A közösség erejében rejlik a kiszámítható, biztonságos jövő

Már korábban mutattunk be B-A-Z megyei zsákfalukat, ahol a mai uralkodó széljáráshoz képest normális kerékvágásban megy az élet. Most is ezt tesszük, csak az ország másik feléről. Ha nem marad más hátra, akkor ilyen kis - 100-150-fős - hungarista közösségek létrehozásával tarthatjuk meg tisztességben maradék nemzetünket, utódainkat. Ilyen közösségi szellemiségben és jellemben van csak esély arra, hogy ne férközzön be közénk a gonosz. Egyszerű, hétköznapi példákkal mutatjuk meg most ezen közösségek valódi erejét. Sérsekszőlősön a tősgyökeres helyiek azonnal kiszúrják az idegent, s mint ahogy Szilvásszentmártonban, úgy a Koppány-völgyi zsáktelepülésen sem volt egyetlen bűncselekmény sem a rendőrségi statisztikák szerint az elmúlt két évben. Bemutatjuk a béke somogyi szigeteit.

Sérsekszőlős

Nincsenek bevándorlók. Figyelünk egymásra. Jó emberek laknak. Még a „nemzetiség” is beilleszkedett. A templom előtt diskuráló helybéli asszonyok fejtegetik így annak a titkát, hogy Sérsekszőlősön egyetlen bűncselekmény sem történt az elmúlt években. Jól látható, hogy az alig másfélszáz lelkes Koppány-völgyi zsáktelepülés nagy becsben tartja impozáns templomát. A hölgyektől azt is megtudom: negyven éve épült, tavaly ünnepség is volt emiatt, amire Takács Lajos atya is eljött, ő volt az, aki annak idején kezdeményezte az építését. – Az atya volt a kőműves, a tetőfedő meg a festő, a falu apraja-nagyja a segédmunkás – emlékszik vissza a legidősebb hölgy. – Régebben evangélikus sváb község volt Sérsekszőlős, aztán a ki- és betelepítésekkel átalakult a lakosság...


Teleki Ákos polgármester a másik büszkeségüket, az új parkot mutatja a falu közepén, amit az öt éve működő és igen aktív Sérsekszőlősért Egyesület pályázata révén alakítottak ki nemrég. – Nagyon jó a közösség, az egyesületnek harminc tagja van, ami százötven lakoshoz képest nem rossz arány, van azután kórus, színjátszó kör, nagyon erős az egyházi közösség is, nem csak egy-ketten lézengenek a miséken – sorolja. – Ezeknek én mind nagyon örülök, hiszen az összetartást erősítik, fontos, hogy ne hidegüljenek el az emberek egymástól, ne csak aludni járjanak a településre. Valahol ebben rejlik annak a titka is, hogy az elmúlt időszakban egyetlen bűncselekmény sem történt.
Sokat számít persze az is, hogy zsáktelepülés, ugyanaz a ki- és a bejárata is. – A lakosság itt olyan, hogy ha ismeretlen autót, személyt lát, akkor azonnal megkérdezik, miben segíthetnek – magyarázza a polgármester. – Erre magam is biztatom a helybélieket, előfordult többször már, hogy nekem szóltak, ha „gyanús” mozgást észleltek. Több alkalommal kértük meg magukat házaló árusoknak mondókat, hogy a legrövidebb idő alatt szíveskedjenek elhagyni a települést, mert nem rendelkeztek a jegyző által kiállított árusítási engedéllyel. Mindez pedig nyilván közismert a falunkról.

Amikor megjegyzem a településvezetőnek, hogy az asszonyok szerint Sérsekszőlősön nincsenek bevándorlók, úgy pontosít: – Jó bevándorlók vannak. A falu huszonöt százaléka nyugdíjas, figyelnek a szomszédokra, ez a legjobb bűnmegelőzés. Néhány ingatlant, amiből az idősek már kihaltak, pesti fiatalok megvásároltak, de olyan mértékben nem lendült föl az ingatlanpiac, ahogyan azt reméltük. Két éve készült el a lulla-endrédi összekötő út, az itt visz el a falu határában, ezáltal a Balaton negyed órányira került tőlünk és a fővárosba eljutni is alig több mint egy óra. Arra számítottunk és ebben még mindig bízunk, hogy nyaraló, hétvégi ház célra felfedezik az elhagyott házakat, a település jövője is múlhat ezen. A következő tizenöt-húsz év lehet sorsfordító ebből a szempontból, hiszen ma még mindig inkább a városba vándorlás a jellemző a fiatalok részéről (jó, ha nem külföldre...), a munkahely, a megélhetés a meghatározó. Kérdés, mikor fordul ez meg, lesz-e olyan jelszó, hogy „vissza a természethez”?

Sérsekszőlősön egyébként, nyilván Tab közelsége miatt is, nemcsak a bűnözés, hanem a munkanélküliség is ismeretlen fogalom. – A segélyezés helyett közmunkát mindig tudunk adni, sőt, értelmeset, vagyis nálunk nem csak egy seprűt kap a közmunkás – így Teleki Ákos, aki második ciklusát kezdte októberben a község élén. – Mezőgazdasági termékeket állítunk elő, aminek egy részét értékesítjük, azután betonelemeket gyártunk, amit a faluszépítéshez használunk fel és utakat is javítunk saját erőből.
S ha már a közbiztonság a fő témánk, a polgármester szerint nagyon sokat jelent az is, hogy újabban a korábbinál jóval sűrűbben megjelenik a rendőrautó a faluban, s nem csak végigsuhannak az utcákon, hanem hosszabb időt is eltöltenek. Ez a napi jelenlét is biztonságérzetet ad az embereknek egyfelől, másfelől elriaszthatja a rosszban sántikálókat erről a békés településről, melynek csak a címere harcos: Szent Mihály arkangyal épp egy sárkány torkába döfi a lándzsáját.

Szilvásszentmárton

Szilvásszentmártonban, és az adatok alapján a szomszédos észak-zselici falvakban is viszonylag nagy a nyugalom

Egyetlen autó sem jön szembe Szilvásszentmártonig, pedig három falun is áthajtunk, a csendes januári délelőtt mintha csak meg akarná erősíteni a hivatalos statisztikákat: a Szennától délre fekvő három apró zselici település a nyugalom szinonimája lehetne.
– Komolyan mondja? Nekünk fel sem tűnt – állítja Lengyel Gergő, amikor szembesítjük Szilvás patyolat pedigréjével. – Persze arról sohasem beszél az ember, ha valami nem történik meg. Ha eltűnik valami az udvarról, észrevesszük, ha viszont nem lovasítják meg, természetes.
A fiatal férfi hozzáteszi: noha a faluban korábban sem történtek kirívó bűnesetek, azaz nagy port felkavaró rablások, neadjisten, gyilkosság, a lopásokkal nekik is meg kellett küzdeniük.

– Hat-hét éve még szakmányban törték fel a pincéket – jegyzi meg. – Ahogy tudom, nem helybéliek voltak a tettesek, rendszerint akkor szaporodtak meg a betörések, amikor feltűntek a vasasok az utcán. Olyankor a kertekből is eltűnt ez vagy az, jellemzően az idősebbektől emeltek el dolgokat.
Szolnoki János is megerősíti a fentebbi átutazó bűnözés-teóriát, melynek az elmúlt években megnövekedett rendőri jelenlét mellett a vasazók kitiltása vetett véget.
– Naponta jön a járőr, s nemcsak megfordul a faluban, de meg is állnak – magyarázta Szolnoki János. – Komoly bűneset azóta nem is fordult elő, persze a kocsmában azért el-elcsattan egy-egy pofon, de abból sohasem lesz rendőrségi ügy.

– Ahhoz képest, milyen nagy a szegénység és a pénztelenség, büszkék lehetünk, hogy mindenki így tiszteli a másét – jelenti ki Lengyel Ferencné. – Itt nem kell félni, hogy valamelyik helybéli felszedi a másik krumpliját, vagy éjjel elvisz egy csirkét és levágja. És szerencsére úgy tapasztalom, a betelepülők is tartják magukat ehhez a szabályhoz, vagyis nem jött olyan család, aki ellen fel kellett volna lépnie a közösségnek.
Néhány házzal arrébb idős férfi könyököl a kerítésen: Hegedűs János közel hatvan éve él Szilvásszentmártonban: 1957 januárjában nősült ide Patcáról.
– Minden ország, város vagy falu olyan élhető, amilyen népek lakják, amilyenné a lakói teszik – mondja bölcsen. – Errefelé sohasem történtek komoly dolgok, szerintem azon kevés somogyi falu vagyunk, ahol a cigányokkal sem voltak problémák. Vagy nem több, mint a két helybéli vallás, a református és a katolikus között: apró civódások, ugratások, de itt a legvadabb időkbe sem ment vérre semmi. Egyedül tényleg a pincéknél akadtak problémák még évekkel ezelőtt, de amióta nincsenek vasazók, nagyobb a rend. Persze egy-két kisebb lopás előfordul, de ez a világ legbiztonságosabb helyein is előfordul. Nem lehet rendőrt állítani minden szem krumpli vagy csirke mellé...

Egy faluval arrébb, Zselickisfaludon is hasonlóképpen vélekednek a helybéliek. A település két tulajdon elleni szabálysértéssel és egy lopással került fel a megye bűntérképére – jellemző, hogy másik szomszédja, Patca is majd' patyolat maradt, egyetlen tavaly év eleji szabálysértéses lopás csúfítja a képet –, azaz az itt élőknek sem kell folyamatosan rettegniük.
– Ennél azért rosszabb a helyzet – mondja a helyi boltban egy fiatal férfi. – Úgy tudom, a szőlőhegyen rendszeresen előfordulnak pincefeltörések, de inkább kérdezze őket – s a bolt előtt söröző párosra mutat.
Akik csak név nélkül hajlandóak szóba állni velünk, viszont megerősítik: a faluban valóban elvétve akad, ami rendőrségi krónikákba kívánkozik, a pincesor viszont maga Szodoma és Gomora.

– Annyiszor törték már a fel a pincémet, hogy már nem is számolom – állítja az egyik férfi. – És hogy miért nincs benne a statisztikákban? Mert már nem szól az ember a rendőröknek. Minek? Kijönnek, felveszik a jegyzőkönyvet, aztán hetek-hónapok múltán jön egy papír, hogy ismeretlen a tettes, nem tudnak mit csinálni. Így aztán Kisfaludról már senki sem szól, ha nem úgy találta a pincéjét, ahogyan ott hagyta, hanem bosszankodik, aztán új lakat vagy zár után néz. És javítja a rendőrségi statisztikát...

