2016. március 2., szerda

Az európaiak menekülhetnek a letelepülő migránsok elől

Az Oroszországi Föderáció Bevándorlásügyi Hivatalának igazgatója, Konsztantyin Romodanovszkij szerint Európa nem tud megbirkózni a migrációs válsággal, ezért annak Oroszországra gyakorolt következményeit már most fel kell mérni.
Romodanovszkij az Interfax hírügynökségnek adott nyilatkozatában rámutatott, hogy a   gazdasági bevándorlók részére biztosított nagyvonalú szociális juttatásokat az EU-ban nem kíséri ezen tömegek munkaerő-piacra való beintegrálása. Emellett az igazgató szerint a bevándorló-családok feltétel nélküli egyesítésének lehetősége egy hibás gyakorlat Európában, mert nem számol az újonnan érkező családtagok jogérvényesítésének következményeivel.
Romodanovszkij az EU bevándorlási politikájának gyakorlatát ezért tévesnek nevezte, és a multikulturalizmus ideológiája mint erre a gyakorlatra alkalmazott problémamegoldó eszköz szerinte teljességgel hatástalannak bizonyult.
“A menekültáradat és a romló társadalmi-gazdasági helyzet miatt maguk az európaiak is elkezdhetnek kivándorolni. Ez a folyamat most kezd tetőzni Hollandiában, Németországban és Franciaországban. Jelenleg Kanada, Ausztrália és Új-Zéland az úticélok. Nem kizárt, hogy a jövőben az Oroszországi Föderációba is érkeznek majd. Ezeket a perspektívákat figyelembe véve ki kell dolgoznunk az összes lehetséges változatot egy ilyen helyzetre, beleértve egy állami szintű programrendszer felállítását, amely ennek az európai rétegnek az orosz társadalomba való integrációját szolgálja. Egy hónap határidőt jelöltem ki ebben kérdéskörben az elemzésre és javaslattételre.” – mondta a Bevándorlásügyi Hivatal vezetője.
Az európai sajtó már a nagy migrációs hullám megindulásakor foglalkozni kezdett ennek lehetőségével. Ladislav Kashuk cseh újságíró júniusban egy a Czech Free Press hasábjain megjelenő publicisztikában azt írta, hogy eljöhet annak az ideje, amikor a “normális európaiak” arra kényszerülnek, hogy Oroszországban keressenek menedéket mindazon problémák elől, amit az uniós hatóságok ma ideológiai okokból nem hajlandók kezelni. Kashuk szerint a tömeges bevándorlás nem csak Európa irányba zajlik, hanem a multikulturalizmus erőltetése miatt az európai fehér ember évtizedeken belül menekülni fog Európából, és arra kényszerülhet, hogy Szibéria lakatlan vidékein leljen új otthonra.

http://www.hidfo.ru/2016/03/az-europaiak-menekulhetnek-a-letelepulo-migransok-elol/

Andreas Becker: A bevándorlók és a sokrétű távolról történő irányítás

Törökország átvette a bevándorlás nevű fenomén nagy részének a kontrollálását, és cinikusan külpolitikájának eszközévé tette. Ankara egy pillanatig sem vonakodott a terrorizmus és a nemzetközi bűnözés közötti szürke zóna gyanús elemeit befogadni, akik nagy financiális nyereséggel a migráns-hullámokat összes átláthatatlan fázisukban logisztikailag kezelik. … Ellátás, motorizált szállítóeszközök nélkül maximum egynapi járást lehet teljesíteni, de nem többezer kilométeres távolságot a messzi Ázsiából és Afrikából Európába. [Megfigyelte például valaki, hogy az egyszál ruhában lélekvesztőkön érkező ú. n. menekültek, már hatalmas táskákkal, dugig megrakodva szállnak le a görög kompokról? Ha mind azt a cuccot, amit már itt magukkal cipelnek, eredetileg is magukkal hozták volna, a gumicsónakokban tizedannyi embernek jutna csak hely.]
Ha a kiküldött újságírók és operatőrök kevésbé lennének alkalmatlanok, vagy megfizetettek, vagy ideologizáltak, akkor azokról a kilométerekről is láthatnánk képeket, melyeket a bevándorlók kényelmes taxi-utazásokon, sőt, repülőgépeken [például Észak-Afrikából Törökországba], vonaton, buszokon tesznek meg.
A tévécsatornák beszámolói talán egy kicsit komolyabban vehetők lennének, ha például a török városok bazárjaiból mutatnának képeket, ahol minden sarkon „migrációs szolgáltatók” kínálják szolgáltatásaikat, vagy „csak” csónakokat árulnak. Vagy ha a török rendőrségről tudósítanának, akik kisujjukat sem mozdítják, hogy a virágzó migrációs feketepiacot felszámolják. Elnézésük annyira feltűnő, hogy nyilvánvaló, hogy felsőbb utasítást követnek.
Egy olyan világban, melyben a tömegkommunikáció a valóságot egyre torzabbul mutatja be, minden józan kezdeményezésnek, ami a bevándorlás megoldására felvetődik, számolnia kell a média becsületsértő, megsemmisítő reakciójával. Egyébként, ahol valakit hamis információkkal tömnek, ott olyan valakinek is lennie kell, aki töm.
A média által hamis és világszerte mégis terjesztett szlogen így hangzik: „Az Európába való bevándorlás az egyetemes gyógyszer e világ minden problémájára.” Ennél felelőtlenebb már nem is lehet egy üzenet. Ezzel egy olyan ideát terjesztenek, mely minden józan észt kigúnyol, mind Európa, mind e világ összes többi olyan országa számára, ahonnan a bevándorló hullámok érkeznek, ma ebből, holnap abból az országból, hiszen a világon mindig van olyan ország, ahol természeti katasztrófák pusztítanak, vagy ahol a gazdaság nem úgy teljesít, ahogy kellene. …
Feltételezhető, hogy az európai gyermektelenség mögött ugyanúgy irányítás áll, ahogy az illegális bevándorlás fenoménja mögött, ami érdekes módon a kommunista keleti blokk összeomlása után lépett fel, először csak adagokban, most pedig tartós beáramlással.
Akármi is lesz a megoldás, ebben helyet kell kapnia az európai-török viszony tisztázásának, mert az nem lehet, hogy Törökország az orránál fogva vezesse Európát, ami ezért még milliárdos összegeket is fizet. És sürgősen meg kell akadályozni a következő gigantikus bevándorló hullámot, ami már ma kiszámítható, ha fekete Afrika mozgásba lendül. Erre bizonyosan sor kerül, ha a Berlin diktálta eddigi migráns-politika tovább is folytatódik.
(forrás: www.katholisches.info – 2016. március 2.)
http://katolikus-honlap.hu/1601/becker.htm

