Újjáéledő török imperializmus? Erdogan katonai bázist létesítene Katarban

Recep Tayyip Erdogan török elnök Dohában tett látogatása során kijelentette, hogy országa katonai bázist létesítene Katar területén. A török terjeszkedés azonban a térség gazdaságában is intenzívebbé válik.

Mivel a bejelentést Irán mint a török geopolitikai terjeszkedés kezdeményezését értékeli saját közvetlen érdekövezetében, a Törökország és a Szíriában működő radikális iszlamista terrorszervezetek közötti együttműködés kérdésében eddig semleges álláspontra helyezkedő iráni vezetés nem késett sokat a válasszal. A bejelentés után az iráni állami média most elsőízben számolt be alapos részletességgel a török politikai elit – pontosabban az Erdogan-család – és az Iszlám Állam közötti kapcsolatok eddig nyilvánosságra került bizonyítékairól.

A török terjeszkedés azonban nemcsak Irán, hanem a térségben katonai erőt állomásoztató USA és Franciaország érdekeivel sincs összhangban.

Erdogan egy olyan cseppfolyós-földgáz elosztóterminál megépítésének tervéről is beszélt, amely a katari gázt hajóval a török területre eljuttatva lefejtő és továbbító állomásként funkcionálna, kiváltva ezzel a napokban felfüggesztett orosz-török gázvezeték projekt alternatíváját. Továbbra is kérdés azonban, hogy a terminál esetleges realizálásáig az elkövetkező éveket milyen energiapolitikai változások jellemzik a térségben, emellett, hogy a Katarral kimondottan ellenséges viszonyt ápoló Egyiptom engedélyezné-e az onnan származó gáz transzportvolumenének további növekedését az állami felügyelet alatt álló Szuezi-csatornán keresztül, miközben Egyiptom maga is kiaknázatlan gázlelőhelyeinek infrastrukturális feltárását szorgalmazza.

Az Egyiptom és Katar közötti kapcsolatok megromlása annak köszönhető, hogy a földgázban gazdag miniállam a Muszlim Testvériség elnevezésű szervezet, valamint annak Szíria és Egyiptom területén működő szélsőséges fegyveres terrorista szárnyainak legnagyobb támogatója. A szervezet egyiptomi politikai életből való eltávolítása pedig a katari politikai érdekérvényesítés ellehetetlenítését folytató Szaúd-Arábia támogatására talált.

A gázszállítás kérdését minden bizonnyal az fogja eldönteni, hogy Franciaország hajlandó-e gazdasági érdekeltségeit Katarral kapcsolatban saját és az Európai Unió biztonságpolitikai érdekeinek alárendelni. Ebben az esetben a katari cseppfolyós gáz kitermelésében résztvevő francia cégek Iránban nyerhetnek kárpótlást a Teheránt érintő szankciók közeli feloldása után – emellett az észak-afrikai régió egyik hatalmi pólusát képviselő Algéria piaci lehetőségei a francia területre irányuló gázexport tekintetében jelentősen megnőnének.


http://www.hidfo.ru/2015/12/ujjaeledo-torok-imperializmus-erdogan-katonai-bazist-letesitene-katarban/

Mi váltotta ki Washington haragját Bassár el-Aszad szír elnök ellen

A történelemet meghatározó események valódi okait a politikusok nem szokták a nyílvánosság elé tárni. Politikai döntéseik igazolására, a közvélemény megdolgozására mindig találnak hangzatos érveket, de az igazi okokat legtöbbször máshol kell keresni.

Mitől lett Aszad a Washington számára a Közel-kelet leváltandó diktátora? Az események kezdetéhez kicsit vissza kell menni az időben. 2009-ben Katarban felmerült egy csővezeték terve,amely a Perzsa-öböl menti, amerika barát országok nyersolaját juttatná el Európába.

