Az Európai Unió mindinkább elkötelezetté válik egy közös európai hadsereg létrehozása iránt, miután az uniós haderő létrehozásának legjelentősebb ellenerője, az Egyesült Királyság távozik az EU-ból.
Az EU “globális stratégiájának” tervezete ugyan nem jelenti ki egyértelműen, hogy küszöbön áll az európai fegyveres erők létrehozása, de a dokumentum annak építőkövét jelentheti, hiszen lefekteti annak előfeltételeit. Többek között előirányozza az európai védelmi ipar megújítását, emellett olyan jellegű biztonságpolitikai együttműködéseket helyez kilátásba, melyek a NATO keretén belül jelenleg nem működnek. Jelzés értékű, hogy ezek az együttműködések nem egy NATO-csúcstalálkozón, hanem egy uniós konferencián lettek elővezetve, ahol az Amerikai Egyesült Államok így nem fogja részét képezni az új együttműködésnek.
A dokumentum szerint “európaiként felelősséget kell vállalnunk saját biztonságunkért”, és “bár a létezik a NATO és megvédi – főként európai – tagállamait a külső fenyegetésektől, az európai fegyveres erők jobb felszereléssel, kiképzéssel, és magasabb szintű szervezettséggel kell rendelkezzenek, hogy hatékonyabban hozzájárulhassanak a kollektív problémamegoldáshoz, emellett függetlenül is cselekedni tudjanak, ha az szükséges“.
Ebben a kontextusban az autonómia a kulcsszó, ami meghatározza az Európai Unió új biztonság- és védelmi politikáját. A dokumentum egy bizonyos fokú “stratégiai autonómiáról” ír, ami alkalmassá teszi Európát arra, hogy fenntartsa a rendet saját határain belül és azon kívül. Emellett kijelenti, hogy az Európai Unió szisztematikusan fokozni fogja a védelmi együttműködést, és megteremti az európai védelmi ipar szilárd alapjait. Ez a törekvés szintén az egységes európai fegyveres erők létrehozásának előkészülete, hiszen az Európai Unió országai eddig – a NATO keretein belül – leginkább az amerikai védelmi ipar felvásárló-piacaként működtek. Ebben a tekintetben a “független cselekvés” és az “autonómia” az amerikai katonai erőtől való függetlenedést jelenti.
Egy dán napilap, a Politiken szintén észrevételezte, hogy ezek a lépések egy európai hadsereg felállításának előkészületeit jelentik. A britek kilépése azonban olyan tényező, amivel ennek a “projektnek” is számolnia kell: az Európai Unióban az Egyesült Királyság rendelkezik a legjelentősebb haderővel, miközben épp a kilépés előkészületeit folytatja. A britek távozása így nagy mértékben csökkenti annak lehetőségét, hogy Európa katonai téren is független cselekvőként jelenlen meg a globális politikában. A brit vezetők közvetlen a referendum előtt tagadták, hogy egy európai hadsereg létrehozásának előkészületei zajlanak, de az intenzív sajtófigyelem miatt azt is egyértelműen kijelentették, hogy amennyiben sor kerül ilyenre, abban az Egyesült Királyság nem fog részt venni, illetve minden lehetséges fórumon megvétózza majd a létrehozását. Az EU-ból kilépéssel azonban kivonulnak ezekről a fórumokról, így megteremtik az egységes európai hadsereg létrehozásának politikai feltételeit.
A múlt hét folyamán Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke szintén egy pán-európai haderő felállítása mellett érvelt. Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt vezetője pedig a hét folyamán kijelentette, hogy egy közös európai hadseregnek az Európai Bizottság elnöke kell legyen a főparancsnoka.

http://www.hidfo.ru/2016/06/kuszobon-all-az-europai-hadsereg-letrehozasa/



Egyesíti tengeralattjáró-flottáját Németország és Lengyelország

Németország és Lengyelország közös tengeralattjáró-parancsnokságot hoz létre, és megállapodtak a két ország haditengerészetének együttes erővel történő modernizálásáról.
A két ország vezetői által aláírt memorandum közös operatív irányító központot hoz létre Németországban, Glücksburgban. A lengyel haditengerészet csatlakoztatja tengeralattjáró-flottáját a német irányító központhoz, emellett két lengyel haditengerészeti tiszt fog állomásozni állandó jelleggel a német városban.
A német haditengerészet szóvivője történelmi jelentőségű lépésnek nevezte az egyezményt. A közös parancsnokság alatt összesen 11 – német részről 6 U-212A osztályú, lengyel részről 5 – tengeralattjáró működik majd.
A szóvivő egyértelműen kijelentette, hogy ez egy új integrációs folyamat kezdetét jelenti, és idővel számítanak arra, hogy más országok is csatlakoznak a közös hatósághoz. Norvégia már megkapta az erre vonatkozó ajánlásokat, és tekintve a három ország közti kapcsolatok alakulását, valószínű, hogy nemsokára Norvégia is csatlakozik. A lengyel haditengerészet korábban négy tengeralattjáróját szerezte be Norvégiától, és a német haditengerészet szintén az északi országtól fog további hatot vásárolni egy új fegyverüzlet keretében.
A közlemény szerint Németország azt is tervezi, hogy egy új műveleti központot létesít Rostock területén, a Balti-tenger nyugati sarkában. A szóvivő azt mondta, ez a NATO egy parancsnoki központjaként is funkcionál majd, és a lengyelekkel közös parancsnoki központot is a NATO számára alkalmazható új modellként kívánják előterjeszteni. A Rostock központban elméletileg a Batikum valamennyi NATO-országának küldöttei jelen lesznek.
Ez a NATO terjeszkedésének újabb fázisát jelenti az orosz határ mentén. Az atlanti katonai tömb évek óta fokozza jelenlétét Oroszország határai mentén, ennek részeként – gyakran átmeneti jelenlétnek nyilvánítva és hadgyakorlatok ürügyén – amerikai páncélos haderő, illetve légierő jelent meg Oroszország Finnországgal, Észtországgal, Lettországgal, Litvániával, Lengyelországgal (Kalinyingrád térsége) közös határain, miközben az amerikai haditengerészet fokozta jelenlétét Oroszország tengeri határai mentén a Fekete-tengeren, valamint kiterjesztette együttműködését Grúziával és Azerbajdzsánnal (szintén az orosz határ mentén). Emellett 2018-ban újabb Aegis rakétarendszerek kezdik meg működésüket Lengyelországban.
Moszkva számos alkalommal egyértelművé tette, hogy a NATO ilyen mértékű haderő-építését az orosz határ mentén nem csak háborús készülődésnek, de egyenesen provokációnak tekinti. A NATO ugyanis nem csak Kelet-Európában fokozza jelenlétét Oroszország határain (bár hazánkat és a térségi országokat főként ez érinti), de ugyanezen tevékenységet folytatja Norvégia és Oroszország határvizein, valamint a Csendes-óceán északi részén, ahol az amerikai haderő Japánban szintén közvetlen Oroszország határain állomásozik.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kedden kijelentette, hogy az Oroszország nyugati határain előállt helyzetet továbbra is instabilnak tekinti, mivel a NATO elsősorban a határ menti országokban fokozza jelenlétét. A védelmi miniszter egyértelművé tette, hogy a NATO ezen tevékenysége nem csak aláássa Európa biztonságának stabilitását, de megtorló intézkedések meghozatalára kényszeríti Oroszországot.

http://www.hidfo.ru/2016/07/egyesiti-tengeralattjaro-flottajat-nemetorszag-es-lengyelorszag/