Zajlik a tűzszünet Szíriában

dm
Szíriában “zajlik a tűzszünet”! Ennek eredményeként a kormányerők, az iráni és a kurd milicisták tettrekészsége, valamint a “kiválasztottak” törzsi összecsapásainak köszönhetően megugrott a tegnapi talajerőutánpótlás.
Damaszkusz külvárosában tegnap ismét fellángolt a latorbandák közötti tezsvírháború. Egymásnak ugrottak a környék “Dzshebhat en-Nusra”, a “Jaish al-Islam” az “Ahrar al-Sham” és a “Faylyak ar-Rahman” nevezetű bűnbandák. Nem mindegyik horda akar már háborúzni a biztos vég tudatában. A mostmár minden mindegy alapon tovább gyilkolászni vágy férgek viszont rá akarták venni a csüggedteket a további harcra. Emiatt tört ki a balhé. Jelentések szerint Allah is csak pénzért nézhetné azt a vad öldöklést, amit a bűnbandák egymás rovására véghezvittek tegnap.
Latakia tartományban a kormánycsapatok intézték Ayn Shammas Inkzik, Muringaz, Chambre-Faukani, Khair-Jamus, és Bdama települések dzsihadistáinak sorsát.
Jebel Scheib dzsihadista pribékjeit “Tocska-U” ajándékkal lepték meg. Komoly nagytakarítás volt.
A Daraa-katlanban újabb 2500 “mérsékelt” tért jobb belátásra. Ők is úgy vélik, hogy jobb lenne még létezni az “asszadi diktatúrában”, mint a közeljövőben már a Paradicsomban élvezkedni.
Aleppo tartomány északi részén a kurdok jeleskedtek tegnap a féregirtásban.
Deir ez-Zor banditáit a szír légierő irtotta.
Megy ám az anyázás meg az Allahu Akhbarozás. Nem fogják a kormányhadsereg tankjait az amerikai tankelhárító csudarakéták. Martalócék ott tartanak, hogy egy öngyilkosjelöltre bízzák a rakétavetőt, elszaladnak jó messzire, és onnan szurkolnak a “tankelhárító” rakétavetőnél ügyeskedőnek, hogy hátha megússza. Merthogy a “kilőtt” tank előbb visszalő, és csak utána hajlandó odébbmenni.
A jelen videohoz tartozó esetleírás szerint a tankelhárító öngyilkosjelölt kezelője nem várta meg a becsapóást. Ahogy elindította a rakétát, már repülőrajtot is véve otthagyott drága eszközt, minden egyebet. Így aztán megúszta a tank bosszúját.
A szír légierő csapásai elől tegnap is kevés dzsihadista latornak volt szerencséje megmenekülni a szír-libanoni határtérségben. A Daesh-martalócai Libanon felé nem nagyon tudnak a szomszéd ország hadserege által jól őrzött és védett határon keresztül-kasul grasszálgatni. Ezért aztán a határátkelőhelyeket lepték el az utóbbi időkben. Tegnap a szír légierő által megszórt hegyvidéki zsiványfészkeikből vagy ezer túlélő bandita rohant “Martabiya”, “Az-Zamrani” és “Abu Hdeysh” határátkelőkhöz. Voltak akik menet közben, voltak akik a határátkelőnél beretválkoztak.
Kardigan légiereje Irakban haragította magára buzgólkodásával az arabokat. Nagy igyekezetükben lebombázták a Sheikh Al-Islam nevű-valami nagyon fontos-kegyhelyet.
A szíriai orosz légikontingensnek lakóhelyéül szolgáló Hmeymim légibázis viszont olyan csendes, hogy a légy zümmögését is meg lehet hallani.
http://www.balrad.com/2016/03/02/zajlik-a-tuzszunet-sziriaban/