És ezek csak a nyugalom pillérei.... Mire lenne képes ez a közösség, ha a termelést és megmaradást is a közösség asztalára helyeznék?

A Hernád Völgye Hungarista Háztáji Közösség ajánlásával

Kíberversus

Anonymus - a csoport ismeretlen kilétű aktivistái az International Business Times hírportál szerint több mint hetven dzsihádista honlapot tettek elérhetetlenné hosszabb-rövidebb ideig.

Érdekes szimbólum-rendszert jelenítenek meg...

Elvileg az Anonymous egyik szárnyához tartozó hacktivisták működtetik a Twitteren az @OpCharlieHebdo (Charlie Hebdo-hadművelet) fiókot. Itt csütörtökön egy olyan listát tettek közzé, amely több mint kilencszáz olyan twitteres fiók elérhetőségét tartalmazza, amelyeket a hackerek szerint iszlám szélsőségesek használnak. A hackerek arra kérik a velük szimpatizálókat, hogy jelentsék ezeket a fiókokat a Twitter üzemeltetőinek. A kampány keretében már kétszáz fiókot fel is függesztettek a hírportál szerint, és hasonló módon néhány tucat facebookos oldalt is töröltettek. Az Anonymous emellett a török kormányt is kibertámadásokkal fenyegette meg, mert az blokkolta azoknak a hírportáloknak az elérését, amelyek közölték a Charlie Hebdo francia lap legutóbbi számának címlapján megjelent, Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrát.

Eközben a másik oldal szimpatizánsai sem tétlenkednek: a Charlie Hebdo szerkesztőségében lezajlott vérengzés óta jelentősen megnőtt a francia honlapok elleni túlterheléses támadások száma. Az illetékes francia kormányhivatal statisztikái szerint egy hét alatt tizenkilencezer alkalommal támadták meg az oldalakat, amelyek közt katonai szervezetek mellett turisztikai információkat kínáló oldalak és éttermek honlapjai is megtalálhatók. A szájtokat egyidejűleg sok fertőzött számítógépről indított egyidejű lekérésekkel bénították meg, a támadások egy részéért ismert iszlámista hackercsoportok vállalták a felelősséget. Az oldalak elérését ideiglenesen akadályozó támadásokon kívül komolyabb támadásra egyelőre nem került sor, bár a francia Le Figaro napilap szerint pénteken reggel számos francia lap - többek közt a L’Express, a Le Parisien és a France Inter - online felületeinek elérése is akadozott. Egyelőre az oldalak tárhelyszolgáltatója vizsgálja, hogy támadás vagy a helyi hálózat hibája okozta a problémát.

Hírfigyelő Szolgálat

Tradícionalista filozófia: AZ EURÁZSIANISTA GONDOLAT FÁZISAI

1942-ben, Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842) halálának centenáriumát ünnepelve a Kolozsvári Ferenc-József Regia Litterarum Universitas Hungarica (Magyar Királyi Tudományegyetem)-en, Giovanni Tucci a kiemelkedő tibetológus azt állította, hogy “titokzatos kapcsolódások (….), rejtélyes affinitások” állnak fenn Tibet, Magyarország és Olaszország között.
Abban az időszakban Tucciban még nem érett meg az Eurázsia mint egységes kontinens gondolata; nem sokkal később azonban már “Kelet és Nyugat párbeszédre való lényegi képtelenségének tézisével szemben a két kontinens “reményteli közösségét” vallja, amelyet hatékonyan hordoz az Eurázsia kifejezés.
Tucci szerint “egyetlen kontinensről, az eurázsiairól kell beszélni: ennek részei annyira össze vannak fonódva, hogy nincs olyan kiemelkedő esemény az egyikben, amely ne tükröződne a másikban is”. Utolsó nyilvános beszédében ezt mondta: “Soha nem beszélek Európáról és Ázsiáról, hanem Eurázsiáról. Nincs olyan esemény, amely Kínában vagy Indiában történik, és nincs hatással ránk, és viceversa, és ez mindig is így volt”.
Az eurázsiai felfogás aktuális fejleményeket is magában foglaló történelmi körvonalazásához azonban egy másik kiindulópontra és útvonalra lesz szükségünk.
Aki az eurázsiai idea történelmi kialakulásával foglalkozik, nem hagyhatja figyelmen kívül Konstantin Leontyevet, akinek fő munkája, a Vizantinizm i slavjanstvo [Bizánciság és szlávság], jól reprezentálja ezen gondolatkör előkészítő szakaszát. Ez a mű ugyanis — amelyben olyan történelmi morfológia van kifejtve, amely az Ibn Khaldunéra emlékeztet és előhírnöke a Toynbee-énak — 1875-ben látta meg a napvilágot, negyven évvel Spengler A Nyugat alkonyája előtt.
Tehát még mielőtt Spengler az eurocentrális szemlélettel szembeállította volna a civilizációs ciklusok sokaságát, Leontyev már megfigyelte a különféle történelmi-kulturális formák születését és hanyatlását, olyannyira, hogy meggyőződése volt, hogy a “nyugati” civilizáció hamarosan megsemmisül egy elkerülhetetlen degeneratív folyamat eredményeként.
Mielőtt Spengler — megtagadva az eurocentrizmust és vissahelyezve jogaikba az európán kívüli kultúrákat — helyére tette volna azt, amit René Guénon “klasszikus előítéletnek” nevezett, Konstantin Leontyev már teljesen másként tekintett az ókori perzsa civilizációra, mint ahogyan azt az orosz (és nem csak orosz) iskolákban tanították, ahol a “szabadságról” szónoklás közben csak értetlenséggel és lenézéssel kezelték “Kelet barbárjait”.
A Spengler és Leontyev közötti jelentős különbség viszont az, ahogyan azt a civilizációt értékelték, amelyik az orosz tudós kiemelt kutatási tárgya volt: a bizánci civilizációt.
Egy olasz szlavisztikus jegyezte meg, hogy a liberális történetírás “évszázadokig kizárólag úgy tekintett Bizáncra, mint a görög-latin világ eredeti és steril továbbélésére, amely egy ‘maradi’ vallási és monarchista ideál szolgálatában áll. Tudósok és olvasók számos generációja örökítette át folyamatosan a Bizáncról szóló nagy mennyiségű előítéletet, amely Bizánc, mivel nem hasonlít sem a klasszikus civilizációra, sem a modern Európára, csak bigottizmusával, kegyetlenségével és szellemi korlátozottságával tűnt ki” (1).
Spengler a bizánci világot egyrészt azon Kulturnak a “nyarához” sorolja, amit terminológiájának sajátos kifejezésével “arab Kulturnak” nevez, másrészt viszont a Zivilisation jelenségét látja a “bizánciságban”, vagyis elszáradást és kulturális megmerevedést.
Leontyev viszont, aki a Danilevszkij által készült, típus szerinti civilizáció-rendezést használja, az ezen rendezésben szereplő tíz történelmi-kulturális ciklushoz hozzátesz egy tizenegyediket, vagyis pontosan a bizáncit, amelyet úgy értelmez, mint “egy sajátos és önálló kulturális típust, amelynek saját megkülönböztető jegyei és saját általános elvei vannak” (2).
A bizánci világ Leontyev szerint nem csupán egy történelmi ciklus, hanem egy idea-erő, egy univerzális princípium, az egyetlen, amely képes alakítani és szervezni a fennhatósága alá tartozó földrajzi terület “démoszi” elemét, úgy hatva rá, ahogyan a forma hat a materiara.
Ezzel kapcsolatban Nikolaj Berdjaev megjegyezte, hogy Leontyev szemléletében “az igazság és az orosz nép szépsége nem a tömegek géniuszában nyilvánultak meg, hanem azokban a bizánci diszciplínákban, amelyek saját képükre szervezik és alakítják ezt a géniuszt” (3).
A népi elem tehát a polgárinál sokkal inkább alkalmasabb a bizánci idea formáló hatásának befogadására; Berdjaev mondja Leontyevről: “mindig készen állt arra, hogy a muzsikot idealizálja, ha nem másért, mert a kispolgár ellentéte volt (….) A Balkánon, Törökországban, Oroszországban, az élet festői és népi aspektusára figyelt (….) A falusi közösségben látja azt a princípiumot, amely alkalmas a proletariátus fenyegető veszélyét megelőzni” (4).
Leontyev maga ezt vallja: “A népet és a nemességet, a két szélsőséget, mindig jobban szerettem, mint a professzorok és írók középosztályát, akikkel kénytelen voltam érintkezni Moszkvában” (5).
Nacionalizmus és pánszlávizmus nem számíthattak tehát Leontyev szimpátiájára, mivel ezek “azon liberális demokracizációs folyamat” aspektusait képezik, “amely már jó ideje a Nyugat nagy kultúráinak elpusztításán dolgozik. Az emberek egyenlősége, az osztályok egyenlősége, a régiók és nemzetek egyenlősége (azaz egyformasága): mindig ugyanarról a folyamatról van szó” (6).
Leontyev a szellemi közösség ideáját helyezi szembe a nemzet ideájával, provokatív módon vallva az előbbi fensőbbrendűségét: “a legkegyetlenebb, sőt a legromlottabb ortodox püspök (bármilyen fajhoz tartozzon is, legyen akár kikeresztelkedett mongol is), nagyobb becsben kell hogy álljon a szemünkben, mint húsz demagóg és progresszista szláv” (7).
Leontyev szerint a pánszlávizmus nem más, mint a modern Európából származó antitradicionális és felforgató mentalitás hordozója, még akkor is, amikor ez a pánszlávizmus instrumentálisan a keresztények szolidaritására appellál az úgynevezett “török iga” ellen.
Ezen szétforgácsoló támadás ellen Leontyev szerint kettős gáttal lehet védekezni: az Ortodoxia és az Iszlám által alkotott gátakkal.
“Leontyev nem szláv-párti, hanem törökpárti volt” (8), mondja Berdjaev, aki rosszul leplezett felháborodással mondja el, hogy Leontyev szerint “a törökök igája akadályozta meg, hogy a balkáni népek végleg az európai demokratikus haladás szakadékába zuhanjanak. Üdvösnek tekintette azt az igát, mert elősegítette az ősi Ortodoxia Keleten való fennmaradását“ (9).
Berdjaev ugyanilyen felháborodással folytatja: “A németek csehek elleni erőszakosságát idézi, és azt kívánja, hogy a törökök ilyenek legyenek a balkáni szlávokkal szemben annak érdekében, hogy a szláv világ ne polgárosodjon el véglegesen. Nem a keresztények felszabadítását kívánta, hanem rabszolgaságukat, elnyomásukat” (10).
Továbbá: “a törökök elűzésében nem orosz és nem szláv ideát lát, hanem egy demokratikus és liberális ideát” (11); úgy vélte, hogy Konstantinápoly csak orosz vagy török lehet, ám ha szláv kézre kerülne, akkor lázadó központtá válna” (12).
Maga Leontyev is azt írja, hogy míg a Cár diplomatájaként Törökországban tartózkodott, megértette, hogy “ha számos szláv és ortodox elem még mindig eleven a Keleten, akkor ezt a törököknek köszönhetjük” (13).
Leontyev szerint tehát a tradicionális civilizációk közül csak kettőnek van jövője: az Iszlámnak és az Ortodoxiának.
Különösen Oroszországnak az a feladata, hogy megmentse az öreg és immár kimerült Európát, ám ennek a feladatnak az elvégzéséhez vissza kell térnie a bizánci ideához és csatlakoznia kell az “ázsiai és nem keresztény vallású népekhez (….) azon egyszerű ténynél fogva, hogy az ő köreikbe még nem hatolt be visszafordíthatatlanul a modern Európa szelleme” (14).

