelentette, hogy a magyar kormány ragaszkodik "az államok szuverén igazságszolgáltatási rendszeréhez".
Tavaly október 22.-én Szijjártó Péter még arról beszélt, hogy "elkötelezettek vagyunk a TTIP iránt". Sőt, Wintermantel Péter külügyi államtitkár 2014 márciusában offenzív támogatásáról biztosította a TTIP-t az EU kereskedelmi minisztereinek találkozóján. Valószínű, hogy a kormány még nem döntötte el, miért cserébe, mivel szembeni visszavonulásként vagy minek a kompenzálásaként fogja majd megtámogatni a TTIP-t, népszavazás, különösebb nyílt vita, vagy a népakarat bármilyen különösebb kifejeződése nélkül. Pedig ez az egyezmény fontosabb annál, minthogy a pávatánc egyik egyszerű elemeként tekintsenek rá, hiszen a TTIP a nemzeti szuverenitást és a nemzetnek azt a jogát veszélyezteti, hogy maga gyakorolja a saját életfeltételei fölötti ellenőrzést.
Ma már aligha kétséges, hogy nem lehet a TTIP-t úgy elfogadni, hogy ne csorbuljon a nemzetállamok szuverén igazságszolgáltatási rendszere, hiszen az egyezmény leglényegesebb pontjai közé tartozik az ISDS, amely: a nemzeti igazságszolgáltatási szintről egy ellenőrizhetetlen, a multinacionális cégeknek kedvezőbb terepre, választott, vagyis magánbíróságokra bízná a jogviták eldöntését. Az ISDS célja ugyanis annak megakadályozása, hogy egy ország igazságszolgáltatásán keresztül diszkriminálhasson külföldi cégeket, ami azt jelenti, hogy a külföldi vállalatokat egyenlő szintre hozza a nemzeti kormányokkal. Ez a fajta magánbíráskodás nem példanélküli, sőt a korábbi szabadkereskedelmi egyezmények és a WTO működésének is szerves részét képezi. Pontosan ezért, mielőtt elvi vitába kezdenénk a fentiekről, vagyis arról ejtenénk szót, milyen jogon perelhet egy vállalat egy kormányt, érdemes egy pillantást vetnünk arra, milyen tanulságokat szűrhetünk le az eddigi hasonló eljárásokból.

Célszerű tehát a TTIP-hoz legjobban hasonlatos NAFTA eseteit górcső alá venni. A NAFTA 11-es fejezete, amely a konfliktusrendezésről szól, csupán a kodifikált szövege alapján, első olvasatra, semmi különösebben vállalhatatlant nem tartalmaz. Ugyanakkor pont a szövegben szereplő nehezen definiálható fogalmak és a tág értelmezési lehetőségeket magukban rejlő megfogalmazások miatt vált ez a jogszabályi fejezet a vállalatok jogait a nemzeti szuverenitással szemben igencsak engedékenyen értelmező rendelkezések szinonimájává. Ezért, ha a TTIP részei szövegszerűen elénk kerülnek majd, nem csak arra kell figyelnünk, amit a jogszabály szövegszerűen tartalmaz, hanem arra is amit nem zár ki, illetve nem tilt meg.
A NAFTA elfogadásakor politikai támogatói azt hangsúlyozták, hogy ez lesz az a kereskedelmi egyezmény, ami a lehető legzöldebb lesz, mert mindegyik résztvevő államnak meghagyja a jogát az önrendelkezése természeti erőforrási felett. Azt is állították, hogy nem csökkennek majd a tőke szabad mozgásának rovására a természetet védő előírások, egyszóval mindenki jól jár majd vele. Igazi win-win helyzetet teremtenek. Egy amerikai mondás szerint: a torta is megmarad és jól is lakunk. Több olyan eset is előfordult azonban, ami cáfolja a fenti optimista várakozásokat. A túl lazán megfogalmazott 11-es fejezetre hivatkozva multinacionális vállalatok több esetben is pereltek azért államokat, mert azok természetvédelmi szabályai gátolták, vagy nehezítették haszonszerzésüket. Érdemes jól az agyunkba vésnünk, az egyik ilyen ügyekre szakosodott sztárügyvédük szavait.
Barry Appleton, az EthylCorp ügyvédje, mondta: "Az sem számítana, ha a gyermekeknek szánt reggeli müzlikben felhasználni kívánt anyag folyékony plutónium lenne. Ha a [kanadai] kormány betilt egy anyagot, ami miatt egy USA-ból származó cég profitot veszt, akkor a NAFTA alapján az a cég kárpótlást követelhet."
Ez több esetben meg is történt. Mindaz, ami a TTIP és a korlátlan szabad kereskedelem támogatói szerint csak a zöld fundamentalisták rémálmaiban fordul elő: vagyis, hogy egy multinacionális cég egy szuverén állam természetvédelmi szabályzata miatt, a haszonszerzéshez való jogára hivatkozva perel és nyer, többször is előfordult. Elég, ha a Metalclad Corp. v. Mexico vagy az S.D. Myers Inc. v. Canada perekre gondolunk. Az S.D. Myers Inc. v. Canada perben a felperes egy amerikai hulladékkezelő cég volt, amely PCB hulladékkal foglalkozott. Miután nem volt elég sikeres, székhelyét az Egyesült Államokból Kanadába helyezte át. 1989-ben azonban Kanada aláírta a veszélyes hulladékok kezeléséről és szállításáról szóló Bázeli egyezményt, aminek a betartatása miatt a kanadai környezetvédelmi miniszter egy átmeneti rendeletben megtiltotta a PCB exportját. Ez sértette Meyers üzleti érdekeit, ezért az S.D. Meyers a NAFTA 11-es bekezdés egyes előírásainak megsértése miatt pert indította kanadai állam ellen. A magánbíróság úgy találta, hogy bár a kanadai kormány motivációja megfelelt a NAFTA által előírt elveknek, az átmeneti rendelkezés azonban sértette a NAFTA 1102-es pontját, így Kanadát 6 millió kanadai dollárt megfizetésére kötelezte.2005-ig 42 hasonló keresetet nyújtottak be a NAFTA-ban részt vevő három kormány ellen, ezek közül 11 zárult le, és $35 millió dollárt ítéltek meg az öt nyertes multinacionális vállaltnak. Az Egyesült Államok eddig több mint $ 3 milliót költött a NAFTA 11-es bekezdésére hivatkozó perek jogi költségére.
Ezek a jogi eljárások arra hívják fel a figyelmünket, hogy sok esetben ütközik egymással a tőke egyre szabadabb áramlásához fűződő érdek és az egyes közösségeknek az a joga, hogy természeti értékei felett rendelkezhessen. A NAFTA megkötése idején a nehezen meghatározható fenntartható fejlődéssel kapcsolatos közbeszéd a stockholmi deklaráció és a riói találkozó hatására épp a fénykorát élte, így e köré a fogalom köré fonták az egyezmény megkötői politikai érveiket. A NAFTA preambuluma célként tűzte ki a fenntartható fejlődést, és Clinton elnök kezdeményezésére a három aláíró ország még egy fenntarthatósági mellékegyezményt is elfogadott. A fenntarthatósági retorika szerves részét képezte a NAFTA elfogattatásának, és ezzel az előbb említett kibékíthetetlen ellentét elfedésére szolgált. A fenntarthatósági mellékegyezmény a természetvédelem legfontosabb kérdéseit nem érinttette, arról csak a fent említett 11-es bekezdésben volt szó. Azt a dilemmát, hogy végső soron ki mond ja majd ki a döntő szót egy adott terület természeti értékeiről, az ott elő közösség, vagy az ott hasznot szerezni kívánó multinacionális vállaltok, a választott magánbíróságokra bízta. Pedig ez az egyik leginkább húsba vágó kérdés, mert végső soron az életünk minőségéről szól., amire a NAFTA-ban nem azzal kapunk ha választ ha megnézzük, mi következik az eddigi magánbírósági gyakorlatból. Noam Chomsky ezt úgy fogalmazta meg, hogy a NAFTA-ban korlátlan lehetőség van a népek azon törekevéseinek aláásására, amelyek az életminőségük megvédését célozzák.
A neoliberálisok szerint, ugyanakkor a NAFTA és a TTIP között olyan sok a különbség, hogy nem is lehet párhuzamot vonni közöttük. A NAFTA három gazdasági erejét tekintve nagyon különböző ország között jött létre, míg az EU 27 tagállama és az USA a fenti érveket megfogalmazók szerint nem különbözik lényegesen egymástól. Különös érvelés ez, ha például Magyarország és az Egyesült Államok gazdasági erejét vetjük össze. A Lengyel Külügyi Intézet, amely többször is a TTIP mellett érvelt, ugyanakkor egy "A NAFTA-tól a TTP-n át a TTIP-ig" című cikkében épp azzal érvel az egyezmény mellett, hogy rámutat, a két kereskedelmi egyezmény hasonlóságaira.
A TTIP támogatói arra is hivatkozni szoktak, hogy a NAFTA-val ellentétben, a nagy cégek az USA-EU kereskedelemben eddig is ki tudták küszöbölni a szabályozási és vámbeli különbségeket, így a megkötendő egyezmény elsősorban a kis és közepes vállalkozásokat hozza kedvező helyzetbe. Ezt cáfolja Reinhard Bütikofer, a német zöldek európai parlamenti képviselője, aki szerint az egyezmény kis és közepes vállalkozásokról szóló tervezett fejezete csupán az információcsere gyorsításához szüksége szándéknyilatkozatokat tartalmazza a jelen állás szerint, ami a képviselő szerint "nem igazán eget rengetően előnyös a kis és középvállalkozások számára."
Vajon mire gondolhattak az egyezmény támogatói, amikor a KKV-k központi szerepéről beszélnek? Természetesen a lényeg itt is az ISDS fejezetben van, mert a KKV szempontjából az valóban újdonság lenne, ha a számukra anyagilag eddig elérhetetlen magánvád-bíróságokhoz tudnának fordulni, az állítólag csökkenő perköltségek miatt, és így "befektetéseik biztonságosabbá" válhatnak. A perköltségek csökkentését úgy kívánják elérni, hogy a szokásos három helyett mindössze egy választott bíró döntene, ahogy azt a CETA esetében be is terjesztették. Mindez azzal a következménnyel is járhatna, hogy drámain megemelkednének a nemzetállamok ellen indított perek. Az egyetlen bíró pedig tovább növelné a visszaélések lehetőséget. Az ISDS ilyen irányú megváltoztatása, csak tovább növelné az amúgy is jelentős kockázatokat. Gus Van Harten professzor arra is figyelmeztet, hogy a választott bírók többször olyan ügyvédek közül kerülnek ki, akik amúgy, más, hasonló ügyekben visznek peres ügyeket a m agánvádhatóságok elé, ami egy normálisan működő jogrendszerben összeférhetetlen lenne. Az összeférhetetlenség és a kiszolgáltatottság csak nőne, ha egy választott bíró ítélne, az eddigi három helyett, akik kölcsönösen ellenőrizték egymást.
Van Harten arra is rámutat, hogy a választott bíróságokra olyan kereskedelmi szerződések esetében játszanak fontos szerepet, ahol az egyik fél nemzeti bírósága megbízhatatlan és ezért feltételezhető, hogy a külföldi vállalkozásokat diszkriminatív módon kezeli. Ugyanakkor sem az USA sem az EU tagállamai nem minősülnek ilyeneknek, így ennek a jogintézménynek nincs jogalapja egy EU-USA szabadkereskedelmi egyezményben. Ha visszagondolunk a NAFTA -ra, illetve annak a 11.-ik bekezdésére, Kanada és az Egyesült Államok sem tűnt instabil jogrendszerrel rendelkező országoknak. Mégis a NAFTA keretében történtek azt mutatják, hogy a választott bíróságok, különösen egy nagyon általánosan megfogalmazott, tág értelmezésre lehetőséget adó egyezményi környezetben az esetek döntő többségében a vállalkozásoknak kedveznek a nemzetállamokkal és a helyi közösségekkel szemben.
A TTIP mellett érvelők közül egyesek azt állítják, hogy nincs ellentmondás az életminőség feltételeit szem előtt tartó szabályozások és a tőke egyre szabadabb áramlása között. Lesznek olyanok is, akik arra hivatkoznak majd, hogy a fenti ellentétpár megfogalmazása, csak a szabad kereskedelmet ellenző nacionalisták érdeke és AlGore-ra hivatkoznak, majd a NAFTA mellett érvelve azt állította:a "protekcionizmus csak a jóléttől véd meg minket." Lesznek olyanok, akik szerint nemhogy csökkenni, hanem éppenséggel növekedni fognak a lehetőségek, ami jó hatással lesz majd a természetvédelmi előírásokra, vagyis az egyezmény "zöld"szempontból is jó lesz. Ezek az érvek mind ugyanígy elhangzottak a NAFTA-val kapcsolatos vitákban.
Ugyanakkor, bár az amerikaiak szerint van olyan, hogy a torta is megmarad, és meg is esszük, mi pontosan tudjuk, hogy nem marad meg a torta, ha megesszük. Nem lehet mindent egyszerre, és hogyha a tőke szabad mozgását helyezzük előtérbe, el fogjuk veszíteni az ellenőrzésünket a természetvédelmi szabályozások felett, és ezáltal nem lesz lehetőségünk, hogy életminőségünket a saját igényeinknek megfelelően alakítsuk.

