Vihar készül – az amerikai évszázad véget ért

A nyugati szellemi elitnek nincs rálátása arra az erőközpontra, ami többek közt Oroszország cselekedeteit is meghatározza. Washington hiányt szenved szakértői gárda terén, emiatt többé nem értik, nem képesek előre jelezni a felemelkedő hatalmi pólusok lépéseit.

A Washington Post értékelésében arra hívta fel a figyelmet, hogy mára számos amerikai tisztviselő elismerni; az Egyesült Államok hatalmi struktúrája többé nem képes előre jelezni Oroszország lépéseit, emiatt Moszkva külpolitikai stratégiája fokozott nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet az Egyesült Államok számára. Az amerikai nemzetbiztonsági szolgálatok már nem rendelkeznek kellően kiterjedt szakértői gárdával ahhoz, hogy globális szinten felvegyék a versenyt egy felemelkedő világhatalommal – jelen helyzetben Oroszországgal, és több, az amerikai nemzetbiztonsági szolgálatok képességhiányait kihasználni kezdő térségi hatalmi pólussal. A lap emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államok a hidegháború idején még magasan képzett specialisták sokaságát foglalkoztatta a Szovjetunió lépéseinek előrejelzésére, és ezek a szakemberek közvetlen kapcsolatban álltak a legmagasabb amerikai döntéshozói szinttel. A szerző ezzel kontrasztot vonva kijelenti, hogy ma tömeges oktatásban végzett, futószalagról érkezett fiatalok sokaságát foglalkoztatják (a publicista a loser – azaz vesztes – szót használta), akik nem képesek közvetlen befolyást gyakorolni a külpolitikára. A szakértőhiány eredményeként pedig az Egyesült Államok képtelen előre jelezni, valószínűsíteni Oroszország várható lépéseit, és ez a visszásság az utóbbi néhány év eseménysorozata kapcsán látványos méreteket öltött.

John McCain, az amerikai szenátus katonai bizottságának elnöke a Washington Postnak nyilatkozva maga is elismerte ezt a tényt. A szenátor úgy fogalmazott, hogy “minden egyes fordulaton meg kellett lepődnünk. Meglepődtünk, amikor bevonultak a Krím-félszigetre, és meglepődtünk, amikor megindultak Szíriában.” A szerző a szakértői gárda hiányát a posztszovjet országokkal folytatott kulturális csereprogramok leállítására vezette vissza, ami lehetetlenné tette, hogy a fiatal szakértők kellő megértéssel rendelkezzenek a másik nagyhatalom kultúráját illetően. Emellett indokként említette az egyetemeken az idegen nyelvű kurzusok finanszírozásának csökkentését, ami szintén hozzájárult ahhoz, hogy az amerikai egyetemek ne tudjanak kiképezni olyan szakértőket, akik kellően átfogó és mély megértéshez képesek jutni saját szakterületükön. A leépülés eredményeként az Egyesült Államok nem tudott összeállítani egy megfelelő létszámú és minőségű, “Oroszország-szakértőkből” álló gárdát. A folyamat közepette az amerikai külpolitikai irány maga is nehezítette a szakértők képzését, hiszen a mind ellenségesebbé váló viszony felszámolta a kiterjedt kulturális csereprogramok működtetésének lehetőségét – az ellenséges viszony miatt a fiatal amerikai szakértők számára közel lehetetlenné vált, hogy huzamosabb ideig Oroszországban tartózkodjanak.

Michael McFaul, az Egyesült Államok volt oroszországi nagykövete a Washington Postnak nyilatkozva kijelentette; “20 évvel ezelőtt hibát követtünk el azzal, hogy Oroszországot gyenge, hanyatló hatalomnak gondoltuk.” A diplomata szerint az vitatható, hogy Oroszország középhatalom vagy nagyhatalmi státuszú ország-e, ellenben az amerikai szakértők azzal kellett volna számoljanak, hogy súlyos válság idején is a világ 10 legnagyobb gazdasága közt van, a világ egyik legnagyobb atomhatalma, és Putyin intenzív befektetéseinek köszönhetően a világ legerősebb katonai hatalmainak egyikévé vált. “Ezek a trendek nem is változnak meg a következő 20-30 évben.” McFaul eközben elismerte, hogy Oroszország a globális információs térben is többnyire váratlan lépéseket tesz, amit az amerikai szakértők szintén képtelenek előre jelezni.

