A vér szagára ráérzett, a könnyű és finom prédára rászokott ragadozó miért hagyná el a vadászterületet, ahol csak falnia kell? Mindössze árnyékba húzódik a tűző nap elől. A csorda odahordja elé a prédát!

Tiborcz egy volt üzlettársa révén a közbeszerzések közelében maradt?

Nagyon úgy fest, hogy Tiborcz István bár formálisan lelépett a közbeszerzési pénzekre hajtó cégekből, egyik korábbi legszorosabb üzlettársa azonban szorgalmasan nyeri a közbeszerzési páyázatokat.

Bár Orbán Viktor veje tavaly kiszállt minden olyan cégéből, amely közbeszerzéseken indult, nem került messze a húsosfazéktól, nagyon úgy néz ki, mintha egy hozzá szorosan kötődő üzletember és vállalata lépett volna a helyére. Egyik legszorosabb korábbi üzleti partnerének cége az utóbbi hónapokban ugyanis több értékes, illetve fontos állami megbízáshoz is jutott – írja a 444.hu. Hamar Endre Eupro nevű cége tavaly nyáron az elsők között nyert 100 százalékos támogatást az új uniós költségvetési ciklus forrásaiból. A cég több mint 141 millió forintot kap arra, hogy segítse a kormányt a rugalmas foglalkoztatás elterjesztésében.

Tavaly ősszel a Széchenyi Programirodától is kaptak egy több mint 12 milliós megbízást közbeszerzések minőségellenőrzésére. Legutóbb pedig decemberben nyerték el a Központi Okos Mérés (KOM) Zrt. egyik pályázatát. A Központi Okos Mérés Zrt. egy legalább tízezer háztartásra kiterjedő mintaprojektbe kezd, amelyben uniós forrásból okos mérőkre cserélik le a villany-, víz- és gázórákat, amelyekkel színvonalasabbá és gazdaságosabbá lehet tenni ezeket a szolgáltatásokat. A nagy munkák nyerteseit egyelőre nem hirdették ki, de az már biztos, hogy a Hamar résztulajdonában álló Eupro Projektmenedzsment Kft. előkészítőként és tanácsadóként dolgozik majd a projektben.

Az ugyanabba a középiskolába járó Hamar és Tiborcz 2011 januárjában közösen alapítottak tanácsadó vállalkozást. Hamar 2013-ban kiszállt a cégből, de továbbra is üzleti kapcsolatban maradtak. A LED-lámpás beruházásokkal nevet szerzett Elios Innovatívban például a résztulajdonos céget Tiborcz István Hamar Endrétől vásárolta. Ugyancsak Hamartól került Tiborczhoz egy a közszolgálati egyetem építésében résztvevő építőipari cég. Egy italkereskedelemre létrejött cégben pedig az igazgatósági poszton váltották egymást. A turai kastély adás-vételében is együttműködtek: a kastély megvásárlásánál Hamar Endre ügyvédi irodája járt el, a kastélyt megvásárló cég alapításához pedig Tiborcz István fizette be az illetéket.

Hamar Endrének és Sistrade nevű cégének fontos szerepe volt azoknál a közvilágítás-korszerűsítési beruházásoknál is, amelyeket az elmúlt években az Elios sok esetben versenytárs nélkül nyert el. Korábban bemutattuk, a Sistrade Kft. legalább tíz olyan városbankészítette elő a LED-es lámpacseréket, ahol később az Elios nyert. Hamar nemcsak az előkészítést végző Sistrade-nek, hanem a Green Investments Kft-n keresztül 2014 áprilisáig a megbízásokat elnyerő Eliosnak is résztulajdonosa volt.
(HVG)

Gondolat-bűncselekmény: hatósági zaklatás egy Facebook-hozzászólás miatt

Nyugati értékek? Szólásszabadság? Internetes véleménynyilvánítás miatt látogattak meg rendőrök olyan kommentelőket, akik kritizálták a kormány bevándorlás-politikáját.

Több mint ezer migránst akart letelepíteni a kormány egy hollandiai faluban, emiatt a helyi lakosok tüntettek, majd az online közösségi médiában kritizálták a kormány tervezett intézkedését. Meglepetésükre rendőrök kopogtak be az otthonukba, és felszólították őket a hozzászólásaik eltávolítására.

