ENSZ-reform, konfliktusok, szankciók: a BRICS kazanyi csúcstalálkozójának legfontosabb rendelkezései

 

A BRICS-tagországok vezetői a kazanyi csúcstalálkozót követően elfogadott nyilatkozat szerint támogatták az ENSZ átfogó reformját, beleértve a Biztonsági Tanácsot is, hogy az demokratikusabbá, reprezentatívabbá és hatékonyabbá váljon.

A dokumentum 134 pontot tartalmaz 43 oldalon keresztül. A legfontosabb témák között szerepel a társulás továbbfejlesztése, a különböző globális kérdésekkel kapcsolatos álláspont, a szankciók, a regionális válságok rendezése, többek között Ukrajnában és a Közel-Keleten.

Az Orosz Hírek összegyűjtötte a nyilatkozat főbb rendelkezéseit.

Az ENSZ

A BRICS-vezetők támogatásukat fejezték ki az ENSZ átfogó reformja mellett, beleértve annak Biztonsági Tanácsát is, azzal a céllal, hogy az ENSZ demokratikusabbá, reprezentatívabbá és hatékonyabbá váljon. Azt is hangsúlyozták, hogy az ENSZ-nek kulcsszerepet kell játszania a mesterséges intelligencia globális kezelésében.

Szankciók

A társulás országai felszólaltak a politikai indíttatású egyoldalú szankciók ellen, amelyek aláássák más országok fejlődését.

Konfliktusok

A BRICS-vezetők aggodalmukat fejezték ki „az erőszak növekedése és a világ különböző részein továbbra is fennálló fegyveres konfliktusok miatt, beleértve azokat is, amelyek mind regionális, mind nemzetközi szinten jelentős hatást gyakorolnak”.

Megerősítették „a viták békés rendezése iránti elkötelezettségüket a diplomácia, a közvetítés, az inkluzív párbeszéd és a konzultációk révén, összehangolt és együttműködő módon történő békés megoldása mellett”.

A BRICS-országok aggodalmukat fejezték ki a közel-keleti eszkaláció miatt, beleértve az izraeli támadásokat, nevezetesen az iráni nagykövetség elleni támadást Damaszkuszban.

Elítélték a Libanon elleni terrortámadást is, amelyben kommunikációs eszközöket, többek között személyhívókat használtak.

A vezetők támogatták a szuverén Palesztin állam létrehozását a nemzetközileg elismert 1967-es határokon belül, valamint felvételét az ENSZ-be.

A BRICS-országok „elégedetten vették tudomásul” az ukrajnai konfliktus rendezésére tett javaslatokat. Emlékeztettek a kérdéssel kapcsolatos nemzeti álláspontokra is.

A terrorizmus elleni küzdelem

A BRICS-országok határozottan elítélték a határokon átnyúló energetikai infrastruktúrát ért terrortámadásokat, és elfogulatlan vizsgálatot sürgettek.

A vezetők ellenezték a nemzetközi bűnözés elleni küzdelemben folytatott együttműködés átpolitizálását.

Iráni nukleáris megállapodás

A vezetők felszólítottak az iráni nukleáris programról szóló közös átfogó cselekvési terv (JCPOA) felélesztésére, amelyet az USA egyoldalúan elutasított.

A gazdaság

A BRICS-országok a Bretton Woods-i intézmények reformját szorgalmazták a fejlődő országok világgazdasághoz való hozzájárulásának növelésével.

Támogatták a nyitott és igazságos többoldalú kereskedelmi rendszert, amelyben központi szerepet kap a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), amely különleges rendszert biztosít a fejlődő országok számára.

A BRICS-országok támogatták az orosz kezdeményezést a gabonatőzsde létrehozására, hogy a jövőben más mezőgazdasági ágazatokra is kiterjedjen.

A vezetők felszólították a fejlett országokat, hogy teljesítsék a rászoruló nemzetek megsegítésére vonatkozó kötelezettségeiket.

A BRICS-országok megállapodtak abban, hogy megvitatják és tanulmányozzák egy független, határokon átnyúló BRICS Clear elszámolási és letéti rendszer létrehozásának lehetőségét.

https://oroszhirek.hu/ensz-reform-konfliktusok-szankciok-a-brics-kazanyi-csucstalalkozojanak-legfontosabb-rendelkezesei/

Kazanyi BRICS-csúcs – Továbblépés a szuverén fejlődés útján

 

Kazany, 2024. október 23. szerda (MB)

A dollár alapú elszámolással, és a SWIFT átutalási rendszerrel szembeni alternatíva az egyik legfontosabb pénzügyi téma a BRICS országok kazanyi csúcsértekezletén – jelentette a Magyar Békekör tudósítója szerdán.