Egy másik amerikai lap, a Washington Times hasábjain december végén megjelent publicisztika szintén arról árulkodik, hogy az amerikai szakértőket meglepetésként érte Oroszország betörése a globális médiapiacra. A szerző kijelentette, hogy Oroszország újraszervezte és fokozta a nemzetközi propagandát – elmondása szerint olyan hatékonysággal, hogy az Egyesült Államok tétlenül nézi, amint vereséget mérnek rá egy nem várt információs villámháborúban. Ennek részeként a Russia Today előretörését említi, ami elmondása szerint nemcsak néhány év alatt a BBC globális vetélytársává vált, de mostanra 100 nemzet több mint 700 millió tagjához ér el, miközben a nézők a Fox News megszokott stílusához hasonló adást angol, arab és spanyol nyelven követhetik figyelemmel. A szerző ráadásként említi a Szputnyik hírügynökséget, ami egy évvel ezelőtt indulása óta “behatolt az amerikai társadalomba”, és – egy év leforgása alatt – több társadalmi réteg számára a fővonalú amerikai sajtó alternatívájává vált. A lapnak nyilatkozó szakértő kifejtette, hogy miközben Oroszország minőségileg magasan a hidegháború idejében tapasztalható feletti szintre fokozta a globális médiajelenlétet, az amerikai nemzetközi sajtó stagnálni látszik az elérések számában. A szakértő úgy gondolja, hogy Vlagyimir Putyin vihar szerű médiaoffenzívát indított Kelet-Európa, Közép-Európa és Dél-Amerika ellen, amit a nyugati sajtó nem tud ellensúlyozni, mert valamennyi régióban és széles társadalmi rétegek körében elveszítette hitelességét.

Az amerikaiak következetesen a propaganda-kiadások fokozásával akarják ellensúlyozni a látványos sikertelenséget, pedig rendre olyan sajtóorgánumaik mutatnak visszaesést, melyek dollármilliókból újságírók százait foglalkoztatják, valós idejű hírközvetítést folytatnak, és általuk a hitelesség szándékával felmutatott szakértőket szólaltatnak meg. Ugyanakkor, a globális médiapiac átrendeződése nem vezethető vissza egyszerű anyagi tényezőkre; amennyiben lehetőségük van rá, az emberek olyan sajtóorgánumokat követnek figyelemmel, melyek szellemisége közel áll a sajátjukhoz. Az amerikai hegemónia központú világrend megbomlásával, a további hatalmi pólusok felemelkedésével Washington többé nem tudja megakadályozni, hogy más hatalmi pólusok kivívják jelenlétüket a globális hírközlésben. A multipoláris világrend kialakulásának részeként a globális információs tér többpólusúvá válásának lehetünk szemtanúi. Az amerikai hegemónia által igazgatott “új világrend” megbomlott. Megkezdődött a világ egyensúlyi állapot felé elmozdulása, – s mert ez a rend lényegét tekintve természetellenes volt, létének alapja volt a képmutatás és a valóság kizárása, az új egyensúlyi állapot szükségképpen kaotikus, az állóvizet erőszakkal fenntartók számára pedig vihar-szerű változás.


http://www.hidfo.ru/2016/01/vihar-keszul-az-amerikai-evszazad-veget-ert/

Pénzügyi szolgáltató lett a MÁV!

Megmagyarázza a MÁV, miért nőtt vezetőinek béralapja két és félszeresére

A MÁV-nál is érzik a felháborodást, ami a társaság vezetőinek béremelése miatt tört ki a társaságnál, ezért az MTI-n kiadott közleményben magyarázzák el, mi is a helyzet a vezetői bérekkel. Először azt hangsúlyozzák, hogy vezetőik béralapja egy kormányrendelet miatt ugrott két és félszeresére. Utána gyorsan rátérnek arra, hogy az egyszerű alkalmazottak is jól jártak. Ilyen jól:

1. MÁV-csoportnál a vállalat vezető állású munkatársai nem vettek fel sem prémiumot, sem jutalmat az év végén, miközben a többiek félhavi alapbérnyi bónuszt kaptak karácsony előtt, ami 4,2 százalékos bérfejlesztésnek felel meg.

2. Ezen felül 2016-ban jön egy 0,5 százalékos differenciált bérfejlesztés, illetve a jelenlegi 2 százalékon felül az alapbér további 0,5 százalékának megfelelő mértékű nyugdíjpénztáritagdíj-kiegészítés.

3. Ezen felül a vezetőség támogatja a vasutas életpályamodell kialakítását, és a munkavállalók jövedelmi helyzetének javítását a fluktuáció csökkentése és a munkaerő-állomány megtartása érdekében.