*
* *

Az eurázsiai gondolat tényleges kiáltványa az Ischod k Vostoku (Kijárat Kelet felé) volt, amelyet 1921-ben Szófiában adott ki egy orosz-bulgár kiadó. Egy gyűjteményes munkáról van szó, amelynek szerzői Pëtr Savickij geográfus és közgazdász (1895-1965), Nikolaj Trubeckoj nyelvész (1890-1938), Pëtr Suvčinskij zenetudós (1892-1985) és Georgij Florovskij teológus (1893-1973) voltak. Mindezen szerzők azt az alapeszmét vallották, hogy Oroszország és a vele Európa és Ázsia felől határos régiók egy természetes egységet alkotnak, mivel történelmi és kulturális affinitások kötik őket össze. Az orosz kultúrára tehát nem úgy tekintettek, mint a “nyugati” kultúra egy változatára, hanem mint egy önálló valóságra.
A szerzők szerint ezt a kulturális valóságot — amely a görög-bizánci örökségre és a mongol hódításra építkezik és ezért “eurázsiainak” tekinthető — nem csak Nagy Péter cár reformjai és az Oroszországot azt követően kormányzó politikai osztály tagadta meg, hanem a szlávpárti mozgalom is, amit Trubeckoj herceg azzal vádolt, hogy a Nyugatot majmolja.
Ami a bolsevik forradalmat illeti, az eurázsianisták negatívan értékelték, de szándékuk volt tanulmányozni az orosz történelemben betöltött jelentését; különösen Savickij tekintette az októberi forradalmat a francia forradalom folytatásának, ám megállapította, hogy ezzel Kelet felé helyeződik a világtörténelem tengelye.
“Egyszóval az eurázsianisták szemében az 1917 októberi forradalom megtisztulást és megújulást jelentett, a sztyeppék orosz kultúrára jellemző igazi szellemének feltámadását, valamint Eurázsia hatalma megerősödési folyamatának kiindulópontját” (15).
Eurázsia egysége alkotja a Dzsingisz kán öröksége című tanulmány központi témáját, amelyet Trubeckoj herceg 1925-ben publikált. Ebben ezt írja: “Eurázsia egésze (….) egyetlen teljességet jelent, mind földrajzilag, mind antropológiailag (….) Eurázsiának saját természetéből kifolyólag az a sorsa, hogy egyetlen egészet alkosson (….) Eurázsia történelmi egyesítése a kezdetektől fogva történelmi szükségszerűség volt. Ezzel egyidejűleg Eurázsia természete maga jelölte ki ezen egyesítés eszközeit”.
Trubeckoj oknyomozása — aminek az volt a célja, hogy kiemelje az autentikus orosz kultúra és a török-mongol elem között fennálló szoros kapcsolatot — egy konkrét történelmi eseményből indult ki, mégpedig a nagy eurázsiai tér azon egyesítéséből, amelyet Dzsingisz kán és utódai végeztek el. Ezt a nagy vállalkozást a Dzsingisz kánt követő három uralkodó hajtotta végre: Ögödaj (1229-1241), Güyük (1246-1248) e Mönkä (1251-1259), végül a mongol egység Qublaj (1260-1294) alatt bomlott fel. A mongolok utolsó egyetemes uralkodója, Qublaj, Jáva szigetéig vezette a mongolokat: Kína leigázójaként egy új kínai dinasztia, a Yüanok első császára lett. Visszatérve Oroszországhoz, 1223-ban történt az, hogy a mongol előőrsök legyőzték az orosz és kun csapatokat a Kalka folyó partján, majd visszatértek a sztyeppékre, ahonnan jöttek. Dzsingisz kán közvetlen utódja, Ögödaj, a volgai bolgár kánságot söpörte el, majd bevette Rjazan’-t, Suzdal’-t és Kijevet, meghódítva az összes orosz hercegséget. Dzsingisz kán unokája, Batu alapította az Aranyhorda dinasztiát, amelynek a Volga menti Szarajban volt a székhelye; az Aranyhorda egy hatalmas államot uralt Dél-Oroszországban és Közép-Ázsiában és több, mint két évszázadig irányította az orosz politikai és gazdasági életet: 1240-től 1480-ig Északkelet-Oroszország keresztény grófságai is eme mongol (vagy ahogyan az oroszok hívják: tatár) dinasztia adófizetői voltak.
“A mongol hódítás drámai mivoltát nem lehet ugyan vitatni, ám rákövetkező orosz történelemre vonatkozó következményeit a legkülönfélébb és legellentmondásosabb módokon értelmezték. Nyugaton a tatár vagy ha úgy tetszik mongol befolyást majdnem mindig negatívan értékelték, mint az orosz állam Európával szembeni visszamaradottságának és despotizmusának fő okát. (….) Ily módon Trubeckoj a tatár uralom olyan eltérő és pozitívabb felfogását vette elő és fejlesztette tovább, amely már a XIX században meghonosodott az orosz történetírásban. Solovjev és Kljucevskij szerint a tatárok nem csak hogy nem törték meg Oroszország történelmi fejlődésének folytonosságát, hanem ellátták azzal az erős állami szerveződéssel is, amely annyira hiányzott a kijevi korszakban” (16).

*
* *

Lev Nikolajevič Gumilëv 1912-ben született Szentpétervárott egy híres költő (Nikolaj Stepanovič Gumilëv, az “akmeista” mozgalom alapítója, 1921-ben kivégezték) és egy még híresebb költőnő, Anna Akhmatova fiaként. 1930-ban befejezte tanulmányait, mert származása miatt elutasították az egyetemről, így munkásként kereste kenyerét. Pamírban dolgozott tudományos segéderőként, megtanult tadzsikul és kirgizül, és szúfikkal és vándordervisekkel tartotta a kapcsolatot. 1934-ben felvették a Leningrádi orientalisztika karra; először 1935-ben tartóztatták le. Három évvel később ismét letartóztatták és golyó általi halálra ítélték, amit kényszermunkára változtattak. 1944-ben engedélyezték, hogy önkéntesként beálljon egy büntetőezredbe, amely részt vett Berlin ostrománál. 1945-ben visszavették az egyetemre, ahol a rákövetkező évben védte diplomamunkáját, amely az első török kánság (546-659) politikatörténetéről szólt. Zdanovval való kapcsolatának következményeként törölték az archeológiai kutatók szervezetéből; később könyvtárosnak vették fel a leningrádi pszichiátriai kórházba. 1948 tavaszán részt vett abban az altaji archeológiai expedícióban, amely a Payzryk kurgánt [halomsírt] feltárta.
“A zoomorf stílusú szkíta-szibériai művészet egyetemesen ismert és népszerű témává fog majd válni” (17).
1948-ban harmadjára is letartóztatják és 10 év kiemelt kényszermunkatáborra ítélik ellenforradalmi tevékenységért; 1956-ban elengedik és rehabilitálják, mivel a vádat alaptalannak nyilvánítják. Miután visszatér Leningrádba, a Hermitázs könyvtárában dolgozik és befejezi az ősi törökökről szóló doktori disszertációját. 1986-ig a Leningrádi Egyetem Állami Kutatóintézetében dolgozik.
“Életének utolsó éveiben, amelyek megegyeztek a Szovjetunióéival, Gumilëvnak óriási szerepe volt az eurázsianista gondolat újjászületésében. Művei gyors egymásutánban és nagy példányszámban jelentek meg, és széleskörű ismertségre tett szert az orosz kultúrában és társadalomban (….) A Szovjetunió felbomlása feletti csalódottság nagyon rossz hatással volt Gumilëv lelkiállapotára, és a következő évben meg is halt. Műveinek elsöprő sikere azonban ekkorra már döntő módon hozzájárult az eurázsianizmus újjászületéséhez, amely gyorsan vált nagy érdeklődést keltő témává az orosz kultúrában és néhány független új köztársaságban is” (18).
A volt Szovjetunió turáni népei nagyrabecsülést és elismerést mutatnak Gumilëv iránt; tudományos munkássága, “a sztyepp valóságos enciklopédiája” (19), helyére tette a turkofób és mongolellenes előítéleteket, kimutatva azt a pozitív hatást, amit Attila, Dzsingisz kán és Timur Lenk birodalmai tettek Eurázsia történelmében. Ebben a tekintetben jelentőségteljes tény, hogy Asztanában, Kazahsztán fővárosában, a helyi Eurázsiai Egyetemet Lev N. Gumilëvról nevezték el.
Gumilëv hatalmas mennyiségű tudományos munkásságában (20) nincsenek specifikusan geopolitikai művek, bár Gumilëv elmélete az etnogenezisről és az ethnos életének ciklicitásáról Ratzel, Kjellén és Haushofer által kidolgozott elméleteket követi.
Gumilëv eurázsianizmusa olyan történelemszemléletet jelent, amelyben az eurázsiai Kelet sokalakú világa kerül előtérbe, amely tehát nem a nyugati civilizációval szembeállított többé-kevésbé “barbár periféria” immár, hanem egy önálló kulturális valóság, amelynek saját politikai és tudományos fejlődése van. Maga Gumilëv soha nem utasította el az “eurázsianista” kifejezést, sőt büszkén elfogadta azt. Egy 1992-ben adott interjún, kevéssel halála előtt, ezt nyilatkozta: “amikor eurázsianistának hívnak, különböző okokból nem utasítom el ezt a definíciót. Először, az eurázsianizmus nagy jelentőségű történelmi iskola volt, így csakis megtisztelve érezhetem magam, ha valaki ehhez az iskolához sorol. Másodszor, alaposan tanulmányoztam az eurázsianisták műveit. Harmadszor, alapvetően egyetértek a főbb történelmi-módszertani következtetésekkel, amelyekre az eurázsianisták jutottak”.

