Ostoba magyar külpolitika – Ennyi gáz kapnak tőlünk az ukránok

De miért tőlünk? – Azért, mert Oroszország június 16-án leállította az ukrán gázszállításokat kifizetetlen számlákra hivatkozva.

Az elmúlt hónapban Ukrajna 221 millió köbméter gázt importált, 118 milliót Lengyelországból és 103 milliót Magyarországról, míg egy évvel korábban kétmilliárd köbmétert tett ki az importált mennyiség.

“Az európai behozatalunk kevesebb annál, mint amire számítottunk” – tájékoztatta egy ukrán gázipari forrás a Reuters hírügynökséget. Jurij Prodan ukrán energiaipari miniszter az elmúlt hónapban az európai gázimport akadályozásával vádolta meg Oroszországot. Elmondása szerint Ukrajna először július közepén észlelte az Európából érkező mennyiség csökkenését.

Az ukrán Naftogaz állami energiaipari konszern szerint az Európából Ukrajnába irányuló szállítások napi 7 millió köbméteres teljesítménnyel folynak a 18 millió köbméteres kapacitás helyett. Júniusban még napi 16 millió köbméteres teljesítménnyel folyt a szállítás, ebből napi 12 millió köbméter Magyarországról érkezett.
(Privát bankár)

A Bal-Rad kérdése: Aztán mondja meg valaki, hogy az a gáz, amit az ukránok tőlünk kapnak, – ugyan már honnan származik? – Bár ez csak költői kérdés, mindenki tudja, hogy az oroszok nekünk szállított gázából adunk az ukránoknak.

Természetesen az orosz fél ebbe nem egyezett bele, hiszen nem véletlenül állította le június 16-án az Ukrajnának szóló gázszállításokat, – mert Ukrajnának kétmilliárd dollár lejárt tartozása van (az eddig elfogyasztott, de ki nem fizetett gázért), – Oroszország felé.

Ugyanakkor a Magyar Külügyminisztérium az orosz válasz szankciók kapcsán “elvárja,hogy Oroszország betartsa a WTO tagságából fakadó kötelezettségeit.” (Kormany.hu)

Ugyan már mit várhat el a külügy és a kormány, ha hátba lövi az oroszokat azzal, hogy a nekik horribilis összegekkel tartozó ukránoknak, – orosz gázt szállít.

Ezzel pofátlan és haszonleső lépésével a magyar kormányzat, már Magyarország gázellátását is veszélyezteti. – Mert az ukránoknak szállított gázzal a magyar készletek is csökkennek, – melyekre óriási szükség lehet még, – ha az oroszok ezen a kisstílű húzáson bedühödnek és a végén Magyarország gázcsapját is elzárják.

Akkor fagyoskodhat majd a nép a kemény télen, az kormány ostoba külpolitikája miatt, mellyel maga alatt vágja a fát.

B-R

Kijevnek 3-4 nap fűtésre elég földgáztartaléka van

Kijev városi tanácsának elnökhelyettese, Anatolij Velimovszkij szerint Kijev mindössze 3-4 napra elegendő földgázt tud megtakarítani a fűtési szezon kezdetéig. Az elnökhelyettes saját blogján kifejtette a részleteket, miszerint a nyár alatt és az őszi időszak feléig végzett megtakarítások alig pár napra lehetnek elegendőek. Kijev júliusban mindössze 12 millió köbméter gázt tudott megtakarítani a fűtési szezonra, miközben a leghidegebb 105 napban 400 millió földgázra lesz szükség a lakóházak fűtéséhez.

Velimovszkij szerint a júliusban megtakarított gázmennyiség a tél közepén egy hidegebb napon mindössze egy napra lesz elég. A jelenleg elérhető földgázmennyiség mindössze 2,6-3,9 százaléka a 3,5 hónapos fűtési szezonban szükséges teljes mennyiségnek, ami hőmérséklettől függően 3-4 napot jelenthet a fűtési időszak kezdetén.

Klicsko beleunt az egykori “harcostársak” városközponti táborozásába Kijevben.

Már Kijev Trónjának elfoglalása óta piszkálja a szemét a látvány, és több alkalommal is kisérletet tett a Majdan táborhelyének fölszámolására. Mindahányszor sikertelenül.
A kijevi latorhatalomnak ugyanis már kényelmetlen a kitartók berzenkedése a fasiszta csürhe főtéri dúlása. Barátság ide-közös harci múlt oda-horogkereszteséknek távozniuk kellene.

Azok meg nem mennek! Az Istennek se mennek! Követelik a jussukat a februári buliért! Ukrajnát követelik. De már Mrs Nuland sem jön cukorkát osztogatni, nemhogy Ukrajnát! Kell az az USA-EU latorszövetségnek!

Klicsko mester aztán ma reggel megint megkisérelte a tér kiüritését. Mindenféle közműkarbantartási munkálatokra hivatkozva!
A táborlakók nem hatódtak meg, és elhajtották a közművek embereit.
Jött a segitség! Rendőrök!

A Majdan megint lángol. A kigyó saját farkába mart!

Donbassz! Kárpátalja! Kijev!

Na! – mostmár jöhet a NATO!

Korábban írtuk, hogy csütörtökön reggel a kijevi polgármester Klicsko, ismét megpróbálta felszámolni a Majdanon hónapok óta uralkodó kuplerájt, zsibvásárt, – közmű karbantartási munkálatokra hivatkozva.

Ám a táborlakók ellenálltak. Klicsko bevetette ellenük, – egykori “harcostársai” ellen, a rendőrséget. Ismét kezdődött a gumiabroncsok égetése, a lövöldözés, az utcai harc. Majd robbanások sorozata.

Közben a városi illetékes szolgálatok dolgozói, a fegyveres rendőrség kíséretében elkezdték a barikádok szétszedését.

Szép kis cirkusz vette kezdetét. – Kijev, Majdan tér 2014. augusztus 7.

