Felmérés: minden második brit “tekintélyelvű populista”

Az Exeter Egyetem kutatói nyilvánosságra hoztak egy statisztikát, miszerint az Egyesült Királyság lakosságának fele jellemezhető olyan személyiségként, amit ők “tekintélyelvű populistának” neveznek.

A kutatáshoz 2011-15 közti YouGov felméréseket használtak fel, amelyek a brit lakosság ideológiai hozzáállását vizsgálták a piac, külpolitika, az állameszme, bevándorlás, az Európai Unió és emberi jogok viszonylatában. Az eredmények számos tévhitet leromboltak, többek között a brit társadalom “progresszív konszenzusával” és az Európai Unió-ellenesség jobboldali populizmushoz kötöttségével kapcsolatban. Kiderült, hogy a britek többsége aggodalommal tekint a bevándorlásra, a nemzettudat háttérbe szorítására, és a brit katonai erő csökkenésére – és mindezekért a problémákért az Európai Uniót teszik felelőssé. Kiderült továbbá, hogy ez a hozzáállás nem elsősorban “jobboldali populista” pártokhoz – pl. UKIP szavazói – köthető, hanem politikai preferenciától függetlenül jellemző a britekre.

A kutatási eredmények egyértelműen azt mutatták, hogy a britek körében ma is általánosan elterjedt a militáns nacionalizmus elfogadottsága, miközben úgy gondolják, hogy a politikai fősodor ma már megközelítőleg sem tudja reprezentálni a választók véleményeit. Ezek alapján a kutatók a UKIP és más “jobboldali populista” pártok erősödését vetítik előre, azonban hangsúlyozták, hogy ebből nem szabad elhamarkodott következtetéseket levonni a kilépési referendum eredményeire vonatkozóan. Bár a britek többsége ellenzi az uniós tagság fenntartását, a többség számára az EU-val kapcsolatos ellenérzéseknél erősebb tényező, hogy nem látnak más lehetőséget, ami alternatíva lehetne az uniós tagsággal szemben.

http://www.hidfo.ru/2016/04/felmeres-minden-masodik-brit-tekintelyelvu-populista/

Drónokkal figyelnék az Európai Unió határait

Az Európai Unió határügynöksége – Frontex – annak lehetőségével foglalkozik, hogy a jövőben drónokat alkalmaznának a határok szemmel tartására. Több vállalattal vannak folyamatban a tárgyalások, de az első próbák már 2016 második félévében megkezdődhetnek.

A Frontex pénteki közleményében jelentette be, hogy kezdetét vették a tárgyalások a határőrizetre szánt drónok potenciális gyártóival. Amennyiben megállapodásra jutnak, még idén megkezdődhet az Európai Unió külső határainak távoli vezérlésű légi eszközökkel megfigyelése. Az ügynökség hozzátette, hogy az Európai Unió jelenleg nem rendelkezik megfelelő szabályozással, ami lehetővé tenné a drónok használatát a közös légtérben, így a tárgyalások előzetes jelleggel zajlanak, a valós projekt megkezdéséhez előbb ki kell dolgozni a határ menti drónhasználat jogi kereteit.

A Fontex közleménye szerint az első tesztelések 2016. második felében kezdődhetnek meg. Tavaly több mint 1,8 millió illegális határátlépés történt az Európai Unió külső határain, a drónok használatának elterjesztésével azonban lehetővé válna a nehezen ellenőrizhető határszakaszok állandó megfigyelése.

http://www.hidfo.ru/2016/04/dronokkal-figyelnek-az-europai-unio-hatarait/

Fizetett reformok: ajánlott politikáért kap újabb hitelt Ukrajna

Joe Biden amerikai alelnök telefonbeszélgetés során közölte az ukrán államfővel: Ukrajna reformokat és korrupcióellenes intézkedéseket kell végrehajtson, ha további nemzetközi támogatáshoz akar jutni.

A Fehér Ház csütörtökön közleményben számolt be a telefonbeszélgetésről; ebből kiderült, hogy az amerikai alelnök szerdán, az új kormányfő kinevezését követően kereste fel Petro Porosenkot, és a telefonbeszélgetés során kifejezésre juttatta, hogy ezt az “új politikai stabilitást” Ukrajna arra kellene használja, hogy megfeleljen az IMF elvárásainak. Biden szerint emellett egy új főügyészt kell kinevezni, aki “nagyobb erőfeszítéseket tesz a korrupció elleni harc terén és támogatja a reformerek munkáját”.

