Atlantista elnök: a felelős döntés a népakarat teljes figyelmen kívül hagyása

“Felelős döntés” meghozatalára szólította fel Hollandia kormányát Petro Porosenko ukrán elnök. Hollandia volt az egyetlen uniós tagállam, ahol a nép dönthetett az ukrán társulási egyezményről – az ukrán vezető szerint azonban a referendum eredményét figyelmen kívül kell hagyni.

Szombaton az ukrán elnök sajtószolgálata egy közleményt jelentetett meg, mely szerint Porosenko személyesen találkozott Mark Rutte holland kormányfővel, a Varsóban tartott NATO-csúcstalálkozó idején.

“Az államfő sürgette a holland felet, hogy felelős döntést hozzon az Európai Unió és Ukrajna közti társulási egyezménnyel kapcsolatban. Az elnök úgy gondolja, Hollandia miniszterelnöke az ukránok vízummentességének megadása érdekében is közbenjár majd.”

Az Európai Unió 2014-ben írt alá társulási egyezményt Ukrajnával, miután Ukrajna éléről egy puccs során eltávolították azt a kormányt, ami 2013 szeptemberében nem írta alá a társulási egyezményt, ehelyett bejelentette, hogy az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz csatlakozna.

Miután Viktor Janukovics 2013 szeptemberében nem írta alá az egyezményt és korábbi tervekkel ellentétben mégsem vett részt az EU csúcstalálkozóján, novemberben civil szervezetek EU-párti kormányellenes tüntetéseket kezdtek Kijevben. A megmozdulásokra rákapcsolódott a szélsőjobboldal, majd kiterjedt utcai összecsapások zajlottak, melynek során több mint kétszáz rendőr és tüntető vesztette életét. 2014 februárjára felállt az új kormány, ami aláírta az Európai Unióval a társulási egyezményt.

2016 áprilisában az EU 28 tagállama közül egyedülálló módon Hollandia népszavazást tartott a társulási egyezmény ratifikálásáról. Ezen a referendumon a lakosság többsége elutasította az egyezményt – a kormány azonban visszautasította az ellenzék azon javaslatát, miszerint a népakarat miatt vissza kell vonni a társulási egyezmény törvénybe iktatását. Petro Porosenko ukrán elnök korábban már számos alkalommal nyilvánosan kijelentette, hogy szerinte egy népszavazás eredménye nincs összefüggésben azzal, hogy utána az európai ország kormánya milyen döntést hoz.

http://www.hidfo.ru/2016/07/atlantista-elnok-a-felelos-dontes-a-nepakarat-teljes-figyelmen-kivul-hagyasa/

Külügyminiszter: a NATO-nak szüksége van az ukrán NATO-tagságra

Az észak-atlanti szövetség mindinkább meggyőződéssel vallja, hogy Ukrajna NATO-tagságára szükség van – mondta Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter.

2014-ben Ukrajna feladta nem-elkötelezett státuszát, ezzel megkezdte a NATO-csatlakozás előkészítését. 2015 szeptemberében Petro Porosenko ukrán elnök elfogadta az új katonai doktrínát, mely előírja, hogy az ukrán fegyveres erők legkésőbb 2020-ig meg kell feleljenek a NATO-standardnak.

Waszczykowski a Varsóban tartott csúcstalálkozó tárgyalásai közt kijelentette, hogy Ukrajna NATO-tagsága egy belső tárgyalási folyamat részét képezi, és a tagállamok vezetői mindinkább meg vannak győződve arról, hogy szükség van az ukrán NATO-tagságra.

2016 februárjában Petro Porosenko aláírta a NATO és Ukrajna közti, 2016-ra vonatkozó együttműködési egyezményt, amely meghatározta az ukrán “partnerség” főbb célkitűzéseit. Az együttműködési program kiterjed többek közt a terrorizmus elleni fellépésre, és az ukrán kormány következetesen “terrorellenes műveletként” hivatkozik a kisebbségek önrendelkezési törekvéseinek elfojtására, ezáltal nyitva hagyva a NATO-beavatkozás lehetőségét Ukrajna és Oroszország határán.


http://www.hidfo.ru/2016/07/kulugyminiszter-a-nato-nak-szuksege-van-az-ukran-nato-tagsagra/

Az USA beavatkozik a Hegyi-Karabah konfliktusba

Az Egyesült Államok EBESZ Minszk Csoportjának társelnöke, James Warlick szombaton kijelentette; az USA készen áll arra, hogy “segítsen a Hegyi-Karabah konfliktus megoldásában”.

Hegyi-Karabah egy többségében örmények által lakott, Azerbajdzsántól elszakadó régió, ahol napokkal azt követően újult ki a fegyveres konfliktus, hogy Szíriában sikerült megállapodásra jutni a tűzszünettel kapcsolatban. A szíriai rendezés megkezdését követően Törökország és Azerbajdzsán katonai megállapodást írt alá, majd a fegyveres konfliktus kiújulását követően azeri katonai delegáció látogatott Brüsszelbe, ahol tárgyalásokat kezdtek a NATO képviselőivel.

A Varsóban zajló NATO-csúcstalálkozón Örményország és Azerbajdzsán elnöke – két külön tárgyaláson – személyes megbeszélést folytatnak John Kerry amerikai külügyminiszterrel. A közlemény szerint az USA “készen áll segítséget nyújtani”.

A kérdéses terület megközelítőleg 10570 kilométerre található az Amerikai Egyesült Államok határaitól, és a konfliktusban érintett egyik fél (Örményország) az Eurázsiai Gazdasági Unió, valamint a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének tagállama. A konfliktusban érintett másik fél pedig egy rivális nagyhatalom határvonalán elhelyezkedő NATO-tagjelölt ország.


http://www.hidfo.ru/2016/07/az-usa-beavatkozik-a-hegyi-karabah-konfliktusba/