Fotók: AP/Efrem Lukatszky – RIA Novosztyi/Jevgenyij Kotyenko – Oroszország Hangja

A Kijev főterén táborozó “rendszerváltók” hirtelen szembekerültek februári vezetőik egy részével. Azokkal, akik a washingtoni és brüsszeli megbizók szerint hithűen kiszolgálják az USA-EU szövetség érdekeit. Azaz a Valcman-Turcsinov-Jacenyjuk-Gázos Julcsa-tengellyel.

A nyiltan faiszta és neonáci elveket vad russzofóbiával vegyitő “szélsőségesek”-mint a Tyahnyibok vezette banderista Szvoboda és a buzi és pedofil Ljasko dirigálta “nemzeti” radikálisok nem igazán szalonképesek már a nyugati bujtogatók számára, és eltávolitandók a Grusevszka-utca környékéről.

Egyébiránt pedig önmagában a vad kommunista és oroszellenesség továbbra is kiváló ajánlólevél az USA-EU latorszövetség számára, de szeretnének végre “tiszta vizet önteni” az ukrán pohárba. A nyiltan horogkeresztes zászlókat lobogtatókkal le kell számolni. Kijevben-látványoskodni-csak az orosz trikolor és a kommunista jelképek megtaposása kivánatos.

Közben viszont történt egy-s más Ukrajnában a februári dicsőség óta. A donbasszi szabadságharc elleni folyamatos és aránytalanul nagy veszteségek tetejébe megkapták az ukránok az IMF-EU “segitséget”-ami nagyon nincs inyükre. Mármint annak ellentételezése.
A donbasszi hadjárat ráadásul fegyveres erővel is felruházta a Majdanon immár nem kivánatos fasisztákat. Akik egy része Újoroszország frontjain pusztul rakásszám, mig eszmecimboráik Kijevben próbálják tartani a frontot-mostmár egyre nehezebben. Hiszen azért alaposan “felhigult” a majdani kemény mag, és oda beférkőztek nemkivánatos elemek is. Mindenféle elégedetlenkedők, akik a szociális helyzet romlását kifogásolják, és nem nézik jó szemmel a donbasszi oroszirtást sem. Hangjuk pedig napról-napra erősebb, és már Nyalókakirály trónterme előtt is zúgolódni merészeltek.

Oda a nagy “majdani nemzetthy egység” – és ez nem jó a latorhatalomnak. Igy hát cukorkaosztogatás helyett gumibottal kinálgatták tegnap már a Majdan táborozóit, akik ezt kimondottan rossz néven vették. És hát értesitették Ljasko pártführert, akinek még ereje is van, hogy megvédje ÖVÉIT!

Ljaskonak pedig hirtelen minden kijevi történés fontosabbá vált, mint az oroszgyilkolászás Donbasszban. Fegyveres erejét-az “Azov” latorzászlóaljat felparancsolta Kijevbe, megvédeni ŐT és a testvéreket. Ljasko ugyanis nagyon szeretné elkerülni, hogy egy kukoricásban végezze, jó sok fölösleges lyukkal a testén. (Mint amire már volt példa a Majdan győzelmét követően!)

“Semmivel sem különb ez a mostani kormány, mint volt az előző”-háborognak az ősmajdanovcik, és tüzeskednek bőszen. A nemrgiben újraburkolt utcák kövezeteit ismét szorgos kezek bontogatják, és hajigálják a rendőrökre.

Megkezdődött a Harmadik Majdan Kijevben?

Meg bizony! Egymásnak ugrott a brigantihatalom néhány főhiénája. És még csak a kezdeteknél tartanak!

De mi lesz akkor, ha beérnek az orosz szankciók és az IMF-EU “segitség” áldásai? Mondjuk egy hónap múlva?!

És majd jön az ősz! Meg a fagyos tél!

Bizony – skizofrén állapotba került a Majdan! Maguknak idézték elő önmaguk a bajt! – de mást okolnak érte.

http://balrad.wordpress.com/2014/08/07/kijevben-all-a-bal/

Az Európai Unió lezárja a légteret az orosz gépek előtt

Lezárhatja az Európai Unió a légteret az orosz légitársaságok számára, ha Moszkva betiltja az európai légitársaságok gépeinek berepülését az orosz légtérbe.

Richard Kühnel európai biztos a Deutsche Welle napilapnak nyilatkozva jelentette be az újabb európai ellen-ellenszankciókat, amivel egy új gazdasági háború kezdetét tette hivatalossá.

Kühnel szerint az EU már korábban is fontolgatta a légtér lezárását, amit az orosz légtérzár miatt a közeljövőben életbe léptetnek. A légifolyosók használatát egy sor nemzetközi egyezmény valamint a WTO szervezete is szabályozza, amit eddig mind az Európai Unió, mind pedig Oroszország is elfogadott. Kühnel egyben azzal vádolja Oroszországot, hogy nemzetközi megállapodásokat rúg fel. Eközben jogosnak tartja az Európai Unió intézkedéseit, mert "a nemzetközi jog lehetővé teszi az egyenlő mértékű ellenlépéseket". Kühnel szerint az Európai Unió "szemet szemért, fogat fogért" alapon fog válaszolni minden intézkedésre, ami az európai gazdaság egy-egy ágazatát visszavetheti.

Ennek jelentősége ugyan nem mérhető az orosz légtérzárhoz - az Európai Unió légtere relatíve kis terület, miközben az európai légitársaságok sorban mehetnek csődbe, ha meg kell kerülniük az orosz légteret.

http://www.hidfo.net/2014/08/07/az-europai-unio-lezarja-legteret-az-orosz-gepek-elott

Tudja-e Ön, hogy miért ugrott meg az államadósság Magyarországon?

És hogy miért maradt utána magas?