mandiner

A NATO gépe sértette Irán légterét - leszállították

Az iráni légtérvédelem parancsnoka hétfőn figyelmeztette az észak-atlanti szövetséget, hogy ne próbálkozzon az ország légterének újbóli sértésével. A légtérvédelem ugyanis újból a NATO egy gépét azonosította a határ közelében.

"Jeleztük a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet felé, hogy bizonyos repülőgépek, közte a NATO katonai gépei nem léphetnek be az Iráni Iszlám Köztársaság légterébe". Farzad Ezmajeli dandártábornok, a Hatam ol-Anbia iráni légvédelmi bázis parancsnoka a FARS hírügynökségnek nyilatkozva visszautalt egy korábbi esetre, amikor szeptemberben az ISAF - a NATO-vezetésű afganisztáni misszió - egy gépét leszállásra kényszerítették, miután légtérsértés követett el. Ezmajeli korábbi nyilatkozata szerint decemberben az ISAF gépe az iráni légtérbe lépve civil járatként azonosította magát. A gépet a földre kényszerítették, és egy 108 fős NATO katonai személyzetet vettek őrizetbe, miután az állítólagos civil járatot leszállították a Bandar Abbasz repülőtérre.

Washington tagadta, hogy a leszállás kényszerített lett volna. Az amerikaiak szerint az Egyesült Arab Emírségek egy amerikai katonai személyzetet szállító gépe technikai problémák miatt szállt le a Bandar Abbasz repülőtéren, majd folytatta útját Dubai felé.

Ezmajeli újabb nyilatkozatában megismételte, hogy minden idegen járművet, ami légtérsértést követ el, leszállásra kényszerítenek.

F-14 az iráni légtér védelmében

http://www.hidfo.net.ru/2015/01/05/nato-gepe-sertette-iran-legteret-leszallitottak

9 hónappal előrehozza a kormány az alkoholok jövedéki változásait

Jövő január helyett már márciusban életbe léphet az alkoholtermékek jövedéki biztosítékának sávos megállapítása – derült ki a Gulyás Gergely által benyújtott törvényjavaslatból.

Jövő január 1-je helyett már idén márciusban hatályba léphet az alkoholok jövedéki biztosítékának sávos megállapítása.

Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője hétfőn nyújtotta be az Országgyűlésnek az idei költségvetést megalapozó törvénycsomag módosítására vonatkozó indítványát.

A kormánypárti politikus javaslata indoklásában emlékeztetett, hogy novemberben, az adótörvények elfogadásakor a parlament úgy döntött, az alkoholtermékek, a sör, a bor, a pezsgő, valamint a köztes alkoholtermékek forgalmazásánál a jövedéki biztosíték összegét 22 millióról 150 millió forintra emeli. Azonban néhány héttel később – folytatta -, a 2015-ös költségvetést megalapozó törvénycsomag megszavazásakor a képviselők módosítottak ezen, és “a kis- és középvállalkozásokat segítendő” úgy határoztak, hogy a nettó árbevétel függvényében sávosan állapítják meg a jövedéki biztosíték mértékét e termékeknél.

Gulyás Gergely most azt kezdeményezte, hogy a jövedéki biztosítékot a nettó árbevétel függvényében megállapító szabályozás 2016. január 1-je helyett már idén március 1-jén lépjen hatályba.
(MTI)

Franciaország visszavonná az oroszellenes szankciókat (Figyeljétek milyen képmutató, milyen köpönyegforgató, a saját irháját védeni akarja, de a nemzet állapotának hanyatlása neki csak egy előre lebeszélt forgatókönyv)

Francois Hollande francia államfő kijelentette, el kell törölni az Oroszország ellen hozott szankciókat, amint eredmények mutatkoznak az ukrán béketárgyalásokban, mert egy Oroszországban bekövetkező válság drasztikus hatással lehet Európára is. Hollande egy kétórás interjút adott a France Inter rádiónak, ahol elmondta, hogy "ha Oroszország válságban van, az Európának sem jó", emellett azt is egyértelműen kijelentette, hogy ő nem támogatja a helyzet további rontásának politikáját. "Úgy gondolom, a szankciókat most azonnal be kell szüntetni."