*
* *

Miután jelentős hatást gyakorolt az orosz kultúra széles és heterogén köreire, a Szovjetunió összeomlása után az eurázsianizmust főleg azok ölelték keblükre, akik szembehelyezkednek Oroszországnak a nyugati rendszerbe való beilleszkedésével.
Így alakult ki az úgynevezett “neo-eurázsianizmus”, amelyhez meghatározóan járult hozzá Aleksandr Gelevic Dugin.
Dugin 1962-ben született katonacsaládba és a hetvenes évek végén iratkozott be a Moszkvai Légierő Intézetbe. Első fontos kulturális alakulása egy szűk, nonkomformista intellektuális körben zajlott (Evgenij Golovin költő, Jurij Mamleev keresztény filozófus, Gejdar Dzsemal azér származású muszlim filozófus). Ebben a körben olvasták és oroszra fordították olyan szerzők műveit, mint Guénon, Evola, Eliade, Jünger. Dugin fordította előszor oroszra Evola Pogány imperializmusát, amely szamizdat formában forgott közkézen. A KGB letartóztatta, majd rövid ideig tartó fogság után kizárták a Légierő Intézetből. 1987-ben csatlakozott a nacionalista Pamjat párthoz, amelyből néhány évvel később kilépett. Abban az időszakban keresett kapcsolatokat Nyugat-Európában. Magam 1990 márciusában kezdtem vele levelezni, és nem sokkal később találkoztam vele személyesen Párizsban, ahol ő megismerkedett olyan értelmiségiekkel, mint Alain de Benoist és Jean Parvulesco.
Nyugat-Európa kulturális és politikai köreivel kialakított ezen és további kapcsolatok után alapította Dugin 1992-ben az “Elementy” folyóiratot. A cím szándékosan ugyanaz, mint az Alain de Benoist által vezetett francia “Eléments” kiadványé, míg alcíme, “Evrazijskoe obozrenije” (Eurázsiai szemle), a ’20-as ’30-as évek eurázsianista áramlatát idézi.
Az “Elementy” első számának borítója sokatmondó volt, mert a kontinentális eurázsiai blokk geopolitikai ideálját ábrázolta az Egyesült Államok által vezetett Nyugattal szembehelyezve. A folyóirat irányultságát erősen meghatározták a német “konzervatív forradalom” néhány képviselőjének (Karl Haushofer, Carl Schmitt, Arthur Moeller van der Bruck, Ernst Jünger) kulturális és geopolitikai fogalmai, és különösen Jean Thiriart geopolitikai irányvonalai, akivel Dugin 1992-ben Moszkvában találkozott. Az “Elementy” körül összegyűlt csoport alapvető jellemzője volt René Guénon és Julius Evola tradicionalizmusának elemzése.
Ezen széleskörű kulturális bázis eredménye egy radikális dichotómia tételezése a szárazföldi és tengeri hatalmak, az Eurázsia-gondolat és a liberizmus, a tradíció és a posztmodern világ között. A szárazföldi és tengeri hatalmak csatájában Dugin két, kibékíthetetlen típusú civilizáció csatáját látja, mivel az atlantista hatalmakat materialista, individualista és liberális kalmárszemlélet mozgatja, míg a szárazföldi hatalmak valamilyen mértékben a tradíció, tekintély, hierarchia és közösség princípiumait fejezik ki.
A Dugin által körvonalazott geopolitikai modell (pl. az Osnovy geopolitiki, Moszkva, 1997) a Sir Halford Mackinder brit geográfus által 1904-ben javasolt szkémára alapul: örök harc van az eurázsiai kontinens szárazföldi hatalmai (Németország és Oroszország) és az óceánparti tengeri hatalmak (Nagy-Britannia és Egyesült Államok) között.
Dugin különösen nagy hangsúlyt helyez Karl Haushofer munkásságára, aki továbbfejlesztette Mackinder elképzeléseit és az orosz-német szolidaritás (a Kontinentalblock) létfontosságú szükségességét tételezte az angol-amerikai ellenséggel szemben.
Az Aleksandr Dugin által képviselt geopolitikai tételek számos könyvben és cikkben jelentek meg, és bizonyos hatást gyakoroltak az orosz külpolitika kidolgozására is. A Dugin által 2001 tavaszán alapított Eurázsia Mozgalom segítségét és támogatását kínálta Putyin elnöknek, bár nem feltétlen módon. Érdekes megjegyezni, hogy ezen mozgalom alapítását támogatta Talgat Tadzhudin mufti, az Orosz Federáció muszlimjainak legfőbb vallási tekintélye.
A neo-eurázsianizmus sikere annak köszönhető, hogy tételei nem kis és elszigetelt csoportok köreire korlátozódnak, hanem többé-kevésbé nagy mértékben részévé váltak azoknak a kulturális és politikai erőknek, amelyek Oroszországban szembehelyezkednek a liberális ideológiával.

Fordította: Dávid Andrea

“Orbán Viktort félre kell állítani” – megalakul a Demokratikus Kerekasztal

Bajban vagyunk, ki akarunk kerülni, ez pártfüggetlenül mindenki érdeke – mondta Iványi Gábor, metodista lelkész, a csoport egyik alapítója. Orbán Viktornak pedig mennie kell.

Jövő vasárnap tartják a Demokratikus Kerekasztal (DEKA) plenáris alakuló ülését. Közvéleménykutatók, politikai kutató intézetek, szociálliberális sajtóorgánumok, közszereplők, gondolkodók és baloldali pártok delegációi a meghívottak. Kérdésünkre elmondták, a nevek még nem nyilvánosak, de “az elit krémje” mind ott lesz.

Keretet akarunk adni az elképzeléseknek, és felszámolni a szekértábor-felfogást – mondta Ferge Zsuzsa, szociológus. De legalábbis rámutatni, hogy ezek a szekértáborok nem állnak olyan távol egymástól – tette hozzá.

Hat munkacsoportban dolgoznak majd a Kerekasztalon: kitörési kérdések, progresszív, haladó jövőkép, demokrácia és jogcsomag, igazságos társadalom, gazdaság talpra állítása és újrailleszkedés a külvilághoz. Egyelőre csak a “stadionépítés helyett számoljuk fel a nyomort” szlogen hangzott el, de azt ígérik, konkrét programot dolgoznak ki, és megmondják, merre van az előre.

Nem csak bal, hanem jobboldali, nemzeti, konzervatív kerekasztalok is előkészületben vannak, két-három héten belül nyilvánosak lesznek.

A konkrét tervek kidolgozása gyorsan végbemegy majd, a március 15-re meghirdetett Nemzeti Egyeztető Fórumon kész programmal akarnak előállni.

“Addigra Orbán Viktornak le kell mondania, vagy félre kell állítani!” – szögezte le Iványi Gábor. Azt is hozzátette, hogy az ország nem Budapest, vidéken is alakulnak csoportok, neten keresztül egyeztetnek majd egymással.

“Az embereket nem nyugtatja meg a propaganda, értelmes párbeszéd kell. Eljött az idő, hogy a hatalom kénytelen legyen lejönni tárgyalni” – tette hozzá.

Szövetségesüknek a webnyilvánosságot nevezték, hogy a rendszerváltással ellentétben az ő legitimitásukat ne kérdőjelezhessék meg később.
(hir24)

Bal-Rad komm: “…Keretet akarunk adni az elképzeléseknek…az elit krémje mind ott lesz…Orbán Viktornak le kell mondania, vagy félre kell állítani!”

-Nagyszerű! Az “elit krémje” majd újólag a magyar társadalom elé vetíti a 25 éve a siker után fiókba tett “a Dolce Vita titkát csak mi tudjuk” című demokrata filmet! A magyar társadalom pedig boldog mosollyal fogja bámulni a rég látott mozit. Mert a Cselszövő, a Keresztapa bukik-oszt’ utána a Kánaán!

Demokratikus Kerekasztal (DEKA) lesz itten kérem! Némi áthallással értelmezhetjük úgy is a dolgot, hogy míg 25 évvel ezelőtt TONNÁKON osztozott a “krém”-mára már csak EGY DEKA amit meg akarnak kaparintani!

Persze a stadionok árát megehetjük! Fél év alatt ha jól belehúzunk el is koptatjuk sajnos! De a “…gazdaság talpra állítása és újrailleszkedés a külvilághoz…”-no ez csak részben sikerülhet. A “külvilághoz” (nyilván itt a nyugati orientáció felfrissítése és bebetonozása a cél!) való “újrailleszkedés az fog menni viharos gyorsasággal! A probléma CSAK A GAZDASÁG talpra állításával lesz! A nyugati külvilághoz való illeszkedés és a MAGYAR GAZDASÁG ÚJBÓLI MEGTEREMTÉSE!-együtt?

Hát ezért mesefilm ez az újra elővett, nekünk-A NÉPNEK SZÁNT-mozi!

A legijesztőbb viszont ebben az egészben az, hogy a szervezkedők észrevettek valami nagyon fontosat: TÚL NAGY MÁR A TÁRSADALMI FESZÜLTSÉG! Robbanásközeli állapot állott elő! (Döbrögiék a rablási vágytól űzve ezt nem észlelik!)

A legfélelmetesebb viszont az, hogy ISMÉT A KRÉM szervezkedik! Riadalmában! Megelőzve a nép szervezkedését!

Így aztán ismét a NÉP NÉLKÜL,(nélkülünk) DE A NÉPRE (azaz ránk) HIVATKOZVA, A NÉP (azaz a mi nevünkben) NEVÉBEN szervezkednek! Az uralmon lévő maffiacsalád ellen!

EZ A MI SZÉGYENÜNK ÉS KUDARCUNK! A MAGYAR NÉP SZÉGYENE ÉS KUDARCA! ISMÉT!