Január elején Kaatsheuvel és Sliedrecht területén kezdődtek tüntetések több száz fő részvételével, miután Hollandia kormánya bejelentette, hogy 1200 észak-afrikai és közel-keleti migránst akar letelepíteni a környéken kialakított menekülttáborokban. A helyi lakosok a bejelentést követően “Nemet mondunk a bevándorlókra” és “Nem tartoztok ide” feliratú plakátokkal tartottak demonstrációkat. A megmozdulások után a kormány rendőröket küldött azoknak a lakcímére, akik részt vettek a kormányellenes tüntetésen – emellett kiderült, hogy online közösségi médiafelületeken regisztrált fiókjaikat is megfigyelik. A Russia Today hírügynökségnek interjút adott a kormányellenes tüntetések egy résztvevője, aki elmondta, hogy a demonstrációk után aktívan részt vett a közösségi médiában a menekülttáborokról zajló vitákban, több hozzászólást tett közzé a Facebookon a témával kapcsolatban. Később rendőrök keresték fel a saját otthonában, és kiderült, hogy a menekülttábor kapcsán írt hozzászólása miatt jöttek ki. Miután a magánszemély beleegyezett, hogy eltávolítja a Facebookon közzétett véleményeit és készült volna azokat utólag törölni, a hozzászólásait már valaki eltávolította. Az interjú során elmondta; máig nem tudja, hogy ezeket a kommenteket a rendőrség, vagy a Facebook tüntette el.

A rendőrség szóvivője megerősítette, hogy történtek ilyen esetek, valóban felkeresték otthonaikban a tüntetés résztvevőit, és felszólították őket a kommentárok eltávolítására. Ugyanakkor hozzátette, hogy ez az eljárás egy “szokatlan gyakorlat”, de a rendőrség a továbbiakban is fenntartja a jogot arra vonatkozóan, hogy figyelemmel kísérje az online közösségi médiában közzétett véleményeket.

A térségi sajtóban már éles reakciókat váltott ki a szokatlan történés. Robin Tillbrook, az Angol Demokraták párt vezetője kijelentette, hogy elítéli a holland hatóságok által alkalmazott gyakorlatot. “Elhallgattatni az embereket egy teljességgel antidemokratikus és valószínűleg illegális megközelítés. Ez semmi egyébnek nem minősíthető, mint olyan emberek elleni hatósági zaklatásnak, akik megelégelték a migránsok érkezésével kialakult helyzetet.” A dán De Volkskrant eközben arról számol be, hogy a migránsok egyébként is egyre többen önként elhagyják Hollandiát, mert csalódtak az ország menekültügyi rendszerében. A lap szerint év végén háromezer menedékkérő hagyta el az országot, mert túl sokat kellett várniuk az eljárás lefolytatására, és “nem kaptak garanciákat arra vonatkozóan, hogy később a családjuk is utánuk jöhet”.


http://www.hidfo.ru/2016/01/gondolat-buncselekmeny-hatosagi-zaklatas-egy-facebook-hozzaszolas-miatt/

Nyikolaj Patrusev – a konfliktust az Egyesült Államok kezdeményezte

Az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának titkára nem nyilatkozik gyakran a médiának, ezért Nyikolaj Patrusev megnyilvánulásai mindig különös súllyal esnek latba, melyre minden politikus és geopolitikai elemző odafigyel. Patrusev a héten a Moszkovszkij Komszomolec napilapnak és az AP nemzetközi hírügynökségnek is nyilatkozott. Az interjúk során az ukrán és a szír helyzetről beszélt, valamint Oroszország és az USA ellentéteinek eredendő okairól fejtette ki véleményét.

“A Donyecket és Luganszkot képviselő megbízottakkal való közvetlen párbeszéd helyett az ukrán fél a régiót teljes blokád alá vette” – mondta Patrusev, “és ez a helyi lakosokra mért súlyos csapást jelent, mert Kijev megvonta a nyugdíjak és egyéb szociális juttatások fizetését, és blokkolja a banki szolgáltatások üzemeltetését. Ezzel éhezésre ítélik az embereket, akik egyébként ukrán útlevéllel rendelkeznek.”

Patrusev szerint az orosz diplomácia álláspontja, hogy “Ukrajna egységes államalakulatként való megőrzésében és nem szétszakításában érdekelt” és “a kérdés az, hogy a kijevi vezetés részéről ugyanez az elkötelezettség fennáll-e vagy sem… Az ukrán vezetés jelenleg az Egyesült Államok bábjaiból áll, akik valaki más akaratát teljesítik, eltávolítva ezzel Ukrajnát Oroszországtól. Egy ilyen politikának nincs jövője. Ha nem adják fel időben ezt a törekvést, akkor az Ukrajna teljes gazdasági összeomlásához és területi széteséséhez fog vezetni”.