Az ukrán elnöki hivatal weboldalán megjelent tájékoztató szerint Porosenko megerősítette, hogy az új kormány is elkötelezett a reformok végrehajtása mellett, és aktívan együttműködik a Nemzetközi Valutaalappal, valamint vállalja a minszki egyezmény feltételeinek betartását. A közleményből kiderül, hogy ebben a tekintetben az Egyesült Államok továbbra is támogatja Ukrajna kormányát, és a közeljövőben átutalja az ország számára biztosított hitel harmadik részletét.

Az Egyesült Államok két hitelt adott Ukrajna számára mintegy 2 milliárd dollár összegben, emellett több száz millió dollár értékben biztosít egyéb támogatásokat. Washington több alkalommal egyértelművé tette, hogy az anyagi segítségnyújtás és a nemzetközi támogatás előfeltétele az általuk elvárt politikai reformok végrehajtása.

Februárban az IMF vezérigazgatója, Christine Lagarde bejelentette, hogy Ukrajna nem ér el elégséges eredményeket a korrupció elleni harcban. Juris Paiders, Lettország Újságíró Szövetségének vezetője szerint azonban az uniós csatlakozással együtt jár a korrupció fokozódása, mert Brüsszel az uniós források felhasználásának “nem kellően szigorú ellenőrzésével” vásárolja meg az újabb tagállamok politikai elitjének hűségét. Ennek okán törvényszerű, hogy ahogyan Ukrajna közelebb kerül az uniós csatlakozáshoz, a korrupció mocsarában is egyre mélyebbre süllyed.

http://www.hidfo.ru/2016/04/fizetett-reformok-ajanlott-politikaert-kap-ujabb-hitelt-ukrajna/

Több ország is megvétózhatja a transzatlanti szabadrablást

Az Európai Unió és Kanada közti szabadkereskedelmi egyezmény Belgiumban történt elutasítása után egy diplomáciai forrás közölte, hogy Bulgária és Románia megvétózhatja az EU Kanadával és az Egyesült Államokkal tárgyalt szabadkereskedelmi egyezményeit.

A Ria Novosztyi hírügynökség arról számolt be, hogy Bulgária és Románia amiatt dönthet az egyezmények megvétózása mellett, mert megkötése esetén az Amerikai Egyesült Államok és Kanada fenntartaná a vízumkötelezettséget az európai állampolgárokra vonatkozóan – ezáltal az amerikai üzletemberek korlátlanul tevékenykedhetnének az Európai Unióban, de az európaiakat alaposan megszűrnék, adminisztrációs akadályokkal hátráltatnák az amerikai hatóságok.

A forrás szerint a román és bolgár kormány megvétózza a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (TTIP) egyezményét, amennyiben a két nyugati ország nem hajlandó eltörölni a vízumkötelességet.

A Kanadával folytatott együttműködés, a CETA létrehozásáról 2013-ban állapodtak meg, de a tárgyalási mandátumokkal kapcsolatos információk csak 2015-ben kaptak nyilvánosságot. Az Európai Bizottság azt állítja, hogy a CETA célja a vámkorlátok eltávolítása, a piac bővítése. A bizottság honlapján található előrejelzés szerint a megállapodás “több és jobb üzleti lehetőséget biztosít Kanadában, és munkahelyeket teremt Európában.”

Belgium Vallon Régiója tegnap jelentette be, hogy nem hajlandó törvénybe iktatni a Kanadával kötött megállapodást.

A TTIP – az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közti megállapodás – tárgyalása szintén teljes titoktartás mellett zajlik, és hatalmat adna a multinacionális vállalatoknak a tagállamok kormányai felett, miközben végleg ellehetetlenítené a kis- és középvállalkozások működését. Az egyezmény véglegesítését emiatt több ország is megvétózhatja, elsősorban a vízumkötelezettség fenntartása kapcsán.

Az Egyesült Államok részéről a két szabadkereskedelmi egyezmény előkészítését jelenti az Oroszország elleni szankciók megkövetelése az Európai Uniótól. Ezáltal a globális exportra képes európai multinacionális vállalatok nagy mértékben meggyengülnek, és az amerikai multik jelentős piaci előnnyel indulnának a TTIP életbe léptetése után, miközben az USA a vízumkötelesség fenntartásával könnyedén kiszoríthatja az amerikai piacról a szankcióháborút túlélő európai vállalatokat.

http://www.hidfo.ru/2016/04/tobb-orszag-is-megvetozhatja-a-transzatlanti-szabadrablast/

Szíria

Az a furcsa helyzet állott elő Szíriában tegnap, hogy meg kellett hoszabbítani a szavazási időt! Ugyanis a katonáknak is lehetőséget kellett adni hogy voksolhassanak. A dolog viszont nem egyszerű, merthogy akik voksolni akartak, azoknak el kellett menniük-adott esetben valami hegyi frontszakaszról-a számukra kijelölt szavazókörbe. Ami nem volt egyszerű történet. Viszont nagyban meghatározta a tegnapi nap harci cselekményeit.