Ez a vasúti dolgozók képzésében, és kedvező munkába-állítási feltételekben nyilvánul meg.

Hogy miről nem szól a terjedelmes közlemény? Az eredeti problémáról: sokan sérelmezték, hogy a MÁV-ot -több nagyvállalattal együtt – egy kormányrendelet átsorolta a “pénzügyi szolgáltató” kategóriába, ezzel kétmillió forintról ötmillióra emelte a vezetők maximális alapbérét.

(index)

Bal-Rad komm: “…a MÁV-ot -több nagyvállalattal együtt – egy kormányrendelet átsorolta a “pénzügyi szolgáltató” kategóriába…”

-Ez viszont mindent megmagyaráz! Hogy értsük: pénzügyi szolgáltató pl. a “Provident”! Vagy a “Quaestor”! És ez jó! A MÁV vezéreknek. Akik havi alapapanázsa így két és félszeresére NŐTT! Kétmillióról ötmillióra.

A VASUTASOK BÉRE viszont 6,7 százalékkal! Nyolcvanezer nettoról 85360 forintra! Plusz az ÉLETPÁLYAMODELL KIALAKÍTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA!

Aki a kicsit nem becsüli…

Alvó terroristák ezrei? – egy hét múlva eldőlhet a menekültkérdés

A legutóbbi közel-keleti vereségek után az Iszlám Állam Európát szeretné csatatérré változtatni – állítja az egyik legtekintélyesebb német lap. Ehhez ezerszám létező alvó terroristák szolgáltatnának segédkezet. Vagy nem? A német politikusoknak is sok közük lehet ehhez, mert egy hét múlva nagy esemény jön.

Január 8-9-én a német nagykoalíció túlnyomó részét – és Angela Merkel kancellár asszonyt – adó CDU pártnapokat tart, talán ezért is aktivizálódtak mostanában igen erősen a német közvéleményben és a menekültkérdésben. A németeket mindenesetre az ünnepek alatt is nagyon aktívan foglalkoztatja a menekültkérdés – és persze sok függ tőlük.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung január másodikai vezércikke szerint „a közel-keleti kudarcok után az Iszlám Állam Európát szeretné hadszíntérré tenni”. „Ennek érdekében több ezer alvó harcosra tud visszanyúlni” – írják. A lap a „Dabiq“ nevű dzsihádista, keresztény-ellenes oldalra hivatkozik, amelyet már ugyan nem sikerült elérnünk tegnap délután, de sok más oldal is említi. Állítólag Róma, a Vatikán és a kereszténység lenne a célkeresztben.

A menekültkérdés miatt elég sok népszerűséget veszítő CDU (Keresztény-Demokrata Unió) az utóbbi időben nagyon aktív. Karácsony alkalmából például azzal sokkolták a német közvéleményt, hogy nem szeretnének több olyan menekültet befogadni, akiknek nincsenek hivatalos papírjaik (azonosító okirataik).

Állításuk szerint ez épp a menekültek érdekében történne, akik így sokkal kevésbé lennének kitéve az embercsempészeknek. Nagyon nem világos, hogy mi lenne a papírok nélkül érkezőkkel, hagynák-e őket a német határok előtt megfagyni? Az ellenzéknek persze ez egy magasra feladott labda.

Csak napokkal korábban azzal is fenyegetőztek a CDU-nál, hogy a menekültkérdésben külön utakon járó Magyarországtól, Lengyelországtól megvonnák az EU-s támogatások egy részét – hogy miért is, erről itt írtunk. De arról is volt szó, hogy a németórákat vagy az „integrációs órákat” kihagyó menekültektől megvonnák a szociális támogatásokat, vagy azok egy részét.

Pro és kontra – a CSU (a CDU testvérpártja) nemrég azt is követelte, hogy az úgynevezett “gyűlöletüzeneteket” (“Hassbotschaften”, magyarul inkább gyűlöletbeszédet) minél előbb irtsák ki a közbeszédből – lehetőleg még mielőbb a nyilvánosság elé kerülnének. Vagyis, mielőtt egyáltalán valaki is tudna róluk.
(privatbankar)

Bal-Rad komm: “…A német politikusoknak is sok közük lehet ehhez, mert egy hét múlva nagy esemény jön…”

-Ha jön nagy esemény az nem biztos hogy egy hét múlva következik be, az sem biztos hogy a német politikusoknak sok közük lesz hozzá, viszont az biztos a német politikusokon-elsősorban is Bundesmuttin-múlt, hogy bármi is bekövetkezett/bekövetkezhet.