Az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára ugyanakkor világosan kifejezve fogalmazta meg, hogy “a jelenlegi konfliktust az Egyesült Államok kezdeményezte. Európa pedig aláveti magát az akaratának, és Washington gyakorlottan használja ki a NATO keleti szárnyán fekvő országok oroszellenes beállítottságát annak érdekében, hogy a túlságosan függetlenedő NATO tagállamokat, Franciaországot, Németországot és Olaszországot semlegesítse.”

A nyilatkozat alátámasztja azt a feltételezést, hogy az orosz vezetés régóta tisztában van azzal az atlanti blokk részéről történt irányváltással, amely Ukrajna felosztásával próbálja megadni a kereteit egy a Balti-tengertől a Fekete-tengerig terjedő oroszellenes katonai-gazdasági jellegű egységtömörülésnek. Ez a művelet a politikai és gazdasági diplomácia szintjén 2015/2016 fordulóján magasabb fokozatba kapcsolt, amely egyidejűleg folyik a nyugati tengely angol nyelvhasználati területeit lefedő társadalmak közvéleményének előkondicionálásával. A világ jelenleg legnépszerűbb, az angol nyelvi beágyazottsággal rendelkező területeken (Észak-Amerika, India, Anglia, Fülöp-szigetek, Ausztrália) legszélesebb körben sugárzott új televíziós sorozata, a Hillary Clinton személyiségét külsőleg és dramaturgiailag leképező Madam Secretary december-január időszakra eső epizódjaiban Ukrajna felosztása megtörténik. A Petro Porosenko ukrán elnök személyét szimbolizáló Michael Bozik nevű karakter képét az amerikai producerek az eddigi részekkel ellentétben a legsötétebb színben tüntetik fel és előrevetítik elkerülhetetlen végzetét.

Amennyiben ez a folyamat a valóságban is realizálódik, az újabb geopolitikai bizonyíték lesz arra nézve, hogy a globális hegemónia megőrzése érdekében az USA csak pillanatnyi érdekszövetség halmazokat képez, és nem tud olyan hiteles hosszú távú stratégiát felmutatni, amely a nemzetközi közösség tagcsoportjainak valós érdekegyezésén alapul.

Nyikolaj Patrusev szerint a hegemónia megőrzésének érdekében Washington célja, hogy amennyire csak lehetséges, gyengítse Oroszországot, és “ebbe az Oroszországi Föderáció területi egységének megbontására irányuló tevékenység is beletartozik. Washington, ha kell, kész a katalizátor szerepét betölteni egy ilyen folyamatban….amely hozzáférést biztosítana az Egyesült Államok számára ahhoz a mérhetetlenül gazdag természeti erőforrás rendszerhez, amely felett megítélése szerint Oroszország érdemtelenül rendelkezik.”
http://www.hidfo.ru/2016/01/nyikolaj-patrusev-a-konfliktust-az-egyesult-allamok-kezdemenyezte/

Kardigan Keresztapu küldi a gyorssegélyt

Szíria Aleppo tartományának északnyugati határvidékére be tudott surranni mintegy 120 “dzsihadmobil” Törökország felől. Mint a Kardigan-maffia gyorssegélye. A kedvezményezettek ezúttal is az ISIS és a “Dzshabhat en Nusra” banditahordák.

http://www.balrad.com/2016/01/28/kardigan-keresztapu-kuldi-a-gyorssegelyt/

Kezdődhet a vérengzés a magyarok között! KEDVEZŐVÉ VÁLT A JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET a magyarok földönfutóvá tételéhez!

Robbanás előtt: kiszórják a magyar bankok a bedőlt hiteleket

Teljes gőzre kapcsolt a nem teljesítő hitelek értékesítése a régióban, és Magyarországon is éledezni látszik a piac, egyre több nemzetközi alap érdeklődik a bedőlt követelések iránt.

A régiós bankszektor még mindig közel 52 milliárd eurónyi nem teljesítő hitellel rendelkezik, ugyanakkor a nem teljesítő hitelek aránya jellemzően már csökken – hangzott el a Deloitte sajtóeseményén. A magyar nem teljesítő hitelek eladását az MNB új tőkepuffer-előírása, a MARK Zrt. induló tevékenysége és egy törvényi változás is segíti. A devizaárfolyam-kockázatok eltűnése és a moratóriumok hiánya immár a jelzáloghitelek értékesítését is beindíthatja Magyarországon.