Az államfő kifejezte reményét arra vonatkozóan, hogy a január 15-én Asztanában (Kazahsztán) tartott megbeszéléseken megállapodásra jutnak majd. A találkozót - hivatalosan legalábbis - az ukrán államfő, Petro Porosenko szervezi, és előre láthatóan részt vesz rajta Vlagyimir Putyin, valamint Angela Merkel német kancellár - aki korábban szintén kijelentette, hogy az európai biztonságpolitikának nem Oroszország ellen, hanem Oroszországgal szövetségben kell garantálnia Európa biztonságát. Igaz, ehhez nagyban hozzájárult, hogy az amerikaiak nyomására meghozott szankciók nem gyakoroltak jelentős hatást Oroszországra, és mindeddig egyetlen látható eredményük volt; a gazdasági mutatók romlottak, aminek hatására látványosan menekülni kezdtek a nyugati befektetők, és Putyin nyomott áron tudta visszavásárolni, ami eddig idegen kézen volt.

Hollande az interjúban azt is kifejtette, hogy nem támogatja Ukrajna NATO-tagságát, mert az ellehetetlenítené a békefolyamatot. "Putyin úr nem akarja beolvasztani kelet-Ukrajnát. Ebben biztos vagyok. Nekem ezt mondta." - mondta. "Amit ő akar, hogy Ukrajna ne váljon a NATO tagjává, és ne legyen egy idegen hadsereg Oroszország határain."

A francia elnök novemberben Washington nyomására döntött arról, hogy Franciaország nem adja át az Oroszországnak gyártott Misztral helikopter-hordozó hajókat. Később Hollande egy távol-keleti útjáról hazafelé tartó repülőgép-úton előre be nem ütemezett látogatást tett Oroszországban, és Vlagyimir Putyinnal személyesen találkozott a Vnokovo-2 repülőtéren. Az azt követő nyilatkozatok szerint a találkozón nem volt szó a Misztral-ügyről. Úgy tűnik azonban, hogy szó volt a szankciók kérdéséről, és Franciaország elhagyhatja az amerikai szankciók követését.

http://www.hidfo.net.ru/2015/01/05/franciaorszag-visszavonna-az-oroszellenes-szankciokat

Indul Maradék-Ukrajnában a “Mob.IV. és Valcman francia Mistralt kapott!

Donyeck “Petrovszkij” kerülete ma ismét a valcmanista latortüzérség terítékén van. Reggel óta ostrom alatt áll a városrész.

A donbasszi főváros repülőterére továbbra is erőszakoskodnának befelé Valcman latorjai, ám a kísérleteik sorra lepattannak a miliciák ekéggé magabiztos ténykedése miatt.

Peszkinél továbbra is dúlnak a csatározások, ráadásul viszonylag hosszú idő után (Авдеевкa)Avgyejevka pribékjei ismét részesülnek a népköztársaságiak tüzérségének “ajándékaiból”. De hogy örömük felhőtlen legyen, ma dél tájban önvédelmis rohamcsapatok is meglátogatták őket.

Gorlovka bombázásának hevessége csökkent ugyan, de azért ma is több alkalommal tüzérségi tüzet lőtek a valcmanisták a városra.

(Александровкa)Alekszandrovka és (Трудовka)Trudovka, valamint (Красногоровкa)Krasznogorovka-(Старомихайловкa)Sztaromihajlovka környékén frontális összecsapások vannak.

(Новолуганск)NOvoluhanszk környékén, valamint (Майорск)Majorszk és (Шумы)Sumi vidékén igen nagy a martalócok mozgolódása.

(Никишино)Nyikisinonál állandósulni látszik Nyalókakirály pribékjeinek távozási hangulata. De a domboldalakon felállított népköztársasági aknavetőkkel nem bírnak.

Kijevben egyesek már nagyon készülnek az EU-s pravoszláv Karácsonyra

Egy kis oroszos képhumor:

Nyalókakirály udvartartása elrendelte a negyedik mozgósítást!

Valcman flottája pedig megkapta a franciáktól az első Mistralt

https://balrad.wordpress.com/2015/01/05/indul-maradek-ukrajnaban-a-mob-iv-es-valcman-francia-mistralt-kapott/

Új front nyílhat Odesszában?

Feltehetőleg az Odesszai Népköztársaság partizánjai követték el azt a támadást, mely tegnap, (2015.01.04-én) késő este, – az Ukrán Nemzeti Gárda új odesszai koordinációs központja ellen irányult.

Helyi idő szerint, este fél 11-kor erős detonáció rázta meg a Gymnasicheskaya utca és a Bolsoj Arnautszkoj sarkán lévő épületet, melyben a késő időpontra való tekintettel, – az első jelentések szerint nem tartózkodott senki. – Ám az épületben, s az előtte parkoló autóban meglehetős károk keletkeztek, – nem beszélve arról az erkölcsi kárról mely az Ukrán Nemzeti Gárda katonáit érte, – hogy lehetséges eredményes bombatámadást elkövetni ellenük, az újoroszországi fronttól több száz kilométerre nyugatra is.

Szemtanúk beszámolója szerint, a rendőrség percek alatt a helyszínre ért, de áldozatokról egyelőre a hivatalos rendőrségi források sem számoltak be.

A helyi források emlékeztetnek arra, – hogy Odesszában a május 2-i vérengzés óta folyamatosan forrnak az indulatok a megszálló kijevi junta, s a szolgálatukban álló neonáci bandák ellen, – s Odessza oroszpárti lakosai ki is kiáltották az Odesszai Népköztársaságot, – mely felvette a harcot a nyugati megszállók, s a zsoldjukban álló junta erői ellen.

Az elmúlt hónapban több robbantás is volt Odesszában, legalább öt, s a legutóbbinak halálos áldozata is volt, – ezért Porosenko elnök úgy döntött, hogy csapatokat vezényel a városba, az Ukrán Nemzeti Gárda egységeiből. – Ezek január 3. napjának délelőttjén vasúton meg is érkeztek, – s majd egy napig tartott a páncélozott járműveik kivagonírozása.

Majd a katonák elözönlötték a várost, s elkezdték az oroszajkú, s a velük szimpatizáló lakosság vegzálását. A következő estén (tegnap), – meg is kapták a méltó köszöntést az odesszai partizánoktól. Ezentúl nem fog nyugodtan aludni a fekete-tengeri városban egy megszálló zsoldos, cion-fasiszta jobb szektoros pribék, vagy “Nemzeti” Gárdista sem.

Ostap Benderchuk / Újoroszország Központi Információs Irodája – Fotók: Крыса из нержавеющей стали

Szabad Riport

Görög anarchista csoportok is részt vesznek a budapesti tüntetések szervezésében

Visszavonul a pénteki, látványosan sikertelen tüntetés egyik szervezője, Várady Zsolt, aki bejelentette, hogy a továbbiakban nem szervezi tovább a "MostMi" nevű csoportot. Az Iwiw alapítója a szervezés során kialakult konfliktusokkal indokolta ezt a lépést. Az Operánál tartott pénteki tüntetésnek azonban aligha van köze bármiféle valós civil szerveződéshez, és felmerülnek kérdések azzal kapcsolatban is, hogy valójában mi volt az a probléma, amit Várady komoly gondnak tartott más szervezők tevékenysége kapcsán.

A pénteki tüntetésre alig néhány száz ember ment ki, amit a hazai liberális sajtó több ezernek, a nyugati sajtó pedig ötezer főnek mondott. A megmozdulás újra rámutatott, hogy a pszeudo-civil tüntetések kizárólag a nyugathoz kötődés támogatásában és oroszellenes retorika mentén, vagyis Washington geopolitika törekvései mentén szerveződnek. Ezeket a megmozdulásokat azonban láthatóan nem csak magyarországi körök szervezik, hanem Washington geopolitikai érdekeinek alárendelt megmozdulásokat láthatunk, melyeken egyre látványosabban jelennek meg külföldi anarchista körök és azok szimbólumai. Nem kizárt, hogy ezek valóban belső konfliktusokhoz vezetnek, ha valaki a szervezők közül komolyan úgy gondolta, hogy Budapesten valódi, civil tüntetések lesznek.