Eljött a cselekvés ideje" - A főrabbi felfegyverezné az európai zsidóságot

A European Jewish Association felszólította az Európai Uniót, hogy engedélyezze az európai zsidóknak a fegyvertartást "közösségeik védelme érdekében". Menachem Margolin rabbi, a szervezet főigazgatója csütörtökön küldött levelet az Európai Unió vezetőinek, amiben követeli, hogy változtassák meg a fegyvertartást szabályozó törvényeket, hogy a zsidók könnyített úton fegyverhez juthassanak.

A Washington Free Bacon szerint a rabbi azzal indokolja a követelését, hogy Franciaországban támadásokat követtek el zsidók ellen, vagyis a Charlie Hebdo elleni támadásra, és a kóserboltban történt túszejtésre hivatkozva akarja felfegyverezni az európai zsidóságot. "A párizsi támadás, valamint számos egyéb fenyegetés, ami az utóbbi években érte az európai zsidó közösséget, rámutatott, hogy elég volt a beszédből, eljött a cselekvés ideje."

"Eljött a cselekvés ideje"

A főrabbi levelében bűntudatot próbált kelteni az Európai Unió vezetőiben, visszahivatkozott arra, hogy szervezete "régóta figyelmezteti az Európai Uniót az egyre fokozódó antiszemitizmus veszélyeire, ami mostanra közvetlen veszélyt jelent az európai zsidóságra." Margolin hozzáteszi, hogy szervezete már régóta követeli a határozottabb fellépést az európai kormányoktól, és egyáltalán nincs meglepve a Párizsban történteken.

A rabbi azzal indokolja követeléseit, hogy sok zsidó nem meri látogatni a közösségi létesítményeket - beleértve a zsinagógát és a kóserboltot is -, mert félnek, hogy a Párizsban történt támadás megismétlődhet. "Sokan nem jönnek el a zsinagógába, mert félnek, és nagyobb biztonságban éreznék magukat azzal a tudattal, ha a közösség megfelelő kiképzéssel és fegyverrel rendelkezne egy esetleges vészhelyzet esetére."

Margolin szerint a fegyvertartási engedélyt a lehető leggyorsabb úton kell biztosítani a zsidóknak, ami azt jelenti, hogy szerinte a pszichológiai alkalmassági vizsgálatot is ki kell hagyni. "Ne legyenek kétségek afelől, a fegyvereket természetesen csak önvédelmi célra kérjük, egy meghatározott személyzetnek, ami a helyi hatóságoktól kapna kiképzést."

A főrabbi szerint az európai unióban "sokan nem akarják enyhíteni a fegyvertartás feltételeit a zsidók számára" (???), de a tagállamok kormányaival erről már folyamatban vannak a tárgyalások.

http://www.hidfo.net.ru/2015/01/16/eljott-cselekves-ideje-forabbi-felfegyverezne-az-europai-zsidosagot

A kijevi junta bűnbandái talán minden eddigit fölülmúló pusztításba kezdtek ma délelőtt.

Donyeck “Putyilov” kerületét “Grad”-ütegekkel lövik ma délelőtt kilenc óra óta Avgyejevkából és Tonyenkojéból. A borzalmas tüzérségi tűz néhány óra leforgása alatt tucatnyi civilt ölt meg.

Szlavjanoszerbszk is hasonló sorsot szenved. Ma délelőtt legkevesebb negyven lakóépület vált romhalmazzá. Itt az áldozatok számát még csak megbecsülni sem lehet. A jelentés legalább ötven civil meggyilkolását feltételezi.

A 31. blokkposzt (Bahmutka) környékén tombol a háború. Ma délelőtt három milicista esett el, és két teherautót is veszítettek a népfelkelők. Lehallgatott latorrádió-forgalmazásból az derült ki, hogy itt már a kijevi banditák nem képesek pótolni a veszteségeiket.

A Krimszkojéba tegnap átvezényelt latorerősítés is “elpárolgott” ma délelőtt.

Hasonló a helyzet valcmanista berkekben (Орехово-Донецкий)Orjehovo-Donyeckij, (Счастье)Szcsasztyje és (Станицa Луганска)Sztanyica Luhanszka térségében.

(Дебальцево)Gyjebalcsevot se elhagyni, sem pedig megközelíteni nem képesek a valcmanista hordák. A népköztársasági tüzérség minden utat folyamatos tűz alatt tart. Emiatt ma délelőtt öt latortank olvadt le a város közelében, és három “Ural” teherautó.

A gyjebalcsevoi katlanhoz köthető nyikisinoi “zsebben” kétségbeesetten védekezik a körbezárt bérgyilkosbanda a számára láthatatlan miliciával szemben. A horhos aljáról ugyanis nem lehet látni az “áldást osztó kezet”-csak “élvezni az áldást”! Ez ellen pedig csak a föld alá bújva tudnak “védekezni”. A DNR – felől érkező jelentések szerint Gyjebalcsevot minél előbb latormentesíteni kell, mert a város a humanitárius katasztrófa szélére sodródott.

(Новoтошковкa)Novotoskovkánál nekirugaszkodtak a pribékek egy támadásnek dél tájban, ám nemhogy a településre nem jutottak be, de körbe is zárta őket a milicia. Alig egy óra elteltével “ajánlatot” tettek a népfelkelőknek, ám azok már nem hisznek a szép szavaknak. Jelenleg is rendkívül véres le-felszámolása zajlik ennek a hordának.

Becslések szerint a kijevi junta az utóbbi öt napban legkevesebb hétszáz egyedét bukta, a sebesültjeinek száma kétezerre tehető. (Ez a szám a teljes frontszakaszra értendő) Bizonyos számítások szerint a technikai veszteségük elérte a 25 százalékot.

Kijevben Nyalókakirály bejelentette ma délelőtt, hogy sürgősen erősítéseket küldenek Donbasszba! A donyecki repülőtér elvesztését “derék, hősies csatának” nevezte.

Elemzők szerint a két Népköztársaság erői KELLŐ MUNÍCIÓT HALMOZTAK FEL, ÉS TÁMADÁSI PARANCSRA VÁRNAK!

Luhanszk repülőterén ma hivatalosan is bemutatkozott az LNR frissen megszületett légierejének büszkesége, a nyáron zsákmányolt SzU-25 bombázógép.

https://balrad.wordpress.com/2015/01/16/pusztit-a-kijevi-junta-latorhada/

Maradék-Ukrajna és Donbassz mai érdekességei

Nyalókakirály ma nagy melldöngetések közepette bejelentette, hogy martalócai szilárdan uralják a donyecki repülőteret! Aki pedig ennek az ellenkezőjét merészeli állítani, az az életével fog lakolni! (Tehát már ott tart a kijevi junta, hogy ha bárki meg merészeli kérdőjelezni állításaikat- falhoz állítják!

Alekszander Zaharcsenkot ez az udvari fenyegetés nagyon nem riasztotta meg! A körülményekhez képest igencsak udvarias gesztust tett a Donyecki Népköztársaság elnöke. A repülőtéren megsemmisített latorzászlóalj zászlaját szépen összehajtogatta mai reptéri látogatása alkalmával, és szívélyes hangú üzenet kíséretében elküldte Valcmannak! Megkérve Maradék-Ukrajna urát, hogy temesse el tisztességesen az érte fűbe harapott banditáit.

Persze Maradék-Ukrajna Nyalókakirály és hiénacsordájának uralmát nyögő alattvalói erről tudomást aligha szerezhetnek! Az udvari lakájmédia folyamatos dicsőségjelentés-özönébe ez nem férhet bele!

Van itt aztán egy videofelvétel a volnovahai buszrobbantásról! Hát az bizony fél órával a tüzérségi-semmi kárt nem okozó-össztűz után készült. A busz mögött. Egy autó “fedélzeti kamerájával”!

Telepített, távirányított akna volt ez kérem! (МОН-50) MON-50-típusúra tippelnek a hozzáértők.

Valami fordulatféle látszik az EU-ban Maradék-Ukrajna kapcsán. Határozat született ugyanis, hogy anullálják a kijevi alattvalóknak már eddig kiadott Schengen-vízumokat, és a továbbiakban NAGYON MEGFONTOLJÁK, hogy egyáltalán adnak-e ki ilyesmit. Az ok: az Oroszországban nem kívánatossá nyilvánított ukrán munkavállalók irtózatos számú áradata “fenyegeti” Nyugat-Európát! Amely nagyon szereti a KIJEVI JUNTÁT, de egyetlen ukránt sem akar látni a zónán belül. Kezd foszladozni a majdanista EURÓPAI ÁLOM!

De így legalább Maradék-Ukrajna alattvalói megmaradnak a kijevi trón ellenőrizte határok között. Szükség is lesz rájuk, hiszen a “Mobilizáció 4.0″ keretében a donbasszi darálóba már asszonyokat is vezényelni kíván a Helytartó! Mint az UTOLSÓ REMÉNY!

Megszületett ám a kijevi udvar nagyívű terve a légierő tevékenységének felújítására is!

Gyenisz Pusilin a DNR, Vlagyiszlav Dajnye pedig az LNR képviselőjeként dekkolt ma Minszkben, a kontaktcsoport soros szócséplésére készülve. Ott volta az EBESZ-delegált is, ám Nyalókakirályt senki nem képviselte.