Még mindig sok a bedőlt hitel

Egyre aktívabb a régiónk piaca is a nem teljesítő hitelek (NPL) eladása terén, de még nem tartunk ott, ahol Írország vagy Spanyolország, amelyek a legnagyobb NPL-piacnak számítanak Európában. Az értékesítés fellendülését segíti, hogy

pozitív fordulatot vett a makrogazdasági trend a régió országaiban,

csökkenni kezdett az NPL-ráta az egyes bankszektorokban, ami vonzóbbá teszi a belépést a vásárlók számára,

a szabályozók (felügyeletek, jegybankok) egyre több országban többlet-tőke vagy -céltartalék előírással ösztönzik a bankokat rossz hiteleik gyorsított leépítésére,

a bankok jelentős céltartalékokat képeztek mára a hitelekre, és bár jellemzően ma is negatív eredményhatással tudják értékesíteni portfólióikat, hosszabb távon nem nyomasztja tovább mérlegüket és eredményüket, és egyfajta stop lossként megéri túladniuk követeléseiken.

2013-ban még 60 milliárd euró fölötti, 2014 végén 52 milliárd euró volt a nem teljesítő hitelek állománya a régiónkban. A változás jelentős részben annak köszönhető, hogy Romániában 10 milliárd euróról 6 milliárd euróra csökkent az állomány 2014-ben. Magyarországon 6 milliárd euróról van szó. A régió hét legnagyobb bankcsoportja adja az 52 milliárd eurós állomány felét. Jellemző, hogy az alacsonyabb NPL-rátával rendelkező bankok tőkearányos megtérülése (ROE) magasabb, és drága mulatság számukra, ha sokáig mérlegükben hagyják ezeket a hiteleket.

Nő az érdeklődés a régió iránt

Elsősorban azért fordulnak a régiónk felé a külföldi alapok, mert hagyományosabb piacaikon visszaestek a hozamok. Jelenleg Romániában, Magyarországon, Szlovéniában vagy Horvátországban átlagosan 15-25 százalékos hozamelvárással lépnek piacra a befektetők. Ez tipikusan az a piac, ahol számít a méret, és előnyben vannak az egyes piacokra az elsők között belépő befektetők is. Miután beléptek a piacra és megismerkedtek a helyi jogi környezettel, már viszonylag egyszerű számukra a hitelek behajtása.

Az elmúlt három évben a román piac volt a legaktívabb, itt több nagyobb portfóliót is vásároltak befektetők. Az eddigi tapasztalatok szerint elsősorban

az ingatlannal fedezett vállalati hitelekkel és

a fedezetlen fogyasztási hitelekkel

szeretnek foglalkozni az alapok, a reputációs problémák és jogi kockázatok miatt a jelzáloghitelek iránt kisebb az érdeklődés, de éledezik. Apró tesztportfóliókat nézegetnek inkább egyelőre, 2016 második felében vagy 2017 elején azonban már nagyobb jelzáloghitel-portfóliók is gazdát cserélhetnek – mondta Bíró Balázs, a Deloitte Zrt. partnere. Minimum 15-30 millió eurós tranzakcióméret (ár) mellett szoktak beszállni a befektetők, ami ennél egy nagyságrenddel magasabb hitelállományt feltételez.

A jogszabályi környezet most már támogató

Erdős Gábor, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda irodavezető ügyvédje szerint három nagy változás is segíti Magyarországon a bedőlt banki hitelek piacát:

1. A Magyar Nemzeti Bank november 16-án jelentette be, hogy 2017. január 1-jétől rendszerkockázati tőkepuffert írt elő azon projekthitelek után a bankok számára, amelyeket nem sikerül kitisztítaniuk mérlegükből.

2. Az aktívabb tevékenységét ezekben mostanában megkezdő MARK Zrt. éppen azért jött létre, hogy a legnagyobb állományt képviselő nem fizető projekthiteleket kivásárolja a bankok mérlegéből. A MARK Zrt. a külföldi befektetők számára érzékeny, vagy nem eléggé mérethatékony portfóliókban lehet igazán aktív, így nem feltétlenül versenytársként lép fel a piaci befektetőkkel szemben.