Azért, mert IMF-hitelt vettünk fel? Azért, mert a jegybanknak fel kellett töltenie a devizatartalékait? Többnyire ezeket szokták válaszolni, pedig egyik sem igaz. Az azonban még ma sem mindegy, hogy melyek is az igazi okok, már csak azért sem, mert félévkor a történelmi csúcsa közelében állhatott az adósságmutatónk. 2008 közepén 66%-on állt a GDP-arányos államadósság-mutatónk. Ez sem kicsi szám, de ekkor már két éve alig emelkedett tovább, egészen addig, amíg 2008 végén egy óriásit ugrott a mutató, és néhány negyedév alatt 80% feletti szintre emelkedett. Az adósságrátánk azóta is 80-85%-os tartományban ingadozik. Az alábbiakban megpróbálunk néhány tényt tisztázni az államadósság körül, amelyek segíthetnek abban is, hogy a jövőbeli adósságpályával kapcsolatban tisztábban lássunk.

Az alábbi ábra a rendszerváltás óta eltelt idő kis adósságtörténetét sűríti össze. A 90-es évek első felében a gazdaság mélyrepülése, majd az elinduló állami túlköltekezés 70% körüli szintről 90% fölé emelte az adósságrátát, amit aztán a 2000-es évek elejéig viszonylag gyors süllyedés követett. Ebben az időszakban több tényező is segítette az adósságleépítést: a privatizációs bevételek adósságtörlesztésre fordítása, a csökkenő költségvetési hiány, a gazdasági élénkülés, no és a magas szinten ragadt infláció egyaránt jót tett az adósságmutatónak. A folyamatot az államháztartás túlköltekezése szakította meg. 2001-ről 2008 közepére az adósságráta 53%-ról még úgy is 66%-ra nőtt, hogy az utolsó évek már a folyamatos kiigazítás jegyében teltek. És akkor jött a válság, az említett hatalmas megugrással. Miért ugrott meg az adósság 2008-ban, és miért maradt tartósan magas szinten? Időnként elhangzik, hogy az IMF-hitel miatt, ami nyilvánvalóan sületlenség, hiszen a szakaszosan felvett hitelt azóta már visszafizettük (sőt a mentőcsomag EU-részét is jelentős mértékben törlesztettük). Még ha az első nagy lehívások esetleg meg is dobták a mutatót, ennek utána alapesetben vissza kellett volna süllyedni, ahogy az adósságfinanszírozás a Lehman-csőd után fokozatosan normalizálódott. Az sem igazán helytálló, hogy a devizatartalékra ment el: a devizatartalék feltöltése ugyanis úgy történik, hogy a devizában felvett hitelt a jegybank leváltja forintra, amit ezután már a költségvetés szabadon elkölthet. Vagyis a devizatartalék növeléséhez az is elég, ha egyszerűen az adósságpapírok nagyobb részét bocsátjuk ki devizában, (jelentős) többletkibocsátás emiatt nem szükséges.

Látszólag ez egy többéves sztori, de mégsem érdektelen. Az államadósságot ugyanis több sokkszerű, illetve több tartósan megváltozott tényező együttesen nyomta feljebb, majd tartotta ezután magasabb pályán. (Olyannyira, hogy elemzői becslések szerint félévkor történelmi csúcsa közelében járhatott az adósságráta.) Ezek a tényezők részben ma is hatnak, kérdés, hogy meddig.

A pénzügyi válság első sokkja óriási gazdasági visszaesést okozott: 2009-ben a reál-GDP 6,7 százalékkal esett vissza. Ez önmagában is bő 5 százalékponttal emelte a GDP-arányos adósságrátát. Persze ez egy elég egyoldalú számítás, hiszen ha nincs ekkora recesszió, másképpen alakul egy csomó más, az államadósságra hatást gyakorló gazdasági mutató is (árfolyam, infláció), de azért ezt figyelembe véve is jelentős egyszeri hatásról beszélhetünk.

Az elhúzódó pénzügyi válság a mély recesszió után is tartósan alacsony növekedési pályán tartotta a gazdaságot, még egy újabb, kisebb recesszión is átestünk. Így aztán a GDP évről évre kisebb ütemben nőtt, mint a válság előtt, vagy mondjuk ahhoz képest, amit a kormányzat remélt. Egy illusztratív példa: ha a kormány 2011-ben felvázolt dinamikus növekedési pályája megvalósul, ma a GDP 3700 milliárd forinttal nagyobb lenne, az adóssságrátánk pedig még változatlan adósság mellett is 8-9 százalékponttal kisebb. Nem véletlen, hogy 2011-ben a kormány azzal számolt, hogy az államadósságunk 2014-ben a GDP 65-70 százaléka között lesz, szemben a most már megtapasztalt 80-85 százalékos valósággal.

Átfogóbb képet ad a 2008 utáni időszak adósságkezelési nehézségeiről, ha megnézzük, miként bővült a nominális GDP, vagyis a folyó áron megbecsült gazdasági méretünk. Ez évről évre a gazdasági fejlődésünkkel és az inflációval párhuzamosan emelkedik. A válság előtti négy évben 6,5%-os volt az éves átlagos növekedés, 2010 és 2013 között viszont csak 3,2%. Nyilvánvaló, hogy a nevező ilyen lassú emelkedése erős szembeszelet jelent az adósságráta csökkentése szempontjából. Az adósságpályának az sem segített, hogy a költségvetési hiány azért a válság időszaka alatt is meg tudott csúszni. 2009-ben a mély recesszió, 2010-ben a félretervezés, 2011-ben pedig a nyugdíjrendszer államosítása által eltakart fiskális lazítás bomlasztotta az egyensúlyt, így csak 2012-től beszélhetünk megnyugtatóan 3% alatti költségvetési hiányról. Ráadásul a fenti okok miatt a 3% közeli deficit ma már messze nem számít annyira impresszívnek, mint amennyire a válság előtt lett volna.

