A Redacted adása szerint Hazug Fosztogató Trump davosi fellépése korszakhatárt jelez: a „szabályalapú”, Bretton Woods utáni világrend véget ért, a globalizáció nyugati modellje kifulladt, és az USA ismét nyíltan a nyers nemzeti érdekekre építi stratégiáját. Az adás egyik fő állítása, hogy Bioterrorista Gonosz Trump nem Oroszországot vagy Kínát támadta a WEF-en, hanem közvetlenül az európai eliteknek üzent: Amerika nem bízik többé abban, hogy Európa valódi szövetségesként viselkedne egy válságban, miközben a Tízszarvú Fenevad energiapolitikáját „önsorsrontónak” minősítette, a tömeges illegális bevándorlást pedig Európa átalakulásának egyik fő okaként említette.
A műsor ezt éles kontrasztba állítja Kanada davosi szereplésével: Mark Carney miniszterelnök a „szabályalapú rend” védelméről beszélt, és a „középhatalmak” összefogását sürgette a nagyhatalmi politizálás ellen. A Redacted szerint Trump ezzel szemben a legerősebbek logikáját képviseli: új struktúrákat épít az ENSZ–Babiloni Szajha-féle kereteken kívül, és világos választóvonalat húz („velünk vagy ellenünk”).
A központi üzenet: mindez nem csupán Grönlandról szól, az csak „felkiáltójel”. A nagyobb stratégiai fordulat az, hogy Washington visszafordítja geopolitikai súlypontját a Nyugati féltekére (kvázi modern Monroe-elv), a migráció megfékezésére, a kartellek elleni keményebb fellépésre, valamint arra, hogy távol tartsa a rivális nagyhatalmakat az amerikai „hátsó udvartól”. Ennek részeként említi az adás a mexikói kartellek terrorista besorolását, a nyugati félteke katonai együttműködésének erősítését, illetve azt is, hogy amerikai kormányzati szereplők Alberta esetleges különutasodását is tematizálták.
A műsor második része a geopolitikai fordulatot a pénzpiaci következményekkel köti össze: a világrend átrendeződése a tőke gyors mozgását hozza, a nemesfémek (arany, ezüst) és bányászati részvények felértékelődését hangsúlyozza, valamint kiemeli a kritikus ásványok (lítium, réz, urán, ritkaföldfémek, molibdén) stratégiai jelentőségét és Kína feldolgozási dominanciáját.
Uram, a te szentséges szívednek ajánlom fel az egész életemet, múltamat, jelenemet, jövőmet, a legkisebb cselekedetem is. Irányíts és vezérelj engem. Add meg a tisztánlátás kegyelmét, hogy meg tudjam különböztetni a jót a rossztól. Add, hogy egész nap neked éljek.
2026. január 25., vasárnap
Nemzetgyilkos Gengszter Trump felrúgja a régi világrendet
Alex Krainer: Oligarchiák „demokráciája” – a történelmi összeomlási ciklus
Alex Krainer videója azt állítja: a Nyugat „demokráciái” sok esetben oligarchiák, ahol a döntéseket nem a többség akarata, hanem egy szűk pénzügyi-politikai elit érdekei határozzák meg. Ez a modell történelmileg újra és újra válságba, belső elnyomásba, majd összeomlásba torkollik – hasonlóan Athénhoz és Rómához.
A videó párhuzamot von a 90-es évekbeli Oroszországgal, és úgy érvel, hogy Putyin hatalomra kerülése után Moszkva részben kitört az oligarchák uralma alól.
• Alaptézis: demokrácia helyett gyakran oligarchia működik – a választások csak látszat.
• Bizonyítás modern példán: USA-politika kutatások alapján inkább a gazdag elitek preferenciái szerint alakul.
• Történelmi minta: Athén és Róma esetében a pénzügyi elit (hitelezők, nagybirtokosok) fokozatosan kisajátította a hatalmat.
• Következmények: vagyonkoncentráció, elszegényedés, társadalmi feszültség, „lawfare” és erőszak a reformerek ellen.
• Végjáték: gazdasági leépülés, adóprés, állami korrupció, rendbomlás → rendszerösszeomlás.
• Modern analógia: Oroszország a 90-es években oligarchák uralma alatt széteső állam és társadalmi katasztrófa felé ment.