3. 2015. július 7-e óta a hitelintézeti törvény jogbiztonságot teremtett, a Hpt. 17/a szakasza az MNB jóváhagyása mellett segíti a szerződésállományok átruházását a legalább húsz szerződést vagy 10 milliárd forintnyi tőketartozást tartalmazó követelések esetében. Korábban a szabályozás nehezítette az engedményezést, ugyanis az adós hozzájárulása kellett hozzá, és nem minden biztosíték szállt át automatikusan.

Az elmúlt 12 hónapban 65 milliárd eurónyi, 2008 óta 300 milliárd eurónyi nem teljesítő hitelportfólió eladásában segédkezett a Deloitte. Magyarországon 5-6, a régióban 10-12 folyamatban lévő tranzakcióban vesz részt jelenleg a tanácsadócég.
(portfolio)

Merkel hagyatéka: Európa végnapjairól ír a német sajtó

Angela Merkel politikája katasztrófa szélére sodorta az európai országok együttműködését. A migrációs válság az Európai Unió felépítményének gyengeségeit árulta el, már a német sajtó is az unió széthullását vetíti előre. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint ez lehet a leglátványosabb széthullás az európai szövetségi rendszerek történetében, de nem közvetlenül a bevándorlás okozza az Európai Unió bukását, hanem más, a migráció által felszínre hozott problémák.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung politikai elemzője szerint már nem kérdéses, hogy az Európai Unió darabokra fog hullani, akár az összes többi, a történelem folyamán az európai országok által alkotott szövetségi rendszer. A szakértők mindig az éppen aktuális válsághelyzetből vezetik le ennek lehetőségét – pedig az Európai Unió vesztét nem gazdasági válság, vagy egy migrációs hullám okozza, hanem olyan problémák, melyeket az európai vezetők megpróbáltak elfojtani, de minden egyes válsághelyzet felszínre hozza őket. Berthold Kohler szerint a pénzügyi válság egy tünet volt, de a közös európai fizetőeszköz fenntartásáért folytatott harc valójában nem gazdasági problémák sorozatát jelentette, hanem az európai népek közti különbségek jutottak felszínre, ami politikai ellentétek formájában nehezítette a pénzügyi válság kezelését. Szerinte ugyanez történik a migrációs válság kezelésekor: az egyes európai országok más mentalitással, más kulturális alapok és történelmi tapasztalatok mentén reagálnak a kialakult helyzetre, melyek országonként más és más politikai ideát helyeznek előtérbe. A jéghegy csúcsa, a probléma látható része mindössze annyi, hogy az európai országok nem tudnak megállapodásra jutni a legfontosabb kérdésekben. Az Európai Unió végletesen megosztott, jelenlegi szerkezetében pedig még az országok mérete közti különbség, az országonként eltérő életminőség is hozzáadódik az eltérő nemzeti érdekek előtérbe kerüléséhez. Kohler szerint a migrációs válság felszínre hozta azokat a különbségeket, melyeket felszámolni nem lehet, az európai vezetők emiatt elfojtani próbálták – a kísérlet azonban sikertelenül zárult, ami a kontinens szövetségi rendszerei történetének leglátványosabb széthullásával végződhet.

A szerző rámutat arra, hogy bár Angela Merkelt valamiért az “év emberévé” választotta egy amerikai lap, tevékenysége valójában azt mutatja, hogy az európai országok közti együttműködés holtpontra jutott, és képtelen volt megfogalmazni egy mindenki által elfogadható politikát a migráció vonatkozásában. Az “év embere” Kohler szerint valójában egy “magányos európai”, aki megpróbált keresztülvinni valamit anélkül, hogy arról meghallgatta volna saját népe véleményét, próbálkozása azonban nem belföldön, hanem más országok nemzeti érdekeivel ütközve bukott meg.

Merkel eredeti elgondolása az lett volna, hogy az Európai Unió engedélyezi a bevándorlást, de eközben a schengeni övezet külső határait a tagállamok saját országhatárukként kellett volna ellenőrizzék. Beengedett volna minden bevándorlót Európába, de a schengeni övezet szabályos működése esetén nem érkeztek volna migránsok milliói. Ez az elgondolás elsőként a görögökön bukott meg, amikor Athén úgy döntött, hogy nem védi meg a schengeni övezet határait, ehelyett zsarolási tényezőként kezdi használni a tömeges bevándorlást, és – mint a görög védelmi miniszter mondta – “bevándorlók millióit szabadítják rá Európára”, ha a hitelezők nem engedik el az államadósság nagy részét. A schengeni övezet “pajzsán” keletkezett rés hatására a német kancellár a törökökkel kezdett tárgyalni, abban reménykedve, hogy Törökországban sikerül megállítani a bevándorlást. Ankara azonban szintúgy ráérzett az Európai Unió gyengeségére, és további gazdasági előnyöket kezd megkövetelni az európai vezetőktől, miközben időről időre nagyobb migrációs hullámot indítanak meg Európa felé.