A német politika már csak kulloghat az események után, és ez mindenképpen meghatározza mozgásterüket-intézkedéseiket. Többezer-már Európában rejtőzködő-mindenre elszánt dzsihadistával a hátuk mögött a német politika már nem tehet meg bármit. Mint ahogyan a többi “közös piaci” ország sem!

MÁR MINDENKÉPPEN TOLERÁLNIUK KELL A MUSZLIM AKARATOT!

Ma délben véget is ért az “ijesztő csend” Donyeck környékén. Sztaromihajlovkát és Szpartakot kezdte aknavetőzni a valcmanista horda!

A Gorlovkától északi irányban lévő Kurgyjumovkába ma délben HATALMAS SZBU alakulat érkezését jelentették. Ráadásul a Donyecktől északra húzúdó pufferzóna határához egyre több valcmanista nehézfegyverzet-köztük “Grad” sorozatvetők-települ.

A Luganszki Népköztársaság megszállt részein ugyancsak hasonló mozgolódásokat észlelni. Szcsasztyjéba Kijev különleges katonai erőket vezényelt.

Donyecktől délre Pisevik és Nyikolajevka falvak térségében pedig friss erőként ma reggel fölbukkant mintegy ötszáz lengyel, grúz és török zsoldos. Erről a DNR hírszerzése számolt be. Mint ahogyan arról is, hogy Georgijevkába nyolc darab “Katyusa”, Artyemovszkba pedig tucatnyi önjáró löveg és 18 tank érkezett. Valamint 15 teherautón a “Krím” latorzászlóal martalócai.

http://www.balrad.com/2016/01/02/beindul-az-ujesztendo-donbasszban-is/

Az USA újabb szankcionálás lehetőségével zsarolja Iránt

Egy október 4-én lezajlott rakétakísérletre hivatkozva az Egyesült Államok új szankciókat tervez Irán ellen. A hírt több hazai hírportál is csúsztatott kontextusban, a nemrég megkötött “atomalku” iráni részről való megsértéseként próbálja megfogalmazni, ám a valóságban az USA zsarolási potenciáljának újabb elővételéről van szó.

Az iráni atomalku, vagy hivatalos megnevezése szerint a Közös Átfogó Akcióterv a következőkről rendelkezik:

• Az alacsony dúsítottságú, 10 tonna iráni urániumkészlet 15 éves tervben lefektetett csökkentése; Irán 300 kg 3,67%-ig feldúsított uránt tárolhat ebből a mennyiségből a tervidőszak végére. Az 5-20% között dúsított mennyiség ebből a 10 tonnából a Teheráni Kutatóreaktorban kerülhet kizárólag felhasználásra, a fel nem használt és vissza nem szegényített készletet Iránnak kötelező értékesíteni.
• A 200 kg közepes dúsítottságú 20%-os urániumkészlet visszaszegényítése a természetes 0,71%-os értékre vagy természetes urán ellenében való értékesítése.
• Irán a dúsításra használt 19138 db elsőgenerációs centrifuga készletéből tíz éven keresztül 6104 darabot tarthat üzemben maximum egyszerre, ebből max. 5060 db használható urándúsítás céljára.
• A másodgenerációs centrifugákat Irán tíz évre kivonja a használatból.
• A fordoi reaktorban 15 évre beszünteti az urándúsítást.
• Az araki nehézvíz kutatóreaktor modernizálásra és kibővítésre kerül, nemzetközileg elfogadott kiviteli tervek alapján. Irán nem állíthat elő atomfegyverként felhasználható plutóniumot.
• A reaktorokban elhasznált fűtőanyagok és nehézvíz felesleg Irán területén kívül kerülnek raktározásra, az ország 15 évig felhagy a fűtőanyag újrafelhasználással és az erre irányuló kutatásokkal.

A  Közös Átfogó Akcióterv megegyezés az iráni ballisztikus rakétafejlesztési programról csupán abban a formában rendelkezik, miszerint az ENSZ BT 2010-es, 1929 sz., erre vonatkozó határozatához kapcsolódó, nehézfegyverzeti importra vonatkozó szankciók még 5 évig, a rakétatechnikai importra és a Forradalmi Gárdára vonatkozó szankciók még 8 évig maradnak érvényben. Az 1929 sz. határozat a nukleáris töltetek alkalmazására alkalmas ballisztikus rakéták kifejlesztésétől és a nukleáris programhoz kapcsolódó külföldi aktivitástól (uránbányászat más országokban, és uránkereskedelem) tiltja el Iránt. Az október 4.-i rakétakísérlettel kapcsolatos ENSZ szakértői jelentés pedig nem tudta igazolni, hogy a rakétatípus alkalmas nukleáris töltet hordozására.