Janukovics elnökként térne vissza Ukrajnába

Viktor Janukovics “volt” ukrán államfő visszatérne Kijevbe, hogy újra elfoglalja az államfői posztot, – erről ügyvédje, Vitalij Szergyuk nyilatkozott. Bár Janukovics visszatérése egyelőre alaptalan álmodozásnak tűnik, a visszarendeződés politikai és gazdasági feltételei lassan beérnek.
A jelenlegi ukrán vezetők támogatottsága mélypontra jutott; Petro Porosenko alig 17 százalékos támogatottságával nem nevezhető legitim vezetőnek, Arszenij Jacenjuk támogatottsága pedig olyan szintre süllyedt, hogy demokratikus úton nem jutna be még egyszer a parlamentbe. Nemcsak, hogy az EuroMajdan vezetőinek ígéretei nem teljesültek, de az atlantista kormány két év leforgása alatt olyan gazdasági katasztrófát idézett elő, hogy Odessza kormányzója, Mihail Szaakasvili szerint rekord gazdasági növekedés esetén is legkevesebb tíz évbe telne, mire az ország visszajutna a Janukovics-korszak megélhetési viszonyainak szintjére. Janukovics eltávolítása tehát nem a korrupció és oligarchák eltűnéséhez vezetett; az ukránok rossz helyett még rosszabbat kaptak, és sokan már azt kívánják, bár meg se történt volna a kijevi forradalom.
Szergyuk szerint Janukovics nemzetközi szinten fog jogi lépéseket tenni a visszatérés érdekében, és államfőként érkezne vissza Kijevbe. Viktor Janukovics ugyanis soha nem mondott le: hatalomból való eltávolítása alkotmánysértő módon történt.
Viktor Janukovics 2014. elején kényszerült elhagyni az országot. Államfőként 2013. szeptemberben írta volna alá a társulási egyezményt az Európai Unióval, ezt azonban a szeptemberi EU-csúcs előtt alig pár nappal visszamondta, majd nem vett részt a találkozón. Azt követően az ukrán delegáció egy tagja, Alexander Gorohov nyilvánosságra hozott egy dokumentumot, amit Ukrajnának a társulási szerződéssel együtt kellett volna aláírnia. Gorohov végig részt vett az Európai Unióval folytatott tárgyalásokon, és egy mellékletként aláírandó, valós diktátumot hozott nyilvánosságra, ami gyakorlatilag pontról pontra előírta az ukrán hazai ipar felszámolását. Janukovics azért nem írta alá az egyezményt, mert az az ukrán hazai termelés nagy részét felszámolta volna, ipar nélküli felvásárló-piaccá degradálva az országot.
Az államfő felelős döntését követően heteken belül civil kormányellenes tüntetések kezdődtek Kijevben, melyekre rákapcsolódott a belföldi szélsőjobboldal, és utcai harcok bontakoztak ki. A forradalom során belföldi szélsőjobboldali csoportok több alkalommal fegyverrel támadtak a parlament épületére, emiatt a kormánypolitikusok egy része elhagyta az országot. A kaotikus helyzetben a parlamenti ellenzék kezdett el kormányként cselekedni, és illegális módon kimondták az államfő menesztését, valamint első lépésként felszámolták azokat a különleges rendőri erőket, amelyek a rendőri struktúrán belül – lőparanccsal – a helyzet kontroll alatt tartására képesek lettek volna.
A puccsot követően az atlantista kormány 8 hónapon át demokratikus felhatalmazás nélkül kormányzott. Ebben az időszakban több megye függetlenedett Ukrajnától, az ukrán gazdaság összeomlott, a hrivnya elértéktelenedett – gyakran hónapokon át nem érkezett utántöltés a benzinkutakra, és a gazdaság működése ellehetetlenült. Az állami hivatalok lefejezése és a hatalmi ágak összpontosítása után az atlantista csoport aláírta a társulási egyezményt az Európai Unióval, és megkezdte az ország NATO-integrációját.
Szergyuk kijelentette, hogy Viktor Janukovics több gyilkossági kísérletet élt túl, miközben két éve elhagyta az országot, és máig nem tudnák garantálni személyi biztonságát, ha visszatérne Ukrajnába. Ettől függetlenül az ukrán alkotmány szerint máig ő Ukrajna elnöke, és elsőként 2015 decemberében jelentette be, hogy nemsokára visszatér Kijevbe. Akkori nyilatkozata szerint tárgyalásokat folytatott számos ukrán országgyűlési képviselővel, akik máig illegitimnek tartják az atlantista kormányt, annak ellenére, hogy az amerikai támogatással kormánynak nevezi magát és a csődhelyzet ellenére nemzetközi hitelekből működésben tartja az államigazgatást.


http://www.hidfo.ru/2016/03/janukovics-elnokkent-terne-vissza-ukrajnaba/