Ez a vezeték Irán kikerülésével Szírián keresztül szállíthatta volna az olajat. Ez a terv az Európába irányuló orosz földgáz és kőolaj háttérbe szorítása miatt született. Aszad, az Oroszországgal hagyományosan jó kapcsolatokat ápoló Szíria elnöke, azonban keresztül húzta Washington terveit, mivel nem engedélyezte országában ennek megépítését. Washingtonban ekkor döntötték el, hogy Aszadot el kell távolítani a hatalomból. Ezt egy Irakihoz hasonló katonai beavatkozással az orosz háttér miatt nem lehetett megtenni, ezért belülről kezdték bomlasztani Aszad uralmát,

A különböző ideológiákat és különböző célokat valló, demokratikus ellenzéknek kikiálltott iszlamista csoprtokat pénzzel, fegyverrel kezdték támogatni, ami elvezetett a szíriai polgárháborúhoz.

2013 őszén odáig fajult a dolog, hogy egy Damaszkuszban történt máig tisztázatlan vegyifegyver támadás után amerika Aszadot tette felelőssé több száz civil halottért. Obama a demokrácia védelmezésére felhatalmazást kapott a kongresszustól az Asszad rezsim bombázására, de ez az utólsó pillanatokban mégis elmaradt. A szíriai partok közelében állomásozó amerikai hajók visszavonultak. (Rossz nyelvek szerint a támadás elkezdődött, de az oroszok minden Szíriára kilőtt rakétát még a tenger felett megsemmísítettek)

Az utóbbi években még bejött a képbe az Iszlám Állam. Elfoglalták a polgárháborúan meggyengült Szíria olajlétesítményeit, a kitermelt olajat Törökörszágon keresztül értékesítették, amit Ankara csak a washingtoni csúcsvezetők hallgatólagos beleegyezésével végezhetett. Ha az orosz titkosszolgálat fel tudta fedni az Iszlám Államot éltető olaj útját, valószínű, hogy ez a CIA előtt sem titok. Az Iszlám Állam Törökorszába irányuló olajszállításainak útvonala.

Oroszország saját érdekeit védi Aszad támogatásával és az Iszlám Állam olajkereskedelmének szétverésével.

Szíriában most két nagyhatalom feszül egymásnak a terület feletti befolyás megszerzéséért, aminek hátterében az olaj áll. Washington a világ több területére igyekszik befolyását kiterjeszteni. Ezt a célt most nem nyílt katonai beavatkozással, hanem a kiszemelt államok stabilitásának felborításával, a belső ellenzék támogatásával igyekeszik elérni. Néhány kép a demokrácia terjesztésének a következményeiről:

http://www.whatdoesitmean.com/index1953.htm
(kím)

Lavrov-Kerry: le kell zárni a török-szír és a török-iraki határt

Elsősorban az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista terrorszervezet elleni harcról tárgyalt Szergej Lavrov orosz és John Kerry amerikai külügyminiszter Belgrádban csütörtökön este. A B92 belgrádi televízió pénteken idézte Szergej Lavrovot, aki szerint egyetértettek abban, hogy elengedhetetlen a török-szír és a török-iraki határ lezárása.

Az orosz külügyminiszter elmondása szerint az amerikaiak is megértik, hogy a határok lezárására szükség van, hogy a kurdok ebben, valamint az IÁ elleni harcban is szövetségesei az Egyesült Államoknak és számos európai országnak, de ilyen lépésre csak közös erőfeszítéssel van lehetőség.

Szó volt arról is, hogy kit kell terroristának tekinteni – mondta Lavrov, hozzátéve, hogy ebben a témában eltérnek a vélemények. Meg kell viszont tenni mindent – folytatta -, hogy Staffan de Mistura, az ENSZ szíriai különmegbízottja minden segítséget megkapjon a szíriai ellenzéki küldöttség megalakításához. “Elmondtuk, hogy kiket szeretnénk a delegációban látni a terroristák és a szélsőségesek kivételével. Az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia is megtette saját javaslatait” – tette hozzá.