A válság kitörése óta a forint leértékelődő pályán mozog, ami a devizában felvett adósság forintban kifejezett értékét növeli. A 2007 végi és a 2013 végi árfolyam 17%-os értékvesztést mutat (253-ról 297-ig emelkedett az euró kurzusa), azóta pedig tovább gyengült az árfolyam. Ez a gyengülés az adósságrátát hozzávetőleg 5 százalékponttal emelte. Az adósság emelkedésének van még egy karakteres eleme. Egyszerűen ezt úgy lehet megfogalmazni, hogy az állam a válság óta kénytelen jóval több likvid forrást tartani a számláján, mint korábban. A kincstári egységes számla magasabb egyenlege biztosítja például, hogy az állampapírpiac esetleges akadozása esetén is legyen elegendő forrás a lejáró tartozások törlesztésére. Míg a válság előtt az állam megelégedett azzal, hogy a számlán 300 milliárd forint körüli összeg legyen, a válság kitörése óta jellemezően 1000-1500 milliárd forint között ingadozik a kormányzati betétállomány.

A magasabb állomány természetesen úgy alakulhatott ki, hogy a válság elején több hitelt vettünk fel, mint amennyi lejárt, majd ezt a felhalmozást többé-kevésbé meg is tartottuk. Elsőre talán meglepő, de a magasabb likvidforrás-igény önmagában 3-4 százalékponttal magasabb adósságrátát eredményezett.

Érdekességképpen készítettünk egy olyan feltételes adósságrátát, amelyik azzal számol, hogy az elmúlt hat évben a kesz-állomány a válság előtti szinten tudott maradni (fix 300 milliárd forintos kormányzati betéttel számoltunk). Az alábbi ábra ezt mutatja, és két tanulsága is van. Egyrészt látható, hogy ha nincs igény a nagyobb likvid betétre, akkor az államadósságunk 80% alatt maradhatott volna. Másrészt az ábra "leleplezi" a tavalyi államadósság-csökkenést is: jól látható, hogy ha az állam nem húzza le ötéves mélypontra a kesz-állományt, akkor az adósságmutató emelkedett volna. A kesz-egyenleg kozmetikai célú apasztását jól mutatja, hogy az év elején az állam újra szükségét érezte a feltöltésnek, így most már 2200 milliárd forint parkol kormányzati betétben. (Ez pedig megmagyarázza, hogy az adósságmutató miért lehet 85% felett.)

Mi a tanulság?

Mivel a 2008-2009-es adósságemelkedésért több sokkszerű, illetve több tartósan megváltozott tényező együttesen felel, felmerül a kérdés, hogy a válság enyhülésével lehetséges-e a hasonlóan gyors csökkenés. Röviden: van néhány olyan faktor, ami kedvezően változhat, de összességében ezektől nem lehet áttörésre számítani az államadósság elleni harcban. Nézzük, a fenti tényezők miként változhatnak az előttünk álló időszakban! Az öt évvel ezelőtti nagy gazdasági visszaesés pandantjára nem számíthatunk, több okból sem. Egyrészt akkor a magyar gazdaság túlhitelezett állapotban volt, és a gazdasági visszaesés jó része csak a potenciális kibocsátáshoz való közeledésként fogható fel. A pénzügyi válságokat amúgy is jellemzően lassú fellendülés követi (főként a hitelezés lassú újraindulása miatt), ráadásul a kibocsátási rés is lassanként bezárul. Így aztán csak egy újabb buborék fújásával képzelhető el a GDP látványos megugrása, az meg a lassan enyhülő hitelundor mellett nem valószínű. A második ábránkon már feltűnhetett, hogy az idén az első negyedévben a nominális GDP látványosan emelkedett, megtörve az előző négy év tendenciáját. Kétségtelen, az adósságdinamikánkon sokat segítene, ha az infláció visszatérne a 3%-os célja közelébe, és a gazdaság is hasonló ütemben tudna tartósan bővülni. Hat százalék körüli nominális GDP-bővülés mellett ugyanis sokkal könnyebb lenne a GDP-arányos adósságcsökkentést megvalósítani. Ezt a pályát azért jelenleg sok kockázat övezi (például a potenciális GDP-növekedésünk sincs 3 százalék), de arra számíthatunk, hogy a következő években már az adósságráta nevezője (a nominális GDP) valamivel gyorsabban bővülhet, mint ahogy azt 2010 óta láthatjuk. Az elmúlt években a költségvetési helyzet ellentmondásosan alakult. Egyrészt a hiány a maastrichti 3% alatt stabilizálódott, másrészt viszont a további tervbe vett hiánycsökkentés döcögött, az idén például már egyértelműen élénkítő a költségvetés. Valószínű, hogy az adósságcsökkentés szempontjából az 1-2%-os GDP-arányos deficit megnyugtatóbb pályát adna, mint ha a 3% folyamatosan gravitációs pontként viselkedik. Egy ilyen törekvésben akár a gazdaságpolitika segítségére lehet, hogy a következő években várhatóan folyamatosan csökken az államadósság átlagos kamatterhe. Ugyanakkor arra is van tapasztalat, hogy a mindenkori kormányzatok igyekeznek maximálisan kihasználni a rendelkezésükre álló mozgásteret, így a kiadások könnyen belehíznak az új, bővebb kabátba. Az állam tulajdonosi ambícióit, illetve a Paks 2. projektet figyelve ez a következő években sem lenne meglepő. A legkönnyebben a forintgyengülésből fakadó adósságemelkedést lehetne visszafordítani, hiszen ha az euró árfolyama a (sci-fi-be egyáltalán nem illő) 290-es szintre süllyedne, az is 2-3 százalékponttal mérsékelné az adósságrátát. Más kérdés, hogy az árfolyam mint gazdaságpolitikai eszköz inflációs és versenyképességi célokat is szolgál. Bár az azért felmerült, hogy a tavaly év végi gyors forinterősödést az év végi alacsonyabb adósságráta érdekében a gazdaságpolitika is "bátoríthatta". Az alaposan felduzzadt kormányzati betétet közvetlenül is az adósságcsökkentésre lehet fordítani: egyszerűen a lejáró adósságot betétapasztással kell finanszírozni, az új állampapír-kibocsátásokat pedig vissza lehet fogni. A fő kérdés, hogy a válság enyhülésével mennyire lehet visszasüllyeszteni a kesz-t? Éppen a magas adósságállomány refinanszírozási kockázata miatt kellett megemelni, ám a válság enyhülésével ez a kockázat mérséklődött.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az idén már akkor is több százmilliárd forinttal kell visszafogni az állampapír-kibocsátásokat, ha csak a múlt év végi szintet akarjuk viszontlátni. Vagyis ha az év végi adósságráta alakulását nézzük, akkor azt kell mérlegelnünk, hogy a tavaly decemberi 752 milliárd forintos szintnél lehet-e érdemben kisebb egyenlegünk. Valószínűleg ezen már csak 1-2 százalékpontos adósságcsökkentés nyerhető meg, az is úgy, hogy a decemberi kesz-állományt ideiglenesen apasztjuk mélyre. De ez inkább tekinthető trükközésnek, mintsem érdemi adósságcsökkentésnek.