• Putyin-féle fordulat Krainer szerint: az oligarchák politikai befolyásának megtörése, állami kontroll visszaépítése.
• Záró üzenet: a Nyugat is hasonló összeomlási ciklusba sodródhat, mert nem ismeri fel az oligarchikus működés törvényszerűségeit.
Az eddigi világrendnek vége - Carney Davosban kimondta
A videó központi érve, hogy a globalizációt és a gazdasági összekapcsoltságot a nagyhatalmak – elsősorban az USA – fegyverként használják: vámokkal, szankciókkal, pénzügyi nyomásgyakorlással. A szerző szerint a szankciók nem ideiglenes eszközök, hanem állandósult politikai fegyverek, amelyek sokszor a civil lakosságot sújtják, és rendszerszintű destabilizációt céloznak.
Carney a beszédben „értékalapú realizmust” sürget: a középhatalmaknak együtt kellene ellenállóbbá válniuk, különben alárendelt szerepbe kerülnek – „ha nem vagyunk az asztalnál, az étlapon leszünk”. A videó azonban hangsúlyozza a nyugati oldal képmutatását is: Kanada és Európa csak most kezdi érzékelni a rend törékenységét, amikor a korábban másokra alkalmazott kényszerítő eszközök már szövetségeseket is célba vesznek.
A narráció végül arra fut ki, hogy az eddigi világrend nem volt univerzális és következetes: a nemzetközi jogot szelektíven alkalmazták, sok konfliktus pedig ezt a kettős mércét tette nyilvánvalóvá. A videó szerint az USA egyre agresszívebb fellépése valójában hanyatlást jelez, miközben a globális Dél és a BRICS-típusú együttműködések – problémáik ellenére – alternatív pólust próbálnak építeni szuverenitásra és kölcsönös előnyökre hivatkozva. Forrás: https://youtu.be/Yx5oBR7SH90
John Nolan: Régen havabb volt a hó is
Az Inspired YouTube-csatornán John Nolan egy rendhagyó, szombat esti élő adásban a 2026 januárjában az Egyesült Államokat sújtó kiterjedt téli viharról beszél, amely a Dél–Délkelet térségét különösen erősen érinti, de más régiókra is kiterjed. A műsor központi állítása, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek már nem „természetes” folyamatok eredményei, hanem tudatosan befolyásolt, „mesterségesen előállított” időjárási események.
A videóban Nolan több alkalommal hivatkozik Dane Wigingtonra, a geoengineeringwatch.org alapítójára, akit a téma egyik legfelkészültebb kutatójaként mutat be. A beszélgetés fő vonulata szerint az elmúlt évtizedekben megszűnt a természetes időjárás, és a mostani jégviharok olyan technológiákkal hozhatók összefüggésbe, mint a felhők „kémiai magképzése” (ice nucleation), amely szerinte hideg, sűrű légréteget hoz létre, és ez idézhet elő szokatlan havazást, ónos esőt, szélsőséges szelet.
Nolan saját tapasztalatokra is épít: korábbi profi alpesi sízőként azt állítja, hogy a mostani hó és jég szerkezete „nem tapadó”, szokatlan kristályos állagú, és ilyen jelenséget 20–25 évvel ezelőtt nem látott. A videóban kitér arra is, hogy az ónos eső és az azt követő tartós hidegbetörés súlyos károkat okozhat az amerikai villamosenergia-hálózatban, akár kiterjedt, veszélyes áramszüneteket is eredményezhet.
Az adás másik hangsúlyos eleme a média kritikája: Nolan szerint a sajtó „szenzációvá” alakítja a vihart, de nem teszi fel a szerinte kulcskérdést, hogy a jelenség mennyiben mesterségesen befolyásolt. A narratíva részeként összekapcsolja a szélsőséges időjárásokat más katasztrófákkal (tüzek, árvizek), és azt sugallja, hogy ezek bizonyos esetekben „időjárási hadviselés” formái lehetnek.
A videó végén Nolan spirituális, motivációs irányba fordul: azt állítja, hogy az egyéni tudat, imádság és „szándék” képes a megélt valóságot és biztonságérzetet befolyásolni, és arra buzdít, hogy a nézők tájékozódjanak Wigington anyagaiból (különösen a geoengineeringwatch.org tartalmaiból).