Pénteken hazafiak egy csoportja ismét EU-NEM zászlóval jelent meg a tömegben, a szervezők pedig eltávolíttatták a zászlót, akár a korábbi, EU-párti tüntetéseken is. A tüntetések szervezésének háttere azonban igen szövevényes lehet, mert a demonstráción nem csak az Európai Unió zászlaját lehetett látni (ami még megmagyarázható lenne hazánk uniós tagságával), hanem többek között görög baloldali-anarchista szervezetek szimbólumait, és görög zászlót is láthattunk.

Görög zászló és Che Guevara, 2014. január 2., Budapest

Tehát felmerül a kérdés: mit keres görög zászló egy magyarországi kormányellenes tüntetésen? És ezt a kérdést nem olyan súllyal kell feltenni, mint azt, hogy "mit keresett az amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője egy korábbi tüntetésen?", mert ebben az esetben talán még a korábbinál is súlyosabb fenyegetésről van szó.

A tüntetéseknek láthatóan igen kevés köze van a magyar civil szférához. Ellenben a kormányellenes megmozdulások szervezésében részt vesznek görögországi anarchista csoportok, valamint azok magyarországi "leányvállalatai" is egyre látványosabban rátelepednek, mint az Attac Magyarország ("támadd Magyarországot"). A kétezer amerikai zsoldoson felül már láthatóan görög anarchista szervezetek is megjelentek Magyarországon, akik a nyugatról pénzelt liberális baloldali körökkel együttműködve kormányellenes felforgatást folytatnak. A HVG egyébként utólagosan kivágta a tüntetésről készült videóanyagból azt a részt, amin középpontban látható a görög zászló, így mostanra jobb híján csak a sarka lóg be a felvételbe. A megmozdulásról készült fotók azonban nem hazudnak.

Reméljük, az illetékes hatóságok mihamarabb kivizsgálják, hogy az amerikaiak által látványosan támogatott megmozdulások szervezésébe miért vontak be görögországi anarchistákat, és milyen külföldi szervezetek vesznek még részt a magyarországi politikai rendszer destabilizálásában.

http://www.hidfo.net.ru/2015/01/05/gorog-anarchista-csoportok-reszt-vesznek-budapesti-tuntetesek-szervezeseben

Mostantól az ügyfelek tőkésítik fel a bankokat – Jön a globális bail-in

Aki esetleg lemaradt a bejelentésről, jó, ha tudja, hogy a Cipruson már látott bankmentő módszer hamarosan más országokban is életbe lép.

A G20-as tagországok (köztük az Európai Unióval) november 16-án fontos döntést hoztak. A világ megabankjai mostantól jogosultak a betétesek pénzét használni biztosítékként derivatív ügyleteikhez, ha pedig veszítenek, a biztosíték az ügyleti partnert illeti majd.

A G20-as országok kormányai pedig kötelesek a megállapodást törvénybe iktatni, amit a legtöbben már meg is tettek.

Megbocsátható, ha valaki nem szentelt túl sok figyelmet a G20-as találkozónak, hiszen nagyjából az folytatódott, amit korábban elkezdtek, mégpedig, hogy a központi bankok pár ezermilliárd dollárt/eurót injekcióznak a globális gazdaságba.

A találkozón azonban egy fárasztó című javaslatot is elfogadtak: A globális, rendszerszinten fontos bankok veszteségnyelő képességének megfelelőségéről szóló határozatot. Nem az a fajta olvasmány, amit az ember nem tud letenni. Az átlagolvasó valószínűleg már a cím láttán tovább áll, pedig a javaslat alapjaiban változtatja meg a bankokra vonatkozó szabályokat az egész világon, és ahogy várható volt, nem jó irányban.

A változtatás eredményeként „fedezetlen tartozásokkal” tőkésíthetik fel a bukásra-túl-nagy-bankokban elhelyezett betéteket, ezzel elkerülve azokat a csúnya és a lakosság körében rendkívül népszerűtlen, az adófizetők pénzéből finanszírozott bankmentéseket, amelyeket a 2008-2009-as pénzügyi válság során alkalmaztak.

Ezeknek a fedezetlen tartozásoknak a jelentős hányadát pedig a mi bankbetéteink teszik ki. A fizetésképtelen bankok tehát a mi bankbetéteink értékpapírrá konvertálásából tőkésítik majd fel magukat. Tehát ezentúl, amikor pénzt teszünk a bankba, ugyanakkora kockázatot vállalunk, mintha részvényt vásárolnánk. De mondhatnánk azt is, hogy olyan mintha a Hullócsillag nevű lóra tennénk a Kincsem parkban, mert a bankok lényegében ezt teszik a pénzünkkel.

A G20-as találkozón azt is eldöntötték, hogy a derivatívák – azok a toxikus szerződések, amiket Warren Buffett „pénzügyi tömegpusztító fegyvernek” nevezett – biztosított tartozásnak számítanak.

Mivel tehát mostantól a bankbetéteink fedezetlen tartozásnak számítanak, amelyeket a bank egy biztosított hitelezőnek fedezetként nyújt, találd ki, hogy kié lesz a pénzed, ha a bank befektetése balul sül el? Segítek: nem a tiéd.

Fej vagy írás? Ha fej, akkor a bank nyer, ha írás, akkor te veszítesz.

Szerencsére a „biztosított betétekre” ez nem vonatkozik. Az Egyesült Államokban például a biztosított bankokban őrzött betétek 100 százaléka 250.000 dollár értékig védett a szövetségi betétbiztosításnak köszönhetően, ugyanakkor a biztosításként szolgáló alap tartalékrátája 1% alatt van. Tehát az FDIC minden 100 dollárra kevesebb, mint 1 dollár fedezettel rendelkezik a valóságban.

Ez azért még így is elég sok pénz, ami 2014 szeptember végén 54 milliárd dollárt jelentett, ugyanakkor a 6000 milliárd dollár értékű biztosított betéthez képest mégiscsak eltörpül, nem beszélve a derivatív szerződésekről, amelyek teljes összege csaknem 300 000 milliárd dollár. Egyetlen Wall Street-i bank csődje elég lenne a teljes biztosítási fedezet kimerítésére.

Az amerikai törvények lehetővé teszik, hogy az államkincstár kiegészítse a hiányzó összeget, csakhogy bankválságok idején a baj csőstül jön. Sokan állnak majd sorba pénzért, köztük olyanok, akik valószínűleg jobb politikai kapcsolatokkal rendelkeznek nálunk, átlagpolgároknál.

És, hogy ez hogyan néz ki a valóságban? A G20-ak által elfogadott forgatókönyv szerint a nem biztosított bankbetétek rosszabb helyzetben lennének, mint a ciprusi állami bankok számlatulajdonosai 2013-ban, amikor Ciprus fizetésképtelenné vált. Az ő követeléseik előnyt élveztek a derivatív ügyleti partnerekhez képest. Egyes nem biztosított betétesek a pénzük felét is visszakapták (bár az egyik állami tulajdonú bank esetében semmit sem kaptak).

Talán a Lehman Brothers még jobb példa a helyzetre. Amikor a bank 2008-ban csődöt jelentett, a nem biztosított hitelezők dolláronként 21 centet kaptak.

Az ember elgondolkozik, hogy vajon a G20-ak miért hoztak ilyen döntést. Az egyik legkézenfekvőbb magyarázat, hogy el akarják kerülni a politikailag népszerűtlen mentőcsomagok ismételt bevetését a megabankok javára.

Ugyanakkor létezik egy másik, kevésbé egyértelmű ok is. A G20-ak azt remélik, hogy az emberek így a tagállamok által is biztosított államkötvényekbe fektetnek inkább, aminek hatására a legtöbb G20 országra jelenleg jellemző, aggasztóan magas kamatok csökkennének.

Nem tudom, mikor fog kitörni a következő globális pénzügyi válság, de azt igen, hogy kinek a pénztárcája bánja majd. Nem azoké a bankároké és pénzügyi zseniké, akik a saját bukásukat okozó „pénzügyi tömegpusztító fegyvereket” kitalálták.