A Közös Átfogó Akcióterv megegyezés további lényegi pontja Washingtont illetően az a rész, amely csak az USA által eddig egyoldalúan Iránnal szemben az emberi jogi, a ballisztikus rakétaprogram, és az Irán által támogatott, az USA külügyminisztériumának terrorszervezeti listájára felvett csoportok ügyére hivatkozva hozott kizárólagosan USA szankciók fenntartását fejti ki.

Ebből egyértelműen levonható az a következtetés, hogy a megegyezésben az Egyesült Államok politikai érdeke kizárólag az iráni gazdaság USA kontroll alatti liberalizálásának kísérletére és az Irán védelmi eszköztárában szükségszerűen fellépő modernizációs folyamatok megakasztására irányult. Miután ez a kísérlet sikertelenül zárult, az USA számára elég a saját fel nem számolt Irán elleni szankciómechanizmusának fiókból való előhúzása Teherán megzsarolására.

Az iráni vezetés azonban az akciótervben nyíltan kinyilvánított amerikai zsarolási potenciál felvállalását annak tudatában vállalta fel, hogy a megegyezés egyúttal rendelkezik arról is; az EU és az ENSZ részéről újabb szankciók nem lépnek életbe, az eddigi szankciók 8 év alatt fokozatosan hatályukat vesztik, és a befagyasztott mintegy 100 milliárd USD értékű iráni pénzeszközök visszajutnak Teheránhoz.

Rohani elnök a Washington által az iráni védelmi programmal szemben tanúsított magatartására adott válaszként hivatalos leiratban adott utasítást a hadügyminisztérium számára az iráni rakétakapacitás fejlesztési ütemének felgyorsítására.

A konvencionális töltetű ballisztikus rakéták fejlesztési programjával kapcsolatban Hosszein Degan hadügyminiszter pedig Iránnak saját területi védelempolitikájához való önálló jogát hangsúlyozva arra figyelmeztette Washingtont, hogy ez a kérdés vörös vonal Irán számára.

Az Iráni Iszlám Köztársaság a védelmi célú, hagyományos töltet hordozására irányuló rakétaprogram újabb sikeres kísérleti állomásával nem sértett nemzetközi jogi normákat, még szankcionált helyzetében sem. Az amerikai hisztéria így ebből a szempontból teljesen alaptalan, és leginkább az orosz  S-300 légvédelmi rendszerek Iránnak való leszállításától való félelem vezérli, mert annak gyakorlati megvalósulása esetén az összes többi, Iránt érintő konvencionális fegyverimport szankcionálás kérdésessé válik, és a nemzetközi közösség többi regionális vagy nagyhatalmi státuszt élvező tagja is semmisnek fogja tekinteni a szankciók kötelező érvényét magára nézve – ebben az esetben pedig az iráni fegyveres erők modernizációjából potenciálhiány miatt kimaradt haditechnikai eszközcsoportok átadásával Teherán egyébként is jelentős katonai súlya elképesztő mértékben értékelődik fel a közel-keleti régióban.

http://www.hidfo.ru/2016/01/az-usa-ujabb-szankcionalas-lehetosegevel-zsarolja-irant/

A török gazdaságot sújtja Ankara konfliktuskereső külpolitikája

Törökországban a közgazdászok és vezető üzletemberek egyetértenek abban, hogy az orosz gazdasági szankciók visszavetik a török gazdaságot. Erdogan a Krím-félszigettel folytatná a provokáció-sorozatot, de ezzel maga ellen fordítja a török gazdasági elit egy részét.

A szíriai háború kapcsán kialakult érdekellentétek egymás ellen fordították Moszkvát ás Ankarát, emiatt Törökország jelentős veszteségeket kell elszenvedjen a turizmus, építőipar, élelmiszeripar és ruhaipar terén. Az orosz kormány reakciója – gazdasági szankciók – a Szu-24-es gép lelövését követően felhívták a figyelmet arra, hogy Oroszország válaszlépéseit nem lehet figyelmen kívül hagyni – ezt még egy olyan, erős térségi hatalom sem teheti meg mint Törökország. A konfliktus eredményeként Ankara számos kellemetlen következménnyel kell számoljon; Oroszország behozatali tilalmat vetett ki török élelmiszeripari termékekre. Az orosz turistáknak szintén nem ajánlja a kormány a török utakat, ennek következtében jelentősen visszaesett a turizmus Törökországban. Január 1-től az orosz vállalkozások nem vehetnek fel török alkalmazottakat, és Moszkva számos közös projektet befagyasztott a török nagyvállalatokkal. A Gazprom szintén felfüggesztette a több mint 11 milliárd euró értékben tervezett Török Áramlat projektet, – ami egy fájdalmas válaszlépés, tekintve, hogy Oroszország a török gazdaság első számú földgázbeszállítója.