Így aztán a jószándékú donbasszi küldöttek ott is hagyták a randi színhelyét. Valcman pedig Kijevben örömködik banditaseregletének eléje vetített sikerei fölött.

https://balrad.wordpress.com/2015/01/16/maradek-ukrajna-es-donbassz-mai-erdekessegei/

Ránk szabadíthatja a génmódosított növényeket az EU-USA megegyezés

Új irányelveket fogadott el a héten az Európai Parlament GMO-témában, amikkel kapcsolatban téves állítások jelentek meg - mondta el sajtótájékoztatóján Balczó Zoltán, a Jobbik EP-képviselője.
- Új irányelveket fogadott el az Európai Parlament.
- A tagállamoknak kényszerítő erejű érvek egész sorával kell előállnia, ha területükön tiltani szeretnék a GMO-növények termesztését, ám az EU még akkor is megvétózhatja a döntést.
- Mindez az Egyesült Államok célja, akik génmódosított termékekkel lepnék el az európai piacot.
- A Fidesz is támogatja az EU-USA szabadkereskedelmi egyezményt.
Minderről Balczó Zoltán beszélt pénteki sajtótájékoztatóján.
Sokan hangoztatják, hogy az új irányelvek alapján a tagországok szabadon dönthetik el, hogy területükön engedélyezik vagy tiltják a génmódosított növények termesztését. Ez nem igaz - hangsúlyozta Balczó, aki rámutatott: a tiltás lehetősége valójában erősen korlátozott. Amennyiben egy cég engedélyt kap arra, hogy az EU-ban génmódosított növényt termesszen, akkor az az Unió egész területére vonatkozik. Ha egy tagállam ezt tiltani szeretné, akkor elindíthat egy folyamatot, ahol kényszerű erejű indokok hosszú sorával kell előállnia, amit követően a bizottság hozza meg a döntést. Ha úgy ítélik meg, hogy az indokok nem számítanak kényszerítő erejűnek, akkor egész egyszerűen elutasíthatja az ország tiltási kérelmét.
Balczó elmondta: ez a magyar alaptörvénnyel sem hozható összhangba, hiszen abban az áll, hogy a lakosság egészsége érdekében garantálni kell a magyar mezőgazdaság génmódosított növényektől való mentességét. A politikus szerint a valódi önrendelkezés az volna, ha egy tagország kormánya a saját elemzése alapján úgy dönt, hogy nem kíván génmódosított növényt termeszteni, akkor ez a döntés végleges lenne.
Megalkudott a bizottság
Az EU jelenlegi keretei között is lett volna lehetőség arra, hogy egy sokkal jobb irányelvet alkossanak meg - mondta el a politikus, aki az illetékes környezetvédelmi és élelmiszerbiztonsági bizottság tagja. A bizottság novemberben elfogadott egy olyan 51 pontból álló módosító javaslatot, amely nagyságrendekkel nagyobb lehetőséget adott volna a tagállamok számára a tiltásra. A bizottság küldöttsége azonban részt vett egy háromoldalú tárgyaláson az Európai Bizottsággal és a Tanáccsal együtt, ahol végül egy olyan kompromisszumos megoldást fogadott el, ami már nem biztosítja ezeket. A bizottság több pontban is megalkudott. Míg eredetileg azt akarták, hogy az irányelv jogalapja a környezetvédelem legyen, végül ettől elálltak, a jogalap az egységes piac lesz. A tagállamok ráadásul addig el sem indíthatják a tiltási folyamatot, amíg nem próbálnak megegyezni a GMO-termékeket forgalmazó, többnyire amerikai cégekkel.
Az EP-képviselőknek ezt követően is lett volna lehetőségük megfelelő döntést hozni, hiszen a héten mindkét javaslatról lehetett szavazni, ám itt is az eredeti verziót fogadták el.
Hamis érvekkel a javaslat mellett
A javaslat megszavazói azzal érveltek, hogy egy eddig szabályozatlan területen végre kimondták, hogy a tagállamoknak lehetőségük van tiltani a GMO-t. A lehetőség azonban korlátozott és nem biztosítja a szuverenitást, így ez nem ok arra, hogy elfogadjuk - mondta Balczó. A támogatók azzal is érvelnek, hogy az EU már előre vizsgálja, hogy milyen GMO-növények termesztésére ad engedélyt. A politikus azonban emlékeztetett: nemrég volt egy újabb döntés a Tanácsban, hogy egy génmódosított kukoricafajta termesztését 28 országból 19 elutasította, 4-en tartózkodtak, 5-en szavaztak mellette, de ez az arány sem volt elég ahhoz, hogy az EU betiltsa annak termesztését.
Ez az USA célja
A végső szavazást megelőzően a Friends of the Earth Europe nevű nemzetközi civil szervezet világossá tette, hogy a GMO-termesztés és az EU-USA tárgyalások milyen mértékben függenek össze. A szervezet részletes elemzéséből kiderül, hogy az USA tárgyalóira és kormányára a legnagyobb nyomást épp a génmódosított vetőmagokat előállító és forgalmazó cégek gyakorolják. Az anyagból egyértelműen kiderül, hogy az Egyesült Államok fő célja a szabadkereskedelmi egyezményről szóló tárgyalások során az, hogy génmódosított vetőmagokat juttassanak az európai piacra.
A Fidesz is mellette
A közvélemény úgy hiheti, hogy a Fidesz és a magyar kormány ellene van a transzatlanti kereskedelmi és beruháuzási partnerségnek, ám ez nem így van - hangsúlyozta Balczó, aki elmondta: novemberben ő maga is részt vett a magyar parlament bizottsági ülésén, melyen Mikola István államtitkár a kormány nevében azt mondta, a magyar megközelítés a tárgyalások során az, hogy Magyarország egyértelműen támogatja az EU-USA szabadkereskedelmi tárgyalásokat, mely nyitott gazdaságunk miatt komoly előnyeket nyújthat. Ezen a héten Szájer József, a Fidesz EP-képviselője is hitet tett amellett, hogy minél hamarabb kell előrelépést elérni a tárgyalások során.
Balczó Zoltán szerint a történtek súlyosan veszélyeztetik a magyar mezőgazdaság GMO-mentességét. A Jobbik szerint az EU-nak nem azzal kéne foglalkoznia, hogy miért nem fogadja el a tiltást egy-egy tagállam részéről, hanem az lenne a feladata, hogy biztosítsa az országok számára a GMO-mentességet.
Amerikai gyarmat lehet az EU
Az szabadkereskedelmi egyezmény kapcsán felmerült veszélyekről a héten már Gyöngyösi Márton is beszélt hétfői sajtótájékoztatóján. A politikus akkor elmondta: a tervezett egyezmény sem Magyarországnak, sem Európának nem válhat hasznára. A politikus "korunk legégetőbb kérdésének" nevezte, hogy az Unió meg tudja-e őrizni maradék szuverenitását, vagy végleg amerikai gyarmattá válik. Emlékeztetett: az ukrán válság során világosan kiderült, hogy Brüsszelnek nincs önálló külpolitikai vonalvezetése, biztonságpolitikai tekintetben teljesen ki van szolgáltatva az Egyesült Államoknak, amely "geostratégiai bázisaként" kezeli a kontinenst.
Mi a baj a GMO-val?
A Mona Hungary Kft. korábban sajtóanyagban elemezte a génmódosított növények mellett és ellen szóló érveket. A támogatók nagy lehetőséget látnak a génkezelt növények termesztésében, mert szerintük az éhezés felszámolható lenne általa, ám elsősorban gyors és jelentős profitot várnak a termesztésüktől.
A kutatók is elismerik, hogy kevés a rendelkezésre álló információ, számos megválaszolatlan kérdés merül fel a GM növények hatását illetően. Termesztésük során nagy terhet rónak a környezetre, nem csökken a vegyszerfelhasználás, valamint a kártevőkben is kialakulhat a rezisztencia. Csökken a biodiverzitás, a genetikailag módosított organizmusok bekerülnek a természetes környezetbe. A módosítás kiterjed az állatokra is, a hagyományos- és biogazdálkodás veszélybe kerülhet és meg is szűnhet.
A megoszló szakmai vélemények között akad olyan, ami előrevetíti a génmódosított növények esetleges egészségkárosító hatásukat és olyan is.

alfahir

Háborús hisztériakeltéssel szórakozik a litván kormány!

Háborús helyzetre felkészítő, és arra vonatkozóan tanácsokkal szolgáló kézikönyvet ad ki polgárainak a litván kormány az ukrán válság okozta feszültségek miatt.

“Őrizze meg józanságát, ne pánikoljon és gondolkodjon tisztán. Az ablaka alatti fegyverropogás még nem a világ vége” – egyebek mellett ezek az intelmek szerepelnek a védelmi minisztérium által kiadott kézikönyvben, amelyet a jövő héten juttatnak majd el litvániai könyvtárakba, és a hadsereg rendezvényein is fognak terjeszteni.

A kézikönyv tanácsa szerint külföldi megszállás esetén a litvánoknak tüntetéseket és sztrájkokat kell szervezniük, vagy “legalábbis rosszabbul kell végezniük a munkájukat, mint általában”. Ha lerohannák az országot, a lakosságot a Twitteren és Facebookon való szervezkedésre, illetve az ellenséggel szembeni kibertámadásokra buzdítja a dokumentum.

“Grúzia és Ukrajna példája, amelyek elvesztették területük egy részét, azt mutatja, hogy itt sem zárhatunk ki egy hasonló jellegű helyzetet, és fel kell készülnünk arra. Amikor Oroszország megindította ukrajnai agresszióját, a litvánok megértették, hogy szomszédságunk nem baráti” – mondta Juozas Olekas védelmi miniszter a kiadvánnyal kapcsolatban a Reuters hírügynökségnek. A litván kormány azt is fontolóra vette, hogy kötelezővé teszi a légópincék építését minden jövőben felhúzandó ingatlanban.

Litvániában csütörtökön három hónapra leállították a Ren TV orosz kereskedelmi televízió balti országoknak sugárzott adását, azzal az indokkal, hogy Ukrajnáról és más országokról valótlan információkat terjesztett.

A jelentős orosz kisebbséggel rendelkező balti térségben biztonsági aggodalmakat keltett, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrán válság kapcsán azzal érvelt, Moszkvának külföldön is fel kell lépnie az oroszok védelmében.
(MTI)

Bal-Rad komm: Fölöttébb érdekes ez! Litvánia lakosságának közel 40 százaláka orosz nemzetiségű! Akiket ráadásul már most erősen korlátoz saját kormányuk pl. az információhoz való jutásban.
Ugyanez a litván kormány (csakúgy mint a másik két mini-balti-állam) nem zavartatja magát azáltal, hogy országukat már megszállta a NATO!
Az sem izgatja Litvánia kormányát, hogy “pógárai” a valcmanista bérgyilkoshadban aktívan gyilkolásznak Donbasszban! Igaz, oroszokat! Ami Litvánia kormánya szerint derék és dícsérendő cselekedet.

Négyszáz katonát küld Amerika a szíriai felkelők kiképzésére

Négyszáz amerikai katonából és több száz fős támogató személyzetből álló kontingenst tervez küldeni az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet ellen küzdő felkelők kiképzésére az Egyesült Államok – mondta helyi idő szerint csütörtökön Washingtonban a Pentagon szóvivője.

Steve Warren tábornok közölte, az amerikai hadsereg egyelőre nem határozta meg a kiképzési misszió helyszínét, amely várhatóan tavasszal kezdődik majd egy Szírián kívüli területen. Törökország, Katar és Szaúd-Arábia korábban felajánlotta területét a katonai művelethez. A kiképzőprogram Barack Obama amerikai elnök azon több évre szóló tervének része, hogy felvértezze a helyi erőket az Iszlám Állam fegyveresei elleni küzdelemhez, miközben az Egyesült Államok folyamatosan légicsapásokkal támadja a terrorcsoport állásait.
A Pentagon becslései szerint az első évben több mint ötezer besorozott harcost képezhetnek ki, és mintegy tizenötezerre van szükség ahhoz, hogy sikerüljön visszavenni az Iszlám Állam által elfoglalt kelet-szíriai területeket.