Forrás: Lew Rockwell
http://idokjelei.hu/2015/01/mostantol-az-ugyfelek-tokesitik-fel-a-bankokat-jon-a-globalis-bail-in/

Palesztína, ENSZ, EP, Izrael, USA

Izrael felfüggesztette a Palesztin Hatóságnak járó vám- és adóbevételek folyósítását válaszul arra, hogy Mahmúd Abbász palesztin elnök benyújtotta Palesztina csatlakozási kérelmét a Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC) – közölték hivatalos források. "Nem hagyjuk, hogy a hadsereg katonáit és tisztjeit a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elé citálják" – indokolta a zsidó kormányfő a Palesztin Hatóságnak járó vám- és adóbevételek folyósításának felfüggesztését, Izrael válaszát a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbírósághoz benyújtott pénteki palesztin csatlakozási kérelemre. Vajon miért szedi a zsidó"állam" a palesztínik adóját? Mert az 1967-es egyezmények óta ez a terület csak egy izraeli tartomány(ide tartozik Cisz-Jordánia is) és "önkormányzat" nem palesztin autonóm térség. Ezért közigazgatásilag a zsidóknak tartoznak elszámolással és ők osztják vissza - elképzelhető milyen feltételekkel és elszámolásban - ebből a hozzájuk befolyt összegből az ottani közalkalmazotti (minimál)béreket és egyéb kiadásokat. De ezzel a szankcióval nem érnek el semmit a palesztín lakosság körében és a kormányukra sem gyakorolnak ezzel hatást. Viszont jól körvonalazódik ki hol osztja a lapokat a nemzetközi szintéren. Mind a bírósági joggyakorlatban, mind a politikai színtéren. Természetesen a zsidó Izrael a kedvezményezett. Most sem nyíltan, hanem az USA vétójogán keresztül.

Támadásba is lendültek a zsidók minden fórumon, nem kímélve a sajátjaikat sem(verbális szinten), ha érdekei úgy kívánják. Avigdor Liberman külügyminiszter vasárnap Izrael „cserbenhagyásával” vádolta az európai országokat a külföldre akkreditált izraeli nagyköveteknek tartott előadásán. „Az Európai Parlament vitáján elhangzott hazugságok Cion bölcseinek jegyzőkönyvére emlékeztetnek” – állította Liberman, aki ezáltal antiszemitizmussal bélyegezte meg az európai politikusokat a huszadik század eleji, zsidó világuralmi törekvéseket hangoztató antiszemita pamflethamisítványra utalva. Az izraeli diplomácia vezetője kiemelte Svédországot és Írországot, ahol a törvényhozások a Palesztin Állam elismerését sürgették. Lépéseiket az 1938-as helyzethez hasonlította, amikor Nagy-Britannia és Franciaország a háború megelőzése érdekében – mint utóbb bebizonyosodott, tévesen – kiegyezett a náci Németországgal. „Svédország és Írország viselkedése irányunkban ahhoz hasonlítható, ami Csehszlovákia feldarabolásához vezetett” – fogalmazott Avigdor Liberman. A külügyi tárca vezetője az európai szövetségesek fontosságát is hangsúlyozta beszédében. Bejelentette, hogy szerinte „2015-ben nem a palesztinok, Irán vagy az arab államok a mi nagy kihívásunk, hanem a nyugat-európai országok”.

A másik zsidó (vér)vád; „A Palesztin Hatóság vezetőit kell elszámoltatni, mert szövetségre léptek a Hamász háborús bűnöseivel” – tette hozzá Netanjahu a jeruzsálemi közszolgálati rádióban.

Nyílván egyelőre ezekre a kirohanásokra az ENSZ és az EP is kussol, tussul, hárít, elutasít Palesztína felé a zsidó erkölcsöt kiszolgálva.

Kitartás Palesztína!

Bakta Lóránt

A hazai atlantista tüntetések összetétele

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontja az állampárt utasítására azt vizsgálta, hogy a még 2014. december 16-ai tüntetés résztvevői miként oszlanak meg. Arról egyelőre nincs tudomásunk, hogy a most január eleji demonstrációt is szondázták volna valamilyen módszerrel, de a célszerűség kedvéért ez ildomos, hogy messzemenő következtetések levonhatóak legyenek. Mikecz Dániel, az MTA TK Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatója elmondta, hogy ez egy új módszerrel készült rendhagyó kutatás. A modern Magyarországon még nem volt olyan kérdőíves felmérés(Az erről szóló gyorsjelentés elolvasható IDE kattintva.), amely egy tüntetésen résztvevők társadalmi hátterét vagy politikai tapasztalatait kutatta volna – tette hozzá. A kutatás szerint nem a bizonytalanok, hanem a korábban is már politizáló, előzetes politikai tapasztalatokkal rendelkező emberek adták a tüntetés aktív magját. A tüntetés alatt kiosztott szórólapon lévő linken lehetett a kérdőíveket kitölteni, 21 százalékos volt a visszajelzési arány. A kutatás többek között rákérdezett arra is, hogy milyen korábbi tapasztalatai vannak tüntetésekről az egyéneknek. Ez alapján elmondható, hogy a résztvevők hetven százaléka már korábban is részt vett valamilyen tüntetésen. Mikecz megjegyezte, hogy december 16-án már erősebb politikai arcéllel rendelkezett a tüntetés, hiszen az internetadó, a NAV-ügyek és a szegénység mellett az Orbán-kormány elleni kritika volt az egyik legfőbb üzenet. A felmérés alapján elmondható az is, hogy a résztvevők nagy többsége, hatvanhárom százaléka, még a baloldali pártokra szavazott a tavaszi országgyűlési választásokon, tehát az atlantista vérkeringésből kerültek ki.

A kutató szerint tehát nem a bizonytalanok, hanem a korábban is már politizáló, előzetes politikai tapasztalatokkal rendelkező emberek adták a tüntetés aktív magját. Megjegyezte még, hogy a felmérések azt mutatják, hogy a tüntető "elit" háromnegyede felsőfokú diplomával rendelkezik és saját megítélése szerint is anyagilag nem nélkülöző ember.

Bíró Dalma összeállítása

Porosenko elismerte a NATO katonai gépek és fegyverszállítmányok érkezését

Ukrajna haditechnikai eszközöket kapott nyugati országokból, és újabb két katonai repülőgépet várnak, melyek hadifelszereléssel vannak megrakodva. Ezt Petro Porosenko ukrán államfő ismerte el a karhatalmi erők vezetőivel folytatott megbeszélést követő sajtótájékoztatón. Porosenko szerint a mozgósítás negyedik hullámával minden szükséges eszközt megkapnak a nyugati országokból. "Tény, hogy amit litván partnereink ígértek - fegyverzetet -, azt már megkaptuk. Emellett az első szállítmány téli egyenruhák, bakancsok, egyéb felszerelés Kanadából - ezek a következő két géppel érkeznek. Egy konvoj úton van Lengyelországból is."

Porosenko elmondása szerint az elmúlt hónapok során a nyugati országokkal kötött megállapodások biztosították a mozgósítottak ruházkodását, fegyverzését, golyóálló mellényeket és egyéb felszereléseket is.

Porosenko gyakran jár nyugaton - fegyvert kap és hitelt vesz fel.

Korábban kiszivárogtak információk arra vonatkozóan, hogy az antidemokratikus puccsal hatalomra jutott, majd nyugati szoftverrel megszavazott kormányt a nyugati országok fegyverrel látják el.

A donyecki sajtó szerint Dnyipropetrovszk, Zaporozsje és Harkov területén átmenetileg amiatt nem működtek a repterek, mert a NATO katonai gépei érkeztek oda. A "Novorosszija" oldal információi szerint 2014 december 13-án 22:30-kor két transzport érkezett az Egyesült Államokból. Két órával később két "Herkules" (Lockheed C-130 Hercules, az Egyesült Államok és a NATO országok által használt katonai szállító repülőgép) gépet is láttak elhagyni a területet, feltehetően ennyi időbe telt a kirakodás. A forrás szerint a rakomány jókora ládákban van, de azok tartalmáról semmit nem lehetett tudni. Az oldal arra is rámutatott, hogy Zaporozsje repterén november végén védelmi tornyok telepítésével voltak elfoglalva a kormányerők, korábban Harkov területén pedig NATO katonákat láttak, konkrétan mintegy 50 lengyel katonát. A szemtanúk elmondása alapján december 13-án az ukrán repterek lezárásával a légi irányítási szolgálat a hadsereg kérésének tett eleget.

A reptér alkalmazottai szerint egy Kijevből érkező telefonhívás után kellett mindent lezárniuk, és terrorista támadásra figyelmeztették őket. Az alkalmazottaknak emiatt nem volt feltűnő a katonák és katonai szállítmányok érkezése, mert azt valamiféle terrorellenes műveletnek gondolták. Az információ akkor jutott ki, amikor egyértelművé vált, hogy ezek nem ukrán gépek és nem ukrán katonák. A repterek határozatlan időre lettek lezárva, a civil légiközlekedést határozatlan időre szüneteltették, az utasokat pedig felszólították, hogy váltsák vissza a már megvett jegyeket és vásároljanak újat egy későbbi időpontban.