Erhan Aslanoglu közgazdászprofesszor szerint a gázprojekten felül rövidtávon több mint 10 milliárd eurót veszíthetnek a török vállalatok. Évente több mint hárommillió orosz turista látogat Törökországba, de a vízumkorlátozások miatt az általuk hozott bevétel idén elmarad, ami komoly csapás a török turisztikai iparágban. Az orosz turisták elmaradása több mint 3,5 milliárd euró bevétel kieséséhez vezet, a közös építőipari projektek befagyasztása pedig további 4,5 milliárd euró profittól fosztja meg a török vállalatokat. A török gázfelhasználás 55%-át az orosz gázmezők fedezik, és amennyiben Ankara tovább folytatja a konfliktuskereső külpolitikát, Oroszország elzárhatja a gázcsapokat, aminek hatása a közgazdászprofesszor szerint is beláthatatlan.

Erdogan következetesen szovjet propagandának nevezi a Moszkva által felhozott, bizonyítékokkal alátámasztott “vádakat” (Törökország és az ISIS együttműködése az olajkitermelésben). Ennek ellenére látható: Moszkvának jóval erőteljesebb eszközök vannak a kezében annál, mint hogy egyszerű propagandatevékenységgel “próbálna ártani” az Erdogan-rezsimnek. Ankara azonban egyelőre nem veszi komolyan az orosz válaszlépéseket: úgy tűnik, Erdogan egy újabb frontot akar nyitni a NATO számára Oroszország ellen. Törökország egy terroristacsoportot – “Szürke Farkasok” – használt fel az orosz gép Szíria légterében történő lelövését követően, és nem tesz másként a továbbiakban sem; a New Eastern Outlook jelentése szerint Erdogan Ukrajnába küldi a Szürke Farkasok tagjait, hogy a tatár terrorista sejtekkel együttműködve megkezdjék a Krím-félsziget destabilizálását. Egy ilyen lépés azonban hosszú távon kihúzhatja a talajt az Erdogan-rezsim lába alól: amennyiben a provokatív külpolitika további gazdasági ellencsapásokat von maga után, a török üzleti elit egy része a konfliktuskereső érdekközösség ellen fordul – és mint a kezdeti szankciók is mutatják, Moszkva 2016-ban elsősorban gazdasági téren fogja letörni a török vezető expanzionista törekvéseit.


http://www.hidfo.ru/2016/01/a-torok-gazdasagot-sujtja-ankara-konfliktuskereso-kulpolitikaja/

Oroszország nemzetstratégiai irányelvként határozza meg a többpólusú világrend létrehozását

Vlagyimir Putyin elnöki dekrétumban hagyta jóvá az Oroszországi Föderáció nemzetbiztonsági stratégiájának irányelveit megfogalmazó hivatalos dokumentumot. A 2009 óta érvényben lévő előző stratégia dokumentuma a stabilitásra való törekvés, és a gazdasági fejlődés általános címszavain kívül konkrétumokat nem fogalmazott meg, ám az azt felváltó mostani elnöki rendelettel jóváhagyott jegyzék konkrét reálpolitikai célok, nevesített kockázatok és stratégiai prioritások felsorolását tartalmazza.

A fejezetek a hosszú távú nemzeti érdek megfogalmazását, az orosz nemzetstratégia célkitűzéseit, és a nemzetbiztonsági kockázatok fő tényezőinek felsorolását tartalmazzák.

Hosszú távú nemzeti érdek:

“Az Oroszországi Föderáció mint egyik vezető nagyhatalom státuszának a konszolidálása, akinek a cselekedetei a stratégiai stabilitás és kölcsönösen előnyös partnerség biztosítására irányulnak egy multipoláris világ keretében.”