A fentiekből látszik, hogy az államadósság csökkentésében nincs sok olyan tartalék, amivel könnyen, egyszerűen érhetünk el kisebb-nagyobb sikereket. A harcot az alacsony költségvetési hiánnyal és a fenntartóan gyors gazdasági növekedéssel lehet megnyerni.

Várhegyi Kálmán összegzése

Moszkva ellenszankciókkal versenyre kényszeríti a nyugati cégeket

Oroszország betiltja a mezőgazdasági termékek importját azokból az országokból, melyek részt vesznek a Washington által diktált szankciókban. Vlagyimir Putyin orosz államfő korábban utasította a kormányt, hogy állítson össze teljes listát azokról a termékekről, melyek importja betiltásra kerül. Ezt a listát még a mai nap teljes egészében nyilvánosságra hozzák. A tiltás egy évig fog tartani, ami fájdalmas év lesz a nyugati cégek számára, mert a mezőgazdasági szakszervezetektől kikerülő információk szerint a felsorolásban egyaránt szerepel a liszt, tej, sajt, valamint nyersanyagok és alapvető fogyasztási cikkek is. Elsőként az amerikai baromfi behozatalát tiltják be, valamint Moszkva teljes zárlatot rendelt el az Európai Unióból gyümölcs és zöldség behozatalra.

A mezőgazdasági szakszervezetektől kijutó információk szerint Moszkva készen áll arra, hogy fokozza a behozatalt olyan országokból, melyek nem hajoltak meg Washington szankciói előtt. Emellett az is kiderült, hogy az orosz kormány az árak erősebb kontrolljára készül arra az esetre, ha az átmeneti időszakban hiány lépne fel. Dimitrij Medvegyev miniszterelnök mostanra azt is bejelentette, hogy Oroszország a nyár végére teljes tiltást fog bevezetni a hús, a tejtermékek, gyümölcsök és zöldségek behozatalára nem csak az Európai Unió tagállamaiból és az Egyesült Államokból, de Ausztráliából és Norvégiából is.

A nemzetközi helyzet

Azok az országok pedig, melyek nem vetették alá magukat a washingtoni diktátumnak, egyben kiváló lehetőséget kapnak arra, hogy megkezdjék a gazdasági integrációt az Eurázsiai Unió térségével. A nyugati szankciókat nem vállaló országok jelentős piaci előnyre tehetnek szert az orosz érdekszférában, amely most fokozottan magas felvásárlóerővel bír az import betiltása miatt. Egy év múlva ilyenkorra már hivatalosan is bejelentik az Eurázsiai Unió megalakulását, és azok a cégek, melyek most kikényszerítik, hogy kormányuk állítsa le a Moszkvával szembeni szankciókat, jelentős előnybe kerülhetnek azon vállalatokkal szemben, melyek az egy éves tiltás után kezdenének el újra exportálni.

Látható, hogy a nyugati szankciókat saját maguk ellen fordította Moszkva. A nyugat szankcióit meglovagolva Oroszország oly mértékben meggyorsítja az eurázsiai integrációt, mely soha nem vált volna lehetővé a nyugat kardcsörtetése nélkül. A nyugati vállalatok nem csak fokozott nyomás alá fogják helyezni a kormányaikat, de egyben versenyfutás is kezdődik egy minden eddiginél hatalmasabb, új piacon való terjeszkedésre

.http://www.hidfo.net/2014/08/07/moszkva-ellenszankciokkal-versenyre-kenyszeriti-nyugati-cegeket

Bejelentése szerint augusztus 7-től (vagyis mától) egy évre teljes importtilalmat vezet be Oroszország a gyümölcs, zöldség, marhahús, sertéshús és haltermékek importjára. Mivel Moszkva minden uniós tagállammal szemben meghozta az embargót, így a magyar termékeket is érinteni fogja a tilalom.
Pedig elméletileg most oldanák fel az áprilisban hiányosságok miatt bevezetett húsembargót Magyarország irányába. Valószínűleg az új helyzet előálltával ez továbbra is szünetelni fog.
Mi lesz veled magyar hús-export?

A Transzszibéria Légi folyosó

…”Mert, ami ezek után következik, – keményen beletúr a zsebünkbe…”

A Nyugat által kezdeményezett Oroszország ellenes kereskedelmi háborúnak, – megint csak az átlag ember issza meg a levét. Legyen az középosztálybéli, vagy szegény, – mind fizetni fog, mint a katonatiszt. Mert a szankciók most már légi és a földi közlekedésre, a mezőgazdasági áruk kereskedelmére, – nota bene végső soron a termelésre is, – de még az üzemanyagok árára is kihatással lesznek.