Az amerikai kongresszusban ugyanakkor többen bírálták a tervet: úgy vélték, az amerikai hadsereg programja nem segíti elég gyorsan a szíriai ellenzéki erőket, és megkérdőjelezték, hogy elegendő-e a kontingens nagysága a Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű kormányerők és a szíriai felkelők közötti, majdnem négy éve tartó harcok befolyásoláshoz.
A közel-keleti országgal szomszédos Irakba Obama korábban több mint háromezer amerikai katonát küldött, hogy tanácsokkal lássák el és kiképezzék az iraki és kurd erőket.
A Pentagon csütörtöki bejelentése előtt néhány nappal amerikai tisztségviselők a szíriai ellenzéki és civil vezetőkkel vitatták meg a programot Isztambulban.

Egy korábbi felvétel, ahol a Dagadtpofájú az ISIL-vezérekkel szervezkedik! Amerikai és független értékelésekre hivatkozva a The Wall Street Journal csütörtökön arról számolt be, hogy a Szíriában több mint negyedéve megindított amerikai légi csapások sem akadályozták meg az Iszlám Államot abban, hogy az arab országban újabb területekre terjessze ki fennhatóságát. Az újság szerint ez részben annak köszönhető, hogy az Egyesült Államok katonai erőfeszítésit elsősorban Irakra összpontosítja.
A 2011-ben békés tüntetésekkel kezdődött, de azóta véres harcokba torkollt szíriai polgárháborúban az ENSZ adatai szerint mintegy 220 ezer ember halt meg.

(MTI)

Bal-Rad komm: “…az amerikai hadsereg programja nem segíti elég gyorsan a szíriai ellenzéki erőket, és megkérdőjelezték, hogy elegendő-e a kontingens nagysága a Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű kormányerők és a szíriai felkelők közötti, majdnem négy éve tartó harcok befolyásoláshoz.” – És hát ez itt a lényeg! Nem az Iszlám Állam! Amelyet az USA szervezett meg! A derék, és mélyen demokrata vallású John McCain szenátor ügyködésével. Milyen jó is lenne most a haverokat kiképezni, összeboronálni az ISIL fanatikusaival, aztán párezernyi amerikai “kiképzővel” feldúsítva” Asszad ellen fordítani a dagadtpofájú Keresztapa által tető alá hozott Szent Szövetséget?!

Ennyit az “olcsóbb államról”!

Még 2010-ben a kisebb és az olcsóbb állam ígéretével kezdte meg tevékenységét Orbán Viktor és kormánya. A plebejus és a puritán jelszavakkal hatalomra kerülő Fidesz-KDNP azonban egyáltalán nem tartotta be az ígéretét, sőt a 2014-es országgyűlési választást követően sem történt semmilyen lépés az „olcsóbb állam” létrehozása ügyében. Az államtitkárok jelenleg közel háromszor annyian vannak, mint a Bajnai Gordon vezette kormány 2010-es búcsúzásakor, helyetteseik száma – őket akkor még szakállamtitkároknak hívták – pedig szintén duplája az akkorinak.

Az elmúlt évek során a kormányzati költségek jelentősen emelkedtek, ezen belül is ugrásszerűen nőtt a felső vezetők száma és jövedelme. Az államtitkárokra és a helyettes államtitkárokra ráadásul nem vonatkozik az összeférhetetlenségi törvény, így ezek a tisztségviselők, mint felügyelőbizottsági vagy igazgatótanácsi tagok, további több százezer forinttal egészíthetik ki a fizetésüket.

A Lázár János vezette Miniszterelnökség két év alatt a duplájára növekedett. A háttérintézmények és a kormányhivatalok dolgozóival együtt a miniszterelnökségnél jelenleg 34 ezer ember dolgozik. Ráadásul az ígérettel ellentétben az állam összességében jóval többet költ önmagára, mint 2010-ben, de az oktatással, egészségüggyel már nem ez a helyzet. Az „olcsó” mellett tehát a „kisebb” állam eszménye is egyértelműen megbukott. A jelenlegi kurzusnak tehát sem a plebejussághoz, sem a puritánsághoz nincs semmi köze.

Államtitkárok:

A harmadik Orbán-kormány rekordszámú államtitkárral dolgozik, a 9 minisztériumban összesen 53 államtitkár és 101 helyettes államtitkár kapott pozíciót. (Az államtitkárok száma pont szerdán csökkent eggyel azáltal, hogy Patyi Gergely, aki eddig az Igazságügyi Minisztériumnál az igazságügyi kapcsolatokért volt a felelős, benyújtotta a lemondását.)

A parlamenti képviselőkkel ellentétben a kormány kinevezett államtitkárait és helyettes államtitkárait nem kötik összeférhetetlenségi törvények, vagyis bármilyen egyéb pozíciót elvállalva nyugodtan kiegészíthetik az így is több százezres fizetéseiket. Az államtitkárok alapilletménye 997 ezer forint, ezt az összeget nemrég több tisztségviselő esetében is 1 millió 296 ezerre emelték fel.

A helyettes államtitkároknál 748 ezer forint helyett 972 ezer lett az új alapilletmény. Ezen összegekhez csapódnak azok a plusz százezrek, amelyet, mint állami cégek felügyelőbizottsági vagy igazgatótanácsi tagjaként kapnak egyes államtitkárok és helyetteseik.

Az állami vezetők fizetésére tehát minden eddiginél többet, évente több mint két milliárd forintot költ a kormány, és ehhez jön a legalább 100 millió forintos külön juttatás, szintén állami pénzből. A legjobban keresők fizetése elérheti akár a több mint másfél millió forintot. Az abszolút nyertes az a Balogh László, aki azon kívül, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára, az Államadósság Kezelő Központ igazgatósági elnöke is. Fizetése több mint egymillió hatszázezer forint.

Miniszterelnöki megbízottak és biztosok

Nemcsak az államtitkárok és helyetteseik száma emelkedett a 2010-es kormányváltás óta, hanem a miniszterelnöki megbízottaké is. Mostanra több mint egy focicsapatnyian segítik tanácsaikkal a kormányfő munkáját. Miniszterelnöki megbízottnak lenni nagyon is érdemes: legkevesebb 747 ezres fizetést jelent ez a pozíció havonta. A Lázár János jobbkezeként is emlegetett Héjj Dávid például hó végén 1 millió 250 ezer forintot vihet haza.

A miniszteri megbízottak száma is folyamatosan emelkedik. Épp nemrég, március elsejével kezdte meg munkáját két új miniszteri biztos is: Cseri Miklós a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély tájegységének megvalósításáért, valamint a szabadtéri múzeumok és tájházak szakmai megújításáért fog felelni, míg Fekete Péter (figyelem!) a nemzeti cirkuszművészeti stratégia kidolgozásáért lesz felelős.

Képviselők

A képviselők frontján sem alakultak puritánul a dolgok. A Blikk összegezte a politikusok számára bérelt irodák és szolgálati lakások szerződéseit. Eddig összesen 67 irodára és 41 lakásra szerződött le az Országgyűlés Hivatala – derült ki az összesített dokumentumokból. A keretszerződések 2017 végéig szólnak, s ha egyetlen eddig megkötött ilyen szerződést sem bontanak fel, úgy 762 millió forintba kerül majd a teljes bérleti díj.

Ezzel párhuzamosan az alapfizetések 232 ezer forintról csaknem 750 ezerre emelkedtek, így láthatjuk, hogy hiába lett kisebb – a 386 főről 199 főre csökkent – országgyűlés ebben a ciklusban, összességében sokkal több pénzbe kerülnek nekünk a saját politikusaink eltartása.

Az állam összességében jóval többet költ magára, mint 2010-ben

A fenti „listát” végignézve egyáltalán nem felelőtlenség kijelenteni, hogy a jelenlegi, erőteljesen megduzzasztott kormányzati rendszer rendkívül drágán és pazarlóan működik, még a korábbi kormányokhoz képest is. A hatalmas fizetések mögött pedig mindenki döntse el maga, mennyire látja a megérdemeltséget. A tisztségviselők fizetése azonban csak egy dolog, érdemes azt is vizsgálni, hogyan alakult az állam önmagára való költekezése saját magára a többi szektorhoz képest a 2010-es, olcsó állam ígérete óta. Íme:

Bizony, az állam jóval többet költ önmagára, mint 2010-ben, de az oktatással, az egészségüggyel már nem ez a helyzet. Sajnos a jövőképünk sem lehet sokkal vidámabb, hiszen csak a további költekezési terveket láthatjuk.

A jelenlegi tervek szerint pedig a Budai várat 200 milliárdért újítanák fel (ez a tétel biztos nincs összefüggésben azzal, hogy Orbán is a várba tart). A jegybank pedig eddig több mint 30 milliárd forintot költött különböző ingatlanokra és műkincsekre. Bevásároltunk részvénypakettekből, bankokból, közműcégekből, és minden másból, amire a kormánynak épp fájt a foga, bár indoklást nem sok esetben hallottunk, miért is lesz a kormánynál jobb helye ezeknek a cégeknek, sok százmilliárd adóforintért. És akkor még nem is beszéltünk a közmédiára évente költött több mint 70 milliárdról. Ha így folytatjuk, akkor már csak az lesz a kérdés, hogy ki és hogyan fogja visszafizetni a paksi bővítés finanszírozásához adott 10 milliárd eurós orosz hitelt? Persze az már nem a jelenlegi kormány problémája lesz.
(Kate Beckett)

Az Európai Parlament támogatja az államközi szerződésszegést (Mit jegyezhetnék hozzá, talán annyit már kétpólusú a világ, mégha ezt sokan nem is akarják észrevenni)

Az Európai Parlament üdvözölte Franciaország azon döntését, hogy nem adja át Oroszországnak az Oroszország számára gyártott Misztral helikopter-hordozó hajókat. A csütörtökön elfogadott határozatban az Európai Parlament üdvözölte a hajók átadásának elhalasztását, és felszólította a tagállamokat, hogy hasonlóan járjanak el minden, a szankciókkal nem összhangban lévő üzlet esetén, különös tekintettel a katonai exportra és kettős hasznosítású (katonai/civil) eszközökre.