Kohler szerint Merkel elgondolása az lett volna, hogy a külső határok védelme mellett a háborús zónákból érkezőket be kell engedni, és kvótarendszerrel elosztani a tagállamok közt. Mivel sorozatosan hibás válaszokat adott a válság során felmerülő újabb problémákra, az európai országok már nem hallgatnak a német kormányra, hanem országonként helyi szintű válaszokat fogalmaznak meg a válsághelyzetre. Miután Angela Merkel válságkezelési tervei látványos kudarcot vallottak, Németország azt is megmutatta Európa országainak, hogy az integráció a gyakorlatban nem működik, és minden, amit eddig az integráció sikerességéről beszéltek, hazugság volt: a média központi utasítások mentén el kellett hallgassa a migránsok által elkövetett bűncselekményeket, miközben a rendőrség – felsőbb utasításra – nem tartathatja be a törvényeket a migránsokkal, és hosszú éveken át arra volt kényszerítve, hogy meghamisítsa a bűnözési statisztikákat. Az integráció sikeressége hazugság volt, de a hazugság burka átszakadt, és nyilvánosságra jutottak a bevándorlók által elkövetett bűncselekményekre vonatkozó adatok: ismétlődő jelleggel, csoportosan elkövetett nemi erőszak, rablás és testi sértés, amiért éveken át semmilyen büntetést nem kaptak.

Merkel migrációs válság kapcsán tett állásfoglalása belföldön és Európában egyaránt aláásta a német vezető tekintélyét, ami az Európai Unió alapjait rengeti meg. Az Európai Unió létezését ugyanis mindeddig az biztosította, hogy a német politika rátelepedett a tagállamokra, és nem engedte levegőhöz jutni a nemzeti szinten eltérő politikai ideákat. Németország központi szerepét azonban végleg megtörte a migrációs válság, emiatt mindinkább kezd kiütközni, hogy a felszín alatt az európai országok különbözőek, és különböző válaszokat adnak egy-egy adott problémára. Egyetlen tagállam uralmi helyzetéből adódóan maradt eddig életben az Európai Unió. Ennek megtörésével pedig az integráció visszájára fordult – a válsághelyzetek csak katalizátor voltak, melyek felhívták a figyelmet arra, hogy az Európai Uniónak alapjaiba volt kódolva a valóság kizárása, megoldásra törekvés helyett a problémák elfojtása.

http://www.hidfo.ru/2016/01/merkel-hagyateka-europa-vegnapjairol-ir-a-nemet-sajto/

Mindenkit felmentettek a vörösiszap-perben

A Veszprémi Törvényszék első fokon felmentette a vörösiszapper mind a tizenöt vádlottját a halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, a gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése vádja alól.

A perben az ügyészség Magyarország történetének eddigi legsúlyosabb ipari katasztrófájának okozóiként 15 ember ellen emelt vádat, köztük a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. akkori gyárigazgatójától a cég kereskedelmi igazgatóján át a gátőrig mindenkit beleértve, kivéve az iszaptározót korábban ellenőrző zöldhatóságot. A vádirat szerint a katasztrófát a nem megfelelő üzemeltetés, az ellenőrzési és monitoringrendszer hibáinak együttes hatása idézte elő, és az, hogy a hatóságokat és a lakosságot nem értesítették a katasztrófáról, valamint elmulasztották a segítségnyújtást.

A katasztrófa ügyében halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, valamint gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt emeltek vádat 2012. január 19-én.

A büntetőper 2012. szeptember 24-én kezdődött, de a következő évben a büntetőtanács összetételében történt változások miatt kétszer kellett elölről kezdeni, majd három évvel később az ügyészség több ponton módosította a vádat.

Egy évvel a katasztrófa után kiderült, hogy a Magyar Kármentő Alapba (MKA) befizetett mintegy kétmilliárd forint nagy részét nem adták oda a károsultaknak. 2013 augusztusára pedig az is nyilvánosságra került, hogy három évvel a katasztrófa után már az utolsó forintot is felhasználták az alapból – miközben az adományoknak csak egy kisebb részét juttatták el közvetlenül a károsultak.