A hír most nyert hivatalos megerősítést. Igaz, a nyugati sajtóban nem is tagadják ezeket az információkat, inkább egyszerűen elhallgatják. Moszkva azonban már hivatalosan is kifejezésre juttatta: Oroszország felfegyverzi a Donyecki Népi Köztársaságot, ha a nyugati országok hivatalosan is megkezdik a fegyverszállítást Kijevnek. A kulcsszó itt a "hivatalosan", ugyanis nem-hivatalosan már március óta özönlik a NATO-haditechnika Ukranába.

http://www.hidfo.net.ru/2015/01/05/porosenko-elismerte-nato-katonai-gepek-es-fegyverszallitmanyok-erkezeset

NAV - Vajon mire készülnek?

A kép csak illusztráció

Fegyverzeti anyagok beszerzésére írt ki pályázatot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Aminek akár örülhetnénk is, mint jó és közérdekű hír. Tudjuk, hogy van kommandós illetve készenléti részlege a NAV-nak, no de viszont nem nagyon van fegyveres adócsaló réteg hazánkban, aki ellen ez indokolt lenne. De akkor ki az ellenség? Vagy már a kormánnyal karöltve egy esetleges - nem szakmai - konfliktus "kezelésére" játszanak ilyen bújtatott formában?

Mint például az atlantista gyökerű tüntetések elfajulása, vagy a bevándorlás és táboraik fékentartására lesznek bevethetőek, más rend(állampárti)védelmi kötelékekkel integrálva. Tudjuk azt is, hogy az atlantista tüntetések maximum dobálózásba torkollnak, de fegyveres konfliktusra nem ragadtatják magukat(legfeljebb külföldi zsoldoserők beszivárogtatásával). A (szélsőjobb) hazafias erők meg, mint láttuk példás összefogásukat, nem harcolnak a kormány ellen egy másik ellenség oldalán, hiszen nekünk mindkét érdek igát jelent. Viszont csak a hazafias erők fognának (és fogtak is történelmünk során eddig is) fegyvert a nemzet és hazánk szabadsága és igazságossága érdekében/védelmében. Vagyis tovább épül az állampárti terrorrendszer ellenünk. Értesüléseink szerint kifejezetten város- és épületharcászati képzésben részesülnek egyaránt a Katasztrófavédelemmel és a Tűzoltósággal egyetemben, a Rendőrség kötelékei mellett. A pályázatban az olvasható, hogy „a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, illetőleg szolgáltatások megrendelésére” írják ki a közbeszerzést.

A NAV-nak több mint 300 ezer lőszerre, 2 lézeres távmérőre, 2 mobil szélmérőre, 4 elektronikus fülvédőre, 20 műanyag puskatokra, 200 univerzális pisztolytokra, 200 univerzális csípőtokra, 400 univerzális szimpla tártokra, 150 taktikai felszerelés készletre, 50 taktikai mellényre, 200 lőszertárolós vaskazettára, 220 taktikai fegyverlámpára, 220 taktikai késre, 10 célmegvilágító kézi reflektorra, 15 légpisztolyra, 2 tisztítókészletre sörétes fegyverekhez, 30 gyakorló bilincsre, 10 gyakorló pisztolyra, 10 gyakorló késre és 30 gyakorló spray-re van szüksége.

Figyelünk!


Hírfigyelő Szolgálat

Orosz-amerikai harc az Európai Unióért – A GMO-k dönthetik el a kérdést?

Úgy tűnik, hogy jelenleg az EU egyszerre sebezhető és kívánatos gazdasági-geopolitikai partnernek számít.

Oroszország nyílt javaslatot tett az Unió felé, hogy az Egyesült Államokat (és a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerséghez (TTIP) történő csatlakozás lehetőségét) faképnél hagyva inkább az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz csatlakozzon.

Az ellene bevezetett nyugati szankciók eredményeként Oroszország betiltotta a nyugati élelmiszerek behozatalát. Oroszország következetesen ellenállt a génmosósított élelmiszereknek és tovább szigorított a vonatkozó szabályozáson. Ebből a szempontból tehát kívánatosabb piacot képvisel az EU (bizonyos rétegei) számára. Az EU egyelőre szabadságot biztosít állampolgárainak a GMO-k tekintetében, ugyanakkor erős a kísértés, hogy ezt a szabadságot átruházza a biotechnológiai érdekek számára. Amennyiben az EU az Egyesült Államokat választja, a lépés egyenlő lesz a génmódosított élelmiszerek behozatalának engedélyezésével. Az EU egyelőre nem tudja eldönteni melyik lóra tegyen.

Oroszország kezében több erős lap is van. Ezek között nyilván a legerősebb, ha tükröt tartva az EU elé, megmutatja milyen gyengén állnak az Unió országai gazdaságilag, a másik azonban az amerikai élelmiszerek gyengeségében rejlik, ami még a genetikailag nem módosított termékekre is igaz.

A Deutsche Wirtschafts Nachrichten a következőket írta néhány napja (a Zero Hedge fordításából):

Oroszország megdöbbentő javaslattal állt elő az EU és közte fennálló feszültség enyhítésére: az EU adja fel az Egyesült Államokkal kötendő kereskedelmi egyezmény terveit és inkább az újonnan létrejött Eurázsiai Gazdasági Unióhoz csatlakozzon. Elvégre a szomszédjaival kötendő szabadkereskedelmi egyezménynek több értelme van, mint bármilyen megállapodásnak az Egyesült Államokkal.

Vlagyimir Csizsov, Oroszország EU nagykövete pedig a következőket nyilatkozta az EU Observer számára:

„Az gondolják, hogy bölcs döntés ilyen komoly politikai energiát fektetni az Egyesült Államok és az EU közötti szabadkereskedelmi megállapodásba, amikor egy sokkal kézenfekvőbb partnert találnak épp a szomszédban? Mi legalább nem kezeljük klórral a csirkéinket.”

Christian Schmidt, német mezőgazdasági miniszter pedig a TTIP megállapodással kapcsolatban azt mondta, hogy „nem tudunk minden kolbászra külön vigyázni”. A jelek szerint ő sem tartja előnyösnek az EU-USA megállapodást. A génmódosított élelmiszerek komoly szerepet kaptak a tárgyalásokban és érdekes módon az Egyesült Államok vezetői első alkalommal vették komolyan fontolóra, hogy feltüntessék a génmódosított összetevőket az amerikai termékeken. Ebből is látszik, hogy a fogyasztók igényei nem sokat nyomnak a latban. Az átláthatóság kizárólag geopolitikai érdekből jöhet szóba.

Egyre több ország vonakodik megállapodást kötni, illetve a meglévő megállapodásokat fenntartani az Egyesült Államokkal. Az üzleti érdekek védelmében az USA semmilyen követeléstől nem riad vissza és az adott ország lakosságának egészsége egy cseppet sem érdekli. Egyre többen jönnek rá, hogy a megállapodások a biotechnológiai óriások érdekeit védik, köztük Guatemala, Brazília és Kína.

A jelen cikk terjedelme nem teszi lehetővé a teljes geopolitikai és világgazdasági kép felvázolását, azt azonban tudnunk kell, hogy a globális sakktáblán végbemenő gyors lépések tekintetében egy nemzet élelmiszerellátása soha nem választható szét az összképtől.

Forrás: Activist Post

Geri Tibor: Nyílt levél Kolláth György alkotmányjogásznak!

Nyílt levél Kolláth György alkotmányjogásznak!

Kolláth Úr! A saját Facebook oldalán, Ön, illetve ismerősei - egykor tisztelt újságíró, politikusok (és volt ismerőseim) - által elkövetett primitív megnyilvánulások nem érnek annyit, hogy miattuk nyílt levelet írjak. Nyílt levelet az az ALKOTMÁNYOS VÁLSÁG érdemel, amit a politikusok, Önök jogászok és újságírók hoztak össze, és amit olyan primitív jogi érvekkel próbálnak védeni, amit egy kezdő joghallgató is meg tud cáfolni. Akár EGYETLEN MONDATTAL is.

Az Önök jogi álláspontjának az az alapja, hogy az országgyűlési képviselőnek joga van új alkotmányt alkotni. Ez a jogi álláspont kétszeresen is hibás. Mert se a nemzetközi jogi alapelvekből, se a tételes magyar alkotmányjogból nem vezethető le.