Mert azok azért voltak szép számmal. Jobbára kormányhadseregi részvétel nélkül.

Egymásnak ellentmondó hírek szerint a dzsihadisták (ISIS) Raqqa közelében lelőttek egy szír repülőgépet. A kormányerők nem tudnak a dologról, és azt gyanitják, hogy a quatari televízió-mint elsődleges hírközlő ebben a témában-egy korábban lelőtt gép híre még csak mostért el Quatarba. Damaszkusz gyorsleltárja szerint tegnapelőtthöz képest nem csökkent a készlet. Moszkvában Konasenkov vezérőrnagy sem tud újabb veszteségről.

Damaszkusznál a Yarmouk-táborban viszont az an-Nuszra elég komoly latorveszteségről tudna beszámolni, de a hírek szerint nagyon hírhozó sem maradt közülük. Az ISIS szinte mindegyik riválisával végzett Yarmoukban.

Damaszkusz menekülttáborral elleni oldalán, a déli-délnyugati területeken is hasonló latortorzsalkodások zajlanak. Arrafelé is az ISIS a jobb, mint az an-Nuszra.

Aleppo tartományban a fővárostól délnyugati területeken tegnap estére már 13 ezer fős kormányzati erőösszevonás alakult ki. Egyelőre még csak az erőgyűjtés zajlik.

Aleppotól északi-északkeleti irányban viszont heves harcok zajlottak/zajlanak az ISIS-és az egyéb pribékbandák között. Az “egyéb” bandák rovására. Ikda, Kafr Ghan, Baraghida, Kafr Csitt, Hawar Killis, Aykadah, Gizil Mazra’ah és Harjalah falvakat ragadták el a “mérsékeltektől” A szír-orosz légipáros tegnap néhány helyen “besegített” hol az egyik, hol a másik félnek. Azok pedi buzgón csépelik egymást. Őket hidegen hagyták a választások. Más gondjai vannak. A török tüzérség, és az amerikai légierő sem tétlenkedett. A törökök a kurdokat ágyúzták, az amerikaiak a fanatikus dzsihadistáket bombázták.

Latakia tartományban viszont a kormányhadseregnek is akadt tennivalója. Az an-Nusra, és a “Jaysh al-Turkmen” hordák intéztek ellenük támadást. Vagy három órás csatában fölis morzsolták a próbálkozást.

Deir ez Zor városában is zaklatták a kormányerőket a kalifátusisták. Néhány tucat lator a fűbe harapott, és feladták.

Mohassannál viszont a szír légierő rendezte a soraikat.

http://www.balrad.com/2016/04/15/sziria-111/

Tovább hízik a mutyilista – Mészáros Lőrinc ismét főszerepben

A helyzet mutyi-téren változatlan, illetve igenis változik: sajnos rossz irányba. A Freedom House 2015-ös legfrissebb jelentése szerint azon felül, hogy tovább romlott Magyarországon a demokrácia állapota és az igazságszolgáltatás függetlensége, korrupciós ranglistájukon is sikerült jól visszaesnünk. Az, hogy Magyarországon nincs minden rendben, már az EU-nak is feltűnt. Az Európai Unió Bírósága nemrég két hazai gyanús ügyletet is kifogásolt: az Andy Vajnára szabott kaszinótörvényt, és az Öveges névre keresztelt programot, amelynek keretében több milliárd forintos EU-s támogatás nem éppen oda érkezett, ahova kellett volna.

Legutóbbi helyzetjelentésünk óta a földmutyinál is lettek újabb fejlemények: a fejér megyei földárverés is azt bizonyította, hogy az elárverezett földek jelentős része egyáltalán nem a helyi gazdákhoz került. Ezen kívül talán csak a miniszterelnök úr és a Jó Isten segítségének köszönthetően Mészáros Lőrincz újabb területeket vásárolt közel 50 millió forint értékben, így már a felcsúti polgármester és családja birtokolja a fejér megyei földek 8,3 százalékát.