A brit légicsapásokkal kapcsolatban Lavrov kifejtette, hogy minden ilyen támadásnak a nemzetközi jogon kell alapulnia, azaz vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsa vagy a szíriai kormány egyetértése szükséges hozzá. John Kerry az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Miniszteri Tanácsának kétnapos konferenciáján csütörtökön azt is kifejtette, hogy szíriai vagy arab szárazföldi csapatokra van szükség az Iszlám Állam elleni harcban, mert a terrorszervezetet a levegőből nem lehet legyőzni. Szerinte akár néhány hónap alatt is legyőzhető lenne a terrorszervezet, ha fegyverszünetet kötne a szíriai kormány és a felkelők mérsékelt csoportja. Mint mondta, a fegyverszünet mellett politikai átmenetre is szükség lenne, amely előmozdítaná az IÁ elleni összefogást.
(MTI)

2100 katona: “így tettek csúnyán keresztbe az oroszoknak”

Több megfigyelő Montenegrót kis balkáni bűnbarlangnak tartja, amely csupán 2100 katonát tart fegyverben. Mi van a meglepő döntés mögött, miért kellett hát meghívni az országot akkor a NATO keretei közé, amikor ráadásul a helyi lakosság lagalább fele ellenzi a belépést?

Az Észak-Atlanti Szövetség eheti külügyminiszteri értekezletén meghívta Montenegrót a tagjai közé. Ezzel a NATO ellenőrizné a teljes észak mediterrán partszakaszt Portugáliától Törökországig – egy kis, 20 kilométeres bosnyák partszakasz kivételével. A volt Jugoszlávia tagjaként Bosznia-Hercegovina egyébként szintén a NATO tagja szeretne lenni.

Montenegro meghívása a katonai szervezetbe egy geopolitikai döntés, az ország a demokratikus- illetve jogállami kritériumoknak éppen úgy nem felel meg, mint amikor 2009-ben Albániát a sorai közé fogadta a szervezet.

A Djukanovics klán

Az országot negyed százada vezető Djukanovics miniszterelnök több megfigyelő szerint is maffia-módszerekkel kormányoz, a családtagjai bebetonozottan kulcspozíciókat ellenőriznek. Az olasz hatóságok jelenleg is vizsgálatot folyatnak ellene korábban elkövetett nagyszabású cigaretta-csempészés gyanújával. Az oknyomozó újságírók az országban veszélyben élnek, rendszeresek a tettleges incidensek ellenük, sőt 2004-ben a ’Dan’ nevű újság főszerkesztője gyilkosság áldozata lett.

Egy időben Djukanovics szoros kapcsolatot ápolt Moszvával és Montenegróban 70 ezer orosz vásárolt is ingatlant. 2013-ig több mint egymilliárd dollárt fektettek be orosz üzletemberek, elsősorban a turizmusba és az ingatlanüzletbe. De ez nem volt elég az ország pénzügyeinek víz fölött tartásához, ezért az utóbbi időszakban a kormány mindent megtett a nyugati perspektíva erősítésére.

A társadalom viszont közben forrong a jogállami visszaélések miatt, több utcai tüntetés is kirobbant az elmúlt hónapokban. Mi több, a 620 000 lakosú kis országban csupán a lakosság fele támogatja a NATO-belépést, különösen a szerb etnikumú lakosság utasítja el a csatlakozást.

Ingerült Moszkva

A mindössze 2100 katonát fegyverben tartó ország felvétele egyben nyílt üzenet Moszkva felé, hogy a NATO nem ad vétójogot az oroszoknak egy harmadik ország belépésekor. Oroszország számára mindenesetre rossz időzítéssel jött ez a meghívó. A török-orosz kapcsolatok megrendülése miatt felfüggesztett Török Áramlat gázvezeték csökkenti Moszkva befolyását az általa stratégiai fontosságúnak tekintett Balkánon.