A tatár fővárosban kedden kezdődött és október 24-ig tartó csúcstanácskozáson további lépést tesznek a dollár szerepének csökkentésére egymás közti kereskedelmi forgalmukban, és azért, hogy csökkentsék a nyugati szankciók fejlődésükre gyakorolt negatív hatását. A tagállamok tapasztalata szerint a dollár-kényszer alól kibúvó gazdaságpolitika, az árucsere nemzeti valutában történő elszámolása gyengíti a dollárra alapozott szankciópolitikát, viszont elősegíti a szuverén nemzetgazdasági fejlődést.

A déli féltekén akkora az érdeklődés a téma iránt a nyugati fennhatóságtól mentesülni akaró országokban, hogy Kazanyban harminc ország képviselteti magát a BRICS tagjain kívül. Mind a harmincan jelezték, hogy szeretnének a BRICS tagjává válni.

A BRICS-ben nemzeti valutákban számolódik el a kereskedelmi forgalom 65 százaléka. Harminc százalék alá csökkent az amerikai dollárban és az euróban történő értékkiegyenlítés.

A nemzeti valuta-mechanizmust tovább akarják erősíteni a dollár rovására, egyidejűleg pedig dolgoznak a közös valutarendszer létrehozásán. A „Globális Dél”, ahogyan a feltörekvő országokat hívják, azért választja ezt az utat, mert az amerikai ellenőrzés alatt álló Nemzetközi Valutaalapban (IMF) nem tudnak labdába rúgni, emiatt pedig alárendelődnek az amerikai érdekeknek.

Mára a BRICS-ben tömörülő Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika, Egyiptom, Irán, Etiópia, Egyesült Arab Emírségek vált a világgazdaság hajtóerejévé. Gazdasági növekedésük 2024-2025-ben 4,4 százalékosnak ígérkezik, míg a Hetek Csoportját (G7) képező Egyesült Államok, Kanada, Japán, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország várhatóan csak 1,7 százalékkal növekszik majd.

Növekvő tendenciát mutat a BRICS világgazdasági termelésből való, jelenleg 36,7 százalékos részesedése is.

Noha a BRICS elsődlegesen a szuverén gazdasági együttműködésre született, gyorsan bebizonyosodott, a fejlődés meggyorsítása nem csak a nyugati, főleg az amerikai hegemóniától való megszabaduláson múlik, hanem az egymás közti kapcsolatuk útjában álló olyan akadályok elhárításán is, mint amilyenek például a határviták. Kína és India most megállapodott himalájai határában.

Oroszország és Kína lépéseket tesz a vízumkényszer feloldására.

Kína és Oroszország viszonya meghatározó a BRICS kívánta egyenjogú nemzetközi rend megteremtése szempontjából. Ezért különösen fontos idézni vezetőik Kazanyban elhangzott kijelentését. Hszi Csin-ping a következőket mondta: „A világ egy évszázada nem látott mélyreható változáson megy keresztül, a nemzetközi helyzet kaotikus és összekuszált. De Peking stratégiai partnersége Moszkvával a stabilitást erősítette az elmúlt évszázad legjelentősebb változásai, és a káosz közepette is”. Hszi „kedves barátjaként” üdvözölte Putyint, és azt mondta neki, hogy a két országot „mély barátság” köti össze.

Putyin pedig azt mondta, hogy az orosz-kínai viszony „követendő modell a modern világ számára”.

Narenda Modi indiai miniszterelnökkel különösen sok szó esett az orosz-indiai védelmi együttműködésről. Iránnal a katonai együttműködésre is kiterjedő átfogó stratégiai partneri szerződést készül kötni Oroszország. Dél-Afrika elnökével, Cyril Ramaphosával az afrikai együttműködés kapott különösen nagy hangsúlyt. Orosz-afrikai partneri fórumot rendeznek Szocsiban november 9-10. között.

A kazanyi csúcson részt vesz António Guterres ENSZ-főtitkár is, akinek szóvivője azzal indokolta odautazását, hogy „Az ENSZ munkája szempontjából nagy fontosságú összejövetelről van szó, hiszen a BRICS országai az emberiség csaknem felét képviselik”.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelezte a kazanyi csúcs előtt, hogy Oroszország az ENSZ tervezett reformja keretében a Biztonsági Tanácsban állandó tagságot kíván biztosítani Indiának, Brazíliának, és Afrikának. Moszkva elutasítja, hogy a testületben a jelenlegieken kívül más nyugati államok is helyet kapjanak.+++

Kiadta: Magyar Békekör