A
nyugati szellemi elitnek nincs rálátása arra az erőközpontra, ami
többek közt Oroszország cselekedeteit is meghatározza. Washington
hiányt szenved szakértői gárda terén, emiatt többé nem értik, nem
képesek előre jelezni a felemelkedő hatalmi pólusok lépéseit.
A Washington Post
értékelésében arra hívta fel a figyelmet, hogy mára számos amerikai
tisztviselő elismerni; az Egyesült Államok hatalmi struktúrája többé
nem képes előre jelezni Oroszország lépéseit, emiatt Moszkva
külpolitikai stratégiája fokozott nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet
az Egyesült Államok számára. Az amerikai nemzetbiztonsági szolgálatok
már nem rendelkeznek kellően kiterjedt szakértői gárdával ahhoz, hogy
globális szinten felvegyék a versenyt egy felemelkedő világhatalommal –
jelen helyzetben Oroszországgal, és több, az amerikai nemzetbiztonsági
szolgálatok képességhiányait kihasználni kezdő térségi hatalmi
pólussal. A lap emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államok a hidegháború
idején még magasan képzett specialisták sokaságát foglalkoztatta a
Szovjetunió lépéseinek előrejelzésére, és ezek a szakemberek közvetlen
kapcsolatban álltak a legmagasabb amerikai döntéshozói szinttel. A
szerző ezzel kontrasztot vonva kijelenti, hogy ma tömeges oktatásban végzett, futószalagról érkezett fiatalok sokaságát foglalkoztatják (a publicista a loser – azaz vesztes
– szót használta), akik nem képesek közvetlen befolyást gyakorolni a
külpolitikára. A szakértőhiány eredményeként pedig az Egyesült Államok
képtelen előre jelezni, valószínűsíteni Oroszország várható lépéseit, és
ez a visszásság az utóbbi néhány év eseménysorozata kapcsán látványos
méreteket öltött.
John
McCain, az amerikai szenátus katonai bizottságának elnöke a Washington
Postnak nyilatkozva maga is elismerte ezt a tényt. A szenátor úgy
fogalmazott, hogy “minden egyes fordulaton meg kellett lepődnünk.
Meglepődtünk, amikor bevonultak a Krím-félszigetre, és meglepődtünk,
amikor megindultak Szíriában.” A szerző a szakértői gárda hiányát a
posztszovjet országokkal folytatott kulturális csereprogramok
leállítására vezette vissza, ami lehetetlenné tette, hogy a fiatal
szakértők kellő megértéssel rendelkezzenek a másik nagyhatalom
kultúráját illetően. Emellett indokként említette az egyetemeken az
idegen nyelvű kurzusok finanszírozásának csökkentését, ami szintén
hozzájárult ahhoz, hogy az amerikai egyetemek ne tudjanak kiképezni
olyan szakértőket, akik kellően átfogó és mély megértéshez képesek jutni
saját szakterületükön. A leépülés eredményeként az Egyesült Államok
nem tudott összeállítani egy megfelelő létszámú és minőségű,
“Oroszország-szakértőkből” álló gárdát. A folyamat közepette az amerikai
külpolitikai irány maga is nehezítette a szakértők képzését, hiszen a
mind ellenségesebbé váló viszony felszámolta a kiterjedt kulturális
csereprogramok működtetésének lehetőségét – az ellenséges viszony miatt a
fiatal amerikai szakértők számára közel lehetetlenné vált, hogy
huzamosabb ideig Oroszországban tartózkodjanak.
Michael McFaul, az Egyesült Államok volt oroszországi nagykövete a Washington Postnak nyilatkozva kijelentette; “20 évvel ezelőtt hibát követtünk el azzal, hogy Oroszországot gyenge, hanyatló hatalomnak gondoltuk.”