Amint arról tavaly októberben beszámoltunk, a vörösiszap-pereknek egyébként már rég vége lehetett volna, ha abba a politika nem szólt volna bele.

(HVG)

Bal-Rad komm: Nem kétséges: a helyiek az okai mindennek! Miért laktak ott?! Ezért aztán “…a Magyar Kármentő Alapba (MKA) befizetett mintegy kétmilliárd forint nagy részét nem adták oda a károsultaknak…”

Nem kétséges immáron, hogy Európa egyik legsúlyosabb környezeti katasztrófájából burleszket fabrikált a “magyar” jogszolgáltatás. Tíz ember meghalt 2010 október negyedikén! Egy Zrt-t (!) csak nem lehet elmarasztalni! Döbrögisztán Zrt-ben!

Majd másodfokon bevarrják a gátőrt! Oszt’ jónapot! A cégtulajdonosokat meg majd kártalanítják!

Brutális gyilkosság: a svéd rendőrfőnök a migráns támadó miatt aggódik

Norvégia rendőrfőnöke nem csak az áldozattal, hanem az elkövetővel is együtt érez - írja a Sun. A 15 éves szomáliai menekült halálra késelt egy szociális munkást, a 22 éves Alexandra Mezhert Svédországban.

Az áldozat, Alexandra Mezher és a húga

A támadó miatt aggódik a rendőrfőnök

A nemzeti rendőrfőnök, Dan Eliasson kifejezte részvétét az áldozat családjának, de kijelentette, hogy aggódik amiatt is, hogy "egy magányos fiú hogyan tudott ilyen kegyetlen tettet végrehajtani."

A rendőrfőnök aggódik, min mehetett keresztül az a tinédzser, aki ilyenre vetemedik. "Ki tudja milyen horroron kellett keresztülmennie? Milyen körülmények között nőtt fel? Milyen traumák érték? Az egész migránsválság megmutatja, mennyire igazságtalan az élet a világ egyes tájain" - fogalmazott.

A svéd rendőrfőnök

Megtermett férfiak a kiskorúak szállásán

A Daily Mail azt is megírta, hogy a fiatal lány már korábban is panaszkodott a menekültszállás lakói miatt. Családjának többször elmesélte, hogy az elvileg kiskorúakat elszállásoló táborban, "hatalmas, megtermett férfiak" vannak, többen már huszonévesek. Az édesanyja a sajtónak azt nyilatkozta, a szálláson lakók hazudnak a korukról.

A rendőrség nem tudta száz százalékosan beazonosítani a tettest, de a feltételezések szerint egy 15 éves szomáliai fiú, Juszuf Kalif Nuur követte el a rémtettet.

A menekültszállás, ahol elvileg kiskorúak laknak

"Alexandra tudta, hogyan kell kezelni az erőszakos gyerekeket. De akikkel ő dolgozott, megtermett férfiak voltak. Néhányan voltak talán 18 év alatt, a többi mind 23, 24 éves körüli" - mesélte az anyuka.

A Molndalban található menekültszálláson elvileg 14 és 17 év közötti menekülteket szállásolnak el. A 60 ezer fős svédországi városba mintegy 4 ezer gyermek érkezett a szülei nélkül.

Csoportosan megerőszakoltak egy nőt, meglógott a börtönből

Eltűnt a fiatalkorúak börtönéből egy tinédzser fiú, aki részt vett egy 23 éves nő megerőszakolásában Stockholmban - írta meg egy svéd bulvárújság.

Stockholm mellett történt a támadás

A 16 éves fiút csoportos nem erőszak vádjával tartóztatták le és ítélték el tavaly novemberben egy másik tinédzserrel együtt. Mindketten Észak-Afrikából érkeztek az országba, sokáig a svéd főváros utcáin laktak.

A tini vérét és spermáját megtalálták az áldozaton, így 9 hónapra egy zárt intézetbe zárták. Nagykorúvá válásakor további 4 és fél év börtönbüntetésre számíthatott. A másik tettest 6 hónapos elzárásra ítélték a fiatalkorúak börtönében. A harmadik fiút még nem állították bíróság elé.