Kép forrása: index.hu

Jogerős: jogtalan volt a kormány eljárása a kaszinótörvénnyel

Az Európai Unió Bírósága jogerős ítéletében azoknak a magyar vállalkozóknak adott igazat, akiket a kormány 2012-ben három nap alatt kifosztott a kaszinótörvénnyel – nyilatkozta a 24.hu-nak Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke. A luxembourgi székhelyű bíróság azt kifogásolta, hogy a magyar kormány nem adott meg átmeneti időszakot az új jogszabályokhoz való alkalmazkodásra, sem olyan kárpótlási rendszert, amellyel a vállalkozók veszteségei kompenzálhatóak lettek volna.

Ezen kívül csupán 3 nap leforgása alatt tiltotta be a kormány a játékgépeket azért, hogy – ám azelőtt még gondosan megemelte a játékadót – az iparág tulajdonképpen egy kézben összpontosuljon, így Andy Vajna újabb milliókkal gazdagodjon. (A 2013-as kaszinók működésére kiírt koncessziók nagy részét a filmügyi kormánybiztos kapta meg korábban).

Öveges-program, vagy inkább tanterem-mutyi?

Az Európai Unió a továbbiakban kifogásolta még a „Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programot” is, méghozzá nem is akárhogyan: a Bizottság felfüggesztette az egész program kifizetését (40 milliárd forintot) az Öveges-program miatt, amelynek célja a „természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása”.

A 14 milliárd forintból 44 vidéki és 8 fővárosi iskola tantermei újultak meg, azonban ennyi pénzt nem emésztett fel a projekt – az összeg túlnyomó része, amelyet az Európai Regionális Fejlesztési Alapból kaptunk nem az eredeti cél megvalósítására, hanem a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (Klik) és különböző cégekhez kerültek. A programra felhasználható keret közel fele így a Kliknél landolt, hivatalos megfogalmazás szerint „a szakmai tevékenységek teljesítésére” , nem pedig az arra valóban érdemes iskoláknál.

Forrás: index.hu

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára csak annyit nyilatkozott a visszatartott kerettel kapcsolatban, hogy „a tantermek felújításának bekerülési költsége és a tényleges különbség között jelentős eltérés volt”, és csak néhány százmillió forint támogatást nem fogunk megkapni – de ezt a „csekély” összeget majd megfizettetik a programban részt vevő iskolákkal. Mindenesetre ez majd 2 hónap múlva kiderül – ugyanis ennyi ideje van Magyarországnak válaszolni a Bizottság kritikáira. Majd csak ezután kerülhet napvilágra, hogy mennyi pénzzel is lesz kevesebb az operatív program kerete.

Felcsút virágzása – Mészáros Lőrinc

A legutóbbi információk szerint az ország legsikeresebb gázszerelője újabb földdel gyarapodott – jelenleg a hatvanpusztai majorság melletti 500 hektáros területre esett Mészáros választása. Természetesen nem az egész területet vitte el – azonban egy 36 hektáros területet 44 millió 400 ezer, illetve egy 6 hektárosat 3 millió forint értékben igen. Mindkettőt az ő cége, a Búzakalász 66 Felcsút Kft. bérelte korábban is. Sajnos Mészáros úr nem jelent meg személyesen az árverésen, maga helyett egy titokzatos ügyvédet küldött, ő viszont nem tartotta titokban megbízója nevét, így nyilvánosságra került, hogy a felcsúti polgármester újabb földterülettel büszkélkedhet.

Nem csak Felcsút polgármestere járt jól, hanem sokszor olyanok is, akik nem is indulhattak volna a liciteken: a fejér megyei földárverésen, ahol összesen 4753 hektárt, az összes megyei terület 28,7 százalékát vitték el olyanok, akik elvileg túl messze laknak ahhoz, hogy licitálhassanak. Így valójában ezekben az esetekben nem a helyi gazdákhoz kerültek a földek (pedig eredetileg ez volt a kormány célkitűzése), hanem olyanokhoz, akik akár 100 km-rel odébb élnek, így hivatalosan nem csak hogy nem nyerhettek, de nem is pályázhattak volna.

Erre a Földművelésügyi Minisztérium válaszában találhatunk „megoldást” – eddig a föld fekvése szerinti település közigazgatási határának 20 km-en belül kellett lennie, hogy valaki megfeleljen a feltételeknek, ám nem az állandó lakcímet, hanem az életvitelszerű lakóhelyet vették figyelembe. Vagy azt, ha valakinek 20 km-es körzeten belül mezőgazdasági üzemközpontja van. Kiskapuk mindig vannak – így érték el azt, hogy a földterületek csupán 20 százaléka jutott a helyi gazdáknak, akiket hivatalosan megcéloztak volna az állami földárverések.