Konsztantyin Koszacsov, az orosz felsőház külügyi bizottságának elnöke kijelentette, hogy Európa kollektív biztonsága szempontjából visszalépést jelent Montenegró csatlakozása a NATO-hoz. Az orosz politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a NATO-csatlakozásról Montenegróban sincs konszenzus. Ezt az álláspontot Montenegró jelenlegi vezetése kényszerítette rá a lakosságra. Ugyanez történt Grúziában Mihail Szaakasvili és Ukrajnában Viktor Juscsenko idején. Hol vannak most ezek a vezetők? – firtatta Koszacsov.

Véget vetni a geopolitikai vákuumnak

A Nyugat növekvő figyelme a balkáni térség irányába nemcsak Görögország megrendülésének köszönhető. Törökország és Szaúd-Arábia is egyre próbálja erősíti befolyását a térségben, amelyre a Nyugatnak reagálnia kellett.

Bár a Nyugat-Balkán országai csatlakozni kívánnak az EU-hoz, annak bővítése azonban Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerint a következő négy évben nem várható. A görög válság további óvatosságra intheti az EU tagállamokat, ami rossz hír lehet a növekvő gazdasági és politikai feszültséggel szembesülő nyugat-balkáni országoknak. A Nyugat katonai szervezete viszont most határozott lépést tett a Balkánon, amely üzenetértékkel bír Moszkvától Rijádig.
(Forrás:privatbankar)

Levél íródott Kardigan szultánnak

Haider al-Abádi iraki miniszterelnök nem kisebb dolgot mondott tegnap az “Al-Arabiya” televíziós csatornának, mint: “minden az iraki kormány kérése és akarata ellenére országunk területére érkező külföldi katonát agresszornak tekintünk!”

Mondta ezt annak apropoján, hogy a világ elsőszámú latorállama-az USA-egyik Steve Warren nevű ezredese bejelentette: az USA százfős különleges amerikai katonai kontingest kíván Irakba telepíteni. Állítólag az ISIS ellen.

Szíriában tovább keseríti a dzsihadista mészárosgyükelekezet létét az orosz légierő és a szír hadsereg.

A Latakia tartomány északkeleti részén fekvő Yamada város kórháza is megtelt sebesült férgekkel. Ami számukra rendkívül komoly gond, hiszen már nem tudnak szabadon átjutni Törökországba magukat gyógyíttatni, hiszen a határtérség izolálása a török hátországtól ezen a szakaszon már megtörtént.

Ezen túlmenően is nagy a baj! A dzsihadisták nem képesek evakuálni famíliáikat a határ túloldalára. Nincs más segítség mint a fohász Allahhoz! Pedig nyafognak Ankarának, hogy segítsen!-de az nem egy egyszerű dolog. Így aztán fölütötte fejét a fejetlenség latoréknál! Zuhan a morál a csalódottság és a folyamatos katonai csapások miatt!

Különben is Kardigan szultánnak levele érkezik a napokban. Doni kozákok írták. “Ne félj tőlünk szultán!”-kezdéssel. Meg is zenésítették!

Alább az élvezhetőbb “alapanyag”:

Őfelsége II. Erzsébet…stb. légiereje sem szakítja meg magát a nagy ISIS-elleni háborúban. Mint ahogyan a franciák sem tépik az istrángot! Az elmúlt 24 órában meglehetősen spóroltak a kerozinnal.

Bizonyos elemzők pedig kezdik feszegetni a kérdést, hogy vajon mi lesz majd az Észak-afrikai-főként a líbiai ISIS-sel?! Amit ugye ezen harciaskodó szövetségesek szültek a világra. Akik most ott lábatlankodbnak Szíriában az orosz erők árnyékában, miközben művük eredménye Líbiában egyre sikeresebb. Többen is firtatják, hogy Albion és Gallia miért nem ott…?

http://www.balrad.com/2015/12/04/level-irodott-kardigan-szultannak/