Az Egyesült Államok az ukrán konfliktusra hivatkozva hozott szankciókat Oroszország ellen, az Európai Unió pedig a gyakorlatban nem rendelkezik saját döntéshozatallal, és Washington döntéseit szolgalalkűen végrehajtja, annak ellenére, hogy a szankciók leginkább az európai ipart sújtják.

Az 1,2 milliárd dollár értékű Misztral-szerződést a francia DCNS és az orosz Roszoboronexport vállalatok írták alá 2011-ben, és ez lett volna az eddigi legnagyobb haditechnikai együttműködés a két ország közt. Franciaország az első Misztral típusú helikopter-hordozó hajót, a Vlagyivosztokot 2014 novemberében kellett volna átadja a megrendelőnek, amit az Egyesült Államok politikai nyomására nem tett meg.

A francia kormány amiatt halasztotta el az első hajó átadását, mert az Egyesült Államok utasította a NATO főtitkárát, Jens Stoltenberget, hogy tegyen hivatalos ajánlatot Franciaországnak a hajók felvásárlására vonatkozóan, amit a főtitkár meg is tett. Az USA politikai nyomására a francia kormány ugyan nem mer egyértelmű nemet mondani a megrendelőnek, de az átadást elhalasztották, és további időhúzásra törekszenek.

Washington nyomására az Európai Parlament most politikai alapot adott a francia kormány szerződésszegésének. Az átadás elhalasztásának elfogadottá nyilvánítása azt jelenti, hogy az Európai Parlament akarja vállalni a felelősséget a francia kormány szerződésszegéséért. Mindez azonban semmit nem változtat azon, hogy a francia kormány közvetlen az USA nyomásának engedelmeskedve halasztotta el az átadást, amivel bebizonyította, hogy képtelen teljesíteni az államközi szerződésekben tett vállalásait, ha a megrendelő riválisai politikai nyomást gyakorolnak a francia gyártóra.

A történtek nemzetközi szinten teljesen hiteltelenné tették Franciaországot, és már mutatkoznak annak jelei, hogy a Misztral-ügy miatt hatalmas megrendelésektől eshetnek el. Az indiai védelmi minisztérium már bejelentette, hogy elállhat a Rafale vadászrepülőgépek vásárlásától, és helyette Oroszországtól venne Szu-30MKI vadászrepülőgépeket. Franciaország csak ezzel az egy üzlettel 12 milliárd dollár bevételtől esett el, ami a Misztral-szerződés értékének tízszerese.

http://www.hidfo.net.ru/2015/01/16/az-europai-parlament-tamogatja-az-allamkozi-szerzodesszegest

Donbassz mára virradóan

Donbasszra mára virradóan sem terült az éjszaka csendje. Nagyon is zajosra kerekedett ma reggelre a térség. Már ami a frontokat illeti.

Szcsasztjét óhajtaná a valcmanista csürhe, de nagyon kellemetlen és véres-fájdalmas tapasztalatokkal kellett tudomásul venniük: nem megy a buli. Ráadásul a (Веселaя Горa)Veszelaja Gora-hegyre települt latortüzér-ütegek éjszakai ténykedése könnyű feladatot jelentett a népköztársaságiak bemérőinek. Éjjel egy órakor a latrok jelentették rádión, hogy három ütegük totál megsemmisült. (Persze maradt még, de hát ezt a veszteséget pótolni egy izolált helyen?-lehetetlen!)

Peszki ostromlott latorerőit próbálgatja a kijevi vezérkar erősíteni. A tegnap elmenekült hiénabandák pótlására a “Dnyepr-1″ martalóczászlóalj egységeivel pótolták az éjjel. Azok viszont érkezésükkor kénytelenek voltak megtapasztalni: itt bizony nem csak móka és kacagás vár rájuk. Hírlik, hogy jónéhány pribéknek ideje sem volt lekászálódni az őket szállító teherautóról. Pedig nagy céljaik voltak. A donyecki reptér visszavételét kéne megejteniük.

(Петровкa)Petrovkánál és (Марьинкa)Marinykánál egész éjjel dúlt a harc.

Donyecket egyfolytában lövi a valcmanista latortüzérség. Késő este egy “marsrutkát” (helyijáratú kisbusz) talált telibe egy latorgránát. Hat civil halt bele.

Sajnálatos baleset is történt tegnap Donyeckben. Ennek is egy “marsrutka” volt az egyik elszenvedője. Egy milicista terepjáró nem adta meg az elsőbbséget a kisbusznak. Ennél az esetnél két milicista és egy civil vesztette életét.

Lövik a valcmanisták a repteret is kitartóan.

Gorlovka szünet nélküli latortüzér-attakokat kénytelen elviselni.

Bahmutka-környékén is egész éjjel zajlottak a tüzérségi párbajok. (Новотошковкa)Novotoskovkából reggelre szinte teljesen kiszorították a népfelkelők Nyalókakirály brigantijait.

(Дебальцево)Gyjebalcsevonál kezd kritikusra fordulni a bűnbandák helyzete. A “Prizrak” népköztársasági zászlóal elég sokféle hangszerrel “húzza nekik a talpalávalót”! Tarackok, tankok, aknavetők, “Sztálin-orgonák” szolgáltatják a (Чернухово)Csjernuhovoban és környékén táncoltatott martalócoknak. A milicisták tervei szerint ma már a (Троицкое)Troickoje környéki bűnbandák is “terítékre kerülnek”, és kezdődhet az igazi tánc a gyjebalcsevoi katlanban.

(Роскошное)Roszkosnojénál a kijevi náci hordák felrobbantották a hidat.

A Dnyepropetrovszkhoz közeli Krasznopolszkban létesített valcmanista hősi temető egyre inkább kezd “benépesülni”! Alig két hónapja jelölték ki a területet, és máris rengeteg a “lakó”! Ám a video tanúsága szerint Valcmanék gondoltak a jövőre. Jó előre kiástak párezer gödröt a Donbasszban kitikkadt martalócaiknak. (Persze nem mindegyik kerül ide, hiszen vannak akiket ténykedés közben “párologtatnak el” a népfelkelők, és vannak szép számmal olyan pribékek, akik a mozgó kincstári krematóriumokban végzik. Elnézve a temetőt: mintha a kijevi udvari jelentések szerinti napi egy-két latorpusztulásnál több is előfordulna!

A milicisták is “beszereztek” néhány tüzérségi felderítő ketyerét. Valami ahhoz hasonlókat, mint amiket az amerikaiak szállítottak a latorhadnak.

https://balrad.wordpress.com/2015/01/16/donbassz-mara-virradoan-3/

Volánok helyett Közlekedési Központok szinte 2015. január 1-eje óta

Volánbusz Zrt. >> A VOLÁNBUSZ Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság több mint 80 éves múlttal rendelkező személyszállító társaság. A budapesti székhelyű, de országos tevékenységet folytató cég az egyik legnagyobb az országban működő, személyszállítást végző VOLÁN társaságok között, és sok tekintetben elsőként jegyzik a szakmában. A MAVART néven 1927-ben alapított társaság kezdetben csak 30 autóbusszal rendelkezett, ma már közel 1000 járművel biztosítja szolgáltatását.

KMKK Középkelet-Magyarországi Közlekedési Központ Zrt. >> A KMKK Középkelet-magyarországi Közlekedési Központ Zártkörűen működő Részvénytársaság megalapításával közös irányítás alatt működik a jövőben az Agria Volán Zrt., a Hatvani Volán Zrt., a Jászkun Volán Zrt., a Mátra Volán Zrt. és a Nógrád Volán Zrt. A központ székhelye: Szolnok.

ÉMKK Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. >> Az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zártkörűen működő Részvénytársaság megalapításával közös irányítás alatt működnek Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye helyközi közösségi közlekedési szolgáltatói.  2015. január 16-tól a felsorolt Volán társaságok általános jogutódjaként látja el tevékenységét. Az átalakulás és a névváltozás tisztelt Utasainkat semmilyen teendővel nem terheli, a Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében végzett közforgalmú menetrend szerinti és egyéb személyszállítási szolgáltatások változatlan feltételekkel, változatlan tarifákkal, menetrenddel és helyszíneken vehetők igénybe. A megszűnő társaságok honlapjai (www.borsodvolan.hu, www.hajduvolan.hu, www.szabolcsvolan.hu) továbbra is tartalmazzák az aktuális utazási és egyéb információkat. A központ székhelye: Miskolc.

DAKK Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt. >> A DAKK Dél-alföldi Közlekedési Központ Zártkörűen működő Részvénytársaság megalapításával közös irányítás alatt működnek a jövőben Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megye helyközi és helyi közösségi közlekedési szolgáltatói. A DAKK Zrt. által irányított BÁCS VOLÁN ZRT. a KÖRÖS VOLÁN ZRT., a KUNSÁG VOLÁN ZRT. és a TISZA VOLÁN ZRT. társaságok összesen több mint 900 autóbuszt üzemeltetnek 2700 fő munkavállalóval. A régió éves bevételi forgalma meghaladja a 20 milliárd Ft-ot. A központ székhelye: Békéscsaba.

DDKK Dél-dunántúli Közlekedési Központ Zrt. >> A DDKK Dél-dunántúli Közlekedési Központ leánytársaságai a Gemenc Volán Zrt., Kapos Volán Zrt., Pannon Volán Zrt. Aktuális információkról a beolvadó leánytársaságok honlapjairól tájékozódhatnak! A leánytársaságok menüpont alatt. A központ székhelye: Kaposvár.

ÉNYKK Északnyugat-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. >> Az Északnyugat-magyarországi Közlekedési Központ Zártkörűen működő Részvénytársaság megalapításával, közös irányítás alatt működnek Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém és Zala megye helyközi közösségi közlekedési szolgáltatói. A központ székhelye Szombathely. A KNYKK Középnyugat-magyarországi Közlekedési Központ Zártkörűen működő Részvénytársaság (rövidített nevén KNYKK Zrt.) 2012. november 19-én kezdte meg működését. Az Alba Volán Zrt. és a Vértes Volán Zrt.  2014. december 31-én beolvadtak a KNYKK Zrt-be (2800 Tatabánya, Csaba u. 19.). A beolvadással a Volán társaságok 2014. december 31-én megszűntek, a KNYKK Zrt. 2015. január 1-től a Volán társaságok általános jogutódjaként látja el tevékenységét. Fejér megyében és Komárom-Esztergom megyében így az autóbusszal végzett közforgalmú menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatásokat 2015. január 1-től kezdődően a KNYKK Zrt. végzi.