Ha a törvényalkotásra választott országgyűlési képviselőknek kizárólagos joga LENNE az alkotmányozás - azaz ha "az alkotmányozó hatalom az Országgyűlés" LENNE(ahogy a jogvégzett képviselők egy része ezt a mondatot leírta) - akkor az JOGILAG AZT JELENTENÉ, hogy EGY BIRTOKOS (a hatalom ideiglenes birtokosa) DÖNT a TULAJDONOS (a nép) TULAJDONÁRÓL (a hatalomról). Egy mondatban: Egy BIRTOKOS DÖNT a TULAJDONOS TULAJDONÁRÓL.És Önök szerint, ha a birtokos úgy dönt, hogy a tulajdonost megfosztja a tulajdonától - ahogy az Országgyűlés az Alaptörvényben pont így döntött - az jogszerű és legitim. DE NINCS ÍGY!!! Se alapelvi, se tételes jog szintjén! És aki azt állítja, hogy ez így van, az vagy tudatlan, vagy szándékosan mellébeszél.Önről viszont sose állítottam, hogy ne értene a joghoz. Csak tudását 3 éve nem a nép, hanem a hatalom, a diktatúra szolgálatába állította.

Ön tudja, hogy az Országgyűlés (a képviselők) NEMALKOTMÁNYOZÓ HATALOM!!! Mert amire Önök hivatkoznak - a képviselő kizárólagos alkotmányozó hatalma - az NINCS BENNE az 1989-ben Magyarország ideiglenes Alkotmányára módosított (Magyar Köztársaság Alkotmánya nevű) HATÁLYOS alkotmányban. Mert 89-ben a képviselők LEMONDTAK a NÉP JAVÁRA a népszuverenitásból eredő ÖSSZES JOG gyakorlásáról, és beleírták az alkotmányba, hogy "MINDEN hatalom a népé". Azaz 1989 óta Magyarországon az alkotmányozó hatalom 1848 után újra a NÉPÉ!!! És ebből jogilag le lehet vezetni, hogy az alkotmányozás alanya a nép (és minta nép része, a képviselők IS) de azt NEM LEHET levezetni belőle, hogy a nép NEM alkotmányozó hatalom, csak a képviselő. Mert az 2000 éves jogelvvel lenne ellentétes, mert az azt jelentené, hogy a birtokosnak JOGA VAN megfosztani a tulajdonost a tulajdonától. De csak "azt jelentené", mert NINCS ÍGY!!! A 89-es alkotmány CSAK a NÉPNEK ad alkotmányozó hatalmat!!!

Az egész magyar társadalomra - és különösen a jogász társadalomra, annak is az alkotmányjogász"elitjére" - SZÉGYEN, hogy egy ilyen átlátszó és egyszerűen cáfolható primitív és hazug mondattal védik a védhetetlen Alaptörvényt. És a nép tájékoztatásáért felelős újságíró társadalomra is szégyen, hogy ezt a primitívséget eltűri, sőt a saját hazugságaikkal támogatják a politikai és jogi elit hazugságát.

Kolláth Úr!

Önnek jogában áll, hogy a saját Facebook oldalán gúnyolódjon rajtam, aki a magyar alkotmányos rend védelmében szóvá teszem Önnek a kötelessége elmulasztását.

Az Ön szégyene is és tevékenységének következménye, hogy ez az ország, ez a nép a jogi ismeretei hiányában idáig jutott, hogy nem emel szót egy diktatúra ellen. Mert Önnek, Önöknek alkotmányjogászoknak kellett volna először megszólalniuk. Ez lett volna a kötelességük. Mert Önöknek szakmai tudásuk alapján azonnal látniuk kellett, hogy Salamon László szégyenteljes mondata után itt egy alkotmányellenes puccs készül. És Önöknek a nép mellé állva, a nép támogatását kérve kellett volna megakadályozni ezt a gazságot. De Önök szó nélkül hagyták, hogy megtörténjen, hogy a politikai elit kísérletet tegyen az évezredes magyar állam és annak alkotmányos rendje eltörlésére. És ma azokon gúnyolódnak, akik most, utólag tenni próbálnak ezen alkotmányellenes helyzet ellen. Ez szégyen....

Egykor tiszteltem Önt, de amit most tesz, azzal ÁRT a magyar népnek. És nemcsak Ön, hanem az alkotmányjogász elit többsége is, és ez elfogadhatatlan Önöktől. Mert ha a politikusok egy része nem is tudja, hogy mit szavaz meg, Önök pontosan tudják, hogy egy diktatúra létrehozásában és létrejöttében segédkeznek.És ebben vagy társtettesek, vagy bűnrészesek, azaz bűnösök.

Önök csak a puszta megszólalásukkal ezrek életét menthetnék meg, milliók nyomorán enyhíthetnének, és segíthetnének a diktatúra BÉKÉS lebontásában. A hallgatásukkal vagy 40 év újabb diktatúrájához asszisztálnak, vagy egy fegyveres szabadságharc kitörése irányába tolják a magyar társadalmat. Mert jogi érvek hiányában törvényszerűen a fegyvereké lesz a szó, és az tudjuk, mivel járna. Önök EZT tudnák megakadályozni. Önök megtehetik, hogy ignorálnak engem és azon néhányunkat, akik még meg merünk szólalni ez ellen a magyar történelemben példátlan gaztett ellen. Megtehetik, hogy jogi ellenérvek nélkül "alaptalannak" nevezik a jogi véleményünket, és olyannak minősítik, amire reagálni se érdemes. Megtehetik, hogy hazugságaikkal megtévesztik az Önökben bízó szerencsétleneket, akik Önöktől várják a diktatúraleleplezését és felszámolását. És újságíró barátaik segítségével megtehetik, hogy sehol ne jussunk a nyilvánosság tájékoztatásához elengedhetetlen sajtó és média nyilvánossághoz. De tudniuk kell, hogy a végtelenségig nem hazudhatnak, egyszer minden diktatúravéget ér, hiába hiszik azt, hogy ez most nem. Ez is véget fog érni, még az életükben. És akkor nem csak velem kell szembenézzenek, hanem az Önök által félrevezetett embereknek is bele kell nézzenek a szemébe. Mert ha idáig jutunk, akkor számon fogjuk kérni azt a felelősséget, amivel Önök segíthettek volna elkerülni, vagy békésen felszámolni a diktatúrát.

De ez is feltételezés, nem kell idáig eljussunk, változtathatnak a lehetséges jövőn.

A megszólalásukkal megakadályozhatják ezt a végkifejletet. Mert az nem csak Önre nézve szégyen, hanem az egész alkotmányjogász elitre, hogy csak az Egységfront egyesület tagjai állnak ki nyíltan a népszuverenitás elve mellett, védve az ideiglenes alkotmányt, kimondva az alaptörvény - a magyar állam közjoga szerinti - érvénytelenségét. Meg kell szólaljanak. Vagy meg kell cáfoljanak, vagy el kell fogadják a népszuverenitás elvét, annak minden következményével. Tovább nem lapíthatnak, mint gyáva nyúl a fűben.

Budapest, 2014. január 5.
Geri Tibor
Facebook

Kapcsolódó:
Kolláth György: Bűnösök bűnök nélkül?
Dr. Kolláth György alkotmányjogász önéletrajza

"A kommunistánál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem. Cinizmusuk, szemtelenségük, hataloméhségük, gátlástalanságuk, rombolási hajlamuk, kultúra- és szellemellenességük elképzelhetetlen minden más, normális, azaz nem kommunista ember számára. A kommunista nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot, és fogalma sincs arról, amit a keresztény etika így nevez: lelkiismeret. A kommunista eltorzult lélek! Egészséges szellemű európai ember nem lehet kommunista! Nincs olyan vastag bőrt igénylő hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha azt a mozgalom érdeke vagy az elvtársak személyes boldogulása így kívánja."

Norvégia a korrupció árnyékában

Súlyos korrupciós ügyekbe keveredett több állami résztulajdonú norvég nagyvállalat, ezért vészharangot kongatott a napokban a Transparency International – értesült a Financial Times. A félig köztulajdonú Telenort 25 millió dollár kenőpénz fizetésével vádolják egy üzbég ügylet kapcsán, az ország legnagyobb műtrágyagyártó vállalata, a Yara International Líbiában és Indiában fizethetett csúszópénzeket, amiért rekordbírságot kapott, míg a Kongsberg hadiipari konszern egy romániai üzlet miatt került megvesztegetés gyanújába, itt a román és a norvég rendőrség is nyomoz.