Forrás: Greenpeace (Index)

Természetesen itt is élt a családnak, barátoknak kedvezés, hiszen a földek ¾-e saját érdekeltségi körükhöz került. A lista élén itt is Mészáros Lőrinc áll, aki családjával 1425 hektárt vitt el, vagyis a fejér megyei földek 8,3 százalékát.

A helyzet tehát továbbra is változatlan: Magyarország tele van korrupcióval. De hát miért is változna meg? Amíg valakinek hasznára válik, politikai-, gazdasági-, pénzügyi haszonnal kecsegtet, addig a tendencia nem is fog változni pozitív irányba. A pártokhoz, politikusokhoz szorosan kapcsolódó cégeknek, személyeknek való kedvezés – hivatalos nevén nepotizmus – a támogatásokkal, pályázatokkal, szerződésekkel, eljárásokkal kapcsolatos szabálytalanságok mind-mind a közpénzek magánzsebbe kerülését célozzák. Ezáltal mindig gyarapodik valaki, például Mészáros Lőrinc, Andy Vajna és mások, a mi kárunkra.

TényTár

KÉTSZÁZMILLIÁRD FORINTRA PERLI A MAGYAR ÁLLAMOT EGY FRANCIA ENERGIACÉG

Lapinformáció szerint a multi a közművezetékekre kivetett adó, a kormány által meghatározott hozam és egyéb, el nem ismert költségeik miatt támadhatja a magyar államot.

Pert indított a magyar állam ellen az Engie (korábbi nevén GDF Suez) az ICSID nevű washingtoni választott bíróságon a befektetővédelmi elvek megsértésére hivatkozva – erősítették meg a Népszabadság értesülését a lap pénteki számában a GDF Suez Energia Holding Hungary Zrt.-nél, amely a tevékenységét lényegében az Égáz-Dégáz észak-dunántúli és dél-alföldi hálózatának üzemeltetésére korlátozza.

A Népszabadság perértéket firtató kérdését ugyan nem erősítette meg vállalat, de a lap információi szerint az államtól követelt összeg megközelíti a kétszázmilliárd forintot.

A GDF Suez Energia Holding beszámolt arról, hogy a francia befektető tárgyalásokat folytat az állammal az Égáz-Dégáz 22 ezer 619 kilométer hosszú hálózatának értékesítéséről.

A lap információi szerint az Engie elsősorban a közművezetékekre kivetett adó, a kormány által meghatározott hozam és egyéb, el nem ismert költségeik miatt támadhatja a magyar államot.
(MTI)

Bal-Rad komm: Csodálatos! Az elmaradt haszon! AMIT A JÓ HORN GYULA GARANTÁLT akkor, amikor a magyar lakosság pénzén felépített közműveket-jóformán ajándékba-átadta a nyugati közműcégeknek. Amelyek “gazdálkodása” így válhatott rentábilissá ANYAORSZÁGUKBAN!

A ZSÁKMÁNYRA VISZONT DÖBRÖGIÉK SARCOT VETETTEK KI! EZ PEDIG ROSSZUL ESIK A “SZOLGÁLTATÓKNAK”!

Nagy valószínűséggel jó esélyeik vannak a “választott” bíróságon! Ha nyernek-az igénynek csak a fel összegét is!-fizethet a kiszolgáltatott! Mert azt bizony a magyarokból besarcolt pénzből fizeti ki a büdzsé.

Olyan ez, mint amikor a hóhérpribék kompenzációt követel az áldozattól, mert halláskárosodást szenvedett a delikvens ordítozásától, és összevérezte a gúnyáját.

Keresztülhúzhatja a kormány tervét Brüsszel

Borulhat az uniós források gyors lehívásának terve. A lapunk birtokába került levél szerint az Európai Bizottság indokolatlannak találja az 50 százalékos előleg bevezetését és aggályosnak a fedezet nélküli kifizetést.

Aggályosnak találja az Európai Bizottság a magyar kormány újításait, amelyekkel felpörgetné a 2014–2020 közötti támogatási ciklusban az uniós pénzek lehívását. Idén 2048 milliárd forint uniós forrás kifizetése a cél, 2019-cel bezárólag pedig lehívnák a teljes, 7800 milliárd forintos keretet. A terv lényege – amint ezt Csepreghy Nándor miniszterhelyettes egy interjúban kifejtette –, hogy Magyarország versenyelőnyhöz jusson, a régiós tagállamokat lekörözve, évekkel hamarabb használja fel az uniós forrásokat.