Nemzetbiztonsági kockázatok:

Nacionalizmus és vallási extrémizmus ideológiájával operáló radikális szervezetek és csoportok, nemzetközi és külföldi civil szervezetek, pénzügyi és gazdasági intézmények és magánszemélyek az Oroszországi Föderáció egységének és területi integritásának megbontására irányuló tevékenysége, amely a belső politikai és társadalmi helyzet destabilizálását célozza meg, “színes forradalmak” szításával és a hagyományos orosz szellemi és erkölcsi értékek lerombolásával.

A legitim politikai rendszerek megdöntésének gyakorlata, amely instabilitáshoz és konfliktuszónák kialakulásához vezet, egyre elterjedtebbé válik.

Az Oroszországgal szomszédos régiókat az egyre növekvő militarizáció és fegyverkezési verseny jellemzi; a terrorizmus, extrémizmus, vallásközi és interetnikai konfliktusok terjedését megkönnyítette a legitim hatalmi rendszerek színes forradalmakkal és hibrid hadviselési módokkal való megdöntésének gyakorlata. Az erő használatának szerepe a nemzetközi kapcsolatokban hangsúlyos marad. A támadó fegyverrendszerek növelésére és korszerűsítése irányuló erőfeszítések, új típusú fegyverek kifejlesztése és telepítése a nemzetközi biztonsági rendszer és a fegyverellenőrzési megállapodások és egyezmények intézményének gyengülését idézi elő. Az Egyesült Államok és az Európai Unió részéről az ukrajnai alkotmányellenes állampuccshoz nyújtott támogatás mély szakadást idézett elő az ukrán társadalomban, és fegyveres konfliktus kirobbanásához vezetett. Az extrémnacionalista ideológia konszolidálása, az Oroszországot ellenségként feltüntető közkép szándékos kialakítására tett erőfeszítések Ukrajnát az európai instabilitás olyan hosszú távú forrásává tették, amely közvetlenül Oroszország határai mellett helyezkedik el.

A NATO katonai potenciáljának felhalmozása és globális funkciókkal való felruházása a nemzetközi jogi normák megsértésével, a tagállamai területén folytatott katonai aktivitás fokozása, a szövetség folytatólagos terjeszkedése, katonai infrastruktúrájának az orosz határhoz való folyamatos közeledése nemzetbiztonsági fenyegetést idéz elő.

A nemzetközi szinten fellépő problémák megoldásának megközelítésében a mai napig nyilvánvalóan alkalmazott blokk-szemlélet a kihívásokra és fenyegetésekre adott válaszokat megnehezítik. Az Afrikából és a Közel-Keletről Európába irányuló migráció igazolta a NATO és EU alapokon kiépített regionális biztonsági rendszer csődjét az euroatlanti régióban.

Az Egyesült Államok biológiai fegyver laboratórium hálózatát az Oroszországgal szomszédos államok területére terjeszti ki.

A globális gazdasági struktúrában és pénzügyi rendszerben jelenlévő egyensúlyhiány, az államadósság növekedése és az energetikai piac instabilitása miatt egy általános pénzügyi és gazdasági válság bekövetkeztének kockázata még mindig magas.

A politikai tényezők növekvő befolyása a gazdasági folyamatokra, csakúgy mint egyes államok kísérletei a gazdasági, pénzügyi, kereskedelmi, befektetési és technológiai eljárásaik saját geopolitikai céljaik érdekében történő kényszerítő használatára a nemzetközi gazdasági rendszer ellenálló képességét csökkentik.

A nemzetközi arénában a befolyási övezetekért folyó küzdelem a politikai, pénzügyi, gazdasági és információs eszközökkel bevetését is felöleli. A hírszerző szolgálatok potenciáljának kihasználása egyre aktívabb. Egy új policentrikus világrend kialakulásának folyamata globális és regionális instabilitással jár együtt. A konfliktusok eszkalálódása az egyenlőtlen globális fejlődésnek, és az országonkénti egyre nagyobb mértékben eltérő társadalmi jóléti szintek közötti különbségekből adódik az erőforrások, piaci térnyerésre és a kereskedelmi útvonalak feletti kontrollra irányuló küzdelmek mellett. Az államok közötti verseny kiterjed a társadalmi értékek és fejlődési modellek, a humán, technológiai, tudományos potenciálok területeire.

Nemzetstratégiai célkitűzések (az egyes alfejezetekben szereplő leírások a szerteágazó megfogalmazás hosszúsága miatt nem szó szerint, hanem tartalmilag összefoglalva kerülnek itt megjelenítésre):

Élelmiszer-függetlenség elérése, a mezőgazdasági szektor fejlesztésének felgyorsítása magasan képzett szakemberek bevonásával és a képzési rendszer szerkezeti hatékonyságának növelésével. Az agrárszektor központi támogatási szerkezetének hatékonyság növelése, és az illegális GMO kereskedelem teljes felszámolása. A terület abszolút prioritást élvez.