Norvégiában ébresztőt kell fújni a korrupciós ügyek miatt – figyelmeztetett a napokban a Transparency International (TI), amely több, állami résztulajdonban álló norvég nagyvállalat korrupciós ügyei miatt úgy véli, hogy „az üzleti szempontok túl sokszor fontosabbak az etikai megfontolásoknál”. Guro Slettemark, a TI norvégiai vezetője a Financial Timesban egyenesen úgy fogalmazott az elmúlt év norvég megvesztegetési botrányai kapcsán, hogy „a politikusoknak fel kell ébredniük”, a norvég cégek pedig nem lehetnek „túl naivak”, amikor külföldön kötnek üzletet.

A TI azután adta le a figyelmeztető lövéseket, hogy három vezető norvég mamutvállalat – a Telenor, az ország legnagyobb műtrágyagyártója, a Yara International és a hadiipari Kongsberg – súlyos korrupciós ügyekbe keveredett, amelyek egy részében jelenleg is tart a nyomozás. A norvég kormány számára kifejezetten kínos, hogy mindhárom óriáscégben jelentős tulajdonrésze van, így felvetődik annak a felelőssége, hogy tudott-e a visszaélésekről, és ha igen, miért nem tett ellenük időben.
Kenőpénz az elnök lányának

A szövevényes történetek közül kétségtelenül a világ egyik legnagyobb kommunikációs vállalatáé, az 54 százalékban a norvég állam kezében lévő Telenoré a legbotrányosabb. Üzbegisztánban valószínűleg kenőpénzek árán jutottak hozzá a terjeszkedéshez szükséges állami engedélyekhez, egész pontosan az üzbég elnök, Iszlom Karimov lányának, Gulnara Karimovának, illetve gibraltári fedőcégének utaltak pénzeket, hogy „segítsék” a piachoz jutásukat. (Karimova ellen egyébként Svájcban pénzmosás gyanúja miatt jelenleg is nyomoznak a brit napilap információi szerint.)

A megvesztegetésben érintett Vimpelcom telekommunikációs vállalat 33 százalékban a Telenor résztulajdonában áll, amely a szavazati jog 43 százalékával is rendelkezik. A botrányba keveredett cég több mint 120 millió ügyféllel bír világszerte, székhelye Amszterdamban van, és a vállalatot egy adóparadicsomban, a Bermudákon jegyezték be. Az ügyben az amerikai tőzsdefelügyelet és a holland hatóságok is nyomoznak, a botrányba pedig már belebukott a Telenor vezetője, Jon Fredrik Baksaas, akinek hivatalosan azért kellett távoznia, hogy személye ne jelentsen terhet „az egyébként tiszta, korrupciómentes” cégnek. Baksaast egyébként a norvég ipari miniszter már 2012-ben személyes találkozóra hívta az üggyel kapcsolatban, ahol a Telenor-vezér megnyugtatta Trond Giske tárcavezetőt, hogy a kérdéses üzbég üzlet szabályos, tiszta és problémamentes.
Nem először kell magyarázkodniuk

Nem ez az első alkalom a közelmúltban, hogy a norvég állam külföldi tevékenysége miatt kínos helyzetbe került. A The New York Times tavaly ősszel számolt be arról, hogy több külföldi ország, köztük Norvégia is civil elemzőközpontok támogatásával próbál politikai befolyást szerezni az Egyesült Államokban. Az amerikai lap szerint nehéz megbecsülni az efféle lobbitevékenység mértékét, de annyi kijelenthető, Norvégia legalább 24 millió dollárt fizetett több washingtoni elemzőközpontnak az elmúlt négy évben.



Emlékezetes, kül- és belföldi vészharangok is megszólaltak, amikor tavaly kiderült, hogy Magyarországon a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálatot indít a norvég civil alapból származó támogatások ügyében. A vizsgálat – amely ellen a norvégok több ízben is tiltakoztak arra hivatkozva, hogy a Kehinek nincsen meg hozzá a jogi alapja – októberben zárult le. A hatóság 63 vizsgált projektből 61-nél állapított meg szabálytalanságot, és arról is beszámolt, hogy a pénzeket elosztó Ökotárs Alapítvány tevékenységével és a támogatások felhasználásával kapcsolatban felvetődött a hűtlen kezelés, a költségvetési csalás, a magánokirat-hamisítás és a jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűncselekményének gyanúja.



A Kehi a norvég pénzek elosztása miatt nemcsak rendőrségi feljelentést tett, hanem a NAV-hoz is fordult, így jelenleg a hazai civil szervezetek támogatásának ügyében több eljárás is folyik. (Gy.Á.)

A holland vizsgálóbírók szerint azonban a Telenor-érdekeltség összesen 252 millió dollárt nyert az illegális kenőpénzekkel megszerzett jogokkal, ami a feltételezett kenőpénzek összegéhez képest jó üzletnek tűnik. A telekommunikációs óriás ráadásul 2011-ben ismét a korrupció eszközével szerzett előnyöket Üzbegisztánban, norvég források szerint akkor 30 millió dollár csúszópénzt fizethettek. Az eddig megjelent információk és bankbizonylatok szerint Karimova és postafiókcége az utóbbi években összesen 92,5 millió dollárhoz juthatott a Vimpelcomtól a 2007-ben életbe lépett, majd a meghosszabbított megállapodásokért, illetve az azokkal járó jogokért.

A Telenor-botrány a norvég kormány számára azért is kínos, mert a tulajdonosi érintettség okán szakminiszterek is tudhattak az ügyről, mégsem ellenőrizték az üzbég tranzakcióval járó kifizetéseket, ráadásul az adóparadicsomban bejegyzett Telenor-érdekeltség nyilvánvalóan nem az átláthatóságot segítette, amit tudniuk kellett. A TI véleménye szerint a Telenornak a jelenlegi helyzetben el kellene adnia a Vimpelcomban szerzett részesedését ahhoz, hogy „az általuk előírt etikai normák szerint viselkedjen”.
Rekordbírság korrupcióért

A TI-nek ezenkívül a 36 százalékban állami tulajdonú Yara Internationalnek, Norvégia legnagyobb műtrágyagyártó vállalatának kétes ügyei is szemet szúrtak: a gyanú szerint a vezetők jóváhagyásával líbiai és indiai üzleteket szereztek meg csúszópénzzel.

A Financial Times értesülései szerint az ügyben a Yara korábbi vezérigazgatóját és három másik magas rangú vezetőt korrupcióval gyanúsítottak, amit ugyan tagadtak, de a vállalatnak végül rekordösszegű büntetést kellett kifizetnie, közel 300 millió norvég koronát (körülbelül 10,5 milliárd forint). A korrupciós botrány kirobbanása után a Yarától több vezetőnek is mennie kellett, az igazgatótanácsban hosszú ideig válság uralkodott, miközben egyik igazgató váltotta a másikat. A Yara esetében a norvég kormányra más okból is árnyék vetült: a mai napig nem tisztázott, hogy az állami résztulajdonú nagyvállalat miért és milyen eredménnyel folytatott titkos tárgyalásokat legnagyobb riválisával, az amerikai CF Industrieszal egy esetleges összeolvadásról.
Lefoglalt ingatlanok

A harmadik legnagyobb korrupciós ügy a szintén állami résztulajdonnal rendelkező Kongsberg hadiipari vállalathoz köthető, amely „nagymértékű” korrupciós botrányba keveredett egy romániai ügylet kapcsán. A kenőpénz kifizetésének gyanúját jelenleg a román és a norvég rendőrség is vizsgálja, a Financial Times információi szerint Romániában már több ingatlant is lefoglaltak a hatóságok az ügylettel összefüggésben. A Kongsberg minden vádat tagad, „a korrupció ellen zéró toleranciát hirdetett, és mindenben együttműködik a hatóságokkal”.

A TI listáján Norvégia jelenleg az ötödik helyen áll, vagyis korrupció szempontjából a szervezet megítélése szerint a legkevésbé fertőzött országok közé tartozik, bár nem tudni, az ominózus lista összeállításánál milyen bizonyítékai vannak a TI-nek az egyes korrupciógyanús ügyekről. Az sem átlátható, milyen nemzetközi gyakorlathoz viszonyítják az állami szervektől megkövetelt működést, melyek az elvárásaik pontosan körülhatárolt kritériumai, valamint milyen arányban esnek latba egy-egy állam megítélésekor a TI-nek számító szubjektív elemek. Norvégia esetében az sem érthető, miért csak most váltak ennyire fontossá a már korábban kirobbant korrupciós botrányok.
MNO