Egy névtelen forrás egy szociális szervezetből a svéd Aftonbladet lapnak elmondta, a fiú meglógott az intézetből. "Körözést adtak ki, de a rendőrség nem tudja hol keresse" - mondta.

atv.hu

Az 1989-ben megkezdett közös rablómunkát közösen is fejezik be! Lehet szurkolni MAGYAROK! Ki vigyen több zsákmányt? Mi virítson inkább a MAGYAR földön?

Egymilliárdért vett földet egy MSZP-s politikus és családja

Hajdúnánás – Egymilliárdért vett földet árverésen Bódi Judit a hajdúnánási önkormányzat MSZP-s képviselője és családja, a família cégein belül az alkalmazottak is licitáltak.

Csak a politikus 111 hektárt szerzett meg 310 millió forintért. Az általa alapított 10 főt foglalkoztató cég, az Agrárgazdálkodási Termék-előállító és Szaktanácsadó Kft is részt vett az árverésen. Egyik munkavállalójuk, Redela Rita 192 hektárhoz jutott 292 millió forintért.

A cég társtulajdonosa, Rákóczi András 89 hektáros földbirtokos lett 235 millió forintért. Ő egyébként Bódi Judit apjának cégénél, a Tedej Zrt-nél is vezetői pozíciót tölt be.

Még Bódi Judit apjának, Bódi Lászlónak is jutott 170 hektár 530 millió forintért.

A cég növénytermesztési igazgatója 152, az ágazati főállattenyésztő 86, a főagronómus és felesége pedig 220 hektárt vásárolt, a belső ellenőr 233 hektár földet szerzett – írta a Magyar Idők.

Sem Bódi Judit, sem apja nem válaszolt a lap kérdéseire.
(blikk)

Szíria hadszínterein a tegnapi nap történései inkább a közeljövő harci cselekményeiről szóltak.

A mintegy egy hónapja meghirdetett stratégia jegyében-miszerint izolálni kell a Törökországgal határos vidékeket az ankarai maffiától, és a damaszkuszi kormányhadsereg ellenőrzése alá vonni-Latakia tartomány északkeleti részein tegnap megkezdte az orosz légierő a kurd hegyekben megbúvó bűnbandák módszeres irtását.

A “Dzshabhat en Nusra” és a “Szabad Szíriai Hadsereg” nevű bűnbandák állásainak szisztematikus és aprólékos gondossággal megkezdett elpusztítása előkészíti a terepet a kormánycsapatok földi offenzívája előtt. Amelyek már föl is vonultak a latorirtásra.

A térségben a martalócok által uralt Kinsibba stratégiai fontosságú település, amely uralja az Idlib tartományban lévő Jisr al-Shughur város felé vezető utat. A légicsapások meg is kezdték Kinsibba pribékfészkeinek megsemmisítését, míg a Köztársasági Gárda 103. ezrede és a “Liwa Sukkur al-Sahra”kurd gárda egységei fölvonultak a leszámoláshoz.

Közben a kormányerők egységeibe özönlenek az önkéntesek. Egy újabb női zászlóalj is alakult. Kiképzésük folyamatos.

Persze a “szokott” harctéri cselekmények is zajlanak Szíria szerte. Deir ez Zorban, Kelet-Gutában tombolnak az utcai harcok. A kormánycsapatok sziszifuszi munkával, de eredményesen irtják a banditákat.

Damaszkusz közelében, Dzharadzhiraban is egymás torkának ugrottak az IÁ és a “Dzshabhat en Nusra” latoregyedei. Derekasan irtották/irtják egymást.

Az alábbi videon egy martalóc csodával határos megmenekülése. A cimbora “elkapta” a levegőben a golyót, megmentve ezzel a bűntárs életét. Bal keze bánta a mutatványt. Hálás lehet neki a latortárs.

A Darayya kazánban körbezárt bűnözők a katlan nyugati részében lévő Muaddamie településnél fegyverletételi ajánlatot tettek tegnap este a kormánycsapatoknak.

Ugyancsak kazánbéli történet, hogy az Ebdita falunál hasonló terveket a fejében forgató “Dzshabhat en Nusra” banda helyi latorvezérének-Juszuf al-Asad-a fejéből a kollégabanda “Dzsund al-Aksza” pribékhorda kiverte a fegyverletétel gondolatát. Egy tarkólövéssel.

Idlib provinciában a “Jaish al-Fatah” egyik hordája veszett oda a szír légierő csapásaiban. Száznál több pribék adta ki a páráját.

http://www.balrad.com/2016/01/28/sziria-47/