A diplomata szerint az vitatható, hogy Oroszország középhatalom vagy
nagyhatalmi státuszú ország-e, ellenben az amerikai szakértők azzal
kellett volna számoljanak, hogy súlyos válság idején is a világ 10
legnagyobb gazdasága közt van, a világ egyik legnagyobb atomhatalma, és
Putyin intenzív befektetéseinek köszönhetően a világ legerősebb katonai
hatalmainak egyikévé vált. “Ezek a trendek nem is változnak meg a következő 20-30 évben.”
McFaul eközben elismerte, hogy Oroszország a globális információs
térben is többnyire váratlan lépéseket tesz, amit az amerikai szakértők
szintén képtelenek előre jelezni.
Egy másik amerikai lap, a Washington Times
hasábjain december végén megjelent publicisztika szintén arról
árulkodik, hogy az amerikai szakértőket meglepetésként érte Oroszország
betörése a globális médiapiacra. A szerző kijelentette,
hogy Oroszország újraszervezte és fokozta a nemzetközi propagandát –
elmondása szerint olyan hatékonysággal, hogy az Egyesült
Államok tétlenül nézi, amint vereséget mérnek rá egy nem várt
információs villámháborúban. Ennek részeként a Russia Today
előretörését említi, ami elmondása szerint nemcsak néhány év alatt a
BBC globális vetélytársává vált, de mostanra 100 nemzet több mint 700
millió tagjához ér el, miközben a nézők a Fox News megszokott
stílusához hasonló adást angol, arab és spanyol nyelven követhetik
figyelemmel. A szerző ráadásként említi a Szputnyik hírügynökséget, ami
egy évvel ezelőtt indulása óta “behatolt az amerikai társadalomba”, és –
egy év leforgása alatt – több társadalmi réteg számára a fővonalú
amerikai sajtó alternatívájává vált. A lapnak nyilatkozó szakértő
kifejtette, hogy miközben Oroszország minőségileg magasan a hidegháború
idejében tapasztalható feletti szintre fokozta a globális
médiajelenlétet, az amerikai nemzetközi sajtó stagnálni látszik az
elérések számában. A szakértő úgy gondolja, hogy Vlagyimir Putyin vihar
szerű médiaoffenzívát indított Kelet-Európa, Közép-Európa és
Dél-Amerika ellen, amit a nyugati sajtó nem tud ellensúlyozni, mert
valamennyi régióban és széles társadalmi rétegek körében elveszítette
hitelességét.
Az
amerikaiak következetesen a propaganda-kiadások fokozásával akarják
ellensúlyozni a látványos sikertelenséget, pedig rendre olyan
sajtóorgánumaik mutatnak visszaesést, melyek dollármilliókból újságírók
százait foglalkoztatják, valós idejű hírközvetítést folytatnak, és
általuk a hitelesség szándékával felmutatott szakértőket szólaltatnak
meg. Ugyanakkor, a globális médiapiac átrendeződése nem vezethető vissza
egyszerű anyagi tényezőkre; amennyiben lehetőségük van rá, az emberek
olyan sajtóorgánumokat követnek figyelemmel, melyek szellemisége közel
áll a sajátjukhoz. Az amerikai hegemónia központú világrend
megbomlásával, a további hatalmi pólusok felemelkedésével Washington
többé nem tudja megakadályozni, hogy más hatalmi pólusok kivívják
jelenlétüket a globális hírközlésben. A multipoláris világrend
kialakulásának részeként a globális információs tér többpólusúvá
válásának lehetünk szemtanúi. Az amerikai hegemónia által igazgatott “új
világrend” megbomlott. Megkezdődött a világ egyensúlyi állapot felé
elmozdulása, – s mert ez a rend lényegét tekintve természetellenes volt,
létének alapja volt a képmutatás és a valóság kizárása, az új
egyensúlyi állapot szükségképpen kaotikus, az állóvizet erőszakkal
fenntartók számára pedig vihar-szerű változás.
http://www.hidfo.ru/2016/01/vihar-keszul-az-amerikai-evszazad-veget-ert/
http://www.hidfo.ru/2016/01/vihar-keszul-az-amerikai-evszazad-veget-ert/