Niamey, 2023. augusztus 6. vasárnap (MB)

Az államcsínnyel július 26-án hatalomra került nigeri katonai vezetés segítséget kért az orosz Wagner zsoldos csoporttól azok ellen, akik katonai intervenciót helyeztek kilátásba ellene arra az esetre, ha nem adja vissza a hatalmat a leváltott Mohamed Bazoum elnöknek – jelentette a Magyar Békekör tudósítója vasárnap.

Abdourahamane Tchiani tábornok, a puccsal hatalomra került elnök abban bízik, hogy a Nyugat-afrikai államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) által kilátásba helyezett katonai beavatkozást sikerülhet elkerülni, ha a Maliban tevékenykedő Wagner harcosok Niger segítségére sietnek.

Oroszország, az ENSZ Biztonsági Tanácsának többi állandó tagjával egyetemben elítélte ugyan a nigeri hatalomátvételt, de a maga részéről ellenzi az idegen katonai beavatkozást. Azt szeretné, ha apolitikai megoldás születnék Nigerben.

Nem tudni, Moszkva hogyan viszonyulna Niger idegen megszállásához. A jelek szerint a posztjáról elmozdított Nyugat-barát Bazoummal szemben a nigeri katonai vezetés oroszbarát politikát folytat.

A nigeri tábornok-elnök néhány napos regnálása alatt felmondta a Franciaországgal kötött katonai megállapodást, s távozásra szólította fel a francia légierő 1500 katonáját a nigeri támaszpontról, melyről eddig katonailag befolyásolhatta a Száhel-térségben végbemenő folyamatokat. Ha a franciáknak távozniuk kell, csak Csádban marad bázisuk, de onnan már nehéz lesz beavatkozniuk Maliban és Burkina Fasoban (volt Felső-Volta), mely megelégelte a francia újragyarmatosítást. Eddig Niger képezte a Nyugat fő katonai bázisát a Száhel övezetben. A francián kívül két amerikai katonai támaszpont is van Nigerben.

Niger elvesztése fájó lehet Párizsnak gazdaságilag is, hiszen a francia atomerőművek onnan szerzik be az üzemeltetésükhöz szükséges uránérc 20 százalékát.

Az ECOWAS államok katonai vezetői pénteken intervenciós tervet dolgoztak ki arra az esetre, ha a niameyi junta az ultimátumként megjelölt augusztus 11-ig nem állítaná helyre az alkotmányos rendet. A tervet az államok politikai vezetőinek kell jóváhagyniuk ahhoz, hogy végrehajtsák.

De a 15 államot, Benint, Burkina Fasót, a Zöld-foki-Szigeteket, Elefántcsontpartot, Gambiát, Ghanát, Guineát, Bissau-Guineát, Libériát, Malit, Nigert, Nigériát, Senegált, Sierra Leonét és Togót tömörítő ECOWAS nem egységes a katonai beavatkozás dolgában.

Mali és Burkina Faso jelezte, hogy ellene irányuló hadüzenetnek venné a katonai intervenciót Niger ellen. Nigéria is előtérbe helyezi a politikai rendezést.Abdelmadjid Tebboune algériai elnök határozottan elutasította a katonai intervenció tervét, mert – mint mondta – azzal közvetlenül fenyegetnék Algériát, hiszen Mali és Niger Algériával határos. „Az egész Szahel lángba borulhatna” – mondta Algéria elnöke.

Elemzők szerint mind a franciáknak, mind az amerikaiaknak fejtörést okoz a kialakult helyzet, mivel nincs jogalapjuk a közvetlen beavatkozásra, a dzsihadista terrorszervezetek pedig egyre kevésbé tudnak eleget tenni megrendelőik politikai akaratának. Az amerikaiak felfüggesztették a támaszpontokért Nigernek nyújtott anyagi szolgáltatást, és szankciókat léptettek életbe Niamey ellen.+++

Kiadta: Magyar Békekör