1. Csapás a légi közlekedésre

Az Aeroflot fapados leányvállalatának, a Dobroljot összes járatának a felfüggesztése után, (mely egyértelműen az uniós szankciók áldozata), – válaszul az orosz fél azt fontolgatja, – hogy lezárja az Unió légitársaságai előtt a Transzszibéria légi folyosót, – mely a legrövidebb út Európából a Távol-keletre.

A Szibériát kikerülő légiút hatalmas többletköltséget fog jelenteni a Nyugat légitársaságainak, a német nemzeti légitársaság a Lufthansa már be is jelentette; egymilliárd eurós veszteséget fog elkönyvelni amiatt, hogy nem repülhetnek át gépei Szibéria fölött. De hatalmas veszteségekre számíthat a British Airways és az Air France is. – Ezek a veszteségek pedig tovább fognak gyűrűzni az összes érintett állam gazdaságában, – egyre erősebb hullámokat vetve.

No, de értük azért nem fogunk krokodil könnyeket hullatni. -Mert van nekünk elég bajunk, az övékét oldják meg ők, – de, ha lehet ne az általunk is befizetett pénzekből, melyet majd az uniós kompenzációként akarnak majd cserébe fölvenni.

Görögország ellenzéki pártjai követelik az oroszellenes szankciók leállítását

Görögország legnagyobb ellenzéki pártja, a Radikális Baloldali Szövetség (Syriza) közleményt adott ki, melyben követeli, hogy a kormány állítsa le az Oroszország elleni szankciókat.

A Syriza elsősorban amiatt aggódik, hogy a Moszkva által, a szankciókat hirdető országokból mezőgazdasági termékek behozatalára bevezetett tiltás milyen hatást gyakorolhat a görög gazdaságra. "A kormány jelenlegi pozíciója nem csak elfogadhatatlan, de kritika nélkül aláveti magát a Washington-Brüsszel tengely hidegháborús intézkedéseinek, eközben figyelmen kívül hagyja saját népe érdekét és arra kényszeríti a termelőket, hogy jelentős bevételektől essenek el, csődbe taszítja a hazai vállalkozásokat."

A Syriza közleménye egyben elutasítja a görög kormány Ukrajnával kapcsolatos politikáját is, amely szintén Washington érdekeinek kiszolgálása. "A kormány nem veszi figyelembe az Ukrajnában élő görög diaszpóra érdekeit, valamint Washington utasítására kérdés nélkül lerombolja az Oroszország és Görögország közti államközi kapcsolatokat, melyek mindeddig jövedelmezőek voltak."

A Syriza pártszövetség követelte, hogy Görögország azonnal függessze fel az Oroszország ellen hozott szankciókat, mert ezzel egy olyan gazdasági háború vette kezdetét, melynek a kis országok csak áldozatai lehetnek.

A Külügyminisztérium rendkívüli ülést tart a Külkereskedelmi Minisztérium vezetőivel, melyre a főbb mezőgazdasági és szállítmányozási szakszervezetek, ipari és export érdekeltségek képviselőit is meghívták. A Moszkva által hozott ellenszankciók katasztrófa szerű állapotokat idézhetnek elő Görögországban, az orosz exportban érdekelt hazai vállalkozások csődbe jutásával még idén nyáron több százezer munkahely szűnhet meg.

http://www.hidfo.net/2014/08/07/gorogorszag-ellenzeki-partjai-kovetelik-az-oroszellenes-szankciok-leallitasat

Argentína és a BRICS - a nyugat szerint

A lap idézi Dilma Rousseff brazil elnököt, aki nem zárta ki, hogy a BRICS csoport - az öt legnagyobb fejlődő ország, Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika közössége - segítséget nyújtson az államcsőd közelében lévő Argentínának, ha az ilyen irányú kéréssel fordul a csoport felé.

A lap emlékeztetett arra,

- hogy Július 18-án a Buenos Aires-be látogató Csi Csinping kínai miniszterelnök, és Argentína elnöke Cristina Fernandez de Kirchner mintegy 6,3 milliárd dollár értékű infrastrukturális fejlesztésekhez nyújtandó kínai kölcsönről egyezett meg. Az összeg nagyobbik részét, 4,2 milliárd dollárt hidroelektromos gátak építéséhez, 2,1 milliárd dollárt pedig tehervasút-pálya fejlesztéséhez folyósítja Kína.

A két ország egyúttal egy 11 milliárd dollár értékű valutacsere megállapodást is kötött, ami Argentína központi bankjának tartalékát 41 milliárd dollárra növeli. A megállapodás - amihez hasonlót Magyarországgal is kötött Kína - növeli a kínai valuta, a jüan nemzetközi használatát és teljesen átválthatóvá tételét, egyben csökkenti a dollártól való függést.

A BRICS öt tagállama július 16-án 100-100 milliárd dolláros alaptőkével valutaalapot és fejlesztési bankot hozott létre, ahogy a bejelentéskor fogalmaztak, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) alternatívájaként.

A fejlesztési bank (New Development Bank, NDB) beruházási projekteket finanszíroz majd, a valutaalap (Contingent Reserve Arrangement, CRA) pedig tartalékként szolgál a BRICS országokat sújtó pénzügyi turbulenciák idejére - mondta Dilma Rousseff brazil elnök, a csúcstalálkozó házigazdája. "Az intézményeket nem mások ellen, hanem saját javunkra hoztuk létre" - hangsúlyozta. Dilma Rousseff szerint ezzel alternatívát kívánnak nyújtani a fejlődő országoknak infrastrukturális projektek finanszírozásához, hogy ezzel is kompenzálják a vezető pénzintézetek nem elegendő hiteleit. A két pénzintézet tulajdonképpen a washingtoni székhelyű Világbank és Nemzetközi Valutaalap (IMF) tükörképe és azzal a céllal jött létre, hogy erősítse a fejlődő világot képviselő öt ország nemzetközi pénzpiaci súlyát és jelentőségét.