A dokumentum a védelmi és ipari szektorokat vezető szerepkörbe emeli a termelés modernizációjának érdekében folytatott gazdaságfejlesztési mechanizmus keretein belül a diverzifikált gazdasági szerkezet kifejlesztését, a nyersanyag-ellátottság terén való függetlenedést, a technológiai fejlesztésben újabb szintlépés végrehajtását, valamint az importkiváltás ésszerű mértékben történő folytatását hangsúlyozza. Emellett ugyancsak új irányelveket tartalmaz az egészségügyi ellátás, a természeti erőforrásokkal való racionális gazdálkodás és a környezetvédelem területeit illetően. Nemzeti prioritást kapott a stratégiában a szakképzés és felsőoktatás fejlesztése, a tudományos és technológiai kutatási struktúra erősítése és ezeknek a rendszereknek a termelési ciklussal való összekapcsolása.

Stabil rubelváltási ráta biztosítása, kamatcsökkentés, a pénzügyi rendszer szerkezeti és felügyeleti megerősítése, valutaforgalom szabályozásának optimalizálása és monitorozása.

Az energetikai technológiák világpiaci alkalmazásában való önállóság biztosítása, az energia és üzemanyag szektor állami ellenőrzésének hatékonyság-növelése, az energiahordozói piac stabil és szilárd forrásoldali szerepkörének megtartása.

A fegyveres konfliktusok kibontakozásának megelőzése céljából a stratégiai elrettentési potenciál és az Orosz Fegyveres Erők harckészségi minőségének szinten tartása.

Független Államok Közössége tagországokkal való kapcsolatok továbbfejlesztése kétoldalú és multilaterális megállapodások kereteinek kibővítésével. Az Abházia és Észak-Oszétia Oroszországi Föderációval való kapcsolatrendszerének mélyítését a külpolitika egyik fő irányaként határozza meg a stratégia. A Kínai Népköztársasággal való kapcsolatok a globális és regionális stabilitás kulcsfaktoraként szerepelnek. Az Indiai Köztársasággal való kapcsolatot az Oroszországi Föderáció mint kiváltságos együttműködésben meghatározó tényezőt határozza meg.

“Oroszország megerősödése a nemzetbiztonságát fenyegető körülmények hatására történik, amelynek komplex és független természete van. Az Oroszországi Föderáció független bel- és külpolitikája az Egyesült Államok és szövetségesei ellen-tevékenységét váltja ki, amelyet a nemzetközi ügyek feletti dominancia megőrzésének céljából folytatnak.”

“A NATO-Oroszországi Föderáció közötti kapcsolatokra vonatkozóan a kapcsolatok mélységét és tartalmát a NATO Oroszország legitim érdekeinek és a nemzetközi jogi normáknak a tiszteletben tartására mutatott készsége határozza meg.”

“Az Orosz Föderáció egy egyenjogú partneri kapcsolat kiépítésében érdekelt az Amerikai Egyesült Államokkal, amely a közös érdekeken alapszik, beleértve a gazdasági jellegűeket is, különös tekintettel az orosz-amerikai kapcsolatok kulcsbefolyását illetően a nemzetközi helyzet egészére.”

“Az orosz Föderáció a kölcsönösen előnyös együttműködés erősítését szorgalmazza az európai országokkal és az EU-val, és ugyanígy az európai és poszt-szovjet térségben fellépő integrációs tervek harmonizációját, amely egy kollektív, átlátható jogi kereteken létrejövő és az euro-atlanti régiót lefedő biztonságpolitikai rendszer megalkotását segíti elő.”

Ezzel a dokumentummal az Oroszországi Föderáció nemcsak egy multipoláris világrend létrehozását mint célt megfogalmazó, annak folyamatát támogató dekrétumot tett közzé legmagasabb szinten, de önmagát, mint ennek a világrendnek egyik, de nem egyetlen pólusaként meghatározva világosan lefektette és elhelyezte az általa követett bel- és külpolitikai normák jellegét és irányait ennek az új nemzetközi rendnek a kereteiben.

http://www.hidfo.ru/2016/01/oroszorszag-nemzetstrategiai-iranyelvkent-hatarozza-meg-a-tobbpolusu-vilagrend-letrehozasat/