A mutatványhoz két markáns újítás társul: a közbeszerzési eljárások egyszerűsítése és lerövidítése, illetve az 50 százalékos előlegátalány bevezetése. Utóbbi annyit tesz, hogy bármely pályázat nyertese a szerződéskötést követő napon lehívhatja a támogatási összeg felét. Előbbi pedig azt jelenti, hogy az állami megrendelő nem konkrét projektenként, hanem régiónként egy tömbben hirdet pályázatot, keretmegállapodást köt a kiválasztottakkal, majd a verseny újranyitásakor, a következő négy évben már csak ők pályázhatnak a konkrét munkákra. Ezt a módszert alkalmazták már a szennyvízberuházásokra kiírt tendereken: régiónként 70-70 milliárd forintos tételekre szól a megrendelés, és annyit tudni a kiírásból, hogy négy-négy kivitelező futhat be az összesen 420 milliárd forintnyi tenderen. A gyors lehívás receptje tehát: nagy tömbökben gyors pályázathirdetés, majd a támogatási összeg felének azonnali felvétele.

A brüsszeli auditorok már megkezdték az új módi részletes vizsgálatát – értesült a Világgazdaság –, nem tartják versenybarátnak például a keretmegállapodásos módszert, amellyel négy évre kőbe vésik a nyerteseket, de egy a napokban érkezett levél alapján nem pártolják a másik újítást sem. Az 50 százalékos előleg kifizetése a bizottság szerint aránytalan, ráadásul indokolatlan kockázatot jelent, hiszen a vállalkozóktól nem kérnek semmiféle garanciát, azaz nincs fedezete a kifizetett támogatásnak.

Csepreghy korábban azt nyilatkozta, hogy minden tagállam maga döntheti el, mekkora kockázatot vállal a költségvetése terhére, vagyis a bizottságnak nincs beleszólása az előlegfizetésbe, az viszont úgy értékeli, hogy a kockázat átszáll rá, amint befogadja az előlegről szóló számlát. Ettől pedig ódzkodik, mert ilyen magas előleg kifizetése ellentétes az uniós pénzügyi szabályokkal, amelyek vezérelve az arányosság, a teljes összeghez, a kivitelezés időtartamához, ütemezéséhez és a pénzügyi kockázathoz mérten. Nagy értékű infrastrukturális beruházások esetében nem indokolt a támogatási összeg felét előre kifizetni: 10-30 százalék a szokásos mérték, tekintettel arra, hogy ezek jellemzően több évig elhúzódnak, a szerződés aláírása után még hónapokig olyan munkálatok folynak, mint például a munkaterület előkészítése, tehát nincs szükség a támogatások parkoltatására a vállalkozásoknál – így az érvelés. Mindezek alapján az Európai Bizottság nem lát okot arra, hogy ilyen magas előleget elszámoljon a brüsszeli büdzsé terhére, ezért a magyar hatóságoktól az előleg arányának csökkentését, a pénzügyi kockázat mérséklését, megfelelő garanciák beépítését kéri.
(vg)

Bal-Rad komm: A pórmagyart ez a dolog egyáltalán nem érinti, viszont a döbrögista horda sokat bukhat, ha Brüsszel beleköp a levesbe! Mert nézzük csak! “…2019-cel bezárólag pedig lehívnák a teljes, 7800 milliárd forintos keretet…”

2019 pedig még kicsit odébb van! “Választásokat” követő esztendő! Amikor már egyáltalán nem biztos, hogy a döbrögisták tolonganak a brüsszeli júdásbugyelláris körül. Viszont nagyon fáj a foguk erre a pénzre is. Ezért aztán pörgetnék fölfele a tolvajtempót.

Aminek pedig költségvetési-azaz a mi zsebeinket-érintő vonzata is van ám! Merthogy az EU-a júdáspénzt UTÓLAG FIZETI KI, ám a “munkálatokat” a magyar költségvetés finanszírozza! A NYERTESEK FELÉ! A MI ADÓINKBÓL! SZERZŐDÉS SZERINT!

Még mondja valaki, hogy Döbrögiék nem gondolnak a jövőre! Dehogynem! Kitervelték, hogy a pénz akkor is az ő számlájukat hizlalja, amikor ők már-szándékaik szerint-a hasukat süttetik nagy gondtalanságban valami egzotikus helyén a világnak!