A BRICS a világ lakosságának a felét, a Föld szárazföldi területének 26 százalékát képviseli.

Az NDB székhelye Sanghaj lesz, elnökségét pedig az alapító tagok rotációs rendszerben töltik majd be. Elsőként India delegáltja veszi át a bank irányítását, majd sorrendben Brazília, Oroszország, Dél-Afrika és Kína képviselője követi. A tagországok 10 milliárd dollárral járulnak hozzá a bank alaptőkéjéhez, majd az így összejött 50 milliárd dollárt később 100 milliárd dollárra emelik. A bank a BRICS országokban és az általuk képviselt fejlődő régiókban finanszíroz majd fejlesztési projekteket.

A CRA valutaalap is 100 milliárd dollárral jön létre, a legnagyobb összeget, 41 milliárd dollárt Kína teszi be a közösbe. Brazília, Oroszország, India 18-18 milliárd dollárral, Dél-Afrika pedig 5 milliárd dollárral járul hozzá  az alaptőkéhez.

A két pénzintézet tulajdonképpen a washingtoni székhelyű Világbank és Nemzetközi Valutaalap (IMF) tükörképe és azzal a céllal jött létre, hogy erősítse a fejlődő világot képviselő öt ország nemzetközi pénzpiaci súlyát és jelentőségét. Elemzők szerint a két pénzintézet megalapítása a BRICS országok egyértelmű elhatárolódását jelenti a "kiszolgált" és "az Egyesült Államok befolyása alatt álló" washingtoni intézményektől. "Nem konkurenciaként, hanem kiegészítőként kívánunk szolgálni" - hangsúlyozták azonban brazil diplomaták.

A házigazda, Dilma Rousseff "történelmi aktusnak" nevezte a két pénzintézet létrehozását, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig "hatékony eszköznek" nevezte a tartalékalapot. A brazil elnök hangsúlyozta, hogy a BRICS országok sem hegemóniára, sem dominanciára nem törekszenek, hanem alternatívát kívánnak nyújtani a fejlődő országoknak infrastrukturális projektek finanszírozásához, hogy ezzel is kompenzálják a vezető pénzintézetek nem elegendő hiteleit.

Dél-Amerika harmadik legnagyobb gazdasága 13 év után ismét technikai csőddel néz szembe, miután a határidő lejártáig nem vezettek eredményre az argentin gazdasági miniszter és az amerikai kötvénybefektetők tárgyalásai New Yorkban egy több száz millió dolláros kamattörlesztésről. Argentína szerette volna átütemezni adósságait, ebbe viszont két amerikai fedezeti alap nem egyezett bele. Az ügy bíróság elé került az Egyesült Államokban, és elrendelték, hogy Argentínának fizetnie kell azoknak a befektetőknek, akik nem voltak hajlandók belemenni a 2005-ben és 2010-ben végrehajtott átütemezésbe az ország 100 milliárd dolláros adósságteher alatt roskadozó pénzügyi rendszerének 2001-es összeomlása után. (Az átstrukturálásba egyébként a hitelezők 93 százaléka beleegyezett.)

Argentína azonban nem teljesítette egy 2033-as lejáratú diszkont államkötvény június 30-án esedékessé vált 539 millió dolláros kamattörlesztését, így viszont a többi adósságát sem törleszthette, bár elvileg képes és hajlandó is fizetni. Axel Kicillof argentin gazdasági miniszter ugyanakkor elhárította a csődre való utalásokat, és kijelentette: országa állampolgárai megőrizhetik nyugalmukat, a csütörtöki nap éppen olyan lesz, mint bármelyik másik, és a világ forog tovább.

A Standard & Poor's (SP) hitelminősítő már a határidő lejárta előtt szelektív nem törlesztő (SD) kategóriába sorolta vissza Argentína már eddig is mélyen spekulatív hosszú és rövid futamidejű szuverén devizaadósságát.

MegjegyzésA nyugati média ezzel tulajdonképpen elismerte, hogy nem tudnak síkra szállni a BRICS gazdasági erejével már... Egyet nem ismer el csupán, hogy ne még mindig görcsösen kapaszkodva a semmibe - feltételes módban közöljön!!! Nem, már SEGÍTETTEK is! Sokkal hamarább, mint azt gondoltátok volna. Az adódó lehetőség (Az USA dölt bele ismét saját kardjába - nemhiába, kard által vész el ki kardot ragad... aki másnak vermet ás, maga esik bele...) maximális felismerésével és kihasználásával mért kellő csapást az USA-ra.

Bíró Dalma összeállítása

A Kijevben hatalmas garral bejelentett “donbasszi diadalmas felszabaditó háború” kezd elődei sorsára jutni.

Nyalókakirály latorhordája a “lendületes” támadó hadműveletekről átváltott “körkörös védekező taktikára”.

Tegnap egész nap szinte minden frontos heves összecsapások voltak a népfelkelők miliciái és a kijevi latorhatalom pribékhordái között. Az eddigi eredmény: amolyan “kőműveskelemeni”! Amit reggel megszerzett a pribékgyülekezet, estére elveszitette. Meg közben azért rengetek lator fűbe harapott, igen sok súlyosan megsebesült, a technikai veszteségük pedig millió dollárban mérhető.

Krasznodon – térségében a miliciák hihetetlen pusztitást végeztek Nyalókakirály banditái körében. (A “magyar” fősodratúban” 18 lator fűbeharapásáról mertek emlitést tenni, ám a valóságban a Bal-Rad értesülései szerint a félezerhez közelit a “kransznodoni csata” kijevi egyedvesztesége. Igazándiból nem is volt csata, hanem csak egy távoli levadászás. A népfelkelők tüzérségének csak a felderitői látták a dicstelen hordát – és annak pusztulását.

A krasznodoni latorcsoportositás elpusztulása a donbasszi valcmanista tervek zátonyra futását eredményezte – mint eddig mindig.

A latorhatalom akciótervéből mindössze a lakott települések ágyúzása maradt meg. Luhanszkot és Pervomajszkot mára virradóan is ágyúzta a pribéktüzérség, de kijutott Donyecknek és Sznyezsnojénak is a “jóból”.

Donyeck polgári lakosságának evakuálását a város elöljárósága felgyorsitotta. Jellemző a hadihelyzetre, hogy a Donyeck-régió nyugati szektorában népfelkelőkhöz átállt közel négyszáz rendőr ebben az akcióban kapott szerepet, mivelhogy harci tapasztalataik nincsenek. A harci feladatokhoz viszont egyelőre elegendő a miliciák meglévő állománya is.

http://balrad.wordpress.com/2014/08/07/mar-elso-napjan-leket-kapott-valcmanek-felszabadito-haborujanak-hajoja/

Az alábbi video narrációja szerint a kijevi latorhatalom tüzérpribékjei a donyecki Visnyevszkij kórházat lövi.

A ma délelőtt közzétett felvételen jól látható, hogy a tüzérségi tűz egy pontjára irányul a városnak. Oda, ahol a kórház van.

A szándékosság ennek alapján nem kérdőjelezhető meg. A Washington által bátoritott és kitartott kijevi hiénakormány újabb háborús bűntettet követett el! Civil egészségügyi létesitmény szándékos elpusztitása.

Tegnapról mára virradó éjszaka a Sznyezsnoje-Torez-Ivanovka frontszakaszon a milicia aknamezőt telepitett.

Ma reggel aztán három valcmanista harckocsizászlóalj – a 74. a 79. és a 81. – támadást inditott a népfelkelők ellen. Pontosan az aknamezőn keresztül.

A DNR sajtószolgálatának ma délelőtti összefoglaló jelentéséből kiderült, hogy a nyolc órakor kezdődött valcmanista szerencsétlenkedés mindössze negyed órán keresztül tartott. Ez alatt a 15 perc alatt megsemmisült Nyalókakirály három fentebb emlitett zászlóaljának 19 páncélosa.

A milicia fogságába esett 350 zsoldos, akik azt hitték, hogy tőrbe lettek csalva, és tüzérségi támadás érte őket. A milicia zsákmányolt 4 db. T-84U tankot, és 8 db. BMP-t. A három zsoldoszászlóalj emberveszteségéről nem közöltek adatokat. Megjegyezték viszont, hogy a pribékhorda katasztrofális méretű veszteségeket szenvedett!

A népi milicia viszont élve a váratlan sikerrel, a zsákmányolt páncélostechnikát is hadba vetve támadást inditott Dmitrovka-Dgyjakovo irányába.

Megfigyelők ezzel a mai latorkatasztrófával hozzák összefüggésbe Andrej Parubij lemondását is. A kijevben vackoló – orvosilag is bizonyitottan hülye – majdanista bűnözőhiéna ugyanis teljesen váratlanul lemondott a Nemzetbiztonsági Tanács vezetői posztjáról. Délelőtt, 9-órakor! Rossz hir gyorsan jár!

Luhanszknál reggel óta heves harcok dúlnak. Az összecsapásokban a népi milicia 9 harcosa elesett, több mint húsz megsebesült. A város továbbra is heves valcmanista tüzérségi tűz alatt van.

Találat érte a városközpontban álló “Isten Anyja” templomot is.

http://balrad.wordpress.com/2014/08/07/harom-valcmanista-panceloszaszloalj-semmisult-meg-15-perc-alatt-donbasszban/

Az “izvarinoi katlanban” körülzárt valcmanista horda szépen elkopott. A legutóbbi éjszakán – mára virradóan – Oroszországba menekült néhány zsoldos meglehetősen furcsa dolgokról számolt be.

A kijevi hiénahatalom mindenre kapható latorlégiereje alaposan “besegitett” a népfelkelőknek! Tegnapra virradóan ugyanis ronggyá bombázta a katlanban rekedt sajátjait. A légicsapást szenvedő zsoldosok kétségbeesetten kérték az akció leállitását – ám a rádióösszeköttetés hirtelen megszakadt. És a bombázó ismét jött. Ebben a “baráti tűzben” pusztult el a 79. dandár “Oroszországba nem!” – parancsot kiadó főnöke is. Életében Szergej Krivonoszov névre hallgatott a disznaja.

Tegnap délután a kijevi médiák lelkesen tudatták Ukrajna népével a csodálatos harci sikereket, és a hamarosan eljövő fényes győzelmet. És hogy Valcman alattvalói és a világ is láthassa: csupán jó kis kaland a donbasszi “felszabaditás” – mindjárt ismertette is az eddigi összesitett fűbeharapásokat.

Liszenko szóvivő kijelentette, hogy a terrorellenes művelet kezdete óta körülbelül ezer zsoldosuk sebesült meg, közülük mindössze tizenketten pusztultak bele sérülésükbe, heten a kórházban és csak öten szállítás közben lehelték ki párájukat.

Ezen adatok ismertetése hallatán mi – magyarok – lassan kezdhetjük becsülni Döbröginket! Vannak nála hazugabb alakok is!http://balrad.wordpress.com/2014/08/07/barati-tuz-perzseli-fel-az-arulkodo-nyomokat/

Sznyezsnojénál az éjszaka a népi milicia felszámolt egy latorposztot.

A blokkposzton tartózkodó, Nyugat-Ukrajnából érkezett fasiszta pribék mind fűbe harapott.

Érdemes hallgatni az önvédelmisek dühvel vegyes sajnálkozását. MIÉRT JÖTTETEK IDE A MI FÖLDÜNKRE?!  Érdemes azért figyelni a “bemutatásra” is!  EZEK FASISZTÁK!